Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-28 / 26. szám

1953. 'június 28. FoIdinű^S Gazdag termésünk veszteségnélküli betakarításáért Jó tervvel indulunk az aratásba Mielőtt beszámolnék arról, hogyan készültünk tel a csúzi szövetkezetben az aratási munkákra, röviden elmon­dom, hogy haladunk a növényápolás­sal, illetve hogyan fejeztük be azt. Mindjárt az elején el kell mondanom, hogy a kapálás és ez egyelés szövet­kezetünkben símán folyt le, ami min­denekelőtt annak köszönhető, hogy a munkát jól megszerveztük. A kapálást és az egyelést szétosz­tottuk az egyes szövetkezeti tagok­ra. Mindenki személyesen volt fele­lős, hogy a reábízott területen ren­desen elvégezze a munkát. Fontos volt ez annál is inkább, mert 500 hektár bekapálásáról volt szó, a­­mely területen, ha rendesen el akar­tuk végezni a munkát, bizony ki kel­lett tenni magunkért. Nagy segítség volt az is, hogy a szocialista munka­­verseny elmélyült. Hasonló volt a hely­zet a takarmányok kaszálásánál és be­takarításánál. Ebbe a munkába nagyon tevékenyen bekapcsolódtak az építkezési dolgo­zók, valamint a műhelyek és az iro­dák dolgozói is. Az ö segítségük nélkül aligha tudtuk volna idejében elvégezni azt, az állat­­tenyésztésünk fejlesztéséhez annyira fontos munkát. A takarmányok beta­karítását is versenyben végeztük, melynek áldásos hatása ezalkalommai is megmutatkozott. A jó növényápolási munkák után most már teljes készenlétben várjuk, hogy megkezdhessük az aratást. Tud­juk, hogy ez a munka rendkívül nagy jelentőséggel bír, mert itt látjuk tu­lajdonképpen egészévi munkánk ered­ményét. Először is pontos aratási és cséplési tervet dolgoztunk ki, amelyet az e­­gész tagsággal részletesen megvi­tattunk. A tervet úgy állítottuk ösz­­sze, hogy minden dolgozó tudja, hol, mikor, milyen szerszámmal és fo­gattal, illetve géppel, milyen munkát fog végezni az aratás és cséplés alatt. Figyelembe vettük, hány hektárt kell learatnunk, s ehhez a munkához hány munkaerő és milyen gépek állnak ren­delkezésünkre. összesen 821 hektárt kell learatnunk. Ebből 310 hektár búza. 90 hektár rozs, 35 hektár őszi árpa, 10 hektár repce, 12 hektár őszi vegyes, 282 hektár tavaszi árpa, 50 hektár zab, 10 hektár tavaszi lendek. Van ezen­kívül 10 hektár borsónk és 10 hektár lóbabunk is. A betakarítandó termé­nyekből 722 hektárt géppel aratunk, így tehát kézi aratásra csak 99 hektár jut. A gépi munkákra szerződést kötöt­tünk az állami traktorállomással, így a következő gépek állnak rendel­kezésünkre: 10 önkötöző és egy kom­bájn. Az aratást 10 napra terveztük. Egy önkötöző napi terve 63 hektár. Az ön­kötözők tehát 630 hektárt fognak le­aratni. A kombájn 80 hektárt arat le. A szovjet tapasztalatok alkalmazása a fel öári EFSz-ben A felbári EFSz egyre nagyobb ér­deklődéssel tanulmányozza és alkal­mazza a szovjet tapasztalatokat. így például Stejmanntól, a karajevói szov­­hoz zootechnikusától, aki egyébként a szocialista munkaverseny hőse, Ajpek elvtárs, a felbári szövetkezet zootech­­nikusa átverte munkamódszerét, mely­­lyel már eddig is szép eredményt ért el. 12 tehénnél bevezette a háromszori fejest és a tőgymasszázst. Téli idő­szakban is Hitetlen istállókban elletik a teheneket és nevelik a borjakat. Itt ki kell emelnünk Göndör Józsefet, aki 12 tehén ápolását egyedül végzi. A ha­ladást meglátni a tehenek napi tejho­zamánál, mely napi 15 liter az azelőt­ti átlagos 6—8 literrel szemben. Gon­dot fordítanak az állatok helyes takar­mányozására és tisztántartására is. Ki­tűnő dolgozója az EFSz-nek Csetényi József tehénetP’O, ki jó példával jár elő többi társa előtt. A munkaverseny­ben ugyancsak nem maradt el Zsigrav I.ás7ló állatgondozó sem, aki 12 darab szép bikát nevelt fel, melyeket az EFSz-ek vásárán kiállít. A szövetke­zetben nagy súlyt fektetnek még a bor­iak elválasztására és egészséges neve­lésére. Terv szerint 10 darab tehén u­­tán 80 egészséges borjút kell felne­velni. Jó és szép eredményeket érnek el a bevált szocialista munkamódsze­rekkel. Biztosíték ez arra, hogy gyer­mekeinknek, bányászainknak, dolgozó­inknak asztalára több tej és tejtermék jut. A Malinyinova elv fejési módsze­rét be kellene vezetni minden EFSz-be hogy közös jobb termeléssel, építsük hazánkat, s védjük a békét. Kohut Mária, BODAK Mivel tudjuk, hogy agrotechnikai szempontból milyen nagy jelentősége van a tarlóhántásnak, azonnal a kasza után felszántjuk a tarlót. Erre a munkára rendelkzé­­sünkre áll 2 DT hernyótalpas traktor tarlóhántó agregátta.1 összekapcsolva. A tarlóhántás idejét 15 napra tervez­zük. összesen 600 hektáron kell elvé­geznünk ezt a munkát. A frissen szántott tarlóba másodnö­vényeket, takarmányféléket vetünk, hogy a talajt ezzel is jobban kihasz­náljuk és állatállományunk számára még több takarmányt biztosítsunk a téli időszakra. Összesen 80 hektárt ve­tünk be másodnövénnyel. Hogyan szerveztük meg a cséplést? Termésünk nagyon szépnek mutatko­zik. Ezért arra kell törekednünk, hogy a cséplésnél is csak a lehető legkisebb arányú szemveszteségre kerüljön sor. A terv szerint kb. a következő meny­­nyiségü gabonát kell kicsépelnünk. 7.440 mázsa búza, 1980 mázsa rozs, 805 mázsa őszi árpa, 140 mázsa repce, 200 mázsa őszi vegyes, 6.486 mázsa tavaszi árpa, 1000 mázsa zab, 192 má­zsa borsó, 170 mázsa lóbab, 200 mázsa tavaszi lendek. összesen tehát 18.615 mázsa gabonát kell 'kicsépelnünk. E munka elvégzésére 6 cséplőgépet bocsát a traktorállomás szövetkeze­tünk rendelkezésére. Egy cséplőgép terve tehát 3.121 mázsa. A cséplést 16 nap alatt elvégezzük. Röviden rámutattam arra, hogy mi­lyen részleteket tartalmaz aratási és cséplési tervünk. Most már szövetke­zetünk tagságától függ, hogy a tervet hogyan teljesíti. Mi nemcsak teljesíte­ni akarjuk feladatainkat, hanem túl­szárnyalni azokat. Vonatkozik ez min­denekelőtt az aratási és cséplési mun­kák idejének lerövidítésére. Esek József, Csúz Közösen aratnak a magángazdálkodók A zselízi járás falvaiban még több magángazdálkodó, kis- és középparaszt van. Ezekben a falvakban a közös munka még nincs megszervezve. Hogy régi maradi módszerektől némileg mentesítsük őket, megszerveztük a közös aratást, cséplést és a közös szé­rűt, a község területén kívül. Hogy ezek megszervezése milyen fontos minden magángazdálkodó, kis- és kö­zépparaszt számára, annak bizonyíté­ka az, hogy ezek az újonnan megala­kult csoportok szerződést kötnek az állami gépállomással. Az állami gép­állomás biztosítja őket, hogy kellő idő­ben gépekkel és egyébb segédeszkö­zökkel látja el őket. Azok ellenben, akik még mindig egyénileg akarnak dolgozni, nem részesülhetnek ilyen se­gítségben. A közös gazdálkodásnak még más célja is van. A gépek he­lyes kihasználása, valamint a begyűj­tés megkönnyítése a közös szérűről. A begyűjtést teherautók, vagy egyébb járművek végzik. Első ilyen közös munkánkat a já­rás egy kis községében, Nyíren kezd­tük meg. Nagy segítségünkre volt a járási pártvezetőség, éppúgy, mint a Csemadok járási vezetősége is. — A községben a gazdálkodók maguk is megértették a csoport megszervezésé­nek szükségességét. Ez annál is in­kább szükséges, hiszen már csak egy pár nap választ el bennünket az ara­tás és cséplés, valamint a begyűjtési munkától. A kapásnövényeknél a sok esőzés miatt a munkák kicsit elmaradtak, de mindent elkövetünk — hogy azt be­hozzuk, hogy az aratás .sikeres meg­kezdése s befejezése ne szenvedjen semmiben kárt. Köpöncei József, Zséliz. Tóth Béla csoportja az aratásban is első akar lenni A szocializmus kiépítése elválasztha­tatlanul egybe van kötve a munkatel­jesítmények növelésével. Ez vonatkozik úgy az iparra, mint a mezőgazdaságra is. Minden mezőgazdasági dolgozó fel­adata,, hogy most, mikor itt van az aratás és cséplés ideje, minden erejé­vel arra törekedjen, hogy gazdag ter­mésünket szemvesztesség nélkül be­takarítsuk. így van ez a gútai EFSz negyedik csoportjánál is. Ez a csoport idáig gyenge volt. A régi csoportvezető helyébe új elv­társ került, aki megértette, s ma­gáévá tette a szocialista gazdálkodás egyik fontos feladatát, azt, hogy a munkát jól meg kell szervezni. Ez meg is látszik a csoport munkáján, mert mióta Tóth Béla elvtárs vezeti azt, a' legjobb csoport lett belőle. A SzlKP X. kongresszusa tiszteletére vál­lalták, hogy június 10-ig befejezik az összes első kapálási munkákat. A cso­port dicséretére legyen mondva, ezen vállalásuknak eleget tettek. Tóth elv­­társ csoportjának 50 hektár földre 42 gyalogmunkása van. Ez a 42 dolgozó június 8-ra 72 hek­tár kukoricát megkapált, 19.5 hektár cukorrépát és 7 hektár takarmány­­répát kiegyelt. Ezeket a munkákat vállalásuk határideje előtt 3 nappal teljesítették. Most a csoport a kaszálási munkákat végzi. Lekaszáltak 40 hektár gabonát* melyet már keresztekbe is raktak. Most már az aratásra készülnek. A csoportnak 170 hektáron van aratni való gabonája. Az aratást és cséplést július 24-re elvégzik. Ehhez a mun­kához a csoportnak 3 önkötözőgépe van. Természetesen itt meg kell emlí­teni a csoport legjobb munkásait, akik Lpvelezőink bírálnak: Jobban tanulmányozzák az agrotechnikát a sárfői EFSz vezetői A szövetkezeti gazdálkodás célja a többtermelés a legújabb agrotech­nikai módszerek, mezőgazdasági gé­pek segítségével. Értékes mezőgaz­dasági szakkönyvek, brosúrák, és ugyanakkor legújabb gépekkel fel­szerelt traktorállomások állnak az EFSz-ek rendelkezésére. Ezeket mind igénybe kell venniök, hogy becsüle­tes és szorgalmas munkájukkal ér­tékes eredményeket érjenek el. Saj­nos, azonban mindezek ellenére van­nak még EFSz-ek, ahol nincs mun­kafegyelem és helyes önbírálat. A sárfai EFSz határában április 21. és 25. között égették el a még szá­ron lévő tavalyi kukoricakórót. Szekerekkel hgrdták ki a földekre az istállótrágyát és április végén szántották le a kukoricatarló-ma­­radványokkal együtt. Kérdésemre, hogy mit vetnek ezekbe a táblákba, azt felelték, hogy: „kukoricát”. S hogy ezt ilyen megkésve teszik, az a kevés munkaerő miatt van, s ná­lunk a kukorica csak akkor terem, ha tavasszal szántott földbe vetik. — Azt hiszem, mindnyájunk kötelessége az ilyen hibákat a legszigorúbban megbí­rálni. A fenti tények helyes megbírálá­­sához meg kell állapítanunk a kö­vetkezőket: A kukoricaszárat legkésőbb már­cius hó végéig kell a földekről beta­karítani. Ugyanis, a kukoricamoly hernyója a szárban áttelel (egy tövön 25— 30 is lehet), áprilisban bebábozó­­dik és kikel a moly, amely petéit az új növényekre lerakja és a ki­kelő molyok nagy károkat okoz­nak. A kukoricaszárat fel lehet takarmá­nyul használni a cukorrépafejjel, vagy más silótakarmánnyal besilóz­­va és az EFSz-nek kevesebb gondja és több takarmánya lett volna ta­vasszal. A tavaszi szántásra vonatkozólag, csak annyit, hogy az EFSz vezetői tanulmányozzák szorgalmasabban a gazdasági szakkönyveket. Ugyancsak Sárfőn láttam, az EFSz istállóktól kb. 100 lépés­nyire egy kb. 30 kg-os elhullott süldőmaiacot felületesen elásva a szántóföldön. Két kutya kikaparta és darabjait széthurcolta az istállók közelébe. így terjednek a fertőző betegségek (or­­bánc, pestis, fertőző sertésbénulás, stb.). így pusztulnak és terjednek a fer­tőzőbetegségek egyik faluból a másikba. Minden községnek van dögtere, ahová az el­hullott állatokat eláshatják. Sikereink és kitűzött célunk meg­valósításához be kell látnunk és el kell távolítanunk hibáinkat, mert ez­zel saiátmagunkat és országunkat gazdagítjuk. Dipl. agr„ Csepy Erzsébet, Komárom. Hozza be a lemaradást a növényápolásban az ipolysági LFSz Az ipolysági EFSz-ben a munka megszervezését meg kellene változ­tatni. A növényápolási munkacso­portokat ki kellene bővíteni, hogy úgy a növényápolást, mint a takar­mányok gyűjtését fennakadás nél­kül folytathassák. Megmutatkozott ez a hiány már a tavaszi kapálások­nál, főleg a cukorrépa ápolásánál. Ez részben a vezetőség hibája, mert nem kiséri elég figyelemmel a napi sajtót, mely felhívja a szövetkezet figyelmét a munkák helyes irányí­tására és a munkaerők megszervezé­sére. Az ipolysági EFSz-nek pedig meg lett volna minden lehetősége helyes irányítás mellett, a tavaszi munkákat idejében elvégezni. Nem volt helyes, hogy S0 hektár kapás­növény ápolására csak 30 tagú cso­portot biztosítottak, amely akármi­lyen szorgalommal dolgozott is, mun­káját mégsem tudta elvégezni. Pe­dig Ipolyságon nincsen munkaerő­­hiány, csak be kellett volna őket szervezni. A gazdák feleségei nem jártak dolgozni a szövetkezetbe, csak azok az asszonyok dolgoznak, akik 1-2 hektárral léptek be az EFSz-be. Ugyanakkor többen még ma sem akarnak kapát .venni a' kezükbe. A tavaszi kapálás kezdetén felszólítot­ták őket. hogy kapcsolódjanak be a munkába, mire Makrai Ferenc, volt szövetkezeti elnök gorombán elutasí­totta őket. Balia István még a háza­­táji gazdálkodásra kapott földjét is müvelteti. Mindezekért a flibákért a szövetkezet vezetőségét terheli a fe­lelősség, mert maguk a vezetők fele­ségei, egynek kivételével, nem mu­tattak jó példát a tavaszi munkáknál. Egyedül Lövi elvtárs felesége volt az, aki állandóan járt a munkába. De mindezek a hiányosságok mellett A termés sínyli meg . . . Továbbhaladás a hibák feltárása és eltávolítása nélkül lehetetlen. Éppen ezért szeretnék rámutatni s bélai szövetkezetben a növényápolás­ban előfordult hibákra, hogy hasonló esetek a továbbiakban, konkrétan a küszöbön álló aratás és cséplési mun­kákban ne forduljanak elő. A kukorica kapálásánál történt Az idő sürgette a szövetkezetét, hog> mielőbb elvégezze a kapálást. Ezt látva Bábi Ferenc traktoros, felaján­lotta, hogy géppel segíti megkapál­ni a kukoricát. Amikor azonban trak­torával kiment a földre, Szabó Já­nos, az első mezei munkacsoport vezetője megtiltotta a munka gép­pel való elvégzését. Azzal érvelt, hogy a kukorica még kicsi és a gép kárt tesz benne. Ez a körülmény azonban néni áll fenn. A gépi munka annál is inkább fontos lett volna, mert a kapálást azután félbeszakítot­ták az esős napok, úgyhogy még most is kapálatlan a kukorica. Ha azonban a kapálást gépek segítségé­vel idejében elvégezte volna a szö­vetkezet, akkor a növényzet fejlődé­sét az esős időjárás nagyban segítet­te volna. Szolgáljon ez tanulságként Szabó Jánosnak, de ugyanakkor az egész szövetkezetnek. A gép óriási segítség az ember mupkájának meg­könnyítése szempontjából, ugyanak­kor egyik legfontosabb tényező a gazdag termésért vívott harcban. Pásztor Vidor, Béla. becsületes munkájukkal igyekeznek ezen szép vállalásukat teljesíteni: Szénássy János, Szulonyai Rozália, Fördös Ignác, Vajko János és Gőgh József. Ez utóbbi elvtárs már 60 éven felül van, de munkája vetekedik sok fiata­léval. A Szabó-csoport példáján világosan látható, hogy az egyéni felelősség mennyire növeli a munkateljesítménye­ket. Nem tudta volna a csoport olyan ügyesen elvégezni a kapálást, ha ezt a munkát nem osztották volna fel egyé­nekre, s ha így ki-ki nem lett volna személyesen felelős az elvégzett mun­ka mennyiségéért és minőségéért. Jó lenne, sót szükséges, hogy a töb­bi csoport kövesse a IV. csoport pél­dáját. Ha ezt megteszik, sokkal jobb eredményeket fognak tudni elérni és megszűnik egyesek elégedetlensége. Nem szabad, hogy olyan szövetkezeti tagok is legyenek, akik csak elégedet­lenkednek, de ugyanakkor havonta nem dolgoznak le többet 10—12 munkaegy­ségnél. Ha a munkaegység értéke alacsony, annak az az oka, hogy a szövetkeze­ti tagok nem gazdálkodnak úgy, ahogy kellene. Hiányosságainkat nem szabad eltakar­nunk. Ugyanakkor biztatásként mond­hatjuk, hogy szövetkezetünk most már nemcsak felvásárolni, hanem eladni is tud. így a közeljövőben a beadási kö­telezettségen felül sertéseket adunk be, melyért 800.000 Kčs bevételünk lesz. Az ilyen esetek természetesen je­lentősen növelik a munkaegység ér­tékét. Molnár Géza, Guta. Kérdőre vonták a dacsókeszf kulákot A kékkői járásban Dacsokeszin kér­dőre vonták a dolgozók piócáit, hogy bűnös tettükért feleljenek minden be­csületes dolgozó előtt. Gönc Jenő ku­lak, a dolgozó nép hóhérja volt. A dolgozók vérén szerzett pénzen felvá­sárolt árúkat, s azokat odahaza felhal­mozta. Az illetékes hivatalos szervek Gönc úrnál házkutatást végeztek. Sok elrejtett holmi került elő, pld. több karika gépszíj, túlnyomó részben újak, több méter kelme, élelmiszerek, mint pld. méz, zsír nagy mennyiségben stb. A házkutatást átterjesztették Pásztor Jánosra, a kulák apósára is, ahol szin­tén sok dugott holminak jöttek nyo­mára. Többek között két ládára, mely nem is volt az övé. Mikor kérdőre vonták, mi van bennük, azt mondja, hogy az egyikben villany motor, s a másikban a hozzá való felszerelés, A nyomozás kimutatta, hogy mindkettő­ben villanymotor volt. Erre aztán megijedt a kulák, s igyekezett min­dent jóvá tenni. Ezt úgy akarta el­érni, hogy felajánlotta, hogy a köz­ségben segít megszervezni az EFSz-t. Hát °1Kől nem kell nekünk! Mi dol­gozók ismerjük a kulákök szándékait! Nem kérünk hulákal áhította szövet­kezetből! Nincs a szövetkezetben hu­táknak helye! — Itt van mindjárt Hudec és Kosik Dezső. Kosíknak az apja két cséplőgéppel zsarolta a sze­gény dolgozó népet. Hudec pedig, ahol csak tud, a szövetkezet éllen propa­gál. — A község dolgozói látják, hogy miben sántikálnak a kulákoíc és spe­kulánsok! Igazi arcukat már sokszor megmutatták! Üzelmeikért el kell, hoc-- érje őket a méltó büntetés s oda kerüljenek, ahová válók. Zatykó József, Dacsókeszi. A losonci gépállomás dolgozóinak ériékes vállalásai A losonci gépállomás kombájnnosai és traktorosai azzal a szándékkal, hogy a termést szemveszteség nélkül és gyorsan betakaríthassák, értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Pápai Pál kombájnos, aki már má sodszor arat kombájnnal, Palkó Ár páddal és Tucsek Józseffel együtt kö teleztek magukat. hom' 600 hektár ga bonét learatnak. Pápai elvtárs egy maga vállalta 240 hektár gabona le ararását és háromszázalékos üzem megtakarítást. A kombájnosok kötele zettségvállalása serkentőleg hatott a traktorosokra is. Bize József, a pinci traktorosbrigád tagja kötelezte magát hogy a nyári munkák tervét 150 szá zalékra teljesíti és emellett 10 száza lék üzemanyagot megtakarít. Pauéo András traktoros pedig 130 százalékra és a losonci Barcaj brigád pedig 120 százalékra tel jesíti tervét. Hasonló kö­telezettségvállalásokat tettek a losonci traktorállomás többi traktorosai is. dicsérőleg kell szólni a szövetkezet szorgalmas munkásairól, akik között ki kell emelni Blaskó József elvtár­sat, aki példás tehéngondozó, s fi­gyelme még arra is kiterjedt, hogy a tejet kézikocsival hordja széjjel, nehogy a lovakat elvonja a mezei munkától. Szép és jó eredmények eléréséhez ilyen szorgalmas munká­sokra van szüksége szocializmust építő hazánknak. (Levelezőnktől)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents