Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 4. szám

ттрг 1953. fenulr IS. iiabatt uasztásičSSB Szö&etkiieet A szovjet fogyasztási szövetkezetekről A. Kistanov könyve A szlovákiai fogyasztási szövetkezeti élet régi problémája a szakirodalomnak majdnem teljes hiánya. A régi kapitalista folyasatási szövet­kezetek szakirodaimának (mély különben is si­lány volt) nem lehet helye a szövetkezeti könyv­tárakban. Még a legtöbb fogyasztási szakirodalmi mű csehül jelent meg, de épp maga a cseh szö­vetkezeti sajtó jegyezte meg, hogy mindez igen kevés. Szlovákul csak elvétve jelent meg egy­­egy ilyen szakkönyv vagy brosúra (mint 1. Drač­ka füzete a népi szövetkezetekről), magyarul pe­dig nem jelent meg egyetlen egy sem. Egyedül az EFSz-ek szakirodalma képez kivételt. Ilyen körülmények között hézagpótlónak kell tekinte­nünk A. Kistanov, szovjet szakíró háromkötetes szakkönyvét a szovjet fogyasztási szövetkezetek­ről. mely cseh fordításban a napokban jelent meg (Sovétské spotrební družstevníctví) A. P. Klimov könyve óta (Sovétský družstevní obchod) nem volt szakkönyvünk, mely a* Szovjetunió fo­gyasztási szövetkezeteinek mai helyzetéről is be­számolt volna, már pedig Kistanov könyve azon­kívül, hogy beszámol a szovjet fogyasztási szö­vetkezeti élet fejlődéséről, bő statisztikai ada­tok keretében mutatja be a Szovjetunió fogyasz­tási szövetkezeteinek mai helyzetét. Nem bocsájtkozhatunk a Szabad Földműves hasábjain részletes kritikába, csak a Szovjet­unió fogyasztási szövetkezeteink mai képét emel­jük ki a könyvből, mert hisz szövetkezeteink azt a jelszót tűzték ki maguk elé, hogy minta­képünk u szovjet fogyasztási szövetkezet. A szovjet fogyasztási szövetkezetek fő alapegysége a falusi fogyasztási szövetkezet, a „szelpó”, de ilyen alapegységek még a halászok szövetkeze­te (rybkoop) és az egyes városokban, ahol nem az állami üzlet látja el a közélelmezést, a vá­rosi fogyasztási szövetkezet, a „gorpó”. Az alap­egységek járási fogyasztási szövetségbe tömö­rülnek (rajpotreszojuz), ott azonban, ahol tech­nikai vagy egyéb okok folytán nem lehet szel­­pókat és járási szövetséget létesíteni, ott a köz­­élelmezést a járási fogyasztási szövetkezetek (rajpó) és annak fiókjai látják el. 1950 január 1-én a Szovjetunióban 27.012 szelpó, 572 rajpó és 69 gorpó volt. A járási szövetségek kerületi, tartományi és tagköztársasági szövetségeit ké­peznek, majd ezek mind a fogaysztási szövetke­zhetek szövetségét, a „Centroszojuz”-t, mely űj “ alapszabályát a fogyasztási szövetkezetek III. nagygyűlésén fogadta el, mely 1948 május 21-én ülésezett Moszkvában. Az üzleti ténykedés köz­pontja a falusi elárusítóhely. Olyan áruszorti­­menttel kereskedik, mely iránt a legnagyobb ér­deklődés mutatkozik (só, cukor, cukrászáru, do­hányáru, rőfös áru vagy kisebb gazdasági kel­lékek). A szélesebb szortimenttel rendelkező áruházakat falusi viszonylatban „szelmág”-ok­nak, járási viszonylatban „rajmág”-oknak neve­zik. Persze vannak speciális elárusítóhelyek is, mint a kultürtermékek elárusítóhelye (kulmag). kizárólag élelmiszerelárusítóhelyek (rajprodmag), vagy az építő és gazdasági szükségletek elárusí­tó helye (chozmag). Ott, ahol nem lehet állandó elárusítőhelyet létesíteni, vagy ott, ahol ez elő­nyösnek mutatkozik a szövetkezeti alapegység, kioszkokat vagy elárusító sátrakat létesít. Hogy a falu és a város közeledése teljesebbé váljék, a szövetkezeti boltokban meg lehet általában kapni azokat az árucikkeket, mint a városban, sőt a szövetkezetek rendeléseket vesznek fel a speciális árucikkek, mint kerékpárok, motorbi­ciklik, varrógépek, gramofonok, fényképezőgé­pekre is. Résztvesznek a falusi vásárokon is szé­les szortimenttel. Igen sok teaházat és közös étkezdét létesítenek. Általában termeléssel is foglalkoznak, vannak pékségeik, húsfeldolgozó űzémeik. Nagyon fontos a szerepük a kontin­gensen felüli tennélek, de a kontingensek fel­vásárlásában is. A fogyasztási szövetkezetek po­litikai, nevelési és kulturális tömegmunkát vé­geznek, úgy a tagok, mint a munkások és a szö­vetkezeti apparátus tagjainak soraiban. így egé­szítik ki azt a kiterjedt kultúrmunkát, melyet a Kommunista Párt és a szovjetállam végez. Súlyt helyeznek a könyvszállításra, további mo­zik és helyi híradók felállítására. A kultúrmunkában nagy része van az inštruk­tori és ellenőrzési apparátusnak. 1950 január 1- vel a járási szövetségnek 7.600 instruktora es revizora, a felettes szövetségének 1.700 instruk­tora volt. Igen elterjedt a szövetkezetekben a szocialista munkaverseny. Az uljanovszki kerü­let legnagyobb szelpöja, a kuzuzvatovi szelpó. mely állandóan túlteljesíti a kiskereskedelmi for­galom s a földműves termékek felvásárlásának és megvásárlásának tervét. A szövetkezeteknek saját péksége és hentesüzeme van. A vladimi­­rovszki kerület denisovoi szelpójának 1946-ban csak két kiskereskedelmi elárusítóhelye volt, ma 7. Van teaháza. péksége, szabó, cipész és b<ir­­bélyüzeme is. A könyv néhány adatából is látjuk, mennyire megbecsüli a szovjet állam a fogyasztási szö­vetkezetek mozgalmát és milyen jelentős annak hivatása. Az ősz folyamán a mi fogyasztási szö­vetkezeteinket is szovjet minta szerint szervez­ték át. Nálunk az átszervezés után szintén meg­találjuk a falusi fogyasztási szövetkezetek, a já­rási, kerületi, szlovákiai és központi szövetségé­nek rendszerét, s így Kistanov könyve mint tu­dományos munka hézagpótló gyakorlati iránytű is lehet a szövetkezeti életben. Kár, hogy a könyv nem jelent meg eddig magyar fordításban. A magyarajkú fogyasztási szövetkezeti tagok érté­kes útmutatóhoz jutnának szocialista éfiíto mun­kájukban. Mártonvölgyi László Hogyan fejlődik a szocialista kereskedelem Magyarországon A szocialista kereskedelem Magyarorszá­gon gyakorlatilag, csak 1948-ban keletke­zett, mikor az országban széles alapon megkezdődött az államosítás. Az első be­avatkozás a nagykereskedelem szocialista szektorának kiépítése volt, mely 1949-ben már annyira kiterjedt, hogy a gazdasági életben ennek a szaknak magánszektora majdnem teljesen elvesztette jelentőségét. Ebben az évben külön belkereskedelmi minisztériumot létesítettek, melyre a ke­reskedelmi központok feletti felügyeletet és ellenőrzést bízták. Ezek hatáskörébe tartoztak a nagykereskedelem területi vál­lalatai, melyek teljesen függetlenek voltak és önállóan működtek minden igazgatási egységben. A nagykereskedelem kereske­delmi központjaiban és szervezeteiben 1952-ben főigazgatóságokat, létesítettek és ezzel a nagykereskedelem szervezete Ma­gyarországon megközelítette a szovjet mintát. Az így megszervezett nagykereskedelem alapul szolgált a kiskereskedelem szocia­lista szektorának kiépítésénél. Legelőbb az állami árúházakat szervezték át, melyek átvették az ipari termékek kicsiben való eladását. Az élelmezési szektorban hason­ló feladatot kezdtek teljesíteni a Közért üzletek (az élelmezési cikkek eladásának városi vállalatai); ehhez hasonlók a falvak­ban és a kis vidéki városokban az úgyne­vezett „népüzletek”. Ezzel egyidejűleg hozzáfogtak a falusi szövetkezetes kiépí­téséhez. Magyarországon a kiskereskede­lem szocialista fejlődésének lendületét leg­jobban azok az adatok szemléltetik, melyek megmutatják az egész forgalomban elért részüket. Míg 1948-ban a kiskereskedelem szocialista szektora az egész forgalomnak alig 15 százalékát tette ki, 1949-ben már 28—32 százalékot, 1951 elején 70%-ot és 1952 elején már 920/0-ot ért el. A kisebb vidéki városokban és a falvakban a szö­vetkezeti kereskedelem kifejlesztette az általános eladóhelyek széles hálózatát. A Közért hatalmas vállalattá fejlődött ki és modern üzleteinek egész hálózata elborít­ja a fővárost. A kiskereskedelem szocialista szervezé­sénél nem felejtkeztek el a vásárcsarno­kokról sem. Ezekben a csarnokokban is árusíthatnak a szövetkezeti üzletek éspe­dig a mezőgazdasági szövetkezetek friss termékeinek szabad piaci áraiban. Az így kifejlesztett kereskedelemnek feladata el­látni a várost zöldséggel és gyümölccsel. A belkereskedelem többi szakánál kissé későbben szervezték meg Magyarországon a felvásárlási szervezetet. Ebben a szek­torban a legnehezebb a működés jó meg­szervezése, mégpedig a mezőgazdasági szocialista szektorának eddig még elégte­len megerősítése miatt. Különféle szerve­zési formák után ma a felvásárlási szer­vezet a mezőgazdasági termékek és ter­mények nagyrészét — különösen gabonát — vásárol fel. A magyar szocialista kereskedelem dol­gozói teljes mértékben bekapcsolódtak a versenymozgalomba, melynek eredménye az egész kereskedelmi hálózat állandó ja­vulása. A kereskedelmi dolgozók jól tud­ják, hogy öntudatos munkájukkal hozzájá­rulnak a város és a falu közötti szövetség megerősítéséhez és ezzel a szocializmus kiépítésének meggyorsításához az ország­ban. Szalmából is készíthetünk kaptárakat Minden kezdő méhész első gondolata, miből és hogyan készítsen kaptárt, hogy azután sze­rezhessen bele méheket. Valamikor a módosab­bak a földbirtokosok, bankárok, egyszóval azok, akiknek tehetségük volt hozzáértő mesterembe­rekkel csináltattak kaptárakat. Sok esetben a kaptár olyan díszes volt, hogy bútordarabnak is beillett volna a szegényember részére. Ma már nem a nagypánzu emberek, hanem a múltban elnyomott és kizsákmányolt szabad földművesek is tömegesen kezdenek méhészkedni. Éppen ezért munkájukat lényegesen megkönnyítjak. megkíméljük őket a fölösleges kiadásoktól, mert mint a továbbiak során ismertetjük, házilag is késztíhetnek saját részükre kaptárokat. Méhészkörökben fenn forog a kérdés, hogy melyik a legjobb kaptár. Ezideig még nem ala­kult ki egységes vélemény, hogy melyik típusú a legmegfelelőbb, mert úgy az egyiknek, mint a másik fajta kaptárnak meg van az előnye és hiányossága is. Azonban nálunk legelterjedtebb az úgynevezett „csehszlovák normalizált” kaptár, amit otthon házilag is elkészíthetünk. Olcsó szalmakaptárak Mivel országunk nehézipara kiépítéséhez igen nagy szükség van a deszkára, kaptárokat pré­selt szalmából is készíthetünk. A mai tudomány­nak már az egysoros kaptárak nem felelnek meg s ezért ajánlom a nagyon elterjedt szalmakap­­rárakat, amely elkészítéséhez az anyag beszer­zése sem okoz különösebb gondot. Legfontosabb, hogy szalmaprés álljon rendelkezésünkre, ami a helybe’i bognár és a kovács olcsón és ügyesen elkészít. ч Annyit azonban megjegyezhetünk, hogy a szál­lítás céljából lapos is lehet a teteje, különösen előnyös ez a vándorméhészeknél. A préselt kap­tárnak sok előnye van a deszka-kaptárral szem­ben. Olcsóbb, liázilag is elkészíthető, télen meleg, nyáron hüs, jó szigetelő. A nagy melegben nem reped meg, mint a deszkakaptár, éppen ezért a tnegkímélés szempontjából jó, ha 4—5 evenként átfestjük, ezzel megakadályozzuk a víz felszívó­dását és egy kaptár 30 esztendeig is eltarthat. Ismerek egy méhészt, aki a múltban könnyen juthatott volna deszkához, mégis szalmakaptá­­rakat készített. Minden mél'lsz a házilag elkészített és kedve szerint megcsinált kaptárban örömét leli külö­nösen akkor, ha abban a méhek jól érzik ma­gukat és jó termést takarítanak be. Tehát, ne sajnáljuk az időt meg a fáradságot, készítsünk szalmakapt arakat. Sándor Gábor A iartaléklépek eltartása A modern kaptáraknái a lépek eltartása és ápolása a méhekre van bízva. А к épí­tett keretek a méhészAek nagymértéket képviselnek, melyekből elég sohasem lehet. A kiépített tartalék keretek mind a haladó és a kezdő méhésznek egyaránt kiszámít­hatatlan éitéKet jelentenek. Ha a be»oaoi.t rajnak 2—3 kiépített keretet adhatunk csak, ennek a tejiodése össze sem hason­lítható azokkal a t a jókkal, amelyek ezt a mennyiséget nélkülözni kénytelenek. Az anyának nem kell várnia a peterakással, míg a méhek az első sejteket megépítik, hanem azonnal megkezdheti áldásos mun­káját, ha mint az előbb említettük van ki­épített kerete. A keretekkel, illetve kész építniénnyel támogatott raj rohamosan fejlődik és ha elegendő keretet kap, már az első évben sokszorosan visszaadja mézzel telve. Eze­ket az óriási előnyöket tekintve, csak ma­gától értetődik, hogy minden méhész tö­rekedni log a tartalékkeretek gyarapításá­ra, Sót igyekezni is fog, hogy készletét megóvja. Ez pedig különös gondot igényel, mert a veszély csaknem az egész éven át fennáll. Télen a hideg időben az egerek, tavasztól télig pedig a molyok, de a penész is a lépellenségek közé sorolható. Leghatásosabban úgy védekezünk a pe­nész és az egerek ellen, hogy a lépeket szeüős helyen 3—4 cm-re heh ezzük el egymástól. Mézes lépek pincében egyálta­lán nem tarthatók, mert a méz még a szá­raz helyiségben is nedvességet szív fel és к csordul a sejtekből. A méhek repülési távolsága Mielőtt, a méhek gyüjtenének előbb tá­jékozódnak, hogy hazatpiáljanak. Bámula­tos tájékozódó képességüket azonban nem származásuk révén oröklik, hanem tanu­lással lejlesztik ki. A tiatal méh, ha ki­­visszük lakásából, nem talál haza, holott az idősebb méh bármely irányból, több km távolságról is biztosan repül otthonába. A fiatal méhek mielőtt munkához látnak, tá­jékozó röpködést végeznek, megtanulják lakásuk színét, alakját, helyét és környe­zetét, megjegyzik otthonuk szagát. A ta­nulás úgy történik, hogy az egyidősök egy csoportban kijönnek a lakásból s a kijáró előtt ide-oda röpködnek, de fejjel mindig a kaptár felé fordulnak, nyilvánvalóan azért, hogy annak képét jobban ösztönük­be véssék. Pár nap múlva már fólröpülnek s mind nagyobb és nagyobb köröket írnak le. Először csak kisebb távolságra repülnek ki a vidéket gyűjtés közben ismerik meg. Később annyira megszokják a járást, hogy nyílegyenesep térnek haza rakományukkal. A méhek gyűjtés közben különböző te­rületeket járnak be, néha a kaptárakhoz közel maradnak, máskor bámulatosan messzire elkalandoznak. A repülés távol­sága tehát nem állandó, hanem sok min­dentől , függ, elsősorban a legelöviszonyok­­tól. Szovjet megtigyelések szerint 1—2 km sugarú körzetben, de szükségből még 5 km-re is vagy még ennél távolabb is mesz­­szebb repülnek. A levegő viszonyokon kívül az időjárás is nagy hatással van a méhek gyűjtési kör­zetére. Hideg, borús időben közel marad­nak lakásukhoz, míg ha csendes meleg, verőfényes az idő, akkor, mint említettük nagyon messzire kirepülnek. Éppen ezért a kiadós termelés szempontjából vegyük alapul a 4 km-es kórzetsugarat s mehein­­ket mindig közvetlen a méhlegelő közelé­ben igyekezzünk elhelyezni. Méhész olvasóink figyelmébe! Felhívjuk azokat az olvasóinkat, akk a szlovák nyelvű „Včelárstvo” helyett rend­szeresen kapják a Szabad Földművest, hogy az 1953. évre szóló előfizetési .díjukat ezentúl a Szabad Földműves kiadóhivatala Bratislava, Krížková 7, címre küldjék el! Az állattenyésztési termékek begyűjtési tervének teljesítése január 1.-től 10.-ig Kerület: szarvasmarha: 0/o-ban borjú: 0/0-ban sertés: o/o-ban tej: 0/0-ban Pozsony 86,1 17,1 55,3 79,6 Nyitra 120,3 84,0 62,2 74,2 Besztercebánya 114,1 85,2 50,9 98,9 Zsolna 85,7 74,4 83,9 118,0 Kassa 113,6 42,9 54,7 72,2 Eperjes 99,0 40,6 78,2 75,6 Szlovákia 103,0 68,0 64,8 81,3

Next

/
Thumbnails
Contents