Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-06 / 36. szám

6 Földműnk 1953. szeptember в. A hontfüzesgyarmati EFSz jó munkával, korai vetéssel biztosítja a jövő évi bö termést Hontfüzesgyarmat a zselizi járás e­­gyik szép falucskája. Fákkal körülvett h Kárában bő gabona-termés, dombjain pedig sokat ígérő szőlő-termés mu­tatkozik. A falu lakossága az aratás­­ce^plés elvégzése után szép szüretnek néz elibe. Azt hinné az ember, ha el­jön a szüret ideje, akkor megáll a munka és elkezdődik a mulatozás, De amikor elbeszélgetünk a tagokkal, rá­jövünk, hogy az édes nedű hatására még nagyobb lendülettel fognak mun­kához. Az őszi munkákra már készü­lődnek. A falu utcáján a traktorál­lomás előtt ott áll a hatalmas előhán­­tos eke, 5 kis előekével, s 5 naggyal. Élesítik az ekéket, hogy necsak túrják a földet, hanem hasítsák ás nyomuk­ban jó vetőágy készüljön az őszi ga­bonafélék számába. — Két előhántós ekénk van — mondja Molnár elvtárs, a szövetkezet agronómusa. — Az előhántós eke e­­gyenletes, jómiapségű, tökéletes szán­tást végez. Bizrosan elpusztítja a gyo­mot, a rovarkártevőket, megjavítja a talaj szerkezetét, ami jóval nagyobb termést biztosít. Az előhántó kise.kék szántás közben a talaj felső, elporoso­dott rétegét, az elhulatott magvakkal, rovarokkal, lárvákkal teli 10 cm-nyi felülettel a barázda fenekére fordítja. Az előhántó után haladó ekefej erre nyomban rábuktatja a talaj alsó, jobb szerkezettel bírp rétegét. — Jól megszerveztük munkánkat — folytatja, hogy minden földet, melyet bevetünk, előzetesen előhántós ekével szánthassunk meg. Az őszirepcét most vetjük és készítjük a talajt psziárpa és rozs alá. Őszi vetéstervünk 25 hek­tár repce, 20 hektár ősziárpa, 30 hek­tár rozs, 245 hektár búza és 60 hek­tár őszi takarmány-keverék. Árpa he­lyére repcét, ősziárpát és takarmány­­keveiéket, lendek és burgonya helyére pedig búzát vetünk. Nagy gondot for­dítunk a trágyázásra. Tervünk az, hogy 1100 hektár területünkből még ez év ben 250 hektárt letrágyázunk. Trá­gyázással, a föld megmunkálásával a kereszt- és szűksoros vetéssel akarunk a jövőben nagyobb termést elérni. Ez évben vetésterületünk 30 százaléka volt keresztsorosan bevetve. A ke­resztsoros vetés előnye megmutatko­zott, mert hektáronként 4 mázsával termett többet a közönségesen vetett gabonánál. Vott olyan keresztsoros ve­tésű táblánk, hogy megadta árpából a 30, búzából pedig a 28 mázsát. A ké­sőbben vetett gabona jóval keveseb­bet termett. Ezért ragaszkodunk az agrotechnikai intézkedések betartásá­hoz, vetőmagjainkat' gondosan kitisz­títjuk és becsávázeuk, hogy idejeko­rán egészséges mag kerüljön a földbe és hogy ezzel megteremtsük az elő­feltételeket a magas hektárhozam biz­tosításához. Takarékosan bánjanak a takarmánnyal A múlt évben saját tapasztalataikon meggyőződtek, hogy jó takarmányo­zás nélkül nem lehet kielégítő ered­ményt elérni az állattenyésztésben. — Ezért minden lehetőt elkövettünk — mondja Pompos Lajos csoportveze­tő, — hogy ez évben bőséges takar­mányalapot biztosítsunk állataink szá­mára. Ez sikerült, mert takarmányaink jól kifejlődtek és időben betakarítot­tuk őket. Nem félünk a téltől, de még a tavasztól sem. Takarmánykészletünk 45 százaléka lucerna, 45 százaléka len­dek és 10 százaléka réti széna. Akármennyit is készítettek takar­mányból, nincs az a sok, ami el ne fogyna. Ezért fontos, hogy most osz­­szák be és vigyázzanak arra, hogy a takarmányból egy szál se kerüljön a lovak alá. Fektessenek, súlyt a fejős­állatok gondos etetésére. Vezessék be Malinyinova módszerét: az egyedi ta­karmányozást, a napi 3-szoros etetést, fejést és tőgymasszázst stb. At kell témiök az állattenyésztésben a hasznos­ság szerinti jutalmazásra. Az állat­gondozóknak a kitermelt tej, hús, stb. mennyisége és minősége kell, hogy hogy mértékadó legyen a munka ju­talmazásánál. Ezt nyugodtan megtehe­tik, mert egész évre bőven el vannak látva jóminőségű takarmánnyal. Éppen ezért nem lett volna szabad megtör­ténnie, hogy a takarmánykazlak nem lettek befedve szalmával, mindjárt, a­­mint a kazal betelt. A hosszan tartó esőzés a fele takarmányt tönkre te­heti és a rothadt pirisznyes eleség annyit sem ér, mint az egészséges szalma. Ha fáradságos, becsületes mun­kával kitermelték és betakarították a takarmányt, gondoskodjanak arról is, hogy az értékes eleségből ne menjen tönkre a legkisebb mennyiség sem. A meglévő takarmánykészleteket si­lótakarmányok készítésével bővítik ki. A tíz hektár siló-kukoricájukon kívül még másodvetésű napraforgójuk ;s van. A silózáshoz haladéktalanul fog­janak hozzá, mert a silótakarmányok etetésével sok szénát megtakaríthat­nak. Télen pedig biztosítja az állatok­nak a vitaminban gazdag takarmányt. Ezért minden silózásra alkalmas zöld növényt, a siló-kukoricát, cukorcirkot, és napraforgó-csalamádét silózzanak le. Silózzák be a szántóföldi növé­nyek mellékterményeit A köles, szudáni fű sarjúja, vala­­miftt az őszi silózás főtömegét képező kukoricaszáron kívül silózzák le a tök-, dinnyeindát, cukorrépafejet, burgonya­szárat, a napraforgó tányérját, a ré­palevelet, a zöld rizsszalmát, továbbá minél több sást, vizenyős területeken termett savanyúfüvet, kertészetből fennmaradt zöldséghulladékokat, stb. Ha sok silótakarmányt készítenek, eh­hez jól felhasználhatják a gabonafélék törekjét és pelyváját. Ezzel a silózott takarmány tömege és értéke növekszik. A tápanyagtartalom emelésére jól fel­használhatják a magtermelés után visz­­szamaradó pohánka, Чисета, bíborhere, lóhere szalmáját és pelyváiét is. Ha mindent felhasználnak és beosztva e­­tetik, nem lesz hiba tavasszal az álla­tok takarmányozásával. A szövetkezetben megkezdték a ter­mészetbeni járandóságok kiosztását. Aki egész éven becsületesein dolgozott, most megtelik a kamrája. Bogár Ist­ván szövetkezeti tag a következőket mondja: — Már 1949-ben az előkészítő bi­zottság tagja voltam, mert meg vol­tam győződve arról, hogy megalakítjuk a szövetkezetét és bevezetjük a szov­jet tapasztalatok mintájára a fejlett agrotechnikát, termelésünk megnő és vele együtt életszínvonalunk is emel­kedni fog. 1950-ben, amikor megalakí­tottuk a szövetkezetét, 12 hektár föl­det és a hozzátartozó gazdasági fel­szerelést az állatokkal együtt beadtam a közös Gazdálkodásba. Példámat na­gyon sokan követték. Most már köz­ségünk több mint 90 százaléka benn van a szövetkezetben. Én 24 darab te­henet gondozok. Munkámat becsülete­sen végzem és nem maradnék otthon egy napra sem. így elértem, hogy fél­évi elszámolásnál volt 370 munkaegy­ségem. Rajtam kívül 3 lányom is dol­gozik a szövetkezetben. Ezek félévig ledolgoztak 673 munkaegységet. így összesen 1043 munkaegységünk van. Ezért kaptunk 8320 korona előleget, 2080 kilogramm búzát, 1040 kilogramm árpát, 520 kilogramm zabot és 260 ki­logramm baromfieleséget. Ez összesen 39 mázsa gabonát tesz ki félévre. Ha a második félévre is 39 mázsát kapok, 78 mázsára emelkedik természetbeni osztalékunk. Hogyan hasonlítsam ezt össze a múlt gazdálkodásommal? E- gész aratásig csak dolgoztunk és egy fillért sem kaptunk. Mihelyt a csép­­léssel végeztünk, már vittük piacra a gabonát, mert sokszor kölcsönt kellett felvenni és az elfogyasztott liszt és takarmány árát azonnal meg kellett fizetni. Gyakran alig maradt meg a vetőmag. Most van fölöslegünk is, amit jó árért eladhatunk. Tehát el­gondolásom jó volt, a szövetkezeti gaz­dálkodás részerhre sokkal előnyösebb, mint a magángazdálkodás volt. De nemcsak Bogár István dolgozott szorgalmasan-' és tette magáévá a szö­vetkezeti gazdálkodást. Itt van Kisze­li János, aki 458, Kostyál Erzsébet 358, Hudec Mihály 637 munkaegységet dol­gozott le. — Eredetileg csak 1.80 kilogramm búza volt'tervezve egy munkaegység­re — mondja a szövetkezet elnöke. — Mivel tervünket túlléptük, két kilo­gramm búzát adunk. Árpa 1.20 kilo­gramm volt tervezve, de csak 1 kilo­grammot adhatunk, mert árpára nagy szükségünk van. A 20 dekagramm árpa helyett adunk 50 dkg zabot és 25 de­kagramm baromfieleséget. így egy munkaegységre jut 3.75 kilogramm ga­bona. Minden jel arra mutat, hogy új­évi elszámolásnál adhatunk 4 kilo­gramm gabonát is egy munkaegység­re. Van természetesen, aki panaszkodik, mint például id. Fábri Pál, aki csak 15 munkaegységet dolgozott le. Azt sut­togja faluszerte, hogy nem lehet meg­élni a szövetkezetből. Ez nem is csoda, mert amint Fábri Pál 8 hektár föld­jével belépett a szövetkezetbe, nyom­ban „megöregedett”, holott csak 55- éves. Hasonlóképp Jalaska János, aki mindössze 84 munkaegységet hozott össze, 35 esztendejével teljesen „le­gyöngült”, amint a szövetkezetbe lé­pett. De mindketten biztos elég erő­sek lennének, hogy Hudec Mihály 23.88 mázsa természetbeni járandóságát ba­­zavigyék. Éppen ezért nagyon ajánla­tos lenne, ha mindketten változtatná­nak eddigi viselkedésükön és ahelyett, hogy hagynák magukat félrevezetni, be­csületesen bekapcsolódnának az őszi munkákba és behoznák azt, amit eddig elmulasztottak. A hontfüzesgyarmati szövetkezet jó eredményeit látva ,a kívülálló kisgaz­dák közül 5-en kérték felvételüket a szövetkezetbe. Valamennyien 3 éven keresztül figyelték al nagyüzemi gaz­dálkodás fejlődését és megállapították, hogy a szövetkezeti gazdálkodás a fej­lett agrotechnika alkalmazásával köny­­nyebben, jobban tudja megművelni a földet, sikerrel fokozhatja a termésho­zamot, ezáltal a tagok jövedelme hő és életszínvonaluk emelkedik. Sándor Gábor. A tajnai szövetkezet tagjai minden erőt az őszi munkák elvégzésére összpontosítanak A tajnai szövetkezet tagjai sikere­sen elvégezték ezidei gazdag -termé-. sük betakarítását s ezzel párhuzamo­san az összes nyári munkákat is. Bea­dásukat ugyancsak, teljesítették — 56 vagon elcsépelt gábonából 24 és fél vagont adtak be, ezenkívül mintegy két és fél vagon gabonával terven felül is hozzájárultak közellátásunk megjavítá­sához. Az aratás és a nyári munkák elvég­zése után a szövetkezet tagjai egy ú­­jabb, nem kisebb feladat előtt állanak: időben betakarítani a kapásnövényeket és jó talajmunkával már most megte­remteni a jövőévi gazdag termés alap­jait. Az őszi munkák sikeres elvégzé­sének biztosítása érdekében a traktor­állomás segítségével pontosan kidol­gozták munkatervüket. Külön nagy súlyt helyeztek a cukorrépa betakarí­tására és az őszi mélyszántás mara­déktalan elvégzésére. Az őszi munkatervek kidolgozásá­val kapcsolatosan a szövetkezet tagjai széleskörű szocialista versenyt indítot­tak és eddigi vetélytársukat, a tildi EFSz-t hívták ki versenyre. A verseny főbb pontjai mindenekelőtt az őszi munkák tervének betartására, vala­mint az ültetmények betakarítására és beadási kötelezettségek további folya­matos teljesítésére irányulnak. A szövetkezet terve szerint novem­ber 25-ig elvégzik az összes őszi mun­kákat, sőt végrehajtják a gyümölcsö­sök ápolását is. Mindazokat a feladato­kat, melyeket a versenybe iktattak, he­tenként rendszeresen értékelik és az elért eredményeket népszerűsítik, hogy ezzel még jobban megszilárdítsák a tagság munkalendületét. Mint ahogyan a szövetkezet őszi munkaterve pontos és a munkák idő­ben való elvégzését követi, a tagság ugyanezt várja a traktorállomástól, mert mint a tagság körében beszélnek róla, a múltból igen rossz tapasztala­tuk van a nagymányai tÄktorállomás­­sal. És ezek az aggályok teljesen meg­felelnek a valóságnak, mivel a trak­torállomás mélyszántás helyett közép­szántást végzett. Ezáltal a szövetkezet tagjai, ha csak az árpát számítjuk, legalább Is egy mázsává! termeltek ke­vesebbet hektáronként. Most tehát jo­gosan felelősségteljesebb és pontosabb munkát várnak a traktorállomástól. Tajna község dolgozó parasztsága csaknem 95 százalékban bekapcsolódott a közös szövetkezeti termelésbe, s mintegy 477 hektár területen gazdál­kodik. Tehát minden lehetőségük ad­va van, hogy az őszi munkákat épp­úgy, mint a nyáriakat időben és mi­­nőségesen elvégezzék. A szövetkezet tagjainak azonban még segíteni kell, mégpedig az alapszabályzat pontjainak életrehozásában, hogy mielőbb alakít­sanak munkacsoportokat — merthi­­szen ez a biztosítéka a munkák elvég­zésének. Most tehát a szövetkezet tagságától és vezetőségétől függ, hogy oldják meg az előttük állő feladatokat, a munka­csoportok megalakításét, az élő és holt leltár csoportonkénti szétosztását, hogy ezen keresztül minél inkább elmélyül­jön a személyi felelősségérzet, ami egyik biztosítéka az őszi munkák idejében történő elvégzésének. (sz) Nyújtson nagyobb segítséget a helyi nemzeti bizottság a szőgyényi EFSz-nek A jő gazda, miután learatott, elvé­gezte a gabona betakarítását, ceruzát fog a kezébe és számítani kezd. Első­sorban is számbaveszi mennyi gaboná­ja termett. Ebből levonja az államnak járó részt és a megmaradt gabona­­mennyiséget gondosan széjjel osztja a takarmányozás, a vetőmag, kenyér stb. szükséglete szerint.у Hasonlóképpen a szőgyéni „ szövet­kezet tagjai is összejöttek, hogy szá­mot vessenek egészévi munkájuk ered­ményeiről, feltárják a hiányokat, hogy újult erővel elkezdhessék az őszi mun­kákat, miáltal biztosítják a jövő évi termés sikereit. — A hibákat el kell távolítani — szólalt fel a gyűlésen Méry Ignác kö­zépparaszt, aki tavaly még egyénileg gazdálkodott. — Nem tűrhetjük tovább — mondot­ta — hogy némelyek, az alpaszabályok­­kal ellentétben kihasználják a szövet­kezetét. ) Méry Ignác, bár szűkszavúan foglal­ta össze mondanivalóját, felszólalásá­ból mégis kitűnt, hogy azokra gondolt, akik egész esztendő alatt keveset tö­rődtek a szövetkezet fejlődésével, nem jártak munkába, holott mindegyik ■megkapta a fél hektár földet háztáji gazdálkodásra. Ilyenek közé tartozik Fitka Gyula üzletvezető, Reichel Já­nos, az állami gazdaság zootechnikusa és még többen, akik nem vették ki ré- i szűkét a közös munkából, nem segí­tették elő a magasabb terméseredmé­nyeket. Pedig családtagjaik bekapcso­lódhattak volna a munkák elvégzésé­be. A munkák elvégzését nagymértékben hátráltatta az a tény, hogy egyes ta­gok, mint Elzer Lajos is, túlméretezett háztáji gazdálkodást folytatott, ami el­vonta őt és családját a közös munká­ban való folyamatos részvételtől. Raj­ta kívül, még vele egy családba tar­tozó édesapja is megkapta a félhektárt, ami bizony nem szolgálja a szövetke­zet vagyonának gyarapodását. ö Méry József szövetkezeti tag szin­tén azok közé tartozik, akik nem a szövetkezeti alapszabályok szerint vég­zik munkájukat. Neki is nagyobb terüle­te van 1/2'hektárnál, sőt a munkában sem vett részt folyamatosan. Pedig neki példát kellene mutatnia, mivel a he­lyi nemzeti bizottság tagja, hogy szor­galmas munkájával másokat is meg­győzzön az alapszabályok betartására és a szövetkezeti munkákban való te­vékeny részvétel fontosságáról. Csak néhány esetet hoztunk fel a szövetkezetből, de ezenkívül még! töb­ben is vannak, akik a munkáktól való húzódozások révén jelentősen csökken­tették a szövetkezet terméseredményeit. Ennek tudható be az is, hogy a szö­­gyéniek nem érték el a tervezett hek-Jó termése volt a A Vág-folyő bal partján fekszik Kamocsa község. Tavaly; tavasszal nagy kár érte a falut, mert a Vág gátja átszakadt és a víz elöntötte a termést. A helyi EFSz tagjai ezért az idén be akarták hozni a multévi károkat. A terméseredmények arról tanúskodnak, hogy ez sikerült is. Dicséretükre váljék a szövetkezet tagjainak, hogy a gazdag termést veszteség nélkül betakarították. Ezt annál is inkább magasan kell érté­kelnünk, mert a földek nagy részén nem lehetett géppel aratni. Ezért min­den alkalmas percet felhasználtak és kézierővel betakarították egészévi munkájuk gyümölcsét. A munkában különösképpen Kősa elvtárs munka­csoportja tűnt let Takáee elvtár* beszámol arról, hogy ax Idén a *ző­tárhozamokat, mindössze 15.20 mázsát termeltek ki hektáronként. Az alacsony hektárhozamok előidé­zője tulajdonképpen az elmúlt évi kései vetés volt. A földek nagyrészét decemberben vetették be s így termé­szetesen a későn elvetett mag nem hozhatta meg a várt eredményt. A szövetkezet vezetőségét és a he­lyi nemzeti bizottság funkcionáriusait ugyancsak nagy felelősség terheli, mi­vel tavaly a szövetkezet kiszélesedése folytán nem hatottak oda, hogy az új tagok földjeik arányában a vetőmagot is összpontosítsák. Ezért késtek meg a vetéssel is. Arra vártak, hogy máj az állam kiutalja a szükséges vetőmag­mennyiséget, Ugyanakkor az újonnan belépő tagoknak volt gabonájuk, amit lényegesen visszatükröz az, hogy a jegyrendszer megszűnése után sok má­zsa gabona került elő, melyet a szö­vetkezet tagjai őrölni vittek a malom­ba. Most azon kell lenniök, hogy az el­követett hibákat kijavítva jobb munka­­szervezéssel fogjanak hozzá az őszi munkákhoz, a takarmányok betakarí­tásához, hiszen több, mint ötszáz köb­méter zöld takarmánykeverék vár le­­silózásra. Ezenkívül ugyancsak minden erejüket meg kell feszíteniök, hogy a vetés elvégzése mellett betakaríthas­sák a cukorrépát és a burgonyát, mely a gabonától eltérően gazdag termést igér. Mindebb -и a munkában több segít­séget kell nyújtania a helyi nemzeti bizottságnak is, hiszen a múltban a HNB sem tett meg mindent, hogy fel­­világosító munkával megerősítse a szö­vetkezeti tagok munkafegyelmét, akik csaknem minden támogatás nélkül kezdték ei életükben először 'a közös szövetkezeti gazdálkodást. A helyi nem­zeti bizottságon egyébként keveset tö­rődnek a szövetkezettel és a többi tö­megszervezetekkel. Mindezt alátá­masztja az a körülmény, hogy a tö­­megázervezetek nincsenek kellőképpen képviselve a helyi nemzeti bizottságon, s így aztán érthető is, hogy nincs meg a faluiban a kellő népnevelő munka, pedig döntően fontos az irányítás, az útmutatás a falu szocialista átépítésé­nél. Cselekedni kell tehát haladéktalanul. A következő heteket arra használják fel a szőgyéni HNB funkcionáriusai, hogy többet foglalkozzanak a néppet Helyes javaslataikkal nagymértékben hozzájárulnak a hiányok megszünteté­séhez és a szövetkezeti munkák meg­javításához. Nem ártana azonban, ha s járási szervek, főképpen az I. és IX. ügyosztály felelős- tényezői is többször ellátogatnának Szögyénbe és így elő­segítenék a szövetkezet fejlődését ée a falu szocialista építését. (Sz) kamocsai EFSz-nek vetkezet nem csak a beadási tervet teljesíti, hanem még terven felül is ad gabonát államunknak. Anda elv­társ, szövetkezeti elnök pedig öröm­mel újságolja, hogy i munkaegysé­gek értékét a jó termés következ­tében felemelhetik. Anda elvtárs nagy gonddal vezeti a szövetkezetét. A tagság meg van elégedve vele. Éppen akkor találkoztunk az elnökkel, ami­kor kezében egy nagy paprikát ho­zott. Mérlegre tettük és bizony el­­ámultunk a csodálattól. A paprika súlya 65 dkg volt. Megtudjuk még, hogy a szövetkezetben most folyik az 50 hektár silókukorica lesilőzása. Eb­ből az la Ilia tó, hogy a kamocsai EFSz az állatállomány fejlesztésével is tö­rődik. виМу ker*. FŰ* Mezőgazdasági irodalmunk kőnyvájdonságai A szocializmus építéséinek egyik leg­fontosabb előfeltétele a haladószelle­mű szakirodalom ismertetése és ter­jesztése. Ezt a feladatot teljesíti az Állami Kiadóvállalat, a Magyar Könyv­kiadó, a Csemadok, az Óráé és a Prá­­oa, amikor a következő könyvújdonsá­gokat bocsájtja a magyar olvasók elé. Valamennyi itt felsorolt művek a Slo­venská Kniha könyvesboltjában kap­hatók. J. E. Mates: A gépmunka kihasználása a mezőgazdaságban „... A munkaeszközök nemcsak az emberi munkaerő fejlettségének fok­mérői, hanem azt is megmutatják, hogy milyen társadalmi viszonyok között megy végbe a termelés.” Marx K. A mezőgazdaság mind a feudalizmus­ban, mind a kapitalizmusban és szo­cializmusban is egyformán gabonát, burgonyát, tejet stb. termel. A terme­lés tárgya tehát ugyanaz. De külön­bözők a termelési eszközök. Erre mu­tat rá a szerző ebben a tanulságos, nagyjelentőségű kis füzetben. J. Mozla: Helyes fajtenyésztéssel gyor­sabban fokozzuk a gazdasági állatok hasznosságát A szocializmus építésével hazánkban gyorsan emelkedik a dolgozók életszín­vonala s ezzel párhuzamosan az állat— •tenyésztési termékek fogyasztása is. Ma minden dolgozó rendesen keres s megveheti mindazt, mire szüksége van, másrészt a paraszt is sokkal többet fogyaszt a háztartásban, mint azelőtt. Ezért még több állattenyésztési ter­mékét kell termelnünk, mint eddig. Ezt a fokozott szükségletet az ál­lattermelésben a régi munkamódszer­rel, az elszórt kis tenyészetekben, hiá­nyos takarmányozás és nem megfe­lelő gondozás mellett, nem tudnánk előállítani. E füzetben elmondottakból megismerjük a helyes fajtenyésztés a­­lapelveit, a hasznosság fokozásénak el­lenőrzését, a fajtenyészálletok kivá­logatását.

Next

/
Thumbnails
Contents