Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-06 / 36. szám

1953. szeptemSrr §.

fvild ni ЛШя

7

Uj módszerek bátor alkalmazásával harcolnak a magasabb terméshozam eléréséért...

Az Ifjúság Faluja Gutától mintegy 6 kilométernyire a Kis-Duna és a Vág folyó közti, úgynevezett Kisszigeten fekszik. A körülbelül 50 egyforma típusú lakóház két utcát alkot. A házak közül kiemelkedik az iskola és az internátusok emeletes épületei Iaz egyikhez hatalmas gépszín is tartozik, melyben hosszabb időtartamú iskola keretén belül traktorosok kiképzése folyik), kissé távolabb pedig az itteni IV. típusú szövetkezet gazdasága tűnik fel: * rzövetkezeti iroda, a magtár, a 150—200 méter hosszú, korszerűen berendezett tehén- és lóistálló, a baromfifarm, stb.

A szövetkezetnek 280 tagja és 1200 hektár földterülete van, melyből 997 hektár a mezőgazdasági terület. Ebből a szövetkezet megalakulása előtt mindössze 140 hektár volt művelve, a többi évszázados szűz gyep és mocsaras terület volt, amelyen legfeljebb mocsári gólyahír, savanyú fű és árvalányhaj termett. A szövetkezet szorgalmas tagjai a gépek és a csatornázás segítségével az egykor — és még pár évvel ezelőtt is — a vajmi kevés hasznot nyújtó területből dúsan termő főidet varázsoltak a szó legszorosabb értelmében.

— A csatornázás segítségével elértük azt, hogy a felszínen mozgó talajvizet egy méterrel sikerült lejjebb szorítanunk — tájékoztat bennünket Králik György, a szövetkezet agronómusa — majd így folytatja:

— Csak így vált lehetővé ezen n nehéz, kötött talajon * cukorrépa termesztése.

1949 Óta minden évben elöhän- TÖS EKÉT ALKALMAZNAK

Előhántós ekéről 1949-ben jóformán még csak hírből lehetett hallani. Megérkezése után azonban egy csöppet sem haboztak a szövetkezet tagjai. Azt tartották: „Ha a Szovjetunióban sikerrel alkalmazzák, szép eredményeket érnek el vele, hát miért ne vennénk igénybe mi is?!’’

— Legelső alkalommal legelő feltörésénél alkalmaztuk az előhántós ekét és mondhatom, igazán jól bevált — hangsúlyozza Králik agronómus. — Azóta is minden évben alkalmazzuk, mert meggyőződtünk róla. hogy kiváló talajmunkát nyújt; elősegíti a talaj morzsalékos szerkezetének kialakítását.

Mindamellett, hogy az előhántój eke jó talajszerkezetet biztosít, előnye még az is, hogy elősegíti a talaj gyomosodásának megszüntetését. Mind az egyik, mind a másik nagy kihatással van a magasabb hektárhozamok elérésére.

— Ha a múlt év őszén — szól közbe Marosi Ferenc az egyik mezei csoport vezetője — a kettes számú tábla talajművelésénél nem használnak előhántós ekét. akkor bizony az idén nem lett volna búzából átlagosan 30 mázsás hektárhozamunk. A vadrepce menthetetlenül elfojtotta volna a vetést.

ÖT HEKTAR TAVASZI ÄRPÄT VETNEK ŐSSZEL

És miért ősszel, hiszen annak tavasszal van a vetési ideje?

Egyszerűen annál az oknál fogva, hogy sem nyugodnak bele a termé- j szét mostohaságaba; abba, hogy min- j den évben a legtöbb kárt az árpában é sen a forróság révén bekövetkezett kényszerérés okozta. Az árpaszem ilyenkor befütlaul, összeaszott, s így gyönge termést adott.

—A múlt év novemberének közepén kisérietkénven 3 és fél ár területet vetettünk be tavaszi árpával — jegyzi meg Marosi csoportvezető — és csodálatos módon, de hamarabb j beérett, mint az ősziárpa. Ezen a kis területen 127 kilogramm árpánk termett. Eddigi kísérleteink alapján most az ősz. folyamán a tavalyinál többet, összesen 5 hektárt vetünk be. így a tavaszi árpa fejlődési idejét

m.eonvú ltjuk és elérjük azt, hogy beérése még a nagy melegek előtt bekövetkezik — fejezi be szavait Marosi. elvtárs.

HÉT FAJTA BÜZÄVAL KÍSÉRLETEZTEK

Az Ifjúság Faluja szövetkezetének tagjai ebben a gazdasági évben két és fél hektáron hét fajta búzával folytattak kísérleteket. Az első számú kísérleti parcella talajára egyesek azt mondták, hogy hiábavaló munka lesz oda búzát vetni, hiszen úgyis lerothad, éppen a föld nitrogénbősége miatt. Ennek ellenére a szövetkezet tagjai kísérletképpen istállótrágyán kívül még sertéstrágyát is adtak a búza alá. E kétféle trágya összesen körülbelül 350 mázsát tett ki hektárra átszámítva. A 60 áros kísérleti parcella ugyanakkor alapműtrágyázást is kapott: hat métermázsa foszforát műtrágyát, mely c

talaj gazdag nitrogéntartalmának ellensúlyozására szolgált és ezenkívül 3 mázsa kálisót. Ebbe a parcellába Szlovák В 35-ös fajtájú búzát vetettek. Az eredmény 24 és fél mázsa búza volt, mely hektáronként 40.83 mázsás hozamot tesz ki. Tehát a parcella talajának minőségét kifogásoló tagok jóslása nem vált be, ellenkezőleg, gyönyörű eredményt hozott.

A második számú, ugyanilyen nagyságú parcellát szintén Szlov>ák В 35-ös búzával vetették be. A föld ugyanannyi mennyiségű trágyázásban részesült azzal a különbséggel, hogy egy métermázsa szemcséstrágyával megtoldották. Itt az eredmény még nagyobb lett. A szemcséstrágya alkalmazása megtette hatását. Erről a kísérleti parcelláról 26.4 métermázsa termést takarítottak be, amely hektáronként 44 mázsát jelent.

A hármas számú parcella szintén az elsőhöz hasonlóan részesült trágyázásban. Ezt a hatvan áras területet Szlovák 200-as fajtájú búzával vetették be, amely azonban már csak

19.08 q-t adott. Ez hektáronként 32.8 q-t tesz ki. Tehá* mindezen felsorolt eredményekből kitűnik, hogy nem elég csupán jól megtrágyázni a földet, hanem igen fontos a gabonafajta jó kiválasztása is. Mindez azt bizonyítja, hogy a korszerű agrotechnikai eljárások mellett nincs fontosabb feladata a növénytermelésnek, mint a legnagyobb termelési értékkel rendelkező vetőmag előállítása.

Amikor яг idei terméseredményekről esik szó, Králik élvtárs szívesen beszél az elért sikerekről:

— Mondhatjuk jó termés volt az idén. Ezt annak is köszönhetjük, hogy 1951 óta folytatott kísérleteink alapján « legjobban, bevált, legtöbbet termő Szlovák В 35-ös búzával vetettük be a búza vetésterületének legnagyobb részét. Addig nem nyugszunk, amíg meg nem találjuk az utat egy olyan buzafajta kitermesztéséhez, amelynek a szára keményebb rostú és ennélfogva nem dől meg.

Annak ellenére, hogy a rendkívüli csapadékos időjárás következtében még jóval a kikalászolás előtt megdültek a gabonáik — a szár háromnégy felé csavarodott — mégis őszibúzából 31 q (egy öt hektáros parcellán 37 mázsa) tavaszi árpából

30.5 q, őszi árpából kilenc hektáros parcellán 40 q. zabból pedig 20 hektáron 25 mázsás termést takarítottak be minden hektárról. Persze ezekhez a szép terméseredményekhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy összes gabonaterületükön alkalmazták a keresztsoros vetési módszert.

Ha az ígért sűrűsoros vetőgépet megkapják, megpróbálkoznak a sűrűsoros vetéssel is.

A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT PÖTJUTALOM JÄR

Amilyen megfontoltan jártak el az ifjúságfalusi szövetkezet tagjai a növényekkel folytatóit kísérleteknél a többtermelésért vívott harcban, époly&n megfontoltan állapították meg

az év elején a munkaegységekért járó természetbeni járandóság mértékét is, szem előtt tartva' a szövetkezet további megszilárdítását. Az évvégi taggyűlés határozata szerint minden ledolgozott munkaegységre

1.5 kg búza, 0.5 kg árpa és 0.5 kg zabot kap minden szövetkezeti tag. A jó termés következtében a búzajárandóság mennyiségét fél kilogrammal emelték. Ezenkívül a terven felül termelt gabona után pótjutalomban részesülnek a növénytermel 6 csoportok tagjai. Természetesen nem mindenki egyenlően, hanem aszerint, hogy ki, hogyan járult hozzá a kitűnő terméseredmények eléréséhez.

Nagyon helyes volt, hogy a szövetkezeti taggyűlés idejében foglalkozott a pótjutalmazás kérdésével, így a csoportok tagjai tudták azt, hogy a magasabb hektárhozamok elérése után a terven felüli terméshozamból pótjutalmazásban részesülnek. Ez, a tudat hatotta át Angyal Gábor csoportjának tagjait is, akik elejétől kezdve lelkiismeretesen és legjobb tudásuk szerint azon dolgoztak, hogy terven felüli terméseredményt érjenek el.

— Igyekezetünket siker koronázta — jegyezte meg Angyal Gábor csoportvezető. Szavainak igazát az elért eredmények bizonyítják, hiszen a tervezett 25 mázsán felül 6.24 q-val magasabb termést takarítottak be minden egyes hektárról. A nagy igyekezet mellett azonban még egy másik jó tulajdonsága volt Angyal Gábor csoportjának, még pedig az, hogy egész éven át egységes volt, a tagok tervszerűen dolgoztak és nem kalandoztak egyik helyről a másikra.

ÖTVEN HEKTAR BÜZÄT VETNEK A

FÜVES-VETÉSFORGATÖ ALAPJÄN

A szövetkezet tagjai pár héttel ezelőtt zárták le az év jól sikerűt és legnagyobb munkacsatáját; az aratást, cséplést. A „harci kürt" hívó szava azonban újra „csatasorba” állítja őket a jövőévi bőséges termés szilárd alapjainak lerakása és a kapásnövények termésének veszteségmentes és mielőbbi betakarítása érdekében.

A vetőszántás kétharmadát előhántós ekével végzik. Vele párhuzamosan a trágyázás is folyik. Szükséges azonban a talajelőkészítési, munkák meggyorsítása már csak annál is inkább. mert az idén még 25 hektár kukorica helyébe vetnek búzát. Ennek a letakarítása is munkaerőt vön el a vetéstől.

Ötven hektáron azonban már a füves-vetésforgó rendszer alapján hereföldbe vetik a búzát. Tavaly, mintegy 5 hektáron vetettek el ilyen talajba búzát és hektáronként 4—5 mázsával több gabonájuk termett.

Fogjanak tehát még nagyobb lendülettel a munkához, hogy jól beérett, kellően megüllepedett talajon, nyirkos vetőágyba idejében bele tehessék a tiszta és jóminőségü, csávázott vetőmagot.

KOVÁCS ISTVÁN

Haladék>alanul hozzuk be a késést az őszi munkitervek kidolgozásában

A földművelésügyi miniszter, őszi munkák sikeres elvégzéséről szóló rendeleté alapján az EFSz-eknek szeptember 1-ig el kell készíteniük az őszi munkák tervét a traktorállomás agronómusainak és brigádvezetőinek részvételével, hogy így az EFSz terve a traktorosbrigád tervének alkotórészévé váljon.

A tervet a munkacsapatok és csoportok gyűlésén .valamint a taggyűlésen is vitassák meg.

Szlovákiában augusztus 1-ig 417 EFSz dolgozta ki az őszi munkatervet, ebből a besztercebányai kerületre 117, a nyitraira 106, a pozsonyira 104, az eperjesire 35 és a kassaira 21 szövetkezet esik. A szövetkezeti tagokkal ellenben csak 251 EFSz-ben tárgyalták meg a tervet. Ez főleg a nyitrai járásra vonatkozik. Az EFSz-ek egy része nem dolgozta ki a tervét határidőre, sőt még vannak olyan EFSz-ek is, ahol a terv kidolgozásához még hozzá sem fogtak. Szükséges tehat, hogy a népi közigazgatás dolgozói, az EFSz-ek oktatói, a gépállomás szakaszagronőmusai, valamint az elmaradt szövetkezetek tagjai igyekezzenek ezt a hibát kiküszöbölni, s mindent kövessenek el, hogy a földművelésügyi miniszter utasítása alapján minél hamarabb és minél tökéletesebben kidolgozzák a terveket, s vitassák meg őket a szövetkezeti tagokkal.

Az elmaradt EFSz-eknek a gépállomások szakaszagronómusainak kell több segítséget nyújtaniok, akiknek arra kell. törekedniük, hogy a terv kidolgozásában biztosítsák a szövetkezet és a gépállomás tervének összeegyeztetését, hogy így a gépek és a szerszámok a legnagyobb mértékben ki legyenek használva. Egyes járásokban a gépállomás szaka szag ronómusai valóban hathatós, segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek, hogy ezt a fontos munkát sikerrel végezhessék. Különösen megmutatkozik ez az érsekújvári járásban, ahol a szövetkézetek őszi munkaterve kidolgozásánál 8, továbbá a zselizi járásban 11, a lévai járásban pedig 9 gépállomási dolgozó vett részt.

A kassai kerület gazdaságai gondosan előkészítik

a talajt

Az aratasi és cséplési munkák sikeres befejezése után a kassai kerület állami birtokainak dolgozói új feladatok teljesítése előtt állnak, az őszi munkák előtt. Az első feladat, melyet mielőbb teljesíteni kell, a talaj előkészítése és az őszirepce vetésének befejezése. Az állami birtok dolgozói nagyon jól tudják, hogy csak a talaj helyes elkészítése és az agrotechnikai határidők betartása segíti elő a magas hektárhozamokat. Éppen ezért az egyes (udaságok földjeire szorgalmasa*

hordják a trágyát, a traktorosok szántanak, hengerelnek, hogy minél jobban előkészítsék a talajt. A kassai kerület állami birtokainak dolgozói augusztus 25-ig az őszirepce vetését már 75 százalékra teljesítették. A legtöbbet a királyhelmeci gazdaság vetette el, mégpedig 84 hektárt. Torna pedig 66 hektár őszirepcét tett a földbe Az északra fekvő gazdaságok Is szépén haladnak a munkában. Nagvlomnicon és Iglón, annak ellenére, hogy még я csépiét körül dolgoznak, a tervbevett őszirepcét mind elvetették.

A jó és a rossz vezetés eredménye

Az utas, aki néhány esztendő távoliét után meglátogatja Királyhélmecet, az alig ismer rá a fejlődő városra. Az elhanyagolt, kopott állomás helyett ma ragyogó, új állomás és korszerűen berendezett kényelmes váróterem fogadja az érkezőket. A város főutcáját, amelyet ezelőtt görbe meoskakövek csúfítottak el, most egyenes tiszta aszfaltút burkolja. Ez a műút, amely tovább vezet a környék falvaiba, szinte jelképesen hat, kifejezésre juttatja hazánk nagy fejlődését, amely tért hódít az ország legfélreesőbb zugaiban is. A királyhelmeci járásban alig van. ma község, falu, ahol ne építkeznének, ahol a szövetkezet ne rakná le alapjait egy újabb közös istállónak egyre gyarapodó állatállománya számára.

Ahol nem tartják be a szövetkezet alapszabályait

Ez a fejlődés azonban nem érvényesül mindenütt egyforma méretben és egyazon lendülettel. Van szövetkezet, amely tervszerűen előre tör, van azonban olyan is, amely lemarad. Ott, ahol a szövetkezet vezetősége nem igazodott szigorúan a szövetkezet alapszabályaihoz, ott nemcsak a szervező munka előnyei nem jutnak érvényre a közös gazdálkodásban, hanem ellenkezőleg széthúzás és gyenge munkafegyelem lesz úrrá a tagságon a legnagyobb munka idején, még az aratáscséplés alatt is, amikor a szövetkezetnek egészévi munkája gyümölcsét kel! betakarítania.

Példa erre Kiskövesd községe, ahol Horosz kerékgyártó fél hektárt kapott a szövetkezettől, holott munkáját nem munkaegységek szerint végzi, Salai Albert csoportvezető a félhektáron kívül még 25. ár szőlőn is gazdálkodik. Salai Ernő, aki a szövetkezetben mint kocsis dolgozik, a félhektáron kívül háztáji gazdálkodásában még 40 ár szőlőt is megművel. Ilyen körülmények között érthető, hogy a legsürgősebb munka közepette Salai Ernő szekerének gyakran eltörik a kereke, vagy lószerszámja elszakad, ha a szövetkezetnek kell dolgoznia, mert bizony a szőlőre is gondot kell fordítania, mégpedig nagy gondot. Érthető ezekután az is, hogy Salai Albert csoportvezető, miután látja, hogy a vezetőség nem ragaszkodik szigorúan a szövetkezet alapszabályaihoz, tehát ö sem nagyon ragaszkodik hozzájuk és a munkaegységeket nem az elvégzett munka szerint tartja számon, hanem csak úgy fejből és rokönszenvböl osztogatja a-zokat.

Am a tagok, ahelyett, hogy a gyűléseken nyíltan fellépnének az ilyen egészségtelen es káros jelenségek ellen, egymás között zógolódnak, elégedetlenkednek és végül maguk isszák meg tehetetlenségük keserű levét.

Kiskövesd szövetkezete e káros jelenségek révén a királyhelmeci járás leggyöngébb szövetkezete lett. Igaz, hogy vannak kiváló tagjai is, így, hogy csak néhányat említsünk: F. Máté József feleségével eddig 509, Bari István feleségével 409, és Bari Gábor asszonyával ugyancsak 506.62 munkaegységet dolgozott le ... És fel lehetne sorolni még egynéhány tag nevét, mint például Kinyácsky Ferenc állatgondozót, továbbá Kassai Józsefet, Baráti Albertet és Sallai Margitot, akik becsületes munkájukkal mindent elkövettek, hogy gyarapítsák szövetkezetük közös vagyonát.

Kövessék a Jó tagok példáját

Biztos, ha a kiskövesdí szövetkezet tagjai követték volna e becsületes tagok törekvéseit, akkor nem fordulhatna elő, hogy cséplés alatt, a legsürgősebb munka közepette két cséplőgéppel, 1000-es és 1200-sal, naponta szégyenszemre mindössze 100 mázsa gabonát csépeljenek el, nem fordulhatna elő, hogy 7-kor vagy félnyolckor kezdjék meg a eséplést még mielőtt besötétedik, már befejezik, mintha nem is az ő gabonájuk lenne, mintha nem is az ö kenyerükről lenne szó. Ha a szövetkezet vezetősége szigorúan betartotta volna a szövetkezet alapszabályait, az sem fordulhatna elő, hogy a vezetőségi gyűlésről Sallai Albert csoportvezető azzal indokolja elmaradását, hogy fáradt.

Természetesen e bajokon a szövetkezet vezetősége csak olykép segíthet, ha erélyesen kezébe veszi a munka irányítását, ha igazságot teremt * tagság körében, ha törvényként érvényesíti a szövetkezet alapszabályait és gondot fordít a munkaegységek nyilvántartásának pontos ellenőrzésér«. Nem fér kétség hozzá, ha ez megtörténik, a szövetkezeti tagok kedvvel és

lendülettel látnak neki közös vagyonuk felvirágoztatásához.

Kiskövesd községe példát vehetne Boly községétől, amelynek szövetkezete mindössze egy éve alakult, a közös munka első gyümölcsét ezidén aratta és csépelte el, de már is elnyerte a járási verseny zászlót, beadását úgy gabonából, mint más termésből teljesítette és most, e napokban a gabonával zsúfolt magtárból tele tölti a tagok zsákjait a természetbeni jutalékkal. Lányok, ifjak, asszonyok, férfiak érkeznek egymás után és könyv nyedén, vidáman emelgetik a súlyos, mázsás zsákokat, rárakják a fogatra és szállítják hazafelé gabonájukat, amely egész esztendőre biztosítja kenyerüket.

Bukus János sertésetető, aki 600 munkaegysége után 20 mázsa gabonát kapott, zsúfolt szekéren viszi haza munkája jutalmát.. Amikor meg akarjuk állítani az úton, nevetve továbbhajt és felénk kiáltja: „Csak nem akarják ellenőrizni! Nem kell félni, jól megmérték.”

A közös kenyér egységet teremt

Boly községében derű és jókedv uralkodik. Ez érthető. A község valamenynyi dolgozója egy emberként fogott össze és példás szorgalommal dolgozott. Andriska Lajos elvtárs, a mezei csoport vezetője derűsen, mint aki jól \íégezte dolgát azt mondja, hogy az aratásnál nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem a kívülállók is lelkesen bekapcsolódtak a munkába.

— Ekkor volt érezhető, — mondja Amdrisico Lajos megindultan — hogy a közös kenyér összeforrasztja a dolgozókat. Körülbelül négy nappal az aratás befejezése előtt közel 60 hektár ledőlt gabonát kellett learatni. A falú népe látta, hogy az aratógépeknek itt komoly nehézségekkel kell megküzdeniöli erre egy emberként nekiment a 60 hektárnak és 4 nap alatt végzett vele.

Tény, Boly szövetkezete ellentétben Kiskövesddel ragyogó eredményeket tud felmutatni. Mindössze egy 1200-as géppel csépelnek, de naponta két váltásban dolgoznak és 140—150 mázsát érnek el. Hol van ettől Kiskövesd szövetkezete? ...holott ezeket az eredményeket csakis a szervezett és fegyelmezett munka hozta meg.

Bolyban az aratással egyazon időben folyt a cséplés is. Július 24-én a járásban elsőnek fejezték be az aratást. Augusztus 23-án negyediknek jelenthették a beadás teljesítését, mely 12 vagon és 37 kilogramm gabonát tett ki, s amelyből 234 kilogramm vetőmag visszatérítése volt, amit tavaly kölcsön kaptak az államtó1

A. bolyi szövetkezet az alaposan megszervezett munkának, a tagok fegyelmének, a vezetőség példás irányításának köszönheti azt, hogy nem lépték túl a tervezett munkaegységek számát, biztosították az előírt alapokat, sőt szociális alapra egy vagon gabonát tettek félre.

A szövetkezet tervszerű gazdálkodása révén a királyhelmeci járásban az első helyen áll a tej beadásában. Egy tehén átlagos tejhozama 5 liter. Az első évi közös gazdálkodás után ez szép eredménynek számit. De gondol a vezetőség a téli takarmányalap-' re is. Eddig 180 köbmétert silóztak, de még hátra van az 5 hektár másodvetésen kívül 10 hektár csalamádé silózása és mihelyt befejezik a eséplést, azonnal nekifognak a silózási munkának.

A bolyi szövetkezet elégedett tagjai közül persze kid Kiekútiné hangja. De ez nem is csoda, mindössze 30 munkaegységet dolgozott le, tehát .ehhez mérten kapja a természetbeni jutalékot is. Kiskutiné nem fiatalasszony többé, de hangja öregebb, sokkal öregebb a koránál, Kiskútiné ezt mondja:

— Persze, most minden koldus épít magának.

Tehát ez fáj neki, hogy ma a vök béresek és szolgák is építhetnek maguknak, nemcsak a 12 hektáros gazdák. Persze ez a haue messzire nem hallatszik. A bolyiak tovább is építik házukat, tovább is hordják a telt zsákokban az acélszemű bűzé', amit beosületes munkájukkal szereztek közös munkájuk eredményéből.

Az ilyen vén hangnak forrásai már apadóban vannak. Hatása teljesen elvesz, olyan szövetkezetben, mint a bolyi szövetkezet, ahol Panyka. Sándor, a szövetkezet pénztárnoka büszkén, esülogó szemmel jelenti ki:

— Nekünk mér eddig « 113.000 korona tiszta hasznunk van félre léve a bankban. Szabó Béla.