Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-15 / 7. szám

\ 1953 február 15. Szoba* FöWmflws 5 Sikerek és hiányosságok a királyhelmeci járásban „A szövetkezet a gazdaság szervezeti formája, de csak szervezeti forma, igaz hogy szocialista forma, de mégis csak szervezeti forma. Minden attól függ. hogy ezeket a formákat milyen tar­talommal töltjük meg.” — tanítja Sztálin elv­társ A szövetkezetek szervezeti formájának szo­cialista tartalommal való megtöltésében nagy segítséget jelent a párt- és kormányhatároza­tok betartása, de különösen a szövetkezetek min­taszabályzata, mint a szövetkezeti élet belső szervezeti rendje és alaptörvénye. Szövetkezeti gazdálkodásunk ezen szocialista alaptényezői megteremtik a szövetkezet szocia­lista tartalmát, amely ennyit jelent: gazdag szö­vetkezet — megelégedett és boldog parasztság. Ezért folyik országszerte oly nagy előkészület, szövetkezeteink és dolgozó parasztságunk I. or­szágos kongresszusára. Ennek a kongresszusnak rendkívüli nagy jelentő­ségét felismerte a királyhelmeci járás dol­gozó parasztsága és szövetkezeti tagsága, amely a múlt évi szövetkezetbe való tömeges belépésével szocialista járások közé emelte a királyhelmeci járást, mert pár százalék híjjával a dolgozó paraszt­ság átment az égvén! gazdálkodás útjáról a kö­zös szövetkezeti gazdálkodásba. A járás pártvezetősége és nemzeti bizottsága a mintaszabályzat megvitatását az EFSz-ekben nagyon helyesen egybekötötte a tavaszi munkák­ra való felkészüléssel, hogy elérje a széles ala­pokon kifejlődött szövetkezetek megszilárdulá­sát. A mintaszabályzat olyan volt a szövetkezeti tagság számára, mint a tükör, amelyben meglát­ta nemcsak az elért eredmények nagyságát, de az elkövetett hibákat és hiányosságokat is. A szövetkezetek sorra fogadták el mun­kájukat megjavító és gazdálkodásukat ered­ményessé tevő 37 kollektív és 59 egyéni köte­lezettségvállalást. Huszonnégy EFSz egyhangúlag elfogadta a szö­vetkezetek szabályzatát. A vékei szövetkezetben a szabályzat megvitatása a trágyahordásnál a szocialista munkaverseny kibontakozásához ve­zetett, ami nagymértékben hozzájárult a tavaszi munkákra való felkészüléshez és ezeknek agro­technikai határidőn belül való elvégzéséhez, amely a jó termés előfeltétele. Az állatösszpontosítás Szinyér községben kí­vül befejeződött. 4305 szarvasmarhát és 2292 sertést összpontosítottak. A takarmányösszpontosítás tovább tart. Az őszi vetések az EFŠz-ek búzából 82, rozsból 104 százalékra teljesítették, őszi árpából pedig 492 hektárt vetettek el terven felül. A repcét 100, és az őszi keverékek vetését 69 százalék­­la teljesítették. A járás szövetkezeteiben' az évzáró közgyű­lések a tagság nagyarányú részvétele mellett a legtöbb helyen ünnepélyes külsőségek között már befejeződtek. Az 1953-évi tervet bebruai 25.-ig kidolgozzák, és így a járás szövetkezetei felkészülnek a tavaszi munkák sikeres elvégzé­sére. A mintaszabályzat vitája a szövetkezetekben, a járási konferencia és az évzáró közgyűlések felfedték a járás egyes komoly hibáit és fogya­tékosságait. A hibák főképpen abban nyilvánulnak meg, hogy a járás legfontosabb tömegszervezetei, mint a CslSz, melyre a gép és a traktorállomások munkájában fontos szerep vár, nem telje­sítette feladatát az EFSz-ek 1952.-évi terv­feladataiknál. A Csemadok pedig nem kielé­gítően teljesíti népnevelő kulturtevékeny­­ségét, a falu szocialista építésében az új, szocialista arculatú ember kinevelésében. A járás vezetői nehéz és felelősségteljes mun­kájukban nem támaszkodnak a CslSz, és Cse­madok munkájára. Ezen tömegszervezetek he­lyett a párt és a nemzeti bizottságok vonalán végzik munkájukat. Már pedig a falu szocialista építését a legszélesebb tömegek részvételével kell hogy végezzük. A megvert, de meg nem semmisített osztályellenség, dolgozó parasztsá­gunk megrögzött ellensége, a falusi kulák min­den fogyatékosságunkat kihasznál, hogy a fej­lődés utján haladó EFSz-einket letérítse a helyes útról. „Ütünk továbbra is az osztályharc útja" — mondta Gottwald elvtárs. Hogy ezen fontos intelemről megfeledkeznek a királyhelmeci já­rásban, azt Szent Mária esete bizonyítja, ahol a szövet­kezetbe beférközött ellenség az éberség hi­ányában szétverte a szövetkezetét. Más helyeken pedig a szövetkezetekben meg­bújt ellenség szívós ellenállást fejt ki, amely az állat és a takarmány, valamint a vetőmag össz­pontosítása ellen való fellépésében nyilvánul meg. A pártszervezetek évi iskolázása sem halad kielégítően. Ezt bizonyítja a szinyéri pártszer­vezet elnökének, Lőrincz elvtársnak a kulákok befolyása következtében való magatartása, a­­mely az állat- és takarmány-összpontosítása­­ban nyilvánult meg. Lőrincz elvtárs, a szinyéri pártszervezet elnöke azt hangoztatta, hogy az állatösszpontosítást nem lehet végrehajtani, mi­vel nincs elég takarmány. Ugyanakkor Hegedűs szövetkezeti tag, az EFSz gazdája Véke köz­ségben eladta takarmányát. Amikor a járás nemzeti bizottsága ezt az esetet kivizsgálta, ki­tűnt. hogy van elég takarmány, sőt fölösleg is mutatkozott. A legtöbb és legindokoltabb panasz az egész járásban a traktorállomás munkáját illeti. A királyhelymeci járás az őszi vetés és a mélyszántás tervét nem teljesítette. A trak­torállomás nem készült fel a szövetkezetek fejlődésével előállott nagyobb feladatokra. Nem szervezték meg a traktoristák két váltás­ban való munkáját. A traktorállomás hosszú időn keresztül vezető nélkül volt. Amikor a já­rás rájött a nagy lemaradásra. Cap elvtársat bízta meg a traktorállomás vezetésével. A hi­ányosságokat azonban az idő előrehaladottsága végett Cap elvtárs már nem tudta kiküszöbölni. A traktorállomás munkája így nagy mérték­ben hátráltatta az egyfs szövetkezetek őszi vetési és mélyszántási tervének teljesítését. Példa erre Bodrogszerdahely, ahol az EFSz 6 traktorra kötött szerződést a gépállomással és csak egy gépet kapott, amely a szövetkezet 417 hektár megművelésre váró földjéből csak 67 hektáron végezte el a munkáját. A ladmóci EFSz-ben pedig 270 hektár föld maradt szán­ta tlan. Az őszi munkákban való lemaradás ott a leg­nagyobb, ahol a helyzetnek megfelelően pem használták ki fokozottabb mértékben saját igá­ikat, a mulasztások pótlására. A polyáni EFSz ezen a téren is a legszebb példát szolgáltatta, mert helyes szervező munkával minden felme­rült kérdést sikeresen megoldott. Polyánban ennél fogva nemcsak hogy el­vetették az összes őszieket, de összegyűj­tötték a szövetkezeti tagoktól a vetőmagot, összpontosították az állatállományt és a szükséges takarmányt is. Nagy mulasztás terheli a járási nemzeti bizott­ságot a káderek nevelését illetőleg is. A szőlős­kei szőlészeti szakiskolának ahol szőlészeti szak­embereink nevelkednek, nem intézték el a 10 hektár szőlőterületre vonatkozó kérelmét, ahol az iskola hallgatói tanulmányaikat, a gyakorlat­tal egybekötve végezhetnék. Az iskolának pedig rendkívüli nagy jelentősége van szőlészeti ká­dereink nevelésében. Hallgatói között ott talál­juk az ország különböző vidékeiről a szövet­kezetekből és az állami gazdaságokból küldött fiatalokat. Az iskola küldetésének betöltését nagyban akadályozza az, hogy a körülötte elterülő 25-30 hektár szőlőterületből nem kapta meg a gazdálkodásához és kísér­leti célokra szükséges 10 hektár szőlőterü­letet. A tavasz pedig egyre jobban közel­iedül amikor a munkát még a szőlészetben is halaszthatatlanul meg kell kezdeni. Az új szakkáderekről való gondoskodás kirívó példáját találjuk ez iskolában. Van olyan hall­gató, — két gyermekes családapa — aki a múlt év szeptembere óta, tanul az iskola padjaiban, anélkül, hogy családja anyagi támogatást ka­pott volna. Pártunk és kormányunk félreérthe­tetlen határozatokat hozott kádereink iskolázá­sára és támogatására vonatkozólag. Vannak a­­zonban állami gazdaságok és EFSz-ek, amelyek még mindig nem tanulták meg tisztelni és vég­rehajtani e határozatokat, és megfeledkeznek a legdrágább kincsről — az emberről gondos­kodni. A JNB-nak sürgős segítséget kell nyújtania az iskolával kapcsolatos hiányosságok eltávolí­tására. A legnagyobb hiányossága a királyhelmeci já­rásnak a szövetkezeti tagok iskolalázásában mutat­kozik. A szövekezeti iskolázásokon a tagság részvétele 50 százalékos. A szövekezeti tagok iskolázásának kérdését pe­dig a jövő szempontjából a helyes szövetkezeti gazdálkodás, a kiszélesedett szövetkezetek meg­szilárdítása, a munkafegyelem és az előttünk álló megnagyobbodott feladatok teljesítése szempontjából kell nézni. A királyhelmeci járás más járásokkal szemben, a szövetkezeti tagok nevelése szempontjából kedvezőbb helyzetben van azzal is, hogy a leleszi és a szőlőskei mezőgazdasági isko­lák tanitókara és hallgatói meg tudják adni a szükséges segítséget az iskolázás sikeres folytatásához. A királyhelmeci járás nemzeti bizottsága gyors beavatkozással még sokat javíthat ezen a téren. Hisszük, hogy javítani fog az összes hibák és hi­ányosságok kiküszöbölésével, az összes tömeg­szervezetek mozgósításával, hogy továbbra is megmaradhasson a falu szocialista építésében élenjáró járások között. Major Sándor. Falvaink boldogságának építői EFSz-eink kongresszusi küldöttei Petrík Anna, a bresztovanyi EFSz tagja. Remzsa János, a Dolná stredai EFSz tagja. Sárkány Júlia a kosúti EFSz tehéngondozója Bartal Lajos, az ipolyviski EFSz elnöke. Palágyi János, a leleszi EFSz agronómusa. tierctg Anarás, a taksonyi EFSz elnöke. A kongresszus küldöttei a nagy találkozóról Az I. országos szövetkezeti kongresszus kül­döttei nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy résztvehetnek a mezőgazdasági dolgozók hatal­mas találkozóján Fokozott munkával készülnek e nagy eseményre. A lelkesedés jegyében nyi­latkoztak eddigi munkájukról és a kongresszusra való előkészületeikről a pozsonyi magyar rádió­ban is. Fodor József, a dióspatonyi EFSz tagja tudja, hogy a kongresszus újabb hatalmas lépést jelent a szövetkezetek megszilárdításában és továbbfej­lesztésében. Elmondja, hogy tagságuk a kon­gresszus tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy 400 férőhelyes baromfifarmot létesít, to­vábbá, hogy 300 hektárt megmútrágyáz. A tava­sziak 90 százalékát keresztsorosan vetik el. Kí­sérleteznek a kukorica négyzetes vetésével is. Az állattenyésztési dolgozók pedig azzal köszön­tik a kongresszust, hogy a tehenek napi átlagos 8,5 literes tejhozamát 10 literre emelik. Fodor elvtárs a továbbiakban elmondja, hogy szövetkezetük 2.100 hektár földön gazdálkodik. A földeket több nagyon rossz állapotban lévő ddlőút szegélyzi. A kulákok ugyanis nem törőd­tek az utak javításával. Ezért most hozzák őket rendbe. Beszéde végén Fodor elvtárs így nyi­latkozik: „Ha visszajövök Prágából, minden erőmmel azon leszek, hogy a kongresszus hatá­rozatait alaposan megismertessem tagtársaim­mal, hogy ezzel elősegítsem szövetkezetünk meg­szilárdítását és továbbfejlesztését.” A NAGYPAKAI ASSZONYOK KÖSZÖNTŐJE Duchony Jánosné, a nagypakai EFSz tyúk­farmjának gondozója. Már 1949-ben férjével e­­gyütt belépett a szövetkezetbe. Azelőtt 9 hek­táron gazdálkodtak, de amint mondja, sosem volt olyan jó dolguk, mint most a szövetkezetben. Duchonyné 1950-től dolgozik a tyúktarmon. Pél­dás »unkájáért külön kitüntetésben részesült a járástól. Legújabb kitüntetésének, vagyis annak, hogy résztvehet a prágai találkozón, nagyon ö­­rül. „Boldog vagyok — mondja — hogy olyan helyre mehetek, ahol sok újat hallhatok.” A to­vábbiakban beszámol elhatározásáról, hogy a kon­gresszus után mindent elmond asszonytársainak. Megmagyarázza nekik, hogy milyen fontos, hogy mindannyian kivegyék részűket a közös munká­ból. Hisz gyermekeik békés boldog életét csakis így biztosíthatják. Duchonyné büszkén számol be szövetkezetük kötelezettségvállalásairól. A pákái szövetkezeti tagok a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy március 1-ig az összes istállótrágyát kihordják. Az asszonyok kötelezettségvállalással köszöntik a kongresszust. Május elsejéig rendbehoznaa egy épületet, amelyben gyermekotthont létesíte­nek. Ezzel azt akarják lehetővé tenni, hogy meg több anya bekapcsolódhasson a szövetkezeti munkába. HAMARABB VÉGZIK EL A TAVASZI MUNKA­LATOKAT A nagymegyeri járásban lévő füsi EFSz tagjai is nagy érdeklődéssel várják a kongresszust. Szövetkezetükből a járási konferencia Komjáty Kálmánt választotta küldöttnek az I. országos szövetkezeti kongresszusra. Komjáty elvtárs bi­zony örül a kitüntetésnek. Érzi, hogy Prágában sokat fog tanulni. Minden szándéka az, hogy ha­zatérte után, mint a szövetkezet elnöke még­­jobban teljesítse feladatát. Beszámol arról, hogy a kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállal­tak, hogy 100 hektár árpát keresztsorosan vet­nek el. A vetés tervezett idejét 2 nappal meg­rövidítik. A sertésgondozók pedig felajánlották, hogy minden anyától legalább 12 malacot fel­nevelnek. A dohánytermelő csoport tagjai meg­fogadták, hogy túlteljesítik termelési tervüket. A tervezett 16 mázsás hektárhozam helyett hek­táronként 19 mázsás termést érnek el. A nap­raforgó hektárhozamát a növénytermelési dol­gozók 16 mázsáról 18 mázsára emelik. MEGSZILÁRDÍTJÁK AZ EGYÉNI FELELŐSSÉGET Mihalik István, a nagylégi EFSz tagja megha­­tottan beszél arról, hogy eddigi életében még nem fordult elő az, hogy a kormány képviselői megbeszélték volna a parasztsággal azt, hogy mi­képpen építsék jövőjüket. Ez csak most vált le­hetővé, amikor a dolgozó parasztok felszabadul­tak a nagybirtokosok és a kulákok kizsákmányo­lása alól. A nagylégi szövetkezeti tagok tudják ezt értékelni. Ezért azon vannak, hogy minél jobban megszilárdítsák szövetkezetüket. Hogy mit tettek ennek érdekében, arról Mihalik etv­­lása alól. A nagylégi szövetkezeti tagok, tudják munkacsoportokat, amelyeknek kiadták hosz­­szabbidejű megművelésre a földeket. Ellátták őket a szükséges felszereléssel is. így megszi­lárdul az egyéni felelősségérzet és a munkafe­gyelem. A nagylégi szövetkezeti tagok s:m maradtak le a kongresszust köszöntő kötelezettségvállalá­sokban. Kötelezték magukat, hogy a tavasziak 60 százalékát keresztsorosan vetik el, 10 hektá­ron pedig kísérleteznek a burgonya fészkes ül­tetésével. Hasonlóképpen a kukoricánál is 10 ha­­ron alkalmazzák ez új módszert Az állatte­nyésztésben még a tavasz folyamán bevezetik az állatok hasznossága szerint* jutalmazást. Már­cius 1-ig farmot létesítenek a vízi baromfiak számára. További kötelezeuság vállalásaik a hek­tárhozamok emelésére vonatoznak. Az átlagos 23 mázsás hozamot 24,5 mázsára emelik. Mihalik elvtárs a belevetett bizalmat úgy há­lálja meg, hogy a kongresszus eseményeivel részletesen megismerteti a többi szövetkezeti ta­gokat és emellett a munkában mindig példát mu­tat. Becsület és dicsőség a példás egységes földműves szövetkezeteknek, amelyek következetesen alkalmazzák a szovjet mezőgazdaság bevált módszereit

Next

/
Thumbnails
Contents