Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-25 / 4. szám
ттрг 1953. fenulr IS. iiabatt uasztásičSSB Szö&etkiieet A szovjet fogyasztási szövetkezetekről A. Kistanov könyve A szlovákiai fogyasztási szövetkezeti élet régi problémája a szakirodalomnak majdnem teljes hiánya. A régi kapitalista folyasatási szövetkezetek szakirodaimának (mély különben is silány volt) nem lehet helye a szövetkezeti könyvtárakban. Még a legtöbb fogyasztási szakirodalmi mű csehül jelent meg, de épp maga a cseh szövetkezeti sajtó jegyezte meg, hogy mindez igen kevés. Szlovákul csak elvétve jelent meg egyegy ilyen szakkönyv vagy brosúra (mint 1. Dračka füzete a népi szövetkezetekről), magyarul pedig nem jelent meg egyetlen egy sem. Egyedül az EFSz-ek szakirodalma képez kivételt. Ilyen körülmények között hézagpótlónak kell tekintenünk A. Kistanov, szovjet szakíró háromkötetes szakkönyvét a szovjet fogyasztási szövetkezetekről. mely cseh fordításban a napokban jelent meg (Sovétské spotrební družstevníctví) A. P. Klimov könyve óta (Sovétský družstevní obchod) nem volt szakkönyvünk, mely a* Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteinek mai helyzetéről is beszámolt volna, már pedig Kistanov könyve azonkívül, hogy beszámol a szovjet fogyasztási szövetkezeti élet fejlődéséről, bő statisztikai adatok keretében mutatja be a Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteinek mai helyzetét. Nem bocsájtkozhatunk a Szabad Földműves hasábjain részletes kritikába, csak a Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteink mai képét emeljük ki a könyvből, mert hisz szövetkezeteink azt a jelszót tűzték ki maguk elé, hogy mintaképünk u szovjet fogyasztási szövetkezet. A szovjet fogyasztási szövetkezetek fő alapegysége a falusi fogyasztási szövetkezet, a „szelpó”, de ilyen alapegységek még a halászok szövetkezete (rybkoop) és az egyes városokban, ahol nem az állami üzlet látja el a közélelmezést, a városi fogyasztási szövetkezet, a „gorpó”. Az alapegységek járási fogyasztási szövetségbe tömörülnek (rajpotreszojuz), ott azonban, ahol technikai vagy egyéb okok folytán nem lehet szelpókat és járási szövetséget létesíteni, ott a közélelmezést a járási fogyasztási szövetkezetek (rajpó) és annak fiókjai látják el. 1950 január 1-én a Szovjetunióban 27.012 szelpó, 572 rajpó és 69 gorpó volt. A járási szövetségek kerületi, tartományi és tagköztársasági szövetségeit képeznek, majd ezek mind a fogaysztási szövetkezhetek szövetségét, a „Centroszojuz”-t, mely űj “ alapszabályát a fogyasztási szövetkezetek III. nagygyűlésén fogadta el, mely 1948 május 21-én ülésezett Moszkvában. Az üzleti ténykedés központja a falusi elárusítóhely. Olyan áruszortimenttel kereskedik, mely iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozik (só, cukor, cukrászáru, dohányáru, rőfös áru vagy kisebb gazdasági kellékek). A szélesebb szortimenttel rendelkező áruházakat falusi viszonylatban „szelmág”-oknak, járási viszonylatban „rajmág”-oknak nevezik. Persze vannak speciális elárusítóhelyek is, mint a kultürtermékek elárusítóhelye (kulmag). kizárólag élelmiszerelárusítóhelyek (rajprodmag), vagy az építő és gazdasági szükségletek elárusító helye (chozmag). Ott, ahol nem lehet állandó elárusítőhelyet létesíteni, vagy ott, ahol ez előnyösnek mutatkozik a szövetkezeti alapegység, kioszkokat vagy elárusító sátrakat létesít. Hogy a falu és a város közeledése teljesebbé váljék, a szövetkezeti boltokban meg lehet általában kapni azokat az árucikkeket, mint a városban, sőt a szövetkezetek rendeléseket vesznek fel a speciális árucikkek, mint kerékpárok, motorbiciklik, varrógépek, gramofonok, fényképezőgépekre is. Résztvesznek a falusi vásárokon is széles szortimenttel. Igen sok teaházat és közös étkezdét létesítenek. Általában termeléssel is foglalkoznak, vannak pékségeik, húsfeldolgozó űzémeik. Nagyon fontos a szerepük a kontingensen felüli tennélek, de a kontingensek felvásárlásában is. A fogyasztási szövetkezetek politikai, nevelési és kulturális tömegmunkát végeznek, úgy a tagok, mint a munkások és a szövetkezeti apparátus tagjainak soraiban. így egészítik ki azt a kiterjedt kultúrmunkát, melyet a Kommunista Párt és a szovjetállam végez. Súlyt helyeznek a könyvszállításra, további mozik és helyi híradók felállítására. A kultúrmunkában nagy része van az inštruktori és ellenőrzési apparátusnak. 1950 január 1- vel a járási szövetségnek 7.600 instruktora es revizora, a felettes szövetségének 1.700 instruktora volt. Igen elterjedt a szövetkezetekben a szocialista munkaverseny. Az uljanovszki kerület legnagyobb szelpöja, a kuzuzvatovi szelpó. mely állandóan túlteljesíti a kiskereskedelmi forgalom s a földműves termékek felvásárlásának és megvásárlásának tervét. A szövetkezeteknek saját péksége és hentesüzeme van. A vladimirovszki kerület denisovoi szelpójának 1946-ban csak két kiskereskedelmi elárusítóhelye volt, ma 7. Van teaháza. péksége, szabó, cipész és b<irbélyüzeme is. A könyv néhány adatából is látjuk, mennyire megbecsüli a szovjet állam a fogyasztási szövetkezetek mozgalmát és milyen jelentős annak hivatása. Az ősz folyamán a mi fogyasztási szövetkezeteinket is szovjet minta szerint szervezték át. Nálunk az átszervezés után szintén megtaláljuk a falusi fogyasztási szövetkezetek, a járási, kerületi, szlovákiai és központi szövetségének rendszerét, s így Kistanov könyve mint tudományos munka hézagpótló gyakorlati iránytű is lehet a szövetkezeti életben. Kár, hogy a könyv nem jelent meg eddig magyar fordításban. A magyarajkú fogyasztási szövetkezeti tagok értékes útmutatóhoz jutnának szocialista éfiíto munkájukban. Mártonvölgyi László Hogyan fejlődik a szocialista kereskedelem Magyarországon A szocialista kereskedelem Magyarországon gyakorlatilag, csak 1948-ban keletkezett, mikor az országban széles alapon megkezdődött az államosítás. Az első beavatkozás a nagykereskedelem szocialista szektorának kiépítése volt, mely 1949-ben már annyira kiterjedt, hogy a gazdasági életben ennek a szaknak magánszektora majdnem teljesen elvesztette jelentőségét. Ebben az évben külön belkereskedelmi minisztériumot létesítettek, melyre a kereskedelmi központok feletti felügyeletet és ellenőrzést bízták. Ezek hatáskörébe tartoztak a nagykereskedelem területi vállalatai, melyek teljesen függetlenek voltak és önállóan működtek minden igazgatási egységben. A nagykereskedelem kereskedelmi központjaiban és szervezeteiben 1952-ben főigazgatóságokat, létesítettek és ezzel a nagykereskedelem szervezete Magyarországon megközelítette a szovjet mintát. Az így megszervezett nagykereskedelem alapul szolgált a kiskereskedelem szocialista szektorának kiépítésénél. Legelőbb az állami árúházakat szervezték át, melyek átvették az ipari termékek kicsiben való eladását. Az élelmezési szektorban hasonló feladatot kezdtek teljesíteni a Közért üzletek (az élelmezési cikkek eladásának városi vállalatai); ehhez hasonlók a falvakban és a kis vidéki városokban az úgynevezett „népüzletek”. Ezzel egyidejűleg hozzáfogtak a falusi szövetkezetes kiépítéséhez. Magyarországon a kiskereskedelem szocialista fejlődésének lendületét legjobban azok az adatok szemléltetik, melyek megmutatják az egész forgalomban elért részüket. Míg 1948-ban a kiskereskedelem szocialista szektora az egész forgalomnak alig 15 százalékát tette ki, 1949-ben már 28—32 százalékot, 1951 elején 70%-ot és 1952 elején már 920/0-ot ért el. A kisebb vidéki városokban és a falvakban a szövetkezeti kereskedelem kifejlesztette az általános eladóhelyek széles hálózatát. A Közért hatalmas vállalattá fejlődött ki és modern üzleteinek egész hálózata elborítja a fővárost. A kiskereskedelem szocialista szervezésénél nem felejtkeztek el a vásárcsarnokokról sem. Ezekben a csarnokokban is árusíthatnak a szövetkezeti üzletek éspedig a mezőgazdasági szövetkezetek friss termékeinek szabad piaci áraiban. Az így kifejlesztett kereskedelemnek feladata ellátni a várost zöldséggel és gyümölccsel. A belkereskedelem többi szakánál kissé későbben szervezték meg Magyarországon a felvásárlási szervezetet. Ebben a szektorban a legnehezebb a működés jó megszervezése, mégpedig a mezőgazdasági szocialista szektorának eddig még elégtelen megerősítése miatt. Különféle szervezési formák után ma a felvásárlási szervezet a mezőgazdasági termékek és termények nagyrészét — különösen gabonát — vásárol fel. A magyar szocialista kereskedelem dolgozói teljes mértékben bekapcsolódtak a versenymozgalomba, melynek eredménye az egész kereskedelmi hálózat állandó javulása. A kereskedelmi dolgozók jól tudják, hogy öntudatos munkájukkal hozzájárulnak a város és a falu közötti szövetség megerősítéséhez és ezzel a szocializmus kiépítésének meggyorsításához az országban. Szalmából is készíthetünk kaptárakat Minden kezdő méhész első gondolata, miből és hogyan készítsen kaptárt, hogy azután szerezhessen bele méheket. Valamikor a módosabbak a földbirtokosok, bankárok, egyszóval azok, akiknek tehetségük volt hozzáértő mesteremberekkel csináltattak kaptárakat. Sok esetben a kaptár olyan díszes volt, hogy bútordarabnak is beillett volna a szegényember részére. Ma már nem a nagypánzu emberek, hanem a múltban elnyomott és kizsákmányolt szabad földművesek is tömegesen kezdenek méhészkedni. Éppen ezért munkájukat lényegesen megkönnyítjak. megkíméljük őket a fölösleges kiadásoktól, mert mint a továbbiak során ismertetjük, házilag is késztíhetnek saját részükre kaptárokat. Méhészkörökben fenn forog a kérdés, hogy melyik a legjobb kaptár. Ezideig még nem alakult ki egységes vélemény, hogy melyik típusú a legmegfelelőbb, mert úgy az egyiknek, mint a másik fajta kaptárnak meg van az előnye és hiányossága is. Azonban nálunk legelterjedtebb az úgynevezett „csehszlovák normalizált” kaptár, amit otthon házilag is elkészíthetünk. Olcsó szalmakaptárak Mivel országunk nehézipara kiépítéséhez igen nagy szükség van a deszkára, kaptárokat préselt szalmából is készíthetünk. A mai tudománynak már az egysoros kaptárak nem felelnek meg s ezért ajánlom a nagyon elterjedt szalmakaprárakat, amely elkészítéséhez az anyag beszerzése sem okoz különösebb gondot. Legfontosabb, hogy szalmaprés álljon rendelkezésünkre, ami a helybe’i bognár és a kovács olcsón és ügyesen elkészít. ч Annyit azonban megjegyezhetünk, hogy a szállítás céljából lapos is lehet a teteje, különösen előnyös ez a vándorméhészeknél. A préselt kaptárnak sok előnye van a deszka-kaptárral szemben. Olcsóbb, liázilag is elkészíthető, télen meleg, nyáron hüs, jó szigetelő. A nagy melegben nem reped meg, mint a deszkakaptár, éppen ezért a tnegkímélés szempontjából jó, ha 4—5 evenként átfestjük, ezzel megakadályozzuk a víz felszívódását és egy kaptár 30 esztendeig is eltarthat. Ismerek egy méhészt, aki a múltban könnyen juthatott volna deszkához, mégis szalmakaptárakat készített. Minden mél'lsz a házilag elkészített és kedve szerint megcsinált kaptárban örömét leli különösen akkor, ha abban a méhek jól érzik magukat és jó termést takarítanak be. Tehát, ne sajnáljuk az időt meg a fáradságot, készítsünk szalmakapt arakat. Sándor Gábor A iartaléklépek eltartása A modern kaptáraknái a lépek eltartása és ápolása a méhekre van bízva. А к épített keretek a méhészAek nagymértéket képviselnek, melyekből elég sohasem lehet. A kiépített tartalék keretek mind a haladó és a kezdő méhésznek egyaránt kiszámíthatatlan éitéKet jelentenek. Ha a be»oaoi.t rajnak 2—3 kiépített keretet adhatunk csak, ennek a tejiodése össze sem hasonlítható azokkal a t a jókkal, amelyek ezt a mennyiséget nélkülözni kénytelenek. Az anyának nem kell várnia a peterakással, míg a méhek az első sejteket megépítik, hanem azonnal megkezdheti áldásos munkáját, ha mint az előbb említettük van kiépített kerete. A keretekkel, illetve kész építniénnyel támogatott raj rohamosan fejlődik és ha elegendő keretet kap, már az első évben sokszorosan visszaadja mézzel telve. Ezeket az óriási előnyöket tekintve, csak magától értetődik, hogy minden méhész törekedni log a tartalékkeretek gyarapítására, Sót igyekezni is fog, hogy készletét megóvja. Ez pedig különös gondot igényel, mert a veszély csaknem az egész éven át fennáll. Télen a hideg időben az egerek, tavasztól télig pedig a molyok, de a penész is a lépellenségek közé sorolható. Leghatásosabban úgy védekezünk a penész és az egerek ellen, hogy a lépeket szeüős helyen 3—4 cm-re heh ezzük el egymástól. Mézes lépek pincében egyáltalán nem tarthatók, mert a méz még a száraz helyiségben is nedvességet szív fel és к csordul a sejtekből. A méhek repülési távolsága Mielőtt, a méhek gyüjtenének előbb tájékozódnak, hogy hazatpiáljanak. Bámulatos tájékozódó képességüket azonban nem származásuk révén oröklik, hanem tanulással lejlesztik ki. A tiatal méh, ha kivisszük lakásából, nem talál haza, holott az idősebb méh bármely irányból, több km távolságról is biztosan repül otthonába. A fiatal méhek mielőtt munkához látnak, tájékozó röpködést végeznek, megtanulják lakásuk színét, alakját, helyét és környezetét, megjegyzik otthonuk szagát. A tanulás úgy történik, hogy az egyidősök egy csoportban kijönnek a lakásból s a kijáró előtt ide-oda röpködnek, de fejjel mindig a kaptár felé fordulnak, nyilvánvalóan azért, hogy annak képét jobban ösztönükbe véssék. Pár nap múlva már fólröpülnek s mind nagyobb és nagyobb köröket írnak le. Először csak kisebb távolságra repülnek ki a vidéket gyűjtés közben ismerik meg. Később annyira megszokják a járást, hogy nyílegyenesep térnek haza rakományukkal. A méhek gyűjtés közben különböző területeket járnak be, néha a kaptárakhoz közel maradnak, máskor bámulatosan messzire elkalandoznak. A repülés távolsága tehát nem állandó, hanem sok mindentől , függ, elsősorban a legelöviszonyoktól. Szovjet megtigyelések szerint 1—2 km sugarú körzetben, de szükségből még 5 km-re is vagy még ennél távolabb is meszszebb repülnek. A levegő viszonyokon kívül az időjárás is nagy hatással van a méhek gyűjtési körzetére. Hideg, borús időben közel maradnak lakásukhoz, míg ha csendes meleg, verőfényes az idő, akkor, mint említettük nagyon messzire kirepülnek. Éppen ezért a kiadós termelés szempontjából vegyük alapul a 4 km-es kórzetsugarat s meheinket mindig közvetlen a méhlegelő közelében igyekezzünk elhelyezni. Méhész olvasóink figyelmébe! Felhívjuk azokat az olvasóinkat, akk a szlovák nyelvű „Včelárstvo” helyett rendszeresen kapják a Szabad Földművest, hogy az 1953. évre szóló előfizetési .díjukat ezentúl a Szabad Földműves kiadóhivatala Bratislava, Krížková 7, címre küldjék el! Az állattenyésztési termékek begyűjtési tervének teljesítése január 1.-től 10.-ig Kerület: szarvasmarha: 0/o-ban borjú: 0/0-ban sertés: o/o-ban tej: 0/0-ban Pozsony 86,1 17,1 55,3 79,6 Nyitra 120,3 84,0 62,2 74,2 Besztercebánya 114,1 85,2 50,9 98,9 Zsolna 85,7 74,4 83,9 118,0 Kassa 113,6 42,9 54,7 72,2 Eperjes 99,0 40,6 78,2 75,6 Szlovákia 103,0 68,0 64,8 81,3
