Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 1. szám
8 fiaimét Földműves 1953. január 4. Az eperjesi kerületben megjavították az állatok összpontosításának munkáját Az eperjesi kerületben a népiszervek nem fordítottak kellő gondoskodást az állatállomány összpontosítására s ezért csak alacsony százalékban sikerült az állatállomány összpontosításának tervét teljesíteni ök. Ámde a szövetkezetek mintaszabályzat tervezete megjelenése óta igen komolyan foglalkoztak az összpontosítás kérdésével, úgy kerületi méretben és mint a járások szerint. Ennélfogva az állatok összpontosítása meggyorsult, megtalálták az összpontosítás módozatait s bevezették a szakaszos összpontosítást. De nemcsak az összpontosítást szorgalmazzák az -eperjesi kerületben, 'hanem népiszerveink nagy segítséget nyújtanak az újonnan alakult EFSz-inknek a közös állattenyésztés megszervezésében és az állátok gondozását illetőleg is támogatják a szövetkezeteket, hogy minél nagyobb eredményt s több hasznot biztosítsanak a közös állattenyésztésből a szövetkezet és annak tagjai számára. Ami az összpontosítást illeti, ebben legjobban a nagykaposi járás EFSz-inek tagsága halad, például Csicsarovon négy nap alatt 796 darab szarvasmarhát tettek közös istállóba, míg Besén 622 darab állatot helyeztek közös tenyészetbe. A kerület és a járás segítsége révén igen meggyorsult az összpontosítás, részben adaptált, részben pedig előre kinézett istállókban helyezték el az állatokat. így van ez a Nagymihályi és a vrannói járásban is, ahol ezenkívül vállalták, hogy a közeljövőben pár nap alatt az összes állatokat összpontosítják. Nem mondhatjuk el a kerület valamenynyi járásáról, hogy mindent megtettek a hiányosságok kiküszöbölése érdekében, sót a szövetkezetek funkcionáriusai között is akadtak olyanok, akik nem tudatosították az összpontosítás fontosságát az ezévi termelési tervek elkészítése előtt. Ezért feltétlen szükséges, hogy a közös állattenyésztésben használják fel a szovjet módszereket, mert csak így emelhetik az állatállomány hasznosságát s biztosíthatják a tagok nagyobb jövedelmét már az év kezdetén. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében s a Kerületi Nemzeti Bizottság kritikája nyomán, az eperjesi Járási Nemzeti Bizottság munkaaktívát hívott Össze, amelyen aprólékosan megtárgyalták az EFSz-eknek nyújtandó segítség módozatait. A feladatokat rendszeresítették, hogy támogatásuk , messzemenően elörelendítse az EFSz-eket úgy az építkezés mint az állatok összpontosítása terén. Az eperjesiek példáját követve, a vrannói, szabinovi és a sztropkovi járásokban is megjavult a Nemzeti Bizottságok munkája. Határozatban fektették le, hogy nem várnak az összpontosítással egy napot sem, hanem a lehetőség szerint minden alkalmas helyiséget felhasználnak az összpontosításra. Ezáltal a vrannói járásban már* pár nap alatt 500 darab, a sztropkovi járásban pedig 120 darab állattal gyarapodott a szövetkezetek közös állatállománya. ________ (TPP) A baromfiak téli takarmányozása A téli hónapok alatt a baromfiak természetes úton nem találnak takarmányokat, így hát azt teljes mértékben a baromfitartóktól kapják. A baromfiaknak nagy általánosságban naponta és ■ testsúly kilogrammonként 5—6 deka a takarmányszükségletük. Eszerint tehát egy körülbelül 2 kg-os tyúknak a napi takarmánymennyisége 10—12 deka. Ezt a takarmánymenynyiséget naponta biztosítanunk kell tyúkonként. A tyúkok napi tápanyagszükségletét felerészben szemes eleségben, felerészben pedig keverékben adjuk. A jobb étrendi hatás kedvéért igen érdemes a reggeli etetésre adott zabot vagy árpát csiráztatva föletetni. A téli keveréket körülbelül a következő takarmnáyokből állítsuk össze 100 százalékosan (a hiányzó takarmányokat azonos értékű takarmányokkal helyettesíthetjük): büzakorpa 30, árpadara 15, zabdara 15, tengeridara 10, húsliszt 20, vérliszt 15, lucernaliszt 5.5, takarmánymész 4, só 0.5 százalék. Igen jó eredménnyel etethetjük a keverékben adott 6—8 százalék olajpogácsát, valamint a borsódarákai is. csak így tudják a feletetett takarmányokat jól értékesíteni, ezáltal megnövekszik a tojáshozam és nem kell a tojásbeszolgáltatástól fájni a fejünknek. Hogyan számítják ki az új mezőgazdasági adót A nemzetgyűlés által ez év december 11-én jóváhagyott mezőgazdasági adóról szóló törvény 1953. január 1-én lép érvénybe. Megadjuk a tá'jékoztatási alapyj- ahhoz, hogyan kell kiszámítani az új mezőgazdasági adót. A mezőgazdasági adó alá fognak tartozni az egyénileg gazdálkodó földművesek, az összes típusú egységes földműves szövetkezetek és tagjaik. Adózás alá esnek az egész mezőgazdasági földterületből, továbbá az erdőkről és halastavakból eredő bevételek, valamint például fuvarozással, beszántással stb. szerzett mellékjövedelmek is. A bevételeket az egy hektár mezőgazdasági területre eső teljesitménynormák alapján számítják ki. A kormány által minden évre megszabott normák a magánszektor és az egységes földműves szövetkezetek számára is azonosak és a Az alábbi összegekig teijedő adóalapnál termelő terület, a föld termékenysége, továbbá a növénytermelést és az állattenyésztési termelési feladatokra való tekintettel szabják meg őket. így például a kormány egy hektár átlagos minőségű gabonatermő földterületre mondjuk 10.700 koronában szabta meg a hozamnormát. Ez azt jelenti, hogy ilyen bevételt feltételeznek egy hektárról az ugyanilyen földterületen gazdálkodó földművesnél is. Ha erdőről, legelőről, ha’astavakrol stb van szó, akkor hektáronként megfelelően csökkentik a hozamnormát. A földművesek segítségére néhány példát hozunk fel arra, hogyan számítsák ki adójukat, ha majd ismerni fogják teljesítménynormáikat. Az adó magasságának megállapításához az alábbi táb'ázatot kell. használni: a mezőgazdasági adó 20.000 Kčs-ig 2 % 20.000— 40.000 Kčs-ig 400 1 KČS + 2.50/0 a 20.000 Kčs-t túlhaladó alap után 40.000— 60.000 Kčs-ig 900 KČS + 3 % a 40.000 Kčs-t túlhaladó alap után 60.000—100.000 Kčs-ig 1.500 Kčs + 7 °/o a 60.000 Kčs-t túlhaladó alap után 100.000—150.000 Kčs-ig 4.300 Kčs + 15 % a 100.000 Kčs-t túlhaladó alap után 150.000—200.000 Kčs-ig 11.800 Kčs + 25 % a 150.000 Kčs-t túlhaladó alap után 200.000 24.300 Kčs-t-40 % a 200.000 Kčs-t túlhaladó alap után Induljunk ki *a hozamnormából, amit példaképpen 10.700 koronában tüntettünk fel egy hektárról. Mennyi adót fog fizetni ez esetben egy négyhektáros földműves? A hozamnormát — 10.700 koronát — megszorozzuk a mezőgazdasági földfelület mennyiségével, tehát néggyel. Kijön az adóalap — 42.800 korona.’ A feltüntetett táblázat szerint tehát az adó 900 koronát és a 40.000 koronát túlhaladó alap 3 százalékát, azaz 2800 korona 3 százalékát fogja fizetni, ami 84 koronát tesz ki. A földműves adója tehát 984 korona mezőgazdasági adót tenne ki. A mezőgazdasági adót csökkentik az adózóknak: ha két kiskorú gyermekük van 15 százalékkal, ha 3 és több gyermekük van, 45 százalékkal, (ha ugyanezen okból nem csökkentették az adózónak más adóját, pl. a béradót, ha pl. még üzemben dolgozik.) Térjünk vissza négyhetáros földművesünkhöz, akinek adója 984 koronát tesz ki. Ha két kiskorú gyermeke van. ezt az összeget 15 százalékkal, azaz 148 koronával csökkentik, úgyhogy összesen 836 koronát fizet. Ha három gyermeke volna, adóját 45 százalékkal, azaz 443 koronával csökkentenék, úgyhogy 541 koronát tenne ki adója. A gyermektelen adózóknak 10 százalékkal felemelik mezőgazdasági adójukat. A mi esetünkben ez a földműves 98 koronával többet, azaz 1082 koronát fizetne. A járási nemzeti bizottság saját elhatározásából, vagy pedig a helyi nemzeti bizottság javaslatára 30 százalékkal is fölemelheti az átlagos hozamnormák szerint kiszámított adózás alá eső jövedelmeket. Ezt a nemzeti bizottságok olyan esetekben tehetik meg, ha különösen jövedelmező, mellékfoglalkozást, pl. fuvarozást stb. űző vállalatokról van szó A kivetett adót a járási nemzeti bizottság 30 százalékkal is emelheti a falusi gazdagoknál és különféle spekulánsoknál is. Az I. és II. típusú egységes földműves szövetkezetek tagjai számára lényegében ugyanúgy szabják meg az adót, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek számára. Elsősorban azért, mert ezen EFSz-ek gazdálkodása korántsem egyezik meg a szocialista gazdálkodással — többnyire csak a közös növénytermelési munka megszervezéséről van szó: A munka eredményeit a szövetkezet minden egyes tagja maga teszi pénzzé és amennyiben a termékek közös pénzétételére kerül sor, az elért eredményben a részeket kizárólag a tagok által a szövetkezetbe hozott gazdaságok terjedelme szerint osztják szét. Ebben csak kevéssé különbözik az egyénileg gazdálkodó földművesektől. Ezért az adóalapot mindegyiküknél külön határozzák meg, és pedig mezőgazdaságunk nagysága szerint, beleértve a közös megművelés céljából a szövetkezetnek átadott földterületeket is. Az adót az egyénileg gazdálkodó földművesre érvényes díjszabások szerint vetik ki, emellett a II. típusú EFSz-ek tagjai 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Az EFSz-ek olyan földterülettel is rendelkeznek, amelyeket másképp szereztek, m nt ragjaiktól — pl. a községi földek, a kulakföldek átvételével, stb. Az e földek után átlagos hozamnormák szerint kiszámított bevételt az 1. és 11. típusú szövetkezetekben 3 százalékban adóztatják meg, emellett a II. típusú EFSz-ek 10 százalékos kedvezményben részesülnek. A III. és IV. típusú szövetkezetekben, amelyek közösen gazdálkodnak, a növénytermelésben és állattenyésztésben, a közösen megművelt öszszes földterületek terjedelmének megfelelő bevétel esik adó alá. A megadóztatás az adóalap 2 százalékát teszi ki. Hozzunk fel egy példát ugyanabból a községből, amelyben az a földműves is gazdálkodik, akinek adójat az elején számítottuk ki. A III. típusú szövetkezet e községben 220 hektárnyi területen gazdálkodik. A hozamnorma a község számára ugyanaz: 10.700 korona és ezt megszorozzuk a szövetkezet által megművelt hektárok számával, azaz 220 hektárral. 2,354.000 koronát kitevő összeg jön ki, ez az adóalap. Mivel III. típusa szövetkezetről van* szó, ezen adóalap után csak 2 százalékos adót fizet, azaz 47.080 koronát. A III. és IV. típusú szövetkezetek ezenkívül e törvény érvénybeléptétől vagy a harmadik vagy a negyedik típusú működési rend elfogadásától két évig 50 százalékos kedvezményben részesülnek. Esetünkben tehát a szövetkezet két évig nem 48.080 korona adót, hanem csak a felét, azaz 23.540 koronát fizetne. A 111. és IV. típusú szövetkezetek tagjainak pénzben és természetben a munkaegységek után kapott bevételeit nem adózhatják meg. Adózás alá esnek csupán a háztáji gazdálkodásból eredő bevételeik éspedig ugyanúgy, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek földjei. Ezenkívül a III. típusú EFSz-ek tagjainál adó ala esik az a bevétel, amelyet pénzben vagy természetben fizetnek ki nekik kárpótlásképen annak a földnek használatáért, amellyel a tagok a szövetkezetbe léptek. Tegyük fel, hogy az általunk feltüntetett szövetkezetben pl. 0.50 ha-t kitevő kerttáji gazdasággal bíró tagok dolgoznak. Kerttáji gszöálkodásuk után járó adót így számítják ki: Az adóalap 5350 korona (az 1 hektár föld utáni hozamnorma fele). Ha a táblázatra tekintünk, megállapítjuk, hogy az ilyen bevétel adója 2 százalékot, azaz 107 koronát tesz ki. Azokra a földművesekre, akik saját megélhetésükben és családjuk eltartásában kizárólag a mezőgazdaságból eredő jövedelemre vannak utalva, nem vetnek ki adót, ha az adóalap nem haladja meg a 15.000 koronát. HÍREK Á pozsonyi Központi Nemzeti Bizottság közli, hogy az 1953. évi ruhajegyeket 1953 január 5-én és 6-án 8—18 óráig adják ki azokon a helyeken. ahol az 1953 januárra szóló élelmiszerjegyek kerültek kiadásra. A háztulajdonosok vagy azok képviselői kötelesek a ház valamennyi lakója részére szóló ruhajegyeket átvenni; be kell mutatni valamenynyi háztartási igazolványt és azonkívül igazolniuk kell személyazonosságukat. A Kereskedelemügyi Megbízotti Hivatal hirdetménye értelmében t1953 január elején nem kapnak ruhajegyet azok, akik az 1953 évben a) beadásra voltak kötelezve, b) magánvállalkozók voltak, c) magánosoknál dolgoztak. Ezek az egyének a ruhajegyet utólag 1953 január végén kapják meg. Az 1953. évre szóló, ruhajegyek kiadásánál az a nemzeti bizottság, illetve kerületi tanács az irányadó, amelynél a fogyasztó az 1953. januárra szóló élelmezési bejelentését benyújtotta. Ehhez a bejelentéshez igazodik az 1953. évre szoló ruhajegyre való igény is. A csehszlovákiai magyarság a sztálini nemzetiségi politika érvényesülése alapján saját színházat kap, mely januárban nyílik meg Komárom székhellyel. A magyar szinészegyüttes első es egyben évadnyitó előadásában Urbán Ernő, Kossuth-dijjas magyar író „Tűzkeresztség” című 3 felvonásos drámáját mutatja be. A pozscnypüspöki ÉFSz tagjai Sztálin elvtárs _ válaszainak felolvasása után még lekesebben fog-9 nak hozzá szövetkezetük megszilárdításához, mert tudják, hogy ezzel a világbéketábor megerősítését segítik elő. A pozsonyi Clara-üveggyár nemzeti vállalat dolgozói Sztálin elvtárs 73.-ik születésnapjára tett 4 kötelezettségvállalásuk teljesítésével a gottwaldi ötéves terv negyedik évét idő előtt, még a múlt év december 20-án teljesítették és az év végéig 10 és fél millió korona tervenfelüli értéket termeltek dolgozó népünk államának. A komáromi tanoncképző intézet tanulói a lenini jelszó: „Tanulni, tanulni, tanulni” szellemében felajánlották Lenin elvtárs halálának közelgő évfordulója tiszteletére, hogy megjavítják tanulási eredményeiket és felhívják a többi tanoncképző intézetek tanulóit hasonló felajánlások tételére. A gépek téli javításánál leginkább a csomósrendszert kell alkalmazni A szlovákiai Állami Gépállomások a gépjavítási tervet decemberben 13.10/o-ra teljesítették. Pozsony, XII. 24. (TPP) — A szlovákiai Állami Gépállomások egyes kerületek szerint ez év december 22.-ig a téli gépjavítások és vontatóeszközök javítását a következőképpen teljesítették: . kerület: Összes gépek o/0-bai Kerekes ttaktorok o/0-ban Hernyótalpas traktorok o/0-ban *» Tavaszi szerszámok szükséglete o/0-ban Pozsony 14.7 16.5 16.8 67.9 Nyitra 4.5 4.4 4.9 36.1 Besztercebánya 15.1 15.4 11.9 88.5 Zsolna 25.2 25.5 20.8 29.8 Kassa 4.4 4.9 — 46.7 . Eperjes 26.5 26.0 34.2 25 3 Szlovákia 13.1 13.1 12.6 48.3 Az Állami Gépállomásokon előforduló hiányosságok eltávolítása érdekében a Gépállomás igazgatósága rendeletet adott ki a KNB-ok műszaki osztálya vezetőinek, a gépállomások igazgatóinak és a kerületi javítóműhelyek részére, amely szerint a kerületi műszaki osztályok vezetői jóváhagyják a kerületi traktor- és vontató eszközök javítási tervét, valamint bebiztosítják annak helyes szétírását egyes állami gépállomásokra. Ezenkívül az állami gépállomások igazgatói ez év dec. 28.-ig lerögzítik a traktorok és a vontatóeszközök javítási tervét. Ä javítóműhelyekben bevezetik a két műszakot, és pedig olymódon, hogy a traktorok javítása 1953 február 10.-ig, a tavaszi munkálatokhoz szükséges vontató eszközök javítása pedig 1953 janár 31.-ig befejeződjék. A többi gépek javítását 1953 február 28.-ig kell befejezni. A gépek javítási tervét úgy kell feldolgozni, hogy abból világosan adódjék minden egyes dolgozó napi feladata. A terv esetleges nemteljesítésénél meg kell tenni az összes intézkedéseket a feladatok utolérésére. Egyidejűleg az-EFSz-ekkel is meg kel! tárgyalni a szövetkezet tulajdonát képező traktorok és mezőgazdasági gépek javítását és amennyiben a javítási műhely teljesítménye bírja, ezeket a gépeket be kell sorozni az időbeni javítási tervbe. A téli javításokba minél több traktoros brigádvezetőt és traktoristát kell bekapcsolni, amely alkalommal a legügyesebb brigádvezetőket és traktoristákat a javítási munkálatok tartama alatt különleges csoportokba kell beosztani. A többi traktorosnak legalább 2 hétig a gépek szét- és öszszerelésén kell dolgoznia. A téli javításoknál a szovjet gépállomások javítóműhelyeinek tapasztalatait kell terjeszteni, éspedig a részleges javítási rendszer következetes bevezetése alapján. Minden kerületben ki kell választani azt a gépállomást, amely a csomós-rendszer bevezetése terén a legpéldásabb eredményeket érte el. Azok a gépállomások, amelyek a tervezett javításokat a kitűzött határidőre saját erejükből befejezni nem tudnák, már most gondoskodjanak az ipari üzemek elvtársainak, valamint az EFSz-ek szakmunkásainak megszervezéséről. A minőségi szerelő a javítások menetét és annak minőségét következetesen ellenőrzi és ugyancsak bebiztosítja, hogy a gégépek teljesek legyenek és ki is legyenek kísérletezve. Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krížková 7. — Telefon 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Oráč” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Nyugatszlovákiai nyomdaüzemek n. v. alapuzeme, Bratislava, Ul. Nár. povstania 41. — Irányító postahivatal: Bratisla va 2. — Előfizetés egy évre: 100.— Kčs, félévre 50.— A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. — Eng. szám.: PIO 566/52. IV.2’
