Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 2. szám

'Tzatnad Földműves A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja IV. évfolyam 2. szám. Ara 2.- Kčs Bratislava, 1953. január 11. Az új, szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelésünk építésének feladata: szövetkezeteink megszilárdítása, a hektár­hozamok növelése, a takarmányalap és a gazdasági állatállomány hasznosságának fokozása. Klement Gottwald köztársasági elnök újévi beszéde Drága polgártársak, elvtársak és elvtársnők! Fogadjátok legelőször is őszinte szeren­cse- és sikerkivánataimat az 1953-as új­évben köszönetemmel együtt a múlt évben végzett becsületes munkátokért. Egyúttal engedjétek meg, hogy az új évben mind­nyájunknak, országunknak, köztársasá­gunknak békét és sikeres békés munkát kívánjak. Az új év küszöbén már néhány év óta főkérdésként tesszük fel, fennmarad-e to­vábbra is a béke, békében folytathatjuk-e építőmunkánkat. Nemcsak mi, de a világ valamennyi békeszerető embere felteszi ezt a kérdést. Ez a kérdés ma annál is komolyabb, mert a világimperialisták nemcsak, hogy nem gyengítik, de ellenkezően, fokozzák az új világháború felszítására irányuló törek­véseiket. Már harmadik éve tart az impe­rialistáknak a koreai nép ellen folytatott pusztító hadjárata. Az amerikai-angol tömb az Egyesült Nemzetek szervezetében vilá­gosan megmutatta, hogy nem akar véget­­vetni ennek a barbár háborúnak, amikor visszautasította a koreai háborús akciók azonnali megszüntetésére tett szovjet ja­vaslatokat. Az imperialisták — vereségeik ellenére is — folytatják a vietnami és ma­lájföldi hadiakcióikat. Az atlanti tömb ál­lamaiban nem csökkennek, de még jobban fokozódnak a fegyverkezés kiadásai. Az amerikai monopolisták Németország és Ja­pán újrafelfegyverzését szorgalmazzák. A háborús uszítok még buzgóbban élesztge­tik a háborús hisztériát országaikban és arra törekednek, hogy a népeket a háború elkerülhetetlenségéről, a Szovjetunióról és a népi demokratikus országokról szóló ha­zugságok fonalával vegyék körül. Ilyen volt az Egyesült Államok által ve­zetett imperialista tömb politikájának fő irányvonala az elmúlt évben. A népek bé­keakarata azonban erősebb volt, mint az imperialisták szeszélyes kívánságai. A né­pek ellenállása sok esetben fékezte az új háború előkészületeinek imperialista gépe­zetét. Nyugat-Európa több országában ösz­­szeomlanak vagy ingadoznak az amerikai monopolistákat kiszolgáló kormányok. Nö­vekszik az amerikai ragadozók elleni gyű­lölet. Európa népei, Ázsia, Afrika, Dél- Amerika és más területek népeihez hason­lóan egyre nyomatékosabban követelik tel­jes állami és nemzeti jogaikat. A béke megőrzéséért és megszilárdítá­sáért kifejtett világmozgalom óriási fellen­dülésének fényes bizonyítéka volt a de­cemberben megtartott bécsi Népek Béke­kongresszusa. A világtörténelemben nem volt még olyan kongresszus, amely annyi népet és oly széles népi rétegeket képvi­selt volna, mint ez a kongresszus. Nyolc­vanöt ország képviselői, különböző osztá­lyok, a legkülönfélébb politikai nézetek és vallások képviselői voltak itt jelen. Mégis mindnyájan megegyeztek abban, hogy a világbékét meg lehet és meg kell őrizni, hogy nincs olyan viszály az államok között, amelyet háborúval kellene megoldani. A világbékemozgalom nagy fejlődése és múlt évi sikerei újra kiemelik a Szovjet­unió békepolitikájának mérhetetlen jelen­tőségét, amely a világbéketábor fő táma­sza és az egész békeszerető emberiség vágyainak fő tolmácsolója. Nem vitás, hogy a Szovjetuniónak e bölcs, következetes és áldozatos politikája nélkül a világ újra a háború véres karmaih»« vergődne. Ezért nem csoda, hogy az egész béke­szerető emberiség örömmel és remények­kel fogadta a szovjet nép vezérének, a nagy Sztálinnak az 1953. évi békekilátá­sokról mondott szavalt, amelyeket a New York Times amerikai folyóirat levelezőjé­nek kérdéseire válaszként adott. Sztálin beszéde szétszaggatja a hazug­ságok fonadékát és túlharsogja a közeli háború elkerülhetetlenségéről szóló hisz­térikus ordítozást. Arra a kérdésre, hogy most, amikor új év kezdődik s vele együtt új kormány kerül az Egyesült Államok élére, azon a véleményen van-e, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok az el­következő években békében élhetnek egy­mással, Sztálin azt válaszolta: „Továbbra is hiszem, hogy az« Egyesült Államok és a Szovjetunió közti háborút nem szabad el­kerülhetetlennek tekinteni, hogy orszá­gaink továbbra is békében élhetnek”. Sztálin elvtárs így újra megerősítette, hogy a Szovjetunió a mai körülmények kö­zött is azon az állásponton van, hogy le­hetséges a kapitalizmus és a kommuniz­mus békés együttélése. Ez azonban meg­követel egy feltételt — a mindkét részről való jóakaratot. Sztálin elvtárs második válaszában rámutatott arra, hogy a nem­zetközi feszültség forrása éppen — „min­denütt és mindenben van, ahol csak a Szovjetunió ellen folyó „hidegháború” po­litikájának agresszív cselekményei meg­nyilvánulnak”. A Szovjetunió azonban a nemzetközi fe­szültség enyhítésére és megszüntetésére irányuló politikát folytat és akar továbbra is folytatni. Sztálin elvtárs további vála­szaiban kifejezte a Szovjetuniónak azt az akaratát és azt a készségét is, hogy sze­mélyesen akar résztvenni az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió között a nemzet­közi feszültség enyhítésére irányuló tár­gyalásban, valamint a koreai háború befe­jezésére irányuló bármilyen új diplomáciai intézkedésben. Így hangzik a sztálini békeszózat, amely teljesen világos, határozott. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XIX. kongresszusa megmutat­ta a kommunizmust építő szovjet nép óriási hatalmát. A kongresszus azt is meg­mutatta, hogy a Szovjetunió kész meg/ele­­lö választ adni minden támadónak. Egyút­tal azonban az egész világ előtt manifesz­tálta, hogy a szovjet nép törhetetlenül el van szánva a világbéke megőrzésére és megvédésére. Sztálin új beszéde arra a biztonságra és erőre támaszkodik, ame­lyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának dicső XIX. kongresszusa fejezett ki. Nincs kétség afelől, hogy szavai újra nagyban megerősítik a béke védelmezőit és minden jóakaratú embert. Ma már a világ minden részében hangzik az a felhí­vás, hogy a nemzetközi feszültség enyhí­tésére és a koreai' háború befejezésére irá­nyuló tárgyalásokat, amelyekre a Szovjet­unió kész, kezdjék meg. A kapitalista vi­lág urainak, akik gyakran békeköpenybe burkolódznak, most válaszolniok kell né­peiknek. Nincs azért kétség afelől, hogy Sztálin szavai új, súlyos csapást jelentenek a háborús gyújtogatok terveire és hatha­tósan megerősítik a béke megőrzése és a háború megakadályozása távlatának reali­tását. Ezért a mi feladatunk is, hogy a nagy Sztálin szavain fellelkesülve még elszán­­tabban támogassuk a béke ügyét. Még mélyebben kell tudatosítanunk Malenkov elvtársnak a Szovjetunió Kommunfcta Pártja XIX. kongresszusán mondott sza­vait: „Megzabolázni és elszigetelni az im­perialista agresszorok táborából kikerülő kalandorokat, akik profitjuk érdekében vé­res vágóhídra akarják vinni a népeket — ez a haladó és békeszerető emberiség leg­főbb feladata”. E fő feladat szempontjából, a békeharc szempontjából kell értékelnünk múlt évi belső eseményeinket is hazánkra és az egész világra való jelentőségükben. Ezen események legfontosabbjai közé tartozik kétségtelenül az államellenes összeesküvő központ szétzúzása. 0 Az államellenes összesküvö központ el­leni bűnper jelentőségét a legjobban akkor értékeljük, ha tudatosítjuk, miért bőszül­tek fel annyira világszerte a reakciósok e bűnper fölött. Nevetséges, amikor a koreai nők, gyermekek és hadifoglyok amerikai gyilkosai felöltik a sajnálkozó humánusok álarcát, amikor a pestisbaktériumok ter­jesztői, az SS-gégemetszők védnökei, a tuniszi és a marokkói hazafiak gyilkosai krokodükönnyeket hullatnak. Nem, ez az álarc nem illik rájuk, e mögött egyre lát­hatóbb az imperialista ragadozók arca. Őr­jöngésük oka egészen egyszerű. Az össze­esküvő központ szétzúzása az amerikai im­perialisták által a béketáborban tenyész­tett egyik legfontosabb ötödik hadoszlop szétzúzását jelentette. Nemrégen még re­ményük volt arra, hogy alkalmas pillanat­ban sikerülni fog egy csehszlovákiai for­dulat, hogy sikerülni fog Csehszlovákiát elszakítaniok a Szovjetuniótól és ismét a kapitalizmus és az imperializmus táborába sodorni. Most elvesztették minden remé­nyüket. A háborús uszítok fővezérkarában az új háború előkészületeinek térképén keresztül kellett húzniok a „Szlánszky” jelszóval megjelölt előretolt poz5ciót. A háborús uszítóknak is be kellett ismer­­niök: „Csehszlovákia nem lesz második Jugoszlávia”. Innen ered tehát az az eszeveszett si­ránkozás és fogcsikorgatás. Innen ered azonban az egész világ haladó és békesze­rető embereinek egyetértése és megértése is. Nyilvánvaló — az amerikai imperializ­mus csehszlovákiai ügynökségének szétzú­zása a béketábor új sikere, új győzelme és a háborús gyújtogatok új veresége. Az összeesküvő árulók elítélése és meg­büntetése tehát az elmúlt év mérlegében nagy aktívát és a további évekre megerő­södést jelent. Azzal, hogy eltávolítottuk a forrásból ezt a békát, most könnyebben és szilárdabban haladunk előre. Hálával tar­tozunk ezért biztonságunk hű és éber szerveinek, akik nem csekély érdemeket szereztek az államellenes összeesküvő köz­pont leleplezésével és felszámolásával. * Hogyan dolgoztunk mi a béke fenntartá­sa és megszilárdítása érdekében legsajá­­tabb és legfontosabb területünkön, iparunk és mezőgazdaságunk építése terén? Erre a kérdésre terjedelmes választ adott kom­munista pártunk nemrégen megtartott konferenciája. Csak egyet szeretnék hang­súlyozni: Szocialista építkezésünk már olyan hatalmas erő, hogy az összeesküvő árulók által okozott minden kár és szabo­­tálás ellenére sem sikerült nekik felfor­­gatniok és megtörniök gazdaságunk fejlő­dési vonalát. Az összeesküvők minden fondorlata és szabotálása ellenére ipari termelésünk a múlt évben 1951-hez viszonyítva körülbe­lül 18 százalékkal növekedett, ebből körül­belül 10 százalék a fogyasztási javak ter­melésére és körülbelül 24 százalék a ter­melési eszközök termelésére esik. Iparunk fejlődési üteme tehát az előző évekkel szemben nemcsak hogy nem fékeződött, hanem meggyorsult. Rendületlenül építjük jövő jólétünk szilárd alapjait és egyúttal növekvő belpiaci szükségleteink kielégíté­sére is törekszünk. Ugyanez a helyzet mezőgazdaságunkban is. Itt is az összeesküvők minden szabo­tálása ellenére, azon szándékaik ellenére, hogy bizalmatlanságot és bomlást szítsa­nak kis- és középparasztjaink között, az egységes földműves szövetkezetek növe­kedésének és megszilárdulásának üteme nemcsak, hogy nem lassult, hanem — és­pedig igen jelentős mértékben — meg­gyorsult. A III. és IV. típusú egységes föld­műves szövetkezetek száma a muh év ti­zenegy hónapja alatt 76.7 százalékkal nö­vekedett és már falvainknak több mint a fele ma felszántott mezsgyéjú egységes földműves szövetkezetekkel bír. Pártunk konferenciáján azután konkré­ten rámutattak arra, hogy a mezőgazdasá­gi termelésben és főleg a gazdasági állat­­állományban haladást könyvelhetünk el az ötéves terv megkezdése előtti idővel és gyakran a háború előtti évekkel szemben is. (Folytatás « második oldalon.) gHllltlIIIHIHIIIIIIIIHHIIIIIIIIIHIIHIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIHIIIIHIIIIIHIIIIIIi II III IIIIII ши IIIIIIIHIIHIIIIIIHIIIHHIIIiHIIHHIIIIMHIIIHHHMIIHIHIIIHMIHIIMIIIIHHIIUIIIIIIHHIIIIIIHIHIIHIIMHHIIIMIMIHIIHIIHM iiiiilAiiHtiiiiiiiiitiiiiiiiiifiitiiiMiiiiiiifiitiHHMiMttiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiintirttitininitiiiiiitfiviimiiiHMiimiiiiHifiimiiintiitiiinf un iiiiiiiiimihiiiiii mihi hihi nun мни Iiimimi in ihihhhhiihmihii ш

Next

/
Thumbnails
Contents