Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-15 / 7. szám

4 S' Аепюа földműves 1953. február 15. tavaszra A csúziak felkészültek a Itt is számok, ott is számok, mindenütt cs upa számok... A számokkal teleirt fehér ívek furcsa mintájú abroszként takarják be a csúzi szövetkezet irodájának íróasztalait. Minden ív papiros egy darab mező, néhány vagón hús, vagy néhány hektoliter tej. Min­den attól függ tehát, hogyan elevenednek meg ezek a számok, hogyan válnak valósággá a szövetkezeti tagok munkája révén, vagyis milyen tartalommal lesz megtöltve a szövet­kezet terve. — Nagyot kell lépnünk előre az idén — jegyzi meg kissé elgondolkozva, de mégis bizakodó hangon Smida elvtárs, a szövetkezet elnöke és odébb tói egy elkészült ívet — Bizony nagyot kell lépnünk — hagyja rá Esek elvtárs is, az egyik mezei csoport vezetője, a szövetkezeti kongresszus küldötte. Valóban nagyot kell lépniök előre, állapít­juk meg mi is, ha a szövetkezet eddigi jó nevéhez méltóan akarja teljesíteni a meg­nagyobbodott feladatokat. Hiszen mintegy húsz vagonnal több gabonát, vagy 160.000 da­rabbal több tojást, néhány vagonnal több húst, mintegy 100.000 literrel több tejet kell termelniök ebben az esztendőben. Ahhoz pe­dig nem férhet kétség, hogy a csúziak az idén is becsülettel teljesítik feladataikat. Jól isme­rik azt az igazságot, hogy több termeléssel gazdagabb asztalt biztosítanak dolgozóink számára, maguk részére meg nagyobb jöve­delmet. Tavaly is becsületesen teljesítették beadási kötelezettségüket, mert gabonából 102, marhahúsból 180, a többi mezőgazdasági termékből pedig 100 százalékra eleget tettek. Így nem is csoda, hogy a csúzi egységes föld­műves szövetkezetét az első helyen emlegetik az érsekújvári járásban. — Hja a csúziak, azok igen ... — mondják az emberek, ha valahol Csúzról esik néhány szó. Az az „igen” szócska annyit jelent, hogy a csúzi szövetkezet tagjai nem riadnak meg a nehézségektől, tudnak dolgozni és így szép eredményeket elérni. Ami jó volt és ami nem volt jó Meg kell azonban mondani, hogy a multévi sikeres gazdálkodásban is előfordultak ki­­sebb-nagyobb hibák. Hiszen a csúziak is csak emberek. Nagyobbára mindannyian egykori béresek, mezőgazdasági munkások s még csak < egynéhány éve gazdálkodnak a csaknem 2000 hektárnyi szövetkezeti birtokon. Nem túlo­zunk, ha állítjuk, hogy minden nap újabb tapasztalatokkal gazdagodnak. Ezeket a ta­pasztalatokat aztitán minduntalan feltöltik a szovjet kolhozparasztok tapasztalataival. — Egyre merészebben alkalmazzák a bevált szovjet módszereket. S ez lenne a siker gyö­kere. A keresztsoros vetésen kívül, amely átla­gosan 3 mázsával hozott nagyobb termést hektáronként, Esek elvtárs csoportja kisérlet­­képen 2 ha kukoricát négyzetesen vetett be. Ezt a két hektárt is két részre osztotta. Az első hektár négyzetesen lett elvetve, de csak a megszokott trágyázást kapta, míg a másik hektárt duplán trágyázták. Az első hektáron a nyári szárazság ellenére 42 q kukorica ter­mett, a másikon 48 mázsa csöves tengeriük volt. Ugyanakkor közönséges vetéssel mint­egy húsz mázsával kevesebb termett hektá­ronként. Nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy ebben az esztendőben lényegesen kiter­jesztik a kukorica négyzetes vetését, mert hi­szen kedvezőbb időjárás és még gondosabb ápolás mellett az ilyen kukorica 80, sőt még több mázsás termést is hozhat hektáronként. Ez lenne a dolog egyik része. A másik kö­rülmény pedig az, hogy a csúzi szövetkezet tagjai felismerték a szocialista munkaverseny nagy segítségét a munka gyorsítása és minő­ségének megjavítása terén. Tavaly, tavasztól őszig folyt a munkaverseny a csúzi szövet­kezetben. Mind a nyolc mezei csoport ver­senyezett egymással, míg végül Palkovics Já­nos csoportja nyerte meg az elsőséget- Ehhez a jobb munkaszervezés segítette hozzá. A többi csoportok is derekasan megállták a he­lyüket. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet öt nappal hamarabb befejezte az őszi munká ­kat, mint azt a terv előírta. Megnyerte továb­bá az udvardi szövetkezettel folytatott páros versenyt is. Ha már a munkaversenynél tartunk, ak­kor azt is meg kell mondanunk, hogy mit nem csináltak jól a versennyel kapcsolato­san. Nem fejlesztették tovább a versenyt. -­­Amíg a csoportok között valóban egészséges munkaverseny folyt, addig az osztagok és az egyének között már nem fejlődött ki. Ugyan­csak az állattenyésztő csoport tagjai között sem honosodott meg a verseny. 19 Uj munkacsoport - teljesítményncrmák Voltak még más hibák is. Az asszonyokat és az ifjúságot nem tudták eléggé bekapcsol­ni a szövetkezeti munkába. A mintaszabály­zat-tervezet feletti eleven viták azonban ezen a téren is megoldást hoztak. A minta­­szabályzat világos útmutatása segítségével igyekeznek kiküszöbölni mindazokat a hibá­kat, melyek fékezhetnék a további fejlődést. A csúzi szövetkezet tagjainak nagy segítséget jelent az, hogy csaknem mindegyikük elol­vasta az „Aratás” című nagyszerű szovjet­könyvet, melynek hősei fényes példát mutat­nak falvaink szocialista építőinek-A mintaszabályzat-tervezet megvitatása során rájöttek arra, hogy sok munkacsoportot szerveztek, ahelyett, hogy a kevesebb, de na­gyobb csoportot, több osztagra osztották vol­na. Most ezen változtattak. A nyolc csopor­tot négyre vonták össze, majd a csoportokat 8—10 főből álló osztagokra osztották. Az újjá­szervezésnél ügyeltek arra, hogy az asszonyo­kat is jobban bevonják a szövetkezeti mun­kába. Minden csoportban legalább egy asz­­szonyt osztagvezetőnek választottak, hogy így még nagyobb teret biztosítsanak az asszonyok tevékenységének. Ugyanígy az ifjúságot is bekapcsolták a munkába. Amint láthatjuk, most már megteremtették a legjobb feltételeket a szocialista munkaver­seny kimélyítésére. Ez azonban még mindig nem lenne elegendő. Igazságos teljesítmény­normák nélkül aligha lenne elegendő mozgató Ne gondoljuk azonban, hogy mindenki nyomban megértette, hogy a teljesítmény­normák bevezetéséve 1 valóban jobban jár. Simonek Ferenc és Hlina István sertésgon­dozók, meg mások is, bizony sehogyan sem tudtak eleinte a normák izire jönni, de Bog­dán elvtárs, a szövetkezet zootechnikusa nem vesztette el a türelmét s kitartó felvilágosító munkával meggyőzte az egyébként kiválóan dolgozó sertésgondozókat és fejőgulyásokat is. Egy anyakoca gondozó, 20 anya gondozásáért valamint évi 12 darabos malac átlagért egy anyakocától, 1.25, minden elválasztott malac­ért pedig 1.90 munkaegységet kap. Ez annyit jelent, hogy egy-egy anyagondozó évente a norma betartásával 456 munkaegységet dolgoz le — 20 anyakocától tehát el kell érnie 240 malacot. A terven felüli malacokból minden ötödik a gondozóé Ha azonban úgy kívánja, akkor a szövetkezet kifizeti neki a malac árát Azzal kezdtük beszámolónkat, hogy a csúzi szövetkezet tagjai bátran szembenéznek a megnagyobbodott feladatokkal. Amint látjuk, valóban jól felkészültek azok teljesítésére. — Felismerték azokat a lehetőségeket, melyeket a szövetkezeti közös gazdálkodás kínál szá­mukra. Hiszen nem lehet kétséges, hogy min­den szövetkezeti tag, ismerve feladatát és mindazokat az előnyöket, amelyek a feladatok teljesítéséből, sőt túlteljesítéséből fakadnak, igyekszik a lehető legjobban belekapcsolódni a szövetkezeti munkába A teljesítmény-normák elfogadása és a munkaverseny kiszélesítése megteremtette az indulási lendületet Ez a lendület már a ta­vaszi munkákra való előkészületeknél is vi­lágosan kifejezésre jutott. A vetőmagot a cso­portok idejében szétosztották maguk között és a mai napig 100 százalékra kitisztították. Minden csoport gondoskodott arról, hogy minden kocsi, borona, vetőgép és egyéb szer­számok jól és idejében kilegyenek javítva. Az elmúlt esztendőben a nagykeszi szövet­kezet több mint 200 hektárral nagyobb föld­területen gazdálkodott, mint az előző eszten­dőben. A megnagyobbodás azonban nem hoz­ta magával a kívánt eredményt, mert a szö­vetkezet 1951-ben hat millió korona jövede­lemre tett szert és ez a bevétel az 1952-es esztendőben sem növekedett. Ugyanakkor számos más szövetkezetünk a taglétszám és a földterület kiszélesítésével nagy haladást tudott felmutatni. Ne higyjük azonban, hogy a nagykeszi szövetkezetnek nem volt meg a lehetősége arra, hogy nagyobb sikerrel fe­jezze be az elmúlt gazdasági esztendőt. Még távolról sem lehet azt mondani, hogy a szö­vetkezet tagjai kihasználták a szövetkezés kí­nálta valamennyi nagy lehetőséget. Az új módszerek alkalmazásában igen bátortalanok voltak. Sőt sokszor a felületesség és hanyag­ság is igen nagy akadályt jelentett. Ez sok métermázsa terménnyel megrövidítette a szö­vetkezet tagjait. Mindezt saját maguk is megállapíthatták a mintaszabályzat-tervezet megvitatásánál. Bizony komoly hiba volt az, amit Samu Mihály szövetkezeti tag is megállapított. A szövetkezetnek csak papíron voltak meg az állandó munkacsoportjai, a való­ságban azonban mindenki ott dolgozott, ahol éppen legégetőbb volt a munka. Meg kell mondanunk, hogy a rendszertelenség miatt bizony sok volt az ilyen munka- — Egyebek mellett igen nagy mulasztás ter­heli a szövetkezet vezetőségét azon a téren Is, hogy az elmúlt esztendőben sem vezető­ségi, sem pedig taggyűléseket nem tartott. Így a tagság nem ismerte kellően a terme­ereje a versenynek. Meg azután a szocialista termelés legnemesebb vonása az, hogy min­denki az elvégzett munka minősége és meny­­nyisége szerint kapja a jutalmat. Csúzon er­ről sem feledkeztek meg. Több estén keresztül alaposan megtárgyalták a teljesítmény-nor­mákat és el is fogadták azokat. Így például a mezei csoportok minden tag­ja tudja, hogy 20 q csávázásáért a IV.-ik, nehézségi osztály szerint 1,25 munkaegység jár, vetés előtti hengerelésért hármas fahen­gerrel 4.50 hektár lehengerezése után szin­tén 1.25 munkaegység, simításért egy pár ló­val 3 80 ha után ugyanannyi, 15 mázsa bur­gonya kiválogatásáért а III.-ik osztály sze­rint 1 munkaegységet, a kukorica vetéséért fogattal, 270 méteres géppel 6 hektáros telje­sítmény után 1.25, munkaegységet kap a dolgozó. így felsorolhatnánk minden egyes munkát. Mindenki tudja tehát milyen teljesítményért mennyit kap. Amikor Simunek és Hlina elvtársak jól át­gondolták a dolgot, már egy csöppet sem el­lenkeztek, mert hiszen így sokkal jobban jön­nek ki. Mindketten elhatározták, hogy negy­ven anyakoca helyett, ketten 70 anyakocát fognak gondozni. — Bizony Simunek bácsit és a többieket gyakran lehet látni könyvvel a kezükben, mert meg akarják tanulni a szov­jet mesterek legjobb módszereit, merthiszen már számos szövetkezetünk és állambirto­kunk sertésgondozói bebizonyították, hogy a szovjet tapasztalatok alkalmazásával évente 16 malacot, sőt még többet is elértek egy anyakocától. Hasonlóképpen az etetők is az állatok hasznossága szerint kapják a jutalma­zást. Tervük túlteljesitése esetén pótjutalom fejében a túlteljesítés mértékének megfelelő súlyú hízót kapnak. Ha pedig úgy kívánják, az árát is felvehetik. Ez már meg is történt hála az olyan példás tagoknak, mint amilyenek Snájder István és Kocsis Jenő kovácsok, Holcsik, szövetkezeti bognármester és a többiek. A munkacsoport tagjai minden héten érté­kelik az eddig elvégzett munkát, megismer­kednek az új feladatokkal. Hasonlóan az osztagok is ismerik feladataikat, hogy amikor itt lesz az ideje, minden fennakadás nélkül hozzáláthassanak a munkához. Ezeken a megbeszéléseken mérlegelik a lehetőségeket és keresik a módot arra, hogy minél maga­sabb hektárhozamokat érjenek el és hogy emeljék az állatállomány hasznosságát. így határozták el, hogy a tavasszal 270 hektár gabonát keresztsorosan vetnek és 120 mázsa szemcsés trágyát készítenek. Minden csoport 30—30 mázsát készít. Így lesz a számokból élő valóság, s a magasabb feladatok teljesíté­séből jólét, magasabb életszínvonal. Miklya János lési feladatokat, a szövetkezet belső életét. Ezáltal a hiányosságokat sem tárhatták fel, amiből pedig elég sok volt a cséplés és az őszi munkák során. Ezekről sokat kellett vol­na beszélni. így nincs mit csodálkozunk, ha 70 hektár kukoricából csak hét vagón ter­mést takarítottak be, negyven hektár cukor­répájuk pedig a tervezett 100 vagón termés helyett csak feleannyi termést nyújtott. — Győri elvtárs, a szövetkezet másik odaadó tagja szintén mindent elkövetett, hogy mun­kájával előbbre vigye a szövetkezeti gazdál­kodás ügyét, dehát a vezetőség sohasem vette figyelembe javaslatait és felszólalásait. Győri elvtárs többek között bírálta a termelési ter­vek fogyatékosságát, mert tervük nem volt arányban a pénzügyi tervekkel. Másképpen nem történhetett volna meg, hogy noha a szövetkezet teljesítette termelési teryét — pa­­piron — a pénzügyi tervben mégis lemaradt. Víg elvtárs, a szövetkezet gazdája úgylát­szik kibújót keres a tervek betartása alól, mert ő is csak megállapította a történteket, ahelyett, hogy nyomban komoly intézkedést foganatosított volna a hibák kiküszöbölésére. Meg kell említenünk, hogy az elmúlt év folyamán az is előfordult, hogy a szövet­kezet olyan bevételeket is a pénzügyi tervbe foglalt, melyeket a tagok kaptak háztáji gazdálkodásukban termelt termé­keik beadásáért. Vagyis a szövetkezet tej, hús- és tojás-beadásának nagy részét ma­guk a szövetkezet tagjai teljesítettéke így érthető, hogy a termékek árát a ragság kapta és nem folyt be a szövetkezet pénz­tárába annyi összeg, habár „teljesítették” termelési tervüket- A tagok segítő készsége Terv túlteljesítéséért pótjutalom jár Miért nincs osztalék Nagykeszin Nagyobb figyelemmel készítsék el ezévi termelési tervüket az EFSz tagjai Nagyobb gazdaság több jövedelmet jelent. Ámde ehhez nemcsak nagyobb földterület, hanem a munkák tervszerű, idejében való elvégzése is szükséges, hogy sikerrel teljesít­hessük a megnagyobbodott feladatokat és egyre nagyobb jövedelmet biztosíthassunk szövetkezetünk tagjai számára-Uj lendülettel a tavaszi munkák jó elvégzéséért Orlická Ágnes, a modzankai EFSz kikül­dötte, mint fejőnő dolgozik a szövetkezetben. Munkájában nagyban érvényesíti a szovjet­tapasztalatokat. Az elmúlt évben 700 munka­egységet szerzett. Munkája elvégzése után kivette részét a növénytermelésből is. — Eredményes munkája jutalmául mint az EFSz kiküldötte, részt vesz a prágai kongresszuson. Lústílová Stefka az unanovcei EFSz-t kép­viseli a prágai kongresszuson. Az 1952-es év­ben 90 sertést gondozott. A szocialista mun­kaverseny révén 75 dkg súlygyarapodást ért el sertésenként. Egészévi jutalma több mint 50 000 koronára rúg. AZ ISKOLAI TAKARÉKOSSÁGI MOZ­GALOM keretében 4000 iskola 380.000 tanu­lója, több mint 36 mii. korona értékű gyógy­növényt és hulladék-nyersanyagot gyűjtött össze. A félévi verseny-kiértékelés során első helyen a szakolcai iskola áll. Ezt követik a pőstyéni, svidniki, bánovcei, ógyallai iskolák. A verseny-győztesek a tanév végén jutalom­ban részesülnek­igen szép vonás, ámde a tagoknak a közös gazdálkodásban sokkal nagyobb igyekezetei kell kifejteniük, hogy a szövetkezet a tag­ság jó munkája révén teljesíthesse, sőt túl is szárnyalja beadási kötelezettségét, egyben el­láthassa a tagságot, hogy a kitermelt javak­ból juthasson bőven a szabad piacra is. A mintaszabályzat-tervezet megvitatására igen nagy segítségükre volt a tagoknak a hi­bák kiküszöbölésében. Rájöttek arra, hogy az állandó munkacsoportok nélkül nem lehet si­keres közös gazdálkodást folytaink Ekkor látták be azt is, hogy mennyire káros hatást váltott ki az, hogy a tagok több, mint fél hektár földet hagytak meg háztáji gazdálko­dásunkban. Ez Nagykeszin is igen sok mun­kaerőt elvont a közös munkától, s most az év végén igen komoly és tanulságos intő jelet hagyott maga után. Gacsal László találóan jegyezte meg, hogy az osztalék is a helyte­len munkaszervezés következtében és a ta­gok túlméretezett háztáji gazdálkodása miatt maradt el. — „A jövőben azonban máskép­pen kell gazdálkodnunk — mondotta, — ha erős szövetkezetté akarjuk építeni közös gaz­dálkodásunkat. Mindenkinek be kell kapcso­lódnia a munkálatokba, hogy teljesíthessük feladatainkat. Erre megvan minden lehetősé­günk.” A szövetkezet tagjai most már igen sok­szor elgondolkoznak azon, hogy a szom­szédos csallóközaranyosi EFSz-ben annak ellenére, hogy náluk sem esett több eső, mint Nagykeszin, mégis jut osztanivaló a ledolgozott munkaegységek arányában. Ezt a jó, tervszerű munka és az okos gaz­dálkodás tette lehetővé. Mindezt Nagy­keszin is elérhették volna- . A jövőre vonatkozólag a hibák kiküszöbö­lése érdekében minden erejüket latba kell vetniök, hogy szövetkezetüket gyarapítsák és jövedelmezőbbé tegyék, tagjaikat pedig va­gyonosokká. Ezt persze csak úgy érhetik el, ha a párt- és kormányhatározatokat, vala­mint a szövetkezetek mintaszabályzat-terve­zetének minden pontját betartják s munká­juk minden vonalán eszerint igazodnak. Szombath A—. Szövetkezeti tagok! A szocialista munkaverseny kiszélesítésével nyerjetek meg es vezessetek minden dolgozót a magas hektárhozamok és hasznosságok eléréséhez!

Next

/
Thumbnails
Contents