Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-06 / 36. szám
6 Földműnk 1953. szeptember в. A hontfüzesgyarmati EFSz jó munkával, korai vetéssel biztosítja a jövő évi bö termést Hontfüzesgyarmat a zselizi járás egyik szép falucskája. Fákkal körülvett h Kárában bő gabona-termés, dombjain pedig sokat ígérő szőlő-termés mutatkozik. A falu lakossága az aratásce^plés elvégzése után szép szüretnek néz elibe. Azt hinné az ember, ha eljön a szüret ideje, akkor megáll a munka és elkezdődik a mulatozás, De amikor elbeszélgetünk a tagokkal, rájövünk, hogy az édes nedű hatására még nagyobb lendülettel fognak munkához. Az őszi munkákra már készülődnek. A falu utcáján a traktorállomás előtt ott áll a hatalmas előhántos eke, 5 kis előekével, s 5 naggyal. Élesítik az ekéket, hogy necsak túrják a földet, hanem hasítsák ás nyomukban jó vetőágy készüljön az őszi gabonafélék számába. — Két előhántós ekénk van — mondja Molnár elvtárs, a szövetkezet agronómusa. — Az előhántós eke egyenletes, jómiapségű, tökéletes szántást végez. Bizrosan elpusztítja a gyomot, a rovarkártevőket, megjavítja a talaj szerkezetét, ami jóval nagyobb termést biztosít. Az előhántó kise.kék szántás közben a talaj felső, elporosodott rétegét, az elhulatott magvakkal, rovarokkal, lárvákkal teli 10 cm-nyi felülettel a barázda fenekére fordítja. Az előhántó után haladó ekefej erre nyomban rábuktatja a talaj alsó, jobb szerkezettel bírp rétegét. — Jól megszerveztük munkánkat — folytatja, hogy minden földet, melyet bevetünk, előzetesen előhántós ekével szánthassunk meg. Az őszirepcét most vetjük és készítjük a talajt psziárpa és rozs alá. Őszi vetéstervünk 25 hektár repce, 20 hektár ősziárpa, 30 hektár rozs, 245 hektár búza és 60 hektár őszi takarmány-keverék. Árpa helyére repcét, ősziárpát és takarmánykeveiéket, lendek és burgonya helyére pedig búzát vetünk. Nagy gondot fordítunk a trágyázásra. Tervünk az, hogy 1100 hektár területünkből még ez év ben 250 hektárt letrágyázunk. Trágyázással, a föld megmunkálásával a kereszt- és szűksoros vetéssel akarunk a jövőben nagyobb termést elérni. Ez évben vetésterületünk 30 százaléka volt keresztsorosan bevetve. A keresztsoros vetés előnye megmutatkozott, mert hektáronként 4 mázsával termett többet a közönségesen vetett gabonánál. Vott olyan keresztsoros vetésű táblánk, hogy megadta árpából a 30, búzából pedig a 28 mázsát. A későbben vetett gabona jóval kevesebbet termett. Ezért ragaszkodunk az agrotechnikai intézkedések betartásához, vetőmagjainkat' gondosan kitisztítjuk és becsávázeuk, hogy idejekorán egészséges mag kerüljön a földbe és hogy ezzel megteremtsük az előfeltételeket a magas hektárhozam biztosításához. Takarékosan bánjanak a takarmánnyal A múlt évben saját tapasztalataikon meggyőződtek, hogy jó takarmányozás nélkül nem lehet kielégítő eredményt elérni az állattenyésztésben. — Ezért minden lehetőt elkövettünk — mondja Pompos Lajos csoportvezető, — hogy ez évben bőséges takarmányalapot biztosítsunk állataink számára. Ez sikerült, mert takarmányaink jól kifejlődtek és időben betakarítottuk őket. Nem félünk a téltől, de még a tavasztól sem. Takarmánykészletünk 45 százaléka lucerna, 45 százaléka lendek és 10 százaléka réti széna. Akármennyit is készítettek takarmányból, nincs az a sok, ami el ne fogyna. Ezért fontos, hogy most oszszák be és vigyázzanak arra, hogy a takarmányból egy szál se kerüljön a lovak alá. Fektessenek, súlyt a fejősállatok gondos etetésére. Vezessék be Malinyinova módszerét: az egyedi takarmányozást, a napi 3-szoros etetést, fejést és tőgymasszázst stb. At kell témiök az állattenyésztésben a hasznosság szerinti jutalmazásra. Az állatgondozóknak a kitermelt tej, hús, stb. mennyisége és minősége kell, hogy hogy mértékadó legyen a munka jutalmazásánál. Ezt nyugodtan megtehetik, mert egész évre bőven el vannak látva jóminőségű takarmánnyal. Éppen ezért nem lett volna szabad megtörténnie, hogy a takarmánykazlak nem lettek befedve szalmával, mindjárt, amint a kazal betelt. A hosszan tartó esőzés a fele takarmányt tönkre teheti és a rothadt pirisznyes eleség annyit sem ér, mint az egészséges szalma. Ha fáradságos, becsületes munkával kitermelték és betakarították a takarmányt, gondoskodjanak arról is, hogy az értékes eleségből ne menjen tönkre a legkisebb mennyiség sem. A meglévő takarmánykészleteket silótakarmányok készítésével bővítik ki. A tíz hektár siló-kukoricájukon kívül még másodvetésű napraforgójuk ;s van. A silózáshoz haladéktalanul fogjanak hozzá, mert a silótakarmányok etetésével sok szénát megtakaríthatnak. Télen pedig biztosítja az állatoknak a vitaminban gazdag takarmányt. Ezért minden silózásra alkalmas zöld növényt, a siló-kukoricát, cukorcirkot, és napraforgó-csalamádét silózzanak le. Silózzák be a szántóföldi növények mellékterményeit A köles, szudáni fű sarjúja, valamiftt az őszi silózás főtömegét képező kukoricaszáron kívül silózzák le a tök-, dinnyeindát, cukorrépafejet, burgonyaszárat, a napraforgó tányérját, a répalevelet, a zöld rizsszalmát, továbbá minél több sást, vizenyős területeken termett savanyúfüvet, kertészetből fennmaradt zöldséghulladékokat, stb. Ha sok silótakarmányt készítenek, ehhez jól felhasználhatják a gabonafélék törekjét és pelyváját. Ezzel a silózott takarmány tömege és értéke növekszik. A tápanyagtartalom emelésére jól felhasználhatják a magtermelés után viszszamaradó pohánka, Чисета, bíborhere, lóhere szalmáját és pelyváiét is. Ha mindent felhasználnak és beosztva etetik, nem lesz hiba tavasszal az állatok takarmányozásával. A szövetkezetben megkezdték a természetbeni járandóságok kiosztását. Aki egész éven becsületesein dolgozott, most megtelik a kamrája. Bogár István szövetkezeti tag a következőket mondja: — Már 1949-ben az előkészítő bizottság tagja voltam, mert meg voltam győződve arról, hogy megalakítjuk a szövetkezetét és bevezetjük a szovjet tapasztalatok mintájára a fejlett agrotechnikát, termelésünk megnő és vele együtt életszínvonalunk is emelkedni fog. 1950-ben, amikor megalakítottuk a szövetkezetét, 12 hektár földet és a hozzátartozó gazdasági felszerelést az állatokkal együtt beadtam a közös Gazdálkodásba. Példámat nagyon sokan követték. Most már községünk több mint 90 százaléka benn van a szövetkezetben. Én 24 darab tehenet gondozok. Munkámat becsületesen végzem és nem maradnék otthon egy napra sem. így elértem, hogy félévi elszámolásnál volt 370 munkaegységem. Rajtam kívül 3 lányom is dolgozik a szövetkezetben. Ezek félévig ledolgoztak 673 munkaegységet. így összesen 1043 munkaegységünk van. Ezért kaptunk 8320 korona előleget, 2080 kilogramm búzát, 1040 kilogramm árpát, 520 kilogramm zabot és 260 kilogramm baromfieleséget. Ez összesen 39 mázsa gabonát tesz ki félévre. Ha a második félévre is 39 mázsát kapok, 78 mázsára emelkedik természetbeni osztalékunk. Hogyan hasonlítsam ezt össze a múlt gazdálkodásommal? E- gész aratásig csak dolgoztunk és egy fillért sem kaptunk. Mihelyt a csépléssel végeztünk, már vittük piacra a gabonát, mert sokszor kölcsönt kellett felvenni és az elfogyasztott liszt és takarmány árát azonnal meg kellett fizetni. Gyakran alig maradt meg a vetőmag. Most van fölöslegünk is, amit jó árért eladhatunk. Tehát elgondolásom jó volt, a szövetkezeti gazdálkodás részerhre sokkal előnyösebb, mint a magángazdálkodás volt. De nemcsak Bogár István dolgozott szorgalmasan-' és tette magáévá a szövetkezeti gazdálkodást. Itt van Kiszeli János, aki 458, Kostyál Erzsébet 358, Hudec Mihály 637 munkaegységet dolgozott le. — Eredetileg csak 1.80 kilogramm búza volt'tervezve egy munkaegységre — mondja a szövetkezet elnöke. — Mivel tervünket túlléptük, két kilogramm búzát adunk. Árpa 1.20 kilogramm volt tervezve, de csak 1 kilogrammot adhatunk, mert árpára nagy szükségünk van. A 20 dekagramm árpa helyett adunk 50 dkg zabot és 25 dekagramm baromfieleséget. így egy munkaegységre jut 3.75 kilogramm gabona. Minden jel arra mutat, hogy újévi elszámolásnál adhatunk 4 kilogramm gabonát is egy munkaegységre. Van természetesen, aki panaszkodik, mint például id. Fábri Pál, aki csak 15 munkaegységet dolgozott le. Azt suttogja faluszerte, hogy nem lehet megélni a szövetkezetből. Ez nem is csoda, mert amint Fábri Pál 8 hektár földjével belépett a szövetkezetbe, nyomban „megöregedett”, holott csak 55- éves. Hasonlóképp Jalaska János, aki mindössze 84 munkaegységet hozott össze, 35 esztendejével teljesen „legyöngült”, amint a szövetkezetbe lépett. De mindketten biztos elég erősek lennének, hogy Hudec Mihály 23.88 mázsa természetbeni járandóságát bazavigyék. Éppen ezért nagyon ajánlatos lenne, ha mindketten változtatnának eddigi viselkedésükön és ahelyett, hogy hagynák magukat félrevezetni, becsületesen bekapcsolódnának az őszi munkákba és behoznák azt, amit eddig elmulasztottak. A hontfüzesgyarmati szövetkezet jó eredményeit látva ,a kívülálló kisgazdák közül 5-en kérték felvételüket a szövetkezetbe. Valamennyien 3 éven keresztül figyelték al nagyüzemi gazdálkodás fejlődését és megállapították, hogy a szövetkezeti gazdálkodás a fejlett agrotechnika alkalmazásával könynyebben, jobban tudja megművelni a földet, sikerrel fokozhatja a terméshozamot, ezáltal a tagok jövedelme hő és életszínvonaluk emelkedik. Sándor Gábor. A tajnai szövetkezet tagjai minden erőt az őszi munkák elvégzésére összpontosítanak A tajnai szövetkezet tagjai sikeresen elvégezték ezidei gazdag -termé-. sük betakarítását s ezzel párhuzamosan az összes nyári munkákat is. Beadásukat ugyancsak, teljesítették — 56 vagon elcsépelt gábonából 24 és fél vagont adtak be, ezenkívül mintegy két és fél vagon gabonával terven felül is hozzájárultak közellátásunk megjavításához. Az aratás és a nyári munkák elvégzése után a szövetkezet tagjai egy újabb, nem kisebb feladat előtt állanak: időben betakarítani a kapásnövényeket és jó talajmunkával már most megteremteni a jövőévi gazdag termés alapjait. Az őszi munkák sikeres elvégzésének biztosítása érdekében a traktorállomás segítségével pontosan kidolgozták munkatervüket. Külön nagy súlyt helyeztek a cukorrépa betakarítására és az őszi mélyszántás maradéktalan elvégzésére. Az őszi munkatervek kidolgozásával kapcsolatosan a szövetkezet tagjai széleskörű szocialista versenyt indítottak és eddigi vetélytársukat, a tildi EFSz-t hívták ki versenyre. A verseny főbb pontjai mindenekelőtt az őszi munkák tervének betartására, valamint az ültetmények betakarítására és beadási kötelezettségek további folyamatos teljesítésére irányulnak. A szövetkezet terve szerint november 25-ig elvégzik az összes őszi munkákat, sőt végrehajtják a gyümölcsösök ápolását is. Mindazokat a feladatokat, melyeket a versenybe iktattak, hetenként rendszeresen értékelik és az elért eredményeket népszerűsítik, hogy ezzel még jobban megszilárdítsák a tagság munkalendületét. Mint ahogyan a szövetkezet őszi munkaterve pontos és a munkák időben való elvégzését követi, a tagság ugyanezt várja a traktorállomástól, mert mint a tagság körében beszélnek róla, a múltból igen rossz tapasztalatuk van a nagymányai tÄktorállomással. És ezek az aggályok teljesen megfelelnek a valóságnak, mivel a traktorállomás mélyszántás helyett középszántást végzett. Ezáltal a szövetkezet tagjai, ha csak az árpát számítjuk, legalább Is egy mázsává! termeltek kevesebbet hektáronként. Most tehát jogosan felelősségteljesebb és pontosabb munkát várnak a traktorállomástól. Tajna község dolgozó parasztsága csaknem 95 százalékban bekapcsolódott a közös szövetkezeti termelésbe, s mintegy 477 hektár területen gazdálkodik. Tehát minden lehetőségük adva van, hogy az őszi munkákat éppúgy, mint a nyáriakat időben és minőségesen elvégezzék. A szövetkezet tagjainak azonban még segíteni kell, mégpedig az alapszabályzat pontjainak életrehozásában, hogy mielőbb alakítsanak munkacsoportokat — merthiszen ez a biztosítéka a munkák elvégzésének. Most tehát a szövetkezet tagságától és vezetőségétől függ, hogy oldják meg az előttük állő feladatokat, a munkacsoportok megalakításét, az élő és holt leltár csoportonkénti szétosztását, hogy ezen keresztül minél inkább elmélyüljön a személyi felelősségérzet, ami egyik biztosítéka az őszi munkák idejében történő elvégzésének. (sz) Nyújtson nagyobb segítséget a helyi nemzeti bizottság a szőgyényi EFSz-nek A jő gazda, miután learatott, elvégezte a gabona betakarítását, ceruzát fog a kezébe és számítani kezd. Elsősorban is számbaveszi mennyi gabonája termett. Ebből levonja az államnak járó részt és a megmaradt gabonamennyiséget gondosan széjjel osztja a takarmányozás, a vetőmag, kenyér stb. szükséglete szerint.у Hasonlóképpen a szőgyéni „ szövetkezet tagjai is összejöttek, hogy számot vessenek egészévi munkájuk eredményeiről, feltárják a hiányokat, hogy újult erővel elkezdhessék az őszi munkákat, miáltal biztosítják a jövő évi termés sikereit. — A hibákat el kell távolítani — szólalt fel a gyűlésen Méry Ignác középparaszt, aki tavaly még egyénileg gazdálkodott. — Nem tűrhetjük tovább — mondotta — hogy némelyek, az alpaszabályokkal ellentétben kihasználják a szövetkezetét. ) Méry Ignác, bár szűkszavúan foglalta össze mondanivalóját, felszólalásából mégis kitűnt, hogy azokra gondolt, akik egész esztendő alatt keveset törődtek a szövetkezet fejlődésével, nem jártak munkába, holott mindegyik ■megkapta a fél hektár földet háztáji gazdálkodásra. Ilyenek közé tartozik Fitka Gyula üzletvezető, Reichel János, az állami gazdaság zootechnikusa és még többen, akik nem vették ki ré- i szűkét a közös munkából, nem segítették elő a magasabb terméseredményeket. Pedig családtagjaik bekapcsolódhattak volna a munkák elvégzésébe. A munkák elvégzését nagymértékben hátráltatta az a tény, hogy egyes tagok, mint Elzer Lajos is, túlméretezett háztáji gazdálkodást folytatott, ami elvonta őt és családját a közös munkában való folyamatos részvételtől. Rajta kívül, még vele egy családba tartozó édesapja is megkapta a félhektárt, ami bizony nem szolgálja a szövetkezet vagyonának gyarapodását. ö Méry József szövetkezeti tag szintén azok közé tartozik, akik nem a szövetkezeti alapszabályok szerint végzik munkájukat. Neki is nagyobb területe van 1/2'hektárnál, sőt a munkában sem vett részt folyamatosan. Pedig neki példát kellene mutatnia, mivel a helyi nemzeti bizottság tagja, hogy szorgalmas munkájával másokat is meggyőzzön az alapszabályok betartására és a szövetkezeti munkákban való tevékeny részvétel fontosságáról. Csak néhány esetet hoztunk fel a szövetkezetből, de ezenkívül még! többen is vannak, akik a munkáktól való húzódozások révén jelentősen csökkentették a szövetkezet terméseredményeit. Ennek tudható be az is, hogy a szögyéniek nem érték el a tervezett hek-Jó termése volt a A Vág-folyő bal partján fekszik Kamocsa község. Tavaly; tavasszal nagy kár érte a falut, mert a Vág gátja átszakadt és a víz elöntötte a termést. A helyi EFSz tagjai ezért az idén be akarták hozni a multévi károkat. A terméseredmények arról tanúskodnak, hogy ez sikerült is. Dicséretükre váljék a szövetkezet tagjainak, hogy a gazdag termést veszteség nélkül betakarították. Ezt annál is inkább magasan kell értékelnünk, mert a földek nagy részén nem lehetett géppel aratni. Ezért minden alkalmas percet felhasználtak és kézierővel betakarították egészévi munkájuk gyümölcsét. A munkában különösképpen Kősa elvtárs munkacsoportja tűnt let Takáee elvtár* beszámol arról, hogy ax Idén a *zőtárhozamokat, mindössze 15.20 mázsát termeltek ki hektáronként. Az alacsony hektárhozamok előidézője tulajdonképpen az elmúlt évi kései vetés volt. A földek nagyrészét decemberben vetették be s így természetesen a későn elvetett mag nem hozhatta meg a várt eredményt. A szövetkezet vezetőségét és a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusait ugyancsak nagy felelősség terheli, mivel tavaly a szövetkezet kiszélesedése folytán nem hatottak oda, hogy az új tagok földjeik arányában a vetőmagot is összpontosítsák. Ezért késtek meg a vetéssel is. Arra vártak, hogy máj az állam kiutalja a szükséges vetőmagmennyiséget, Ugyanakkor az újonnan belépő tagoknak volt gabonájuk, amit lényegesen visszatükröz az, hogy a jegyrendszer megszűnése után sok mázsa gabona került elő, melyet a szövetkezet tagjai őrölni vittek a malomba. Most azon kell lenniök, hogy az elkövetett hibákat kijavítva jobb munkaszervezéssel fogjanak hozzá az őszi munkákhoz, a takarmányok betakarításához, hiszen több, mint ötszáz köbméter zöld takarmánykeverék vár lesilózásra. Ezenkívül ugyancsak minden erejüket meg kell feszíteniök, hogy a vetés elvégzése mellett betakaríthassák a cukorrépát és a burgonyát, mely a gabonától eltérően gazdag termést igér. Mindebb -и a munkában több segítséget kell nyújtania a helyi nemzeti bizottságnak is, hiszen a múltban a HNB sem tett meg mindent, hogy felvilágosító munkával megerősítse a szövetkezeti tagok munkafegyelmét, akik csaknem minden támogatás nélkül kezdték ei életükben először 'a közös szövetkezeti gazdálkodást. A helyi nemzeti bizottságon egyébként keveset törődnek a szövetkezettel és a többi tömegszervezetekkel. Mindezt alátámasztja az a körülmény, hogy a tömegázervezetek nincsenek kellőképpen képviselve a helyi nemzeti bizottságon, s így aztán érthető is, hogy nincs meg a faluiban a kellő népnevelő munka, pedig döntően fontos az irányítás, az útmutatás a falu szocialista átépítésénél. Cselekedni kell tehát haladéktalanul. A következő heteket arra használják fel a szőgyéni HNB funkcionáriusai, hogy többet foglalkozzanak a néppet Helyes javaslataikkal nagymértékben hozzájárulnak a hiányok megszüntetéséhez és a szövetkezeti munkák megjavításához. Nem ártana azonban, ha s járási szervek, főképpen az I. és IX. ügyosztály felelős- tényezői is többször ellátogatnának Szögyénbe és így elősegítenék a szövetkezet fejlődését ée a falu szocialista építését. (Sz) kamocsai EFSz-nek vetkezet nem csak a beadási tervet teljesíti, hanem még terven felül is ad gabonát államunknak. Anda elvtárs, szövetkezeti elnök pedig örömmel újságolja, hogy i munkaegységek értékét a jó termés következtében felemelhetik. Anda elvtárs nagy gonddal vezeti a szövetkezetét. A tagság meg van elégedve vele. Éppen akkor találkoztunk az elnökkel, amikor kezében egy nagy paprikát hozott. Mérlegre tettük és bizony elámultunk a csodálattól. A paprika súlya 65 dkg volt. Megtudjuk még, hogy a szövetkezetben most folyik az 50 hektár silókukorica lesilőzása. Ebből az la Ilia tó, hogy a kamocsai EFSz az állatállomány fejlesztésével is törődik. виМу ker*. FŰ* Mezőgazdasági irodalmunk kőnyvájdonságai A szocializmus építéséinek egyik legfontosabb előfeltétele a haladószellemű szakirodalom ismertetése és terjesztése. Ezt a feladatot teljesíti az Állami Kiadóvállalat, a Magyar Könyvkiadó, a Csemadok, az Óráé és a Práoa, amikor a következő könyvújdonságokat bocsájtja a magyar olvasók elé. Valamennyi itt felsorolt művek a Slovenská Kniha könyvesboltjában kaphatók. J. E. Mates: A gépmunka kihasználása a mezőgazdaságban „... A munkaeszközök nemcsak az emberi munkaerő fejlettségének fokmérői, hanem azt is megmutatják, hogy milyen társadalmi viszonyok között megy végbe a termelés.” Marx K. A mezőgazdaság mind a feudalizmusban, mind a kapitalizmusban és szocializmusban is egyformán gabonát, burgonyát, tejet stb. termel. A termelés tárgya tehát ugyanaz. De különbözők a termelési eszközök. Erre mutat rá a szerző ebben a tanulságos, nagyjelentőségű kis füzetben. J. Mozla: Helyes fajtenyésztéssel gyorsabban fokozzuk a gazdasági állatok hasznosságát A szocializmus építésével hazánkban gyorsan emelkedik a dolgozók életszínvonala s ezzel párhuzamosan az állat— •tenyésztési termékek fogyasztása is. Ma minden dolgozó rendesen keres s megveheti mindazt, mire szüksége van, másrészt a paraszt is sokkal többet fogyaszt a háztartásban, mint azelőtt. Ezért még több állattenyésztési termékét kell termelnünk, mint eddig. Ezt a fokozott szükségletet az állattermelésben a régi munkamódszerrel, az elszórt kis tenyészetekben, hiányos takarmányozás és nem megfelelő gondozás mellett, nem tudnánk előállítani. E füzetben elmondottakból megismerjük a helyes fajtenyésztés alapelveit, a hasznosság fokozásénak ellenőrzését, a fajtenyészálletok kiválogatását.
