Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-22 / 8. szám
Mnr Földműves " _ ■ ______________________________^1953. február Й. Gazdálkodjunk úgy, hogy a szövetkezetek szocialista szövetkezetekké, tagjai pedig jómóduakká váljanak Jozef Nepomucký földművelésügyi miniszter beszéde A szövetkezeti termelés növekedése és a szövetkezetek gazdasári megerősödése Az egységes földműves szövetkezetek osztályrészének mezőgazdasági össztermelésünkben való növekedéséről až egységes földműves szö-Hasonlóképpen, mint ahogyan aránytalan volt az egységes földműves szövetkezetek számának növekedése, úgy aránytalan volt földterületük növekedése is, amely a következőképpen gyarapodott : Mezőgazdasági földterület: II—IV. típusú 1951 1952 EFSz-kben %-kal %-kal III—IV. típusú 15 99 EFSz-ekben Szántóföldterület: 59 112 11—IV. típusú • EFSz-ekben III—IV. típusú 19 91 EFSz-ekben 64 100 Ha az állami gazdaságok földjét leszámítjuk a földek összterületéből, a II—IV. típusú egységes földműves szövetkezetek ma a mezőgaz-Az év folyamán a szövetkezetek által megművelt földterület állandóan növekvő terjedelme, további kis- és középparasztok belépése az egységes földműves szövetkezetekbe nem nyújt megbízható alapot az EFSz-ek mint egységek által elért hektárhozamainak pontos kiszámítására. Az 1950, 1951 és 1952 évi hektárhozamok összehasonlítása, annak ellenére, hogy az 1952 évi hektárhozamok előzetes felülvizsgálása néhány terményfajtában, mint pl. rozsban csökkenésre mutat, arról tanúskodik, hogy a gabonafélék termelése az EFSz-ekben szilárdult a föld jobb megművelése által és mind maguk az EFSz-tagok, mind a gép- és traktorállomások brigádjai munkája megjavításának következtében. Így van ez különösen azokban az esetekben, amikor az EFSz-ek alkalmazták a kiváló szovjet agrotechnikai módszereket. A jó példák egész sorát említhetjük fel. A berouni járásban a szuchomaszty-i EFSz a keresztsoros módszerrel elvetett búzában 35 mázsa hektárhozamol ért el. A kromerizsi járás popovicei EFSz-е két hektár ketesztsoros módszerrel elvetett búzában 40.5 mázsa hektárhozamot ért el. A cseh-morva fennrikon is a jihlavai járás bedrichovi EFSz-e a keresztsoros módszerrel elvetett zabban 40 mázsa hektárhozamot ért el. Hisz csupán a gép- és traktorállomásokon keresztül mezőgazdaságunkba és mindenekelőtt a szövetkezeti mezőgazdaságba az 1948-1952. években több mint 16 milliárd koronát ruháztak be. E pénzösszeget a gépállomások építésén kívül elsősorban a traktorok és más mezőgazdasági gépek beszerzésére fordították. A gép- és traktorállomásoknak csupán négy év alatt 16.200 traktoregységet, 15.000 önkötöző gépet és 459 kombájnt juttattak. A gép- és traktorállomások ezáltal szövetkezeti mezőgazdaságunk döntő technikai alapjává váltak. Ennek legmeggyőzőbb bizonyítékát nyújtja az egységes földműves szövetkezetek javára a gép- és traktorállomások által végzett munkálatok évről-évre növekvő terjedelme. Mig 1950-ben a gép- és traktorállomások 920.000 átlagos hektárterjedelemben végezték el az EFSz-ek mezei munkáit, ami összteljesítményük 40.9 százalékát tette ki. 1951-ben az egységes földműves szövetkezetek érdekében végzett munkák terjedelme 2,541.000 átlaghektárra (az összteljesítmény 66.9 százalékára), 1952-ben pedig már 2,939.000 átlagos hektárra (az összteljesítmény 75.4 százalékára) emelkedett. A feltűntetett számadatok arról tanúskodnak, hogy az egységes földműves szövetkezetek a gép- és traktorállomások oszthatatlan egysévetkezetek által megművelt növekvő földterület adatai tanúskodnak: dasági földterület 37.9 százalékán és a szántóföldterület 40.1 százalékán gazdálkodnak. A közös gazdálkodású (III. és IV. típusú) egységes földműves szövetkezetek százalékaránya az állami gazdaságok földjének leszámítása után a megmaradó mezőgazdasági földterület 31.8 százaléka, a szántóföldterületnek pedig 33.5 százaléka. A legtöbb összesített földterület emellett a III. és IV. típusú egységes földműves szövetkezetekben van (az állami gazdaságok földjének leszámítása után), éspedig a következő kerületekben: Pozsony (a mezőgazdasági föld 57 százaléka; szántóföld 54.7 százaléka), Ústi nad Labem (a mezőgazdasági föld 52.2 százaléka; a szántóföld 58.2 százaléka), a legkevesebb pedig a következő termelő kerületekben: Hradec Králové (a mezőgazdasági föld 15.5 százaléka; a szántóföld 15.4 százaléka), Olomouc (a mezőgazdasági föld 16.3 százaléka; a szántóföld 15.6 százaléka). Ennek ellenére nem elégedhetünk meg a burgonyában és a cukorrépában és néhány ipari növényben, pl. a lenben és komlóban elért eredményekkel. A burgonya és a cukorrépa ugyan olyan növények, amelyek sokkal több kézimunkát igényelnek, mint a gabonaneműek, azonban a példák százai bizonyítják, hogy e termények jó és gondos ápolása és helyes agrotechnika mellett, továbbá istallótrágya alkalmazásával igen jó eredmények érhetők el. A pelhrimovi járás horní veszi EFSz-e pl. egy hektárról 385 mázsa burgonyát takarított be. A Császlav-járási drahovicei EFSz egy hektár fészkes módszerrel elvetett burgonyaterületről 406 mázsa burgonyát takarított be. A Zsatecjárási lisany-i EFSz egy kövérföldű dűlőben 685 métermázsa hektárhozamot ért el a cukorrépában. A kromerizsi járás kiszelovicei EFSz-e egy hektáron 862 métermázsa — és egy másikon 760 métermázsa hektárhozamot ért el a cukorrépában, úgy, hogy mindkét hektár átlaga öli mázsát tesz ki. A kiszelovicei EFSz 48 hektárt vetett be cukorrépával és hektáronként átlag 401 métermázsa hozamot ért eL A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaegységek szerint jutalmazott traktorosok jobban dolgoznak, mert anyagilag érdekeltek az egységes földműves szövetkezet gazdasági eredményeiben. A traktorosok munkaegységek szerint való jutalmazása ezért jelenleg a gép- és traktorállomások munkái megjavításának és a szövetkezetekkel való kölcsönös kapcsolatuk megszilárdításának egyik legfontosabb tényezője. A gép- és traktorállomások agronómusi szolgálatának kiépítése és munkájának megjavítása hatékony segítséget fog nyújtani egységes földműves szövetkezeteinknek: A gép- és tratkorállomások, valamint az egységes földműves szövetkezetek kölcsönös együttműködésének megvitatása nem kis mértékben hozzájárult a hektárhozamokra szóló szerződések megkötéséhez, amelyeknek pontos betartása kell, hogy minden gép- és traktorállomás, valamint minden szövetkezet számára megszeghetetlen törvénnyé váljék. Meg kell jegyeznünk, hogy ha a gép- és traktorállomások és brigádjaik múlt évben végzett munkája általában részben megjavult, még komoly hiányosságok is vannak, amelyekről az egységes földműves szövetkezetek részéről igen sok vád és panasz hangzott fel. A gép és traktorállomások agronómusai túlnyomó többségben még nem teljesítik úgy küldetésüket, ahogy kellene. Az egységes földműves szövetkezetek számára még korántsem jelentik azt, amit kellene; tanácsadót és gazdatársat, aki ismeri a szövetkezet minden dűlőjét, aki résztvesz az egész évi termelési terv összeállításában és aki egész éven át gondoskodik a munkáknak mind a szövetkezeti tagok, mind a traktorosok által agrotechnikai határidőn belül való legjobb elvégzéséről, Az igazgatók, műszakiak és brigádvezetők sincsenek mindig helyükön és nem irányítják mindig a traktorosokat és kombájnosokat úgy, ahogy kellene mind munkájukban, mind a traktorok, kombájnok és az összes többi gépek gondos és rendszeres karbantartásában. Máskülönben elő sem fordulhatna, hogy rövid használati idő után oly siralmas állapotban érkeznek traktorok és gépek a javítóműhelyekbe, hogy a javító munkások gyakran nem tudják, mit kezdjenek velük és aztán annyi alkatrészt és pótgéprészt használnak el, hogy az öntödék és fémmegmunkáló műhelyek nem képesek szállítani számunkra. A gép- és traktorállomások szervezési biztosításában felülről lefelé az eddiginél sokkal jobban kell biztosítani az állami fegyelmet, személyes felelősséget és ellenőrzést. Kell, hogy a jó traktorosnak olyan legyen a viszonya traktorához, mint amilyen a jó gazda, EFSz-tag viszonya a reábízott egy pár lohoz. 1950 óta az EFSz-ek állatállományának része emelkedett a gazdasági állatok összállományában. A gazdasági állatok egyes fajtáinak része a II. —IV. típusú egységes földműves szövetkezetekben az egész állományban a következő volt: C X C Ф Xi С ф-Q О «м i—t Ю ю LO 05 rH г-4 г-t % % % szarvasmarha 12 14.5 33.8 tehén 11.5 13.6 32.4 sertés 11 17 37.7 anyasertés 11.8 19.6 39.7 juh 9.8 21.5 39.7 tyúk 11.8 13.3 30.1 Az egységes földműves szövetkezetek gazdasági állatállományának növekedését főleg a közös istállókban elhelyezett állatállomány gyors növekedése okozza. Azonban nemcsak az abszolút gazdasági állatállomány gyarapodik, hanem egyúttal növekszik a szarvasmarhák 100 hektár termelési területre eső száma is (sűrűség). így még 1951-ben a közös tenyésztésben vagy a háztáji gazdaságok tenyésztésében lévő gazdasági állatállomány 100 hektárra eső sűrűsége 44 darabot tett ki, 1952-ben pedig már 48.5 databot. A közös tenyésztésben lévő gazdasági állatállomány (a háztáji gazdaságok állattenyésztésén kívül) 1951-ben 33.6 darabot tett ki, 1952- ben elérte a 36 darabot. A sertéstenyésztés helyzete még kedvezőbb. Míg 1951-ben 100 hektár szántóterületre 58.6 A magasabbfokú hasznosság elérését erősen fékezi a saját takarmánytermelés elégtelen biztosítása. Az egységes földműves szövetkezetek, amint az egész évi termelési tervek és az évvégi zárszámadások mutatják, az állattenyésztésükből eredő bevételük 40 százalékát a magvastakarmányfélék vásárlására fordítják s e ténynek a saját takarmánytermelésre fordított fokozott gondoskodás által kell véget vetni. A dús és magvastakarmányfélék hektárhozamai állandóan alacsonyak és korántsem használnak ki minden lehetőséget intenzív takarmánytermelésre. A takarmánytermelés nálunk eddig extenzív, míg állattenyésztésünk sokkal magasabb fokban intenzív. A magvastakarmányfélék és növények alacsony termelésének az a következménye, hogy az EFSz-eknek a mostani téli időszakban vásárolni kell magvastakarmányszükségletük 70 százalékát. A szövetkezeteknek feltétlenül ki kell termelniök saját takarmányszükségletüket és meg kell teremteniük takarmányalapjaikat. Mindenekelőtt kell, hogy Az EFSz-ekben a legkevesebb és lehetőleg a legrosszabb gondoskodást a borjak nevelésére fordítják. Nem végezzük kellő mértékben a borjúistállók épületeinek rendbehozását, a borjakat gyakran nedves és rosszul szellőzött istállókban helyezzük el, nincs mozgási lehetőségük és szenvednek a rosszultápláltságtól. Ezért fontos, hogy fokozatosan hozzáfogjunk a borjak egyszerű és olcsó tehénistállókban, szovjet módszerek szerint való rideg nevelésének bevezetéséhez. A borjak rideg nevelése egészséges és jól fejlett borjakat eredményez, később magasfokú tejhozammal és hasznossággal s a további fajnemesítő és gyarapító munka alapjául szolgálnak. Tisztelt barátaim, elvtársak és elvtársnők! Általános jelentést tettem az egységes földműves szövetkezetek eddigi fejlődéséről és részben gazdálkodásunk eredményeiről is. Az EFSz-ek fejlődéséről és általános állapotáról szóló általam feltüntetett adatok mögött azonban meg kell látnunk az egyes szövetkezetek között levő jelentős különbségeket is. Egyrészt jó eredményeket elért, fejlett szövetkezeteink vannak. • Ha jó teljesítményt akar tőlük, akkor nem esik nehezére kora reggel felkelni, hogy rendesen megetesse, megitassa és megtisztítsa a lovakat. S ha eljön az este, nem távozik el az istállóból mindaddig, amíg ugyanezt meg nem tette, beleértve a rendes aljazást, hogy a lovak reggelig rendesen megpihenjenek. Ugyanezt teszik-e a traktorosok saját jó lovaikkal? Irányítják-e okét erre az igazgatók, műszakiak és brigádvezetők? Néha igen. Sajnos, ki kell jelentenünk, hogy sok nagyon sok gépállomáson nincs ez így. A traktorosok többnyire a mezőre való elindulásuk előtt érkeznek gépeikhez. Naftát töltenek, a lábítókra hágnak és elrobognak. Viszszaérkezésük után a traktor a garázsban hagyják, vagy még azt sem teszik, és ez megismétlődik mindaddig, míg a kerekek nem szűnnek meg forogni és míg a traktor a második főjavítás céljából nem megy a javítóműhelybe. Ez nem általános jelenség, nem minden traktoros ilyen fajtájú. A túlzsúfolt javítóműhelyek és főleg a csúcsmunkák idején álló traktorok arról tanúskodnak, hogy igen sok ilyen traktoros van és hogy mindnyájunknak gondoskodnunk kell arról, hogy a gép- és traktorállomások s az összes dolgozóink a kellő politikai és szakmai fokra jussanak, hogy egyáltalában ne legyen ilyen rossz traktoros, hogy a gépekhez való viszonyuk olyan legyen, mint egy jó gazda viszonya az ő pár lovához. darab esett, ebből közös tenyésztés alatt 39.2 volt. 1952-ben e szám 84.5 darabra gyarapodott összesen, amiből közös tenyésztésben 58.6 darab állott. Ha egyfelől egészen kedvező számos állatállomány, főleg a sertésállomány fejlődése, másfelől nem elégedhetünk meg az elért hasznossággal, főleg a tejhozammal, habár a tejhozam a szövetkezeti istállókban általában magasabb, mint a magánszektor istállóiban. Szövetkezeteinkben .még kismértékben használják fel a szovjet termelési módszereket, főleg a Malinyinova-módszert, habár több szövetkezet bizonyítja eredményeivel, mily haszonnal jár ez a módszer. így például a ftokycany járásbeli vityinkai egységes földműves szövetkezet 1952- ben elérte az átlagos évi tejhozamot minden egyes ellenőrzött tehénnél. Majdnem minden egyes közös istállózásban lévő tehén ellenőrzés .<ao alá volt véve és tejhozamuk 3842 kilogrammot tett ki. nro A Domazslice járásbeli brnyirovi EFSz 1952- ben hatvan tehénnél több, mint 3300 kilogramm átlagos évi tejhozamot ért el. A Tábor járásbeli marso.vi EFSz évente ellenőrzött 40 tehénnél évi átlagos 3028 kilogramm tejhozamet ért el. A sztodi EFSz-ben Dvorák Anna etetőnő a malacoknál 90 dekagramm átlagos súlytöbbletet ér el, egyeseknél pedig az 1.11 kg-ot is eléri. A boszkovicei járásban a letovicei EFSz a malacoknál minimális takarmányfogyasztás mellett 75—80 dkg átlagos súlytöbbletet ér eL az egységes földműves szövetkezetek igyekezetüket olyan takarmányfélék termelésére irányítsák, amelyek döntő jelentőségűek, éspedig a mezei széna és a szilázstakarmány félék, lucerna, és lóherefélék és tarlókeverékek termelésre, amely növények az össztakarmányalapnak körülbelül felét teszik ki. Fontos továbbá a burgonya és a takarmányrépa termelése, amelyek számunkra a második fontos takarmányfajtát jelentik és emellett a sertések második legfontosabb takarmányát képezik. A hektárhozamok emelésének lehetőségében, főleg a talaj jó trágyázásában, a korai ültetésben és a növénykultúrák jó gondozásában itt még nagy tartalékok állnak rendelkezésünkre. Az állattenyésztés további hiányossága az, hogy az EFSz-ek gazdasági állatállománya, főként a szarvasmarhák egészségi állapota nem kielégítő. Ezt egyrészt a takarmányhiány, másrészt azonban a helytelen nevelés, elégtelen ápolás és a rossz gondozás okozza. ezzel szemben vannak még olyan szövetkezetek, .amelyek lemaradnak fejlődésükben és amelyek még fejlődésük kezdeti nehézségeit sem tudták leküzdeni. Miért vannak különbségek az EFSz-ek között A III. és IV. típusú EFSz-ek 1952. évi gazdasági eredményeinek előzetes felülvizsgálása szerint, amennyiben az egész év folyamán közösen gazdálkodtak, olyan a helyzet, hogy a szövetkezetek 14.1 százaléka vagy túlhaladta, vagy elérte a munkaegységek tervezett értékét, az EFSz-ek 41.7 százaléka ugyan nem érte el a tervezett munkaegység teljes értékét, azonban a kifizetett előlegek mellett legalább részben pótjutalékokat — 5, 10, 20 vagy több százalékot fizethettek még ki. Hátra marad még azon egységes földműves szövetkezetek 44.2 százaléka, amelyek rosSz gazdálkodásuk következtében nem érték el a végleges mérleg alapján a munkaegység végleges értékét, sem pedig a kifizetett előleg összegét. 1. А И—IV. típusú egységes földműves szövetkezetek földterülete a következőképpen gyaга pod ott: Mezőgazdasági földterület Szántóföld hektárokban hektárokban 1950 december 31-ig i s * s e s f j , 1,134.392 816.059 1951 december 31-ig s s > • • í e , , 1.305.610 971.350 1952 december 3l-ig t . 2.598.073 1,859.987 2. E földterületből а III—IV. típusú egységes földműves szövetkezetekre a következő menynyiség esett: • Mezőgazdasági földterület Szántóföld hektárokban hektárokban 1950 december 31-ig s 6 i a g 8 и % § 645.718 476.706 1951 december 31-ig . ........................ . . 1,028.633 780.255 1952 december 31-ig ....... . . 2,181.803 1,557.297 Hövénytermelés A gép- és traktorállomások Az egységes földműves szövetkezetek megszilárdulásával és a szövetkezetek növénytermelésének gyarapodásával kapcsolatban meg kell említenünk a gép- és traktorállomások termelésében nyújtott segítségének növekvő szerepét. Már Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciáján hangsúlyozták a technika és gépesítés döntő szerepét a hektárhozamok növelésében. A gép- és traktorállomások tevékenysége nagy szervezési és politikai segítségéit kívül jelentős anyagi segítséget jelent szövetkezeteinknek. get képeznek és hogy a szövetkezetek nem nélkülözhetik a gépállomások segítségét. Az egységes földműves szövetkezetek, valamint a gép- és traktorállomások közti kölcsönös kapcsolatok javulására, a géppel végzett munkák minőségének megjavítására, ezáltal a termékenység fokozására, továbbá a gép- és traktorpark tökéletesebb kihasználására nézve rendkívüli jelentőséggel bír az EFSz-ek tagjainak sorából a gépállomások számára történő traktorosok szerzése és munkaegységek szerint való jutalmazása. Állattenyésztési termelés Biztosítsuk a takarmányalapot Nagyobb gondot fordítsunk a borjak nevelésére
