Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-25 / 4. szám
küldő tek ö érdek jutta; éppút nútt tel. fi. ezek zat-ti emeli ságuk lódjei Szó koma figyel bcszá. terme gáttá adó к pusú több, a szí csakn rán e gyobb taltto falusi más tek ť eredn zetek keres végez intézi terme az el sok v lárdit. és ко san j; het ž many még Arany henen val le jet U azonb a tér Az elóadc na a zó Ü2 konfe: tel vi Ф A \ EFSz mondt nak a mezőg letóen seget paszta terme vetke; szervi amiko felosz az er tek a tükne: nyíre szövet iskola az ill ennek egyes az élt meg ki hogy elvtár az ag segét. múlt rica t nagyo követ idejéb történ csolat re mt az ag Köszöl csopoi tették techni jelent keresi toen vetést tárónk volt a hat. f akarjá kalma daja r lése, s lobi a jari gyeim' ben Ji hogy meg a tene, léseke lyen < házatá FöldmííTes la szövetkezeti tagság életszínvonalának állandó emeléséért c komáromi konferenciája nagy lépést jelent a szövetkezetek megszilárdítása és fejlődése terén nap ünnepi díszbe öltözött. A járás összes EFSz-einek tk legj obbjai ezen a napon járási konferenciára jötjályzat- tervezet feletti viták eredményét, amelyek nagy mi járás minden ĽFSz-ében, továbbá, hogy kifejezésre tat-tervezettel kapcsolatosan. A komáromi konferencia, nferenciák ezt a várakozást kielégítették, mert mindere jutt atták egyetértésüket a mintaszabályzat-tervezetrták fel a hibákat a vita során, hogyan segítették őket . Határozott szavakkal mondotta, hogy a mintaszabály: utat, hogyan fejleszthetik szövetkezeteiket, hogyan latállomány hasznosságát, hogyan tehetik EFSz-eink tagéletszínvonal állandó emelkedése mellett, hogyan fejlóját a il nagy n ez a nagyn hallaz előlabb tí-cezettel ak. Így Hetének iák soyre natapaszfjúságtai és két érnek az övetke:ték be izalékat ‘chnikai növényi t illeti, nagyon negszi> pártohamotan lelatállotzonban i, mert nta tétiig jóa szovizásával javítják osztály jd utá■ldolgo- i járási :eretet-náromi jvakkal nyunkigért a isát ilnyit a szabályzat előír, mert ez elvonja őt a szövetkezeti közös munkától, aminek elsősorban saját maga látja kárát. Varjú Sándor, az aranyosi szövetkezet elnöke nagy figyelmet szentelt a munkafegyelem kérdésének. Megemlékezett arról, hogy amikor 1950-Megvan a lehetőség a Králik András elvtárs, az ifjúságfalusi szövetkezet agronómusa többek között foglalkozott azzal,, hogy szövetkezeteinknek minden lehetősége meg van arra, hogy egyre fokozzák a növényi termelést és az állatállomány hasznosságát. Rendelkezésünkre áll a szovjet tudomány és a kolhozparasztok tapasztalatainak gazdag tárháza, amelyből naponta meríthetünk. A komáromi járás szövetkezetei által elért számos eredmény világosan mutatja, hogy keresztsoros, vagy keskenysoros vetéssel lényegesen lehet emelni a hektárhozamokat. Ezt még tovább lehet fokozni a szemcsésszuperfoszfát alkalmazásával. Nem varázslat ez, hanem tény. A Szovjetunióban például elértek már 95 mázsa búzatermést is hektáronként. Ugyancsak nagy lehetőségeink vannak a takarmányalap kibővítése és biztosítása terén is. Eddigi kísérleteik azt bizonyítják, hogy a Szovjetunióból behozott csumizból és édescirokból nálunk eddig ismeretlen mennyiségű takarmányt lehet elérni. Az édescirokból 60—80 mázsát, ami háromszorosa at árpatermésnek. Emellett mint szemés takarmány, minőségileg még jobb Ezenkívül a szára igen alkalmas silózásra. Itt van még a takarmány-káposzta, melyből 300 mázsát is el lehet érni hektáronként. Mindehhez azonban szükséges felállítani állandó takarmánytermesztő csoportot, s azt úgy beosztani, hogy a csoport egy része gondoskodjék a nyári, másik pedig a téli takarmány biztosításáról. Králik András felszólalása után Pocsai Erzsébet a komáromi EFSz tagja felhívta a szövetkezeti asszonyokat, hogy nagyobb mértékben vegyék ki részüket a szövetkezeti munkából, ö például 500 munkaegységet dolgozott le, s nagyon megszerette a munkát a szövetkezetben. A késő estig elhúzódó vitába még számosán felszólaltak. Minden felszólaló őszinte örömmel beszélt az elért sikerekről, s konkrétan tárta fel a hibákat. Nagy megelégedéssel nyilatkoztak arben megalakult a szövetkezet, 110 tagja volt és mégis, amikor 90 ha-ról bekellett takarítani a termést, alig volt, aki dolgozzon. !gy a brigádmunkát kellett igénybe venni. A szövetkezet vezetősége a tagság beleegyezésével a munkafegyelem megszilárdítása érdekében ezután olyan intézkedéseket hozott, hogy minden tag számára bizonyos munkaegység ledolgozását jelölte ki, mégpedig a férfiaknak 400 munkaegységet, a nőknek pedig 200-at kellett ledolgozni évente. Ez az intézkedés nyomban fellendítette a szövetkezetét. Csupán 12 tag nem dolgozta le az első félévben a 200 munkaegységet, de amikor látták, hogy ebből elsősorban nekik származik káruk, az év végére igyekeztek behozni az elmulasztottakat. Az 1952-es évnek már 1117 hektárnyi területtel indultunk, s a munkafegyelem megjavulása most már komoly sikert biztosított a szövetkezetnek, úgyhogy az elsők közé került. takermányalap biztosítására ról, hogy a mintaszabály-tervezet valóban nagy segítséget jelent a szövetkezeteknek; elősegíti fejlődésüket. Ezért szükséges, hogy alaptörvényévé váljon minden szövetkezetnek, mert csak így lehet egyre gazdagabb és tagjai egyre boldogabbak. A gazdag vitát Rendek elvtárs, a földművelésügyi megbízotti hivatal szövetkezeti osztályának vezetője értékelte, majd a konferencia tagjai megválasztották a küldötteket, akik az I. országos mezőgazdasági szövetkezeti kongresszuson fogják képviselni a járás szövetkezeteit. A kongresszus küldöttei: Turcsina József, Ifjúság Faluja. Fiatal micsurinista, aki első helyen végzett a kerületi versenyben. Tavalyelőtt közel 800 mázsás hektárhozamot ért el cukorrépából a prosenicei mozgalom alapján. Szabó Ferenc, a nagykeszii szövetkezet mezei csoportjának vezetője. Példás szervező munkája révén csoportja kiváló eredményeket ért el. Adamik János, a katapusztai EFSz elnöke, mint volt mezőgazdasági munkás példás igyekezettel vezeti a szövetkezetét. Hudec János, a megyercsi szövetkezet legjobb csoportjának tagja. Munkáját példásan végzi. Gross Emília, a violini szövetkezet kitűnő dolgozója. Méhes István, az Ekeli szövetkezet elnöke, aki új tag, de munkáját jól végzi. Amíg egyénileg gazdálkodott, mintaképül szolgált parasztságunknak a kötelesség teljesítésében. Gyurik Mihály, a gutái szövetkezet törekvő elnöke. Farka György, az aranyosi szövetkezet egyik legjobb mezei csoportjának vezetője. A konferencián a járás szövetkezeteinek jelenlevő képviselői igen értékes kötelezettségvállalásokat jelentettek be, amelyekkel lapunk más helyén foglalkozunk. Miklya János segítvjet ta■kozzuk ai szö- i megőre, de irtokat, bb lett Ivégezetkezeimétepviolini tagság i, hogy eljenek hogy meg előadót entette, üemerei úlyozta ielentőaz elkukotermés 11 hibát i adott d mega kapn, őszígeztek annak nunkaiejleszagro:ásának igjai a mlélteztsoros :1 hekmázsa da teban ki ok al)k pélterme. hogy ibb fiс. Sajintette, igatják jelen- i gyűс. miagyobb meny-Az ipoíysági járás EFSz-ei egyetértenek a mintaszabályzat-tervezettel Az ipoíysági járás szövetkezeti tagjai a járási konferenciára és az országos kongreszszusra , aló előkészületek jegyében megtárgyalták az EFSz-ek mintaszabályzat-tervezetét. Elénk vita után a tompái, alsószemerédi, egegi, apát-maróti, gügyi, egyház-maróti, lisói és még több más EFSz tagsága elfogadta a tervezetet. A százdi szövetkezeti tagok különösen nagy figyelemmel vitatták meg a tervezet egyes pontjait. Látják, hogy kormányunk ezen intézkedése az ő érdeküket szolgálja, s ezért köszönetüket fejezik ki pártunknak és kormányunknak. Az új mintaszabályzat nagy mértékben hozzájárul a munkafegyelem megszilárdításához. A tagok viszonya a szövetkezethez elmélyül. A háztáji gazdálkodás terjedelmével meg vannak elégedve. Határozatot fogadtak el, hogy a sürgős munkák ideiében a családtagokat is bekapcsolják a munkába. Nagy gondot fordítanak a szocialista munkaverseny előfeltételeinek megteremtésére. Ezért az egyes munkákat állandó munkacsoportok fogják végezni. A mintaszabályzat-tervezetet egyhangúlag elfogadták a középtúri és sudincei szövetkezeti tagok is. A maróti EFSz dolgozói a vita folyamán kijelentették, hogy az állattenyésztés fejlesztésének érdekében elegendő takarmányt termelnek és rendbehozzák a réteket és legelőket. A mintaszabályzat-tervezet szerint megnyerik a nőket is a szövetkezeti munkába és gondoskodnak a tagok szaktudásának fokozásáról. Ennek érdekében a szövetkezti tagok rendszeres iskoláztatáson vesznek részt. Az alistáli szövetkezeti tagok a tavasziak 50 százalékát keresztsorosan vetik el Szövetkezetünkben taggyűlést tartottuk, melyen részletesen megtárgyaltuk az EFSz-ek mintaszabályzat-tervezetét. Többen értékes megjegyzéseket tettek a tervezettel kapcsolatban. Egyik fonos kérdés az alistáli szövetkezetben a tagok munkához való viszonya. Eddig bizony elég laza volt a munkafegyelem. A tagok nem jártak rendszeresen a munkába. Az idén ez másképpen lesz. Minden szövetkezeti tag köteles előre megállapított mennyiségű munkaegységet ledolgozni. Aki ezt a minimumot nem teljesíti, annak nincs helye a szövetkezetben. Nagyobb gondot kell fordítani szövetkezetünkben az agrotechnikai szabályok bevezetésére is. Tavaly például elhanyagoltuk a takarmány termelést. A következmények természetesen nem maradtak el és bizony nagyon gondosan kell beosztani a takarmánykészletet, hogy mindenhová jusson. A tagok megrendeltek két mázsát, amelyen az állatokat csoportosan lehet mérni. Ügyszintén a takarmány adagokat is pontosabban be tudják osztani. Ennek több előnye van. Elsősorban is figyelemmel lehet kisérni az állatok súlygyarapodását és a tervet túlteljesítő állatgondozó megkapja külön jutalmazását. A növénytermelésben a tavaszi vetések 50 százalékát keresztsorosan vetik el. Nagy gondot fordítanak a műtrágyázásra és a növényápolásra a fejlődés dejében. A járási mezőgazdasági konferencia tiszteletére kötelezettsgéet vállaltak, hogy megalakítják az álalndő munkacsoportokat, melyek között szétosztják három évre az igavonókat, mezőgazdasági gépeket és természetesen kiadják számukra háromévi megmunkálásra a földeket. Az idén a szövetkezeti vagyonra is nagyobb gondot fordítanak. Gondoskodnak arról, hogy ne forduljon elő, az ami az elmúlt • évben, hogy a juhászok leetették a vetéseket és a határban lévő here kazlakat. Három tagot kineveztek arra, hogy a határszéli, csatornamenti fákat gondozzák. Munkájukat a gátőr ellenőrzi. Az értekezleten megválasztottuk a járási konferencia küldötteit is. Összesen kilenc szövetkezeti tag vesz részt a konferencián. A küldöttek az élenjáró szövetkezeti tagok soraiból vannak; Gyuris Mihály agronómus, Nedus Fáni fejőnő, Bíró István könyvelő, Széllé Ernő csoportvezető, továbbá Gróf István, Kristóf József, Horváth József és Rassó Lajos példás szövetkezeti tagok. Tudjuk, hogy ők rendesen képviselik ügyünket a járási konferencián és hogy ezáltal előbbreviszik EFSz-ünk, de ugyanakkor a járás többi szövetkezete ügyét is. Bulla Lajos, Alistál 5 Képek a feledi gépállomásról A feledi gépállomás dolgozói a besztercebányai kerület legjobb javítói közé tartoznak. A gépek javításánál a csomós-rendszert alkalmazzák, amely jelentős mértékben megjavítja és meggyorsítja a munkálatokat. Az ötéves terv ötödik évében kötelezettséget vállaltak, hogy az összes javításokat 1953 február 10-ig minőségileg is befejezik. A hernyótalpasok javításánál Kecse István tűnik ki, aki a tervét 100%-ban teljesítette. A kerület legjobb kombájnistája Holubek József, aki egyébként a 11. Csehszlovák békegyűlés küldöttje is. A kerekes traktoroknál Farkas Zoltán 'csoportja, Komlós Lajos és Nagypárty Pál segédletével a „Z-25” gépek javítását 44%-ra, a „S-30” gépek javítását pedig 20% százalékra teljesítették. A vontatott eszközök javításánál Suhaj József és Lengyel László dolgozik, aki a vontatott eszközök javítását már 50 százalékban elvégezték. Az önkötözők javítását Trapl Bohuslav végzi^ aki Sztálin elvtárs születésnapjára kötelezettséget vállalt. Az önkötözők javítását a terv szerint január 15-én kellett volna bevégeznie, de a kötelezettségvállalása következtében az önkötözők javítását 21 nappal megrövidítette. Fejezzük be a mezőgazdasági egységek összeírását Az új begyűjtési rendszer gyakorlatban való sikeres bevezetésének egyik alapfeltétele az. hogy elkészítsük a szántó és mezőgazdasági földek tulajdonosainak jegyzékét. A nemzeti bizottságoknak pontos és teljes áttekintéssel kell rendelkezniük, arról, hogy az EFSz, továbbá annak tagjai és az egyénileg gazdálkodók mekkora földterületet művelnek meg. Ha késünk az összeírással, akkor nem tudjuk időben szétírni a termelési tervet az EFSz-ekre és az egyes községekre . Január 10-ig Szlovákia községeinek csak a 64.60/0-ka adta be a gazdasági egységek összeírását A legnagyobb lemaradás a pozsonyi kerületben észlelhető, ahol január 10-ig csak 37.2%-ra végezték el az összeírást. Az eperjesi kerületben is csak 50.3, a nyitrai kerületben pedig 54.20/0-os teljesítményt értek eL Sikeresen folyik az összeírás a kassai kerületben, ahol január 10-ig már 93.7 százalékot értek el. A zsolnai kerületből 87.9, a besztercebányai kerületből pedig 79.6 százalékot jelentettek. A legjobb járások közül meg kell említenünk a Gölnicbányai, a királyhelmeci, szepsi, poprádi, röcei és a tőketerebesi járásokat. A pozsonyi kerületben a legnagyobb hátramaradás a myjavai járásban mutatkozik, ahol január 10.-ig még egy községben sem írták össze a gazdasági egy-' ségeket Gyönge eredményeket ért el a Pozsony-kömyék is, ahol 19 községből csupán egy falu adta be a gazdasági egységek jegyzekét. A többi kerületekben is sok tennivaló van még. Az ógyallai, verebélyi, aranyosmaróti, zselízi, vranovi járásokban is bizony nagy a lemaradás. A lemaradás oka legtöbb esetben az, hogy a földtulajdonokat nem tartották nyílván és hanyagul valósították meg az „A”, „B” kartoték akciót. Ezért azokban a járásokban, amelyekben ezt a munkát nem végezték el lelkiismeretesen, ismételten meg kell valósítani a földek nyilvántartását Csak akkor tudjuk helyesen kivetni az egyes mezőgazdasági üzemekre a beadási kötelezettségeket és csak akkor biztosíthatjuk a begyűjtés fokozott feladatainak teljesítését, és dolgozónk élelmiszer-ellátásának megjavítását, ha a fenti feladatokat teljesítjük.
