Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-28 / 26. szám
e Földin fivos 1953. 'június 28. Még jobban készüljenek fel az aratásra a párkányi járásban A bodrogszerdahelyi EFSz-nek az aratás előtt be kell fejezni a kapások ápolását A kormány és a párt központi bizottságának felhívása az aratás, begyűjtés és csépléssel kapcsolatban, megmutatja szövetkezeteinknek, állami gazdaságaink és traktorállomásaink dolgozóinak, valamint a népi közigazgatásunknak a helyes utat, hogyan biztosíthatják idei termésünk sikeres betakarítását. A párkányi járásban terv szerint július 1-én kezdik az aratást. Még pár napúk van az előkészületek befejezéséhez. A kisújfalusi szövetkezetben meg van minden előfeltétele annak, hogy az aratást és cséplést a legrövidebb időn belül elvégzik, mert az előkészületeket idejében megkezdték és be is fejezték. Ezzel szemben a köbölkút! szövetkezetben nagyon elmaradtak az előkészületekkel. A kisújfalusi szövetkezeti tagok a párt és kormány felhívása után részletesen megvitatták gyűlésükön a teendőket, az aratás és cséplésre vonatkozó felkészülésüket. A három növénytermelő csoport mindegyikének egyforma mennyiségű és terjedelmű gabonát kell learatnia és kicsépelnie. Az első növénytermelő csoport, amelynek Csépié Lajos a vezetője, 19 hektáron learatja és kicsépeli a rozsot, 80 hektáron a búzát, 74.33 hektáron az árpát. 11.60 hektáron a zabot és 4.16 hektáron a repcét. A csoport 45 emberből áll. Az aratás és cséplés elvégzésére a következő gépekkel és fogatokkal rendelkeznek; 3 kerekes traktor, 1 hemyótalpas traktor, 3 önkötöző és 1 cséplőgép, valamint 10 lófogat. Az aratás, terv szerint július 2- án megkezdik és július 13-án befejezik. Elemezzük az első csoport munkatervét és figyeljük meg, hogy a napi feladatok, hogy függnek össze, s hogyan osztódnak fel egyénenként. Terv szerint július 2-án megkezdik a rozs aratását. Ezen a napon Búcsi Lajos, Simon Viktor és Gulás Béla szövetkezeti tagok körülkaszálják a 19 hektáros rozstáblát. Ez összesen 1 hektárt tesz ki, mely munkára 5 munkaegységest számítanak. Mögöttük szedik és kötik a levágott gabonát Kovács Irén, Gulás A. és Gulás ,T. szövetkezeti tagok. Erre a munkára 4.16 munkaegységet számítanak. Ugyanaznap megkezdik a négy önkötözővel a tulajdonképpeni aratást. Az önkötöző normája 4.60 hektár, ami annnyit jelent, hogy 8 óra alatt learatják. mind a 18 hektárt. 9 szövetke"zeti tag azonnal az önkötözők után keresztbe rakja a kévéket. A következő napon, azaz július 3-án összegereblyézik az egész rozsföldet. Kovács László traktorista, hemyótalpas traktorral, 2 hatos ekéből álló agregáttal elvégzi a tarlóhántást két váltásban 6-tól 14 óráig. Július 4- és 5-én váltónormaval, amely 9.5 hektár, mind a 19 hektárt felszántják. Tehát 3 nap alatt learatják a rozsot és felhántják a tarlót. Ezalatt Simon, Búcsi és Gulás július 3-tól július 5-ig körülkaszálnak 80 hektáros búzatáblát. 3 nap alatt összesen 80 hektár földet kaszálnak le. U- gyanazok a szövetkezeti tagok végzik a szedést és a kötözést, mint a rozsnál. A rozs learatása után július 3-án azonnal megkezdik önkötözőkkel a búza aratását. Az önkötözők 4.60 hektáros normával learatják a búzát 5 és fél nap alatt, tehát július 7-én befejezik ezt a munkát. Július 6-án megkezhetik a búzaföJ- dön a tarlóhántást, mert ekkor már nagy területük be lesz gereblyézve. Két kerekes traktorral, éjszakai váltásban és DT 54 hernyótalpas traktorral a reggeli váltásban összesen 11.40 hektáron végzik el a tarlóhántást, tehát július 12-én végeznek vele. Az első növénytermelő csoport tagjai a cséplés feladatait is széjjelosztották napokra és egyénekre. Július lóra tervezték a cséplést. Ezeket a feladatokat 2 napra osztották fel, s két váltásban fognak csépelni. Egy váltás teljesítménye 100 métermázsa lesz. Egy váltásban 36 dolgozó vesz részt. Az első váltásban a következő szövetkezeti tagok dolgoznak: Búcsú, Gulás és Kovács kévehányők, Bielik A. Mydling G., Gulás G., Kovács A., Mészáros és Búcsi L. a szekerekre zsákolnak, Sárai. Kovács, Mészáros és Gulás szövetkezeti elvtársnők fogják a kévéket oldozni, a pelyvát hárítani, mely munkákat felváltva végzik. Három szövetkezeti tag lesz a zsákoknál, 1 cséplógépetető, 5 kazaios, ketten kocsira rakják a gabonát és ketten fogják ezt raktárakba szállítani. A kocsisok a második váltásban is fognak dolgozni. így minden egyes szövetkezeti tag résztvesz a cséplésben. Természetesen a tarlókeverékek vetésére is gondolnak. Silótakarmánynak 14 hektár tarlókeveréket vet el minden csoport. Látszik, hogy a szövetkezeti tagok gonddal készítették a tervet. Kitűnik ez abból is, hogy hogyan osztották fel a hemyótalpas traktorral való munkát mind a három csoportra. A szövetkezetnek tarlóhántásra van egy magasteljesítményű traktora. Hogy e gép minden csoport részére egyformán dolgozhasson, 3 váltásba osztották fel a munkát. A reggeli váltásban 6-tól 14-ig Kovács traktorista — az első csoportban, 14-től 22 óráig a második csoportban Varga elvtárs és a harmadik csoportban 22-től reggel 6-ig Csanda elvtárs fog vele dolgozni. Így a traktor és tarlóhántó aggregét teljesen ki lesz használva, időveszteség nélkül, mivel mind a három csoportnak közös földön van a gabonájuk, mely 3 egyforma részre van osztva. Hasonló terveket készítettek a többi csoportok is. A szövetkezeti tagok az így elkészített terveket június 13-án megvitatták. Előre megismerkedett minden szövetkezeti tag a reá váró feladatokkal, hogy tudják mikor, mit kell tenniök. Hogy az aratás sikeres megkezdése és a terv hiánytalan keresztülvitele simán meginduljon, az EFSz taggyűlésén még egyszer megvitatják az aratási terveket. A teljesített feladatokat úgy fogják ellenőrizni, hogy a csoportvezető naponta feljegyzi az elvégzett feladatokat, a ledolgozott munkaegységek számát. A csoportvezetők, a szövetkezet agronómusa és elnöke esténkint összeülnek, ahol közösen ellenőrzik a terv teljesítését. Igaz. a • kisújfalusi szövetkezeti tagok ez éven sokkal jobban készültek fel az aratásra, mint tavaly. Hibát csak ott követtek el, hogy kihagyták a kombájnt az aratási tervből. Bielik ^ndrás agronómus szerint nálunk nem lehet kombájnnal aratni, mert a földjük dombos. Ez igaz, de van gabonaföldjük síkságon is. ahol lehetne kombájnnal aratni. Természetesen, ha a járási nemzeti bizottság IX. osztálya, valamint az állami traktorállomások agronómusai kellőképpen megmagyaráznák a kombájnnal való aratás előnyeit, biztosan a kombájnnal való aratás mellett döntenének. A kombájnnal való aratás gyorsabb, takarékosabb és olcsóbb. 1 hektár aratási költsége kombájnnal, körülbelül 70 új koronával kisebb, mint 1 hektár önkötözővel való aratása. Azonkívül 20 métermázsa hektárhozamnál kombájnnal való aratással átlag 160 kilogramm búzával több van, mintha önkötözővel aratunk. Ha a szövetkezeti tagok kombájnnal aratnának csak 40 hektár búzát. kb. 64 métermázsa búzát takarítanának meg. Ezt a búzát, ha szerződésen felül beadják, a felárral együtt 18.048 koronát kapnának új pénzben. Ha tehát nem aratnak kombájnnal, önmagukat rövidítik meg. Ezért az állami traktorállomások dolgozóitól, valamint a szövetkezeti tagoktól függ, hogy az idei aratásnál kihasználják a kombájnt. A kisfalusi szövetkezet örömmel várja az aratást. Számításuk szerint a szerződésen felüli rozs beadásáért a felárral együtt új pénzben 65.774 koronát fognak kapni. A köbölkúti szövetkezet nem készült fel jól az aratásra. A párt és a kormány felhívásáról az aratás, cséplés és begyűjtést illetőleg még nem beszéltek. A tagok többsége nem is tud róla, hogy ilyen felhívás megjelent. Ez a helyi nemzeti bizottság, de különösen a járási nemzeti bizottság IX. osztálya vezetőinek hibája, hogy ezt a felhí- I vást, mellyel pártunk és kormányunk az aratási és cséplési munkák irányí- I tását közli a szövetkezetekkel, Köbölkúton nem vitatták meg. Hogy ezt a felhívást nem tették magukévá, látszik az aratási és cséplési felkészültségen. 800 hektár gabonát felosztottak négy növénytermelő csoport között. Az őszi árpa aratását már június 25-én megkezdték. Június 17-én egy csoport részére sem volt kidolgozva az aratás és cséplés terve. A terveket Fekete Béla, a szövetkezet agronómusa egyedül dolgozta ki, elég felületesen és az egyes dolgozók konkrét feladatai nélkül. Nem Az elmúlt hét folyamán már a keletszlovákiai állami gazdaságokban is megkezdték az őszi árpa aratását. E hó 19.-én pénteken az elsők között a leleszi és a fejszési gazdaságok kezdték meg az őszi árpa aratását. A leleszi gazdaságnak az idén 27 ha árpája volt. A gazdaság dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az idei aratást a legrövidebb idő alatt elvégzik, hogy így a szemvesztességet elkerülhessék. Ezt a Ígéretüket be is tartották, mert a vasárnapi műszak bevezetése következtében már vasárnap este készen voltak az őszi árpa aratásával és keresztekbe rakásával. Mihók András traktoros vasárnap estig 12 ha árpát aratott le és ezzel nagymértékben hozáiárult az árpaaratás gyors befejezéséhez. helyes, hogy a szövetkezet agronómusa a terveket egyedül készíti. A tervet közösen a csoportok és a szövetkezet vezetőivel kell kidolgozni, aztán minden egyes taggal külön megbeszélni. Balog Gyula a szövetkezet elnöke s még több funkcionárius nézete szerint, nem kell terv, ha nincs hozzá elegendő munkaerő. 1800 hektár földre 225 tagúk van. Egy tagra átlag nyolc hektár esik, ami nem is olyan sok. S ha valóban fennáll a munkaerőhiány, annál inkább súlyt kell fektetniük egy jó terv elkészítésére, hogy munkájukat jobban megszervezzék, s így minden munkaerőt jobban kihasználhassanak. A köböikúti szövetkezetben még mással is elmaradtak. Június 17-ig nem voltak készen a gabonaraktárak, habár a kedvezőtlen idő miatt erre éppen elég ráérő idejük volt. Csak most keresnek raktárhelységet, melynek átalakítása több munkaerőt igényel. Ezt megérzik a mezőmunkáknál is. A köbölkúti EFSz-ben történt állapotért a párkányi járási nemzeti bizottság, valamint a köbölkúti áhami traktorállomás dolgozói felelősek, mivel nem segítették a szövetkezetnek az aratási és cséplési terv elkészítését, egyáltalában nem ellenőrizték, hogy Köbölkúton készítettek-e tervet. De a legnagyobb hibát maguk a szövetkezeti tagok követték el azzal, hogy kevés figyelmet fordítottak a tervek elkészítésére. Náluk sem tervezték a kombájnnal való aratást, melynek segítségével pedig határozottan hamarább végeznének, munkaerőt takarítanának meg, s több gabonát nyernének. A köbölkúti mechanikusok és az állami gazdaság traktorosai megjavítottak már minden gépet, s a kombájnok kivételével már minden gépet elhelyeztek a brigádközpontokon. Szerződés szerint 12 kombájnnal 1840 hektárt learatnak és kicsépelnek, 134 önkötözővel pedig 8600 hektár gabonát aratnak le. Majdnem minden központban biztosítottak két váltásra traktoristákat « szövetkezeti tagok közül. Hogy az aratást még jobban meggyorsítsák, összeállítottak 20 agregatot, mégpedig kettőt. héthüvelykes önkötözőből, 2 agregátot pedig önkötőkböl és könnyűfogásokból. Tarlóhántáshoz elkészítettek 2 hatosekéből áUó agregátot, 3 hármasekéből álló agregátot és 2 agregátot, melyek 2 szovjet gyártmányú, valamint egy hazai gyártmányú könnyűfogasból állnak. Ez az agregát 10 méter szélességben végzi a tarlóhántást. Mlynka A., az állami traktorállomás főagronómusa és Suport István gépész — akik ezeket az agregátokat összeállították, egy agregát napi teljesítményét 50—60 hora becsük. A traktoristák két váltásban fognak dolgozni. Közösen a bátorkeszi és búcsi szövetkezeti tagokkal nagy területeken elvégzik a tarlóhántást az agregátok segítségével. A kévéket is nagyobb szélességben rakják keresztbe, hogy az agregátok teljesítménye a lehető legnagyobb legyen. Ezekből a példákból látni, hogy a párkányi járásban nem mindenütt készültek fel az aratásra és cséplésre. amelynek ideje pedig már itt van. A járási nemzeti bizottság IX. osztálya, az állami traktorállomások dolgozói sokat tehetnek, hogy az elmaradt szövetkezetekben segítségükre legyenek a tagoknak, hogy feladataik teljesítésére gyors előkészületeiket megtegyék. A járási nemzeti bizotttság IX. osztályának, az állami traktorállomásoknak jobban fel kell világosítaniok a szövetkezeteket a kombájnnal vailó aratás előnyeiről, s nem belenyugodni abba, amit egyes szövetkezeti tagok mondanak. Csakis a nemzeti bizottság meggyőző segítségével, a szovjet tapasztalatok helyes felhasználásával tudják a párkányi járás szövetkezetei az aratást és cséplést jól elvégezni. Hasonlóképpen a fejszési gazdaság dolgozói is teljesítették a SzlKP X. kongresszusa tiszteletére adott felajánlásukat. A vasárnapi műszakba bekapcsolódtak a gazdaság összes dolgozói. így az esti órákba befejezték az aratást és a gabona keresztekbe rakását. Nem feledkeztek meg a kapásnövények ápolásé-' ról sem, mert a dolgozók egy része a kukorica és a cukorrépakaDálás befejezésén dolgozott. Mindkét gazdaságban legkésőbb 26—27.-én már megkezdik a learatott árpa cséplését is. A hektárhozamokat illetően a hangulat igen bizakodó, mert becslés szerint átlag 2—3 mázsával magasabb hozamot érnek el, mint azt a tervük előírja. A bodrogszerdahelyi szövetkezet nagy gabonatáblái gazdag terméshozamot ígérnek. Ez még inkább arra készteti a szövetkezet tagjait, hogy minél jobban felkészüljenek az aratásra, hogy egy szem gabona se menjen veszendőbe a gazdag termésből. Ugyanekkor azonban gondolniok kell a kapások ápolására is, mert ezen a téren lemaradtak. Tény, hogy az állandó esőzések kissé hátráltatták a növényápolási munkákat Bodrogszerdahelyen is, de ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezetnek 1200 hektárnyi területe van és 150 aktív tagja, akkor feltétlenül elsősorban a munkaszervezésben kell keresnünk a hibát, mert 150 tagot be lehet úgy osztani a munkákba, hogy mindent idejébe elvégezzenek, még akkor is, ha 70 hektár rizsük, 23 ha kertészetük van a kapások mellett. A kapások területét nem elegendő csupán felosztani a tagok között, de ellenőrizni is kell, hogy a munkát idejében elvégezték-e. Ha így cselekdtek volna, akkor bizonyára sokkal előbbre jutottak volna. Azután nem elegendő a szocialista mun - kaversenyt csupán papíron megszervezni, de legalább hetenkint értékelni kell a csoportok és egyének eredményeit. Ki kell emelni a legjobbak példáit és rá kell mutatni azokra, akik a szövetkezeti munkából nem veszik ki a részüket úgy, ahogyan azt a közös érdek megkívánja. A bodrogszerdahelyi EFSz-nek egyébként minden előfeltétele meg van ahhoz, hogy a járás legjobb szövetkezetei közé fejlődjék, mert az egész falu kis- és középparasztjai tavaly óta tagjai a szövetkezetnek. Nagy lehető-Szövetkezeti tagjaink, a pénzreform és a jegyrendszer megszüntetése után, nap mint nap meggyőződnek a növényi és állattenyésztési termékek felárainak előnyösségéről, abban az esetben, ha kötelező beadásukat már teljesítették. Éppen ezért, az aratásra való felkészülés közben is nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre, a takarmányfélék betakarítására. Kihasználnak minden kedvező alkalmat, még a vasárnapot is a silógödrök építésére, hogy igy biztosítsanak elégséges téli takarmányt. Fiaztatókat építenek, hogy minél több állatot neveljenek a hizlaldáknak. A korponai járásban lévő medoverei szövetkezeti tagok már a múlt évben is figyelembe vették a takarmánysilózás fontosságát. Ezért a téli időszakra, közönséges földbeásott gödörbe mindent lesilóztak, amit csak lehetett. Ebben az évben még jobb takarmányalapot akarnak biztosítani. Most 150 köbméter silótakarmány befogadására építenek, hogy így az állattenyésztés még nagyobb jövedelemhez juttassa őket. Ügy a múlt évben, mint ezidén, az összes építkezési munkát, a tehénistállóknál, hasonlóképpen a sertés- és tyúkólaknál nagyjából maguk végezték el, sőt legtöbbnyire a saját forrásuk-A Szovjetunióban a burgonya tárolását annak jarovizálásávál kapcsolják össze. A jarovizálás nem más, mint a burgonyát a fény és hő együttes hatásának teszik ki bizonyos időre. A burgonya tárolása ott leginkább árokba történik. Mielőtt a burgonyát tárolásra elhelyeznék, alaposan átválogatják. Külön, gondosan elhelyezik azt a mennyiséget, amenynyit nyA i ültetésre akarnak felhasználni és azt elvermélés előtt a legjobban lehűtik, természetesen vigyázva arra, hogy a burgonya meg ne fá , esetleg meg ne fagyjon. Maga a jarovizáció többféleképen történik. Egyik módszer szerint az átválogatott vetőn''mókát drótra fűzik és 16—18 C-fok melegben, világos helyiségben, 30—40 napig tartják. Ez alatt az idő alatt a gumók nem csak erőteljesen, úgynevezett fénycsírát hajtanak, hanem a fé ,/csírák meg is erősödnek. Az ' megerősödött fénycsírás burgonyát ültetik el július lején ugarföldbe. A 16—18 C fokos hőmérsékletű tároló helyhez nekünk is ragaszkodni kell. mert az eddigi tapasztalatok szerint kb az a felső határ, mikor a burgonya még nem indul erjedésnek és nem is rothad. Ezt a hőmérsékletet azokban leginkább csak pincékben, magtárokban, szellős dohánypajtákban tudtuk eddig elérni, mert a levegő hőmérséklete nálunk július elején a fentinél magasabb. Gyakorlati megfigyelés szerint júségeik vannak a rizstermelésben is. Hiszen az elmúlt esztendőben 30 hektárnyi rizsterületen átlag 55 mázsás termésük volt hektáronként, most pedig 70 hektárra növelték a rizsterület nagyságát. Ez lényegesen emeli a szövetkezeti tagság jövedelmét. Arra is fejlődést jelent, hogy néhány hét múlva befejezik a 100 darab szarvasmarha befogadására alkalmas istálló építését. Amikor mindezekről említést teszünk, meg kell jegyeznünk, hogy a királyhelmeci traktorállomásnak az idén sokkal hathatósabb segítséget kell nyujtínia a szövetkezetnek, mint tavaly, mert — mint említettük — .a szövetkezet lényegesen kibővült. Nem szabad előfordulnia, hogy a gépek rossz karbantartása miatt, vagy elégtelen kijavítása következtében a szövetkezeti munka hátrányt szenvedjen, mint az a tavasz folyamán és különösen az elmúlt év őszén történt. A szövetkezet vezetősége egyébként idejében kidolgozta az aratási tervet, melyet a csoportokban részletesen megvitattak, majd e hó 20-án a taggyűlésen is elfogadtak. A 400 hektárnyi gabonát a terv szerint 3 önkötözőgéppel és egy kombájnnal két hét alatt learatják és a- kasza után nyomban elvégzik a tarlóhántást is, és elvetnek 50 hektár takarmánykeveréket. Az aratás sikeres végrehajtásának egyik feltétele, a terv már meg van. Most az a fontos, hogy még jobban elmélyítsék a szocialista munkaversenyt, amely hozzásegíti a szövetkezeti tagokat ahhoz, hogy sikeresen befejezzék a vesztességnélküli betakarításért folyó harcot. —m— ból származó építőanyagot használták fel. A silógödrön kívül, most egy hídmérleget építenek, melynek 150 métermázsa teherbírása van. Egy épületet is rendbehoznak, melyet kultúrcélokra és az EFSz hivatalhelyiségnek használnak fel. A lévai járásban levő drzsenicei szövetkezeti tagok szintén az állattenyésztés fejlesztését tartják szem előtt. Ezért 50 anyadisznó számára, fiaztatót építenek. Négy héttel ezelőtt kezdték ez építést. Ekkor Gunár Pál csapata az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére kötelezettségvállalást tett, mely szerint a fiaztató falait a kongresszusig felhúzzák. Az EFSz építőcsoportja ezen kötelezettségvállalását még a kongresszus előtt teljesítette és ha időben megkapják a tetőfedéshez szükséges anyagot, munkájukat úgy folytatják, hogy már július elsején összpontosíthatják az anyadisznókat az új fiaztatóban. A téli takarmány biztosítása érdekében, a drzsenicei szövetkezeti tagok négy silógödröt építenek, mindegyik hatvan köbméter űrtartalmú lesz, azonkívül ^vízvezetéket vezetnek be azon épületekbe, melyekben az állatok vannak elhelyezve. lius elején szokott ugyan leesni némi csapadék, de legtöbb esztendőben kevés és ez rosszul oszlik el. Július elején általában száraz a föld és a leesett kevés csapadékot a burgonya hasznosítani csak részben tudja, mert a nyári csapadék leggyakrabban futózáporként jelenik meg futózápor kíséretében. A leesett kevés csapadék a szél és napfény behatása folytán a talajból rövid idő alatt elpárolog. Л csapadék hiányával, illetve annak rossz megoszlásával azonban, a növénytermesztés állandóan küzd. Itt érvényesül Micsurin elmélete, mely szerint „Nem várhatunk könyöradományt a természettől, feladatunk elvenni tőle azt, amit akarunk”. Ez a megállapítás tehát a nyári burgonyára is érvényes. A fentiek után felmerül az a kérdés, hog• mikor kell elültetni a nyári burgonyát. Nyári burgonyát lehetőleg akkor kell elültetni, amikor a talajban még némi nedvesség van, vagy pedig amikor csapadékra van kilátás. Elültethető a burgonya július hónapban еду-két héttel, esetleg előbb vagy később, akim" amikor azt a talaj nedvességi állapota lehetővé és alkalmassá teszi. A burgonyafajták júliusi ültetésre és a hosszabb ideig történő tárolásra kü’önbözőképen reagálnak. Nyári burgonya termesztésére az eddigi tapaszthatok szerint, alkalmasnak ígérkezik a Wohltmann, Ella, Aranyalma, Mercur és több sárgahúsu fajta. A leleszi és a fejszési gazdaságban vasárnap befejezték az őszi árpa aratását A medovarci és a drzsenicei szövetkezeli tagok silógödröket ásnak Haladéktalanul lássunk hozzá a nyári-burgonya előcsiráztatásához
