Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-06 / 36. szám

10 FôWfflfifW ТФ53. szep!emEer í. A napraforgó betakarítása A nagyüzemi napraforgó-aratás fö­lénye abban áll, hogy elmarad a tá­nyérok szárítása és azokat azonnal cséplőgépre hordják. Ehhez az érési folyamatot pontosan meg kell határozni és az aratást teljes erővel annak megfelelően kell elvé­gezni. Az érés jelei: a növény szárának sö­tétbarna színeződése, a tányér aljának és nyakának elsárgulása, a virágcson­kok kis érintésre való lepergése, a magvak a tányérból könnyen kimor­­zsolhatók és héjuk kemény, a bél már nem tejes. Az elmaradt fejlődési! tányérok be­­éresét ne várjuk be, inkább szedjük le azokat későbbi időben, nehogy az ara­tással emiatt elkéssünk. Az érett tányérokat kosárba szedjük, éles késsel minél kisebb szárcsonkkal vágva le azokat és azonnal hordjuk a cséplőgépre. A cséplőgépet a dobsinek egy részé­nek leszerelésével a szíjtárcsák kicse­rélésével, a toklászoló kikapcsolásával úgy kell átalakítanunk, hogy a sze­meket ne törje. Az elcsépelt napraforgót azonnal ros­táljuk meg, hogy a tányértörmeléket eltávolítsuk. A kirostált napraforgómagot, mely­nek víztartalma még magas, vékony 10—20 centiméter magas rétegben tá­roljuk és az első héten naponta forgas­suk meg. Kiszikkadása után 30—40 cm vastagon tárolhatjuk, de bemelegedés ellen gyakori forgatással óvjuk, mert könnyen megdohosodik. A cséplőgép által összetört napra­forgótányérokat frissen feletetve, vagy j silózás útján hasznosítsuk! A napraforgószárat, ha munkaerő j van hozzá, a szedéskor, ha nincs, utá­na nyomban le kell takarítani. A napraforgó szárításának jól be­vált módja — amelyet a Szovjetunió­ban már régen alkalmaznak — az, hogy a késsel levágott tányérokat egy-egy meghagyott napraforgószárra tűzdelik egymás fölé. A tányérok mag­vas részei lefelé fordítva legyenek, mert így a madárkár és az eső ellen védve van. Használjunk „Vitahum“ humuszos trágyát Vessünk juhainknak téli legelőt! Még el sem múlt a nyár és máris a télre gondoljunk? Bizony igen! Már most vessünk ju­­haink számára olyan növényeket, me­lyek a télen, sőt már az ősz végén „terített asztalt” jelentenek a nyájnak. Vessünk mielőbb a juhakol kö­zelében repcét, rozsot vagy őszi­árpát, o’yan földbe, melyet majd a tavasz elején felszántunk és kukorica vagy bármilyen tavaszi növény termelésére telhasználunk. Szeptember első heté­ben elvetett repce, rozsos repce vagy rozs az ősz végére szépen kifejlődik, melyet a nyáj télen nap-nap után egy-két órára felkereshet. így megfelelő fehérjét, vitamint, íz­es zamatanyagot vesz fel a juh. még akkor is, ha az akolban csak szalma­félék jutnak neki. A legelésző juhok még s vékony hótakaró alól kikaparják a zöld hajtásokat és csak akkor len­nének megfosztva a téli legelőtől, ha magas hótakarő fedné a talajt Ha majd tavasszal a kukorica, répa, bur­gonya stb. jön a téli juhlegelő helyére, akkor juhaink telelését igen jól és olcsón oldottuk meg, mert a legelőért nem vontunk el talpalatnyi területe! sem a rendszeres növénytermesztési Vitahum néven forgalomba került az új (humuszos) tőzegtrágya. E ter­mészetes (szerves), minden célra meg­felelő trágya a talajba tápanyagon kívül humuszt is juttat, mely a ter­mőföldben végbemenő folyamatok alapját képezi. A szovjet tudomány tapasztalatai és a Szovjetunióban lefolytatott kí­sérletek alapján megállapítást nyert, hogy a földek terméktelensé­­gének oka az elégtelen mennyiségű humusz és tápanyag. Hazánkban a földből évente nagymennyiségű hu­musz vész el. Ez a mennyiség Cseh­szlovákiában évente kb. 225 00Ó vagont tesz ki. Ennek következtében a talaj vérszegénnyé válik, mive! a tápanya­gok oldatait a talajban olyan ténye­zőként kell felfogni, melynek szerepe hasonló a vérhez az emberi szerve­zetben. A talaj, amelyben nincs hu­musz, nem kifizetődő, kishozamu, ter­­mektelen. Az új (humoszos) tőzegtrágya „Vi­tahum” segédeszközt képez, mellyel meggyógyíthatjuk a termőföldeket, s ez az a szer, mely tápanyagokat és humuszt juttat a talajba. A Vitahum előnyei: A) javítja a talaj fizikai tulajdon­ságait, elősegíti az önmelegedést, to­vábbá biztosítja a talajban a nedves­ség és levegő helyes arányát. A ter­mőföldet porhanyósítja, ezenkívül tar­tósan termékennyé teszi és javítja. B) A talajba tápanyagokat juttat: nitrogént, foszforsavat, hamuzsírt, me­­szet, magnéziumot és kis mennyiségű elemet. C) A talajt ezenkívül ellátja szük­séges és hasznos mikroorganizmu­sokkal — tala.'baktériumokkal, ame­lyek a termőföldben állandó tevé­kenységet fejtenek ki. D) A tatait gazdagítja növést elő­segítő anyagokkal, hormonokkal és pusztítja a gazt. A Vitahum különböző alkalmazási módjai: A Vitahum elnevezésű humuszos trágyát fel lehet használni, mint alaptrágyát mindenféle talajnál és minden terménynél. E trágya előnye az. hogy minden évszakban alkalmaz­ható. tehát univerzális természetű. A Vitahum főleg ezeknél a termé­keknél válik he jól: 1. Zöldségfélék: (adagolás: kb. 150 — 200 q hektáronként). A Vitahum megfelelően előkészíti a talajt s an­nak szerkezeti (összetételi) javítását valamint termékennyé tételét. A zöld­ségfélék. melyek Vitahumot kapnak, gyorsan nőnek, kitűnő minőségűek és rendkívül nagyok. Súlyuk jelentős, színük friss. Jól kell őket öntözni. A Vitahum alkalmas a zöldségfélék növelésének előmozdítására. A zöld­ség a Vitahum alkalmazása után gyor­san nő. A növények vetés (ültetés) után már néhány nap múlva kihajta­nak. 2. A burgonya a Vitahummal trá­gyázott talajban igen szépen fejlő­dik, nagy, egészséges és jóminőségű. Adagolás: 200 q hektáronként. A Vi­tahumot be kell szántani a termőföld­be. 3. A melegágyban termesztett do­hány, melyet Vitahumrríal trágyázunk, egészséges, ellenálló és gyorsan nő. A dohány-melegágy, melynél Vitahumot használtunk, meggyorsítja a palánta I növését. 4. Az ipari növények, len, kender, a Vitahummal trágyázott talajban jól fejlődnek, száruk erős, szépen fejlőit s egészséges, erős rostuak. A Viui­­hum ezenkívül előnyös más' ipari nö­vényeknél is, például napraforgónál, kokszagiznél, valamint az aromatikus növényeknél. Adagolás: hektáronként 150 q, melyet beszántunk a földbe. 5. Cukor- és takarmányrépa, vala­mint kukorica, melyeket Vitahummal bőven trágyázott talajban termesz- í tünk, rendkívül jól nő. Adagolás: hek- j táronként 150 q. 6. A szőlőskertek egyenesen kíván­ják a Vitahum elnevezésű trágyát. Ez esetben hektáronként 150—200 q szük­séges, vagyis egy szőlőtőkére kb. 2.5 kg Vitahum jut. A talaj nedves lesz s a gyökerek a tápanyagokat és nedvességet a növésnek megfelelően szívják fel. A Vitahumot 10—15 cm mélyen juttatjuk a termőföldbe. 7. A gyümölcstermelésnél jelentős segítséget képez az új trágya, a Vi­tahum. Alkalmazzuk bokroknál vagy fasoroknál, esetleg az egész g.yü­­mölcsöskertekben. Egy árra kb. 1ÖÓ kg Vitahum szükséges, mégpedig rend­szerint ősszel. A fa koronája alatti körzetben a tajajt beszórjuk Vita­hummal, mégpedig kb. 2.5 kg trágyát­­használunk fel erre a célra. A Vita­humot kb. 10—15 cm mélyre juttat­juk a talajba majd gereblyével ele­gyengetjük a földet. 8. A Vitahum feljavítja a réteket és a legelőket is. A használat módja: a trágyát szétszórjuk az egész kér­déses területen, a göröngyöket el­egyengetjük, majd gereblyével elsi­mítjuk. A Vitahum összetételénél fogva minden talajt feljavít és humuszossá tesz. Nem meríti ki a talajt, ellen­kezőleg, erősíti azt. Megsokszorozza a nyers szerves anyagok humuszosítá­­sát. A Vitahum elősegíti a termény gyors és alapos növését s minden téren erős és jóminőségű terménye­ket eredményez, továbbá írtja a gazt. Hatása 3—4 évig tart. A Vitahumot a talajba vagy beszántjuk, vagy pe­dig bekapáijuk (kb. 10—15 cm mé­lyen). A talajt megboronáljuk, majd rögtön hozzákezdhetünk a vetéshez vagy ültetéshez. Vitahumot szállítja: A tőzeg-hu­muszos trágyát a következő cég gyártja: Rašelinové závody n. p. — závod Slovensko, Bratislava-Dvorník. E címre kell küldeni a rendeléseket. Alapár: 9 Kés métermázsánként. A Vitahum jelenleg alapvető javi­­tótényező azon termőföldeken, melyek szegények humuszban s amelyek nem gazdaságos igénybevétellel a múltban meg lettek fosztva e fontos táp­­anyagtől. Vitahum regenerálja a talaj termőképességét és több, jobb ter­mést biztosít! Ezért tehát használ­juk mindenütt az új tözeg-(humuszos) trágyát, a Vitahumot! A gyártás a Földművelésügyi Meg­bízotti Hivatal, valamint a Bratislava! Központi Ellenőrző Kísérleti Intézet (mezőgazdasági) közvetlen felügyelete mellett történik. Ing. Zvara József. terv elől. Ne vigasztaljuk magunkat azzal, hogy lesz a télre borsószalmánk, kukoricaszárunk, gabonaszalmánk, törekiink. azon majd csak áttelel az igénytelen juh. Vegyük tudomá­sul, hogy a vemhes és a szoptató juhnak nem tudnak a szalmafélék hónapokon keresztül megfelelő táp­hatást biztosítani. Ehhez szükséges lenne legalább fél, de inkább egy kg jóminőségű széna, hogy elegendő fehérjét, A és D vitaminokat, meszet és egyéb, nélkülözhetetlen ás­ványi táp .yagot biztosítson magzatá­nak felépítésére és a tejtermelésre. De jut-e EFSz-einkben a télen nap­nap után egy anyajuhra ennyi széna? Aligha! Ha nem, akkor — egyedüi szaimafélék etetése mellett — le­gyünk elkészülve a fehérje- és vita­minhiány miatt az újszülött bárányok csenevészvoltára, a bárányok hullé­­konyságára, a tőgy rohamos elapadá­sára. \ Ennek a fehérje- és vitamin­­hiánynak pótlására van hivatva a télirepce vagy rozslegelő. Hiszen a zöld levelekben aránylag bőségben van a tejképzéshez nélkülözhetetlen fehérje, a magzat egészséges szö­veteihez szükséges A-vitaminok alapanyaga, a karotin és van ele­gendő könnyen felvehető mész. A repcén gyönyörűen kitőgyei az\, anyajuh: van teje bőven, örül a ju­hász, nem kell pepecselni a báránnyal, nincs elhullás...! Műtrágyák kiválasztása őszi vetések alá A megfelelő műtrágyák kiválasztá­sához szükséges, hogy ismerjük a műtrágyázásra kerülő talajnak mind­azokat a tulajdonságait, amelyek döntően befolyásolják az őszi kalá­szosok eredményes termelését. A nö­vénytermelés során szerzett tapaszta­latokból a műtrágyázás szempontjá­ból a talaj egyes fontos tulajdonsá­gait megállapíthatjuk. így például: a búza részére rossz előveteményként ismert répafélék, kukorica és szudáni fű után a nitrogén műtrágya indo­kolt. Ahol a foszfor, esetleg káli mű­trágyák a pillangósok után a búza termését növelik, úgy mindhárom fajta műtrágya kedvezően alkalmaz­ható. A nitrogén-tápanyaghiányt az jelzi, hogy a növény a fejlődésben visszamarad, világos szineződésü, gyengén bokrosodó és elkeskenyedett levélzetií. A gyenge szemtermés (apró kalász) általában foszfor hiányát jelzi. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok tehát kellő támpontot nyújtanak az alkalmazandó műtrágyafélék kivá­lasztásához. A járási vándorgyűlés tanulságaiból (Folytatás a Hidaskürtre értünk, ahol dr. Janek méhészetet látogattuk meg. Érdekes anya-nevelő kaptárt mutatott be. A helyi asztalos dr Janek tervezése szerint csinálta. Kilenc anyát nevel benne egyszerre. Egy-egy anyát négy kereten fix választófallal (először három kereten próbálta, de az anya­­nevelő család nem volt eléggé élet­képes) Hátúi etető van. Párosodni a fiatal anyákat keretestől átviszi a pároztató ládikákban, mivel az anya­­neveiő kaptár kilenc be]áróján a pár­­zásró! hazatért anyák könnyen elté­vednek és elpusztulnak. — Anyanevelésre legjobb hordása időket válasszuk, május, júniust — mondja dr. Janek. — Minden 10 csa­ládos méhésznek be kell vezetni az anyanevelést, mert csak így lehet eredményesen méhészkedni. Látni az anyanevelő kaptáron, hogy aki tervezte, ért az anyaneve­­iéshez és tanulhatunk tőle. Van egy jó napviasz olvasztója, dupla üveg­gel. Felül, alul tüköíl mely vissza­veri á napsugarat az üvegre, s ezál­tal olyan meleget bocsájt a lépre, hogy pár t a alatt nagy mennyiséget olvaszt ki. Továbbá bemutatja a két­­anyás rendszerű kaptárait, rendesen két anyával, hordás alatt pedig egy anyával. Megmagyarázza a fekvő kaptár előnyeit rakodóval szemben. Ha a fekvő kaptárt felnyitjuk, azon­nal észrevehetjük a hibákat, vagy a kereteket könnyen ki is szedhetjük. A rakodó kaptárra felteszük a mesz­­teret és őszig fenn hagyjuk, úgy a költőtérhez nem férhetünk hozzá. Utunk tovább Ta'lósra vezetett. Először a szövetkezet méhészetét lá­togattuk meg. Nyílegyenes sorban vannak elrakva a kaptárak, szorosan egymás mellett, egyformára befestve Ez helytelen, mert a szorosan egymás mellé rakott egyforma színű kaptá­rak zavarják a méhek munkáját, s különösen a párzásról hazatért fiatal anyák eltévednek. A kaptárokat több szinre be kell festeni és átcsoportosí­tani, vagy szétebb rakni. 51 rajjal kezdtek méhészkedni. Most az állami birtok méhészkert­jét nézzük meg. Itt megebédelünk. Az ebédidőt tanulásra felhasználva Natsin elvtárs szlovákul, Szíjgyártó Gyula méhész-szaktanító pedig ma­gyarál olvas fel fontos dolgokat, amit múlt számból.) a következő számunkban közölni fo­gunk. Pilinger Ferenc az állami birtok főméhésze, 67 éves. Már 50 éves ta­pasztalatokkal rendelkezik, s a kö­vetkezőket mondja: — Több fajta kaptárral méhészke­dőnk változatos eredménnyel. Száz­húsz családunk volt tavaly. Műlép hiányában ez évben a mézterekben nem tudtunk csak műlép-csíkokat rakni, amire a család nem jött fel a méztérben, inkább kirajoztak. így 90 rajunk lett. Ez befolyásolta a méze­lést. s bizony mézünk kevés van. A rajokat összerak /a 20 darabbal emel­tük a létszámöt. Tíz rajt méztérbe tettünk és oivan kaptárra helyeztük fel, ahol az anya öreg. így lenn az öreg anya, fenn a méztérben pedig a fiatal anya petéz, ősszel az öreg anyát elvesszük, s egyesítjük a két családot. így fiatal anyát nyerünk. A méztérben lévő mézet pedig, amit a raj begyűjtött, kipergetjük Ez is jó anyásítási rendszer. Még van 14 darab tartaiékanyánk, piros festékkel megjelölve és törzskönyvezve. Pilinger Ferenc elvtárs még sokat tudna mondani, de megyünk tovább a feisőezeli szövetkezet méhészetébe. Gyönyörű, kifogástalan kaptárokban vannak rajaik, amelyek különböze 'szinüek, nem rikitósak. Ötven rajt terveztek, de méhészeink 62 darab rajt adtak a szövetkezetnek. Alkal­mazzák a nyárvégi serkentő etetést. A méhek kirepülését gátolják я fák, amelyek a kaptárak előtt van­nak. A jövő év kezdetén ezen segít­senek. Végezetül megnéztük az alsószeli szövetkezet méhészetét, mely a falu­tól körülbelül 4 kilométerre van a határban. Már második éve méhész­­kednek. Tavasszal elvándoroltak ve­lük akácra, Alsószel M öl 10 kilométer­re fekvő Alsóhatárra. Mivel az akác gyenge volt. eredményt elérni nem tudtak. Hazavitték méheiket, ahol jobb volt a hordás. Vándorgyűlésünk tanulságos volt minden ottlévő méhész számára és elhatároztuk, hogy minden évben megismételjük. A többi járás is kö­vesse a galántai járás példáját és hívják össze a méhészeiket hasonló gyűlésekre. Sándor Gábor Hogyan egyesítem a hasas rajt a kaptáros rajjal? Sok gyenge család nem hord össze egy kilogramm fölösleges mézet sem, de ha két gyenge családot egyesí­tünk, erőssé válik és jó időben szép hasznot hoz. Mielőtt két gyenge csa­ládot egyesítenénk, figyelembe kell venni a körülményeket. Milyenek a családok? Megrajoztak-e, első, má­sodik, vagy harmadik raj, meddő-e a család? Azt is figyelembe kell venni, hogy miben vannak elhelyezve. Le­het mindakettő kasban, kaptárban, vagy vegyesen. Kaptáros méhészetek­ben kevesebb a gyenge család, ha az idő jó és a méhész is szakképzett. Annál több gyenge család van a ka­­sos méhészetekben. Ma már kevés olyan méhészet van, ahol kaptár nincs, de ha sok a természetes raj. a méhész akkor kasba is fog be mé­­heket. A kasban lévő második, vagy harmadik rajt mindig egyesítem a kaptároshoz. A kast csúcsával lefelé fordítom. Egy kicsit a méheket meg­füstölöm. A méhek a csúcsból fel­jönnek és a kas oldalán szétmennek: «4 kast addig tartom így, míg az, anya előjön. Az anyát anyafogóval elfo­gom. Zárkába teszem és olyan kap­tárt meganyásítok vele, amelytől ez alkalomra előző nap elvettem az öreg anyát. A kast most visszafordítom a helyére, úgy, ahogy először volt. A méhek, ha nincs is anyjuk a fiasítás­­ra, visszahúzódnak. Most a füstölőbe salétromos vásznat tessek és meg­­gyujtom. Salétrom-füsttd mindkét családot megfüstölöm. Aztán a kas­ból a méheket a kaptárba ütöm. Sa­létrom nélkül is lehet egyesíteni, de nem olyan jó. Az egyesítésnél a mé­hek, ha nem is marakodnak, de más­nap a kas m,éheiből sok visszamegy a régi helyére. Ha salétrommal meg­kábítom, ilyen nem történik. Csurilla József, Udvarnoki A méhek téli élelme A dolei Állami Méhészeti Kutatóin­tézet szerint a méz 0.5—1 százalék fe­hérjét tartalmaz. A cukoroldat pedig fehérjét nem tartalmaz. Tiszta méz nem elegendő a méhek táplálására. A méhek főtápláléka a virágpor, mely több, mint 50 százalék tápanyagot tar­talmaz, mégpedig főleg fehérjét és zsi­radékot. Taranov, hogy a téli élelmet tápanyaggal gazdagítsa, cukoroldatba tehéntejet kever. Kilenc deciliter cu­korszirupra (1:1 arányban) ad 1 deci­liter felforralt friss tehéntejet. Ezzel m etetéssel elérte, hogy méhei 7,5 százalékkal kevesebb élelmet, mézet fogyasztottak és 30 százalékkal több Hasításuk volt kora tavasszal, viszo­nyítva azon méhcsaládokhoz, amelyek tejet nem kaptak. Ezt a módszert ná­lunk is Jó eredménnyel használták. A tudást ne rejtsük véka alá Ha valaki haszonnal értékesíthető tapasztalatokat szerez, ne csináljon belőlük titkot, ne vigye a sírba■ ha­nem tekintse közkincsnek azokat: vagyis közel je a szaklapok szerkesz­tőségével és légiókként őszinte he­lyes jótanácsaival kezdő méhésztár­sainak legyen segítségére. De viszont ne resteljük a tájékozatlanságunkat, hanem ha kétségeink volnának vala­mely méhészeti munkánkban, intéz­zünk kérdést tapasztaltabb méhész­társainkhoz, vagy szerkesztőségünk­höz. Ha tudásunk hiányait kiegészít­hetjük, úgy magunknak és a köznek is hasznára leszünk.

Next

/
Thumbnails
Contents