Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-15 / 7. szám
6 fíptma Földműves 1953. február 15. Oszthatatlan alap - a kolhoz felvirágzásának forrása Szövetkezeti tagjaink most állítják fel az elmúlt év gazdálkodásának mérlegét, s egyidejűleg hozzálátnak az elkövetkező Időszak termelési tervének kidolgozásához. Némi segítséget akarunk nyújtani munkájukban. Ezért közöljük I. Petuchov cikkét a kolhozok oszthatatlan alapjáról: A kolhozparasztság a szovjet állam óriási segítségére támaszkodva egyre újabb sikereket ér el a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében. Az elmúlt évben a kolhozok több, mint 8 milliárd gabonát takarítottak be. Ez annyit jelent, hogy az előző évhez viszonyítva 600 millió púddal több gabonát termeltek. A Szovjetunió ezáltal a búzatermelésben világviszonylatban is az első helyre került, vagyis elhagyta a híres búzatermelő országokat, mint például USA-t, Kanadát és Argentínát. Az előző évekhez viszonyítva a len, napraforgó és burgonyatermelés is lényegesen emelkedett. Hasonlóképpen a fontos ipari növények termelése — gyapjú, cukorrépa stb. — is túlhaladta az 1951-es év eredményeit. Fokozzák az állatok hasznosságát A gabona, gyapot, len, cukorrépa és a többi mezőgazdasági termény termelése fokozásának fő forrása a elsőosztályú mezőgazdasági technika, amellyel az állam gazdagon ellátja a kolhozokat. Az állami traktoráilomások a mezőgazdasági munkák háromnegyed részét végzik a kolhozokban, bevezetik az agrotechnika legújabb vívmányait és a legmesszemenőbben segítik fokozni a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. A traktorállomások ezáltal elősegítik a kolhozok közös gazdálkodásának további fejlesztését és megszilárdítását, ami a kolhozparasztok anyagi jólléte fokozásának az alapja. A kolhozok, melyeknek az állam a traktorállomásokon keresztül óriási segítséget nyújt, a befektetési eszközöket felhasználhatják a termelési alap kiszélesítésére és a közös gazdálkodás továbbfejlesztésére. A kolhozok közös gazdálkodásának megszilárdítása és növelése szorosan összefügg az oszthatatlan alappal. Az oszthatatlan alap a kolhoztulajdon azon része, amelyet nem osztanak szét a tagok között a ledolgozott munkaegységekre. Ide tartozik mindaz, ami elkerülhetetlenül szükséges a gazdálkodás továbbfejlesztéséhez, mint az igavonó és a többi állat, a mezőgazdasági gépek és felszerelés, különböző szállítási eszközök, épületek és földek, amelyeken a kolhoz évelő növényeket termel, valamint a többi termelő eszközök. Az oszthatatlan alapot a kolhoz pénzjbvedelméből évente kiegészítik. A mezőgazdasági szövetkezetek (artelok) rendszabályzata szerint a gabonatermelő vidékeken a pénzjövedelem legkevesebb 12 és legtöbb 15 százalékát adják az oszthatatlan alapba. Az ipari növények termelési helyein és az állattenyésztési vidékeken a jövedelem legkevesebb 15 és legtöbb 20 százalékával egészítik ki a kolhozok oszthatatlan alapját. Az osztatlan alap a termelés megszilárdítását jelenti A kolhozok az oszthatatlan alapból vásárolják b* a gazdasági felszerelést, a fajállatokat, az építkezési anyagot, továbbá ebből az alapból fizetik ki azokat a munkásokat, akik az építkezést végzik a környező vidékről. Az oszthatatlan alapot maguk a kolhoztagok is kiégeszítik olyan módon, hogy maguk is résztvesznek az építkezésben és az állattenyésztésben. Az oszthatatlan alap növelése a kolhozban a termelési alap fokozását és megszilárdítását jelenti, ami elkerülhetetlenül fontos a kolhozi termelés sokoldalú fejlesztésében. Az oszthatatlan alapok évrőlévre nagyobbodnak. Az 1952-es évben a háború előtti helyzethez viszonyítva meg- K iszereződtek. A növekedés főleg azokban a. kolhozokban észlelhető, amelyek sokoldalú, fejlett és nagy hasznot hajtó gazdálkodást folytatnak. Ezekben a kolhozokon nagy a pénzjövedelern, s ezért az oszthatatlan alapot is nagyobb összegekkel növelik. A luninski járásban lévő „Előre a kommunizmushoz” — kolhoz tagjai a gabor.sneműeken kívül 100 meg 100 hektáron termelnek kendert, zöldséget, tartanak méheket és különböző farmokon baromfit és állatot tenyésztenek. E sokoldalú gazdálkodásnak köszönhető, hogy a kolhoz évente több mint 5 millió rubel jövedelemmel rendelkezik. A nagy jövedelem nagyméretű befektetéseket tesz lehetővé. Az oszthatatlan alapból a kolhoz villany-Párhuzamosan a közös gazdálkodás fejlődésével növekszik a kolhoztagok anyagi jólléte. A „Sztálin”-kolhoz tagjai minden munkaegységért előlegként 4 kg gabonát és 6 rubelt kapnak. így van ez számos más kolhozban is. A szovjet állam nagy segítséget nyújt az oszthatatlan alapok növelésében. A kolhozok hosszúlejáratú kölcsönt kapnak a gazdasági gépek beszerzésére, istállók építésére, az elárasztási rendszer bevezetésére, villanyművek építésére stb. így biztosítják a kolhozi termelés további óriási feljődését. A kommunista párt és a szovjet kormány nap — mint nap gondoskodik a kolhozi közös gazdálkodás fejlesztéséről. Az SzKP XIX. kongresszusa a Szovjetunió továbbfejlesztését szolgáló ötödik ötéves terve irányelveiben feladatul tűzte ki annak biztosítását, hogy a kolhozok mindenekelőtt a közös gazdálkodás továbbfejlesztésére, gazdasági épületek építésére, elárasztási rendszer bevezetésére, a földek tisztítására, védő-erdőövezetek létesítésére, kolhozi villanyművek építésére, fektessék be eszközeiket, amelyek szükségesek A műtrágyák hatékonyságának kiterjedt tanulmányozása shrán kitűnt, hogy a szuperfoszfát szemcsés formában jobban érvényesül a porszerűnél. Sok kísérletet végeztek ez irányban, különösen szovjet kutatók, és bebizonyították, hogy azonos mennyiségű szuperfoszfátból a szemcsés 2—3-szor akkora termésnövekedést eredményez —, kiváltképpen savanyú talajokon —, mint a porszerü. A kísérletek alapján bebizonyosodott az is, hogy nem akármilyen szemcsenagyság a leghatékonyabb. A tűi apró, vagy igen nagy szemcsék már nem érvényesülnek jól. Ezeknek a tapasztalatoknak eredményeként a Szovjetunióban a szuperfoszfát szemcsézése mindinkább elterjedt. Sót egyéb agrotechnikai fogásokkal (pl. az elhelyezés módja és mélysége) hatékonyságát tovább lehetett fokozni egyes növények termesztése során. A szovjet eredmények és tapasztalatok megismerése után nálunk is megkezdődött az ezirányú kísérletező munka és hazai viszonyaink között is kipróbáltuk a szemcsés műtrágyákat, jó eredménnyel. Nem lehet érdektelen tehát, hogy a gyakorlat minél szélesebb körben ismerje meg a szemcsés műtrágyákat, azok készítési és alkalmazási módját, hogy a kutatások eredményeit a nagyüzemi termelésben mielőbb hasznosíthassa. A kísérletek tanulsága szerint legmegfelelőbb a 2—4 mm nagyságú, kemény, prlzmásan tört, durva törésfelületű szemcse. Ilyen szemcsés szuperfoszfátból a foszforsav hazai, eddig még kis számú kísérletben másfélszer olyan jól érvényesült a termések növekedését számítva, mint a porszerű szuperfoszfáté. A Szovjetunióban Llszenko akadémikus kezdeművet épített, továbbá gépesítette a vízzel való ellátást a farmokon, a takarmányt géppel készíti elő az állatok számára, 85 hektáron megvalósította az alap talajjavítási munkákat és hozzálátott 100 terület elárasztásához. Az elmúlt évben az oszthatatlan alapból a kolhoz 95 tisztavérű üszőt, tinót és fajkancát vásárolt. a kolhozok közös gazdálkodásának fejlesztésére és a kolhozok valamint a kolhoztagok jövedelmének fokozására. A kolhozok közös gazdálkodásának sokoldalú fejlesztése hozzájárul a mezőgazdaság fő feladatának megoldásához, — az összes mezőgazdasági termények hektárhozamának fokozásához, az állatállomány emeléséhez és az állatok hasznosságának növeléséhez. A kolhozparasztság a Szovjetunió kommunista pártja XIX. kongresszusa buzdításával a haladó mezőgazdasági technika és az agrotechnikai tudomány vívmányainak felhasználása alapján sikeres harcot folytat a kolhozok közös gazdálkodásának fejlesztéséért és megszilárdításáért, a szocialista mezőgazdaság összes ágazatának rohamos fejlődéséért. AZ ÉRSEKÜJVÁRI GÉP- ÉS TRAKTORÁLLOMÁS dolgozói gépjavítási tervük határidőelőtti teljesítése alkalmából újabb kötelezettséget vállaltak, hogy 40 nappal a kitűzött határidő előtt teljesítik a gottwaldi ötéves terv reájuk vonatkozó feladatait. Így erősítik a béke hazai arcvonalát és ezen keresztül a világbékét. ményezésére elterjedt a műtrágyák szervesanyaggal együttes házi szemcsézése. Ilymódon készítve a szemcséket, a műtrágya hatékonysága növekszik, mert a szemcsékben lévő szervesanyag a talajban élő baktériumok tömegének kitűnő tápanyagforrása, élénkíti működésüket és aktiválja a szer/csékben lévő műtrágya érvényesülését a növény táplálkozásában, ami végeredményben nagyobb terméshozamban jut kifejezésre. Ezért a szervesanyaggal való szemcsézésnek a módszere egyszerűségénél és jó hatásánál fogva a szovhozok és kolhozok dolgozói előtt kedveltté vált, annál Is inkább, mert a gazdaságokban a szervestrágyákon kívül minden komposztozható szervesanyagot, hulladékot is fel lehet használni e célra. így felhasználható az istállótrágya, baromfitrágya, sertéstrágya, továbbá a komposztozott szervesanyagok is. Mint kész szervesanyag szemcsét, igen jót használtak fel a birkaürüléket is, amelyet vízzel, vagy trágyalével meglocsolva a szuperfoszfát porában meghengergették és szárítás után használtak fel trágyázásra. A szervesanyaggal való szemcsézést egyszerű módon következőképpen lehet végezni: A felhasználandó szervestrágyát, vagy komposztot először egy cm lyukbőségü rostán rostáljuk át. A durvább, át nem hulló részeket szétdaraboljuk és azután újra rostára tesszük. A rostán átment anyagot 2—3 cm vastagon szétteregetjük és minden 2 mázsára 1 mázsa porszerű szuperfoszfátot szórunk, majd gereblyével jól összekeverjük. Ezután vízzel, de méginkább trágyalével meglocsoljuk és lapátolással, gereblyézéssel többször átkeverjük. Miután az anyag egyenletesen és jól A tavaszi búza és árpa előcsiráztatása Az előcsiráztatás módszere aránylag egyszerű. Mégis tontos, hogy bizonyos elveket betartsunk, mert csakis akkor várhatunk jó eredményeket. Az elöcsiráztatást úgy kell megkezdeni, hogy a folyamat végén azonnal vetni lehessen a magot. Ha a vetőmag az előcsiráztatás után tovább raktáron marad, csökken csírázóképessége, vagyis az előcsiráztatás felesleges volt. Az elöcsiráztatást olyan helyiségben kell végezni, ahol jó szellőztetési lehetőségek vannak. Erre a célra a legalkalmasabb a szín vagy magtár. A vetőmagot meg kell tisztítani a töredékektől és hulladékoktól, mert ezek fertőzést okozhatnak és könnyen előidézhetik a penészesedést. Vigyázzunk arra is, hogy a hőmérséklet állandóan megfeleljen az előírásnak. Ha a hőfok megnövekedik, gyakrabban forgatni kell a magot. Fontos továbbá, hogy az áztatásnál betartsuk a víz mennyiségét. Ha sok vizet használunk, a mag túl nagy csirákat ereszt és lehetetlenné válik a vetőgéppeJ való vetés. Ha pedig kevés vízzel áztatunk, nem következik be a csírázás. A tavaszi búza előcsiráztatásánál 100 kilogramm maghoz 33 liter vizet használunk. Ezt a mennyiséget fokozatosan háromszorra öntjük a magra. Először a lemért magot rakásba öntjük a padlózatra. A vizet hordóba készítjük. Mindig pontosan kimerítjük az előírt mennyiséget. A vizet nem szabad egyszerre a magra önteni. Legjobb, ha ezt a munkát két dolgozó végzi. Egyik folyamatosan önti a vizet, másik pedig keveri a magot. Ezáltal elérjük azt, hogy a vizet a mag azonnal magábaszívja. A megáztatott magot 25 —30 centiméter széles rétegbe terítjük. 2—3 óra múlva megkeverjük, hogy nedvességük mindenütt egyforma legyen. Mikor a magokról a viz eltűnt, vagyis az összes nedvességet magukbaszívták, elvégezzük a másodszori áztatást. 2— 3 óra múlva ismételten megkeverjük. Ekkor 1 napot állni' hagyjuk, majd elvégezzük a harmadik áztatást. Az áztatásnál használjunk hőmérőt és neengedjük, hogy a hőfok 10—12 Celziusnái magasabb legyen. Ha ez mégis bekövetkezne, vékonyabb rétegben kell szétteríteni a magot. Az előcsiráztatás folyamata alatt nem szabad, hogy a csíra áttörje a magburkolatot. Ezt úgy érhetjük el, ha 15—20 óra múlva 10 fokra csökkentjük a hőmérsékletet azáltal, hogy a magot vékonyabb, kb 20—25 centiméter keskeny rétegekbe terítjük. Ha 3—4 nap múlva nem kezdődik meg a csírázás. az azt jelenti. hogy az áztatásnál kevés vizet használtunk. Ebben az esetben újra áztatunk 1—2 liter vizezi. Ha az előcsiráztatás után valamilyen okból kifolyólag nem lehetne vetni, akkor a magot egész keskeny rétegbe terítjük, hogy jól szellőzhessen Amint már említettük, arra kell törekedni, hogy az előcsiráztatás után a mag azonnal a földbe kerüljön. Sőt úgy kell beosztani a csiráztatást, hogy egyszerre csak annyi mag legyen készen, amennyit egy nap alatt el tudunk vetni. A tavaszi búzánál a legtöbbször elég, ha 6 napig csíráztatunk. A Vlaticei Bl/48 fajta búza azonban 12 napot igényel. A Vlaticei Cl/49 továbbá a postolopradi 5/71 korai búzát 9 napig kell csíráztatni. A stupicei és a hodorpni búzafajtáknál 3 nap is elegendő. Árpafajtáink túlnyomó részét 5 napig csíráztatjuk. átnedvesedett, annyira, hogy kézben összenyomva jó nyirkos és belőle nedvesség nyomódik ki, de még nem csepeg szemcséző hordóba lapátoljuk, azt negyedrészéig megtöltjük. A hordó nyílását elzárjuk és kb. tíz percig forgatjuk, percenként 40—60 fordulattal. Közben megnézzük, hogy megfelelően szemcséződik-e az anyag. Ha nagyon apró szemcsék képződnek, akkor anyagunk túl száraz, még meg kell nedvesíteni. Ha ellenben nagy rögös szemek keletkeznek, akkor túl nedves, Ilyenkor száraz, átrostált trágyát szórunk még a hordóba és tovább forgatjuk. Megfelelően eltalálva a nedvességet, túlnyomórészt 2—4 mm közötti szemcsenagyságú anyagot nyerünk. A szemcséket szétteregetjük, ponyván, vagy döngölt földön gereblyézéssel keverve megszárítjuk és fél cm lyukbőségü szitán átrostáljuk. A rostán átment részt vetőgépben sorba-vetésre használhatjuk, a durva rostán maradó szemcséket szórva adhatjuk a talajba. A szemcsézett szuperfoszfátot és a szervesanyaggal szemcsézett szuperfoszfátot megfelelő agrotechnikával még előnyösebben használhatjuk fel. A növény igénye szerint adhatjuk sorba, sor mellé, rétegesen, fészkesen, vagy szórva. Az adagolásnál takarékoskodhatunk a drága szuperfoszfáttal, mert szemcsés alakban az eddigi kísérleteink szerint a kipróbált néhány talajféleségen másfélszer úgy hatott, mint poralakban, tehát 150 kg poralakban adott szuperfoszfát ugyanolyan hatékonynak mutatkozott, mint 100 kg szemcsézett anyag. A szervesanyaggal való szemcsézéssel és a talajban megfelelő módon való elhelyezésével még nagyobb hatásokra számíthatunk a jövőben. 10 millió rubel jövedelem Hasonló sokoldalú gazdálkodást folytat az új alexandriai járásban lévő „Sztálin”kolhoz is. Az elmúlt évben ez a kolhoz 10 millió rubel jövedelemre tett szert. Ezzel az oszthatatlan alap is lényegesen megnövekedett, úgy hogy nagy befektetéseket hajthattak végre. Befejezték a tejfarm építését, amelyet keskeny vágánnyal, vízvezetékkel és a takarmányozás gépesítésével is elláttak. Az istállóban gépekkel fejnek. A kolhoz bevezeti az elárasztási rendszert. Felépítettek 8 új lakóházat, 2 fürdőt. ebédlőt és rádióközpontot. 158 hektáron védő-erdőövezetet létesítettek és másfélszeresen, kiszélesítették az évelő takarmányok vetési területét. A Sztálin-kolhoz muítévi befektetései hétszeresen felülmúlták az előző év befektetéseit. — Bevezettük a fajállatok tenyésztését, A munkaegység = 4 kg • kiszélesítjük az elárasztási rendszert, foganosítjuk a füves vetésforgót, — mondja a „Lyskin”-kolhoz elnöke. — Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy tovább fejleszszük a közös gazdálkodást és vagyonosabbá tegyük kolhozunkat. Az elmúlt évben a „Sztálin”-kolhoz sikeresen teljesítette, sőt több terménynél túlteljesítette a hektárhozamok állami tervét. Több mint 6.500 hektáron 100 púd hektárhozamot értek el. Idő előtt teljesítették a közös állattenyésztés fejlesztésének tervét. A kolhoz farmjaiban több mint 2.000 szarvasmarha, 8.500 juh, 2.000 sertés, és több mint 35.000 baromfi van. A kolhoz túlteljesítette államiránti kötelességét, túlhaladta a hús, tej, és tojásbeadást. gabona és 6 rubel Szemcsés műtrágya készítése és felhasználása Fokozni a termést és hasznosságot - ez a legértékesebb kötelezettségvállalás a kongresszus tiszteletére \
