Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-22 / 8. szám
fzatmct Gazdálkodjunk úgy, hogy a szövetkezetek szocialista szövetkezetekké, tagjai pedig jómóduakká váljanak Jozef Nepomucký földművelésügyi miniszter beszéde ______________________________________Földműves ___________________________________ ^1953. február 22. fokozatosak, mégpedig először a beadási körzetek alapján, tekintetbe véve a természetes termelési feltételeket és az egyes mezőgazdasági üzemek nagyságát, és emellett a falusi gazdagok beadási kötelezettsége fokozott. Az új begyűjtési rendszer lényegében az eddiginél következetesebben biztosítja annak az elvnek betartását, hogy a nagyok többet adjanak be és a kicsik kevesebbet, és értékeli a jól gazdálkodó egységes földműves szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok munkáját. Most a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok előre tudni fogják, hogy a szilárdan megállapított beadások teljesítése után szabadon rendelkezhetnek feleslegeikkel, eladhatják magasabb árakon és ezzel megjavíthatják a dolgozók élelmiszerellátását a városokban </s egyben gazdálkodásukban jobb eredményeket érhetnek el. A dolgozók, főként a nagy ipari városokban jogosan elvárják, hogy ezek a feleslegek az ő asztalukra kerüljenek az állami felvásárlás útján és a rendesen megszervezett parasztpiacokon keresztül. Tisztelt jelenlévők, elvtársak és elvtársnők! Emeljük a munkatermelékenységet Hogy az összes dolgozók — hazánk szocialista építői — ezen jogos igényének.eleget tegyünk, — ez megköveteli mezőgazdaságunktól, hogy sokkal többet termeljen, mint eddig. A régi módszerrel nem lehet többet termelni. Ehhez nemcsak új szervezési forma szükséges, hanem új munka- és termelési módszerek is. Zápotocky elvtárs kormányelnök újra megmagyarázza, hogy a szocializmus felépítése annyit jelent, hogy annyit kell termelni, hogy terménybőség legyen mind ipari, mind mezőgazdasági cikkekben. Ezért ez azt jelenti, hogy lényegesen fokozni kell a munkatermelékenységet a nemzetgazdaság valamennyi szakaszán és annal inkább a mezőgazdaságban, amelyet a kapitalizmus kis- és középparasztok oly óriási számában elmaradottságban hagyott, mert ez az elmaradottság előnyére volt. Egységes földműves szövetkezeteink funkcionáriusainak már nem elegendő az a tudás, ami elegendő volt a kisgazdaságok számára. Nem elég a tudása már a gép- és traktorállomások és a népi igazgatás dolgozóinak sem. Az agrotechnika, agrobiológia, a szocialista mezőgazdaság szervezése és irányítása alapvető ismereteit a legrövidebb időn belül el kell sajátítani. Óriási segítséget nyújtanak nekünk a szovjet mezőgazdasági tudománynak és a magas termések és magasfokú hasznosság mestereinek tapasztalátái. Ezekből a tapasztalatokból mind több élenjáró szövetkezeti tagunk merít, és ma már gyönyörű eredményeket érnek el munkájukban. Nem elegendő azonban, hogy néhányszáz szövetkezeti tag kiváló eredményeket érjen el. Ezzel a mezőgazdasági termelés még nem emelkedik. Ehhez szükséges az, hogy az élenjáró szövetkezeti dolgozók példáját a szövetkezeti tagok tömegei kövessék. Ehhez széleskörű népszerűsítésre van szükség és a haladó tapasztalatoknak az emberek tízezreinek gyakorlati munkájába való bevezetésére. Éppúgy, mint a Szovjetunióban, nálunk is érvényes a nagy sztálini igazság, hogy minden a káderektől függ! Az ifjúság iskoláztr*ása Elsősorban biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb számú ifjú szövetkezeti tag látogassa mezőgazdasági iskoláinkat. Ki kell fejleszteni nekünk a műveltség utáni vágyat, perspektívát kell adni nekik az egységes földműves szövetkezetekben végzett munkájukban. Oj, szocialista parasztértelmiséget kell nevelni. Nálunk nagy lehetőségek vannak — a párt és a kormány minden előfeltételt megad hozzá. Hiány van azonban abban, hogy mezőgazdasági iskoláinkat az ifjú szövetkezeti tagok aránylag kevesen látogatják. Hasonló súlyt kell fektetni az egységes földműves szövetkezetek felnőtt kádereinek szakmabeli előkészítésére a tanfolyamokon, valamint a szövetkezeti tagok tömeges oktatásán. A tanfolyamokban és az oktató körökben végzett eddigi oktatási módszereket az idei téli időszakban új módszerrel helyettesítették, szervezett szövetkezeti munkaiskolákkal, ahol a szövetkezeti tagok elsajátítják a növényi és állattenyésztési termelés alapismereteit. Arról, hogy az oktatásnak ez az új módszere milyen érdeklődést kelt a szövetkezeti tagok körében, tanúskodik az, hogy áz eredetileg tervezett 600 szövetkezeti munkaiskola helyett 915 van működésben és 28 ezer szövetkezeti tag tanulja bennük a haladó agrotechnika és zootechnika alapvető ismereteit. A szövetkezeti dolgozók számára szemléltető iskolát jelentettek a járási mezőgazdasági kiállítások, amelyeket 148 járásban rendeztek és amelyeken a résztvevőknek alkalmuk nyílott megismerkedni nemcsak a járás legjobb egységes földműves szövetkezeteinek eredményeivel, hanem azokkal a munkamódszerekkel és eljárásokkal is, amelyekkel ezeket az eredményeket elérték. Tisztelt barátaim, elvtársak és elvtársnők! Néhány megjegyzést akarok fűzni a mintaalapszabályzat-tervezethez, amelyről Čulen elvtárs földművelésügyi megbízott fog beszámolót tartani. A mintaalapszabályzat nagy segítséget jelent földműveseinknek, mert megmutatja nekik a helyes és világos utat szövetkezeteink építésére és a sikeres gazdálkodásra és megmutatja, hogy az egyedül helyes úton csak azok a szövetkezetek haladnak, amelyeknek tevékenysége a közös növényi és állattenyésztési termelésre irányul. A mintaalapszbályzat-tervezet hallatlan visszhangot keltett a szövetkezeti tagok és egyéb kis- és középparasztok soraiban. Mezőgazdaságunk több, mint félmillió dolgozója, — szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok, nemzeti bizottságok és tagjaik és más mezőgazdasági dolgozók — megvitatták a mintaalapszabályzat-tervezetet csaknem 13.500 gyűlésen és 288 járási konferencián. A mintaalapszabályzat-tervezet megtárgyalása az egységes földműves szövetkezetek nagy része számára indításul szolgált ahhoz, hogy a javaslatok elveinek fényében értékeljék eddigi munkájukat és megtárgyalják a konkrét intézkedéseket gazdálkodásuk megjavítására. A mintaalapszabályzat-tervezettel kapcsolatos vitában a szövetkezeti tagok érintették az egységes földműves szövetkezetek' gazdálkodásának, a szövetkezetek munkája megjavításának, megszilárdításának és fejlesztésének majdnem valamennyi alapvető kérdését. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni néhány kérdést, amelyekre szeretném felhívni az önök figyelmét is. 1. A szövetkezeti tagok nagy többsége beleegyezett a háztáji gazdaság maximális félhektárban való megállapításába. Amennyiben egyes hangok hallatszottak, hogy a háztáji gazdaság területe nagyobb legyen, meg kell mondani: a személyes gazdaságot csupán kiegészítő gazdaságnak lehet minősíteni. A szövetkezeti tagok fő bevételi forrása egyedül a szövetkezetben végzett közös munka. A személyes tulajdon terjedelme csupán akkora lehet, hogy a szövetkezeti tagokat ne vonja el a szövetkezeti gazdaságban végzett közös munkában való részvételtől. 2. A szövetkezeti alapok kérdésével kapcsolatban azt kívánom megjegyezni: ezekről a kérdésekről élénk vita folyt. Olyan nézetek merültek fel, hogy le kellene szállítani az oszthatatlan alap részét és emelni kellene a szociális alap dotációját. Az oszthatatlan alap jelentőségét mindeddig a szövetkezeti tagok nagy része nem értékeli kellőképpen, A közös szövetkezeti gazdálkodás további fejlesztése és megszilárdítása elképzelhetetlen a szövetkezet gazdasági alapjának megerősítése nélkül, ami az oszthatatlan alap állandó növelésében nyilvánul meg. 3. A szövetkezeten belül demokrácia kérdéséhez: a mintaalapszabályzat-tervezet kiemeli a taggyűléseknek, mint a szövetkezet legfelsőbb szervének jelentőségét. A mintaalapszabályzat cikkelyeiben, amelyek a taggyűlések jogköréről szólnak, le van fektetve minden egyes tag alapvető és elidegeníthetetlen joga, hogy résztvegyen hozzászólásával a taggyűlésen a közös szövetkezeti gazdaság igazg.'^.sának alapvető kérdéseiről való döntésben. Ezzel természetesen összefügg a szövetkezet választott szerveinek felelőssége a taggyűléssel szemben. Ezt a felelősséget funkciójuk ellátásáért és a közös szövetkezeti vagyon védelméért viselik. Természetesen tudatosítani kell azt, hogy a mintaalapszabályzat elfogadásával nem ér véget a munka. Hogy a mintaalapszabályzat a szövetkezet igazi alaptörvényévé váljék, szükséges, hogy ma minden nap a szövetkezetekben az alapszabályzatot életbe léptessék és hogy a betartásáért folytatott mindennapos harc elválaszthatatlan részét képezze a szövetkezet megszilárdításáért folytatott harcnak. Az a tény, hogy a kongresszusi bizottsághoz a köztársaság valamennyi részéből az egyéni és kollektív kötelezettségvállalások tízezrei érkeztek, a legjobb előhírnöke annak, hogy a tavaszi munkák megkezdése már ehhez a célhoz fog vezetni. Január végén a kormány foglalkozott az öszszes tavaszi munkák idejében és jó minőségben való elvégzésének biztosításával, ami alapját képezi a gazdag termésnek, lehetővé teszi számunkra, hogy minden dolgozó asztalára ezt adjuk, ami az emelkedő életsznívonal biztosítására és ami az elégedettséghez szükséges. Mezőgazdasági gottwaldi ötéves tervünk utolsó évének e feladata teljesítéséhez szükséges, hogy az összes szövetkezeti tagok és az összes becsületes kis- és középparasztok becsületesen dolgozzanak. Tisztelt barátaim, elvtársak és elvtárs nők! Ez a mi programmunk, amelyet a kongresszus elé terjesztünk és amely az egységes földműves szövetkezetek új mintaalapszabályzatának tartalma is. Ezt a programmot a kongresszus elé terjesztjük,- amely úgyszólván az 1913. évi győzelmes és dicsőséges februári napok 5. évfordulójának előestéjén folyik le. Akkor is a parasztbizottságok küldötteinek ezrei és a kis- és középparasztok ezrei gyűltek össze az egész köztársaságból az emlékezetes Vencel-téri manifesztációra. Eljöttek, hogy harcosan manifesztálják hűségüket a munkások és parasztok szövetségéhez és egyetértésüket nyilvánítsák Csehszlovákia Kommunista Pártjának és akkori kormányelnöknek — Klement Gottwaid elvtárs, mostani köztársasági elnöknek, eljárásával. Eljöttek, hogy megmutassák harcos akaratukat és készségüket a benesi áruló reakciós klikkel szemben és e klikk reakciós puccskísérletével szemben. Eljöttek, hogy védelmezzék a kassai kormányprogramm keresztülvitelei, amely meghatározta, hogy a nagybirtokosok, a rneradékbirtokosok és árulók földje azok kezébe tartozik, akik e földeken dolgoznak. A győzelmes február után a kassai kormányprogrammnak ez a része is az utolsó betűig teljesült — hála a munkásosztálynak, hála Csehszlovákia Kommunista Pártjának, és Klement Gottwald köztársasági elnöknek. Hálánk ezért a szovjet népet, annak dicső hadseregét és a nagy Sztálint illeti, mert a nagy Honvédő Háborúban aratott dicsőséges győzelme nélkül mi sem szabadultunk volna fel és nem építhetnénk ma a szocializmust boldog hazánkban. Ezért a mai első földműves szövetkezeti kongresszusunk legyen kifejezője a csehek és szlovákok Nemzeti Arconala iránti hűségünknek, amelynek élén Csehszlovákia ' dicsőséges és drága Kommunista Pártja áll. Fejezze ki őszinte szeretetünket a legjobb gazda és a munkásosztály és az összes dolgozók leghűségesebb fia — Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnök iránt! Kongresszusunk fejezze ki hű és örök barátságunkat a Szovjetunió és népe iránt, legyen kifejezője az el nem múló szeretetnek és tiszteletnek a béke hűséges zászlóvivője, az egész világ összes dolgozóinak atyja, a nagy Sztálin iránt! Most a következő fő feladatok állanak előttünk 1. Rendesen megművelni a földet, a növényi termelést megszervezni úgy, hogy a hozamok biztosítsák az állami beadásokat, a szövetkezet, tagok élelmezését és elegendő takarmányt biztosítsanak a gazdasági állatok számára. 2. Minden téren kifejleszteni a közös állattenyésztési , termelést, helyes ápolással és takarmányozással fokozni az állatok hasznosságát, megjavítani az állatok tenyésztési értékét és emellett teljesen kihasználni a szovjet módszereket. 3. Megállapítani és következetesen betartani a helyes munkanormákat, célszerűen e terv alapján kidolgozni a munkaegységeket a termelés biztosítására, a termelékenység növelésére és a jövedelem igazságos elosztására. 4. A legrövidebb időn belül elsajátítani az agrotechnika és zootechnika alapszabályait, megismerni és érvényesíteni a tudomány és a gyakorlat dolgozóinak legújabb ismereteit, fokozni a szövetkezet vezető dolgozóinak szakismereteit, hogy szakmájuk specialistáivá, a termelés szervezőivé váljanak. 5. Megszilárdítani és jó minőségűvé tenni a szövetkezet vezetését úgy, hogy valóban irányítsa a szövetkezetei, hogy a munkát jói megszervezze, hogy a szövetkezeti tagoknak sokoldalú segítséget nyújtson a haladó munka és termelési módszerek érvényesítésében, segítse a szocialista munkaverseny fejlesztését, gondoskodjék a rendről, a megbízható nyilvántartás és ellenőrzés alapján. 6. Lankadatlanul tovább igyekezni, megnyerni a kis- és középparasztokat az egységes földműves szövetkezetekbe, új egységes földműves szövetkezeteket alapítani, kérlelhetetlen harcot vívni a falusi gazdagok ellen és a szövetkezetekből való kiűzetésükért mindenütt ott, ahová befurakodtak. Az EFSz-ek I. országos kongresszusának levele a szovjet kolhozparasztokhoz A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő kolhoztanácsnak, Moszkva Drága kolhoztag elvtársak! Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek kiküldöttei, akik Prágában az egységes földműves szövetkezetek I. országos kongresszusán összegyűltek, az összes csehszlovákiai szövetkezeti tagok nevében forró testvéri üdvözletüket küldik nektek. A szovjet kolhozföldművesek ragyogó példája, akik a haladó emberiség nagy tanítójának, Jozef Visszarionovics Sztálin elvtársnak vezetése üatt kiépítették a szocialista mezőgazdaságot, a világnak ezt a leghaladottabb mezőgazdaságát, számunkra végtelen megerősödést jelent. A szovjet kolhozok gyakorlatában szerzett gazdag tapasztalatok, a szovjet mezőgazdasági tudomány ismeretei, a ti értékes tanácsaitok, amelyeket földműveseink a Szovjetunióban tett látogatásaik alkalmával, valamint a ti kiküldötteiteknek nálunk, Csehszlovákiában tett látogatása alkalmával kaptak, számunkra felmérhetetlen értékű támogatást jelentenek a szocii lista mezőgazdasági termelés kiépítésében. Földműveseink nagyon sok értékes ismeretet szereztek arra, hogyan kell felhasználni a leghaladóbb munka és termelési módszereket. Azrnban a legértékesebb dolog, amit a szovjet dolgozóknál láttunk és amit legjobban meg akartunk tanulni, az a szovjet kolhoztagoknak becsületes viszonya a szocialista termeléshez, a közös munkához és a meleg viszony a kolhozgazdálkodással. Becsülettel fogunk dolgozni egységes föliműves szövetkezeteink kiépítésén és megszilárdításán, minden irányban fejleszteni és fokozni fogjuk a termelést és tanulni fogunk, drága elvtársak a ti bő tapasztalataitokból, hogy így minél előbb kiépítsük hazánkban a szocializmust és munkánkkal hozzájáruljunk a világbékéért folyó harchoz. Éljen és erősödjék a Szovjetunió és Csehszlovákia népei közti örök testvériség Éljen szeretett elnökünk, Klement Gottwald elvtárs! Éljen Jozef Visszarionovics Sztálin elvtárs, az összes dolgozók nagy vezetője és tanítója! A csehszlovákiai egy 5ges földműves szövetkezetek 1. országos kongresszusának kiküldöttei. Vlagyivosztok fejlődése Vlagyivosztokban és a Csendes-óceán partvidékén hatalmas változások mentek végbe a szovjethatalom éveiben. Vlagyivosztok lett ennek a vidéknek nemcsak adminisztrátív, hanem ipari központja is. A vlagyivosztoki „Metalliszt” gyár az egész partvidék széniparát, a mechanikai gyár pedig az egész szovjet Távol-Kelet halkombinátjait látja el gépekkel és berendezésekkel. A helyi ipar több mint százféle terméket gyárt. A város élelmiszeripari üzemei évenkint sokmillió rubel értékű terméket készítenek. Vlagyivosztok kikötője sohasem fagy be. A kikötőbe hatalmas óceánjáró hajók futnak be a világ legkülönbözőbb országainak zászlói alatt. Az áru azonban nemcsak tengeri úton jut a városba. Vlagyivosztok a transzszibériai fő vasútvonalnak is végállomása. Öránkint futnak be szerelvények a pályaudvarra. Vlagyivosztokban egész sor tudományos kutatóintézet és tanintézet működik. Itt van a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának távolkeleti fiókintézete, az Összszövetségi Földrajzi Társaság fiókintézete, a Csendesóceáni Halgazdasági és Öceánográfiai Tudományos Kutatóintézet. A városban politechnikai főiskola, pedagógiai és tanárképző főiskola is működik. Több mint tízezer kultúrcsoport van Bulgáriában Bulgáriában nagy munkát végeznek a kultúrcsoportok. A felszabadulás óta több mint tízezer kultúrcsoport alakult az országban, mintegy 250.000 részvevővel. Az üzemi és falusi kultúrcsoportok száma egyaránt gyorsan növekszik. Az üzemi kultúrcsoportok száma a felszabadulás óta 120-ról 1123-ra emelkedett. A bulgáriai falvakban több mint 62.000 részvevővel 1748 színjátszócsoport, 808 énekkar, 650 tánccsoport, 141 zenekar, 16 operett- és egy operaegyüttes működik. Külön művészeti körökben foglalkoznak a gyermekekkel. Körülbelül 5500 úttörő és középiskolai kultúrcsoport működik, több mint 60.000 részvevővel. A bolgár néphadseregnél is jelentősen megnövekedett a kultúrcsoportok száma. A néphadsereg tagjainak 60 százaléka kapcsolódott be a kul túrmunkába. A bolgár kormány gondoskodik a nemzetiségek kuítúrális színvonalának emeléséről is. A kolarovgrádi körzetben eddig több mint hetven török nemzetiségi kultúrcsoportot létesítettek. Kölarovgrádban és Haszkovóban két szabadtéri színpadot rendeltek be a török nemzetiségiek számára. A bolgár kultúrcsoportok közül többet a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban is megismertek. A „Georgi Dimitrov” egyetemi kórus és a „Bodra Szmjana” úttörőegyüttes például már többízben szerepelt nagy sikkerei külföldön.
