Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-15 / 11. szám
3 •Tzabaei Földműves 1953. március Г5. Egész évre szóló szocialista munkaverseny indult meg a tardoskeddi és a jatói EFSz-ek között Ezeknek az irányelveknek és a CsKP országos konferenciája határozatainak megvalósításaképpen vasárnap, 1953. március 15-én 14.30 órakor a csehszlovák rádió megtartja a mezőgazdák részére II. rádióbeszélgetést. A beszélgetést köztársaságunk valamennyi rádióállomása közvetíti. A beszélgetésben a mezőgazdasági dolgozókkal beszélgetnek Jozef Nepomucky földművelésügyi miniszter, Marek Smida, az állami birtokok minisztere, Vratiszlav Krutina, a CsKP KB titkára és Marek Csulen, földművelésügyi megbízott. A beszélgetésben megmagyarázzák mezőgazdáink feladatait a tavaszi munkáknál és beszélni fognak az állattenyésztés, a föid-Vasárnap, március 15-én második rád'óbeszélge'cs a mezőgazdasági dolgozók számára Klement Gottwald köztársasági elnök Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján tartott ny ilatkozatában rámutatott azokra a fő feladatokra, amelyek előtt mezőgazdaságunk áll. Mint legfőbbet, ezek közül kiemelte a mezőgazdasági termelés fokozását a hektárhozarnok, a gazdasági állatállomány hasznosságának emelésé vei és. azt, hogy minden talpalatnyi földet, mind a'Sbelső, mind a határvidé kelten meg kell művelni. művelés és a felvásárlás különböző szakaszain szerzett tapasztalatokról. Ezt a rádióbeszélgetést valamenny' községben tömegesen megszervezve fogja hallgatni a lakosság. A CsKP szervezetei a helyi nemzeti bizottságokkal karöltve szervezik meg a rádióbeszélgetés meghallgatását. A pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok kötelessége arról gondoskodni, hogy ebben minél többen részt vegyenek. A beszélgetés után vita következik. A közös meghallgatás megszervezésénél teljes mértékben föl kell használni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az első (tavalyi) beszélgetésnél szereztek. Engels Frigyes: MARX KAROLY Marx Károly születésének 135. Március 14-én délután háromnegyed háromkor, korunk legnagyobb gondolkodója megszűnt gondolkodni. Alig két percre magára hagyva, belépésünkkor székében nyugodt, — de örökálomba szenderülve találtuk. Darwin, a szerves természet fejlődési törvényét idézte fel, Marx — ugyanúgy — az emberi történelem fejlődési törvényét: azt az eddig ideológiai burjántól ellepett egyszerű tényt, hogy az embereknek előbb enniök, inniök, lakniok és ruházkodniok kell, mielőtt politikával, tudománnyal, művészettel, vallással stb. foglalkozhatnak, hogy tehát a közvetlen létfenntartási eszközök termelése s ezzel egy nép v- — korszak mindenkori gazdasági fejlődési foka az az alap, amelyből az illető emberek állami berendezései, jogi felfogása, művészi, sőt vallási -nzetei kifejlődtek, így tehát ebből az alapból kell ezeket magyarázni, nem pedig ahogy eddig történt, megfordítva. De ez nem minden. Marx fedezte fel a mai tőkés termelési mód s az ezáltal létrehívott polgári társadalom sajátos mozgási törvényét is. Az értéktöbblet felfedezése itt hirtelen világosságot teremtett, míg a po’-'ári közgazdászok, valamint a szocialista kritikusok minden előbbi vizsgálata a sötétben botorkált. Két ilyen felfedezés elég volna egy életre Szerencsés már az is, akinek megadatott, hogjr csak egy ilyen felfedezést tegyen!* D~ Marx minden téren, melyet vizsgálata tárgyává tett — és nagyon sok ilyen tér van s egyiküket sem érintette, csak felületesen — minden téren, még a matematika terén is, önálló felfedezéseket tett. Ilyen volt Marx, a. tudomány embere. De ez az egész embernek korántsem tette ki még a felét sem. A tudomány Marx számára a történelmet mozgató, forradalmi erő volt. Akármilyen nagy öröme is telt valamilyen e'méleti tudomány új felfedezésében, amelynek gyakorlati alkalmazhatósága még talán meg sem volt állapítható — halálána к 70. évfordulójára. egész más örömet érzett, ha olyan felfedezésről volt szó, amely azonnal forradalmi hatással volt az iparra, általában a történelmi fejlődésre. Így élénk figyelemmel kísérte az elektromosság terén tett felfedezéseket s az utolsó idöbei még Marcel Deprez felfedez' eit is. Mert Marx mindenekelőtt forradalmár volt. Igazi élethivatása az volt, hogy így, vagy amúgy közreműködjék a tőkés társadalom s az általa alkotott állami berendezések megdöntésén, hogy közreműködjék a modern proletariátus felszabadításán, amelyet először ő ébresztett helyzete és szükségletei tudatára, annak a tudatára, hogy mik felszabadításának feltételei. A harc volt az eleme. S oly szenvedéllyel, kitartással, sikerrel küzdött, mint kevesen. Az első „Rheinische Zeitung” 1842, a párizsi „Vorwärts” 1144, a „Deutsche Brüsseler Zeitung” 1847, a „Neue Rheinische Zeitung” 1848—49, a „New-York Tribune” 1852—1861 — ezenkívül harcos bror ' ák tömege, munka Párisban, Brüsselben és Londonban, míg végül az egészet megkoronázta a nagy „Nemzetközi Munkásszövetség”. S valóban, ez megint olyan eredmény volt, amelyre megalkotója büszke lehetett, még ha semmi egyebet sem tett volna, S ezért volt Marx kora leggyűlöltebb és leginkább megrágalmazott embere. Önkényuralmi és köztársasági kormányok egyaránt kiutasították. A burzsoák, konzervál'vök éppúgy, mint szélső demokraták, versenyeztek abban, hogy megrágalmazzák. Mindezt semmibe sem vette, nem is hederített rá s csak akkor felelt, ha ezt a végső szükség kívánta. S amikor meghalt, a forradalmár dolgozótársak millióinak tisztelete, szeretete, gyásza vette körül a szibériai bányáktól Kaliforniáig, egész Európában és Amerikában , s bátran mondhatom: lebe1'»“' "ég sok ellenfele, de aligha volt személyes ellensége. Neve és műve is élni fog századokon át. Az ivánkai állami gazdasági kertészete 369.000 koronát jövedelmezett hektáronként Már messziről feltűnnek az ivánkai állami birtokhoz tartozó kertészet ablakai, amelyek tömve vannak a legkeresettebb zöldségfélékkel. Ahogy Csavanyák elvtárs, főkertész mondja, a kertészet a múlt évben hektáronként 3600 koronát jövedelmezett. Vöröshagymából egy hektáron 400 mázsa termett. Ugyanezen a földön még más is termett. A kertészet rövidesen 75.000 fej salátát szállít a pozsonyi dolgozóknak. Elültettek 10.000 karfiolt, 120.000 kalarábét, 10.000 kelt, amelyek rövidesen piacra kerülnek. E kertészet egyébként a környék legjobban felszerelt kertészetei közé tartozik.' 8.400 rn2 üvegház, 4.500 m* melegágy, 3 000 m2 üveg áll a kertészet rendelkezésére. Fűtéses üvegház, valamint megfelelő öntözőberendezés — mindez hozzájárult a 360..000 korona jóvedelem eléréséhez hektáronként. (F. J.) A háji EFSz agjai: Szlálin elvtárs müvein keresztül mutatja számunkra az utat Annyi bizonyos, hogy a tardoskeddi és a jatói EFSz-ek fejlődésében és munkájában új fejezet nyílt meg ezen a tavaszon, amik r a két szövetkezet tagjai kölcsönösen elfogadták az egész évre szóló szocialista munkaverseny feltételeit. De ugyanúgy új fejezetet nyitottak az érsekújvári járás többi szövetkezetei is, merthiszen épúgy mint a tardoskeddi és a jatói szövetkezet, szintén versenyre hívták ki szomszédaikat, hogy egyre jobban és minél hamarabb elvégezzék az összes munkálatokat, most pedig főképpen a tavaszi munkákat, hogy így biztosítsák az idei gazdag termést. Maradjunk azonban a tardoskeddi EFSz-nél. Az elmúlt hét végén a tardoskeddi szövetkezet vezetősége ülésre ült össze, amelyen részt vett a párt nelyi szervezete, valamint a nemzeti bizottság képviselője, hogy megvitassák a pozsonyi kerület EFSz-ekhez intézett verseny felhívását, hegy annak alapján a legapróbb részletekig kidolgozzák a versenyfeltételeket szövetkezetük számára. A vezetőségi ülést még aznap taggyűlés követte, amelyen úgyszólván minden tag vett részt. A taggyűlésen Miskovics elvtárs, a járási szövetkezeti osztály dolgozója meggyőző szavakkal mutatott rá a szocialista munkaverseny jelentőségére, amely valóban dicsőséggé avatja a munkát és öröm' " eredre''"’’ekkel járhat. Őszintén szólva az elmúlt esztendőben a munka verseny kevés megértésre talált Tardoskedden, mert a tagság még nem ismerte fel mozgató erejét. Az idén azonban más a helyzet. A szövetkezeti szabályzat megvitatása lényegesen hozzájárult a szövetkezeti munkaszervezés megjavításához, majd a le^obb szövetkezeteink nagy termelési sikerei, amelyek különösen az X. országos szövetkezeti kongresszus alkalmával váltak széles körben ismeretessé, világosan megmutatták a sikerekhez vezető utat. A szövetkezet tagsága most már valóban felismerte azokat a lehetőségeket, melyeket a közös gazdálkodás biztosít számára s így nem csoda, hogy a szocialista munkaverseny kérdése igen meleg fogadtatásra talált a tagság körében. — Megszívleltük a kongresszus jelszavát: „Szocialista munkaversennyel a kongresszus határozatainak teljesítéséért” — mondotta többek között Mojzes Valéria, az egyik pé! dás szövetkezeti tag. Ugyancsak nagy lelkesedéssel nyilatkoztak a munkaversenyről Vanya, Király, Bogdán, Árendás Mihály, Borbély Ferenc elvtársak és a többiek is. A gyűlésen p-’vhangúlag nemcsak, hogy elfogadták a vezetőség által kidolgozott munkaverseny-tervezetet, de egyben »-rsenyre hívták ki a szomszédos jatói szövetkezetei is. E határozat ala Ián másnap nyolc tag1’ küldöttség ’-»reste fel a jatói szövetkezetei és szemé’vesen tárgyalták eg a munkaverseny feltételeit. Részt vettek a taggyűlésen is, amely ugyancsak egyhangúlag magáévá tette a nemes versengést. A munkaverseny feltételei Most pedig legalább nagy vonásokban elmondjuk milyen versenyfeltételeket szabtak meg maguknak a két szövetkezet tagtói, hogyan ellenőrzik a verseny lefolyását és hogyan értékelik az eredményeket? Természetesen első helyen szerepel a hektárhozamok magassága, a munka minősége, az agroteennikai batáridő betartása stb., mert ezek a tényezők határozzák meg, hogy milým mértékben teljesítik az évi tervüket s így milyen mértékben fokozzák a f 'Ság jövedelmet, A feladatok a következők: Hektáronként 24 q búza, 22 q rozs, 23 q árpa, 20 q zab, 28 q kukorica, 280 mázsa cukorrépa, 52 q kender, 17 mázsa dohány stb. elérése. Amint említettük, a munkaverseny rendkívül nagy súlyt helyez az agrotechnikai intézkedések és határidők betartására, mert ezen múlik, hogv a fenti hektárhozamokat elérjék, sőt túl is léphessék. Ezért az elvégzett munka értékelésére pontozási rendszert dolgoztak ki. E szerint az egyszerűbb munkáknál minden elvégzett százalékot 1 ponttal értékelnek. Itt ÍOO«'- — 100 pont. Ez. az egyszerű szántás mértéke, amíg előekével való szántásnál minden elvégzett százalékért 5 pont jár, tehát az előbbi ötszöröse, a keresztsoros vetésnél 3 pont, a simítozásért 2 pont, a vetőmag saját készletből való biztosításáért 3, a szemcsés trágyázó sért 10, a keskenysoros vetésért pedig 5 pont jár minden elért százalékért. Tehát, ha például a szövetkezet 100 százalékra teljesíti a keresztsoros vetést, úgy mint azt erve előírja, 300 jó pontot szerez. — Hasonlóképpen alakul a helyzet a többi munkáknál aszerint, milyen a százalék pontértéke. Abban az esetben, ha valamelyik munkacsoport, vagv szövetkezet hamarább végzi el a munkát mint azt a terv előírja, akkor minden apért 10 pontot írnak javára. Abban az esetben pedig, amikor valameiyik csoport, vagy szövetkezet a tervben meghatározott idő után végzi el a munkát, összesen kétszer annyi pontot veszít, mint amennyi a munka pontértéke. Amint látjuk, a két szövetkezet tagjai igyekeztek megfelelő kiértékelési formát '-’'Ini. Az első pillanatban eléggé komplikáltnak látszik a kiértékelésnek e formája, de valójában igen egyszerű, mert ha tegyük fel az egyik szövetkezetnek 50 hektárnyi területet tervezett be keresztsoros vetésre és azt időben végzi el, 100 százalékos teljesítményért százalékonkint 3 pontjával összesen 300 pontot szerez. Es így tovább... Antunkavarseny heti értékelése A verseny csak akkor válik igazán versennyé, ha az elért eredményeket rendszeresen értékelik és a verseny állását állandóan ismertetik az egész tagsággal. Ezért elhatározták, hogy minden hét csütörtökjén a két szövetkezőt képviselői összeülnek, még pedig egyik héten Tardoskedden, másik héten pedig Jatón, amikor ellenőrzik az elvégzett munkát, kiküszöbölik az esetleges hiányosságokat, megállapítják a verseny állását. Ugyancsak kiemelik és Most, amikor a tavaszi munkával és az őszi vetések ápolásával megteremtjük az idei termés alapjait, dolgozó parasztságunkra néz az egész ország. A falu termelésének növelése ötéves tervünk nagy békeművei végrehajtásának fontos feltétele. Ennek felismerését tükrözi vissza a házi szövetkezet tagjainak igyekezete, akik fáradtságot nem ismerő munkával a szepsi járásban elsőnek kezdték meg a tavaszi munkákat. Egynéhány nap alatt s.ke, 'sen elvégezték a koratavasziak vetését. Nézzük csak meg, mi segítette hozzá a szövetkezet tagjait, hogy a járásban elsőnek indultak el a tavaszi munkákkal. Mielőtt erről beszélnének’, tudnunk kell, hogy a háji szövetkezet a m.lt évben még első típusú szövetkezet volt. Az EFSzek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése után azonban nagy változás történt a községben. Ez a nagy változás az őszi munkálatok előtt játszódott le. Az őszi munkákat most már közös erővel végezték a falu becsületes kis- és középparasztjai. Alig végezték be az őszi munkákat, megjelent a szövetkezetek mintaszabály zmt-tervezete, mely új utat, új távlatokat nyitott meg a falu dolgozó parasztsága előtt. Mindenekelőtt megmutatta a helyes utat, amelyen a szövetkezet tagjainak haladniok kell, ha sikeres gazdálkodást akarnék folytatni. A szövetkezet tagjai igen sokat vitatkoztak a mintaszabályzat pontjai felett. Minden felszólalásuk visszatükrözte azt a t'nyt. hony szövetkezetük csak akkor lehet szilárd és példaképül állítják я legjobb dolgozókat és módszereiket, hogy mások is a legjobbak színvonalára emelkedhessenek. A verseny állásának ismertetésére versenytáblát állítanak. Végül hadd mondjuk még el azt is, hogy Borbély elvtárs a tardoskeddi II.-ik csoport vezetője versenyre hívta ki a szövetkezet további öt csoportját, melyeknek tagjai a versenykihívást elfogadták, sőt a csoportokon belül a csapatok is versenyre hívták ki egymást. Ugyanekkor nem feledkeztek meg a két traktoros brigád tagjairól sem, akikkel a ’»'’szorosabb együttműködést építették ki, hogy teljes mértékben biztosítsák a munkák zavartalan menetét. A traktorosok teljes mértékben támogatják a szövetkezeti tagság igyekezetét és maguk között nagyszabású szocialista munkaversenyt fejlesztettek ki. Ludas elvtárs példáúl versenyre hívta az összes kerekes traktorok vezetőit, míg Vanya János a hernyótalpas traktorok vezetőit, amire Ványa József azzal felelt, hog” május 1. tiszteletére 15 nappal lerövidíti tavaszi tervét, Janega Ferenc 16 nappal, Ludas elvtárs 10 nappal s ugyancsak a többiek is napokkal hamarább teljesítik tavaszi tervüket. Amint a fentiekből látjuk, a tardoskeddi és a jatói szövetkezetek tagjai karöltve a traktorosokkal jól megszervezett munkaversennyel indultak harcba a magasabb hektárhozamokért a szövetkezetek felvirágoztatásáért. Miklya János. egészséges, ha az egész tagság, sőt még a családtagok is teljes erővel bekapcsolódnak a közös szövetkezeti nagytermelésbe. A vita, mely sok hiányosságot hozott felszínre, elősegítette a munkafegyelem megszilárdítását, úgyhogy a tavaszi munkák elindulásakor már a falu aprajanagyja kisietett a földekre és nagy igyekezette1 hozzáláttak a műtrágyaszóráshoz, Szép rendben ment a munka, mert a tagság a legapróbb részletekig ismeri a tavaszi munkák terűét. Alighogy előkészítették a talajt a ve* ’~hez, megjelentek a traktorosok, akik ugyancsak a szövetkezetből kerültek ki. Vetőgépekből álló agregát segítségével megkezdték a tavasziak vetését. Az első nap, habár későn kezdték meg a munkát, mégis 8 hektár tavaszi búzát elvetettek. A második napon már korábban kezdtek. A traktorosok mellett kint voltak a szövetkezet fogatai is, melyek hármas boronákkal szaporán takargatták a vetőgépekkel elvetett nemes magvakat. Még két nap sem telt el ereszen és 50 hektárnyi_ területen befejezték az ára vetését. A néhány szé~ nap után zord hidegre fordvu az idő és átfagyasztotta a vetéshez előkészített földeket. Az egyik reggelen Farkas Jenő, a mezei murJ-icso- rt vezetője igen korán ébredt. A táj csöndes volt. A henyékről leereeszkeáő hideg levegő még mindig elárasztotta a környéket. — Azért talán csak lehet dolgozni a határban — tépelődött Farkas elvtárs — hisz'n úgy látszik jó meleg nap lesz ma. így teljesen befejezhetnénk a tavasziak vetését. Farkas elvtárs, munkacsoportjával tehát kivonult a határba. A hideg szél valósággal csípett, de nem törődtek vele. A legnagyobb baj ott volt, hogy a borona sem merült a friss szántóföldbe. Nem lehetett mást tenni, visszahúzódtak a faluba. A nap azonban délfelé sem akart elöbújni a '-Ihök mögül és így a hideg óráról-órára fokozódott. A szövetkezeiben ilyen időben is akad munka. Meg kell beszélni a legközelebbi teendőket, meg aztán új tehénistállót szándékoznak építeni és ezt ugyancsak alaposan meg kell beszf ’ hogy sikeresen fölkutathassák a munkát. Ezért a szövetkezet tagjai vezetősége összegyűltek a helyi nemzeti bizottságon, hogy mindezeket kérdéseket mégegyszer alaposan megbeszé1'"Vidám beszélgetés, tevezés és egyéb nondok foglalkoztatták a szövetkezet tagjait, am’kor váratlanul bel évtiink tanácsterembe. Rövid üdvözlés után közöltük a hírt, hogy Sztálin elvtárs eltávozott az élők sorából. A jelenlevők megrendülve hallgatták a szomorú hirt. Egyszeribe megakadt az egybegvvltek beszélgetése. Mester Gyula, Pozsga József, akik nehéz életkörülmények között éltek a kapitalista világban, már régen felismerték Sztálin elvtárs nagyságát, nagy szeretetét és odaadását a dolgozók iránt. Most lehorgasztott fővel vették tudomásul a jelentést. Egy néhány pillanattal később azonb. „ már komoly elhatáro' tság lett úrrá a jelenlevőkön. Meglátszott rajtuk, hogy nagy elhatározások érlelődnek bennük. Többen kifejezésre juttatták érzéseiket. — Eltávozott közülünk — mondogatták — pedig mily nagyon -zerettr’• Szívesen olvastuk írásait, tanultunk tőle, követtük útmutatásait. A dolgozók hatalmas béketáborának elszánt harcosai vagyunk, — hangzott, mint a fogadalom. Fejedelem József csoportvezető erőt vett magán és megindult szavakkal mondotta: — Sztálin elvtárs nem halt meg, ha el is távozott közülünk. Élni fog örökké szívünkben, emlékezetünkben és mindenütt ott, ahol a dolgozók jobb Cetéről, a gyermekek boldogságáról és a békéről van szó. Valóban. Sztálin el"’’~s kimagasló személyisége, halála után som szűnik meg érettünk dolgozni, mert művein keresztül megmutatta számunkra az utat, melyen haladnunk kell és tanításait követve még szebbé és Gazdagabbá építhetjük országunkat. Ezt jól tudhatják a háji szövetkezet tagjai is, amikor Sztálin elvtárs halála hírét hallották. Nem csüggedtek el, rr t Sztálin elvtárs alakja, útmutatása mélyen a szívükbe vésődött. Valamennyien megfogadták, hogy stziáliv •’ •frrs küzdelme, bolsevik jelleme példakénünk lesz a minden veszéllyel szembeni legyőzhetetlen er" -ek, az állhatatosságnak és a vezetésnek, ami utat mutat az újabb győzelemhez. A 'élű** ni órákban az égbolton eloszlottak a felhők és kisütött a ! nap, de a szél még nem állt meg. — Fehér port, homokfeU.ől.et kavart a falu utcáir ' kint " földeken. A szövetkezet tagjai mégis Ki:ncntek a földekre. — A traktorvomtalla hármas agregát már a mezőn forgatta kerekeit. A szövetke-et tagjai dacolva az idő-el aznap még nagt munkát végeztek. Szombath A.
