Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-06 / 36. szám
1953. szepfemBer В. Frtldmfi#» 9 AI ШАМ1 1ВШРШ1ШШ IHlliiPIEfl Д löki állami gazdaság dolgozói elsők vollak a nyári munkákban és elsők akarnak lenni az ősszel is A szocialista munkaverseny számos állami gazdaságunk dolgozóit, mind a növényi, mind az állattenyésztési termékek termelésében szép eredményhez vezette. így például a lévai gazdaságok s jól kifejlődött szocialista munkaversenynek köszönhetik, hogy a nyári munkák során az élvonalba kerültek és a harmadik helyen végeztek a veszteségnélküli betakarításért vívott harcban, Mégis meg kell mondanuk azt, hogy a lévai gazdaságok között is voltak lemaradozók, mint például a szantovkai gazdaság. Az őszi munkák legelején állunk, de napról-napra sokasodnak a ránk váró feladatok, s hogy ezeket a feladatokat minél jobban elvégezhessük, véssünk legalább rövid pillantást vissza, hogy tanulhassunk a sikerekből és a hibákból Tegyük mérlegre az eddig elvégzet munkát, annak eredményeit s mindjárt kitűnik, melyik gazdaságban dolgoztak jól és hol merültek fel olyan hiányosságok, amelyek a lemaradást okozták. Dobogó vagy Lök? Még a nyári munkák elején kitűnt, hogy az összes gazdaságok között a dobogói és a löki gazdaság készült fel legjobban a feladatok elvégzésére. Az aratást a dobogóiak végezték el hamarább, míg a cséplésben a löki gazdaság dolgozói kerekedtek felül. Hogyan volt ez lehetséges? Hiszen az a gazdaság, amely hamarabb befejezte az aratást, feltétlenül előnyben volt a másikkal szemben, Ez iga'z. Csakhogy a dobogóiak engedtek a munkaütemből, s annak ellenére, hogy a cséplés elején egy 1350-es és egy UOO-as cséplőgéppel rendelkeztek, teljesítményük mégis messzire alulmaradt a lökiek teljesítményétől. Ezenkívül a másik cséplőgépet nem használták ki, úgyhogy át kellett irányítani egy másik gazdaságba. Amíg a dobogóiak reggel 6—7 órakor láttak a munkához, addig a lökiek reggel 4 órától este 9-ig csépeltek, a legnehezebb helyeken óránként váltották egymást a dolgozók s így megtudták tartani a munka egyenletes ütemét. Ennek köszönhetik, hogy több napon át 300 mázsára is tudták fokozni napi teljesítményüket a dobogóiak napi 200 mázsás átlagteljesítményével szemben. Ha eddig kétséges volt, hogy melyik gazdaság viszi el a nyári munkákban az elsőséget, most már ehhez kétség nem fért. A lökiek lettek az elsők. Sztmágyi Pál fiatal csoportvezető munkája nem volt hiábavaló. Most jött ki az iskolából és mindjárt nagy körültekintéssel fogott hozzá csoportja megszervezéséhez, amelyben a fiatalok és az idősebbek a legnagyobb egyetértéssel dolgoznak. Nemcsoda, hogy Sztrnágyik elvtá: s nagyon szívesen beszél csoportja tagjairól. — Jól megvitattuk az aratási és oséplési tervet s a dobogóiak mégis megelőztek bennünket. Úgy látszik, már nem tartottak tőlünk, mert a cséplésnél kényelmeskedtek egy kicsit. Mieinket szörnyen bántotta a lemaradás — mondotta nagy nekilendüléssel, de később elfelhősödött az arca. Bizonyára eszébe jutottak csoportjának tagjai, mint Kramár Mátyás kazalozó. Nádasdi István és Kis Gyula cséplőgépetetők és mások, amint heves vitában fogadkoztak, hogy a cséplésnél mindent behoznak. — Meg kellene próbálni a Bredjuk-módszert — mondotta valaki. A többiek helyeselték. így azután most már nekilendültek a munkának. Júilus 17-től augusztus 5-ig közel negyven vagon gabonát csépeltek el. Az első napok még gyengébbek voltak, de azután fokozatosan nőtt a napi teljesítmény, annak ellenére, hogy a napok rövidültek. , Kifizetődött a jó munka A Sztmagyik-csoport dolgozói tehát mint mondani szokták — kivágták a rezet. Jűilus hónapban például mindegyik dolgozó 32 műszaknormát és 22 prémiumnormát dolgozott le. Legtöbbjük átlagosan 1.800—1.900 koronát keresett csupán pénzben ebben a hónapban. A fentemlített dolgozókon kívül kitűntek jó munkájukkal Kuruc Ilona. Halupka Antal, Benko Sándor, Kramár József, Pálinkás József és még egynéhányan. Persze mindannyian nagyon örülnek az első helynek és váltig hangoztatják, hogy első helyüket most már az őszi munkákban is megtartják. Nem kell azonban azt gondolnunk, hogy a dobogóiak nem látták be hibáikat és őket nem bántja, hogy az aratási verseny megnyerése után lemaradtak. Ök is fogadkoznak, hogy bizony az őszi munkaversenyben megmutatják, hogy az első helyre valók így tehát a két gazdaság közötti ver- j seny csak tovább fokozódik, ami min- j den bizonnyal újabb sikerekhez fogja , vezetni mindkét gazdaság dolgozóit. A szantovkaiak tanulhatnak a jó példából A lévai állami «birtok gazdaságainak i dolgozói a szocialista munkvaverseny- j ben, amint mondottuk — a harmadik ; helyre kerültek a nyitrai kerületben, j Ámde ezt a helyezést is komoly ve- j szély fenyegette, mert a szantovkai j gazdaság lémaradt a munkákban. Itt j világosan megmutatkoztak mindazok a hibák, amelyek a helytelen munkaszer- I vezésből fakadtak. Legnagyobb hiba j az volt, hogy a dolgozók nem végezték j el az egyes munkákat terv szerint, ha- j nem csak úgy találomra. A gazdaság vezetőjének sokkal szigorúbban kell ! ragaszkodni a tervhez. Még hatható- i sabb meggyőző munkát kell folytatnia j a dolgozók között. Ügy kell vezetnie j őket, hogy a legjobb gazdaságok pél- j dája nyomán ők is komoly sikereket j érjenek el. így nem lesz szükség arra, hogy más j gazdaságok siessenek segítségükre. A j löki Sztmápyik-csoport 14 tagja a lé- j vai igazgatóság adminisztratív munka- j erőivel együtt azonnal hajlandónak í mutatkozott segítséget nyújtani a le- i maradó gazdaságnak, hogy legalább a \ harmadik helyezést megtarthassa. Nem í mondhatjuk azonban azt, hogy a szantovkaiak örültek ennek a segítségnek. i de hiszen ha a munkát jobban megszervezték volna, erre a segítségre nem is kerül sor. Éppen ezért most az őszi munkák küszöbén a gazdaság dol‘ gozói is sokat javíthatnak további munkáikon, ha tanulnak a múlt hibáiból és az őszi munkákat terv szerint az agrotechnikai határidők és intézkedések betartásával, a szocialista I munkaverseny még szélesebbkörű kifejlesztésével végzik el. Száz százalékban kereszt- és sűrűsorosan vetnek A lévai gazdaságok is szép terméseredményeket értek el a szovjet tapasztalatok és módszerek alkalmazásával. Az összes gazdaság átlagosan 110 százalékra teljesítette az állami tervet. De egyes gazdaságok kimagasló eredményeket is elértek. A töbői gaz- I daság például 12 hektáros parcellán ke- i resztsorosan vetett búzából 38.5 mázsás ! termést takarított be, míg egy 10 hek- 1 táros parcellán 42 mázsa rozs termett hektáronként. Hasonlóan szép eredmé■ nyékét értek el az agrotechnikai in; tézkedések és határidők betartásában, i Ezek az eredmények meggyőzték a dolgozókat arról, hogy az agrotechnikai intézkedések betartása valóban ki- i Cizetődik és ezért minden gazdaságban j 100 százalékra keresztsorosan, vagy : sűrűsorosan vetik az őszieket. A ve: tésnél csakis agregátokat fognak alkalmazni, tehát nem fordulhat elő az az eset, hogy egy traktor csupán egy vetőgépet húzzon. A gépeket a legnagyobb mértékben ki fogják használni és pontosan ellenőrzik a vetőmagszükséglet: normákat, stb. A terveket az elmúlt héten már mindegyik gazdaságban megtárgyalták a csoportvezetőkkel és a csoport dolgozóival. Különösen nagy gonddal készülnek az őszi termények betakarítására. Így például a burgonya szedését szeptember 20-ig befejezik. A cukorrépa betakarítását és az ezzel járó összes munkákat október közepéig ugyancsak befejezik. A cukorrépa betakarítása egyébként is nagy gonddal történik, mert az egész területet egészévi megművelésre szétosztották a dolgozók között és minden területről az a dolgozó takarítja be a cukorrépatermést, aki a növénnyel egész éven át foglalkozott.. Amikor e sorokat írjuk, a gazdaságok dolgozói már befejezték az őszirepce vetését, befejezéshez közelednek a trágyahordással az ősziek alá és az elkövetkezendő napokban teljes ütemben nekilendülnek az ôsži munkáknak. A nyári munkák alatt szerzett tapasztalatok világosan bebizonyították, hogy ahol betartották a tervet, kifejlesztették a szocialista versenyt, ott a munkát időben, sőt idő előtt elvégezték. Ez még jobban kiváltotta a dolgozók érdeklődését a szocialista munkaverseny iránt és a szocialista munkaverseny minden bizonnyal az őszi munkák nagyszerű hajtómotora lesz, amiáltal a munkateljesítmény s így a dolgozók jövedelme lényegesen emelkedni fog. Miklya János A szovjet mesterek nyomán Állami gazdaságaink sikerei a növénytermelésben A szovjet tapasztalatok alkalmazása, a modern agrotechnikai intézkedések és határidők betartása az 1952—53. gazdasági évben eddig nem látott gazdag eredményekhez segítette számos állami gazdaságunk dolgozóit. Multheti számunkban már több ilyen sikerről számoltunk be és most tovább folytatjuk ezt az örömteli beszámolót. *** GALÄNTA. A galántai állami gazdaságok az idén például átlagosan 9 mázsával értek el magasabb hektarhozamot, mint 1951-ben. Ez anynyit jelent, hogy összesen 290 vagonnal több gabonát termeltek, mini 1951-es esztendőben. A búza átlagos hozama az idén a nebojsai gazdaságban 33 89 mázsa, rozs 29 30, arpa pedig 32 11 mázsa. Egyes parcellákon még magasabb volt a terméshozam. így például Nehojsán 21- hektáros táblán 39 mázsa búzát értek el hektáronként. Kosúton pedig 25-hektáros parcellán 40 mázsa búzát termeltek ki hektáronként. Hasonlóan más gazdaságok is rekotdtermést értek el a helyes agrotechnika elveinek tömegalapra való helyezése és a szocialista munkaverseny széleskörű kifejlesztése által. lődési idő alatt gondosan ápolták a növényt. *** *** TORNÖC. A tornóci állami birtok gazdaságai az összes gabonafélékből teljesítették tervüket. Az összes gabonát keresztsorosan vagy :'Uru sorosan vetették és 85 százalékban szemcséstrágyát használtak. A terv szerint az egész birtokon 26.67 métermázsa gabonát kellett volna elérniök hektáronként s ehelyett 28.61 mázsa volt az átlagos hektárhozam A legmagasabb átlaghozamot a hetményi gazdaság érte el,, mégpedig búzából 37.5 mázsát, rozsból 38.26 mázsát, árpából 31.24 mázsát hektáronként. A diari gazdaság még ezeket a hozamokat is túlszárnva.ta, ahol 10,5 hektáros parcellán 46 04 mázsa búzát termeltek hektáronként. Ez a kiemelkedő eredmény úgy jött létre, hogy a dolgozók idejében elvetették a búzát, többször megszórták műtrágyával és a fejLÉVA. Az idei termés betakarításánál a lévai gazdaságok dolgozói is meggyőződhettek arról, hogy a magas hektárhozamok szovjet mestereinek tapasztalatait kifizetődik alkalmazni. A gazdaságok az 1952-53- as gazdasági évben a növényi termelésben is sokkal nagyobb mértékben alkalmazták a szovjet tapasztalatokat, mint az előző években s annak ellenere, hogy egyes gazdaságok az elmúlt esztendőben elhanyagolt földeket vettek át, a tervüket nemcsak hogy teljesítették, de túl is teljesítették még pedig több mint tíz százalékkal. A töhöi gazdaság például 12-hektáros parcellán a keresztsorosan vetett búzából 38.50 mázsát és 10-hektáros keresztsorosan vetett rozstáblán pedig 42 mázsát ért el hektáronként. De szép hektárhozamot értek el még egyes gabonafélékben a löki, dobogói és más gazdaságok dolgozói is. Kis hírek az állami gazdaságokból Jól megszervezték az őszi munkát. A galántai állami birtok gazdaságainak dolgozói az őszi munkák szervezésénél felhasználták az eddigi tapasztalatokat. Minden gazdaság az előre és részletesen kidolgozott terv szerint végzi az őszi munkákat. A terveket először megvitatták a csoport- és csapatvezetőkkel, az összes munkásokkal, úgyhogy mindenki pontosan ismeri feladatát Minden gazdaságban teljes itteniben folyik a szemcséstrágya gyártása és a vetőmag tisztítása. Előkészítik a műtrágyaszóró és a vetőgépagregátokat. Ugyanekkor nem feledkeznek meg az állatállományról sem Eddig a zöld futószalag terméséből 13 ezer mázsa silótakarmányt készítettek télire. ♦ Segített az iskola. A buesani mezőgazdasági kísérleti állomáson még 1950-ben egy régi istállót átalakítottak borjak számára. A borjak nevelésében azonban eleinte csak igen gyenge eredményt értek el, mert a gondozók még nem ismerték a helyes gondozás módját. Ezért Bobesik Miklós gondozót Csehországba küldték iskolára, aki onnan visszatérve nyomban kezdte alkalmazni az élenjáró szovjet módszereket, aminek az lett az eredménye, hogy 1952-ben egész éven át napi 91 dekagrammos súlyszaporulatot értek el átlagosan darabonként 80 borjúnál. A siker 1953- ban tovább fokozódott, mert Bobkovics, Jankovics elvtársak és Bobkovics elvtársnö megértették, hogy az új módszerek alkalmazásával egyre emelhet® jük a haszonállatok hasznosságát. ♦ Csak keresztsorosan és szüksorosan vetnek. A tornóci állami birtok dolgozói arra törekednek, hogy jövőre még jobb I terméseredményeket érjenek el, mint az idén. Ezért kötelezettséget vállaltak, mely szerint minden gabonafélét j csakis keresztsorosan, vagy szűksorosan vetnek el. Előre elkészítették a jóminöségű magot, melyet jól kitisztítottak. A vetésre szánt területei istállótrágyávaD megtrágyázták. Eddig három és fél vagon szemcséstrágyát készítettek, amelyet az őszi vetésnél használnak fel. ♦ Kétszer annyi silótakarmányuk van mint tavaly volt. A lévai gazdaságok az idén nagy súlyt helyeztek arra, hogy állatállományuk számára időben biztosítsanak jóminőségű takarmányt télire. Fddig negyven vagon takarmányt silóztak le, ami annyit jelent, hogy már az őszi silózás előtt kétszer annyi silótakarmányuk van, mint tavaly egész évben. A dolgozók azonban ezzel nem elégszenek meg, mert további öt silógödröt ásnak, melyekbe répaleveleket és szeleteket, meg egyébb anyagot silóznak le. A lévai gazdaságok dolgozói, I akik a tejtermelésben egész éven át az első helyen állanak a nyitrai kerületben, ilyen gondos takarmánybiztosítással nemesakhogy tartani akarják eddigi sikereiket, de mindent megtettek a siker további fokozása érdekében. A Bokros-puszta dolgozói példát mutatnak A marcelházi EFSz határának szomszédságában van a bokrospusztai állami gazdaság. E gazdaság dolgozóitól példát vehet minden szövetkezeti tag. Különösen a Ferencsik-osoport tagjai mutatnak követendő példát. Nemcsoda, hogy a gazdaság irodájában ott díszük a versenyzászló, melyet a magas hektárhozamok eléréséért kaptak a dolgozók s ezenkívül prémiumként — egyes dolgozók öt mázsa gabonát is kapnak fizetésükön kívül. A Ferencsik-csoport dolgozói, akik nagyrészt marcelháziak, megértették, hogy jó munkával építik a békét és ezért elhatározták, hogy amikor saját gazdaságukban elvégzik a cséplést, segítenek az izsai EFSz tagjainak. E csoport tagjai 1000-es cséplőgéppel naponta 170—180 mázsa gabonát is elcsépeltek. Ezzel bebizonyították, hogy kis géppel is lehet nagy eredményt elérni, ha meg van a jóakarat. A sa- i ját gazdaságukban összesen 31 vagon gabonát csépeltek el, mig az izsai sző- I vetkezebben 12 vagon 63 mázsa és 30 kilogramm gabona elcséplését végezték el. A csoport tagjai nagyon szívesen segítettek volna még tovább is, de az őszi munkák megkezdése haza hívta őket. Most Ivancsics agronómussal az élen felveszik a harcot a jövőévi gazdag termés biztosításáért. Hasonlóképpen, mint a Ferencsikosoport dolgozói, a többi munkások is nagy igyekezetei fejtenek ki, hogy minél többet termeljenek dolgozóink számára. Skuliba Vendel vezetésével я dohánytermelők nagy gonddal gondozták a dohánykertet. Az év elejétől egészen a termés betakarításig gondozzák a növényt. Ez meg is látszik munkájukon, mert nagyon sok 50—60 centiméteres levelet. is lehet találni. Különösen dicséretet érdemel Oravec Mária dolgozó és mások, akik most őszintén örülhetnek munkájuk eredményének, mert már most is látni, hogy a tervet mind mennyiségben, mind minőségben túlteljesítik. Marikovecz Aladár, Mareelháza A kiürült boroshordók gondozása Ha ürítés után a hordót nem mossák ki, a benne maradt seprőmaradék, iszap, borkő stb. könnyen rothadásnak indul, megposhad és a hordó bebüdösödik. A beléje fejtett bor kellemetlen szagot és ízt kap. Ilyenkor mondják, hogy a bor hordóízű. A ki nem mosott hordókra a muslicák is hamar rátalálnak, belepetéznek, amit a hordóból igen nehéz eltávolítani. A hordóízt azonban ne tévesszük össze az új hordótól eredő faízzel, amit az új hordó dongájából kilúgozott anyagok okozhatnak. A helyes kezelés első teendője a hibák megelőzése. A hordó alapos kimosásával elvonjuk a tápanyagot a hordó betegségeit okozó penészgombák és egyéb mikrobák elől. A kénezéssel oxigénjétől fosztjuk meg a hordó levegőjét s ezzel mintegy csírátlanítjuk is a hordót. A hordókat kiürítésük után azonnal mossuk ki hideg vízzel, ne várjunk egy napot sem. Egyrészt melegebb idő esetén elég egy nap ahhoz, hogy a hordó beecetesedjék, másrészt pedig a seprűs boroknál a hordóban maradt seprű és boralj úgy a hordó falához tapad, hogy egy két nap múlva kétszeres munkával is nehezebben le- i hét eltávolítani. A kimosást addig kell ismételni, míg a hordóból kikerülő mo- I sóvíz teljesen tiszta nem lesz. Utána állítsuk csurgóra a hordót, hogy a ! benne maradt víz jól kicsöpögiön. Ha a kimosott hordókat üresen akarjuk tárolni, egy napig csurgóra állítva szikkadni hagyjuk és másnap kénezzük. Az egyszeri kénezés nem óvhatja meg a hordót a penészgombáktól és egyéb káros baktériumoktól határtalan ideig. Havonta, de legaglább öt-hat hetenként kell kéneznúnk. A kénezést végezhetjük csepfolyós kéndioxid adagolásával, vagy kénszelet elégetésével. A csepfolyós kéndioxiddal való kénezéshez adagoló készülék szükséges. Előnye az, hogy a kén lecsepegését ezzel kizárjuk, gyorsabb eljárás mint a kénszeletek elégetése, ezért ajánlatos a nagyobb borászati üzemekben ennek használata. Általánosságban a kénszelet használata az elterjedtebb. A legnagyobb adagú kénezést a hoszszabb ideig üresen álló hordó első kénezésekor adjuk, hogy a káros penészgombák minél nagyobb mértékben elpusztuljanak. A nagyobb hordókba kevesebb kén kell, mint a kisebbekbe, mert a nagy hordónál kisebb az egy hektoliterre eső hordófelület. A nem csepegő aszbesztes kénszeletből a hordó nagysága szerint az alábbi mennyiséget használjuk: 2 hektoliteres hordóra 2 gr, 7 hl 1 gr, 20 hl 0.3 gr és 50 hl-re 0.25 gr-ot számítunk. A 2 és fél cm széles vékony aszbesztes kénszeletből kb. 3 és fél—4 cm hosszúságú felel meg 1 dkg-nak. A kén magas adagolása és 4—6 hétnél gyakoribb kénezés nem csak célszerűtlen, de káros is, mert árt a dongáknak. Belső felületüket porhanyóssá, taplóssá teszi, ami a donga állandó vékonyodását idézi ere. Éppen ezért á havonkénti rendszeres kénezés mellett is több hónapos üresen állás esetén ajánlatos э hordókat időnként vízzel jól kiöblíteni, felfrissíteni. Ha az elmondottakat lelkiismeretesen elvégezzük, nem lesznek ecetes, dohos hordóink, egészségesek lesznek boraink és ezzel több jó bort tudunk adni dolgozóink részére. Radi László, a demői Állami Birtok agronómusa.
