Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-15 / 11. szám

1953. március 15. 11 AZ ANYA fzakaet Földműves (2evelezőiк írják :11!1111111111Ш1111Ш11|111111!11!11|111!1!1111111Ш111М>111111<ШШ1111111111111!11111111Ш111111111|11111111111111!111111111!11Ш11Ш11Ш1111ШШШ öt nappal megrövidítik a tavaszi munkák idejét A marcelházai szövetkezeti tagok minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a tavaszi munkákat mielőbb el­végezzék. Ennek minden előfeltétele megvan, mert hiszen a feladatok tel­jesítésére jól és idejében /elkészültek Még a tavaszi munkák megkezdése előtt a járási értekezleten, amelyen a szövetkezetek és traktorállomások dol­gozóinak jelenlétében beszélték meg a teendőket. Az EFSz keretein belül fo­lyik a szocialista munkaverseny ez egyes csoportok között. Ennek kö­szönhető többek közt, hogy a munkák, már mint talajelőkészítés és a vetés leggyorsabb ütemben folynak és ha az időjárás megengedi rövidesen el-A zselizi állami gazdaság dolgozói minden erejükkel arra törekednek, hogy termelési tervüket minden sza­kaszon teljesítsék. Főleg most, a ta­vaszi munkák idillien j..inden perc drága. Mégis előfordulnak olyan esetek, amikor egyes dolgozók ha­nyagsága miatt fölösleges -késések­re kerül sor. A lé\*i tejüzem pontatlanságaira akarok rámutatni. Több ízben elő­fordult az, ho a gazdaság egyes majorairól a rossz utak. miatt nem tudták a kijelölt időpontra helyre­szállítani a tejet. A tejüzem teher­autói így nem várták be az összes major küldeményét. Ennek követ-Érdekes eset történt Hájon, Kő­vár István 26 hektáros ku’Mc szö­vetkezeti tag akart lenni. Természe­tesen nem azért, hogy előbbrevigye a szocializmus építésének ügyét.. — Hogy elterelje kulák mivoltáról a figyelmet, agyafúrt tervet eszelt ki. Cse’édiét összeházasította öregany­jával és földiéinek egy részét át­adta nv>kik. Érdekes házasság ez! A Csemadok a A Csem-dok rendszeresen minden hónapban egy mezőgazdasági elő­adást tart a falvakban. Az előadá­sok célja, hogy ismertessék az élen­járó szovjet agrotechnika eredmé­nyeit, melynek elsajátítása hazánk­ban is előfeltétele a magasabb tér­re1 ''ozam elérésének Most, hogy a tavaszi mezőgazda­­sági munkák elérték tetőpontjukat, a Csemadok központ nemcsak nép­szerű előadásokat tar! a magyar dol­gozók számára, hanem filmvetítés keretében is ismerteti az élenjáró me/ogazdisa'd módszereket. Leg­utóbb a Csemadok falujáró mozija Jókára látogatott el, ahol több mint száz dolgozó paraszt gyűlt össze, hogy meghallgassa az előadást. A filmvetítés előtt Szépe Gáspár a Csemadok központi instruktora mondott beszédet, mely hangsúlyoz­ta milyen fontos a szövetkezetben Sok tennnalónk van ... Községünkben, Szádelőn még nem alakult meg az egységes földműves szövetkezet. Ezért nekünk asszonyok­nak is jobban kell törekednünk, nogy mielőbb rátérhessünk a szövetkezeti gazdálkodásra, mert egyedül ez az út biztosítja számunkra a szebb, gazda­gabb életet. Mint a női bizottság el­nöke, minden erőmmel azon leszek, hogy meggyőzzem asszonytársaimat arra, hogy minél többen bekapcsolód­janak a közös munkába. Napköziott­hont alakítunk, hogy nyugodtan dol­gozhassunk, s ne legyen gondunk ar­ra, hogy hol hagyjuk a gyerekeket. Hiszen értük dolgozunk, nekik akarunk boldog, békés életet biztosítani. Bábas Ilona Szádelő, Megvédiük a békét.,. Nekünk asszonyoknak különöskép­pen szívügyünk a béke megőrzése. Nem azért nevelünk gyermekeket, hogy azokból ágyútöltelék legyen, ha­nem azért, hogy örömteli életet él­hessenek. Ennek érdekében fáradságot nemismerve dolgozunk, mert a munka a békeharc egyik legjobb módszere. Ha azonban szükségessé válik, példát veszünk a hós szovjet nőktől és fegy­verrel a kezünkben is megvédjük gyermekeink jövőjét. Tudom, hogy pártunknak köszön­vetnek. így a tavaszi munkák idejét 5 nappal megrövidítik. A kukorica 50 százalékát négyzetesen vetik el. Jól haladnak a kertészeti munkák is. Itt nagyobbrészt nők dolgoznak, akik derekasan megállják helyüket. A jövő héten már friss salátát adnak a piacra. A szövetkezet szőlőjében is nagy a sürgés-forgás. Eddig 12 hektáron ter­meinek szőlőt. A trágyázást, nyitást és a metszést rövidesen befejezik. A tavaszon további 6 hektáron létesíte­nek szőlőst. Nagy gondot fordítanak arra, hogy kizárólag nemes tőkék ke­rüljenek a szőlősbe. keztében a gazdaság dolgozóinak egészen Lévára kellett elszállítani a tejet. De nemcsak a szállító dolgo­zóktól loptak el így feleslegesen időt, hanem a fejőktől is, akiknek várakozniok kellett az üres edé - nyekre. A közelmúltban a következő eset­nek voltam szemtanúja: A zselizi gyűjtőhelyen reggel fii kilenc órá­tól délig várakozott 3 pár lófogat és egy vasúti motor, hogy a tejüzem autójának átadhassák a tejet. Ez csak egy eset. Kérdezem a tejüzem vezetőségétől, hogy kinek a számlá­jára kell írni ezt a várakozási dőt? Az állami gazdaság ilyen felesleges volt cselédből a nagyasszony férje lett, de ettől függetlenül továbbra is az istállóban alszik. Kováréknak eleinte jól bevált ez a „különös há­zasság”. Volt, aki dolgozzon helyet­tük továbbra is. A falu dolgozói felháborodással fivve’ték a történteket. A szövetke­zeti tagol: elhatározták, hogy nem tűrik meg soraikba Kővárt. A tag­a munkafegyelem, majd felhívta a jelenlévők figyelmét a f'mre, mely­ben megismerhetik az új vetés: mód­szereket. A dolgozók az előadást ér­deklődéssel hallgatták. Február 27-én Illésházán tartott a Csemadok előadást a tavaszi me­zőgazdasági munkák fontos és idő­szerű kérdéseiről. Illésházának 95 százaléka a szövetkezetben van. A szövetkezeti dolgozók zsúfolásig megtöltötték a kultúrház termét. — Bevezetőben Szarka Béla a Csema­dok kerületi titkára mondott beszé­det, amelyben ismertette a szovjet tapasztalatok nyomán nyert ered­ményeket és rámutatott arra, hogy­ha az illésházi dolgozók a szovjet kolhozok példáját követik, akkor könnyen elérhetnek olyan magas terméseredményt, mint a Szovjet­unióban. Majd rárriutatott arra, hogy az a jó Csemadok tag aki odaadóan hetjük azt, hogy mi nők minden mun­kában résztvehetünk, tanulhatunk, s hogy vezetőszerepet is betölthetünk. Pártunk iránti hálám kifejezéséül kö­telezettséget vállalok, hogy az EFSz tyúkfarmjának építésénél ledolgozok 20 brigádórát. Ezenkívül női bizottsá­gunk ellenőrzi a Jednota munkáját, hogy az elosztás ipazságosan történ­jen. Szabó Katalin, Kiskövesd Felváltjuk a férfiakat Szinyéren már több asszony megér­tette, hogy miért szükséges, hogy a munkába bekapcsolódjon. Az öntuda­tos asszonyok számát jó meggyőző tevékenységgel állandóan fokozzuk. Azt akarjuk elérni, hogy fokozatosan, felváltva a férfiakat, minél több fér­fit szabadítsunk fel a mezőgazdasági munka alól, hogy azok a nehéziparba mehessenek, ahol igen nagy szükség van rájuk. Erre kötelez bennünket a népidemokratikus rendszerünk iránti hála, amely lehetővé, tette számunk­ra, hogy a férfiakkal egyenjogúak le­hessünk, hogy tanulhassunk és hogy a vezetésben is résztvehessünk. Koskó Ilona, Szinyér. Varrodát létesít ünk Demon az utóbbi időben a tömeg­szervezetek között szoros az együtt­működés. Több kultúrműsort rendezett Marcelházán még más nagy ese­mény is lejátszódott. Eddig ugyanis 210 tanuló 2 osztályban volt elhelyez­ve. Így természetesen nehézségekbe ütközött a tanítás. Népidemokratíkus rendszerünk segítségével sikerült a kérdést megoldani. A volt Baranyai kastélyban 6 osztályt kapott a közép­iskola. Az átalakítási munkákba a he­lyi szövetkezet, a szülök és az összes tömegszervezetek bekapcsolódtak. így azon a helyen, ahol azelőtt a nagyurak dáridóztak, most fiataljaink készülnek fel jövő feladataik teljesítésére. Marikovecz Aladár Marcelháza a lévai te üzem várakozásokra nem tervezett nor­mát. Hogyan fizesse tehát a mun­kásokat, ha azok nem tudnak tel­jesítményt felmutatni a tejüzem ha­nyagsága miatt! Felelősség terheli a tejüzem veze­tőségét. Sürgősen ki kell vizsgálni hogy mi az oka. a hanyag munká­nak. Meg kell nézni, hogy kik a so­főrök és miért nem teljesítik rende­sen feladataikat. A hibákat gyöke­restől ki kell irtani, mert ha a mun­kában csak egy fogaskerék is rosz­­szúl működik, akadályozza a többi fogaskerék működését is. Köpönczei József, Zselíz. gyűlésen senki sem akadt, aki a kulák mellett szavazott vo.na. Kő­vár úr kétségbeesve kérdezte a ta­goktól, hogy miért vannak eliene. A felelet egyszerű: Nem akarnak még a szövetkezetben is a kulákra dolgozni. Ezért nem tűrik meg ma­guk között Kővárt és ezért vigyáz­nak a jövőben is soraik tisztaságára. Turcsik István, Jászó, segíti a szövetkezetét. Az e'őadás után filmvetítés következett, a ha­ladó szovjet tudomány a közös gaz­dálkodás nagy előnyeiről, valamint arról, hozván lehet magas termés­­eredményt elérni az új vetési mű­szerekkel. A Csemadok központ *- Jztában van annak, ha— sokat tehet a me­zőgazdasági munkák feljavítása ér­dekében. Világosan látjuk, hogy a mi békeharcunk csak akkor lesz si­keres, ha erős gaz. л sági alapot te­remtünk. Ennek érdekében a jövő­ben sokkal fokozottabb munkát fejt ki a Csemadok, hogy hazánk szö­vetkezeti dolgozói minél előbb mesterei legyenek a magas termés­hozamok elérésének. Vajda József, Csemadok központi munkatársa. a Csemadok és a CsISz. Most azon törjük fejünket, hogy női és férfi varródat létesítünk, mert többen vau­nak községünkben, akik nehezebb munkát nsm tudnak végezni, de ugyanakkor hozzá akarnak járulni né­pünk nagy építő törekvéséhez. Bakos Lászlóné, Dernő Továbbfejlesztjük szövetkeze­tünket A battyányi EFSz a kezdeti nehéz­ségeket leküzdve bátran halad a fej­lődés útján. Bizony ha rágondolunk, iiogy a szövetkezet állatállománya elő­ször csak 12 sertés volt és hogy most már 580 sertésünk van, büszkeség tölti el szívünket. így van ez minden­ben. Most, a tavaszi munkák gyors elvégzésére vetünk latba minden erőn­ket. Mi nők is szép számban bekap­csolódtunk a közös munkába, hogy ezzel is hozzájáruljunk szövetkeze­tünk megszilárdításához. Büszkék vagyunk kultúrházunkra is, amelyet saját magunk hoztunk rend­be és amely olyan szép lett, hogy a környékben aligha akad párja. Csak­hogy mit ér a szép kultúrház, hinnem rendeznek benne kuitúrelöadásokat. Battyányqn ezen a téren sincs hiba. Ripcsu Jánosné, Battyán A jó anya szaporán petézik. Pe- i téit egymásmelletti sejtekbe, „zárt sorban” rakja. Munkássejtben lévő Hasítását a méhek lapos födéllel zár­ják be. Megesik, hogy az anya kezdetben több petét is helyez egy sejtbe. Ez legtöbbször nem az anya hibája, ha­nem az okozza, hogy a család nem takar annyi sejtet, amennyire az anyának szükséges volna. Az öreg vagy hibás anya petézése csökken. Az anya sokszor hézagosán petézik: közben-közben üres sejte­ket hagy. Munkássejtbe herévé fej­lődő termékenyítetlen petét is toj­hat és a méhek a sejtet púposán fö­dik be. Annyira f okozódba tik ez, hogy csupa herét szaporít. Az ilyen anyát „herepetéző”-rek nevezzük. Olyan anya is van, mely nem tud petézni. Oka a túlságos öregség, be­tegség, vagy a petevezetők eltömő­­dése. Anyátlanság. Gyanús a család, ha a riézés időszakában nincs Hasítá­sa, vagy csak idős (födött) Hasítása van. Az anyátlan család nyugtalan. A méhek nem tömörülnek e’éggé a fészekben. Síró hangon zúgnak. — Koppintásra felzúdulhak, sokáig erősen zsonganak, szárnyukat saját­ságosán rezzentik. Ha nyílt Hasítá­suk van, anyabölcsőt építenek köré­je. Sokszor üres sejtet is anyaböl­csővé alakítanak. A hosszabb Ideje anyátlan család fészkében igen sok virágpor gyűlhetik meg. mert nincs • virágporfogyasztó Hasítás. Az а уyátlanság próbája: a me­lleknek ás cáa'ádtól anyanevelésre alkalmas fiatal Hasítást adunk. Az anyátlan család anyabölcsőket épít a-Hasítás köré. Leghelyesebb a fiasí­­tásos lépdarabot gyújtóskatulya kö­rül kivágni és az anyátlan család lépjébe gvújtóskatulya mentén met­szett ablakba illeszteni ott, ahol sok a méh. A fiasításos lép ablakját a másikból fennmaradó lépdarabbal foltozzuk be. Alanyássiq Munkások (álanyák) kezdenek pe­tézni, ha - a család hosszabb ideje anyátlan és anyanevelésre alkalmas Hasítása nincs. A munkások Hasítá­sa legtöbbször rendetlen, egy sejt­ben több pete is található, a sejt ol­dalán és fenekén vegyest szétszórva Álcás sejtben és virágporon is le­hetnek peték. A Hasítás hézagos. A méhek a sejteket rendesen púposán födik be. Az áianyák ivadéka here, mégpedig nagyon sokszor rendesnél kisebb termetű „törpehere.” Az álanyás család hereálcák és vi­­rágppros sejtek köré is épít anya­bölcsőt, de természetesen nem tud anyát nevelni belőle. A méhek a peték és álcák egy ré­szét kihurcolják a sejtekből. Ha több álca marad együtt, az alsó elpusztul. Az álanyák petéjéből fejlődő he­rék nagyäága változatos Elsősorban tápláltságuktól, másodsorban a sejt nagyságától függ. Az álanyaség kez­detén az álcák még bőséges táplá­lékot kapnak, tehát jól fejlődnek, elérik az anyától származó herék nagyságát. A munkássejtben fejlődő nagy hereálca eltorzítja, megtágitja bölcsőjét, ha pedig bábing béleli a sejtet, áttöri a falat és átnyújtózko­dik a szomszéd sejtbe. Később ami­kor már sok a petéző munkás és sok a Hasítás, az álcák kevés eleséget kapnak, rosszúl fejlődnek. Az ilyen „törpe-herék” — akár heresejtből; akár munkássejtből keltek ki — né­ha még a munkásoknál is kisebbek. Az álanyás család födött Hasítása sokszor elpusztul, megfolyósodik. A tapasztalatlan méhész könnyen fer­tőző költésrothadásra gondol, alap­talanul. A petéző munkásokról sok téve­dés terjedt el. Tévedés, hogy az ál-I anya nem tud repülni, vagy nem is­meri kaptárja helyét, csak egy ál­anya van egyszerre, külseje is kü­lönbözik, a többi méh udvarral ve­szi körül, egy sejtbe sok petét rak, a Hasítás a munkéssejtben mindig púposán van fedve és az ivadék mindig törpe here. Igaz, hogy egy sejtben rendszerint több pete is van, de ez azzal magyarázható, hogy az álanyák olyan sejtbe is tojnak, melyben már van pete. A méhek az álanyák herefiasítását munkássejt­ben rendesen púposán fedik be. de néha munkásfiasításhoz hasonlóan, laposan. Következtetés külsőjelekből. Az anya hiányára vagy hibájára lehet következtetni, ha a család nem fej­lődik, mások ellenben szépen népe­sednek; túlságosan sok a here, eset­­’eg éppen törpe here, vagy igen ko­rán jelentkeznek a herék; a kaptár előtt anya hullája hever. Segítés az anyátlan vagy rossz­anyás családokon. Nagyon sok mé­hész anyanevelésre alkalmas nyílt Hasítással próbál segíteni az anyát­lan vagy a rossz anyájától megfosz­tott családon. A nyílt Hasítást tehát nem csupán az anyátlanság próbá­­jáúl használja, hanem abból nevel­tet anyát. Annál helytelenebb ez, minél nagyobb szükség van a csa­lád népesedésére. A fejlődés idősza­kában csak kivételesen szabad hozzá folvamodni. Ha ugyanis még na­gyon korán van, az új anya nem ta­lál herét. Később nem kel! ettől tar­tani, de olyan hosszasan szünetel a Hasítás, olyan későre lesz új gyűj­­lőméh, hogy a család elnéptelenedik , és a főhordást nem tudja kihasznál­ni. Ott, ahol főhordás alatt kell a téli eleséget is begyűjteni (pl. csak akác van) az ilyen család etetés nél­kül elveszik. A Hasítás hosszú szü­netelését a következő magyarázza: Az anya fejlődése (a 16 napból 4 napot le izé mítunk, mert a méhek nem friss petéből nevelik az anyát) 12 nap a petézés megkezdéséig 10 nap az első munkások kikeléséig 21 nap az első munkások gyűjtő koráig 20 nap. összesen: 63 nap A nyílt Hasítás beadásától tehát addig, míg a belőle nevelt anya első ivadéka gyűjteni kezd, 2 hónap te­lik el. Az első munkások kikeléséig is eltelik 6 hét. A szünet még hos­szabb, ha he: ' számítjuk a neveié* előtti anyátlan vagy rosszanyás idő­szakot is. Nyílt Hasítás helyett jobb födött anyabölcsőt adni, mert a család így hamarább anyához jut. De így is időt veszít, az év elején pedig sem bölcső, sem here nem szokott lenni. A bölcsővel való anyásításra Inkább később kerülhet sor. Legjobb segítés: anyasítás (vagyis petéző anya beadása), vagy egyesí­tés (a családnak jóanyés családdal való " '--'Vvasztása). Anyásítunk: 1) ha tartalékanya van, vagy anyát sikerül vásárolni és 2) a család még elég népes. Egyesítünk: 1) ha nincs mivel anyásítani, 2) vagy ha van is, de a család el­néptelenedett. Az álanyás család sorsa. Az ál­anyás család rendesen nemcsak nép­­telen, hanem méhei is öregek. A család p- anyát nem fogadja szíve­sen. Leghelyesebb föloszlatni. Me­leg időben kendőre vagy papirosra, fűre seperjük lépjeiről a méheket, a kaptárt pedig elvisszük helyéről, vagy legalább kijá~'ját csukjuk be, ha elvinni nem lehet. A szomszédos családok kijáróját szűkítjük, A le­söpört méhek a szomszédba kéredz­­nek be. A kijáró szűkítése az idegen méhek bevonulását lassítja. Anyásítás Általános tudnivaló. Ha a család anyátlan, mindjárt anyásítani lehet. A hibás anyát előbb el kell venni. A méhek az anyát szagáról isme­rik meg. Az idegent a rászoruló ár­va család is sokszor megtámadja, megöli. Okkal-móddal azonban el lehet fogadtatni az anyát. Most, a fejlődés időszakában az anyásítás könnven sikerül. Idegen anya elfogadására kedvező a család hangulata, ha érzi anyát­­lanságát, anyai, evelésre alkalmas nyílt Hasítása vagy anyabölcsője nincs, sok a fiatal méhe, mmjt vagy etetjük. Az anyátlanság érzése rend­szerint egy nap alatt fölébred. A na­gyon régóta árva családdal nehéz boldogulni. Alkalmas idő, ha nyílt munkásfiasítás már nincs, födött munkásfiasítás azonban még van. — Fiatal, nem párzott anyával nehe­zebb anyásítani, mmt petézővel. A régi anya elvétele után három mód szokásos: 1 Azonnal anyásíta­­ni, még mielőtt a család anyaböl­csőt épített volna. Hordástalan idő­ben nem ajánlatos. — 2. Anyásítás egynapos árvaság után. •— 3. Anyá­sítás. nyolc-kilencnapos árvaság után. Olyankor, mikor a családnak aryanevelésre alkalma? nyílt mun­­kásfiasítása van, ez a legbiztosabb. (Ha nyílt munkásfiasítás nincs, rendszerint a 2-ik módszer haszná­latos). A méhek nyolc-kilenc nap alatt anyabölcsőket építenek és be­födik. Anyásítás előtt ki kell vag­dalni ezeket. A Család hangulata kedvező, mert nyílt Hasítása már nincs, de födött még van. Sürgősen küszöbölje ki a hiányosságokat Erre is képes a kulák ... mezőgazdasági munkák sikeréért Néhány szó a kassai kerület asszonyaitól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents