Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-06 / 36. szám

1953. szepfemBer В. Frtldmfi#» 9 AI ШАМ1 1ВШРШ1ШШ IHlliiPIEfl Д löki állami gazdaság dolgozói elsők vollak a nyári munkákban és elsők akarnak lenni az ősszel is A szocialista munkaverseny számos állami gazdaságunk dolgozóit, mind a növényi, mind az állattenyésztési ter­mékek termelésében szép eredményhez vezette. így például a lévai gazdaságok s jól kifejlődött szocialista munkaver­senynek köszönhetik, hogy a nyári munkák során az élvonalba kerültek és a harmadik helyen végeztek a veszte­ségnélküli betakarításért vívott harc­ban, Mégis meg kell mondanuk azt, hogy a lévai gazdaságok között is vol­tak lemaradozók, mint például a szan­­tovkai gazdaság. Az őszi munkák legelején állunk, de napról-napra sokasodnak a ránk váró feladatok, s hogy ezeket a feladatokat minél jobban elvégezhessük, véssünk legalább rövid pillantást vissza, hogy tanulhassunk a sikerekből és a hibák­ból Tegyük mérlegre az eddig elvég­­zet munkát, annak eredményeit s mind­járt kitűnik, melyik gazdaságban dol­goztak jól és hol merültek fel olyan hiányosságok, amelyek a lemaradást okozták. Dobogó vagy Lök? Még a nyári munkák elején kitűnt, hogy az összes gazdaságok között a dobogói és a löki gazdaság készült fel legjobban a feladatok elvégzésére. Az aratást a dobogóiak végezték el ha­marább, míg a cséplésben a löki gaz­daság dolgozói kerekedtek felül. Ho­gyan volt ez lehetséges? Hiszen az a gazdaság, amely hamarabb befejezte az aratást, feltétlenül előnyben volt a másikkal szemben, Ez iga'z. Csakhogy a dobogóiak engedtek a munkaütemből, s annak ellenére, hogy a cséplés ele­jén egy 1350-es és egy UOO-as csép­lőgéppel rendelkeztek, teljesítményük mégis messzire alulmaradt a lökiek tel­jesítményétől. Ezenkívül a másik csép­lőgépet nem használták ki, úgyhogy át kellett irányítani egy másik gazdaság­ba. Amíg a dobogóiak reggel 6—7 ó­­rakor láttak a munkához, addig a lö­kiek reggel 4 órától este 9-ig csépel­tek, a legnehezebb helyeken óránként váltották egymást a dolgozók s így megtudták tartani a munka egyenletes ütemét. Ennek köszönhetik, hogy több napon át 300 mázsára is tudták fokoz­ni napi teljesítményüket a dobogóiak napi 200 mázsás átlagteljesítményével szemben. Ha eddig kétséges volt, hogy melyik gazdaság viszi el a nyári munkákban az elsőséget, most már ehhez kétség nem fért. A lökiek lettek az elsők. Sztmágyi Pál fiatal csoportvezető munkája nem volt hiábavaló. Most jött ki az iskolából és mindjárt nagy körültekintéssel fogott hozzá csoport­ja megszervezéséhez, amelyben a fia­talok és az idősebbek a legnagyobb e­­gyetértéssel dolgoznak. Nemcsoda, hogy Sztrnágyik elvtá: s nagyon szívesen be­szél csoportja tagjairól. — Jól megvitattuk az aratási és oséplési tervet s a dobogóiak mégis megelőztek bennünket. Úgy látszik, már nem tartottak tőlünk, mert a cséplésnél kényelmeskedtek egy kicsit. Mieinket szörnyen bántotta a lema­radás — mondotta nagy nekilendülés­sel, de később elfelhősödött az arca. Bizonyára eszébe jutottak csoportjá­nak tagjai, mint Kramár Mátyás kaza­­lozó. Nádasdi István és Kis Gyula csép­lőgépetetők és mások, amint heves vi­tában fogadkoztak, hogy a cséplésnél mindent behoznak. — Meg kellene pró­bálni a Bredjuk-módszert — mondotta valaki. A többiek helyeselték. így azu­tán most már nekilendültek a mun­kának. Júilus 17-től augusztus 5-ig közel negyven vagon gabonát csépel­tek el. Az első napok még gyengébbek voltak, de azután fokozatosan nőtt a napi teljesítmény, annak ellenére, hogy a napok rövidültek. , Kifizetődött a jó munka A Sztmagyik-csoport dolgozói tehát mint mondani szokták — kivágták a rezet. Jűilus hónapban például minde­gyik dolgozó 32 műszaknormát és 22 prémiumnormát dolgozott le. Legtöbb­jük átlagosan 1.800—1.900 koronát ke­resett csupán pénzben ebben a hónap­ban. A fentemlített dolgozókon kívül kitűntek jó munkájukkal Kuruc Ilona. Halupka Antal, Benko Sándor, Kramár József, Pálinkás József és még egyné­­hányan. Persze mindannyian nagyon örülnek az első helynek és váltig han­goztatják, hogy első helyüket most már az őszi munkákban is megtartják. Nem kell azonban azt gondolnunk, hogy a dobogóiak nem látták be hibái­kat és őket nem bántja, hogy az ara­tási verseny megnyerése után lema­radtak. Ök is fogadkoznak, hogy bi­zony az őszi munkaversenyben meg­mutatják, hogy az első helyre valók így tehát a két gazdaság közötti ver- j seny csak tovább fokozódik, ami min- j den bizonnyal újabb sikerekhez fogja , vezetni mindkét gazdaság dolgozóit. A szantovkaiak tanulhatnak a jó példából A lévai állami «birtok gazdaságainak i dolgozói a szocialista munkvaverseny- j ben, amint mondottuk — a harmadik ; helyre kerültek a nyitrai kerületben, j Ámde ezt a helyezést is komoly ve- j szély fenyegette, mert a szantovkai j gazdaság lémaradt a munkákban. Itt j világosan megmutatkoztak mindazok a hibák, amelyek a helytelen munkaszer- I vezésből fakadtak. Legnagyobb hiba j az volt, hogy a dolgozók nem végezték j el az egyes munkákat terv szerint, ha- j nem csak úgy találomra. A gazdaság vezetőjének sokkal szigorúbban kell ! ragaszkodni a tervhez. Még hatható- i sabb meggyőző munkát kell folytatnia j a dolgozók között. Ügy kell vezetnie j őket, hogy a legjobb gazdaságok pél- j dája nyomán ők is komoly sikereket j érjenek el. így nem lesz szükség arra, hogy más j gazdaságok siessenek segítségükre. A j löki Sztmápyik-csoport 14 tagja a lé- j vai igazgatóság adminisztratív munka- j erőivel együtt azonnal hajlandónak í mutatkozott segítséget nyújtani a le- i maradó gazdaságnak, hogy legalább a \ harmadik helyezést megtarthassa. Nem í mondhatjuk azonban azt, hogy a szan­tovkaiak örültek ennek a segítségnek. i de hiszen ha a munkát jobban meg­szervezték volna, erre a segítségre nem is kerül sor. Éppen ezért most az őszi munkák küszöbén a gazdaság dol­­‘ gozói is sokat javíthatnak további munkáikon, ha tanulnak a múlt hibái­ból és az őszi munkákat terv szerint az agrotechnikai határidők és intéz­kedések betartásával, a szocialista I munkaverseny még szélesebbkörű ki­­fejlesztésével végzik el. Száz százalékban kereszt- és sűrűsorosan vetnek A lévai gazdaságok is szép termés­­eredményeket értek el a szovjet ta­pasztalatok és módszerek alkalmazásá­val. Az összes gazdaság átlagosan 110 százalékra teljesítette az állami ter­vet. De egyes gazdaságok kimagasló eredményeket is elértek. A töbői gaz- I daság például 12 hektáros parcellán ke- i resztsorosan vetett búzából 38.5 mázsás ! termést takarított be, míg egy 10 hek- 1 táros parcellán 42 mázsa rozs termett hektáronként. Hasonlóan szép eredmé­­■ nyékét értek el az agrotechnikai in­­; tézkedések és határidők betartásában, i Ezek az eredmények meggyőzték a dolgozókat arról, hogy az agrotechni­kai intézkedések betartása valóban ki- i Cizetődik és ezért minden gazdaságban j 100 százalékra keresztsorosan, vagy : sűrűsorosan vetik az őszieket. A ve­­: tésnél csakis agregátokat fognak alkal­mazni, tehát nem fordulhat elő az az eset, hogy egy traktor csupán egy ve­tőgépet húzzon. A gépeket a legna­gyobb mértékben ki fogják használni és pontosan ellenőrzik a vetőmag­szükséglet: normákat, stb. A terveket az elmúlt héten már mindegyik gaz­daságban megtárgyalták a csoportve­zetőkkel és a csoport dolgozóival. Különösen nagy gonddal készülnek az őszi termények betakarítására. Így például a burgonya szedését szeptem­ber 20-ig befejezik. A cukorrépa be­takarítását és az ezzel járó összes munkákat október közepéig ugyancsak befejezik. A cukorrépa betakarítása e­­gyébként is nagy gonddal történik, mert az egész területet egészévi meg­művelésre szétosztották a dolgozók között és minden területről az a dol­gozó takarítja be a cukorrépatermést, aki a növénnyel egész éven át foglal­kozott.. Amikor e sorokat írjuk, a gazdasá­gok dolgozói már befejezték az őszi­repce vetését, befejezéshez közelednek a trágyahordással az ősziek alá és az elkövetkezendő napokban teljes ütem­ben nekilendülnek az ôsži munkáknak. A nyári munkák alatt szerzett tapasz­talatok világosan bebizonyították, hogy ahol betartották a tervet, kifejlesz­tették a szocialista versenyt, ott a munkát időben, sőt idő előtt elvégez­ték. Ez még jobban kiváltotta a dol­gozók érdeklődését a szocialista mun­kaverseny iránt és a szocialista mun­kaverseny minden bizonnyal az őszi munkák nagyszerű hajtómotora lesz, amiáltal a munkateljesítmény s így a dolgozók jövedelme lényegesen emel­kedni fog. Miklya János A szovjet mesterek nyomán Állami gazdaságaink sikerei a növénytermelésben A szovjet tapasztalatok alkalmazá­sa, a modern agrotechnikai intézke­dések és határidők betartása az 1952—53. gazdasági évben eddig nem látott gazdag eredményekhez segí­tette számos állami gazdaságunk dol­gozóit. Multheti számunkban már több ilyen sikerről számoltunk be és most tovább folytatjuk ezt az örömteli beszámolót. *** GALÄNTA. A galántai állami gaz­daságok az idén például átlagosan 9 mázsával értek el magasabb hek­­tarhozamot, mint 1951-ben. Ez any­­nyit jelent, hogy összesen 290 va­gonnal több gabonát termeltek, mini 1951-es esztendőben. A búza átla­gos hozama az idén a nebojsai gaz­daságban 33 89 mázsa, rozs 29 30, arpa pedig 32 11 mázsa. Egyes par­cellákon még magasabb volt a ter­méshozam. így például Nehojsán 21- hektáros táblán 39 mázsa búzát ér­tek el hektáronként. Kosúton pedig 25-hektáros parcellán 40 mázsa bú­zát termeltek ki hektáronként. Ha­sonlóan más gazdaságok is rekotd­termést értek el a helyes agrotech­nika elveinek tömegalapra való he­lyezése és a szocialista munkaver­seny széleskörű kifejlesztése által. lődési idő alatt gondosan ápolták a növényt. *** *** TORNÖC. A tornóci állami birtok gazdaságai az összes gabonafélékből teljesítették tervüket. Az összes ga­bonát keresztsorosan vagy :'Uru so­rosan vetették és 85 százalékban szemcséstrágyát használtak. A terv szerint az egész birtokon 26.67 mé­termázsa gabonát kellett volna el­­érniök hektáronként s ehelyett 28.61 mázsa volt az átlagos hektárhozam A legmagasabb átlaghozamot a het­­ményi gazdaság érte el,, mégpedig búzából 37.5 mázsát, rozsból 38.26 mázsát, árpából 31.24 mázsát hek­táronként. A diari gazdaság még e­­zeket a hozamokat is túlszárnva.ta, ahol 10,5 hektáros parcellán 46 04 mázsa búzát termeltek hektáronként. Ez a kiemelkedő eredmény úgy jött létre, hogy a dolgozók idejé­ben elvetették a búzát, többször megszórták műtrágyával és a fej­LÉVA. Az idei termés betakarításá­nál a lévai gazdaságok dolgozói is meggyőződhettek arról, hogy a ma­gas hektárhozamok szovjet meste­reinek tapasztalatait kifizetődik al­kalmazni. A gazdaságok az 1952-53- as gazdasági évben a növényi ter­melésben is sokkal nagyobb mér­tékben alkalmazták a szovjet tapasz­talatokat, mint az előző években s annak ellenere, hogy egyes gazda­ságok az elmúlt esztendőben elha­nyagolt földeket vettek át, a tervü­ket nemcsak hogy teljesítették, de túl is teljesítették még pedig több mint tíz százalékkal. A töhöi gazdaság például 12-hek­­táros parcellán a keresztsorosan ve­tett búzából 38.50 mázsát és 10-hek­táros keresztsorosan vetett rozstáb­lán pedig 42 mázsát ért el hektáron­ként. De szép hektárhozamot értek el még egyes gabonafélékben a löki, dobogói és más gazdaságok dolgozói is. Kis hírek az állami gazdaságokból Jól megszervezték az őszi mun­kát. A galántai állami birtok gazdaságai­nak dolgozói az őszi munkák szerve­zésénél felhasználták az eddigi tapasz­talatokat. Minden gazdaság az előre és részletesen kidolgozott terv sze­rint végzi az őszi munkákat. A terve­ket először megvitatták a csoport- és csapatvezetőkkel, az összes munkások­kal, úgyhogy mindenki pontosan ismeri feladatát Minden gazdaságban teljes it­teniben folyik a szemcséstrágya gyár­tása és a vetőmag tisztítása. Előké­szítik a műtrágyaszóró és a vetőgép­­agregátokat. Ugyanekkor nem feled­keznek meg az állatállományról sem Eddig a zöld futószalag terméséből 13 ezer mázsa silótakarmányt készítettek télire. ♦ Segített az iskola. A buesani mezőgazdasági kísérleti ál­lomáson még 1950-ben egy régi istál­lót átalakítottak borjak számára. A borjak nevelésében azonban eleinte csak igen gyenge eredményt értek el, mert a gondozók még nem ismerték a helyes gondozás módját. Ezért Bobesik Miklós gondozót Csehországba küld­ték iskolára, aki onnan visszatérve nyomban kezdte alkalmazni az élen­járó szovjet módszereket, aminek az lett az eredménye, hogy 1952-ben e­­gész éven át napi 91 dekagrammos súlyszaporulatot értek el átlagosan da­rabonként 80 borjúnál. A siker 1953- ban tovább fokozódott, mert Bobko­­vics, Jankovics elvtársak és Bobkovics elvtársnö megértették, hogy az új mód­szerek alkalmazásával egyre emelhet® jük a haszonállatok hasznosságát. ♦ Csak keresztsorosan és szük­­sorosan vetnek. A tornóci állami birtok dolgozói ar­ra törekednek, hogy jövőre még jobb I terméseredményeket érjenek el, mint az idén. Ezért kötelezettséget vállal­tak, mely szerint minden gabonafélét j csakis keresztsorosan, vagy szűksoro­­san vetnek el. Előre elkészítették a jóminöségű magot, melyet jól kitisztí­tottak. A vetésre szánt területei is­­tállótrágyávaD megtrágyázták. Eddig három és fél vagon szemcséstrágyát készítettek, amelyet az őszi vetésnél használnak fel. ♦ Kétszer annyi silótakarmányuk van mint tavaly volt. A lévai gazdaságok az idén nagy súlyt helyeztek arra, hogy állatállo­mányuk számára időben biztosítsanak jóminőségű takarmányt télire. Fddig negyven vagon takarmányt silóztak le, ami annyit jelent, hogy már az őszi silózás előtt kétszer annyi silótakar­mányuk van, mint tavaly egész évben. A dolgozók azonban ezzel nem elég­szenek meg, mert további öt silógöd­­röt ásnak, melyekbe répaleveleket és szeleteket, meg egyébb anyagot silóz­nak le. A lévai gazdaságok dolgozói, I akik a tejtermelésben egész éven át az első helyen állanak a nyitrai kerü­letben, ilyen gondos takarmánybiztosí­­tással nemesakhogy tartani akarják ed­digi sikereiket, de mindent megtettek a siker további fokozása érdekében. A Bokros-puszta dolgozói példát mutatnak A marcelházi EFSz határának szom­szédságában van a bokrospusztai álla­mi gazdaság. E gazdaság dolgozóitól példát vehet minden szövetkezeti tag. Különösen a Ferencsik-osoport tagjai mutatnak követendő példát. Nemcso­da, hogy a gazdaság irodájában ott díszük a versenyzászló, melyet a ma­gas hektárhozamok eléréséért kaptak a dolgozók s ezenkívül prémiumként — egyes dolgozók öt mázsa gabonát is kapnak fizetésükön kívül. A Ferencsik-csoport dolgozói, akik nagyrészt marcelháziak, megértették, hogy jó munkával építik a békét és ezért elhatározták, hogy amikor saját gazdaságukban elvégzik a cséplést, se­gítenek az izsai EFSz tagjainak. E cso­port tagjai 1000-es cséplőgéppel na­ponta 170—180 mázsa gabonát is el­csépeltek. Ezzel bebizonyították, hogy kis géppel is lehet nagy eredményt elérni, ha meg van a jóakarat. A sa- i ját gazdaságukban összesen 31 vagon gabonát csépeltek el, mig az izsai sző- I vetkezebben 12 vagon 63 mázsa és 30 kilogramm gabona elcséplését végez­ték el. A csoport tagjai nagyon szí­vesen segítettek volna még tovább is, de az őszi munkák megkezdése haza hívta őket. Most Ivancsics agronómus­­sal az élen felveszik a harcot a jövő­évi gazdag termés biztosításáért. Hasonlóképpen, mint a Ferencsik­­osoport dolgozói, a többi munkások is nagy igyekezetei fejtenek ki, hogy mi­nél többet termeljenek dolgozóink szá­mára. Skuliba Vendel vezetésével я dohánytermelők nagy gonddal gondoz­ták a dohánykertet. Az év elejétől egé­szen a termés betakarításig gondozzák a növényt. Ez meg is látszik munká­jukon, mert nagyon sok 50—60 centi­méteres levelet. is lehet találni. Külö­nösen dicséretet érdemel Oravec Má­ria dolgozó és mások, akik most őszin­tén örülhetnek munkájuk eredményé­nek, mert már most is látni, hogy a tervet mind mennyiségben, mind mi­nőségben túlteljesítik. Marikovecz Aladár, Mareelháza A kiürült boroshordók gondozása Ha ürítés után a hordót nem mossák ki, a benne maradt seprőmaradék, iszap, borkő stb. könnyen rothadásnak indul, megposhad és a hordó bebüdösödik. A beléje fejtett bor kellemetlen szagot és ízt kap. Ilyenkor mondják, hogy a bor hordóízű. A ki nem mosott hordók­ra a muslicák is hamar rátalálnak, be­lepetéznek, amit a hordóból igen nehéz eltávolítani. A hordóízt azonban ne té­vesszük össze az új hordótól eredő faízzel, amit az új hordó dongájából kilúgozott anyagok okozhatnak. A helyes kezelés első teendője a hi­bák megelőzése. A hordó alapos kimo­sásával elvonjuk a tápanyagot a hor­dó betegségeit okozó penészgombák és egyéb mikrobák elől. A kénezéssel oxigénjétől fosztjuk meg a hordó le­vegőjét s ezzel mintegy csírátlanítjuk is a hordót. A hordókat kiürítésük u­­tán azonnal mossuk ki hideg vízzel, ne várjunk egy napot sem. Egyrészt me­legebb idő esetén elég egy nap ahhoz, hogy a hordó beecetesedjék, másrészt pedig a seprűs boroknál a hordóban maradt seprű és boralj úgy a hordó fa­lához tapad, hogy egy két nap múlva kétszeres munkával is nehezebben le- i hét eltávolítani. A kimosást addig kell ismételni, míg a hordóból kikerülő mo- I sóvíz teljesen tiszta nem lesz. Utána állítsuk csurgóra a hordót, hogy a ! benne maradt víz jól kicsöpögiön. Ha a kimosott hordókat üresen akarjuk tárolni, egy napig csurgóra állítva szik­kadni hagyjuk és másnap kénezzük. Az egyszeri kénezés nem óvhatja meg a hordót a penészgombáktól és egyéb káros baktériumoktól határta­lan ideig. Havonta, de legaglább öt-hat heten­ként kell kéneznúnk. A kénezést vé­gezhetjük csepfolyós kéndioxid ada­golásával, vagy kénszelet elégetésé­vel. A csepfolyós kéndioxiddal való ké­­nezéshez adagoló készülék szükséges. Előnye az, hogy a kén lecsepegését ezzel kizárjuk, gyorsabb eljárás mint a kénszeletek elégetése, ezért ajánlatos a nagyobb borászati üzemekben ennek használata. Általánosságban a kénsze­let használata az elterjedtebb. A legnagyobb adagú kénezést a hosz­­szabb ideig üresen álló hordó első ké­­nezésekor adjuk, hogy a káros pe­nészgombák minél nagyobb mértékben elpusztuljanak. A nagyobb hordókba kevesebb kén kell, mint a kisebbekbe, mert a nagy hordónál kisebb az egy hektoliterre eső hordófelület. A nem csepegő aszbesztes kénszeletből a hor­dó nagysága szerint az alábbi mennyi­séget használjuk: 2 hektoliteres hor­dóra 2 gr, 7 hl 1 gr, 20 hl 0.3 gr és 50 hl-re 0.25 gr-ot számítunk. A 2 és fél cm széles vékony aszbesztes kénszeletből kb. 3 és fél—4 cm hosszú­ságú felel meg 1 dkg-nak. A kén magas adagolása és 4—6 hét­nél gyakoribb kénezés nem csak cél­szerűtlen, de káros is, mert árt a don­gáknak. Belső felületüket porhanyós­­sá, taplóssá teszi, ami a donga állan­dó vékonyodását idézi ere. Éppen ezért á havonkénti rendszeres kénezés mel­lett is több hónapos üresen állás esetén ajánlatos э hordókat időnként vízzel jól kiöblíteni, felfrissíteni. Ha az elmondottakat lelkiismerete­sen elvégezzük, nem lesznek ecetes, dohos hordóink, egészségesek lesznek boraink és ezzel több jó bort tudunk adni dolgozóink részére. Radi László, a demői Állami Birtok agronómusa.

Next

/
Thumbnails
Contents