Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-06 / 36. szám
10 FôWfflfifW ТФ53. szep!emEer í. A napraforgó betakarítása A nagyüzemi napraforgó-aratás fölénye abban áll, hogy elmarad a tányérok szárítása és azokat azonnal cséplőgépre hordják. Ehhez az érési folyamatot pontosan meg kell határozni és az aratást teljes erővel annak megfelelően kell elvégezni. Az érés jelei: a növény szárának sötétbarna színeződése, a tányér aljának és nyakának elsárgulása, a virágcsonkok kis érintésre való lepergése, a magvak a tányérból könnyen kimorzsolhatók és héjuk kemény, a bél már nem tejes. Az elmaradt fejlődési! tányérok beéresét ne várjuk be, inkább szedjük le azokat későbbi időben, nehogy az aratással emiatt elkéssünk. Az érett tányérokat kosárba szedjük, éles késsel minél kisebb szárcsonkkal vágva le azokat és azonnal hordjuk a cséplőgépre. A cséplőgépet a dobsinek egy részének leszerelésével a szíjtárcsák kicserélésével, a toklászoló kikapcsolásával úgy kell átalakítanunk, hogy a szemeket ne törje. Az elcsépelt napraforgót azonnal rostáljuk meg, hogy a tányértörmeléket eltávolítsuk. A kirostált napraforgómagot, melynek víztartalma még magas, vékony 10—20 centiméter magas rétegben tároljuk és az első héten naponta forgassuk meg. Kiszikkadása után 30—40 cm vastagon tárolhatjuk, de bemelegedés ellen gyakori forgatással óvjuk, mert könnyen megdohosodik. A cséplőgép által összetört napraforgótányérokat frissen feletetve, vagy j silózás útján hasznosítsuk! A napraforgószárat, ha munkaerő j van hozzá, a szedéskor, ha nincs, utána nyomban le kell takarítani. A napraforgó szárításának jól bevált módja — amelyet a Szovjetunióban már régen alkalmaznak — az, hogy a késsel levágott tányérokat egy-egy meghagyott napraforgószárra tűzdelik egymás fölé. A tányérok magvas részei lefelé fordítva legyenek, mert így a madárkár és az eső ellen védve van. Használjunk „Vitahum“ humuszos trágyát Vessünk juhainknak téli legelőt! Még el sem múlt a nyár és máris a télre gondoljunk? Bizony igen! Már most vessünk juhaink számára olyan növényeket, melyek a télen, sőt már az ősz végén „terített asztalt” jelentenek a nyájnak. Vessünk mielőbb a juhakol közelében repcét, rozsot vagy ősziárpát, o’yan földbe, melyet majd a tavasz elején felszántunk és kukorica vagy bármilyen tavaszi növény termelésére telhasználunk. Szeptember első hetében elvetett repce, rozsos repce vagy rozs az ősz végére szépen kifejlődik, melyet a nyáj télen nap-nap után egy-két órára felkereshet. így megfelelő fehérjét, vitamint, ízes zamatanyagot vesz fel a juh. még akkor is, ha az akolban csak szalmafélék jutnak neki. A legelésző juhok még s vékony hótakaró alól kikaparják a zöld hajtásokat és csak akkor lennének megfosztva a téli legelőtől, ha magas hótakarő fedné a talajt Ha majd tavasszal a kukorica, répa, burgonya stb. jön a téli juhlegelő helyére, akkor juhaink telelését igen jól és olcsón oldottuk meg, mert a legelőért nem vontunk el talpalatnyi területe! sem a rendszeres növénytermesztési Vitahum néven forgalomba került az új (humuszos) tőzegtrágya. E természetes (szerves), minden célra megfelelő trágya a talajba tápanyagon kívül humuszt is juttat, mely a termőföldben végbemenő folyamatok alapját képezi. A szovjet tudomány tapasztalatai és a Szovjetunióban lefolytatott kísérletek alapján megállapítást nyert, hogy a földek terméktelenségének oka az elégtelen mennyiségű humusz és tápanyag. Hazánkban a földből évente nagymennyiségű humusz vész el. Ez a mennyiség Csehszlovákiában évente kb. 225 00Ó vagont tesz ki. Ennek következtében a talaj vérszegénnyé válik, mive! a tápanyagok oldatait a talajban olyan tényezőként kell felfogni, melynek szerepe hasonló a vérhez az emberi szervezetben. A talaj, amelyben nincs humusz, nem kifizetődő, kishozamu, termektelen. Az új (humoszos) tőzegtrágya „Vitahum” segédeszközt képez, mellyel meggyógyíthatjuk a termőföldeket, s ez az a szer, mely tápanyagokat és humuszt juttat a talajba. A Vitahum előnyei: A) javítja a talaj fizikai tulajdonságait, elősegíti az önmelegedést, továbbá biztosítja a talajban a nedvesség és levegő helyes arányát. A termőföldet porhanyósítja, ezenkívül tartósan termékennyé teszi és javítja. B) A talajba tápanyagokat juttat: nitrogént, foszforsavat, hamuzsírt, meszet, magnéziumot és kis mennyiségű elemet. C) A talajt ezenkívül ellátja szükséges és hasznos mikroorganizmusokkal — tala.'baktériumokkal, amelyek a termőföldben állandó tevékenységet fejtenek ki. D) A tatait gazdagítja növést elősegítő anyagokkal, hormonokkal és pusztítja a gazt. A Vitahum különböző alkalmazási módjai: A Vitahum elnevezésű humuszos trágyát fel lehet használni, mint alaptrágyát mindenféle talajnál és minden terménynél. E trágya előnye az. hogy minden évszakban alkalmazható. tehát univerzális természetű. A Vitahum főleg ezeknél a termékeknél válik he jól: 1. Zöldségfélék: (adagolás: kb. 150 — 200 q hektáronként). A Vitahum megfelelően előkészíti a talajt s annak szerkezeti (összetételi) javítását valamint termékennyé tételét. A zöldségfélék. melyek Vitahumot kapnak, gyorsan nőnek, kitűnő minőségűek és rendkívül nagyok. Súlyuk jelentős, színük friss. Jól kell őket öntözni. A Vitahum alkalmas a zöldségfélék növelésének előmozdítására. A zöldség a Vitahum alkalmazása után gyorsan nő. A növények vetés (ültetés) után már néhány nap múlva kihajtanak. 2. A burgonya a Vitahummal trágyázott talajban igen szépen fejlődik, nagy, egészséges és jóminőségű. Adagolás: 200 q hektáronként. A Vitahumot be kell szántani a termőföldbe. 3. A melegágyban termesztett dohány, melyet Vitahumrríal trágyázunk, egészséges, ellenálló és gyorsan nő. A dohány-melegágy, melynél Vitahumot használtunk, meggyorsítja a palánta I növését. 4. Az ipari növények, len, kender, a Vitahummal trágyázott talajban jól fejlődnek, száruk erős, szépen fejlőit s egészséges, erős rostuak. A Viuihum ezenkívül előnyös más' ipari növényeknél is, például napraforgónál, kokszagiznél, valamint az aromatikus növényeknél. Adagolás: hektáronként 150 q, melyet beszántunk a földbe. 5. Cukor- és takarmányrépa, valamint kukorica, melyeket Vitahummal bőven trágyázott talajban termesz- í tünk, rendkívül jól nő. Adagolás: hek- j táronként 150 q. 6. A szőlőskertek egyenesen kívánják a Vitahum elnevezésű trágyát. Ez esetben hektáronként 150—200 q szükséges, vagyis egy szőlőtőkére kb. 2.5 kg Vitahum jut. A talaj nedves lesz s a gyökerek a tápanyagokat és nedvességet a növésnek megfelelően szívják fel. A Vitahumot 10—15 cm mélyen juttatjuk a termőföldbe. 7. A gyümölcstermelésnél jelentős segítséget képez az új trágya, a Vitahum. Alkalmazzuk bokroknál vagy fasoroknál, esetleg az egész g.yümölcsöskertekben. Egy árra kb. 1ÖÓ kg Vitahum szükséges, mégpedig rendszerint ősszel. A fa koronája alatti körzetben a tajajt beszórjuk Vitahummal, mégpedig kb. 2.5 kg trágyáthasználunk fel erre a célra. A Vitahumot kb. 10—15 cm mélyre juttatjuk a talajba majd gereblyével elegyengetjük a földet. 8. A Vitahum feljavítja a réteket és a legelőket is. A használat módja: a trágyát szétszórjuk az egész kérdéses területen, a göröngyöket elegyengetjük, majd gereblyével elsimítjuk. A Vitahum összetételénél fogva minden talajt feljavít és humuszossá tesz. Nem meríti ki a talajt, ellenkezőleg, erősíti azt. Megsokszorozza a nyers szerves anyagok humuszosítását. A Vitahum elősegíti a termény gyors és alapos növését s minden téren erős és jóminőségű terményeket eredményez, továbbá írtja a gazt. Hatása 3—4 évig tart. A Vitahumot a talajba vagy beszántjuk, vagy pedig bekapáijuk (kb. 10—15 cm mélyen). A talajt megboronáljuk, majd rögtön hozzákezdhetünk a vetéshez vagy ültetéshez. Vitahumot szállítja: A tőzeg-humuszos trágyát a következő cég gyártja: Rašelinové závody n. p. — závod Slovensko, Bratislava-Dvorník. E címre kell küldeni a rendeléseket. Alapár: 9 Kés métermázsánként. A Vitahum jelenleg alapvető javitótényező azon termőföldeken, melyek szegények humuszban s amelyek nem gazdaságos igénybevétellel a múltban meg lettek fosztva e fontos tápanyagtől. Vitahum regenerálja a talaj termőképességét és több, jobb termést biztosít! Ezért tehát használjuk mindenütt az új tözeg-(humuszos) trágyát, a Vitahumot! A gyártás a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal, valamint a Bratislava! Központi Ellenőrző Kísérleti Intézet (mezőgazdasági) közvetlen felügyelete mellett történik. Ing. Zvara József. terv elől. Ne vigasztaljuk magunkat azzal, hogy lesz a télre borsószalmánk, kukoricaszárunk, gabonaszalmánk, törekiink. azon majd csak áttelel az igénytelen juh. Vegyük tudomásul, hogy a vemhes és a szoptató juhnak nem tudnak a szalmafélék hónapokon keresztül megfelelő táphatást biztosítani. Ehhez szükséges lenne legalább fél, de inkább egy kg jóminőségű széna, hogy elegendő fehérjét, A és D vitaminokat, meszet és egyéb, nélkülözhetetlen ásványi táp .yagot biztosítson magzatának felépítésére és a tejtermelésre. De jut-e EFSz-einkben a télen napnap után egy anyajuhra ennyi széna? Aligha! Ha nem, akkor — egyedüi szaimafélék etetése mellett — legyünk elkészülve a fehérje- és vitaminhiány miatt az újszülött bárányok csenevészvoltára, a bárányok hullékonyságára, a tőgy rohamos elapadására. \ Ennek a fehérje- és vitaminhiánynak pótlására van hivatva a télirepce vagy rozslegelő. Hiszen a zöld levelekben aránylag bőségben van a tejképzéshez nélkülözhetetlen fehérje, a magzat egészséges szöveteihez szükséges A-vitaminok alapanyaga, a karotin és van elegendő könnyen felvehető mész. A repcén gyönyörűen kitőgyei az\, anyajuh: van teje bőven, örül a juhász, nem kell pepecselni a báránnyal, nincs elhullás...! Műtrágyák kiválasztása őszi vetések alá A megfelelő műtrágyák kiválasztásához szükséges, hogy ismerjük a műtrágyázásra kerülő talajnak mindazokat a tulajdonságait, amelyek döntően befolyásolják az őszi kalászosok eredményes termelését. A növénytermelés során szerzett tapasztalatokból a műtrágyázás szempontjából a talaj egyes fontos tulajdonságait megállapíthatjuk. így például: a búza részére rossz előveteményként ismert répafélék, kukorica és szudáni fű után a nitrogén műtrágya indokolt. Ahol a foszfor, esetleg káli műtrágyák a pillangósok után a búza termését növelik, úgy mindhárom fajta műtrágya kedvezően alkalmazható. A nitrogén-tápanyaghiányt az jelzi, hogy a növény a fejlődésben visszamarad, világos szineződésü, gyengén bokrosodó és elkeskenyedett levélzetií. A gyenge szemtermés (apró kalász) általában foszfor hiányát jelzi. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok tehát kellő támpontot nyújtanak az alkalmazandó műtrágyafélék kiválasztásához. A járási vándorgyűlés tanulságaiból (Folytatás a Hidaskürtre értünk, ahol dr. Janek méhészetet látogattuk meg. Érdekes anya-nevelő kaptárt mutatott be. A helyi asztalos dr Janek tervezése szerint csinálta. Kilenc anyát nevel benne egyszerre. Egy-egy anyát négy kereten fix választófallal (először három kereten próbálta, de az anyanevelő család nem volt eléggé életképes) Hátúi etető van. Párosodni a fiatal anyákat keretestől átviszi a pároztató ládikákban, mivel az anyaneveiő kaptár kilenc be]áróján a párzásró! hazatért anyák könnyen eltévednek és elpusztulnak. — Anyanevelésre legjobb hordása időket válasszuk, május, júniust — mondja dr. Janek. — Minden 10 családos méhésznek be kell vezetni az anyanevelést, mert csak így lehet eredményesen méhészkedni. Látni az anyanevelő kaptáron, hogy aki tervezte, ért az anyaneveiéshez és tanulhatunk tőle. Van egy jó napviasz olvasztója, dupla üveggel. Felül, alul tüköíl mely visszaveri á napsugarat az üvegre, s ezáltal olyan meleget bocsájt a lépre, hogy pár t a alatt nagy mennyiséget olvaszt ki. Továbbá bemutatja a kétanyás rendszerű kaptárait, rendesen két anyával, hordás alatt pedig egy anyával. Megmagyarázza a fekvő kaptár előnyeit rakodóval szemben. Ha a fekvő kaptárt felnyitjuk, azonnal észrevehetjük a hibákat, vagy a kereteket könnyen ki is szedhetjük. A rakodó kaptárra felteszük a meszteret és őszig fenn hagyjuk, úgy a költőtérhez nem férhetünk hozzá. Utunk tovább Ta'lósra vezetett. Először a szövetkezet méhészetét látogattuk meg. Nyílegyenes sorban vannak elrakva a kaptárak, szorosan egymás mellett, egyformára befestve Ez helytelen, mert a szorosan egymás mellé rakott egyforma színű kaptárak zavarják a méhek munkáját, s különösen a párzásról hazatért fiatal anyák eltévednek. A kaptárokat több szinre be kell festeni és átcsoportosítani, vagy szétebb rakni. 51 rajjal kezdtek méhészkedni. Most az állami birtok méhészkertjét nézzük meg. Itt megebédelünk. Az ebédidőt tanulásra felhasználva Natsin elvtárs szlovákul, Szíjgyártó Gyula méhész-szaktanító pedig magyarál olvas fel fontos dolgokat, amit múlt számból.) a következő számunkban közölni fogunk. Pilinger Ferenc az állami birtok főméhésze, 67 éves. Már 50 éves tapasztalatokkal rendelkezik, s a következőket mondja: — Több fajta kaptárral méhészkedőnk változatos eredménnyel. Százhúsz családunk volt tavaly. Műlép hiányában ez évben a mézterekben nem tudtunk csak műlép-csíkokat rakni, amire a család nem jött fel a méztérben, inkább kirajoztak. így 90 rajunk lett. Ez befolyásolta a mézelést. s bizony mézünk kevés van. A rajokat összerak /a 20 darabbal emeltük a létszámöt. Tíz rajt méztérbe tettünk és oivan kaptárra helyeztük fel, ahol az anya öreg. így lenn az öreg anya, fenn a méztérben pedig a fiatal anya petéz, ősszel az öreg anyát elvesszük, s egyesítjük a két családot. így fiatal anyát nyerünk. A méztérben lévő mézet pedig, amit a raj begyűjtött, kipergetjük Ez is jó anyásítási rendszer. Még van 14 darab tartaiékanyánk, piros festékkel megjelölve és törzskönyvezve. Pilinger Ferenc elvtárs még sokat tudna mondani, de megyünk tovább a feisőezeli szövetkezet méhészetébe. Gyönyörű, kifogástalan kaptárokban vannak rajaik, amelyek különböze 'szinüek, nem rikitósak. Ötven rajt terveztek, de méhészeink 62 darab rajt adtak a szövetkezetnek. Alkalmazzák a nyárvégi serkentő etetést. A méhek kirepülését gátolják я fák, amelyek a kaptárak előtt vannak. A jövő év kezdetén ezen segítsenek. Végezetül megnéztük az alsószeli szövetkezet méhészetét, mely a falutól körülbelül 4 kilométerre van a határban. Már második éve méhészkednek. Tavasszal elvándoroltak velük akácra, Alsószel M öl 10 kilométerre fekvő Alsóhatárra. Mivel az akác gyenge volt. eredményt elérni nem tudtak. Hazavitték méheiket, ahol jobb volt a hordás. Vándorgyűlésünk tanulságos volt minden ottlévő méhész számára és elhatároztuk, hogy minden évben megismételjük. A többi járás is kövesse a galántai járás példáját és hívják össze a méhészeiket hasonló gyűlésekre. Sándor Gábor Hogyan egyesítem a hasas rajt a kaptáros rajjal? Sok gyenge család nem hord össze egy kilogramm fölösleges mézet sem, de ha két gyenge családot egyesítünk, erőssé válik és jó időben szép hasznot hoz. Mielőtt két gyenge családot egyesítenénk, figyelembe kell venni a körülményeket. Milyenek a családok? Megrajoztak-e, első, második, vagy harmadik raj, meddő-e a család? Azt is figyelembe kell venni, hogy miben vannak elhelyezve. Lehet mindakettő kasban, kaptárban, vagy vegyesen. Kaptáros méhészetekben kevesebb a gyenge család, ha az idő jó és a méhész is szakképzett. Annál több gyenge család van a kasos méhészetekben. Ma már kevés olyan méhészet van, ahol kaptár nincs, de ha sok a természetes raj. a méhész akkor kasba is fog be méheket. A kasban lévő második, vagy harmadik rajt mindig egyesítem a kaptároshoz. A kast csúcsával lefelé fordítom. Egy kicsit a méheket megfüstölöm. A méhek a csúcsból feljönnek és a kas oldalán szétmennek: «4 kast addig tartom így, míg az, anya előjön. Az anyát anyafogóval elfogom. Zárkába teszem és olyan kaptárt meganyásítok vele, amelytől ez alkalomra előző nap elvettem az öreg anyát. A kast most visszafordítom a helyére, úgy, ahogy először volt. A méhek, ha nincs is anyjuk a fiasításra, visszahúzódnak. Most a füstölőbe salétromos vásznat tessek és meggyujtom. Salétrom-füsttd mindkét családot megfüstölöm. Aztán a kasból a méheket a kaptárba ütöm. Salétrom nélkül is lehet egyesíteni, de nem olyan jó. Az egyesítésnél a méhek, ha nem is marakodnak, de másnap a kas m,éheiből sok visszamegy a régi helyére. Ha salétrommal megkábítom, ilyen nem történik. Csurilla József, Udvarnoki A méhek téli élelme A dolei Állami Méhészeti Kutatóintézet szerint a méz 0.5—1 százalék fehérjét tartalmaz. A cukoroldat pedig fehérjét nem tartalmaz. Tiszta méz nem elegendő a méhek táplálására. A méhek főtápláléka a virágpor, mely több, mint 50 százalék tápanyagot tartalmaz, mégpedig főleg fehérjét és zsiradékot. Taranov, hogy a téli élelmet tápanyaggal gazdagítsa, cukoroldatba tehéntejet kever. Kilenc deciliter cukorszirupra (1:1 arányban) ad 1 deciliter felforralt friss tehéntejet. Ezzel m etetéssel elérte, hogy méhei 7,5 százalékkal kevesebb élelmet, mézet fogyasztottak és 30 százalékkal több Hasításuk volt kora tavasszal, viszonyítva azon méhcsaládokhoz, amelyek tejet nem kaptak. Ezt a módszert nálunk is Jó eredménnyel használták. A tudást ne rejtsük véka alá Ha valaki haszonnal értékesíthető tapasztalatokat szerez, ne csináljon belőlük titkot, ne vigye a sírba■ hanem tekintse közkincsnek azokat: vagyis közel je a szaklapok szerkesztőségével és légiókként őszinte helyes jótanácsaival kezdő méhésztársainak legyen segítségére. De viszont ne resteljük a tájékozatlanságunkat, hanem ha kétségeink volnának valamely méhészeti munkánkban, intézzünk kérdést tapasztaltabb méhésztársainkhoz, vagy szerkesztőségünkhöz. Ha tudásunk hiányait kiegészíthetjük, úgy magunknak és a köznek is hasznára leszünk.
