Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-15 / 7. szám
1953. február 15. 7 TtatHiif TOWWVfiWS Kissatlón már felkészültek a tavaszi munkákra Kissalló — mint ahogy a nevébe is bele va szádjával, Nagysalló községgel úgyszólván hogy tulajdonképpen két különálló községről ban úgyszintén. Különbség a kettő között ne hanem minőségi téren is nagyon eltérő. Ki mint a kissallói — melynek mindössze 64 tag munkaeredményeivel túlszárnyalja a nálánál szádjait, a nagysallói EFSz-t is. A jó munka meghozza gyümölcsét Nézzük meg hát, hogyan is gazdálkodtak a kissallói szövetkezet tagjai a múlt évben. Mit tesznek annak érdekében, hogy ezévi gazdálkodásukat még eredményesebbé tegyék. A múlt évben megtanulták, hogy a jó munka kifizetődik. Ez megmutatkozik abban is, hogy, munkaegységenként 71 korona előleget tudtak kifizetni a tagoknak, megtakarítottak 2160 munkaegységet, tovább 124.000 koronát szétosztanak a ledolgozott munkaegységek arányában- Ezenkívül a természetbeni járandóság egy munkaegységre 2 kilogramm búza és 1 80 kg árpa Búzából és árpából 22 métermázsás termést takarítottak be hektáronként, A keresztsorosan vetett búzájuk pedig ennél is többet adott — hektáronként 24 métermázsát. — Hogy ilyen jó termésünk volt, azt a jó talajművelésnek, az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazásának és az ezzel kapcsolatos intézkedések pontos betartásának köszönhetjük — mondja Pšenica elvtárs, a szövetkezet alelnöke. Ámde Pšenica elvtárs ennek ellenére nincsen megelégedve az elért eredményekkel, — mert hozzáfűzi — ,,lehetett volna még jobb is” Szocialista munkaverseny a termelés motorja Nagyon helyesen jegyezte meg Pšenica elvtárs, hogy az eredmények fokozhatok. Igen. Mégpedig úgy, ha kifejlesztik a szocialista munkaversenyt. Természetesen ehhez a növénytermelő csoportot is fel kell osztani legalább két munkacsapatra, hogy ezek egymással versenyezzenek. Szükséges továbbá, hogy a csoport minden tagja előtt tisztán álljon a szocialista munkaverseny rendkívüli nagy jelentősége. De csak akkor tölti be hivatását, ha jól megszervezzek, ellenőrizzük és nyilvánosságra hozzuk a rendszeres értékelés eredményeit. Ezzel elérjük, hogy nemcsak a verseny résztvevői, hanem a szövetkezet többi tagjainak is közös ügyévé válik a munkaverseny-A szocialista munkaverseny új embert formál ki, új munkaviszonnyal. Arra készteti a versenyző szövetkezeti tagot, hogy mikor doln foglalva — valóban kis falucska. Szomösszenőtt. Az ismeretlen észre sem veszi, van szó. Az egyikben is van EFSz, a másikmcsak taglétszám és a terület nagyságában gondolná, hogy az olyan kis szövetkezet, ja és 435 hektár földje van — eddig elért nagyobb szövetkezetei, így például szomgozik, az agyát is bekapcsolja a munkába. Gondolkozzék azon, hogyan lehetne jobb munkamódszerrel, kevesebb munkaidő alatt, könnyebben elvégezni a mennyiségi és minőségi szempontot egyaránt figyelembe véve a reá háruló munkafeladatokat, úgy, hogy azzal a terméshozam is emelkedjék. A többtermelés elérése magasabb életszínvonalat jelent a tagok számára. Aki többet termel, az többet is érdemel. Hogy mennyire helyes ez a tétel, azt a kissallói EFSz-ben, Sárik József bácsi esete bizonyltja a legfényesebben, aki az állattenyésztésben dolgozik. Sárik bácsi már a 60-ik évét tapossa, de korát meghazudtolóan fiatalos a mozgása. — Húsz darab tehén gondozója. , — Már tizenötéves koromtól foglalkozom a tehenekkel. Tizenegy évig a nagytőrei Tábinger földbirtokosnál, 13 évig Csurgón, Bök Zsigmond bérlőnél, a második világháború előtt ugyancsak Csurgón voltam fejőgulyás. Van türelmem az állatok gondozásához és ezért szeretem ezt a foglalkozást. Múlt év februárjától dolgozom a szövetkezet tehenészetében — beszél magáról egy keveset Sárik bácsi. Sárik József megelégedetten beszél mai megváltozott életéről- De nem is csoda, hiszen havonta 3.500, sőt a múlt hónapban 4045 korona előleg ütötte meg markát. Természetesen, ezenkívül még természetben is megkapja jutalmát. Annak ellenére, hogy csak a múlt év februárjától dolgozott a szövetkezetben, kapott 966 kilogramm búzát ”és 872 kilogramm árpát, amely több, mint 18 métermázsa gabonát tesz ki. Példás munkájáért az a megtiszteltetés érte, hogy a szövetkezet képviseletében 5 is megjelent a járási konferencián Tejhozam szerinti takarmányozás magasabb tejátlag — Hallottam a többi szövetkezetek eredményeit, elhatároztam, hogy még jobban munkához látok, — mondotta. Sárik József gondos munkájának eredményét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2(. tehénnél — amelyből 11 a fejős — naponta 120 liter tejhozamot ér el. Ugyanakkor Oreska András fiával együtt 24 tehénnél csak 74 litert,, pedig ők sem kapnak kevesebb takarmányt, mint Sárik bácsi. A lényeges tejhozamtöbbletet a tehenek gondos ápolása és a tejhozam szerinti takarmányozással biztosítja. Csicsman nevű tehene például 25 liter tejet ad naponta. Egészen természetes, hogy ennek a tehénnek adja a legtöbb takarmányt. A munka jutalmazása terén is megvan a különbség- Sárik bácsi magasabb tejhozamot ér el, gondos és szakszerű munkája után, tehát nagyobb jutalmazást kap, mint Oreskáék. A kitermelt tejhozam szerinti jutalmazás — ez az igazságos műnkbe iazás alapja a tehenészetben. A többieknek is megvan adva a lehetőség a többtermelésre és a magasabb jutalmazásra, , csak követni kell Sárik bácsi példáját. A kissallói EFSz-nek nagy gondot okoz az istállóhiány. Állatállományuk egy részét a szomszédos községekben: Nagysallón és Hölvényben kénytelenek elhelyezni. Ez nagy munkatöbbletet jelent a szövetkezet számára és a munka ellenőrzését sem lehet rendszeresen megvalósítani. Ez azonban még ebben az évben megoldódik azáltal, hogy felépítik a 100 férőhelyes tehénistállót. Hogy a takarmányalapot biztosítsák, bevezetik a takarmány-vetésforgót. A takarmányozás megjavítását azért is szorgalmazzák, mert a magasabb hasznosságot nagymértékben elősegíti a bő és jóminöségű takarmány. ’«ak tisztított vetőmagok vetnek el Bokáig ér a ragadós, vendégmarasztaló sár. Ez azonban az EFSz-tagokat nem gátolja munkájukban, akik úgyszólván minden órát kihasználnak arra, hogy minél jobban felkészüljenek a tavaszi munkákra. Ennek érdekében kijavították a birtokukban levő gépeket, gazdasági eszközöket stb- Most pedig a trágyát hordják a melegágyak készítéséhez. A tavaszi vetésre szánt összes vetőmagot már napokkal ezelőtt kitisztították, hogy csakis tiszta vetőmag kerüljön a földbe. Ezzel is hozzájárulnak a hektárhozamok emeléséhez és elejét veszik a gyom elburjánzásának. így biztosítják a tavaszi munkák akadálymentes, gyors és jó elvégzését, amelyet ezévi gazdálkodásuk sikeresebbétételének alapját ágyazzák meg. Kovács István Д szövetkezetek küldöttei A járási szövetkezeti konferenciákon a szövetkezeti tagok legjobbjaiból megválasztották az I. országos kongresszus küldötteit. A példás növénytermelési és állattenyésztési dolgozók között a férfiakkal vállvetve nőket is találunk, akik szorgalmas munkájukkal kiérdemelték a bizalmat, hogy küldötté válasszák őket. • 1. Sárkány Júliát, a kosúti EFSz tehéngondozóját a galántai járási konferencia választotta küldöttül. Sárkányné két gyermek édesanyja. A munkából derekasan kiveszi részét. Napi normáját a szövetkezetben 150—200 százalékra teljesíti. Az elmúlt évben 330 munkaegységet dolgozott ie. Ő így biztosítja gyermekei számára a szebb jövőt. Példát vehet tőle többi asszony-társa» • 2. Herceg András ugyancsak a galántai járás küldötte. A taksonyfalvai EFSz elnöke. A szövetkezetét példásan vezeti. Nagy gondot fordít az egyénileg gazdálokdók meggyőzésére. Ennek köszönhető többekközt, hogy a község lakosságának 90 százaléka szövetkezeti dolgozó lett. • 3. A nagyszombati járási konferencia részvevői a 17 éves Petrík Annát is küldöttnek választották. Petrík Anna a brestovany-i EFSz tagja. Alig fejezte be a középiskola négy osztályát, azonnal munkába állt a brestovany-i állami gazdaságon. Amikor pedig 1951-ben megalakult a szövetkezet, annak lett példás dolgozója. 70 darab süldőről gondoskodik, amelyeknél napi 0,80 kilogrammos súlygyarapodást ér el. в 4. Remzsa János a Dolná Streda-i EFSz tagja a szeredi járást fogja képviselni az I. országos szövetkezeti kongresszuson. Mint a szövetkezet elnöke, példásan eleget tesz kötelességeinek. Munkatársaival 117 új szövetkezeti tagot szerzett a kis- és középföldművesek soraiból. © BARTAL LAJOS, az ipolyviski EFSz elnöke, akit az ipolysági járás szövetkezeti konferenciája azért választott kiküldöttül az I. országos szövetkezeti kongresszusra, mert jó szervező munkája révén a vezetése alatt lévő szövetkezet a besztercebányai kerület első szövetkezetei közé tartozik. A szövetkezet a multévi gazdasági tervét sikeresen teljesítette, amit az is bizonyít, hogy a beadás tervét 90 mázsa hússal és 20 168 liter tejjel túlteljesítette. Az EFSz már teljesen felkészült a tavaszi munkákra. A gépek és szerszámok kijavítása, a vetőmag és a műtrágya elkészítve várja, hogyha megpirkad a talaj, megindulhasson az 1953. év nagy munkacsatája. Az ipolyviski EFSz-ben a traktoros-brigád minden egyes tagja szövetkezeti tag. Védjük meg méheinkeť az elhullástól A nyugalmi időszak a méhészetben már letelik. Az időjárás enyhülése méh-családjainkat új fejlődésre ösztönzi- A dolgozó-méhek erősebben fűtenek és ösztönszerűen nagyobb gondozásban részesítik az anyát. Több táplálékot adagolnak neki, hogy a test fenntartásán kívül még a peték fejlődésére is jusson tápanyag. Az anya a több eleségtől fejlettebbnek látszik, kibővül potrohája, mert a petefészekben fejlődni kezdenek a peték. Február közepén az anya rendszeresen megkezdi az első peték lerakását. Ettől az időponttól a méhek a telelő csomóban állandó 34—35 Cu meleget tartanak, ami a peték további fejlődését biztosítja. Ilyenkor a fiasítás csak kis területen folyik. Az idő felmelegedésével mindig nagyobb területre terjed. A mézfogyasztás is fokozódik, mert a méhek a fiasítás etetéséhez és a nagyobb hőfok egyenletes tartásához több mézet fogyasztanak. Melegebb napokon és napsütésben méheink február végén időközönként már átrepülnek s tisztulásukat végzik. Ilyenkor résen kell lenni a méhésznek, mert gyakran a méhes környékét még hó takarja, de a méheket a meleg napsugár kicsalogatja lakásukból. Repülés közben ilyenkor sok méh átfázik és a hó tetejére száll pihenni. A havon pihenő méhek gyorsan lehűlnek, mégpedig annyira, hogy nem képesek tovább repülni és a havon megdermedve elpusztulnak. A méhes környékén Vizsgáltassuk meg Minden méhész tartsa erkölcsi kötelességének, hogy betegséggel gyanús méhcsaládjait vizsgáltassa meg a hrádoki méhészkutató intézettel (Csl. štátny výskumný ústav včelársky v Lipt. Hrádku.) Ez a kutató intézet minden méhbetegséget díjmentesen megállapít abban az esetben, ha a méhész az elhullott méhekből és a betegséggel gyanúsított méhcsalád élő méheiböl gyufás dobozba csomagol, va méhcsaládonként legalább 30 darab méhet postán elküld. Az élő méheket a gyufás dobozban lekénezzük, hogy ezek szállítás közben ne szenvedjenek. A gyufás dobozt átragasztjuk papír ragasz-szalaggal és ráírjuk annak a kaptárnak számát, melyből az elküldött méhek származnak. Ügyelni kell arra, hogy az ilyen minta küldésénél a méhek csaka havat szórjuk le száraz pélyvával. Száraz anyagokról napsütésben a méhek könnyedén tovább repülnek és visszatérnek lakásaikbaígy életük nincs veszélyben. Mi méhészek azt tartjuk, hogy minden egészségesen kitelelt méh koronát ér. Ezért védjük meg méheinket a fejlődési időszak kezdetén. Ezeknél az első átrepüléseknél figyeljük minden méh-család röpnyilását és röpdeszkáját, mert ezeken észrevehetjük a méh-családok egészségi állapotát, esetleges árvaságát, a népesség terjedelmét és mézkészletét is Az első kirepüléseknél azért könnyű megállapítani a méhek egészségi állapotát, mert a beteg méhek szintén átröpülnének, de betegségük miatt röpképtelenek. Az ilyen méhek a röpdeszkáról próbálkoznak felrepülni, azonban csak megugranak és a földre esnek. Sokszor tömegesen hullanak a kaptár elé. Ebben az esetben figyeljük meg a méhek, számyállását, ha ez kifordulva látszik és potrohájuk megnagyobbodott, akkor a legveszélyesebb betegségre gyaníthatunk, az úgynevezett méh-atka betegségre. Kevésbbé veszedelmes betegségek az egyszerű vérhas és a fertőző vérhas (noséma). Ezekben a betegségekben méheink röpülni tudnak, de a röpnyílást és röpdeszkát bélsárral bepiszkítják, mivel végbelük a bélsár nagy mennyiségét nem bírja tartani A fertőző vérhas betegségeknél szintén több hullát találunk a fenékdeszkán. a beteg családokat is egy kaptárból származzanak. A gyufás-dobozhoz kísérő levelet mellékelünk, melyben jelentjük, hogy mikor vettük észre a betegséget és milyen külső jelei mutatkoznak ennek. A kísérő levélben írjuk meg pontos címünket. A lakhelyen kívül közöljük az utolsó postát és a járási székhelyet. A méhek kivizsgálása után a méhészkutató intézet díjmentesen utasítást ad a betegség kezelésére és gyógyítására. Ne rettenjünk vissza attól a téves propagandától, hogy a kutató-intézet a beteg méhcsaládokat elégetteti. Ez nem igaz. Ma a méhészkutató intézet méhcsaládjaink ezreit gyógyítja és utasításokat ad a méhészeknek a gyógykezelés lehetőségeiről. A betegségek eltitkolása, vagy elhanyagolása sok kárt okozhat egész körzetek számára. Ezért a törvény nevében is köteles a méhész a betegséget azonnal jelenteni. Kísérjük figyelemmel méhész-társainkat és ne takargassuk ezek esetleges hibáit. Minden esetben nyíltan jelentsük az olyan méhészt, aki a be-чЧлурИйк tneg Már az első kirepülésnél gunuuskocijunk arról, hogy a méhes közelében itatót szereljünk fel. Az itatót mindig tisztán kell tartani, mert ez terjesztője lehet egyes fertőző betegségeknek, leggyakrabban a noséma betegségnek. A legalkalmasabb itatót egy kisebb víztartályból készítjük, mely csappal van ellátva. A csap alá függőlegesen szereljünk fel egy deszkalapot, melyen lassan szivárogjon a víz. A függőleges deszkalap azért fontos az itatóknái, mert a reá repülő méhek ürüléke a földre esik és nem tapad a deszkára. Noséma betegséggel megfertőzött méhek röpülnek és még munkát is végeznek. 'Mivel a noséma fertőző betegség és ennek terjesztői főleg a munkásméhek, melyek az ürülékkel terjesztik a veszedelmes betegséget, vigyáznunk kell az Hatóknál, hogy ezek úgy legyenek felszerelve, hogy az ürülék rájuk ne tapadhasson. A nosémában szenvedő méhek ürüléke édes, mert ez az élősdi a megfertőzött méhek gyomrát támadja és így nem képesek a táplálékra felvett mézet beteg gyomrukkal felemészteni. Ennek nagy része az ürülékkel és & noséma éiő=diekkel a szabadba kerül. Az Mézbeadás az tegség jelentését vagy gyógykezelését hanyagságból vagy egyéb okokból elmulasztja. Ezzel az intézkedéssel védjük saját méheinket, ami ma jelentős nemzetgazdasági vagyon. el=ő kirepiílést 4 nyen édes ürüléket szívesen nyalogatják az egészséges méhek, melyek ezen az úton fertőződnek meg. A noséma betegség így terjed a legnagyobb mértékben. A tél végén és kora tavaszkor sokszor észreveszünk olyan családokat is méhesünkben, melyek a kaptár röpdeszkáján és oldalain mászkálnak. A kaptár előtt sok hulla van. Az ilyen család éhezik. Ilyen családot, ha az időjárás megengedi (szükséges legalább 10 C meleg) bontsuk fel, aztán azonnal langyos méz vagy cukorsziruppal gyöngén locsoljuk meg. Utána adjunk nekik kész, lepecsételt mézeskeretet vagy mézes lepényt. Hidegebb időjárás esetén ezt a műveletet fűtött helyiségben végezzük el, de utána azonnal tegyük a méheket eredeti helyükre. Az EFSz-ek méhészeti és egyéb üzemi méhészetek úgy a magánméhészek is az erre az évre szükséges kaptárt és egyéb felszerelési tárgyat még február 15.-ig rendeljék meg a privigyei méhész szövetkezetnél. A méhészszövetkezet a megrendeléseket előjegyzésbe veszi és csak ezek szerint végzi a szükséges gyártást. (S. B.) évi termésből A mézbeadási kötelezettség teljesítésének határidejét az 1952 évi termésből, 1953 február 28-ra szabták meg. Ha a méhtenyésztő a fenti időpontig nem teljesíti beadási kötelezettségét, akkor az 1952. IX. 9-i kormányrendelet értelmében köteles pótadót és azon cukormennyiség árát megfizetni, amelyet a méhek etetésére kapott. A mézbeadás minden család után 2 kilogramm. Mérvadó az 1952. I. 1-i állomány. A rajok, és a serkentés aiapjan keletkezett családok nem esnek beadási kötelezettség alá. A beadás alól fel vannak továbbá szabadítva a kórházak, szociális intézetek, méhész-kísérleti intézetek és az öszszes iskolák. A mézbegyüjtés a Központi Méhészszövetkezet Prága II. Kremencova č. 3, vagy pedig annak meliékíiókja a privigyei központi méhészszövetkezet hatáskörébe tartozik. Ezek a központok a méhészegyesűletek közvetítésével végzik a mézbegyújtést. Mézes edényeket erre a célra a méhész-szövetkezet ad ki a kérvényezés után. A méhészek kötelesek a fentemlített határidőig természetes állapotban lévő, tiszta, és víztől meg cukortól nem megkárosított mézet beadni a gyűjtőhelyekre. Az 1953. II. 28-ig meghosszabított határidő végérvényesen kötelező minden méhész számára, A méhészek a méhek átteleltetésére szánt cukrot csökkentett árban kapják. De csak azok részesülnek cukorjuttatásban, akik beadási kötelezettségüknek rendesen eleget tesznek. Azok a méhtenyésztők, akik nem teljesítették beadási kötelezettségüket a méhek elhullása, vagy más természetokozta csapásból kifolyó okok miatt, 1953 január 20-ig kérvényezhetik járási begyűjtési meghatalmazottnál a beadási kötelezettség csökkentését. A kérvényt az állami méhészeti intézet, vagy a méhek betegségének esetében a JNB illetve a HNB igazolásával kell alátámasztani. A járási begyűjtési meghatalmazott a kérvényt átvizsgálja és a méhész-egyesület vélemény-nyilvánítása után arányosan csökkenti a mézbeadási kötelezettséget, amennyiben szó van: 1 a méhek 1952. V. 1. utáni elhullásáról fertőző betegség miatt, 2. a méhek tűz vagy más természeti csapás által okozott elpusztulásáról, 3. ha a tenyésztő eladta méheit 1952. V. L előtt, akkor a beadási kötelezettség egy része átszáll a vásárlóra. A méhész-egyesületek 1953 március 15-ig beadják a járási begyűjtési meghatalmazottnak azon méhészek jegyzékét, akik beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget. A jegyzékben fel kell tüntetni a be nem adott méz mennyiségét.
