Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-01 / 5. szám
1953. február T. fttrtpotf Földműves 3 A szovjet nép nagy építő sikerei Jelentés a Szovjetunió 1952. évi állami tervének teljesítéséről Moszkva, január 23. (TASZSZ) Közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1952. évi állami népgazdasági terve teljesítésének eredményeiről. A jelentés többek között a következőket közli: Az ipari termelési terv teljesítése 1952-ben az ipar egészében 101 százalékra teljesítette évi össztermelési tervét. 1952-ben terven felül jelentős mennyiségű ipari terméket termeltek: nyersvasat, acélt, hengerelt árukat, acélcsöveket, színes fémeket, szenet, kőolajat, benzint, kerozint, Diesel-olajat, földgázt, nagyfeszültségű transzformátorokat, személygépkocsikat, golyóscsapágyakat, ekszkavátorokat, talajgyalukat, fémvágó szerszámgépeket, maró- és kalcinált szódát, műtrágyát, a mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegyimérgeket, festékeket és más vegyszereket, palakövet, papírt, gyapjú- és selyemszövetet, harisnya- és zoknifélét, kerékpárt, fényképezőgépet, pianinót és zongorát, sajtot, kondenzált tejet, cukrászkészítményeket. teát, bort, cigarettát, gyufát és egyéb ipari terméket. A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1952-ben, 1951-hez viszonyítva 11 százalékkal növékedett. A Szovjetunió népgazdasága a múlt évben — az állami ellátási tervnek megfelelően — jelentős mértékben több nyersanyagot, segédanyagot, fűtőanyagot, villamosenergiát és felszerelést kapott, mint 1951-ben. Az ipari termelés önköltségcsökkentése 1952-ben — figyelembe véve a nyersanyag, segédanyag-, fűtőanyagárak, valamint a villany- és hőenergiadíjak és a teherszállítási díjak leszállítását — több mint nyolc százalék volt. Az új technika alkalmazása a népgazdaságban A szocialista termelés fejlődése és tökélesedése 1952-ben — éppúgy, mint az előző években — a szovjet tudomány és technika eredményeinek felhasználása alapján történt. A szovjet gépgyártás 1952-ben mintegy 600 rendkívül fontos újtipusú és márkájú gépet és gépegységet gyártott Ezek a gépek és gépegységek biztosítják a népgazdaság további technikai fejlődését. Ugyanakkor a szerszámgépipar több mint 200 újtipusú és márkájú fémvágó- és famegmunkáló szerszámgépet és kovácsoló sajtológépet gyártott köztük új konstrukciójú, nagyteljesítményű, egy példányban gyártott nehézszerszámgépeket, automata- és félautomata-szerszámgépeket és új automatikus szerszámgépsorokat. 1952-ben a népgazdaság valamennyi ágában megnőtt a dolgozók által beterjesztett találmányok és észszerűsí tő javaslatok száma. Az iparban, az építésben és a közlekedésnél bevezetett találmányok, műszaki újítások és észszerűsítő javaslatok száma mintegy nyolcszázezer. Mezőgazdaság Az a vetésterület, amelyről az 1952. évi termést betakarították, az 1951. évinél 2.765.000 hektárral nagyobb. A legértékesebb gabonaféleség, a búza vetésterülete 1951-hez képest 3.320.000 hektárral növekedett. Ugyancsak növekedett 1952-ben a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó és más ipari növények vetésterülete. Jelentősen kibővült a takarmánynövények, a silósnövények, az évelőfűvek vetésterülete. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő állami termésfőfelügyelőség adatai szerint 1952-ben jó termés volt gabonaneműekből és ipari növényekből. A gabonaneműek össztermése 1952-ben nyolcmilliárd púd volt. A bú** össztermelése 23 százalékkal felülmúlta az 1951. évi össztermést. Növekedett 1951-hez képest a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó, a len és más ipari növények, valamint a burgonya és a zöldségfélék össztermése. 1952-ben tovább növekedett és erősödött a mezőgazdaság anyagi-technikai alapja. A múlt évben a mezőgazdaság 131.000 traktort kapott — 15 lóerős traktorokra átszámítva — 41.000 gabonabetakarító kombájnt, köztük 21.000 magánjáró kombájnt, 57.000 te hergépkocsit, több mint kétmillió talajmegművelő eszközt, vető-, arató- és egyéb mezőgazdasági gépet, valamint gépeket és berendezéseket az állattenyésztő gazdaságok részére. A mezőgazdaság technikai felszerelésének növekedés lehetővé tette a kolhozokban és szovhozokban a mezőgazdasági munkák gépesítési színvonalának emelését. A gép- és traktorállomások 1952-ben a kolhozok alapvető mezei munkájának háromnegyedét végezték el saját traktoraikkal és gépeikkel. Az elmúlt évben a kolhozokban gépesítették csaknem az egész szántás és a vetés több mint 80 százalékát. Majdnem teljesen gépesítették a gyapot, a cukorrépa és más ipari növények vetését. A kolhozokban az egész gabonavetésterület 70 százalékán kombájnokkal, a cukorrépavetésterület több mint kétharmadán cukorrépa-kombájnokkal és traktorvontatású répaszedőkkel takarították be a termést. A gép- és traktorállomások által a kolhozokban 1952-ben elvégzett mezőgazdasági munkálatok jelentősen megnőtt volumene mellett a gép- és traktorállomások nem teljesítették teljesen tervüket a burgonya, a siló takarmányok betakarítása és az őszi mélyszántás terén. Jelentősen fokozódott a kolhozokban a villamosenergia felhasználása a vízellátásban, a takarmányelőkészítésnél, a tehenek fejésénél és a birkanyirásnál. A közösségi jószágállomány 1951-ben a kolhozokban a következőképpen növekedett: tehén— 6 százalékkal, sertés— 4 százalékkal, juh— 7 százalékkal, ló— 4 százalékkal. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhozaiban a múlt évben a tehén-állomány 5 százalékkal, a sertésállomány 4 százalékkal, a juhállomány 8 százalékkal, a lóállomány 9 százalékkal növekedett. A Szovjetunió európai részében a sztyeppés és erdősztyeppés vidékeken lévő kolhozok, erdőgazdaságok, gép- és traktorállomások, valamint erdővédő állomások és szovhozok az 1948-ban jóváhagyott mezővédő erdőtelepítési terv végrehajtása során 1952-ben több mint 725.000 hektár területen ültettek védőerdőket. Az erdőtelepítés évi tervét túlteljesítették. 1952-ben jelentős munka folyt az öntözéses földművelés fejlesztése, a mocsarak és a lápos területek lecsapolása terén . A vasúti, vízi és gépkocsi teherszállítás növekedése 1952-ben túlteljesítették a vasúti teherszállítás évi tervét. A teherforgalom az 1951. évihez viszonyítva kilenc százalékkal emelkedett. Az átlagos napi rakodási tervet a vasutak 104 százalékra teljesítették. A folyami közlekedés teherforgalma 1951- hez viszonyítva 12 százalékkal emelkedett, évi tervét azonban nem teljesítette maradéktalanul. A tengeri közlekedés teherforgalma az 1951. évihez viszonyítva kilenc százalékkal emelkedett. A tengeri közlekedés 1952-ben teljesítette évi teherszállítási tervét. A gépkocsiközlekedés teherforgalma, az 1951. évihez viszonyítva 15 százalékkal emelkedett. A beruházások növekedése Az állami beruházások volumene 1952-ben 111 százalék volt 1951-hez képest. A villamoserőművek építésére fordított állami beruházások volumene 1951-hez viszonyítva 128 százalék volt, a vas- és fémkohószatnál 111 százalék, a szén- és kőolajiparnál 105 százalék, a gépgyártásnál 112 százalék, az építőanyagiparnál 109 százalék, a könnyű- és élelmiszeriparnál 109 százalék és a lakásépítkezéseknél 110 százalék. 1952-ben újabb jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzembe. Sikeresen teljesítették az 1952-re megállapított tervfeladatokat a volgai, doni, dnyeperi és amu-darjai nagy vízierőmű- és öntözőrendszer-építés terén. 1952-ben átadták rendeltetésének a V. I. Lenin nevét viselő Volga- Don hajózható csatornát. Az építkezési vállalatok 1952-ben sok nagytermelékenységű gépet és gépezetet kaptak. A szárazkotró-állomány 1951-hez képest 25 százalékkal, a talajgyalu-állomány több mint 40 százalékkal, a talajegyengető-állomány 29 százalékkal, a toronydaru-állomány több mint 70 százalékkal növekedett. Ugyancsak lényegesen gyarapodott a többi építőipari gép- és gépezet állománya is. Az építkezéseken az egyes folyamatok gépesítéséről áttérnek az építési munkák komplex gépesítésére. Az építési gépeket és gépezeteket azonban számos építkezésen még nem kielégítően használják ki. Az állami vállalatok, az intézmények és a helyi szovjetek, valamint a városok és munkástelepek lakósai 1952-ben állami hitellel összesen több mint 27 millió négyzetméter lakóterületet építettek. Ezenkívül 370.000 falusi lakóház épült fel. Az áruforgalom fejlődése 1952-ben tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. A kormány — az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a munkatermelékenységének emelése és az önköltségcsökkentés terén elért újabb eredményekkel kapcsolatban — 1952. április 1-én újból, a jegyrendszer megszüntetése óta ötödször, csökkentette a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árát. Április 1-én ugyancsak leszállították a könyvek, közöttük a tankönyvek árát is. Az újabb árleszállítás a szovjet rubel további megszilárdulását, vásárlóerejének emelkedését és azt eredményezte, hogy a lakosság lényegesen több árút vásárolt. 1952-ben kibővült az állami és a szövetkezeti kereskedelem hálózata. Az elmúlt évben körülbelül hétezer új üzletet nyitottak. Jelentősen megnőtt a szaküzletek száma a városokban, a munkáslakótelepeken és a falvakban. 1952-ben az előző évhez viszonyítva ismét jelentősen több terméket adtak el a lakosságnak a kolhozpiacokon, klönösen több lisztet, darát, burgonyát, zöldségfélét, baromfit, tojást és mézet. A munkások és alkalmazottak számának növekedése 1952 végén a Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak száma 41.7 millió volt, 900.000-rel több mint 1951 végén. Az iparban a mező- és erdőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésnél egy év alatt 725.000-rel, a tan-, tudományos, kutató- és gyógy intézményeknél 115 ezerrel, a közélelmezésben és a közműveknél 60.000-rel emelkedett a munkások és alkalmazottak száma. 1952-ben — éppúgy, mint a megelőző években — az országban nem volt munkanélküliség. — A nemzeti jövedelem és a lakosság jövedelmének emelkedése 1952-ben tovább emelkedett a szovjetnép kulturális színvonala. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1952-ben az 1951. évihez képest 11 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozóké. Ennek keretén belül a Szovjetunió dolgozói — éppúgy, mint az előző évben is — saját személyi, anyagi és kulturális igényeik kielégítésére a nemzeti jövedelemnek mintegy háromnegyedrészét kapták meg, a nemzeti jövedelem további része pedig az állam, a kolhozok és szövetkezeti szervezetek rendelkezésére és más állami, valamint közösségi szükségletekre. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a munkások, parasztok és értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javulását és a szocialista termelés további kiszélesítésének biztosítását. Az iglói járás EFSz-ei nem hagyják, hogy a háztáji gazdálkodás a közös vagyon rovására menjen A lucsivnai EFSz 5000 liter tejet ad terven felül a kongresszus tiszteletére Több EFSz tagságának figyelmét a mintaszabályzatnak különösen az ötödik pontja köti le, amelyben arról van szó, hogy a szövetkezeti családok mit tarthatnak tulajdonukban. Az iglói járásban lévő betlanovcei EFSz tagjai az ötödik pont megvitatásánál javasolták, hogy elegendő, ha minden szövetkezeti tag csak két juhot hagy meg háztályi gazdálkodásra, nem pedig ötöt, ahogy azt a mintaszabályzat-tervezet előírja. Ezt azzal indokolják, hogy ha mindenki 5 juhot tartana, a fél határ is alig lenne elég azok legeltetésére már akkor is, ha szövetkezetnek legalább 50 tagja van. • Hasonlóképpen vélekednek a Bystrany-i szövetkezeti tagok is. Kiszámították, hogy a háztáji gazdálkodásra meghagyott juhok legeltetése a közös szövetkezeti állatállomány legeltetésének rovására menne. A hranovcei EFSz tagjai is azt javasolják, hogy 2 juh elegendő a háztáji gazdálkodásra. A lőcsei IV. típusú EFSz taggyűlése köszönettel vette tudomásul a mintaszabályzattervezet azon részét, ahol a terhes anyákról és az öregekről való gondoskodásról van szó. Igazságosnak tartják azt is, hogy ha valaki többet termel, mint amennyit a terv előír, akkor külön jutalmazásban részesül. A mintaszabályzat szerint a jövőben a lőcsei szövetkezeti tagok is nagyobb gondot fordítanak az ifjúság és a nők iskolázására. Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnök beszéde Folytatás a második oldalról, nini-sztálíni munkastílusnak, a szocializmusért való lenini-sztálini harci tulajdonságoknak elsajátítására Szeretni kell a népet és bízni kell alkotó erejében — úgy, mint Lenin és Sztálin. A dolgozó tömegek iránt érzett ezen szeretet nélkül és földmérhetetlen erejükbe és képességükbe vetett bizalom nélkül nem lehet a szocializmust fölépíteni. Kérlelhetetlennek kell lenni a külső és belső ellenségekkel szemben — úgy, mint Lenin és Sztálin. Legyőztük a februári reakciósokat, szétzúztuk az összeesküvő bandát. Az osztályharc torvénye azonban arra tanít, hogy minél nagyobb a sikerünk, annál aljasabb és kíméletlenebb az ellenség cselszövése Ha nem volnnák kérlelhetetlenek ellenségeinkkel szemben, nem tudnánk ellenük megvédeni hazánkat és szocialista építésünket. Tárg; lagosan, szívósan és következetesen kell dolgozni — úgy, mint Lenin és Sztálin. Lenin mondása „kevesebb fellengző frázist, több egyszerű mindennapi munkát” legyen mindnyájunk jelszava. Nem szabad — ahogy Lenin és Sztálin tanítják — sikerek után kikapcsolódni, vagy pedig nehézségek esetén nyafogni. Hogyha sikerek esetén kikapcsolódunk, ez azt jelenti, hogy lebecsüljük a munka további nehézségeit és így leghamarabb arra az útra jutunk, amelyen az elért vívmányokat is elveszítjük. Nehézségek miatt való nyafogás pedig azt jelenti, hogy még ezzel is nehezebbé tesszük az azok leküzdéséhez vezető utat. Sem így, sem úgy nem jutnánk meszszire. Ez néhány lenini-sztálini tulajdonság, amelyek különösen ma fontosak, nemcsak kommunistáink számára, hanem országunk valamennyi becsületes építője és fia számára is. Elvtársnők, elvtársak, befejezem szavaimat. Engedjétek meg, hogy befejezésül felemlítsek egy tényt: ez alatt a fedél alatt a Lenin vezetése alatt álló prágai konferencián, 1912. januárjában választották be a bolsevik párt újjáalakított Központi Bizottságába Sztálin elvtársat, Sztálint, Lenin legnagyobb tanítványát és leghívebb bajtársát, aki azután Lenin müvének dicső folytatója lett, Sztálint, aki napjaink Leninje. Ezért Lenin útját követni azt jelenti, hogy Sztálint követjük. Mi pedig ezen az úton haladunk, mert csak ez vezet a békéhez és népünk nagy és boldog jövőjéhez. Ezért éljen es emelkedjék mind magasabbra a világ fölött a halhatatlan Lenin zászlaja! Sokáig éljen és vezessen bennünket új győzelmekre a nagy Sztálin! Az EFSz-ek mintaszabályzat-tervezete a Spišská Belá-i szövetkezeti tagokat is arra buzdította, hogy jobb munkával megszilárdítsák szövetkezetüket. Ennek érdekében kötelezettséget vállaltak, hogy a tavasziakat 100 százalékban keresztsorosan vetik el. Az agrotechnikai határidők pontos betartásával, valamint az új mezőgazdasági tudomány felhasználásával a tervezettnél magasabb hektárhozamokat érnek el. Állattenyésztési tervüket nem csak hogy teljesítik, hanem túl is teljesítik. Bevezetik a fiives vetésforgót és felemelik a takarmány-alapot. Saját erejükből felépítenek egy 100 férőhelyes tehénistállót és 500 férőhelyes juhaklot. A sertésszállást kibővítik olyan módon, hogy abban további 300 sertés elférjen. A taglétszám emelésének érdekében Gurovics András szövetkezeti elnök vállalta, hogy 10 új tagot szerez a kis- és középföldművesek soraiból. A gánovcei szövetkezeti tagok (poprádi járás) is tettek néhány értékes felajánlást az I. országos mezőgazdasági, szövetkezeti konferencia tiszteletére. Még a tavaszi munkák megkezdése előtt az összes rétet és legelőt rendbehozzák. Kiültetnek 300 gyümölcsfát azokon a helyeken, amelyek fekvésük miatt nem alkalmasak gépmunkára. A gerlachi EFSz tagjai vállalták, hogy január végéig az összes istállótrágyát kihordják a földekre. A lučivnai szövetkezeti tagok kötelezték magukat, hogy a tavaszi munkák idejét három nappal megrövidítik. Az összes vetést szüksorosan végzik. Az év végéig 5.000 liter tejet beadnak a terven felül. A komárócí szövetkezeti tagok a mintaszabályzat megvitatása után összpontosították az állatokat Az eperjesi kerületben e hó 20-ig 296 EFSzben megvitatták a mintaszabályzat-tervezetet. A legjobb eredményeket a bártfai járásban érték el, ahol már minden EFSz, sőt 13 olyan község is megtárgyalta a tervezetet, ahol még csak előkészítő bizottság működik. Hasonlóan a vranovi, eperjesi és a szninai járásokban is jól halad a mintaszabályzattervezet megtárgyalása. A járási nemzeti bizottságok dolgozóinak azonban meg kell javítaniok munkájukat, mert egyrészt még elég sok EFSz-ben hátra van a vita megrendezése, másrészt pedig á viták gyakran formálissá válnak. A kerületi népnevelők közbelépése hatásos volt. Vegyük például a komáróci újonnan megalakított szövetkezet esetét. A tagok itt két tehenet tartottak háztáji gazdálkodásra. A mintaszabályzat megvitatásakor azonban kötelezettséget vállaltak, hogy mindenki csak egy tehenet hagy meg, a másikat beadja a közös vagyon gazdagítására. Jaromovcén is sikeresen megvalósították a mintaszabályzat megvitatását.. A szövetkezeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy a járási mezőgazdasági szövetkezeti konferenciáig 4 új tagot szereznek a szövetkezetnek. Vállalásukat részben már teljesítették is, mert három kis- és középföldművest meggyőztek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A giraltovcei járásban is több szövetkezet készül a járási konferenciára munkafelajánlással. Amint már feljebb említettük, a járási nemzeti bizottságoknak még sok tennivalójuk van. Itt mindenekelőtt a homonnai járás dolgozóira gondolunk. A lukaőovcei EFSz-ben példáúl előfordult, hogy a tagok a marhaleveleket átadták a szövetkezetnek, de az állatokat továbbra is megtartották. Az ilyen problémákat rajónszerű összevonással kell megoldani és nem szabad arra várni, amíg a közös istállók elkészülnek. Ezer látogató a prágai V. I. Lenin-múzeumban. Prágában a V. I. Lenin-múzeum ünnepélyes megnyitása utáni első napon, január 22.-én ezer látogató nézte meg a múzeumot. A kiállítási termeken csoportokban vonultak át az üzemek dolgozói, katonák, diákok és a nemzeti iskolák tanulói.
