Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-15 / 7. szám
\ 1953 február 15. Szoba* FöWmflws 5 Sikerek és hiányosságok a királyhelmeci járásban „A szövetkezet a gazdaság szervezeti formája, de csak szervezeti forma, igaz hogy szocialista forma, de mégis csak szervezeti forma. Minden attól függ. hogy ezeket a formákat milyen tartalommal töltjük meg.” — tanítja Sztálin elvtárs A szövetkezetek szervezeti formájának szocialista tartalommal való megtöltésében nagy segítséget jelent a párt- és kormányhatározatok betartása, de különösen a szövetkezetek mintaszabályzata, mint a szövetkezeti élet belső szervezeti rendje és alaptörvénye. Szövetkezeti gazdálkodásunk ezen szocialista alaptényezői megteremtik a szövetkezet szocialista tartalmát, amely ennyit jelent: gazdag szövetkezet — megelégedett és boldog parasztság. Ezért folyik országszerte oly nagy előkészület, szövetkezeteink és dolgozó parasztságunk I. országos kongresszusára. Ennek a kongresszusnak rendkívüli nagy jelentőségét felismerte a királyhelmeci járás dolgozó parasztsága és szövetkezeti tagsága, amely a múlt évi szövetkezetbe való tömeges belépésével szocialista járások közé emelte a királyhelmeci járást, mert pár százalék híjjával a dolgozó parasztság átment az égvén! gazdálkodás útjáról a közös szövetkezeti gazdálkodásba. A járás pártvezetősége és nemzeti bizottsága a mintaszabályzat megvitatását az EFSz-ekben nagyon helyesen egybekötötte a tavaszi munkákra való felkészüléssel, hogy elérje a széles alapokon kifejlődött szövetkezetek megszilárdulását. A mintaszabályzat olyan volt a szövetkezeti tagság számára, mint a tükör, amelyben meglátta nemcsak az elért eredmények nagyságát, de az elkövetett hibákat és hiányosságokat is. A szövetkezetek sorra fogadták el munkájukat megjavító és gazdálkodásukat eredményessé tevő 37 kollektív és 59 egyéni kötelezettségvállalást. Huszonnégy EFSz egyhangúlag elfogadta a szövetkezetek szabályzatát. A vékei szövetkezetben a szabályzat megvitatása a trágyahordásnál a szocialista munkaverseny kibontakozásához vezetett, ami nagymértékben hozzájárult a tavaszi munkákra való felkészüléshez és ezeknek agrotechnikai határidőn belül való elvégzéséhez, amely a jó termés előfeltétele. Az állatösszpontosítás Szinyér községben kívül befejeződött. 4305 szarvasmarhát és 2292 sertést összpontosítottak. A takarmányösszpontosítás tovább tart. Az őszi vetések az EFŠz-ek búzából 82, rozsból 104 százalékra teljesítették, őszi árpából pedig 492 hektárt vetettek el terven felül. A repcét 100, és az őszi keverékek vetését 69 százalékla teljesítették. A járás szövetkezeteiben' az évzáró közgyűlések a tagság nagyarányú részvétele mellett a legtöbb helyen ünnepélyes külsőségek között már befejeződtek. Az 1953-évi tervet bebruai 25.-ig kidolgozzák, és így a járás szövetkezetei felkészülnek a tavaszi munkák sikeres elvégzésére. A mintaszabályzat vitája a szövetkezetekben, a járási konferencia és az évzáró közgyűlések felfedték a járás egyes komoly hibáit és fogyatékosságait. A hibák főképpen abban nyilvánulnak meg, hogy a járás legfontosabb tömegszervezetei, mint a CslSz, melyre a gép és a traktorállomások munkájában fontos szerep vár, nem teljesítette feladatát az EFSz-ek 1952.-évi tervfeladataiknál. A Csemadok pedig nem kielégítően teljesíti népnevelő kulturtevékenységét, a falu szocialista építésében az új, szocialista arculatú ember kinevelésében. A járás vezetői nehéz és felelősségteljes munkájukban nem támaszkodnak a CslSz, és Csemadok munkájára. Ezen tömegszervezetek helyett a párt és a nemzeti bizottságok vonalán végzik munkájukat. Már pedig a falu szocialista építését a legszélesebb tömegek részvételével kell hogy végezzük. A megvert, de meg nem semmisített osztályellenség, dolgozó parasztságunk megrögzött ellensége, a falusi kulák minden fogyatékosságunkat kihasznál, hogy a fejlődés utján haladó EFSz-einket letérítse a helyes útról. „Ütünk továbbra is az osztályharc útja" — mondta Gottwald elvtárs. Hogy ezen fontos intelemről megfeledkeznek a királyhelmeci járásban, azt Szent Mária esete bizonyítja, ahol a szövetkezetbe beférközött ellenség az éberség hiányában szétverte a szövetkezetét. Más helyeken pedig a szövetkezetekben megbújt ellenség szívós ellenállást fejt ki, amely az állat és a takarmány, valamint a vetőmag összpontosítása ellen való fellépésében nyilvánul meg. A pártszervezetek évi iskolázása sem halad kielégítően. Ezt bizonyítja a szinyéri pártszervezet elnökének, Lőrincz elvtársnak a kulákok befolyása következtében való magatartása, amely az állat- és takarmány-összpontosításaban nyilvánult meg. Lőrincz elvtárs, a szinyéri pártszervezet elnöke azt hangoztatta, hogy az állatösszpontosítást nem lehet végrehajtani, mivel nincs elég takarmány. Ugyanakkor Hegedűs szövetkezeti tag, az EFSz gazdája Véke községben eladta takarmányát. Amikor a járás nemzeti bizottsága ezt az esetet kivizsgálta, kitűnt. hogy van elég takarmány, sőt fölösleg is mutatkozott. A legtöbb és legindokoltabb panasz az egész járásban a traktorállomás munkáját illeti. A királyhelymeci járás az őszi vetés és a mélyszántás tervét nem teljesítette. A traktorállomás nem készült fel a szövetkezetek fejlődésével előállott nagyobb feladatokra. Nem szervezték meg a traktoristák két váltásban való munkáját. A traktorállomás hosszú időn keresztül vezető nélkül volt. Amikor a járás rájött a nagy lemaradásra. Cap elvtársat bízta meg a traktorállomás vezetésével. A hiányosságokat azonban az idő előrehaladottsága végett Cap elvtárs már nem tudta kiküszöbölni. A traktorállomás munkája így nagy mértékben hátráltatta az egyfs szövetkezetek őszi vetési és mélyszántási tervének teljesítését. Példa erre Bodrogszerdahely, ahol az EFSz 6 traktorra kötött szerződést a gépállomással és csak egy gépet kapott, amely a szövetkezet 417 hektár megművelésre váró földjéből csak 67 hektáron végezte el a munkáját. A ladmóci EFSz-ben pedig 270 hektár föld maradt szánta tlan. Az őszi munkákban való lemaradás ott a legnagyobb, ahol a helyzetnek megfelelően pem használták ki fokozottabb mértékben saját igáikat, a mulasztások pótlására. A polyáni EFSz ezen a téren is a legszebb példát szolgáltatta, mert helyes szervező munkával minden felmerült kérdést sikeresen megoldott. Polyánban ennél fogva nemcsak hogy elvetették az összes őszieket, de összegyűjtötték a szövetkezeti tagoktól a vetőmagot, összpontosították az állatállományt és a szükséges takarmányt is. Nagy mulasztás terheli a járási nemzeti bizottságot a káderek nevelését illetőleg is. A szőlőskei szőlészeti szakiskolának ahol szőlészeti szakembereink nevelkednek, nem intézték el a 10 hektár szőlőterületre vonatkozó kérelmét, ahol az iskola hallgatói tanulmányaikat, a gyakorlattal egybekötve végezhetnék. Az iskolának pedig rendkívüli nagy jelentősége van szőlészeti kádereink nevelésében. Hallgatói között ott találjuk az ország különböző vidékeiről a szövetkezetekből és az állami gazdaságokból küldött fiatalokat. Az iskola küldetésének betöltését nagyban akadályozza az, hogy a körülötte elterülő 25-30 hektár szőlőterületből nem kapta meg a gazdálkodásához és kísérleti célokra szükséges 10 hektár szőlőterületet. A tavasz pedig egyre jobban közeliedül amikor a munkát még a szőlészetben is halaszthatatlanul meg kell kezdeni. Az új szakkáderekről való gondoskodás kirívó példáját találjuk ez iskolában. Van olyan hallgató, — két gyermekes családapa — aki a múlt év szeptembere óta, tanul az iskola padjaiban, anélkül, hogy családja anyagi támogatást kapott volna. Pártunk és kormányunk félreérthetetlen határozatokat hozott kádereink iskolázására és támogatására vonatkozólag. Vannak azonban állami gazdaságok és EFSz-ek, amelyek még mindig nem tanulták meg tisztelni és végrehajtani e határozatokat, és megfeledkeznek a legdrágább kincsről — az emberről gondoskodni. A JNB-nak sürgős segítséget kell nyújtania az iskolával kapcsolatos hiányosságok eltávolítására. A legnagyobb hiányossága a királyhelmeci járásnak a szövetkezeti tagok iskolalázásában mutatkozik. A szövekezeti iskolázásokon a tagság részvétele 50 százalékos. A szövekezeti tagok iskolázásának kérdését pedig a jövő szempontjából a helyes szövetkezeti gazdálkodás, a kiszélesedett szövetkezetek megszilárdítása, a munkafegyelem és az előttünk álló megnagyobbodott feladatok teljesítése szempontjából kell nézni. A királyhelmeci járás más járásokkal szemben, a szövetkezeti tagok nevelése szempontjából kedvezőbb helyzetben van azzal is, hogy a leleszi és a szőlőskei mezőgazdasági iskolák tanitókara és hallgatói meg tudják adni a szükséges segítséget az iskolázás sikeres folytatásához. A királyhelmeci járás nemzeti bizottsága gyors beavatkozással még sokat javíthat ezen a téren. Hisszük, hogy javítani fog az összes hibák és hiányosságok kiküszöbölésével, az összes tömegszervezetek mozgósításával, hogy továbbra is megmaradhasson a falu szocialista építésében élenjáró járások között. Major Sándor. Falvaink boldogságának építői EFSz-eink kongresszusi küldöttei Petrík Anna, a bresztovanyi EFSz tagja. Remzsa János, a Dolná stredai EFSz tagja. Sárkány Júlia a kosúti EFSz tehéngondozója Bartal Lajos, az ipolyviski EFSz elnöke. Palágyi János, a leleszi EFSz agronómusa. tierctg Anarás, a taksonyi EFSz elnöke. A kongresszus küldöttei a nagy találkozóról Az I. országos szövetkezeti kongresszus küldöttei nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy résztvehetnek a mezőgazdasági dolgozók hatalmas találkozóján Fokozott munkával készülnek e nagy eseményre. A lelkesedés jegyében nyilatkoztak eddigi munkájukról és a kongresszusra való előkészületeikről a pozsonyi magyar rádióban is. Fodor József, a dióspatonyi EFSz tagja tudja, hogy a kongresszus újabb hatalmas lépést jelent a szövetkezetek megszilárdításában és továbbfejlesztésében. Elmondja, hogy tagságuk a kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy 400 férőhelyes baromfifarmot létesít, továbbá, hogy 300 hektárt megmútrágyáz. A tavasziak 90 százalékát keresztsorosan vetik el. Kísérleteznek a kukorica négyzetes vetésével is. Az állattenyésztési dolgozók pedig azzal köszöntik a kongresszust, hogy a tehenek napi átlagos 8,5 literes tejhozamát 10 literre emelik. Fodor elvtárs a továbbiakban elmondja, hogy szövetkezetük 2.100 hektár földön gazdálkodik. A földeket több nagyon rossz állapotban lévő ddlőút szegélyzi. A kulákok ugyanis nem törődtek az utak javításával. Ezért most hozzák őket rendbe. Beszéde végén Fodor elvtárs így nyilatkozik: „Ha visszajövök Prágából, minden erőmmel azon leszek, hogy a kongresszus határozatait alaposan megismertessem tagtársaimmal, hogy ezzel elősegítsem szövetkezetünk megszilárdítását és továbbfejlesztését.” A NAGYPAKAI ASSZONYOK KÖSZÖNTŐJE Duchony Jánosné, a nagypakai EFSz tyúkfarmjának gondozója. Már 1949-ben férjével együtt belépett a szövetkezetbe. Azelőtt 9 hektáron gazdálkodtak, de amint mondja, sosem volt olyan jó dolguk, mint most a szövetkezetben. Duchonyné 1950-től dolgozik a tyúktarmon. Példás »unkájáért külön kitüntetésben részesült a járástól. Legújabb kitüntetésének, vagyis annak, hogy résztvehet a prágai találkozón, nagyon örül. „Boldog vagyok — mondja — hogy olyan helyre mehetek, ahol sok újat hallhatok.” A továbbiakban beszámol elhatározásáról, hogy a kongresszus után mindent elmond asszonytársainak. Megmagyarázza nekik, hogy milyen fontos, hogy mindannyian kivegyék részűket a közös munkából. Hisz gyermekeik békés boldog életét csakis így biztosíthatják. Duchonyné büszkén számol be szövetkezetük kötelezettségvállalásairól. A pákái szövetkezeti tagok a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy március 1-ig az összes istállótrágyát kihordják. Az asszonyok kötelezettségvállalással köszöntik a kongresszust. Május elsejéig rendbehoznaa egy épületet, amelyben gyermekotthont létesítenek. Ezzel azt akarják lehetővé tenni, hogy meg több anya bekapcsolódhasson a szövetkezeti munkába. HAMARABB VÉGZIK EL A TAVASZI MUNKALATOKAT A nagymegyeri járásban lévő füsi EFSz tagjai is nagy érdeklődéssel várják a kongresszust. Szövetkezetükből a járási konferencia Komjáty Kálmánt választotta küldöttnek az I. országos szövetkezeti kongresszusra. Komjáty elvtárs bizony örül a kitüntetésnek. Érzi, hogy Prágában sokat fog tanulni. Minden szándéka az, hogy hazatérte után, mint a szövetkezet elnöke mégjobban teljesítse feladatát. Beszámol arról, hogy a kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy 100 hektár árpát keresztsorosan vetnek el. A vetés tervezett idejét 2 nappal megrövidítik. A sertésgondozók pedig felajánlották, hogy minden anyától legalább 12 malacot felnevelnek. A dohánytermelő csoport tagjai megfogadták, hogy túlteljesítik termelési tervüket. A tervezett 16 mázsás hektárhozam helyett hektáronként 19 mázsás termést érnek el. A napraforgó hektárhozamát a növénytermelési dolgozók 16 mázsáról 18 mázsára emelik. MEGSZILÁRDÍTJÁK AZ EGYÉNI FELELŐSSÉGET Mihalik István, a nagylégi EFSz tagja meghatottan beszél arról, hogy eddigi életében még nem fordult elő az, hogy a kormány képviselői megbeszélték volna a parasztsággal azt, hogy miképpen építsék jövőjüket. Ez csak most vált lehetővé, amikor a dolgozó parasztok felszabadultak a nagybirtokosok és a kulákok kizsákmányolása alól. A nagylégi szövetkezeti tagok tudják ezt értékelni. Ezért azon vannak, hogy minél jobban megszilárdítsák szövetkezetüket. Hogy mit tettek ennek érdekében, arról Mihalik etvlása alól. A nagylégi szövetkezeti tagok, tudják munkacsoportokat, amelyeknek kiadták hoszszabbidejű megművelésre a földeket. Ellátták őket a szükséges felszereléssel is. így megszilárdul az egyéni felelősségérzet és a munkafegyelem. A nagylégi szövetkezeti tagok s:m maradtak le a kongresszust köszöntő kötelezettségvállalásokban. Kötelezték magukat, hogy a tavasziak 60 százalékát keresztsorosan vetik el, 10 hektáron pedig kísérleteznek a burgonya fészkes ültetésével. Hasonlóképpen a kukoricánál is 10 haron alkalmazzák ez új módszert Az állattenyésztésben még a tavasz folyamán bevezetik az állatok hasznossága szerint* jutalmazást. Március 1-ig farmot létesítenek a vízi baromfiak számára. További kötelezeuság vállalásaik a hektárhozamok emelésére vonatoznak. Az átlagos 23 mázsás hozamot 24,5 mázsára emelik. Mihalik elvtárs a belevetett bizalmat úgy hálálja meg, hogy a kongresszus eseményeivel részletesen megismerteti a többi szövetkezeti tagokat és emellett a munkában mindig példát mutat. Becsület és dicsőség a példás egységes földműves szövetkezeteknek, amelyek következetesen alkalmazzák a szovjet mezőgazdaság bevált módszereit
