Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-15 / 11. szám
1953. március 15. 7 Petőfi Sándor a szabadság lánglelkii költője Szabad Földműves A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma, a Szovjetun ó M nisztertanácsa, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége együttes ülésének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ebben a partunkra és országunkra nézve nehéz időben a párt és a kormány legfontosabb feladatának tarja az ország egesz élete fennakadásmentes és helyes vezetésének biztosítását, ami a vezetés legnagyobbfokú szilárdságát, minden zűrzavar és pánik megakadályozását követeli, hogy ilymódon feltétlenül biztosítva legyen pártunk és a kormány által kidolgozott politika sikeres végrehajtása mind országunk belügyei, mind a külügyek terén. Ebből kiindulva és annak érdekében, hogy megakadályozzanak minden fennakadást az állami és pártszervek tevékenységének vezetésében, a Szovjetunió Kommunista 'SPártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége szükségesnek tartja több intézkedés megszervezése terén. I. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéről és az elnök első helyetteiseiról: 1. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé G. M. Malenkovot kell kinevezni. 2. A Szovjetunió Minisztertanácsa Ausztria elnökének távirata Nyikolaj Svernyik őexcellenciájának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége enlökének, Moszkva. Mélyen megrendülve Joszif Visszárionovics Sztálin, a nagy áiiamférfi halálhírétől, kérem Nagyméltóságodat, fogadja mély részvétemet. Biztosítom ünt, hogy az osztrák nép őszintén együttérez a szovjet népek családjával a sú'yos sorscsapás alkalmából. Theodor Körner szövetségi elnök. India elnökének távirata őexcellenciájának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva, Kreml. . India kormányát és népét mélyen lesújtotta Sztálin generalisszimusznuk, a világ kiemelkedő személyiségének tragikus, váratlan haláláról szóló hír. India kormánya és népe, velem együtt, legmélyebb részvétét fejezi ki Nagyméltóságodnak és a Szovjetunió népének az Örök fájdalmas vesztesége alkalmából. Engedje meg, hogy őszinte részvétemet fejezzem ki az árvánmaradt családnak. Radzsendra Praszad India elnöke A Finn Köztársaság elnökének távirata Nyikolaj Mihajlovics Svernyik úr őexcellenciájának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva. Fogadja Elnök úr, a finn nép és a magam mélységes részvétét Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusznak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének elhunyta alkalmából A hatalmas szovjet állam nagy vezére és építője őszintén törekedett az országaink közötti bizalom és barátság megerősítésére. Ragyogó emléke fennmarad a finn nép szívében. J. K. Paasikivi, A Finn Köztársaság elnöke A finn miniszterelnök távirata A Szovjetunió Minisztertanácsának, Moszkva. A finn kormány mélységes részvétét fejezi ki a Szovjetunió kormányának és népeinek Joszif Visszárionovics Sztálin generalisszimusznak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének elhunyta alkalmából. A szovjet nép nagy vezére számtalanszor tanúbizonyságát adta Finnország iránti jóindulatának. Ragyogó alakja fennmarad lelkünk mélyén és további harcra lelkesít bennünket, hogy hagyománnyá tegyük az országaink közötti barátságot és megszilárdítsuk ezeket a hagyományokat. Urho Kekkonen Finnország miniszterelnöke Az Argentin Köztársaság elnökének távirata Nyikolaj Mihajlovics Svernyik úr, őexcellenciájának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva. A Szovjetuniót ért hatalmas veszteség, Joszif Sztálin generalisszimusz, a kiváló áiiamférfi elhunyta alkaimáoó! kérem Nagyméltóságodat, fogadja pszinte részvétemet. Juan Peron az Argentin Köztársaság elnöke. elnökének első helyetteseivé L. P. Bérijét, V. M. Molotovot, N. A. Bulganyint, L. M. Kaganovicsot kell kmevezni. II. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnökségéről: 1. Szükségesnek kell nyilvánítani, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsában két szerv, az elnökség és az elnökség irodája helyett egy szerv legyen' a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöksége. 2. Le kell szögezni, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökségének tagjai: a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesei: III. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéről: Javasolni kell a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségére K. J. Vorosilovot és fel kell menteni e tisztségről N. M. Svemyiket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tikáráról: 1. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkárává N. M. Pegovot kell kinevezni, és fel kell menteni öt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkári tisztségétől. 2. A. F. Gorkint, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének jelenlegi titkárát a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkárhelyettesévé kell kinevezni. IV. A Szovjetunió belügyminisz- 1 tériumáról: A Szovjetunió államvédelmi minisztériumát és a Szovjetunió belügyminisztériumát egy minisztériummá, a Szovjetunió belügyminisztériumává keli egyesíteni. A Szovjetunió belügyminiszteréről: A Szovjetunió belügyminiszter-zve L. P. Beriját kell kinevezni. V. A Szovjetunió külügyminiszteréről és külügyminiszterhelyetteseiről: 1. A Szovjetunió külügyminiszterévé V. M. Molotovot kell kinevezni. 2. A Szovjetunió külügyminiszterének első helyetteseivé A. J. Visinszkijt és J. A. Malikot kell kinevezni. 3. V. V. Kuznyecovot a Szovjetunió külügyminiszterhelyettesévé kell kinevezni. 4. A. J. Visinszkijt a Szovjetunió állandó ENSz-képviselőjévé kell kinevezni. VI. A Szovjetunió hadügyminiszteréről és a hadügyminiszter első helyetteséről: 1. A Szovjetunió hadügyminiszterévé N. A. Bulganyint, a Szovjetunió marsailját kell kinevezni. 2. A. M. Vasziljevszkijt, a Szovjetunió marsallját és G. K. Zsukovot, a Szovjetunió marsallját a Szovjetunió hadügyminiszterének első helyetteseivé kell kinevezni. VII. A bel- és külkereskedelmi minisztériumról : A Szovjetunió külkereskedelmi és kereskedelemügyi minisztériumát egy minisztériummá, a Szovjetunió bel- és külkereskedelmi minisztériumává kell egyesíteni. 1. A Szovjetunió bel- és külkereskedelmi miniszterévé A. 1. Mikojant kell kinevezni. 2. I. G. Kabanovot a Szovjetunió bélés külkereskedelmi miniszterének első helyettesévé, P. N. Kumikint és V. G. Zsavoronkovot miniszterhelyettessé kell kinevezni. VIII. A gépipari minisztériumról: Az autó- és traktoripari minisztériumot, a gép- és műszergyártási minisztériumot, a mezőgazdasági gépgyártási minisztériumot egy minisztériummá — gépipari minisztériummá kell egyesíteni. A gépipari miniszterről: Gépipari miniszterré M. Z. Szaburovot kell kinevezni és fel kell menteni öt a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöki tisztsége alól. A közlekedési és nehézgépipari minisztériumról : A közlekedési gépgyártási minisztériumot, a hajóépítésipari minisztériumot, a nehézgépipari minisztériumot, valamint az építőanyagipari és útépítési gépgyáttási minisztériumot eg> minisztériummá — közlekedési és rehézgépipari minisztériummá kell egyesíteni. A közlekedési és nehézgépipari miniszterről : Közlekedési és nehézgépipari miniszterré V. A. Malisevet kell kinevezni. A villamoserőmüvek és a villamosipar minisztériumáról: A villamoserőművek minisztériumát, a villamossági ipari minisztériumot és a posta- és rádióipari minisztériumot egy minisztérummá — a villamoserőmüvek és a villamosipar minisztériummá kell egyesíteni. A villamoserőmüvek és a villamosipar miniszteréről: A villamoserőművek és a villamosipar miniszterévé M. G. Pervuhint kell kinevezni. IX. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökéről: A Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökévé G. P. Koszjacsenkót kell kinevezni. X. A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnökéről : Javasolni kell N. M. Svernyiket a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke tisztségére es fel kell menteni ettől a tisztségétől V. V. Kuznyecovot. 1. Szükségesnek kell nyilvánítani, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságában a Központi Bizottság két szerve, az elnökség és az elnökség irodája helyett egy szerv, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége legyen, amint ezt a párt szervezeti szabályzata meghatározta. 2. Az operatívabb vezetés érdekében az elnökség létszámát tíz tagban és négy póttagban kell megállapítani. 3. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségét a következő összetételben kel! megerősíteni: A Központi Bizottság Elnökségének tagjai: G. M. Malenkov, L. P. Berija, V. M. Molotov, K. J. Vorosilov, N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, А. I. Mikojan, M. Z. Szaburov, M. G. Perhuvin. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének póttagjai: N. M. Svernyik, P. K. Ponomarenko. L. G. Melnyikov, M. D. 8agirov. 4. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárává kell választani Sz. D. Ignatyevet, P. N. Poszpjelovot, N. N. Satalint. 5. Szükségesnek kell nyilvánítani, hogy N. Sz. Hruscsov kizárólag a Szovjetunió Kommunista Pártja Központ) Bizottságában végezzen munkát és ezzel kapcsolatban fel kell menteni a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai bizottsága első titkári tisztsége alól. 6. N. A. Mihajlovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai bizottsága első titkári tisztének betöltésével kell megbízni. P. K. Ponomarenkót és N. G. Ignatovot, a Szovjetunió Minisztertanácsában végzendő vezetőmunkájukra való tekintettel fel kell menteni a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkári tisztségétől, ugvancsak fel kell menteni e tisztségétől L. I. Brezsnyevet, mert a haditengerészeti minisztérium politikai főcsoportfőnökének munkáját veszi át. XII. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 4. ülésszakának összehívásáról : 1953 március 14-re Moszkva városába össze kell hívni a Szovjetunió Legfelső Tanácsa negyedik ülésszakát, hogy megvizsgálja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége együttes ülésének Határozatait, amelyeket a Szovjetunió Legfelső Tanácsának kell megerősítenie. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága A Szovjetunió Minisztertanácsa A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Az 1848-as szabadságharc 105. évfordulóját a magyar és a világirodalom egyik lángelméjű költőjével, Petőfi Sándorral együtt ünnepeljük. És ma szólnunk kell arról, hogy ez a nagy szabadságharc méltó elődje népi demokratikus Köztársaságunknak, olyan értelemben, hogy távlatot adott a magyar népnek elnyomói ellen folytatott harcában. A mi új életünk nem az égből pottyant le a földre, hanem gyökerei messze a dicső szabadságharcok korszakába nyúlnak. Petőfi Sándort és a szabadságharcot, Petőfit és a magyar népet nem lehet egymástól elszigetelni. Nincs a magyar irodalomnak még е9У olyan költője, aki Petőfihez hasonlóan magasztos ihlettel fejezte volna ki népe panaszát, érzését, gondolatvilágát. Tájleíró verseiben a haza birtokba vétele mutatkozik meg nála, lírai verseiben pedig realizmusa. Nem kell csak a „Csárda romjaira”, vagy a „Puszta télen” című verseire gondolni és Petőfit olyan költőnek ismerjük meg, aki a látottakból mindig ki tudja emelni a lényegeset. Verseinek dallama és a vers könnyen érthető szerkezete nem csoda, hogyha az olvasók ezreit toborozta szerzője köré. És Petőfi nemcsak azért lett naggyá, mert a népnek írt, hanem mert a nép hangján szólt, mint egy a nép közül és viharmadara lett az 1848-as szabadságharcnak. Az 1848-as esztendőt megelőző években Magyarországon 46 millió ha földből 13 millió volt a jobbágyságot nyomorúságba döntő birtokososztály kezén. A jobbágy viselte a feudális urak fényűzéseinek minden terhét. Robotolt, dézsmát és papi tizedet fizetett. Az ország ipara és kereskedelme nem fejlődött, mert Ausztria a magyar nép földjét nyersanyagforrásává tette, és kereskedelmével még a magyar nagybirtokososztály áruinak elhelyezését is korlátozta. Ezra más államtól eltiprott, a saját határain belül is gyengén felépített társadalmi rendszer, a szolgaság és az emberi elnyomás fészke volt Petőfi hazája. Mégis szenvedélyesen szerette hazáját, amint ez nagyszerű „Magyar vagyok" című. verséből is kitűnik. A társadalmi nyomorúságból kivezető út egyedül a polgariasodás útja. Ezen az úton indul el Kossuth vezetésével a középnemesség. Az elmaradt, az alvó nemzetet a politika és az irodalom kiváló képviselői ébresztgetik. Az irodalom területén a már közismert költő, Petőfi a haladás ellenségeinek Kíméletlen ostorozója. A nép. a 48-as esztendőt megelőzőleg már izgatottan figyeli a költő szavát, és .gázát adóan olvassa „Okatootája” című versét. Ez a vers maró gúnnyal ostorozza a maradiságot, mint az előrehaladás legveszedelmesebb ellenségét. Petőfi Sándor olyan . rszágot csapkodott meg lángostoraval, ahol költők és művészek nem találhatók, ahol az úri rend így szól a paraszthoz „nesze semmi, fogd meg jól”, ahol a nyilvános épületek a minden falu határában meglelhető akasztófák, s végül ahová a civilizációnak még csak a szele sem ér el. A haladás képviselője a középnemesség, azonban ez sem akar lemondani kiváltságairól. A feszült helyzet idejében, amikor sorsdöntő kérdéssé válik a forradalom és a reformközötti választás, 1846-ban a Tizek társasága lép fel, amelynek tagjai régen túlhaladták a reformot, és tudják, hogy „ebben az országban minden rossz és mindennek meg kell változnia.” A Tizek társasága tagjainak vallást és nemzetiséget megkülönböztető gondolata helyébe a világszabadság gondolata lép. Ekkor már Petőfi aki jól ismerte a francia szocialisták utopikus eszméit, nagy vihar közeledtét érzi, amely végigseperhet a csodálatos szépségű Alföldön és a népek szabadságát is elhúzhatja A távlatokba látó költő összefogásra szólítja fel a nemzetet: „A század viselős, születni fognak nagyszerű napok, Élet-halálnak vészes napjai, Fogjunk kezet, hogy rettegnünk ne kelljen Az eljövendő óriásokat.” Petőfi tollát népe szolgálatába állítja és népét az általa annyit megálmodott véres forradalom felé viszi. Egyedüli gondolata népének szabadsága, és megszületik a világirodalomban is példátlan „Egy gondolat bánt engemet” című verse. Ez a pontaťan sorokból álló vers Petőfi állásfog'alásának egyik legremekebb kifejezője. Meghalni azért, hogy Kelettől Nyugatig a zsarnokság összeroppanjék, és helyébe a világszabadság lépjen. Petőfi Sándor az 1848-as szabadságharc előestéjén már nemcsak költő, hanem iránymutató politikus is. Ezt igazolja a 19. század költőihez c. versében. „Előre hát mind aki költő, A néppel tüzön-vfzen át. Átok reá, ki elhajítja kezéből A nép zászlaját. Átok reá, ki gyávaságból, vagy lomhaságból elmarad Hogy míg a nép küzd, fárad, izzad Pihenjen ő árnyék alatt.” A költői hivatás igen mély átérzéséből született ez a vers. Villámként sújt le mindazokra, akiknek lantja nem a haza, a nemzet ügyének előrevitelére buzdít. És ilyen költők a forradalmat megelőző években bőven akadtak Magyarországon. Ez a hős költemény arról győzi meg az olvasót, hogy Petőfi már több mint 100 évvel ezelőtt látta, hogy addig nem lehet megállni, míg az „Ígéret" földjére nem érünk. Petőfi Sándor „A Nép nevében” című versében Dózsa parasztvezérre utal, hogy népének csapásait elnyomói ellen fordítsa. A nyolc versszakos roppant nagy feszültségű vers, a nép megtörhetetlen erejét önti rímbe, amely képes az országot lángragyújtani, ha az őt megillető jogban nem részesül. Petőfi 1847-ben az ország legtehetségesebb költője. A végeláthatatlan Alföldön, a Duna Tisza egymást kergető habjain a nép szemével gyönyörködik. És nála a nép nevében beszélni magas művészi eszközökkel céltudatos volt. Arany Jánosnak így írt erről: „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, köze! áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék.” A költő miközben halhatatlan verseivel a magyar népet ébresztgeti, Párizsban kitör a forradalom. A munkások vörös zászlóval és Louis Blanc szocialista igéjivel a barikádokra állnak. Erről a lelkesítő hírről hallva, mit» tegyen Petőfi, Magyarország legnagyobb költője? A toronyba fusson, megkondítani a vészharangot? Nem. Petőfit az események az alföldön a hegyek aljában bosszúálló magyarok figyelmeztetésére, késztetik. A költő március 15-én kora reggelre a Pilvax-kávébázben szervezi a fiatalokat. A szabad sajtó kiharcolásáért és a magyar nép 12 pontjának az elfogadtatásáért Petőfi mögött orvostanhallgatók és mérnökök állnak. Länderer nyomdája egy kettőre szabad lesz és kinyomatják Petőfi „Nemzeti dal” című költeményét. Hatalmas tömeg tartja megszállva a pesti uccát, miközben a börtönből Táncsicsot is kiszabadítják. A múzeum köré gyülekező egyetemi ifjúság és a Rákos mezei vásárról odatóduló subás, parasztok ajkáról egyszerre hangzik el az eskü: „Rabok tovább nem leszünk!” A vers csodálatos hatása az érzések és az indulatok felkorbácsoló ja. Ez a Petőfi verseivel táplált tömeg az országgyűlést engedmények készteti. Kossuth a reformokat Becsben elfogadtatja és az újjonan alakult kormány a polgári állam megszervezésén munkálkodik. Azonban 8 nemzetgyűlés összetételében semmitsem változott. A képviselők nagy többsége, a birtokos osztály képviselője és mint ilyen nem a feudalizmus gyökeres likvidáláséra törekedett, hanem a forradalomban károsultak vagyonának a kárpót’ására. Az új kormány Beccsel alkudozott, ahelyett, hogy cselekedett volna. Jelasits horvát bán serege rátör a szabadságért küzdő magyar népre. Hiába áll ekkor már Kossuth a nemzeti hadsereg élére az orosz cárral szövetkezett bécsi reakció ellen nem tud sikeresen küzdeni. Petőfi a nagytehetségű költő Bem seregébe jelentkező és utolsó leheletéig küzd forrón szeretett népe szabadságáért. Azonban a segesvári csatával a magyar nép szabadságharcát vérbe fojtják. 1948, a népek szabadságharca nagy jelentőségű a mi szemünkben, mert egy hatalmas lépés volt előre azon az úton, amelyen ma a tes< véri népek családjában haladunk Ami a szabadságharc kiváló képv selőjének 1848-ban nem sőerült az hála a Vörös Hadsereg fe’szabaTito harcának sikerült 1945-hen. És m csehszlovákiai mapvar dolgozók magyar nép szabadságharcát azzbecsüljük meg, ha tudásunk legjavával kivesszük részünket nagy szó cializmust építő munkánkból. Mécs Józset XI. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségéről és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárairól:
