Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-01 / 9. szám

S

za

b

a

d

Földműves

A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja

ÍV. évfolyam 9. szám. Ara 2.- Kčs Bratislava, 1953. március 1.

Percnyi késedelem nélkül fogjunk hozzá a tavaszi munkákhoz

Az új alapszabályzat szellemében az EFSz-ek további győzelméért

ITT AZ IDEJE

Sok délszlovákiai szövetkezeti tagunk márcsak néhány napsugaras napra vár, hogy boronával és fogasokkal kimehessen a földekre és nekifoghasson a tavaszi munkáknak, — megkezdhessék a harcot a magasabb termésért.

Még a tavaszi munkák megkezdése előtt szét kell tekintenünk portánkon és meggyőződni arról, hogy hogyan készülődtünk fel a tavaszra és meg mit kell ezen készülődéseknek keretében pótolni, vagy elvégezni.

Az EFSz-ek legjobbjainak kongreszszusa világosan megmutatta a szövetkezeti mozgalom hatalmas erejét. Ez a nagy erő négy év alatt teljesen megváltoztatta vidéki életünk képét és a munkásosztály állandó segítségével egyre jobban feloldja és fejleszti a dolgozó parasztságunk alkotó képességeit; állandó harcban az elmaradottsággal, szétzúzva a kulákok és más osztályellenség ellenállását, biztosan vezeti kises középparasztjainkat az elavult kistermelésből a haladó szövetkezeti nagytermeléshez. Mert kizárólag csak a nagytermelés biztosíthatja a hektárhozamok és az állatállomány hasznossága emelésének szinte korlátlan lehetőségeit, hogy így minden nap jobban és jobban biztostísuk dolgozóink zavartalan ellátását s ugyanúgy iparunk részére a szükséges nyersanyagot. Gottwald elvtárs a kongresszushoz intézett levelében ismételten kihangsúlyozta, hogy „A zavartalan ellátás iparunk sikeres munkájának egyik legfőbb feltétele, melynek gyártmányaira a földműveseinknek is szükségük van”.

A kongresszus már új szövetkezeti férfiakat és asszonyokat mutatott be nekünk, akik mindennél jobban szeretik hazájukat, a pártot és a Szovjetuniót. A kongresszus megmutatta azt is, hogy nincsen olyan akadály, amely gátat tudna vetni a szövetkezeti fejlődésnek. Ezért nincs messze mar az a nap, amikor minden becsületes dolgozó paraszt belép a szövetkezetiek örömteli hatalmas családjába.

A küldöttek a kongresszuson értékelték a szövetkezetek eddigi munkáját. Sokan igen örömteljes sikerekkel dicsekedhettek. így például a rannai szövetkezet fejőnője bejelentete, hogy naponta 12 liter tejet érnek el átlagosan egy-egy fejőstehéntől. A keresztsorosán vetett rozsból átlagosan 36 métermázsát fizetett hektáronként. Hála az állatállomány hasznossága és a hektárhozamok emelésének a munkaegység értékét 75 koronáról 134 koronára emelték.

A vita során kitűnt azonban az is, hogy EFSz-eink gazdálkodásában még nagy hiányosságok vannak. Nepomucky földművelésügyi miniszter elvtárs a kongresszuson elmondott főbeszámolójában rámutatott arra, bogy a II. és IV. típusú EFSz-ek 1952 évi gazdálkodásának vizsgálatai során kitűnt, hogy az EFSz-ek 14.1 százaléka elérte, vagy túlteljestíette a munkaegység tervezett értékét, az EFSz-ek 41.7 százaléka a tervezett munkaegység értékét nem érték el, de az- előleghez tudtak fizetni osztalékot. Ugyanekkor rossz gazdálkodás következtében az EFSz-ek 42.2 százaléka a munkaegység előlegként kifizetett értékét sem érte el. Ezt a nagy különbséget az EFSz-ek között, nem az időjárás viszontagságai okozták, hanem a szövetkezeti tagok gazdálkodása. '

„Hogy a kolhozok tagjai vagyonosokká váljanak, ahhoz csak egy dolog szükséges” — mondja Sztálin elvtárs — „a kolhozokban becsületesen kell dolgozni, rendesen kihasználni a traktorokat és a gépeket, jól kihasználni a fogatokat, a földet helyesen művelni és védelmezni a kolhozvagyont". Az EFSz-ek szabályzat-tervezete mindezeket a követelményeket törvénybe iktatta 27. cikkelyében felöleli a szocialista gazdálkodás minden alapvető tényezőjét, mégpedig a szovjet kolhozok tapasztalatai alapján. Az első országos kongresszust ezért joggal nevezhetjük történelmi határkőnek szövetkezeti mozgalmunkban, mégpedig azért, mert jóváhagyta a mintaszabályzat tervezetet, mint az összes EFSz-ek alaptörvényét. A kongresszust megelőző kampányban mezőgazdaságunk több, mint félmillió dolgozója 13.500 szövetkezeti gyűlésén és 288 járási konferencián vitatta meg az alapszabályzat tervezetét. Ennek a kampánynak nagy jelentősége abban rejlik, hogy EFSz-eink túlnyomó része ezeket a vitákat egybekötötte saját gazdálkodásának kérdéseivel es

így feltárta a hibákat, majd azokat az alapszabályzat alapján igyekezett kiküszöbölni. EFSz-eink a szabályzat-tervezet alapján elsősorban igyekeztek az állandó munkacsoportok keretén belül helyesen megszervezni munkájukat, rendet teremtettek a normáknál és a jutalmazásnál és helyesen igyekeztek megszabni a háztáji gazdálkodás méreteit, megjavították az istállókat, összpontosították az állatállományt és kihajtották tagjaik közül a kulákokat stb. A szabályzat-tervezet vitája során szövetkezeteink tagjai 8.616 kötelezettségvállalást fogadtak el, amelyek főképpen a hektárhozamok, az állatállomány hasznosságának emelésére és a haladó munkamódszerek bevezetésére irányultak.

A kongresszus azt is megmutatta, hogy ez csupán az első lépés volt. Ezt a lépést most a kongresszus után a másik lépésnek kell követnie, ami anynyit jelent, hogy mindent el kell követnünk, hogy az alapszabályzat érvényesüljön a mindennapi életben és csorbítatlan törvényévé váljon szövetkezeti gazdálkodásunknak. „Őszintén mondva — üzeni Gottwald olvtárs a kongresszushoz intézett levelében — a világon semilyen szabályzat nem ér és nem fog érni semmit becsületes munka nélkül.” Éppen ezért ez a másik lépes csak akkor lesz sikeres, ha szövetkezeti tagjaink az alapszabályzat elveit mar most egybekapcsolják a kongresszus által kijelölt legközelebbi feladatokkal. Az új szabályzat szellemében elsősorban alaposan fel kell készülnünk a tavaszi munkákra és azokat a helyes agrotechnikai határidők betartásával kell végrehajtani, széles mértékben fejlesztenünk kell továbbá az állati termékek termelését, az állatállomány hasznosságának egyidőbeli emelésével a munkanormák betartásával és az igazságos jutalmazás bevezetésével. Szükséges, hogy a legrövidebb időn belül elsajátítsuk az agrotechnika és zootechnika alapelveit, kihasználva a szovjet kolhozparasztok gazdag tapasztalatait. Sokkal jobban, mint eddig és sokkal bátrabban kell megfelelő helyekre, tehát vezető és felelős helyekre állítanunk a jó képességű szövetkezeti aszszonyokat, gondoskodnunk kell a paraszt-fiatalság politikai és szakképzéséről, meg kell szilárdítani és minőségesebbé tenni szövetkezeteink vezetését, kíméletlenül harcolnunk kell a szövetkezet leádázabb ellenségei, a kulakok ellen. Mert, amint Gottwald elvtárs mondja: „A szövetkezeti tagok között az alkotó együttmunkálkodás csak akkor fejlődhet ki, ha a szövetkezeti tagok kizárják soraikból a kulákokat és segítőtársaikat, akik belopakodtak a szövetkezetekbe és igyekeznek azt megbontani. Ezeket a vérszopó piócákat határozottan szakítsák le testükről. Hasonlóképpen el kell bánniok a javíthatatlan munkakerülőkkel, akik kárt tesznek a szövetkezeti vagyonban és kerülik a munkát.”

Ha a küldöttek a kongresszus hatalmas lelkesedését átviszik saját és a szomszédos szövetkezetekbe, minden járásban és kerületben és amikor a helyi pártszervezet és nemzeti bizottság vezetése alatt a küldöttek a szövetkezetek megszilárdításáért folyó harcnak az élére állat ak, hogy a kongresszus szellemében az utolsó betűig teljesítsék a kongresszus határozatát, akkor mezőgazdaságunk gyorsan közeledik a világ legfejlettebb mezőgazdaságához, a szovjet mezőgazdasághoz és akkor minden lelkiismeretesen dolgozó szövetkezeti tag valóban vagyonossá válik és nem lesz nálunk többé kistermelékenységű és semmi hasznot nem hozó kistermelés, hanem magas termelékenységű, magas hasznot hozó, szocialista szövetkezeti nagytermelés. Vidékünkön csupán szerencsés és boldogan dolgozó, valamint jólétben élő szövetkezeti falvak lesznek. Előre tehát pártunk és Gottwald elvtárs vezetése alatt, a szovjet kolhozosok nyomdokain, a hón szeretett Sztálin békezászlaja alatt.

Mindenekelőtt ellenőrizzük, hogy a tervezett területre van-e elegendő vetőmagunk, hogy a vetőmag ki van-e jól tisztítva és csávázva. Abban az esetben, ha vetőmagunk hiányozna, a kölcsönös segítség keretében, más termelőktől szerezzük be, vagy vetőmag - csere keretében szerezzük be olyan vetőmagért, amelyből esetleg feleslegünk van. Az összes EFSz-ben, de főképpen az új EFSz-ekben a vetőmagot összpontosítás útján szerezzük be, nehogy az új szövetkezetét mindjárt a kezdetben a vetőmag árával terheljük meg. Az űj EFSz-ek számára ugyan érvényben van a 100 százalékos vetőmagcsere a legjobb minőségű vetőmag ellenében. A FRSz az ilyen cserénél olyan kedvezményt nyújt, hogy a magcserc az EFSz-nek valóban semmibe sem kerül, sőt éppen ellenkezőleg, az ilyen módon nyert vetőmag hektoliter súlyban sokkal nehezebb és egyben biztosíték is a magasabbb hektárhozamok elérésén. A vetőmag összpontosítás azonban néhány kerületben még mindig késik, dacára annak, hogy a tagoknál van még elegendő vetőmag, amelyet az alapszabályok értelmében összpontosítani kellene. (Ez a helyzet a dunaszerdahelyi. nagymegyeri és az ógyallai járásokban).

Azoknál a szövetkezeteknél,

ahol magtermeiési területtel rendelkeznek, minden esetben kötelező a magcsere, sőt még a magángazdálkodók vetőmagját is ki kell cserélni minőségi vetőmaggal, amellyel biztosítjuk a jövőévi gazdag termést. Ha nem volna saját magtisztítógépünk, forduljunk a legközelebbi FRSz-hez.

Minden esetben azonban gondoskodjunk arról, hogy necsak az összes EFSz-nek legyen egészséges, nemesített, csávázott vetőmagja, hanem

minden földműves már a vetés megkezdése előtt

rendelkezzen a szükséges mennyiségű vetőmaggal, nehogy a vétési munkák során kelljen nekik vetőmagról gondoskodni.

Természetes, nemcsak vetőmagra van szükségünk, hanem műtrágyára is, amelyet még a vetés megkezdése előtt a földbe kell juttatnunk. Ez szinten egyik előfeltétele a bő termésnek. Az eddigi helyzet azonban azt bizonyítja, hogy csak nagyon kevés EFSz gondoskodott a szükséges műtrágyáról. Idáig a mütrágyaszükségletnek csak mintegy 1.0 százalékát vették ki az EFSz-nek, dacára annak, hogy még 60 százalék azonnal rendelkezésükre állana és a további szállítmányok pedig folytonosan érkeznek.

Az összes idény-munkák, tehát a tavaszi munkák is egyenesen megkövetelik, hogy az időt a legnagyobb tervszerűséggel osszuk be és a fejetlenséget elkerüljük. Éppen azért az EFSzek, az állami gépállomások, az állami birtokok tavaszi munkára szóló részletterveinek kidolgozása sürgős és ha-Dolgozóink már most készülnek a világ dolgozó népének legnagyobb ünnepe, május 1. méltó megünneplésére. Az üzemi munkások példája nyomán mezőgazdasági dolgozóink és értékes kötelezettségvállalásokat tesznek, mert tudják, hogy a fokozott rnünka és annak eredménye a legszebb ajándék május 1-re.

Az ekeli egységes földműves szövetkezetben a májustköszöntő kötelezettségvállalásokban az építkezési brigád s annak vezetője mutat példát. Molnár Lajos egyélaszthatatlan. Ennek előfeltétele természetesen az egészévi termelési terv kidolgozása, amelyektől függ az állam; gépállomás tervének biztosítása. Idáig uz egészévi termelési terv előkészítésében nagyon elmaradtunk. Különösképpen az újonnan alapított EFSz-ekben nem tudták a termelési terveket időben elkészíteni.

(.\ tavaszi munkálatok megszervezését

úgy kell megoldanunk, hogy azok egyes szövetkezetekben ne tartsanak 4—6 hétnél tovább, mint ahogy azt a kormányhatározat is előírja. Ott, ahol az időjárási viszonyok ezt lehetővé teszik, a vetési tervet 10—15 nap alatt is teljesíteni lehet. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a tavaszi veteményekkel egyidejűleg elvessük a mákot, lent, cukorrépát, olajosmagvakat, (a bab kivételével) és a takarmánykeverékeket. Nagyon sok termelőnk, főképpen az egyéni gazdálkodók, azon az elavult nézeten vannak, hogy a cukorrépát és a lent később kell vetni, vagyis jóval a tavaszi gabonák után Nem akarják megérteni, (mint tavaly is történt), hogy a későn vetett cukorrépát és lent csak nehezen lehet megvédeni a növények kártevői ellen. Ha e terményeket későn vetjük, a hektárhozamok csökkennek.

Már most meg kell kezdeni

a korai burgonya előcsiráztatását, úgyhogy azokat hatheti előcsiráztatás után kiültessük. Délszlovákiában a burgo-Az EFSz-ek alapszabályzatának megtárgyalása és főleg az I. országos szövetkezeti kongresszus megmutatta mezőgazdasági dolgozóinknak, hogyan kell felkészülniök, hogy a közvetlenül előttük álló feladatokat sikeresen teljesíthessék.. A kolozsnémai szövetkezeti tagok a kongresszus után két értekezletet rendeztek, amelyen Веке elvtárs az EFSz elnöke, aki résztvett a kongresszuson, megmagyarázta nekik a kongresszus határozatait. Ezeken az értekezleteken még jobban fokozódót lelkesedésük. Versenyre hívták ki a szomszédos okanikovói szövetkezet tagjait, a tavaszi munkák agrotechnikai határidejének betartásában és a magas termés biztosításában.

Amikor a hó elolvadt a földeken, a kolozsnémai szövetkezeti tagok már felkészülve álltak. Földjeik a meleg szelek hatására hamar kiszáradnak. Ezért fokozott gondot fordítottak arra, hogy a Szél ne rabolja el földjeikből a nedvességet. Amikor kedden a határba mentek, megállapították, hogy fogattal is rá lehet menni a földre. Azonnal mozgósították a két munkacsoportot, úgy, hogy a kolozsnémai EFSz-bői 22 ember 14 pár lóval és hat vetőgéppel egész nap dolgozott. Már az első napon elvetettek 10 hektár árpát és

ni kötelezettségvállalása így hangzik:

„1. Betanítok 10 szövetkezeti tagot az ács és kőművesmunkákra.

2. Négy vasárnapon díjtalanul

dolgozok a szövetkezet bármely építkezésén. ,

3. A hulladék mennyiségét a lehető legalacsonyabbra csökkentem és az anyag szabályszerű felhasználásáról gondoskodok.

4. Tíz tagú brigádommal bevezetem az EFSz-ben a téglaégetést, ügy, hogy a jövőben a szövetkenyát már március végén lehet ültetni. Ezzel a szövetkezetek is korábban jutnak bevételhez. Délszlovákiában a burgonya előcsiráztatását nem szabad elhalasztani egy nappal sem. Ha a burgonya csiráztatásához szükséges ládáink nem volnának, ezeket a földművesraktárszövetkezettől kölcsönképpen .s megkaphatjuk. A csiráztatás alkalmával az előirt 15 C fok meleget okvetlen be kel! tartani.

A megjavított gépeket minőségi szempontból is ellenőrizzük, főképpen azokat, amelyek a traktorokkal együtt fognak dolgozni. Nem szabad a szövetkezet tulajdonában lévő traktorokról sem megfeledkezni. Abból a célból, hogy minél nagyobb területen keresztsoros és szüksoros vetést alkalmazunk, gondoskodnunk kell megfelelő mennyiségű agregátról, elegendő számú boronáról és fogasról. A keresztsoros vetőagregátokkal kétszeres időt takarítunk meg.

A tavaszi munkák sikere

az idejében való előkészülettől, jól átgondolt tervtől, és a munka jó megszervezésétől függ, Éppen ezért mar most meg kell szervezni a munkacsoportokat, az alapszabály értelmében biztosítani kell számunkra az összes ingó és ingatlan leltárt, a megmunkálandó területet pedig huzamosabb időre kell nekik átadni. Már most meg kell szervezni a tavaszi szocialista munkaversenyt az egyes csoportok, egyének, és szövetkezetek között.

további 10 hektárt előkészítettek a vetés alá. Az első sikerek még nagyobb munkára buzdították őket, úgy, hogy minden tag arra törekedik, hogy a tervbevett 47 hektár árpát mielőbb földbe juttassák. „Egy bizonyos, — mondják a szövetkezeti tagok — ha a jó idő pár napig még megmarad, akkor március 2.-ig, amikor a terv szerint tulajdonképpen a vetést kellene megkezdenünk, már készen is leszünk a munkával.” A szövetkezeti tagok a versengnek nemcsak azt a részét akarják megnyerni, hogy a tavaszi munkákat idejében elvégzik, hanem a hektárhozamok fokozásában is túl akarják szárnyalni versenytársukat.

Még a tavaszi munkák megkezdése előtt kötelezettséget vállaltak, hogy az összes munkákat legkésőbb április 10-ig elvégzik. Pártunknak és kormányunknak úgy fejezik ki hálájukat, hogy október 1-ig egész beadási kötelezettségüknek 100 százalékra eleget tesznek.

A kolozsnémai szövetkezeti tagok példája nyomán a nagymegyeri járásban a többi EFSz-ek is munkához látnak, amennyiben azt az időjárás megengedi. A dunaszerdahelyi járásban is mozgolódás észlelhető. A felsőpatonyi szövetkezeti tagok már vetik a borsót és nár nap múlva megkezdik az árpa vetését is.

zeti építkezéseket teljesen saját anyagunkból valósíthatjuk meg”.

Az ekeli szövetkezet építkezési csoportja értékes kollektív kötelezettségvállalással köszönti május

1.-t. E nagy ünnepig felépít egy 100 férőhelyes istállót. Az építkezési munkákat az istállónál kizárólag a csoport tagjai végzik. Szocialista munkaversenyre hívják kj a nyitrai kerület összes építkez- 'i csoportját.

Az, építkezési csoport jelszava; „Nem állunk meg az elért teljesítménynél”. E jelszó jegyében készülnek május l.-re is.

Az ekeli EFSz kötelezettségvállalásai május elseje tiszteletére

Kolozsnémán megkezdték a tavaszi vetést