Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-28 / 26. szám

e Földin fivos 1953. 'június 28. Még jobban készüljenek fel az aratásra a párkányi járásban A bodrogszerdahelyi EFSz-nek az aratás előtt be kell fejezni a kapások ápolását A kormány és a párt központi bi­zottságának felhívása az aratás, be­gyűjtés és csépléssel kapcsolatban, megmutatja szövetkezeteinknek, állami gazdaságaink és traktorállomásaink dol­gozóinak, valamint a népi közigazgatá­sunknak a helyes utat, hogyan bizto­síthatják idei termésünk sikeres beta­karítását. A párkányi járásban terv szerint jú­lius 1-én kezdik az aratást. Még pár napúk van az előkészületek befejezé­séhez. A kisújfalusi szövetkezetben meg van minden előfeltétele annak, hogy az aratást és cséplést a legrövidebb időn belül elvégzik, mert az előkészületeket idejében megkezdték és be is fejezték. Ezzel szemben a köbölkút! szövetke­zetben nagyon elmaradtak az előkészü­letekkel. A kisújfalusi szövetkezeti tagok a párt és kormány felhívása után részle­tesen megvitatták gyűlésükön a teen­dőket, az aratás és cséplésre vonatko­zó felkészülésüket. A három növénytermelő csoport mindegyikének egyforma mennyiségű és terjedelmű gabonát kell learatnia és kicsépelnie. Az első növénytermelő csoport, amelynek Csépié Lajos a ve­zetője, 19 hektáron learatja és kicsé­peli a rozsot, 80 hektáron a búzát, 74.33 hektáron az árpát. 11.60 hektáron a za­bot és 4.16 hektáron a repcét. A cso­port 45 emberből áll. Az aratás és csép­­lés elvégzésére a következő gépekkel és fogatokkal rendelkeznek; 3 kerekes traktor, 1 hemyótalpas traktor, 3 ön­kötöző és 1 cséplőgép, valamint 10 ló­fogat. Az aratás, terv szerint július 2- án megkezdik és július 13-án befeje­zik. Elemezzük az első csoport mun­katervét és figyeljük meg, hogy a napi feladatok, hogy függnek össze, s ho­gyan osztódnak fel egyénenként. Terv szerint július 2-án megkezdik a rozs aratását. Ezen a napon Búcsi Lajos, Simon Viktor és Gulás Béla szövetkezeti tagok körülkaszálják a 19 hektáros rozstáblát. Ez összesen 1 hek­tárt tesz ki, mely munkára 5 munka­­egységest számítanak. Mögöttük sze­dik és kötik a levágott gabonát Ko­vács Irén, Gulás A. és Gulás ,T. szö­vetkezeti tagok. Erre a munkára 4.16 munkaegységet számítanak. Ugyanaznap megkezdik a négy ön­kötözővel a tulajdonképpeni aratást. Az önkötöző normája 4.60 hektár, ami annnyit jelent, hogy 8 óra alatt lea­ratják. mind a 18 hektárt. 9 szövetke­­"zeti tag azonnal az önkötözők után keresztbe rakja a kévéket. A követke­ző napon, azaz július 3-án összegereb­lyézik az egész rozsföldet. Kovács Lász­ló traktorista, hemyótalpas traktorral, 2 hatos ekéből álló agregáttal elvégzi a tarlóhántást két váltásban 6-tól 14 óráig. Július 4- és 5-én váltónorma­­val, amely 9.5 hektár, mind a 19 hek­tárt felszántják. Tehát 3 nap alatt le­aratják a rozsot és felhántják a tarlót. Ezalatt Simon, Búcsi és Gulás július 3-tól július 5-ig körülkaszálnak 80 hektáros búzatáblát. 3 nap alatt össze­sen 80 hektár földet kaszálnak le. U- gyanazok a szövetkezeti tagok végzik a szedést és a kötözést, mint a rozs­nál. A rozs learatása után július 3-án azonnal megkezdik önkötözőkkel a bú­za aratását. Az önkötözők 4.60 hektá­ros normával learatják a búzát 5 és fél nap alatt, tehát július 7-én befejezik ezt a munkát. Július 6-án megkezhetik a búzaföJ- dön a tarlóhántást, mert ekkor már nagy területük be lesz gereblyézve. Két kerekes traktorral, éjszakai vál­tásban és DT 54 hernyótalpas traktor­ral a reggeli váltásban összesen 11.40 hektáron végzik el a tarlóhántást, te­hát július 12-én végeznek vele. Az első növénytermelő csoport tag­jai a cséplés feladatait is széjjelosztot­­ták napokra és egyénekre. Július ló­ra tervezték a cséplést. Ezeket a fel­adatokat 2 napra osztották fel, s két váltásban fognak csépelni. Egy váltás teljesítménye 100 métermázsa lesz. Egy váltásban 36 dolgozó vesz részt. Az első váltásban a következő szövetkezeti tagok dolgoznak: Búcsú, Gulás és Kovács kévehányők, Bielik A. Mydling G., Gulás G., Kovács A., Mé­száros és Búcsi L. a szekerekre zsá­kolnak, Sárai. Kovács, Mészáros és Gu­lás szövetkezeti elvtársnők fogják a kévéket oldozni, a pelyvát hárítani, mely munkákat felváltva végzik. Három szövetkezeti tag lesz a zsákoknál, 1 cséplógépetető, 5 kazaios, ketten ko­csira rakják a gabonát és ketten fog­ják ezt raktárakba szállítani. A kocsi­sok a második váltásban is fognak dol­gozni. így minden egyes szövetkezeti tag résztvesz a cséplésben. Természetesen a tarlókeverékek ve­tésére is gondolnak. Silótakarmánynak 14 hektár tarlókeveréket vet el min­den csoport. Látszik, hogy a szövetkezeti tagok gonddal készítették a tervet. Kitűnik ez abból is, hogy hogyan osztották fel a hemyótalpas traktorral való munkát mind a három csoportra. A szövetke­zetnek tarlóhántásra van egy magas­teljesítményű traktora. Hogy e gép minden csoport részére egyformán dolgozhasson, 3 váltásba osztották fel a munkát. A reggeli váltásban 6-tól 14-ig Kovács traktorista — az első csoportban, 14-től 22 óráig a második csoportban Varga elvtárs és a harma­dik csoportban 22-től reggel 6-ig Csan­­da elvtárs fog vele dolgozni. Így a traktor és tarlóhántó aggregét teljesen ki lesz használva, időveszteség nélkül, mivel mind a három csoportnak közös földön van a gabonájuk, mely 3 egy­forma részre van osztva. Hasonló ter­veket készítettek a többi csoportok is. A szövetkezeti tagok az így elké­szített terveket június 13-án megvitat­ták. Előre megismerkedett minden szö­vetkezeti tag a reá váró feladatokkal, hogy tudják mikor, mit kell tenniök. Hogy az aratás sikeres megkezdése és a terv hiánytalan keresztülvitele simán meginduljon, az EFSz taggyűlésén még egyszer megvitatják az aratási terve­ket. A teljesített feladatokat úgy fog­ják ellenőrizni, hogy a csoportvezető naponta feljegyzi az elvégzett felada­tokat, a ledolgozott munkaegységek számát. A csoportvezetők, a szövetke­zet agronómusa és elnöke esténkint összeülnek, ahol közösen ellenőrzik a terv teljesítését. Igaz. a • kisújfalusi szövetkezeti ta­gok ez éven sokkal jobban készültek fel az aratásra, mint tavaly. Hibát csak ott követtek el, hogy kihagyták a kombájnt az aratási tervből. Bielik ^ndrás agronómus szerint nálunk nem lehet kombájnnal aratni, mert a föld­jük dombos. Ez igaz, de van gabona­földjük síkságon is. ahol lehetne kom­bájnnal aratni. Természetesen, ha a járási nemzeti bizottság IX. osztálya, valamint az állami traktorállomások agronómusai kellőképpen megmagya­ráznák a kombájnnal való aratás elő­nyeit, biztosan a kombájnnal való ara­tás mellett döntenének. A kombájnnal való aratás gyorsabb, takarékosabb és olcsóbb. 1 hektár aratási költsége kom­bájnnal, körülbelül 70 új koronával ki­sebb, mint 1 hektár önkötözővel való aratása. Azonkívül 20 métermázsa hek­tárhozamnál kombájnnal való aratás­sal átlag 160 kilogramm búzával több van, mintha önkötözővel aratunk. Ha a szövetkezeti tagok kombájnnal aratná­nak csak 40 hektár búzát. kb. 64 mé­termázsa búzát takarítanának meg. Ezt a búzát, ha szerződésen felül be­adják, a felárral együtt 18.048 koronát kapnának új pénzben. Ha tehát nem aratnak kombájnnal, önmagukat rövi­dítik meg. Ezért az állami traktor­állomások dolgozóitól, valamint a szö­vetkezeti tagoktól függ, hogy az idei aratásnál kihasználják a kombájnt. A kisfalusi szövetkezet örömmel vár­ja az aratást. Számításuk szerint a szerződésen felüli rozs beadásáért a felárral együtt új pénzben 65.774 ko­ronát fognak kapni. A köbölkúti szövetkezet nem készült fel jól az aratásra. A párt és a kor­mány felhívásáról az aratás, cséplés és begyűjtést illetőleg még nem be­széltek. A tagok többsége nem is tud róla, hogy ilyen felhívás megjelent. Ez a helyi nemzeti bizottság, de különösen a járási nemzeti bizottság IX. osztálya vezetőinek hibája, hogy ezt a felhí- I vást, mellyel pártunk és kormányunk az aratási és cséplési munkák irányí- I tását közli a szövetkezetekkel, Köböl­­kúton nem vitatták meg. Hogy ezt a felhívást nem tették magukévá, látszik az aratási és cséplési felkészültségen. 800 hektár gabonát felosztottak négy növénytermelő csoport között. Az őszi árpa aratását már június 25-én meg­kezdték. Június 17-én egy csoport ré­szére sem volt kidolgozva az aratás és cséplés terve. A terveket Fekete Béla, a szövetkezet agronómusa egyedül dol­gozta ki, elég felületesen és az egyes dolgozók konkrét feladatai nélkül. Nem Az elmúlt hét folyamán már a keletszlovákiai állami gazdaságok­ban is megkezdték az őszi árpa ara­tását. E hó 19.-én pénteken az elsők között a leleszi és a fejszési gazda­ságok kezdték meg az őszi árpa aratását. A leleszi gazdaságnak az idén 27 ha árpája volt. A gazdaság dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az idei aratást a legrövidebb idő alatt elvégzik, hogy így a szem­­vesztességet elkerülhessék. Ezt a Ígéretüket be is tartották, mert a vasárnapi műszak bevezetése követ­keztében már vasárnap este készen voltak az őszi árpa aratásával és keresztekbe rakásával. Mihók An­drás traktoros vasárnap estig 12 ha árpát aratott le és ezzel nagymér­tékben hozáiárult az árpaaratás gyors befejezéséhez. helyes, hogy a szövetkezet agronómusa a terveket egyedül készíti. A tervet kö­zösen a csoportok és a szövetkezet vezetőivel kell kidolgozni, aztán minden egyes taggal külön megbeszélni. Balog Gyula a szövetkezet elnöke s még több funkcionárius nézete sze­rint, nem kell terv, ha nincs hozzá elegendő munkaerő. 1800 hektár föld­re 225 tagúk van. Egy tagra átlag nyolc hektár esik, ami nem is olyan sok. S ha valóban fennáll a munkaerő­­hiány, annál inkább súlyt kell fektet­niük egy jó terv elkészítésére, hogy munkájukat jobban megszervezzék, s így minden munkaerőt jobban kihasz­nálhassanak. A köböikúti szövetkezet­ben még mással is elmaradtak. Június 17-ig nem voltak készen a gabonarak­tárak, habár a kedvezőtlen idő miatt erre éppen elég ráérő idejük volt. Csak most keresnek raktárhelységet, mely­nek átalakítása több munkaerőt igé­nyel. Ezt megérzik a mezőmunkáknál is. A köbölkúti EFSz-ben történt ál­lapotért a párkányi járási nemzeti bi­zottság, valamint a köbölkúti áhami traktorállomás dolgozói felelősek, mi­vel nem segítették a szövetkezetnek az aratási és cséplési terv elkészíté­sét, egyáltalában nem ellenőrizték, hogy Köbölkúton készítettek-e tervet. De a legnagyobb hibát maguk a szövetkezeti tagok követték el azzal, hogy kevés figyelmet fordítottak a tervek elké­szítésére. Náluk sem tervezték a kom­bájnnal való aratást, melynek segítsé­gével pedig határozottan hamarább végeznének, munkaerőt takarítanának meg, s több gabonát nyernének. A köbölkúti mechanikusok és az ál­lami gazdaság traktorosai megjavítot­tak már minden gépet, s a kombájnok kivételével már minden gépet elhelyez­tek a brigádközpontokon. Szerződés szerint 12 kombájnnal 1840 hektárt le­aratnak és kicsépelnek, 134 önkötöző­vel pedig 8600 hektár gabonát aratnak le. Majdnem minden központban bizto­sítottak két váltásra traktoristákat « szövetkezeti tagok közül. Hogy az aratást még jobban meg­gyorsítsák, összeállítottak 20 agrega­­tot, mégpedig kettőt. héthüvelykes ön­­kötözőből, 2 agregátot pedig önkötők­­böl és könnyűfogásokból. Tarlóhántás­hoz elkészítettek 2 hatosekéből áUó agregátot, 3 hármasekéből álló agregá­­tot és 2 agregátot, melyek 2 szovjet gyártmányú, valamint egy hazai gyártmányú könnyűfogasból állnak. Ez az agregát 10 méter szélességben végzi a tarlóhántást. Mlynka A., az ál­lami traktorállomás főagronómusa és Suport István gépész — akik ezeket az agregátokat összeállították, egy agregát napi teljesítményét 50—60 ho­ra becsük. A traktoristák két váltás­ban fognak dolgozni. Közösen a bátor­­keszi és búcsi szövetkezeti tagokkal nagy területeken elvégzik a tarlóhán­tást az agregátok segítségével. A ké­véket is nagyobb szélességben rakják keresztbe, hogy az agregátok teljesít­ménye a lehető legnagyobb legyen. Ezekből a példákból látni, hogy a párkányi járásban nem mindenütt ké­szültek fel az aratásra és cséplésre. amelynek ideje pedig már itt van. A járási nemzeti bizottság IX. osztálya, az állami traktorállomások dolgozói so­kat tehetnek, hogy az elmaradt szö­vetkezetekben segítségükre legyenek a tagoknak, hogy feladataik teljesítésére gyors előkészületeiket megtegyék. A járási nemzeti bizotttság IX. osztályá­nak, az állami traktorállomásoknak job­ban fel kell világosítaniok a szövet­kezeteket a kombájnnal vailó aratás előnyeiről, s nem belenyugodni abba, amit egyes szövetkezeti tagok monda­nak. Csakis a nemzeti bizottság meg­győző segítségével, a szovjet tapasz­talatok helyes felhasználásával tud­ják a párkányi járás szövetkezetei az aratást és cséplést jól elvégezni. Hasonlóképpen a fejszési gazda­ság dolgozói is teljesítették a SzlKP X. kongresszusa tiszteletére adott felajánlásukat. A vasárnapi mű­szakba bekapcsolódtak a gazdaság összes dolgozói. így az esti órákba befejezték az aratást és a gabona keresztekbe rakását. Nem feledkez­tek meg a kapásnövények ápolásé-' ról sem, mert a dolgozók egy része a kukorica és a cukorrépakaDálás befejezésén dolgozott. Mindkét gaz­daságban legkésőbb 26—27.-én már megkezdik a learatott árpa cséplé­­sét is. A hektárhozamokat illetően a hangulat igen bizakodó, mert becslés szerint átlag 2—3 mázsával magasabb hozamot érnek el, mint azt a tervük előírja. A bodrogszerdahelyi szövetkezet nagy gabonatáblái gazdag terméshoza­mot ígérnek. Ez még inkább arra kész­teti a szövetkezet tagjait, hogy minél jobban felkészüljenek az aratásra, hogy egy szem gabona se menjen veszendő­be a gazdag termésből. Ugyanekkor azonban gondolniok kell a kapások á­­polására is, mert ezen a téren lema­radtak. Tény, hogy az állandó esőzések kis­sé hátráltatták a növényápolási mun­kákat Bodrogszerdahelyen is, de ha fi­gyelembe vesszük, hogy a szövetkezet­nek 1200 hektárnyi területe van és 150 aktív tagja, akkor feltétlenül elsősor­ban a munkaszervezésben kell keres­nünk a hibát, mert 150 tagot be lehet úgy osztani a munkákba, hogy mindent idejébe elvégezzenek, még akkor is, ha 70 hektár rizsük, 23 ha kertészetük van a kapások mellett. A kapások te­rületét nem elegendő csupán feloszta­ni a tagok között, de ellenőrizni is kell, hogy a munkát idejében elvégezték-e. Ha így cselekdtek volna, akkor bizo­nyára sokkal előbbre jutottak volna. Azután nem elegendő a szocialista mun - kaversenyt csupán papíron megszer­vezni, de legalább hetenkint értékelni kell a csoportok és egyének eredmé­nyeit. Ki kell emelni a legjobbak pél­dáit és rá kell mutatni azokra, akik a szövetkezeti munkából nem veszik ki a részüket úgy, ahogyan azt a közös érdek megkívánja. A bodrogszerdahelyi EFSz-nek e­­gyébként minden előfeltétele meg van ahhoz, hogy a járás legjobb szövetke­zetei közé fejlődjék, mert az egész fa­lu kis- és középparasztjai tavaly óta tagjai a szövetkezetnek. Nagy lehető-Szövetkezeti tagjaink, a pénzreform és a jegyrendszer megszüntetése után, nap mint nap meggyőződnek a növényi és állattenyésztési termékek felárainak előnyösségéről, abban az esetben, ha kötelező beadásukat már teljesítették. Éppen ezért, az aratásra való felkészü­lés közben is nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre, a takarmányfélék betakarítására. Kihasználnak minden kedvező alkalmat, még a vasárnapot is a silógödrök építésére, hogy igy biz­tosítsanak elégséges téli takarmányt. Fiaztatókat építenek, hogy minél több állatot neveljenek a hizlaldáknak. A korponai járásban lévő medoverei szövetkezeti tagok már a múlt évben is figyelembe vették a takarmánysiló­­zás fontosságát. Ezért a téli időszakra, közönséges földbeásott gödörbe min­dent lesilóztak, amit csak lehetett. Eb­ben az évben még jobb takarmányala­pot akarnak biztosítani. Most 150 köb­méter silótakarmány befogadására épí­tenek, hogy így az állattenyésztés még nagyobb jövedelemhez juttassa őket. Ügy a múlt évben, mint ezidén, az összes építkezési munkát, a tehénis­tállóknál, hasonlóképpen a sertés- és tyúkólaknál nagyjából maguk végezték el, sőt legtöbbnyire a saját forrásuk-A Szovjetunióban a burgonya táro­lását annak jarovizálásávál kapcsol­ják össze. A jarovizálás nem más, mint a burgonyát a fény és hő együttes hatásának teszik ki bizonyos időre. A burgonya tárolása ott leg­inkább árokba történik. Mielőtt a burgonyát tárolásra elhelyeznék, ala­posan átválogatják. Külön, gondosan elhelyezik azt a mennyiséget, ameny­­nyit nyA i ültetésre akarnak felhasz­nálni és azt elvermélés előtt a leg­jobban lehűtik, természetesen vi­gyázva arra, hogy a burgonya meg ne fá , esetleg meg ne fagyjon. Maga a jarovizáció többféleképen történik. Egyik módszer szerint az át­válogatott vetőn''mókát drótra fűzik és 16—18 C-fok melegben, világos helyiségben, 30—40 napig tartják. Ez alatt az idő alatt a gumók nem csak erőteljesen, úgynevezett fénycsírát hajtanak, hanem a fé ,/csírák meg is erősödnek. Az ' megerősödött fény­­csírás burgonyát ültetik el július le­jén ugarföldbe. A 16—18 C fokos hőmérsékletű tá­roló helyhez nekünk is ragaszkodni kell. mert az eddigi tapasztalatok sze­rint kb az a felső határ, mikor a bur­gonya még nem indul erjedésnek és nem is rothad. Ezt a hőmérsékletet azokban leginkább csak pincékben, magtárokban, szellős dohánypajtákban tudtuk eddig elérni, mert a levegő hőmérséklete nálunk július elején a fentinél magasabb. Gyakorlati megfigyelés szerint jú­ségeik vannak a rizstermelésben is. Hiszen az elmúlt esztendőben 30 hek­tárnyi rizsterületen átlag 55 mázsás termésük volt hektáronként, most pe­dig 70 hektárra növelték a rizsterület nagyságát. Ez lényegesen emeli a szö­vetkezeti tagság jövedelmét. Arra is fejlődést jelent, hogy néhány hét múl­va befejezik a 100 darab szarvasmar­ha befogadására alkalmas istálló épí­tését. Amikor mindezekről említést te­szünk, meg kell jegyeznünk, hogy a királyhelmeci traktorállomásnak az idén sokkal hathatósabb segítséget kell nyujtínia a szövetkezetnek, mint ta­valy, mert — mint említettük — .a szövetkezet lényegesen kibővült. Nem szabad előfordulnia, hogy a gépek rossz karbantartása miatt, vagy elégtelen ki­javítása következtében a szövetkezeti munka hátrányt szenvedjen, mint az a tavasz folyamán és különösen az el­múlt év őszén történt. A szövetkezet vezetősége egyébként idejében kidolgozta az aratási tervet, melyet a csoportokban részletesen meg­vitattak, majd e hó 20-án a taggyűlé­sen is elfogadtak. A 400 hektárnyi ga­bonát a terv szerint 3 önkötözőgéppel és egy kombájnnal két hét alatt lea­ratják és a- kasza után nyomban el­végzik a tarlóhántást is, és elvetnek 50 hektár takarmánykeveréket. Az aratás sikeres végrehajtásának egyik feltétele, a terv már meg van. Most az a fontos, hogy még jobban el­mélyítsék a szocialista munkaversenyt, amely hozzásegíti a szövetkezeti tago­kat ahhoz, hogy sikeresen befejezzék a vesztességnélküli betakarításért folyó harcot. —m— ból származó építőanyagot használták fel. A silógödrön kívül, most egy híd­mérleget építenek, melynek 150 méter­mázsa teherbírása van. Egy épületet is rendbehoznak, melyet kultúrcélokra és az EFSz hivatalhelyiségnek hasz­nálnak fel. A lévai járásban levő drzsenicei szö­vetkezeti tagok szintén az állatte­nyésztés fejlesztését tartják szem e­­lőtt. Ezért 50 anyadisznó számára, fiaztatót építenek. Négy héttel ezelőtt kezdték ez építést. Ekkor Gunár Pál csapata az SzlKP X. kongresszusa tisz­teletére kötelezettségvállalást tett, mely szerint a fiaztató falait a kon­gresszusig felhúzzák. Az EFSz építő­csoportja ezen kötelezettségvállalását még a kongresszus előtt teljesítette és ha időben megkapják a tetőfedéshez szükséges anyagot, munkájukat úgy folytatják, hogy már július elsején összpontosíthatják az anyadisznókat az új fiaztatóban. A téli takarmány biz­tosítása érdekében, a drzsenicei szö­vetkezeti tagok négy silógödröt építe­nek, mindegyik hatvan köbméter űr­­tartalmú lesz, azonkívül ^vízvezetéket vezetnek be azon épületekbe, melyek­ben az állatok vannak elhelyezve. lius elején szokott ugyan leesni némi csapadék, de legtöbb esztendőben ke­vés és ez rosszul oszlik el. Július ele­jén általában száraz a föld és a le­esett kevés csapadékot a burgonya hasznosítani csak részben tudja, mert a nyári csapadék leggyakrabban futó­záporként jelenik meg futózápor kí­séretében. A leesett kevés csapadék a szél és napfény behatása folytán a talajból rövid idő alatt elpárolog. Л csapadék hiányával, illetve annak rossz megoszlásával azonban, a nö­vénytermesztés állandóan küzd. Itt érvényesül Micsurin elmélete, mely szerint „Nem várhatunk könyörado­­mányt a természettől, feladatunk el­venni tőle azt, amit akarunk”. Ez a megállapítás tehát a nyári burgonyá­ra is érvényes. A fentiek után felmerül az a kér­dés, hog• mikor kell elültetni a nyári burgonyát. Nyári burgonyát lehetőleg akkor kell elültetni, amikor a talaj­ban még némi nedvesség van, vagy pedig amikor csapadékra van kilátás. Elültethető a burgonya július hónap­ban еду-két héttel, esetleg előbb vagy később, akim" amikor azt a talaj nedvességi állapota lehetővé és alkal­massá teszi. A burgonyafajták júliusi ültetésre és a hosszabb ideig történő tárolásra kü’önbözőképen reagálnak. Nyári bur­gonya termesztésére az eddigi tapasz­thatok szerint, alkalmasnak ígérkezik a Wohltmann, Ella, Aranyalma, Mer­­cur és több sárgahúsu fajta. A leleszi és a fejszési gazdaságban vasárnap befejezték az őszi árpa aratását A medovarci és a drzsenicei szövetkezeli tagok silógödröket ásnak Haladéktalanul lássunk hozzá a nyári-burgonya előcsiráztatásához

Next

/
Thumbnails
Contents