Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-22 / 8. szám

АяГЮЛ 12________________________________________________________________FôldmÄwr____ _________s_______________________:_____. - ^ Í953- februlr 52. Jóminőségű, tiszta vetőmag - a magas termés alapja Az egységes földműves szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak tudniok kell, hogy a termelés sikere a talaj termőképessége és az agrotechnika mellett igen nagy mértékben függ attól, hogy milyen volt az elvetett mag. A fejlődő növényke kezdetben a magokban fel­halmozott tápanyagokból él, tehát mindjárt kez­detében, de később is annál erősebben fejlődik, minél teltebb a mag, minél több felhalmozott táplálék van a csira körül. A cséplőgépből nyert gabona tisztítást igény­nyel. Bármily gonddal történik a cséplőgép be­állítása, egyszerű szerkezeténél, és a feldolgo-­­zott anyag nagy mennyiségénél fogva nem al­kalmas olyan elválasztásra és tisztításra, mint az erre a célra készült összetettszerkezetű vető­­magtisztító gépek. A cséplőgép tisztitó és le­választó berendezései elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a magvakat a kalászból kiver­jék es a különféle melléktermékközül (polyva, törek) a legkisebb veszteséggel kiválasszák. Az összetett vetőmagtisztitógépek célja a cséplő­gépből nyert gabonából az ép, egészséges, jól­­fejlett magvak kiválasztása. A magvak tisztítása két szempontból történik: A magvakat a különböző tisztátlanságoktól és idegen magvaktól el kell különíteni. Ez a tu­lajdonképpeni tisztítás. Ezután a fajtaazonos, de sérült vagy kevésbé fejlett magvakat válasz­­szűk ki. Ez a művelet az osztályozás. A vetésre kerülő magvaknál a jó termés biztosításához elegendhetetlen, hogy a vetőmag tiszta, idegen anyagoktól mentes, kiegyenlített és lehetőleg 100 százalékban csiraképes legyen. Közvetlenül hátrányos a termelésre, ha ve­tőmaggal együtt gyommagvakat viszünk a talaj­ba, illetve, ha törött, csiraképtelen vagy nem jól fejlett mag is kerül a vetőmag közé. A gyom­magvak káros voltéról néhány számadatot köz­lök, melyből világosan láthatjuk, hogy milyen hatalmas károkat okozunk népgazdaságunknak, ha tisztítatlan magot vetünk a talajba. A vető­mag közé kevert törtcsiraképtelen vagy nem jól fejlett magvak, bár a vetésben közvetlen kárt nem okoznak, mégis veszteséget jelentenek, mert a gazdaságban jól felhasználható takar­mányt pocsékolunk el. Ha tekintetbe vesszük, hogy a cséplőgépből kikerült szemek tekintélyes része 10—12 százaléka nem felel meg a vető­maggal szemben támasztott követelményeknek, akkor világossá válik a tisztítás népgazdasági jelentősége. A vetőmag tisztítása a következő elvek szerint történik Fajsúly, méret, alak, gördülékenység, felszín és rugalmasság szerint. A gabonát szennyező elemek között, mint látni fogjuk, legveszedelmesebbek a gyommag­vak. A kalászosok sokféle gyomnövénye közül a legismertebbek: vadzab, vadrepce, vadborsó, pipacs, búzavirág, szarkaláb, kigyóhagyma, stb. Ezek közül egyesek mérgező vegyianyagokat tartalmaznak és így elszaporodásuk meggátlá­­sára, kiirtására minden eszközt fel kell használ­ni. Az összes gyomok talajzsaroló növények, melyek a kultúrnövénynél igénytelenebbek, szí­­vósabbak, gyorsan fejlődnek, elvonják a talaj tápanyagát, nedvességét és így mennyiségben és minőségben egyaránt lerontják a kalászosok terméshozamát. Hogy lássuk a veszedelmet, melyet a gyomnövények jelentenek, meg kell ismerkednünk tulajdonságaikkal. A gyomnövény fejlődése teljesen háttérbe szorítja a kultúr­növényt, erős, nagykiterjedésű gyökérzete be­hálózza a gabona tenyészterületét és elvonja a legfontosabb tápsókat és nedvességet. A talaj­­feletti fejlődése is hasonló, növényzete beár­­nyékolással elvonja a napfényt és meleget a ser­kenő kalászosoktól. így ezek fejlődésben vissza­maradnak, ott pedig ahol a gyombefészkeli ma­gát és elszaporodik, a kalászosok fejlődése tel­jesen megáll. A gyomnövények szaporodására jellemző, hogy pl. a vadrepce egy tőve 2500—3000 magot hoz, míg a búza szaporodási száma jó esetben 15— 20 körül mozog. Hogy a gyommagvak által* o­­kozott károkról még teljesebb képünk legyen, a különböző években végzett mérések szerint búzatermésünk szennyeződése évente 5000— 8000 vagont tesz ki. Nem kevésbbé fontos a gyengébb, aszott, hosszában vagy keresztben törött magvak, rögök eltávolítása a vetőmag­ból. A jó vetőmag csak egészséges, erős csira­képességű, közel egyenlő nagyságú és súlyú, növényi betegségek ellen védett gabonaszemet tartalmazzon. A törött csiránál sérült, ép, de gyengén fejlett könnyű magvak a talajba ke­rülve nem tudnak csírázni, hanem elkorhadnak, vagy esetleg lassú kényszeredett csírázással, be­szerelem, Szabad földműves. 16. II. 53. V noci. teg, satnya növényt adnak. A vetőmaggal kapcsolatban beszélünk még csi­­rázóképességröl és csirázási erélyről is. Ezt szá­zalékokban fejezzük ki. Ha tehát 100 magból 98 kicsirázik, úgy a csirázóképesség 98 száza­lékos. A csirázási erély pedig az a szám, amely megmutatja, hogy az illető növény magjából a magra illetőleg, a fajtára jellemző időre hány mag csírázott ki. . A vetőmagtisztítógépek a magvakat különféle fizikai tulajdonságok alapján választják szét. A kiválasztott vetőmag tehát a magvak fizikai tu­lajdonságaikat tekintve, igen kis különbséggel, azonosak. A csiráztatási kísérletek igazolják, hogy az így kiválasztott magvak csirázóképes­­sége és csirázási erélye közel fekszik egymáshoz. Másírányú kísérletek azt igazolják, hogy a jól fejlett, ép, egészséges magvak minőségben és mennyiségben jobb terméshozamot biztosítanak, mint a fajazonos és egészséges, de gyengébben fejlett magvak. Necsak idegen anyagot nem szabad tartal­maznia a vetőmagnak (gyom, rög, léha), hanem más kultúrnövény magiát sem. Tehát pl. a búza nem tartolmazhat rozs, árpa vagy zab-szemeket, de mentesnek kell lennie minden más fajta bú­zafajta mugvátol is. A tisztításnál arra vigyáz­nunk kell. hogy még véletlenül sem engedünk a gépbe üszöggombás — beteg magvakat, mert ezzel a még egészséges szemeket is megfertőz­hetjük, mivel az üszög-gombás magvak a gép­ben szétesnek és ottmaradnak a gép hasadékai­­ban, csavarokon, sarkokon. Az utána következő magvakra az üszög-gomba spórái rátapadnak. Mindenkor csávázzuk a vető-búzát, akár őszi, akár tavaszi. Végül említést teszek még a jó vetőmag tisz­tasági főijéről is. A tisztasági fokot százalékban fejezzük ki. Pl. a 98 százalékos tisztaságú vető-Jól fejlett és egészséges Az eddig elmondottak mindenki előtt világossá teszik vetőmag tisztításának fontosságát és azt, hogy vetés céljaira csak jól fejlett, telt, egész­séges, nagyságra és súlyra, alakra egyenlő min­den szennyeződéstől mentes, erős, életképes csi­rával bíró magvakat használjunk, mert csak ezek rendelkeznek megfelelő tulajdonságokkal és elegendő tartaléktápanyaggal arra az időre, amíg a csíra, illetőleg a növényke annyira meg­erősödik, hogy a további növekedéshez szükséges tápanyagokat a talajból fel tudja venni és még kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is erő­teljesen tud fejlődni. A korszerű vetőmagtisztitógépek mindezen kö-Amikor az újságban olvastam a cukor­­fejadag leszállításáról szóló hírt, először kissé csodálkoztam, de őszintén mondva, rövidesen megváltoztattam véleményemet. Ha kevesebbet termelünk, az természetes, hogy akkor kevesebb jut mindannyiunk számára. És hogy bizony cukorrépából ke­veset termeltünk, az igaz. Magunk láthat­tuk, hogyan néztek ki cukorrépa-földjeink az elmúlt évben. Sokhelyütt répát nem is lehetett látni, csak gyomot. Ami pedig még súlyosabbá teszi e tényt, az, hogy az EFSz-ek és állami gazdaságok répaíöldjei sem voltak különbek. Mi, a galántai járás szövetkezeti tagjai, gép- és traktorállomásának dolgozói köte­lezettségvállalásainkkal 108.804 literrel több tejet, 115 darabbal több borjút, 1078- darabbal több elválasztott malacot, 3125 kg-mal több sertéshúst és 35 darabbal több bárányt juttatunk dolgozóinknak- — Kötelezettségvállalásaink 2,034.556 korona összeget képviselnek. A növénytermelésben járásunk 1617 má­zsával több búzát, 33 mázsával több ro­zsot, 99 mázsával több zabot, 120 mázsával több árpát 1686 q-al több kukoricát, 1108 q-al több ‘ kendert, 1230 mázsával több burgonyát. 3913 mázsával több cukorrépát, 26 mázsával több dohányt, 15 mázsával több napraforgót, 585 mázsával több hü­­velyesveteményt juttat a dolgozóknak. — Mindez 2,010.802 koronát képvisel. A gép- és traktorállomás 103 traktorosa, 39 más munkása és 47 dolgozója a trakto­rok fokozott kihasználására, az üzem­anyagtakarékosságra tett- kollektív köte­lezettségvállalásaikkal és más felajánlá­saikkal 3,023.871 koronát takarítanak meg. Biztosítjuk Önt, drága Gottwald elvtárs, mag azt jelenti, hogy a vetőmag 1 kg-jában 2 dkg szennyeződést (gyommagot) találunk. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy 1 kg búza kb. 33.000 magot tartalmaz, míg pl. a legveszedelmesebb gyomnövények egyike a vadrepce 50.000-et, ak­kor a két dkg vadrepce kereken 1000 gyom­magot jelent. Ha a búza tenyészterületére vonatkoztatjuk ezeket a számokat, úgy még világosabb képet kapunk. Hektáronként 180 kg vetőmagot szá­mítva 1 kg vetőmag tenyészterülete kb. 64 négy­zetméter, tehát 10 méter hosszú és 6.4 méter széles az a sáv, amelyre 50.000 gyommagot ve­tünk. 180 kg búzában 2 százalékos szennyező­dés mellett 3.6 kg gyommag van. innék vetés­­területe 330.4 négyzetméter. magot használjunk vetelményeiket teljesítik. A tisztításnál a vető­magból kikerült magvakat nem szabad Szemesen feletetni semmiféle álattal, hanem csak lisztté őrölve, mert a bélcsatornán keresztül a magvak a trágyatelepre kerülnek, majd ismét a talajra, ahol tovább szaporodnak. Nyilvánvaló, hogy a gyomnövények irtására való törekvés a mezőgazdasági fejlődés legfon­tosabb előfeltétele; az ehhez vezető út pedig a mezőgazdaság gépesítése és a szakszerűen vég­zett munka. Bedéc.s Gyula, a leleszi mezőgazdasági Iskola tanítója. A hibát nem a kedvezőtlen időjárásban kell keresni, habár az is rossz hatással volt a termésre, hanem elsősorban sa­ját magunkban. Hisz rajtunk, mező­gazdákon múlott, hogy cukorrépánkat elnyomta a gyom. Most nincs más hátra, mint beismerve hi­bánkat, s a jövőben minden erőnket latba­­vetve kell harcolnunk azért, hogy nagyobb gonddal és több szaktudással emeljük a termést. Közellátásunkban előfordult hiá­nyosságot csakis így tudjuk kiküszöbölni. Köpönczei József Zseliz. hogy a galántai járás minden mezőgazda­­sági dolgozója hazánk szocialista építésé­nek nagy ügyéhez odaadóan sikeresen el­végzi az előtte álló feladatokat. A vállalt kötelezettségeket és teljesítésüket rendsze­resen ki fogjuk értékelni a csoportokban, brigádokban EFSz-ekben, gép- és trak­torállomásokon. A legjobb dolgozók és cso­portok tapasztalatait népszerűsíteni fogjuk és minden dolgozót megismertetünk ve­lük. Éljen a nagy, legyőzhetetlen Szovjet­unió. az egész világ békebástyája oldalán szocializmust építő hazánk! Éljen Kommunista Pártunk, minden győzelmünk ihletője és szervezője! Éljen csehszlovák kormányunk! Éljen vezérünk, szeretett Klement Gott­wald elvtársunk! Dicsőség a lángeszű vezérnek, Joezif VIsszarionovics Sztálin elvtársnak! A kötelezettségvállalásokat a galántai járás szövetkezeti tagjainak munkásainak, tisztviselőinek, a gép- és traktorálomások szakembereinek közös gyűlésein tárgyal­tuk meg és hagytuk jóvá. Az EFSz-ek és tagjai adóilletékeiről Szocialista építésünkben igen nagy szerep jut a munkás, paraszt és a dolgozó értelmiség szoros szövetségének. Minden erőnkkel oda kell hatnunk, hogy ez a szövetség edződjék és erő­södjék. Epitö igyekezetünk gyümölcseit, a kul­túrát, szociális-egészségügyi intézményeinket munkásaink mellett földműveseink is egyenlő mértékben élvezik. Persze nem volt ez így az­előtt, mert míg munkásaink keresetük után a­­dót fizettek, addig földműveseink nagyrésze ettől mentesítve volt, ami nem segítette elő a munkás-paraszt szövetség megszilárdulását. Nemzetgyűlésünk ezért helyesen iktatta tör­vénybe a mezőgazdasági adót, amely ezúttal a földműveseinket is ugyanolyan mértékben érinti, mint munkásainkat. Az új adótörvény nagymértékben hozzájárul mezőgazdasági , termelésünk fellendítéséhez. Kis és középparasztjainknak nagy segítséget nyújt a nagyüzemi termelésre való áttérés. Ép­pen ezért az új adótörvény a szövetkezet tag­jait a magángazdálkadó földműveseinkkel szem­ben előnyben részesíti. Melyek ezek az előnyök? A III. és IV. típusú EFSz-elnk a közösen meg­művelt terület után az egy hektárra eső évi át­lagos terméshozam szerint fizetik a mezőgazda­­sági adót. A háztáji gazdálkodásra meghagyott földterület után azonban már a szövetkezet e­­gyes tagjai fizetnek adót, s ezért ezt a területet nem számítják be a közösen művelt földterü­letbe. Ezek szerint az adó a kiszámított alap­ból 2 százalékot tesz ki. Mindazoknak az EFSz­­ek, melyek a III. és IV. típusú gazdálkodás sza­bályzatát elfogadták, két évenként 50 százalé­kos adókedvezményben részesülnek. Az I. és II. típusú szövetkezeteknél azonban csak a közösen megművelt földterület utáni be­vétel, amelyet a szövetkezet nem a saját tag­jaitól szerzett, (papiföldek), esik adó alá. Az I. és a II. típusú szövetkezet tagjai a szö­vetkezetbe adott földterületük utáni bevételt egyénenként adózzák. Az alacsony tipusú szö­vetkezetek az adóalap 3 százalékát fizetik, és az I. és a II. típusban csak 10 százalékos adó­engedmény lehetséges. Abban az esetben, ha a szövetkezet az év folyamán elfogadja a maga­sabb típusú EFSz-ek gazdálkodási szabályzatát, ettől kezdve a magasabb típusú EFSz-ek adó­alapja szerint fizet. Milyen adót fizetnek a III. és IV. EFSz-ek tagjai? v A közös gazdálkodásban szerzett pénzösszeg vagy természetbeni jutalom nem esik adó alá. Adó alá esnek azonban a háztáji gazdálkodás be­vételei, melyet a fentemlített egy hektárra eső évi hozam szerint állapítanak meg. A III. típusú szövetkezet tagjainak bevétele amelyet a szö­vetkezettől pénzben, természetben a beadott föld használata után kapnak, szintén adó alá esik. Ha a munkaegységek, a háztáji gazdálkodás és a beadott földek használata után szerzett be­vételek nem haladják meg a 15.000 koronát, a­­dót nem fizetnek. Az 1. és a II. típusú szövetkezetek tagjai gazdálkodásukból, beleszámítva a szövetkezet­nek közös gazdálkodásra beadott földjeit is, a­­dót fizetnek. Az adót itt is a fentjelzett eljárás szerint állapítják meg. A szövetkezeti tagok adóilletéke az adólap 2 százalékától 40 száza­lékig terjed. Azok a szövetkezeti tagok, akiknek több kiskorú gyermekük van, kedvezményben részesülnek. Két gyermeknél 15 százalék, há­romnál 30 százalék, négy és több gyermek után pedig 45 százalék adóengedményt kapnak, de ez nem haladhatja túl a 6.000 koronát. A szö­vetkezetek gyermektelen tagjainál 10 százalék­kal emelkedik az adókivetés. A II. típusú szö­vetkezet tagjai pedig 10 százalékos adóenged­ményben részesülnek. Ha a földműves az év folyamán a szövetkezet tagjává válik a hátra­lévő időszakban olyan adót fizet, mint a szö­vetkezet, amelybe belépett. Minden egyes személy, aki mezőgazdasági a­­dót fizet, február 28.-ig köteles beadhi adóbe­vallást, az illetékes járási nemzet bizottság pénzügyi osztályára. Ezenkívül az adózó köte­lessége kiszámítani az adó összegét, s minden felhívás nélkül három részletre, és pedig 20 százalékot április 4.-ig, 30 százalékot julius 31.-ig, 50 százalékot pedig november 30.-ig, kö­teles befizetni. Az adóbevallási Ivek kitöltésénél, ha arra az EFSz-eknek szükségük lesz, segítséget kapnak a járási nemzeti bizottság pénzügyi dolgo­zóitól. Mint a fentemlítettekből láthatjuk, a maga­sabb típusú szövetkezetek adókedvezményben részesülnek. Kisebb mértékben az alacsony tí­pusú EFSz-ek is. Az új adótörvény életbelépése meggyorsítja a falú szocialista építését. » * * KLEMENT GOTTWALD köztársasági el­nök a kormány javaslatára február 5-i hatá­rozatával Václav Alest főállamügyésszé ne­vezte ki. * * * IPARI ÜZEMEINK dolgozói a tervnek idő­előtti teljesítésén kívül nem feledkeznek el az anyagtakarékosságról sem. Nagyon szép és követésre méltó példát nyújtanak e téren a partizánkei gépgyár szerkezeteket-összeál­­lító részlegének dolgozói, akik május elseje tiszteletére vállalták, hogy május 1-ig 200 kg színesfémet és 100 kg acélt takarítanak meg, több mint 14 200 korona értékben. Ugyancsak ezen gépgyár 1701-es számú mű­helyrészlegének dolgozója Krajcsi Ágoston egyéni kötelezettségvállalást tett, hogy ^gész­­évi munkatervét 8 hónappal előbb, vagyis május 1-ig teljesíti. Megjegyzés a cukorfejadag leszállításához Nepomucký elvtárs földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági ki­állításon szívélyesen elbeszélgetett EFSz-ink küldötteivel Drága Gottwald elvtárs, teljesítjük feladatainkat ígérik Gottwald elvtárshoz intézett levelükben a galántai járás traktorosai és az EFSz-ek tagjai A galántai járás EFSz tagjai és traktorosai meleghangú levélben köszöntötték köztársa­sági elnökünket, melyben ígérték, hogy a párt- és kormányhatározatok reájuk eső ré­szét mindenben teljesítik, sőt túl is szárnyal jók. A levélben többek között ezeket írják:

Next

/
Thumbnails
Contents