Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-15 / 7. szám

Í953. február 15 Лаьаа 8 Földműves A nemzetgazdaság fejlődése Szlovákiában 1952-ben Néhány megjegyzés az idei tejbeadásról A tejbradási kötelezettségekről szóló rende­letet az új begyűjtési rendszer alapján állapí­tották meg. Nézzük csak e rendelet egyes pont­jait, hisz oly nagy jelentőséggel bírnak az EFSz­­ek és a még egyénileg gazdálkodó földművesek számára. A tejbeadási kötelezettségek megállapításánál kétféle módon járnak el. Az egységes föld­művesszövetkezetek és a 2 hektáron felüli ma­gángazdálkodók számára a tejbeadást a föld terjedelme, vagyis a hektárok szerint állapít­ják meg, figyelembe véve a nagysági csoportot, amelybe az illető földműves tartozik és a vi­déket, amelybe a mezőgazdasági üzem a terme­lési lehetőségek szerint tartozik. Ha pedig szö­vetkezeti tagokról vagy 2 hektáron aluli föld­művesekről van szó, a tejbeadást a tehenek száma szerint írják elő. A hektárok szerinti beadási normákat 10 cso­portba (a felső csoport a legnagyobb) és a 6 részre osztjuk, (az első részben а III. és IV. tí­pusú EE'Sz-ek vannak, a többiben pedig az egyes üzemek terjedelmük szerint). A tehenek száma alapján megállapított normák szintén 10 csoportot és 2 részt tartalmaznak. Az első részbe tartoznak а III. és IV. típusú EFSz-ek tagjai a 0,5 hektáros háztáji gazdálko­dásukkal, valamint a fél hektáron aluli földmű­vesek és a föidnélküliek, a második részbe pe­dig a 0,5 hektáron felüli, de 2 hektáron aluli földművesek tartoznak. Azokban a járásokban, amelyekben az egyes községek termelési lehe­tőségei között jeientős eltérések vannak, a be­gyűjtési minisztérium járási meghatalmazottja az egységes normák mellett területi normákat engedélyezhet. A járás összbeadási kötelezettsé­gének azonban nem szabad kárt szenvednie a külön normák miatt. Az illetékes járás beadási normált ha csak lehet, be kell tartani a járás minden községében. A tejbeadások előírásának új módszere lehe­tetlenné teszi a kulákok spekulációit, akik gyak­ran beférkőztek a szétíró-bizottságba, hogy ott a beadások szétírásánál saját érdekeiket szol­gálják. Ez most már lehetetlen, mert a beadá­sokat a járási begyűjtési meghatalmazott álla­pítja meg normák szerint, úgy hogy mindenki maga kiszámíthatja, hogy milyen beadási köte­lezettség alá esik. A szétírásnál a kis- és kö~ középföldművesek érdekeit szem előtt tartják, vagyis olyan magasak lesznek beadási kötele­zettségek, hogy azok tejesítése mellett bőven maradjon tej családja számára is. Ha pedig a 2 hektáron aluli kisparaszt egyik tehene meg­döglik, akkor az egy tehénre eső részt, beadási kötelezettségéből az év hátralévő részére leír­ják. A fél hektáron aluli földművesek (а III. és IV. típusú EFSz-ek tagjai is) ha csak egy te­henet tartanak, nem esnek beadási kötelezettség alá, amennyiben: a) legalább 2 öreget tartanak el, s ha férfi­ről van szó, akkor, az öregebb 65 évnél, s ha nőről, az öregebb 55 évnél. b) ha legalább három 15 éven aluli gyermeket tartanak, c) ha két 15 éven aluli gyermeket és 1 öre­get gondoznak. A szövetkezetek nem esnek tejbeadási köte­lezettség alá, ha bizonyos mennyiségű földet a tervezett tehénállomány nélkül vettek át. A kulákok 10 százalékkal több tejet kötelesek beadni, mint amennyit a norma előír a nagysági csoport szerint. Ezzel szemben a 2 hektáron aluli föld­művesek, amennyiben nem tudják beadni tej­kontingensüket, akkor a tej helyett adhatnak be más terményt. 100 liter tejnek megfelel 100 tojás, vagy 2—3 kilogram szalonna, vagy 15 kilogram sertés élősúlyban. A beadott tejnek 3,5 százalék zsiradéktarta­lommal kell rendelkezni. Ha a zsiradéktartalom ennél magasabb, vagy alacsonyabb, akkor a kü­lönbséget literekben átszámolják. Az új rendelet biztosítja a tejbeadás rendszeres teljesítését. Megállapítja ugyanis az évnegyedekre eső részt. Fontos azonban, hogy a havi, sőt heti be­adást is folyamatosan teljesítsük. Erről a járási meghatalmazottnak és a helyi nemzeti bizott­ságoknak kell gondoskodniok. Ha a szövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodó eleget tett tej­­beadási kötelezettségének, s hasonlóképpen azok a földművesek, akik nem esnek beadási kötele­zettség alá, tejfeleslegüket szabadon árulhatják a mezőgazdasági termények szabad piacon való árusításáról szóló rendelet szerint. Mivel elegendő tejet akarunk biztosítani dol­gozóink számára, nem engedjük meg, hogy a tejbeadást bárki is szabotálja. Itt mindenekelőtt a kulákokra gondolunk, akik már a 320 kilós üszőket is pároztatják. Márpedig tudjuk, hogy az ilyen üszőből nem lehet jó fejőstehén, s a borjút sem tudja rendesen táplálni. Hasonló­képpen azáltal is megrövidítik a tejtermelést, hogy a borjúkat túl sokáig hagyják szopni. Mivel az új beadási rendszer a tényleges ter­melési lehetőségekből indul ki, végét kell vetni egyszersmindenkorra annak, hogy a termelők a tejet vízzel hígítsák. Az ilyen esetekben a leg­szigorúbb eljárást kell indítani. Mindannyiunk érdeke, hogy minél több tejet termeljünk. Ezt pedig csak a tehenek gondos ápolásával és a szovjet tapasztalatok bevezeté­sével érhetjük el. A szlovák statisztikai hivatal jelentést közölt a nemzetgazdaság fejlődéséről Szlovákiában az 1952.-es évben. A jelentés többek között a kö­vetkezőket tartalmazza: Az ipari termelés terjedelme Szlovákiában 1952-ben 24 százalékkal magasabb volt, mint 1951-ben. A nehézipari termelés 1952-ben 39.1, a könnyűipari termelés pedig 13,9 százalékkal növekedett. Emellett természetesen megnöve­kedett a barnaszén bányászata 23, a naftáé 45, a vasércé 16, a mangánércé 26 százalékkal, to­vábbá a villanyáramtermelés 16 százalékkal, a hengerelt gyártmányok előállítása 26, a fémmű­velő gépeké 44, a golyóscsapágyaké 83, az acél­öntvények gyártása 32, a gyapjú szöveteké 30, a sertéshús termelés pedig 11 százalékkal nö­vekedett. * Az ipari termelés tervét 1952-ben 94.2 szá­zalékra teljesítették. Ebből a nehézipari minisz­térium üzemeiben 90, a könnyűipari megbízotti hivatal üzemeiben pedig 96,6 százalékos ered­ményt értek el. Sok fontos terméknél túltel­jesítették a tervet. így volt ez például a naf­­tatermelésben, a szinesfém-félárúk gyártásában, a villamosáram előállításában, sok gépgyártmány, gyapjúszövet, öltöny és lábbeli gyártásában. Az 1952.-es évben az iparban sok techno­lógiai eljárást tökéletesítettek, a nehéz mun­kákat gépesítették, és több új cikk gyártását be­vezették. A mezőgazdaságban a szocialista szektor Az elmúlt napokban Bomstein Oszkár, az ipolynyéki EFSz agronómusa szaktanácsért fordult a Szabad Földműves szerkesztőségé­hez. Mivel kérdéseire részletes választ tudunk adni, a földművelésügyi megbízotti hivatal szakembereinek segítségével és mert e vá­laszból több EFSz tanulhat, közöljük olvasó­inknak a levélváltást. Bornstein Oszkár leírja, hogy az ipolynyéki EFSz földjei barna-agyagosak, kissé sava­­nyuak és struktúra nélküliek. Ezt az okozta, hogy már vagy 10 éve nem részesültek rend­szeres művelésben- Ezenkívül a nagy száraz­ságok sincsenek jó hatással a terméshoza­mokra. Itt tehát az embernek kell beavat­kozni a természetbe és rákényszeríteni arra, hogy több hasznot adjon A továbbiakban elmondja, milyen és meny­nyi trágyát használt: „Hektáronként 4, 5—6 mázsa műtrágyát használtam — írja, — de ezt a mennyiséget egyelőre nem tudom fo­kozni. Ezért * műtrágyák keverésével szeret­nék sikert elérni.” Leveléből kitűnik, hogy szemcsés szuperfoszfátot osztravai salétrom­mal akar keverni. Kérdezi, hogy ez a keverék megfelel-e, milyen kárt okoz egymásban a szuperfoszfát és az osztravai salétrom és hogy az esetleges károk ellenére is kifizető­dik-e ezzel a módszerrel kísérletezni. Kérdéseire a válasz a következő: Elsősorban is a műtrágyamennyiséget sem­mi esetre sem szabad csökkenteni, mert ma­gasabb terméseket csak akkor tudunk elérni, ha a trágyázás állandósul illetve tökéletese­dik. A műtrágyák mellett természetesen nem Tapasztalatból tudjuk, hogy nagy különb­ség van az állattenyésztés és az egyszerű ál­lattartás között. A jó állattenyésztőnek ala­posan ismernie kell az állatok természetét és igényét, figyelemmel kell kísérnie az állatok fejlődését és tulajdonságait. Csakis alapos is­meret alapján tudja kiválasztani azokat az állatokat, amelyeket érdemes tovább tenyész­teni. Hogy az állatgondozó rendesen tudja tel­jesíteni feladatait, ahhoz a gyakorlaton kívül elméleti tudással is kell rendelkeznie. Ezt a célt szolgálják a különböző állattenyésztési tanfolyamok, a szakkönyvek tanulmányozása stb. A sikeres állattenyésztés egyik legfonto­sabb követelménye a helyes takarmányozás. Az eleséget úgy kell összeválogatni, hogy az elegendő mennyiségű fehérjét és vitamint tartalmazzon. Legnagyobb szerepe a takar­mányozásban a pillangós növényeknek van, amelyek tartalmaznak elég fehérjét, vitamint és más tápanyagot A pillangós növények kö­zül is a herefélék a legalkalmasabbak, mert etethetjük őket zölden, szárítva, sőt silóta­karmánynak is felhasználhatjuk őket. A hereféléket zölden csak a sertésekkel és a baromfiakkal etessük, a szarvasmarháknak félszárított állapotban adjuk. Ellenkező eset­ben felfújódást okoznak. A szarvasmarhák részére a pillangós virágú takarmányokat csa­­lamádéval, takarmánycirokkal és takarmány­ra vetett napraforgóval keverve silózzuk. A csalamádénak és az édes takarmányciroknak nagy a cukortartalma, amely a silóban leköti a penészgombákat és így megakadályozza a rothadást. A silótakarmányok termelését úgy osszuk be, hogy azokat a pillangós viráguak­­kal egyidejűleg lehessen kaszálni. Az először és másodszor kaszált lucerna szárítva is meg­tartja a tápanyagokat, csakhogy kisebb mér­tékben, mint silózva. A réti szénákat nem ajánlatos silózni, mert ezek szárítva tárolják a „D”-vitamint; amelyre az állatoknak télen igen nagy szükségük van. szántóföld-tulajdona az 1951.-es év 28,2 száza­lékról 1952.-ben 47,3 százalékra növekedett. 1952 év végén а III. és IV. típusú EFSz-ek száma el­érte a 1696-ot. Bennük 100.000 mezőgazdasági üzem összpontosult, több, mint 950.000 hek­tár földdel. 1952.-ben 6 százalékkal több trak­torállomás dolgozott, mint 1951.-ben. A mező­­gazdasági munkák gépesítése 16 százalékkal megnövekedett. A befektetések terjedelme 1952.-ben az előző évhez viszonyítva 14 százalékkal magasabb lett. Oj gyárakat helyeztek üzembe és több meglévő üzem kapacitását megnövelték. A lakosságnak 8.700 lakást bocsátottak rendelkezésére. A kiskereskedelmi forgalom az állami és szö­vetkezeti elárusítóhelyeken tovább fejlődött. 1951-hez viszonyítva 13 százalékkal több kenye­ret, 4 százalékkal több disznószalonnát, 16 szá­zalékkal több tojást, 26 százalékkal több vajat és 26 százalékkal több bútorberendezést adtak el. A szocialista szektor 1952-ben 9 százalékkal több munkaerőt alkalmazott, mint 1951-ben. Az elmúlt év végén az összes alkalmazottak 29 százaléka nő volt. Elmélyült továbbá a dolgozók egészségéről való gondoskodás is. A korházi férőhelyek szá­ma 1951-hez viszonyítva 9 százalékkal növeke­dett. A bölcsődék száma pedig 28 százalékkal emelkedett. A különböző iskolák hálózata is lé­nyegesen kiszélesedett. szabad megfeledkezni az istáliótrágyáról és a trágyaléről sem. Helyes, hogy szemcséstrágyázásban látja a magas terméshez vezető egyik utat. Helyte­len lenne azonban, ha akár házilag, akár gyárilag szemcsézett szuperfoszfátot osztravai salétrommal keverné. Ezáltal ugyanis mind­két műtrágya elértéktelenedne. Szuperfoszfá­­tot soha sem szabad mésztartalmú trágyával keverni, márpedig az osztravai salétrom nit­rogénen kívül meszet is tartalmaz- Salétrom helyett inkább kénsavas amóniát használjon. Jó megoldás az is, ha a szemcsék összekeve­rése helyett a kénsavas amóniát fejtrágyának használja. A szemcsés szuperfoszfátot termé­szetesen előzőleg, a maggal együtt a sorokba vetjük. Nem szabad megfeledkezni a kálitrá­gyázásról sem. A 40 százalékos kálisó nagyon jő hatással van a növények fejlődésére. Helyes, ha szorgalmazza a szemcsés-trágya házi gyártását. Erre a célra a legalkalmasabb a szuperfoszfát. Ajánlatos, hogy 1 mázsa szu­perfoszfáthoz 1 mázsa szerves anyagot ke­verjen. A keverékből készült szemcséket a sorokba vetjük egyidejűleg a vetőmaggal. — Hektáronként 1 mázsát alkalmazzunk belőle. A helyes trágyázásra pontos útmutatást le­het szerezni Avdonin szovjet tudós műveiből. A trágyázási kísérletekben pedig az illetékes kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osz­tálya nyújt segítséget-Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a me­zőgazdasági termeléssel kapcsolatos kérdé­seikkel forduljanak szerkesztőségünkhöz. — Bármikor szívesen adunk szaktanácsot. A jól elkészített silótakarmány dúsan tar­talmazza mindazokat az anyagokat, amelyek az állatok fejlődéséhez elkerülhetetlenül fon­tosak. Emellett természetesen igen nagy szerepet játszanak az állattenyésztésben a rétek és legelők. Fordítsunk tehát nagyobb gondot azok ápolására. A szénánál fontos, hogy a legalkalmasabb időben kaszáljuk. Viljamsz akadémikus bebizonyította, hogy a későn ka­szált fű csak feleannyi emészthető fehérjét tartalmaz, mint az idejében kaszált-A gumós takarmányok szegények vitamin és fehérjetartalomban. Ugyanakkor azonban elősegítik az emésztést és Ízletessé teszik a takarmányt. A tehenek több tejet adnak, ha kis adagokban répaszeletet adunk neki. A gumós takarmányok között igen értékes a sárgarépa, amely igen nagy mértékben elő­segíti az állatok fejlődését. Alkalmas siló­zásra is. A sikeres állattenyésztés további fontos előfeltétele az istállók és az állatok tisztán­tartása. A tisztaság fél egészség, — mondja a közmondás. Ennek a kérdésnek is nagyobb figyelmet kell szentelnünk. A tisztántartott állatok sokkal jobban ellenállnak a beteg­ségeknek Simkovič Béla, Ipolynyék HUSZÁR ILONA, az érsekújvári lenüzem dolgozója a szovjet módszereket már hosz­­szabb idő óta tanulmányozza. A tanultakat eredményesen hasznosítja. Kötelezettséget vállalt, hogy a fiatal dolgozó nőket megtanít­ja munkamódszerére, amellyel a lenkóró vá­logatásában a legjobb eredményeket érte el. Példáját Kosztolányi Hona élmunkásnő is kö­veti, aki a tilolásban tűnt ki jó munkájával, ö is felajánlotta, hogy május 1-ig átadja ta­pasztalatait munkatársnőinek Sikereinket a szovjet tapasztalatoknak köszönhetjük Mi, a kövecsesi mezőgazdasági iskola tanu­lói állattenyésztésünk fellendítésének érdeké­ben bevezettük az egyedi takarmányozást Ez annyit jelent, hogy minden tehénnek aszerint adtuk a takarmányt, hogy mennyi tejet ad. Hasonlóképpen a háromszori etetést és fejest is bevezettük Malinyinova szovjet fejőnö ta­pasztalatai szerint. A tőgymasszást az előhasi üszőknél is alkalmaztuk. A masszázs lényege abban rejlik, hogy a tőgy irharétegében lévő idegvégződések az ingerlést tovább vezetik a tejmirigy-hólyagocskákhoz. Ezáltal serkentik a mirigysejtek munkáját és meggyorsítják a tejképzést. Az utómasszázszsal pedig a tej zsírtartalmát befolyásoljuk. Ismeretes, hogy az utolsó tej­ben van a legtöbb zsiradék. Az üszőknél azért fontos a tőgymasszázs, mert így a tőgy kötőszöveteit nem hagyjuk zsírszövetekké módosulni. Egyidejűleg inger­lés útján a mirigysejteket aktívabb munkára serkentjük-A fejésnél nagy gondot fordítunk a tiszta­ságra, hogy tiszta, csíramentes tejet kapjanak dolgozóink. Amikor az elmúlt év eredményeit értékel­tük, kitűnt, hogy bizony érdemes volt rendes gazdálkodást folytatnunk. Beszéljenek he­lyettem a számok: Tehénállományunk 58 da­rab. A terv szerint 100.000 liter tejet kellett volna beadnunk a közellátásra. Tervünket túlteljesítettük, mert 140.300 liter tejet ad­tunk be. Teheneink évi tejhozama átlag 3.018 liter volt. Sikereinket a szovjet tapasztalatok beveze­tésének köszönhetjük. Meggyőződtünk arról, hogy igenis, lehet fokozni a termelést. For­dítsanak tehát nagyobb gondot állami gazda­ságaink és EFSz-eink a szovjet tapasztalatok bevezetésére s akkor nem lesz hiba a terv teljesítésében. Ferencz Gyula, Kövecses A losonci járási szövetkezeti konferenciáról A losonci járási szövetkezeti konferencián 159 küldött vett részt. A szövetkezeti tagokon kí­vül ott voltak a védnökségi üzemek és a trak­torállomás küldöttei is. A főbeszámoló után élénk vita keletkezett." 24 szövetkezet képviselője szá­molt be eddigi eredményeikről, hiányosságaikról és nehézségeikről. A felszólalók csaknem kivétel nélkül kritizál­ták a traktorállomást és a földműves-raktárszö­­vetkezetet. Az együttműködés megjavításának érdekében javasolták, hogy a raktárszövetkezet előre közölje az egyes termények átvételi árát, a begyűjtés közben pedig propagálja az ered­ményeket. Ezáltal jobb munkára serkentheti a beadásban hátramaradó szövetkezeteket és egyé­nileg gazdálkodó földműveseket. A traktorállo­másnak: is sokkal szorosabb kapcsolatot kell fenntartania az EFSz-ekkel. A raktárszövetke­zet és a traktorállomás ne lásson az EFSz-ben üzleti felet, hanem legyen a szövetkezet segí­tője, tanácsadója. A vita folyamán kitűnt, hogy a szövetkezeti tagok nagy megelégedéssel fogadták az új alap­­szabályzatot és benne a szövetkezeti gazdálko­dás megjavításának alapját látják. Már eddig is több intézkedést tettek a mintaszabályzat gya­korlatban való alkalmazására. Az EFSz-ek tagjai belátták, hogy 0.5 hektár elég a háztáji gazdál­kodásra. A kulákok elleni osztály harc is kiélese­dett. Természetesen ezzel még nem elégedhe­tünk meg. Nem szabad egy percre sem felhagy­ni az osztályellenség elleni harccal. A konferencia csúcspontja az I. országos szö­vetkezeti kongresszus tiszteletére tett kötele­zettségvállalások bejelentése volt. Számos szö­vetkezet tett értékes felajánlást. A vállalások túlnyomó része a tavaszi munkákra való jó elő­készületekre, az állattenyésztés fokozására, is­tállók javítására stb. vonatkoznak. Egyéni köte­lezettségvállalások is voltak. Éliás Lajos, a pel­­sőc'i EFSz sertésgondozója kötelezte magát, hogy május 9.-ig 40 sertést 120 kilogrammra kihiz­lal A konferencia végén a szövetkezeti dolgozók legjobbjaiból jelölték a küldötteket az I. orszá­gos szövetkezeti kongresszusra. Koncz János — Losonc A leleszi juhászok versenykihívása Majzer András saját bőrén próbálta, hogy mit jelent a papi nagybirtokosok kizsákmányolása. 40 évig dolgozott a leleszi birtokon. Most, ami­kor már a munkájából származó javakat saját maga és a dolgozó nép élvezi, 57 éves kora el­lenére is felfrissült erővel dolgozik, Társával, Horváth jubászszal szocialista versenyre hívja ki Deák Mihályt és Tóth Andrást, a fej­­szési állami gazdaság juhászait. A verseny pont­jai a következők: 1. 450 anyától elválasztanak és felnevelnek 525 bárányt. 2. A bárányok az elválasztáskor 23 kilogramo­­sak lesznek. 3. Minden anyánál 4.5 kilogram gyapjút ter­melnek. 4. A mintavásárra 15 fajkost küldenek. A verseny 1953 június végéig tart. A leleszi juhászok versenykihívásukkal meg akarják ja­vítani juhtenyésztésüket és fokozott termelés­sel járulnak hozzá a béke ügyéhez. M, A. Lelesz Válasz olvasóink kérdéseire Lehet-e szuperfosziífot osztravai salétrommal keverni? A ?ó takarmányozás a sikeres állattenyésztés titka Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krížková ?. — Telefon 332-99. — Szerkesztőség- Bratislava Krížková 7 — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Oráč” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p. zz.. Bratislava. Ul. Nár povstania 41. Irányító postahivatal: Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.— Kčs. félévre 50.— A lap felmondható minden év végén okt elsejéig. — Eng. szám.: PIO 566/52. IV.2'

Next

/
Thumbnails
Contents