Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-25 / 4. szám
4 í’ňídmfiws 1953. január 25. 37 anyakocától 622 malac A szovjettapasztalatok alkalmazása kiváló eredményekhez segítette Balázs Istvánt a íarkastoroki gazdaság sertésetetőjét Nemrég volt, amikor Balázs István, a farkastoroki állami gazdaság irodájában kezébe kapott egy könyvet. A könyvecske a szovjet kolhozok állattenyésztőinek tapasztalatait, egyebek között Ljuszková élenjáró sertésgondozónő módszereinek leírását tartalmazta. Bizony amikor először olvasta az etetés és a sertéstenyésztés helyes módszereit, meg azt, hogy a szovjet kolhozokban kocánként évi 28 malacozási átlagot értek el háromszori ellés által, csak csóválgatta a fejét. A kíváncsiság azonban egyre erősödött benne, hátha neki is sikerül ezt az eredményt elérni. Arra gondolt, hogy ezt ő is megpróbálja. Háromszori ellés — 33 malac A gondolatot csakhamar tett követte. 1951- ben a második ellés után 15 anyát úgy pároztatott be, hogy 1952 január első hetében ismét malacozzanak. Ekkor minden anya 11 malacot ellett; s hogy ezenkívül még kétszer elljenek abban az esztendőben, meg kellett rövidíteni a szoptatás idejét és elő kellett késettem az anyákat a következő pároztatásra. A saopósmalacok növekedésük szerint, már a harmadik héttől kezdve szemesárpát ettek, s mind kevesebb anyatejet kaptak. Az ötödik héttől napjában már csak egyszer, — este szoptak a malacok. Ezáltal jobban fejlődtek, sőt anyjukat sem gyöngítették. A jobb erőben lévő anyák hamarabb görögtek. Az ellést pedig úgy rendszeresítette, hogy a kocákat nem a választás után, hanem már a szoptatás ideje alatt péroztatta. Ettől még nyugodtan táplálhatták további két-három hétig malacaikat és a szoptatás nem vált ártalmára sen egészségüknek sem a jövő szaporulatnak. Az így végzett munkája révén 15 anyánál 33 malacozási átlagot ért el az eltelt esztendőben. Ezért a szép teljesítményéért dicsérő levelet kapott az igazgatóságtól. Ámde hiába ért el jobb eredményt, mint a többi sertésetetők, fizetése csak nem emelkedett. Ugyanis abban az időben mindem etető egyenlően kapta a jutalmazást. Segített a kormányhatározat A májusban megjelent párt- és kormányhatározat azonban megszüntette az egyenlősdit. A íarkastoroki állami gazdaságban is bevezették a munka szocialista, érdemszerinti jutalmazását A IV. bekezdés 5. pontja pedig világosan kimondta, hogy „a prémiumok bevezetésével az állami birtokok dolgozóit érdekelté kell tenni a tervezett termelési feladatok túlteljesítésében”. Balázs István sertésgondozó csak ekkor fáradtságot Az 1952-es esztendőben 37 anyakocánál 17.5 százalékos malacozási átlagot értem el, összesen 622-t malacoztak. Ebből 599 darabot el is választottam, ami 16.1 százalékos évi átlagnak felel meg. Persze nem is kételkedhetünk Balázs elvtárs szavaiban, mert mint fentebb említettük, 15 kocánál már tavaly is háromszori ellést ért el. A többiek is kétszer ellettek. A malacszaporulatot még nagyban elősegítette az, hogy a kocákat görgősük idejében kétszer pároztatta, vagyis a kettős ugratást alkalmazta. Az előbbiek során elmondottuk, hogy a sertések gondozása bizony körültekintő munkát követel. Balázs elvtárs ezen a téren sem maradt adós. Ha a szükség úgy kívánja, még az éjjelt is nappallá teszi, annyira szívügyének Amint érdeklődésünk fokozódik, Balázs elvtársnak is jobb kedve van és széles mosoly# lyal az arcán, örömmel beszél további munkájáról. Most az etetést említi meg: — A szoptatás idején a kocáknak több takarmányt adok, de a szoptatás alatt begörgetett anyák is több ennivalót kívánnak — állapítja meg, mert ezzel a következő malacszaporulatot is növelem. Minden szava azt bizonyítja, hogy valóban sokat tanult a szovjet tapasztalatokból és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a farkastoroki gazdaság sertésállománya rohamosan megnövekedett. A párt- és kormányhatározat ugyan 12 malac felnevelését írja elő anyaként, de Balázs elvtárs ezt a számot a tanultak és a mindennapos tapasztalatai révén sokszorosan túlszárnyalta. Persze még látszik ez a jutalmazásában is. Az eltelt esztendőben 106.553 korona készpénzt kapott s mivel a termelési feladatokat túlteljesítette, prémiumban is részesült. Ez megint csak 42.624 koronával növelte az 1952. évi keresetét. Ezenkívül természetben 150 kg• tekinti a sertéstenyésztést. A begörgésről anyánkint külön-külön pontos feljegyzéseket vezet. Ezáltal nem fordulhat elő, hogy jelenlétén kívül történjék meg a malacozás. Ámde nemcsak a pontos feljegyzés, hanem az anyákkal való helyes bánásmód is fontos része a jó eredmények elérésének. Ellés elptt három-négy nappal külön kutricákba zárja az anyákat. Ilyenkor azt is megállapítja, hogy a kocának lesz-e elegendő teje a malacok számára. — Abban az esetben, — szól közbe Balázs elvtárs — ha nincs kilátásban kellő tejmennyiség, tôgýmasszást alkalmazok. Így a jó etetés mellett elősegítem a kocáknál a tej tőgyben való gyarapodását, hogy minden kocánál legalább három liter tej legyen. os hízót kap. Felesége Mari-néni, annak ellenére, hogy csak félévig dolgozott a sertések körül, férjén kívül 25.000 koronát keresett. — Hej bezzeg, tíz esztendővel ezelőtt... emlékezik vissza borús arccal Balázs István, — Dehogy is gondoltam valaha, hogy munkám után így megbecsüljenek és ilyen jutalomban részesüljek. Ágról szakadt árva gyerek voltam, már 3 éves korom óta. Kilenc éves koromban, mint cselédember dolgoztam Tomócpn. Később pedig a kövecsesi nagybirtokosnál cselédeskedtem. Tanulni nem volt időm. Állandóan azon törtem magamat, hogy megmentsem családomat az éhenpusztulástól. Népes családja van Balázs Istvánnak. Három gyermek üli körül mindennap az asztalt. A legidősebb kislány, 13 éves, iskolába jár. Most már bizony nem hagyjuk, hogy a mi gyermekeink úgy nevelkedjenek, mint régen mi — folytatja Mari néni. — Azt akarjuk, hogy ők még túlszárnyaljanak bennünket és hogy hasznos tagjai legyenek új társadalmunknak, amely minket örömteli élethez juttatott (Szombath A.) Mikor lesz Ipolynagyfalu szövetkezeti község? # Ipolynagyfalun még mindig akadnak földművesek, akik idegenkednek az EFSz-be való belépéstől. Inkább egyedül küszködnek nadrágszíj földeken ahelyett, hogy rátérnének arra az útra, amely a parasztság boldogabb életéhez vezet. Takács István már meggyőződött a szövetkezeti termelés előnyeiről. Aj év eleje óta tagja az EFSz-nek. Belépésekor azt mondta, hogy kór volt nem előbb belépnie, mert 4 hektár földjén nagy kínlódások közepette alig tudott annyit termelni, hogy beadási kötelezettségét teljesítse. Lám, a szövetkezet még nemcsak, hogy teljesíti a reá rótt feladatokat, hanem túl is teljesíti azokat. Hisz már ezévben beadott a terven felül 2( darab egy méteren felüli sertést. Mikor lesznek figyelmesek erre a méf egyénileg gazdálkodó földművesek? Dobos János, Csapiár András és a többiek mikor értik meg, hogy ma már a magángazdálkodás elavult és minden becsületes kis- és középföldművesnek EFSz-ben van a helye. Hogy a dolgozó parasztok bizalma a szövetkezet iránt még nagyobb legyen s hogy «. szemléltető példa mégjobban hasson az egyénileg gazdálkodókra, fontos, hogy a szövetkezeti tagok rendet teremtsenek saját portájukon. Mert mit keres még most is a volt jegyző úr az EFSz-ben? Aki a kapitalista rezsirj alatt jegyzősködött, az aligha végzi rendesen, könyvelői teendőit a szövetkezetben. Jakab János, Ipolynagyfalu. Fokozott munkával védjük a Pékét Tudatában vagyunk annak, hogy нгйуеи nagy jelentősége van a Csehszlovák Békevédök H. kongresszusának, amelyet január 17.-én tartottak meg házánk fővárosában, Prágában. Mi a királyhelmeci járásban lévő Vécs község dolgozó parasztjai egyetértünk a kongresszus határozataival. Elítéljük az amerikai imperialistáit barbár tetteit Koreában és egyetértünk a vietnami nép hősies harcával. Mi békében építhetjük gyermekeink boldogabb jövőjét. Ezért kihasznáú lunk minden .alkalmat arra, hogy fokozott munkánkkal elősegítsük a szocializmus kiépítését mert tudjuk, hogy a béke megvédéséhez is ígj járulhatunk hozzá a leghatásosabban. Azonkívül, hogy tervezett feladatainkat telje« sitjük és túlteljesítjük, vállaljuk, hogy a Cser madok szervezetébe 10 új tagot szerzünk. KI szélesítjük politikai tudásunkat, s ennek céljábi rendszeresen tanulmányozzuk Lenin és Sztálin zseniális műveit. A vécsi dolgozók nevében: Szabó Gyűl«, Véget ért a mezőgazdasági tudósok prágai konferenciája. A konferencia esti záróülésén Jozef Nepomucký miniszter, František Vodslor^j képviselő és a hazánkban lévő szovjet mezőgazdasági szakértők vezetője A. G. Golovatij vettet részt. A konferencia tárgyalását határozatba foglalták, melyet a konferencia részvevői valamennyien jóváhagytak. Ez a határozat nagy segítséget fog jelenteni nemcsak a most megalakult Mezőgazdasági Tudományos Akadémia jövő munkájában, hanem egész mezőgazdaságunk munkájában is. Az új módszerek alkalmazása szép jövedelmet hozott (levelezőink írják Mutassanak jó példát Bodrogközben az EFSz-ek vezetői a szaktudás elsajátításában látta, hogy milyen tudomány birtokosa lett azáltal, hogy elsajátította a szovjet élenjáró dolgozók módszereit. Hiszen az elért eredmények alapján egyre fokozódik jövedelme és egyre több malacot nevel fel közellátásunk számára. Ez pedig még szívósabb munkára ösztönözte a nagyobb jövedelem és több elválasztott malac felnevelése érdekében. Balázs-néni is munkába áll A még jobb eredmények eléréséért folyó harcba ettől kezdve Mari-néni, Balázs elvtárs mosolygóarcú felesége is bekapcsolódott. Ezután már 37 anyakocát vettek gondozás alá. — Az új módszerek alkalmazása nem boszorkányság — jegyezte meg Balázs elvtárs. Igaz, — folytatta, — az állatok lelkiismeretes gondozása sok munkát kíván, de megéri a A leleszi mezőgazdasági iskolában sok értékes tudást szerzünk. Azért tanulunk, hogy elősegítsük szocialista mezőgazdaságunk kiépítéséi. Tapasztalataink és tudásunk továbbadásával nem várunk addig, amíg az iskolából kikerülünk, hanem már most szoros kapcsolatokat tartunk fenn az EFSz-ekkei. Most a téli időt arra használjuk fel, hogy előadásokat tartunk járásunk szövetkezeteiben. Az alőadások folyamán több tapasztalatot szerzünk. Érdemesnek tartom, hogy egykét tapasztalatról beszámoljak, hogy ebből hazánk többi járásában is tanulhassanak. Mindenekelőtt a szövetkezeti tagoknak az üzemi munka-iskolához való viszonyáról akarok megemlékezni. Sajnos itt kritizálnom kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szövetkezeti dolgozók nem használják ki a lehetőséget arra, hogy tanuljanak. Hol a hiba? A hibát sikerült megtalálni. Mit várhatunk a tagoktól, ha maga a szövetkezet vezetősége nem jár elől jó példával? Az EFSz-ek irodahelyiségében ugyan vannak szakkönyvek, de azokat senki sem olvassa. Ennek tudható be, hogy nem ismerik az új agrotechnikát. Pedig ha jó termést akarunk elérni az időjárás viszontagságai ellenére is, akkor feltétlenül fontos, hogy alapos szaktudással rendelkezzünk. Gyakori az az eset, hogy ugyanazon községben, egy határrészen az egyik gazda földjén több terem, a máskén kevesebb. Mi ennek az oka? Földműveseink még ma is gyakran ezzel oldják meg a kérdést: az egyik földjén nagyobb volt az áldás, a másikén kisebb. A dolog nyitja azonban,nem itt van. Az igazság az, hogy egyik gazda helyesen megművelte földjét, a másik elhanyagolta, nem szántott rendesen, rossz vetőmagot használt, nem ápolta a növényt a fejlődés idején stb. Sok földműves nincs tisztában azzal, hogy már az is, hogy értékes vetőmagot használ, 2—5 mázsával több termést jelent. Azelőtt csak a földbirtokosok tudtak a nemesített vetőmagról, az egyeszerü földművesek olyan vetőmagot használtak, amilyen éppen volt, vagy amilyen a kulák adott. Ma a helyzet megváltozott. Minden földművesnek megvan a lehetősége arra, hogy jó vetőmagot tegyen a földbe. Hasonló nagy jelentőséggel bír a trágyázás is. Sajnos, földműveseink ennek a kérdésnek sem szentelnek kellő gondot. Szlovákiában évente rengeteg tápanyag megy kárba azáltal, hogy sokan nincsenek tisztában a helyes trágyázással. A terméshozam emelésére nagy hatással van a műtrágya. A szovjet tapasztalatokból tudjuk, hogy műtrágyával 4—5 mázsával is emelhető a hektárhozam. Mi a helyzet az állattenyésztésben? A múltban az állatok alacsony hasznosságát a helytelen takarmányozás okozta. Bodrogközben pedig igazán nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs takarmány. Természetesen, ha a legelőket és réteket elhanyagolják, akkor nem csoda, ha takarmányhiánnyal küzködnek. A behordott széna tápértéke gyenge volt. Ennek az az oka, hogj a szénát virágzás után kaszálták le. Kevés helyen vezették be még a takarmány állványokon való szárítását. így száraz időben nagy volt a levélhullás. Különösen a a lucernánál és a lóherénél történtek nagy tápanyag-veszteségek. Külön kell megemlítenünk a silózás elhanyagolását. Enélkül pedig állataink a tél folyamán hiányt szenvednek. Ha tehát EFSz-eink és földműveseink termelési tervüket teljesíteni akarják, feltétlenül gondoskodni . kell arról, hogy az agrotechnika új vívmányait és a korszerű állattenyésztés elveit magukévá tegyék. Radi László, Lelesz A fügéi szövetkezeti tagok megjavítják az állatok takar* mányozását E hó 7.-én a fügéi szövetkezetben közgyűlést tartottunk. Megbeszéltük az elmultévi hiányosságokat és megvitattuk idei termelési tervünk egyes pontjait. Fontos kérdés szövetkezetünkben, hogy a hiányzó gazdasági felszerelést és szerszámokat pótoljuk. Erre is tervet dolgoztunk ki. Élénk vita fejlődött ki állatállományunk takarmányozása körül is. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ha egész éven át bőséges és tartalmas takarmányt akarunk biztosítani állataink számára, akkor sokkal nagyobb gondot kell fordítani a takarmány-termelésre, a silózásra és a takarmányadagok beosztására. Nagyon értékes volt Durán Iván és Vas István felszólalása, akik rámutattak arra, hogy elsősorban is a takarmányozástól függ, hogy milyen magas tejhozamot tudunk elérni a teheneknél. Végül pedig érdemes megemlítenünk Mikó András felszólalását. Mikó elvtárs javasolta, hogy 5 hektár nehezen megművelhető és kevés termést hozó területen létesítsünk gyümölcsöskertet. A tagság a javaslatot elfogadta, úgyhogy a fügéi szövetkezet a jövőben gyümölcstermeléssel is fog foglalkozni. Gyöngyösi János, Füg«.
