Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-01 / 5. szám
4 FoWmfiws 1953. február 1. A szocialista falu építőinek járási konferenciái A járási konferenciák nagy léptekkel viszik előre szövetkezeteinket a fejlődés útján Szövetkezeti tagjaink és többi dolgozó parasztjaink figyelme az elmúlt vasárnapon is a szövetkezeti konferenciákra összpontosult. Ezen a vasárnapon Szlovákia kerületeinek számos járásában folytak le a járási szövetkezeti konferenciák. Ezek a konferenciák éppenúgy, mint a néhány nappal ezelőtt megtartottak, világosan kifejezésre juttatták, hogy szövetkezeteink tagjai mily nagy megelégedéssel fogadták a szövetkezetek mintaszabályzat-tervezetét. Számos szövetkezeti kiküldött a konferenciákon már arról számolhatott be, hogy a mintaszabályzat-tervezet hogyan segítette szövetkezetükben megjavítani a munkát, s mily nagy lelkesedéssel láttak szövetkezetük tagjai a közös gazdálkodás megszilárdításához és hogyan igyekeztek megvalósítani a mintaszabályzat-tervezet egyes cikkelyeit. Valóban az a legfontosabb, hogy a szövetkezet tagjai ne várjanak, hanem nyomban a szabályzat-tervezet megvitatása után lássanak hozzá a közös gazdálkodás megszervezéséhez a mintaszabályzat-tervezet alapján, merthiszen éppen ettől Függ, hogy szövetkezeteink milyen gyorsan válnak szocialista üzemekké és tagjaik pedig vagyonosakká. Ezt a szövetkezeti tagság túlnyomó része teljesmértékben megértette és magáévá tette, amit egyebek között abban juttatnak kifejezésre, hogy a szövetkezeti tagság I. kongresszusa tiszteletére igen értékes kötelezettségvállalásokat fogadnak el, hogy ezek révén is biztosítsák a szövetkezetek alapszabálya szerinti gazdálkodását. Igen sok múlik tehát azon, hogy az EFSz-ek és a nemzeti bizottságok vezetői, hogyan tudják felölelni a szövetkezeti tagság nagy kezdeményezését és hogyan igyekeznek biztosítani a kötelezettségvállalások teljesítésének előfeltételeit, merthiszen nem a kötelezettségvállalások elfogadása, hanem azok teljesítése jelenti a legszebb ajándékot az I. országos kongresszus tiszteletére, ugyanakkor biztosítékot is jelent arra, hogy a szövetkezet megszilárdul, jobban gazdálkodik és teljesíti azokat a feladatokat, amelyek teljesítését dolgozóink elvárják, s amelyek a tagságot egyre nagyobb jövedelemhez juttatják. ZSELÍZ ftaiminchét szövetkezet képviselői jöttek öszsze a zselízi járási konferenciára az elmúlt vasárnap, hogy beszámoljanak szövetkezeteik elmúlt évi gazdálkodásáról és főképpen arról, hogy a mintaszabály-tervezet, hogyan mutatta meg a munkájuk megjavításához vezető utat. A konferencia megnyitása után Kazló elvtárs, a járási mezőgazdasági osztály dolgozója részletes beszámolóban ismertette a szövetkezeti gazdálkodás fejlődését. Az elmúlt esztendőben a járás 42 községe közül harminchét községben volt magasabb típusú szövetkezet, melyek közül 26 összközségi, vagy többségi, s a többieknél is meg van minden előfeltétele annak, hogy többségivé váljon. Az elmúlt év őszén 726 kis- és kózépparaszt lépett a szövetkezetbe 3.943 ha földterülettel. így az egész földterület 74 százaléka belett kapcsolva a szocialista nagytermelésbe. A szövetkezeti nagytermelés előnyét világosan bizonyítja az a tény, hogy ezek, bizonyos szervezeti hiányosságok ellenére is, több mint hét százalékkal magasabb terméseredményt értek el aitalabavéve, mint a magángazdálkodók. Különösen a kukorica termelésnél elért sikerek kimagaslók. Ezen a téren a vezekényi, damásdi, zselízi és más szövetkezetek értek el szép eredményt a kedvezőtlen időjárás ellenére is, amit az agrotechnikai intézkedések és a határidők betartásának köszönhetnek. Ami pedig az állatállomány összpontosítását illeti, az új tagoktól a szarvasmarha-allomány összpontosításának tervét 104 százalékra, míg a sertések összpontosítását 95 százalékra hajtották végre. л továbbiak folyamán az előadó rámutatott a mintaszabályzat-tervezet vitája során feltárt hiányosságokra, amelyeket haladéktalanul ki kell küszöbölni, főképpen az állandó munkacsoportoknál Ezeket meg kel szilárdítani, és minden vonalon ki kell fejleszteni az egyéni felelősséget, a szövetkezeti vagyon védelmét. Ez különösen Nagysallóra és meg egynéhány szövetkezetre vonatkozik. Ugyancsak sokkal jobban, mint eddig, alkalmazni keli a szovjet tapasztalatokat, úgy a növényi termelésben, mind az állattenyésztésoen. Az áiiatáilomány hasznossága még mindig alacsony. Ezen változtatni kell! Várhatunk-e azonban lényeges javulást a szövetkezeti gazdálkodásban, míg a szövetkezeti tagság soraiban megtűrjük az osztály ellenséget, mint ahogyan még mindig megtűrik okét a nagysallói, kisölvedi, zalabai és más szövetkezetekben? Bizony a szocialista építés útjából megalkuvás nélkül el kell távolítani a szövetkezet ádáz ellenségeit, a kuiakokat, akik lépten-nyomon dolgoznak a szövetkezet ellen, mert nem áll érdekükben annak fejlődése és megszilárdítása. Az előadó azzal fejezte be szavait, hogy minden szövetkezetnek teljesmértékben igazodnia kell a szövetkezetek alaptörvényéhez, melyek így valóban szocialista üzemekké fejlődnek és tagjaikat vagyonossakká teszik. Kazló elvtárs beszédét ezután Gubrica elvtárs, a mezőgazdasági osztály előadója le fordította magyar nyelvre, majd kezdetét vette a vita, melynek során kitűnt, hogy a járás szövetkezetei idejekorán megismerkedtek a mintaszabályzat-tervezettel. Szövetkezeti gazdálkodásukat valóban a mintaszabályzat alapján bírálták még, értékelték ki és igyekeztek a felmerült hibákat kijavítani. Bajkai József, a csatai EFSz állattenyésztési csoportjának vezetője az állattenyésztésben elért sikerekről beszél, majd kiemelte a takarmányalap biztosításának jelentőségét. A szövetkezeteket meg kell tisztítani a kulákoktól Gulyás elvtárs, az alsóvaradi EFSz küldötte többek között hangsúlyozta, hogy a szövetkezeteket haladéktalanul meg kell tisztítani a befurakodott kulákoktól. Alsóváradon a kulákok mindenáron arra akarták bírni a szövetkezeti tagokat, hogy nagyobb házatáji gazdálkodást követeljenek, mint amennyit az alapszabályzat meghatároz, hogy így a tagságot elvonják a közös munkától, amiáltal a szövetkezet, és a tagság kárt szenvedne. A tagság azonban felismerte a kulákok mesterkesénenek célját, felismerte az ellenséget soraiban és most kizárja őket soraiból. Végül Gulyás elvtárs felhívta a szövetkezetek képviselőinek figyelmét arra, hogy minden szövetkezetben teljesítsék, sőt túlteljesítsék az allamj tervet, mert ezáltal nemcsak hogy dolgozóink életszínvonalát emeljük, de a tagok jövedelmét is. Gazdik János elvtárs, a nagysallói EFSz küldötte is a kulákok aknamunkájáról beszélt, akik minden vonalon lazítják a munkafegyelmet. A legszigorúbban kell eljárni velük szemben. Kovács Lajos elvtárs a szódói szövetkezet elnöke arról beszélt, hogy az ifjúságot a lehető legjobban be kell kapcsolni a szövetkezeti munkába, majd örömmel jelentette be, hogy a szövetkezet tagjai az első országos kongresszus tiszteletére ez év szeptember 20-ig teljesítik egész évi beszclgáltatási kötelezettségüket. Ezután Adamcsok elvtárs, a vezekényi, Abrahám György, a bajkai, Sajben Pál, a garamszentgyorgyi EFSz nevében szólaltak fel. Mindannyian kiemelték, milyen nagy segítséget jelent a mintaszabályzat-tervezet a szövetkezeteknek. Ugyancsak nagy súlyt* helyeztek a szaktudás emelésére. Igen értékes volt Kender elvtárs járási párttitkár felszólalása, aki a szövetkezetek nagy sikerei mellett konkréten rámutatott a hibákra is. A tergenyeiek például panaszkodtak a takarmányhiányra, de ugyanakkor nagymennyiségű kórót hagytak elértéktelenedni a szántóföldön. A szövetkezeteket még erélyesebb harcra hívta fel a kulákokkal szemben. Ebben a nemzeti bizottságoknak is segíteniük kell, de nem úgy, mint ahogyan az történt, hogy a mezőgazdasági osztály egyik dolgozója Zalabán kulákot szervezett be a szövetkezetbe. Ugyancsak a traktor- és gépállomásnak is hatékonyabban kell együttműködnie a szövetkezetekkel. Az ógyallai járási szövetkezeti konferenciát január 24.-én tartották meg. A bevezető beszédek után én is felszólaltam a perbetei szövetkezeti tagok nevében. Beszámoltam eredményeinkről és a mintaszabályzat-tervezet megvitatásáról szövetkezetünkben. Tagságunk helyesli azt, hogy a háztáji gazdálkodásra meghagyott földterületből csak 0,05 hektár szőlő legyen. Ha ugyanis minden tag több szőlőt tartana tulajdonában, akkor nem tudnának rendszeresen eljárni a közös munkába. A nuszvadi EFSz kiküldötte felszólalásában versenyre hívta ki szövetkezetünket. A kihívásra Lengyel Vince agronómus válaszolt. A perbetei szövetkezeti tagok nevében elfogadta a kihívást és kötelezettséget vállalt, hogy az I I. országos kongresszusig kihordjuk az öszszes istállótrágyát, és a tavasziakat 100 százalékban keresztsorosan vetjük. A perbetei szövetkezetből felszólalt még Lebó elvtárs, a traktorosbrigád vezetője. Beszámolt arról, hogy a gépeket már megjavították és összeállítottak 6 agregátot. A traktorosok a perbetei szövetkezetben munkaegységekre dolgoznak, s így érdekük, hogy a lehető legjobb munkát végezzék. Egyidejűleg bírálta a szentpéteri szövetkezetei, hogy a kikölcsönzött cséplőgépet a szabad ég alatt hagyták, s így a faalkatrészek megrodhadtak. A szentpéteri EFSz-ben nagyobb gondot kellene fordítani a munkaszervezésre is. Ajánlatosak a heti munkaértekezletek, amelyeken az EFSz agronómusa és a csoportvezetők, valamint a traktorosbrigád vezetője megtárgyalják a multheti hibákat és megbeszélik a teendőket a következő hétre. A következő felszólaló Varga elvtárs, az izsai EFSz kiküldötte volt. Kifogásolta, hogy a traktorállomáson nincsenek jó szakemberek. Felszólalása további részén — elég meggondolatlanul — felháborodást fejezte ki afelett, hogy a szövetkezeti tagok gyermekei sem kapnak cukor jegyet. Szavaira Tóth Márton madari kiküldött válaszolt. Többekközt a következőket mondotta: „Varga elvtárs megfeledkezett arról, hogy a szövetkezeti tagoknak jogaik mellett kötelességeik is vannak. Ha az EFSz nem ad az államnak, akkor az államtól sem várhat. Amely szövetkezet teljesíti állam iránti kötelességét, annak tagjai megkapják a cukorjegyet. Javítsa meg munkáját az izsai EFSz is, s akkor ott sem lesz ilyen panasz.” Ezután még számosán szólaltak fel, majd a kerületi pártbizottság képviseletében Andrásik elvtárs, a kerületi nemzeti bizottság képviseletében pedig Mandák elvtárs értékelték a vitát, amelyet a szövetkezetek képviselői a tagok által elfogadott értékes kötelezettségvállalásokkal gazdagítottak. Végül megválasztották az I. Országos Kongresszus küldötteit. -mj-A továbbiakban Marcinké elvtárs, marcelkeszi-i küldött beszélt. Rámutatott arra, hogy szövetkezetükben a hibákat az okozta, hogy a munkacsoportok nem voltak szilárdak és a normák is lazák voltak. így több kár keletkezett. A cukorrépa például befagyott a földbe. Az idén kiküszöbölik a hiányosságokat. A répamunkákat úgy osztják be, hogy minden család állandó művelésre kap bizonyos terjedelmű földet, ameiyen az összes munkát, kezdve az egyeléstol egészen a betakarításig — elvégzi. Jutalmat akkor kap, ha feladatát rendesen teljestíette. így nem fog előfordulni az, hogy délután négy órakor már senki sincs a földön a legnagyobb munkaidő alatt. Borsányi elvtárs, az állami gazdaság dolgozója arról beszélt, hogy a gazdaságokon még mindig akadnak intézők, vagy más vezetőségi személyek, akik nem bírják beleélni magukat abba, hogy már nem az úri nagybirtokon vannak. Az ilyen egyéneket el kell helyükről mozdítani. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az EFSz-eknek és az állami gazdaságoknak sokkal szorosabban együtt kell működniök. Rosszival elvtárs, a traktorállomás dolgozója megcáfolta azt a kritikát, hogy a traktorállomáson nincsenek szakemberek és jó dolgozók. Hozott fel példát is. A perbetei EFSz-ben Gábor Ernő agregáttal 22 hektár J búzát elvetett egy nap alatt. A norma pedig csak 5 hektár volt A kombájnosoknál ugyan tényleg voltak hibák, de gondoskodnak arról, hogy a jövőben csak jó, szakképzett ember kerüljön a kombájnra. A kombájn szövetkezeteink komoly segítőtársa. A napraforgó aratásánál 50 munkaerőt takarítottak meg a ' kombájn segítségével egy nap alatt. Az imelyi szövetkezeti tagok jó munkával harcolnak szövetkezetük Gottwald elvtárs neve szerinti elnevezéséért. A szövetkezeti tagok az első negyedévi sertéshúsbeadási kötelezettségüket már teljesítették. A tavasziakat kizárólag keresztsorosan vetik el.” A vita után a konferencia részvevői megválasztották a küldötteket az 1. országos mezőgazdasági, szövetkezeti kongresszusra Végül pedig táviratilag köszöntötték Gottwald elvtársat, Nepomucký minisztert és Csulen földművelésügyi megbízottat. Sütti József — Perbete. A szenei járási mezőgazdasági konferenciáról Január 21.-én tartották meg Szenczen az 1. járási mezőgazdasági konferenciát, amelyen az EFSz-ek, traktorállomások és védnökségi üzemek dolgozói értékelték a mintaszabályzat-tervezet megvitatását a járás területén. Megválasztották a küldötteket is az 1. országos mezőgazdasági, szövetkezeti kongresszusra. 1. A konferencián több, mint 200 küldött vett részt. Képen: megérkeznek a küldöttek. 2. A konferencián resztvettek a sárfői szövetkezeti asszonyok is. Cservenka Jozefina munkájáról beszél. lősségre vonták és eltávolították a szövetkezet éléről. A nyitrai járás szövetkezeteinek nagy segítségükre volt az EFSz-ek mmtaszabályzat-tervezete, amely segített a hibák kiküszöbölésében. A vitában Cigány elvtárs, a berencsi EFSz kiküldötte igen mélyreható szavakkal emlékezett meg a szövetkezeti munkafegyelem és az egyéni felelősség kérdéséről, majd hozátette, hogy szövetkezetükben még a tagok jutalmazása sem történik meg anélkül, hogy ki ne függesszék a tagok jutalmazásának kimutatását. Így minden tag láthatja, ki mennyi munkaegységet teljesített, vájjon érdeme szerint jutalmazzák-e. Ez az eljárás nagyban elörevitte a szövetkezet fejlődését, mert az aratás után a falu kis- és középparasztsagának csaknem 90 százaléka bekapcsolódott a közös gazdálkodásba. A berencsi szövetkezet az eltelt esztendőben csak rizsből több mint 300.000 korona jövedelemre tett szert. A szövetkezet tagjai ebben az évben még jelentősebb eredményeket érnek el, mert szívügyükké tették a mintaszabályzat-tervezet pontjait és a háztáji gazdálkodásra meghagyott földterületet is úgy osztották el, hogy az ne haladja túl a fél hektárt. A vicsápapáti szövetkezetből Budai elvtárs megemlékezett arról, hogy szövetkezetükben is lényeges javulás állt be a mintaszabályzat-tervezet meg tárgyalása óta. Azelőtt például az állatgondozók nem érdem szerint voltak jutalmazva, ami természetesen nem serkentette őket a nagyobb eredmények elérésére. Január 1.-től az állatgondozóknak szétosztották a szövetkezet állatállományát, s bevezették az érdemsze- I inti jutalmazást. Míg decemberben ugyanannyi tehéntől 700 literes tejelési átlagot értek el, addig az új jutalmazás révén januárban 900 literes átlaggal dicsekedhetnek. Nagyobb gondut fordítanak az állatok tisztítására és jó karbantartására is. Szlaná Anna, az andacsi EFSz kiküldötte felszólalásában vázolta, hogy szövetkezetükben mily nagy károkat okoztak a befurakodott falusi gazdagok és spekulánsok. Az elnök, aki több mint 25 hektár földön gazdálkodott és aki maga köré tömörítette a falu kulákjait még most is a szövetkezet élén áll. így igyekszik visszaszorítani a közös gazdálkodás fejlődését. A mintaszabályzat-tervezet ugyan kimondja, hogy a szövetkezet tagjai nem lehetnek falusi gazdagok és a kizsákmányoló osztálynak más tagjai, ezideig annak ellenére, hogy a szabályzat-tervezetet megvitatták, mégsem sikerült a kulák elnököt letávolítaniok a szövetkezet éléről. Ezúton felhívjuk JNB dolgozóinak figyelmét, hogy segítsenek az andacsi szövetkezet tagjainak, hogy Folytatás az 5-ik oldalon KL Gottwald Kolektívízálás, gépesítés és villamosítás - ez a szocializmus falvaínkon NYITRA Január 22.-én, csütörtökön tartották meg a nyitrai járási szövetkezeti konferenciát. A főbeszámolót Kelemen eivtárs járási mezőgazdasági előadó mondotta. A szövetkezetek kiküldöttei élénk figyelemmel hallgatták az előadó beszédét, aki egyebek között megemlítette, hogy a járás területén a szövetkezetek kiszélesítéséről és megszilárdításáról szóló párt és kormányhatározat megjelenése óta 35 magasabb típusú EFSz működik, s mintegy 10.888 hektár földet művel meg. Ezáltal a járás 30.41 százalékban kapcsolódott be a nagyüzemi termelésbe. Több EFSz gazdálkodása lényegesen megszilárdult. A szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése és megszilárdítása azonban' — folytatta — a továbbiak során sem lehet két különálló feladat. Ha megerősödnek szövetkezeteink, ez egyben növekedést is jelent, mert az erős szövetkezetben a dolgozó parasztok is szívesen tömörülnek. A járási előadó ezután a kiszélesedett szövetkezetek tagjai állatállományának összpontosításáról beszélt. Ezen a téren a járásban szu!any-i EFSz tagjai tűntek ki, akik állataik összpontosításával a megfelelő mennyiségű takarmányt is * I a közös gazdálkodásba adták. Ezáltal megteremtették a sikeres állattenyésztés előfeltételeit. A mintaszabályzat-tervezettel kapcsolatban megemlítette, hogy a szövetkezetek sikeres gazdálkodására igen nagy kihatással volt, hogy tagjaik fél hektárnál is nagyobb földterületet hagytak meg háztáji gazdálkodásra. Ezáltal elhanyagolták a közös munkákat, a szövetkezet nem tartotta be a termelési terveket, nem érte el a tervezett hektárhozamot. Akadtak olyan szövetkezetek a járásban, amelyeknek vezetői sutba dobták az egyéni felelősség érzését, ami ugyancsak nagy hátrányára volt a szövetkezetek megszilárdításának. Ezekben a szövetkezetekben leromlott a munkafegyelem, s a tagok is elégedetlenek voltak. Így volt ez Nagycétényben, ahol a szövetkezet vezetői ugymondván önkényuralmat gyakoroltak, elkenték a hiányosságok okait, elszorították az alulról jövő bírálatot. Még a jutalmazást sem érűem szerint fizették, ki, hanem az egyenlósdiség elve alapján jártak el. Mindenesetre ez a jelenség megbosszulta magát. A helytelen vezetés miatt a szövetkezet hanyatlásnak indult, amiért a funkcionáriusokat fele-ÖGYALLA
