Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-07 / 23. szám

6 A csúzi EFSz tagiainak harca az aratás idejének lerövidítéséért róídmíiips’ — Nagyot kell lépnünk előre az idén — jegyezte meg koratavasszal Smida elvtárs a szövetkezet elnöke, amikor a többi tagokkal együtt megismerku-’ott a szövetkezet új feladataival. A csúzi szövetkezet tagjai nem ijedtek meg a nagy fel­adatoktól, hanem nyomban hozzá­láttak a munkaszervezéshez, hogy feladataikat necsak teljesíthessék, hanem tű1 is lépjék. Idejében bizto­sították az összes mezőgazdasági munkák zavartalan menetét az ag­rotechnikai határidőkön belül. A szövetkezet vezetősége ülésein a munkacsoportok vezetőinek bevoná­sával a legapróbb részletekig meg­vitatta a munkák menetét és nyom­ban kiküszöbölték a hiányosságo­kat. Ennek aztán meg is lett a jó eredménye, mert a szövetkezet a tavaszi n. ikák első szakaszait nyolc nappal előbb fejezte be mint ter­vük előírta. Ugyancsak helyesen jártak el a tavaszi munkák második szakaszá­nál. Figyelembe vették azt, hogy ha ezeket a munkákat is az affrotech­­nikai határidőkön belül elvégzik, marad elég idejük az aratásra való helyes felkészülésre is. A kapásokat felosztották a munkacsoportok tag­jai között, akik egész éven át fe lelősek a nekik kijelölt területek megműveléséért. Ennek köszönhető, hogy a munkák jól haladnak előre és így például 236 hektárnyi kuko­rica vetését három nappal koráb­ban befejezték, holott 35 hektárnyi területen alkalmazták a fészkes ül­tetést. Nyolcvan hektárnyi burgo­nyát hat nappal korábban sikerült elültetniük, sőt már elvégezték a burgonya első kapálását is. A cu­korrépát háromszor sarabolták. két­szer megkapálták és ki is egyelték. Ezenkívül húsz hektárnyi napra­forgót megkapálták és 70 hektáron négy nappal előbb kiültették a do­hánypalántákat. Ilyen nagyszerű si­kerekkel üdvözlik a csúszi EFSz tagjai az SzlKP X. kongresszusát. A legjobb munkacsoport Ezeknél a munkáknál a többi ta­gok kiváló teljesítménye mellett ki­tűnt Lackó János csoportja, aki igen helyesen szervezte meg a mun­kát. A feladatokat csoport tag­jaival munka előtt mindig megvi tatta úgy politikai mint gazdasági Oldalról nézve. Ezenkívül a déli ebédszünet alatt felolvasta csoport­ja tagjainak a napi sajtó híreit, úgyhogy csoportja tagjai mindig kellő időben tájékozódtak az apró hírekről és a többi EFSz ek sikerei­ről. Nem osoda tehát, hogy e cso­port tagjai 20 hektár cukorrépát három nap alatt kiegyeltek és a többi munkákat pedi- négy nappal megrövidítették. Ehhez a sikerhez olyan kiváló szövetkezeti tagok já­rultak hozzá, mint Sátek István és Erdinger Ferenc, akik az összes munkákat példásan és minőségesen elvégezték. Dicséretet érdemel még Vrzela Mária is, aki annak ellenére, hogy hat gyermeke van, nagy lel­kesedéssel bekapcsolódik a mun­kákba és napi normáját 150 száza­lékban teljesíti. A szocialista mun'-averseny jelentősége Kétségkívül a jó munkaszervezés volt az, amely megteremtette az alapját az egészséges szocialista munkaverseny kifejlődésének. A munkacsoportok között a tízperces gyűléseken a csoportvezetők bátran kiemelték a legjobb dolgozókat, azok elért eredményeit, sőt a mun­kamódszerüket is. Így volt ez min­den csoportnál. A mezei munka­­csoportok ezáltal megismerkedtek az állattenyésztési csoportok tag­jainak eredményeivel is, viszont az állattenyésztő csoport tagjai a nö­vénytermesztő csoportok tagjainak eredményeit ismerték meg. így nem is lehet azon csodálkozni, hogy a szövetkezeti tagok egyre jobban tö­rekednek a termelés fokozására a szovjet tapasztalatok széleskörű al­kalmazásával. Jandás Mihály kez­deményezése folytán a szövetkezet tagjai 60 hektáron elvégezték a rozs pótbeporzását és öt hektár cu korrépát bekapcsoltak a proszenyi­­cei mozgalomba Az állattenyésztés­nél Szekeres János kitartó meggyő­ző munkával megismertette a cso­port tagjait Ljuszkova módszerével, aminek következtében egyre na­gyobb malacszaporulatot érnek el. Így havonként egy vagón sertéshúst termelnek közellátásunk számára. Az állatállomány hasznossága eme­lésének érdekében a tehenészetben bevezették a he'у es etetést, a tőgy masszázst stb. és hogy az állataik számára egész éven át jó minőségű takarmányt biztosítsanak, bevezet­ték a zöld-futószalagot, melyről az állattenyésztő cr .őrt gondoskodik. A zöld futószalag termésének nagy­részét lesílózzák. Sokat lehetne még beszélni gz ál­lattenyésztő csoport sikereiről . is, de az aratás immár itt van a küszö­bön Nézzük tehát meg hogyan ké­szülnek a szövetkezet tagjai ezekre a munkákra. Az aratást három, a «éplést kél nappal lerövidítik A tavaszi munkák első és máso dik szakaszának agrotechnikai ha­táridőkön belül való elvégzése nem­csak azt tette lehetővé, hogy a szö­vetkezet tagjai biztosítsák a jó ter­mést, de azt is, hogy idejében fel­készüljenek egészévi munkájuk gyümölcsének veszteségnélküli be­takarítására. Első intézkedésük az volt, hogy pontosan kidolgozzák az aratási tervet. A tervet az összes csoportvezetők segítségével és köz­reműködésével dolgozták ki, mely­nek minden egyes pontját megis­mertették az összes taggal. Így most A stakčíni szövetkezeti tagok ép­pen akkor értesültek az új pénzügyi rendeletről, amikor teljesítették a X. kongresszusra vállalt kötelezett­ségeiket. A szövetkezet tagjai köte­lezték magukat, hogy а X. kon­gresszus megnyitásáig az egészévi marha- és sertéshús beadásukat tel­jesítik. Május 30-án Demjan elv­társ a Begyűjtési Minisztérium meghatalmazottja jelentette, hogy a stakčíni szövetkezeti tagok vállalá­sukat a marhahús beadásban 100 százalékra, a sertéshúsban pedig 132 száza’ékra teljesítették. A Snina környéki szövetkezeti ta­gok, valamint a sninai Vihoilát üzem dolgozói a stakčíni szövetke­zetét, nőszövetkezetnek nevezték el. A stakčíniak büszkék erre. Dacára annak, hogy a szövetkezet munka­­csoportjai túlnyomórészben nőkből állanak, nem к 11 a stakčíniaknak már tudja minden tag, hol fog dol­gozni és milyen munkát végez majd. Ugyanekkor gondoltak a gépek tö­kéletes kihasználására is. Ezért úgy az őszi gabonaneműeket és tava­sziakat megtisztították a gaztól, el­távolították a földeken található köveket, amivel ugyancsak meg­gyorsítják az aratás lefolyását, sőt elejét vették a gépek esetleges el­romlásának is. Nagy gondot fordí tanak még a mezőgazdasági gépek ellenőrzésére is és a helyi trakto­rosbrigáddal együttműködve a fenn­álló hiányosságokat nyomban eltá­volítják. A szövetkezet tagjai ezen­kívül gondosan megvitatták mennyi spárgára, szénre, stb-re van szük­ségük és már jó előre megtették a szükséges intézkedéseket, hogy eze­ket az anyagokat beszerezzék. Fz anyagbeszerzéssel két elvtársat bíz­tak meg, akik felelősek a beszer­zésért Ámde ez még nem minden. Néz­zük csak meg gyakorlatban, hogyan ismertették meg a feladatokkal a szövetkezet tagj it. Mindezt ú'v hozták életre, hogy már most szét osztották a munkaerőket, gépeket, fogatokat stb., úgyhogy minden szö­vetkezeti tagnak megvan a maga feladata és — mint már említettük — nemcsak azt tudja, mit és mikor fog dolgozni, hanem azt is, hogy milyen gép áll majd segítségére. — így valóban megteremtették a fel­tételeket arra, hogy az aratást há­rom, a cséplést pedig két nappal le­rövidítik. Elhatározták azt is, hogy minden cséplőgépnél napi két va­gon teljesítményt érnek el. A csép­lést a korareggeli óráktól késő es­ti" tervezik. Amikor mindezekről beszélünk, el kell mondanunk azt is, hogy a szövetkezet tagjai feUsmeve a szo­cialista munkaverseny nagy jelen­tőségét. az aratás és a csépi és fo­lyamán további sikereket kívánnak elérni a munkaversenv által. A szö­vetkezet tagjainak eddigi eredmé nyei előre biztosítják a további si­kereket és ha Smida elvtárs a szö­vetkezet elnöke még tavasszal, ami­kor megismerte az új feladatokat, megegyezte, hogy — nagy lépést kell tenniök — valóban igazat mondott, mert a szövetkezet lénye­gesen előrejutott. Most minden at­tól függ, hogy ezt az iramot hogy tudják az aratásnál és a cséplésnél megtartani. (Sz). magukat szégyenleni. Sőt nagyon sok viszonylatban például szolgál­hatnának a többi szövetkezetnek. Példát adtak a többi szövetkezeti tagnak abban is, hogy az új pénz­reform megtárgyalása után kötelez­ték magukat, hogy a X. kongresz­­szus megnyitásáig a tejbeadási kö te'ezettségüket túlteljesítik. Nagy figyelmet szentelnek a baromfi te­nyésztésnek is. Az idén a szárnyas­állatok számát 1.500 darabbal emel­ték. A tyúkok összpontosítását mi­nél hamarabb be akarják fe'ezni, hogy a tojásbeadást mennél gyor­sabban teljesíthessék. A kedvező piaci árak következtében e’batároz­­ták. hogy 30 darab sertést beadnak. A stakčíni szövetkezeti tagok így üdvöz'ik a párt és a kormány új intézkedéseit, valamint a X. kon­gresszust. A stakčíni szövetkezeti tagok köszöneté A szentpéteri kulák és barátja Az egyik kulák, a másik spe­kuláns és így egyik sem válik dí­szére a falunak. Ezt nem azért mondjuk, mintha a szentpéteriek éppen ilyen díszt akarnának. De­hogy is akarnak, csak úgy látszik, ezt n járáson nem igen veszik fi­gyelembe, Mert annak ellenére, hogy a helyi nemzeti bizottság megtette a lépéseket az osztály­ellenség ártalmatlanná tételére, az ógyallai járás illetékes osztályától eddigi nem kapta meg a kívánt támogatást. Bil. Baltazár 21 hek­táros kulák ellen a termelési te-v és a beszolgáltatás nemteljesítése miatt eljárás indult és ..gazdálko­dását” felszámolták. Amikor a ku­lák felesége megtudta, hogy a 64 árnyi szőlőt is átveszi a szövetke zet, a HNB-on olyan lármát csa­pott, mint a „régi jó világban” cselédeivel. Azt kiabálta, hogy az ő férje öreg, meg már nem is lát. Ne gondoljuk, hogy a földet saj­nálta, azt igazán nem — hadd műveljék a szövetkezet tagjai, — de a szőlőt, azt nem adja, mert azt még a férje is meg tudja mű­velni ... Ez tehát az igazság. Amikor a földet kell művelni, a kulák nem lát. s talán nem is hall, de ha a szőlőt kell megművelni, ami mégis csak jövede’mezőbb, akkor már mindent lát és nem is érzi magát öregnek. Mindjárt melegiben említsük meg a másik példát is. Itt van i,éP’'u! Dohánvos Mihály 8 hek­­táros spekuláns a 42 árnyi szőlő­jével. Ö agyon megérti magát a dolgozók ellenségeivel. Már há­rom éve nem teljesítette beadási kötelezettségét Az elmúlt eszten­dőben a cukorrépáját úgy elépte a gaz, hogy я répát alatta meg sem lehetett találni. Egyszer-két szer kiment a kaszával a földre, hogy legalább lekaszálja a gazt. Ügylátszik, mégis meggondolta a do1 got és nem tette meg ezt, in­kább lefeküdt az árok szélére és végig aludta a napot. Persze ha ezért a körmére néztek, még neki állt feljebb. Végigkilincselte az összes hivatalokat a járáson, sőt még Pozsonyban is megjelent egy­néhányszor. Enné] több azonban nem történt, mert Dohányos most is vigan folytatja, ahol tavaly ab­bahagyta. Igaz, hogy egyszer le­csukták, de eddig ismeretén ok­ból három nap múlva ismét meg­jelent a faluban a becsületes dol­gozók legnagyobb megrökönyödé­sére. De ne gondoljuk, hogy most már megjavult és rendesen dojgo­­zik. Nem. Ez eszeágában sem volt. Sőt kinevette azokat, akik a jó útra akarták vezetni. Egyszóval javíthatatlan maradt. Amint gyak­ran hangoztatja, szerinte Bilko kulák a legrendesebb ember a fa­luban. Ezen nem is lehet csodál­kozni, mert egy húron pendülnek mindaketten. Egyetlen céljuk van csupán: minél jobban megkárosí­tani a dolgozókat. Mindkettőjük­től már rég elfordult a falu lakos­sága, mert felismerte igazi arcu­kat. Előbb-ntóhb a dolgozók mii denütt megtanítják rendre az* osz­tályellenséget. így lesz ez Szent­­péteren is Reméljük. hogy a já­ráson az illetékesek is hamarosan leveszi! kezükről a keztyűt, vagy­is nem bánnak továbbra is kez­­tyűs kézzel a kuiákob’mi speku lánsokkal, de azokkal sem. akik barátkoznak a dolgozók ellensé­geivel. 1953. június 7. Megnyerjük a gyors aratás csatáját Ä mondják a szentpéteri EFSz tagjai Ninos annál szebb üdvözlő szó. mintha valamelyik szövetkezetben százszázalékos teljesítménnyel fo­gadják az érkezőt. Ennek különö­sen most van nagy jelentősége, ami­kor befejezéshez közeledik a tava­szi munkák második szakasza és az aratás már á küszöbön van. Most tehát meg kell nézni mindegyik ol­dalról, mit jelent a száz-százalékos teljesítmény, hogyan született meg és még mi születik belőle? ... Először is jóleső örömérzet szü­letik a jó munkából. De hogy eddig eljuthassunk, a munkát jól meg kell szervezni, a tagoknak meg kell is­merni feladataikat, utána meg meg szerettetni velük a feladatokat. A többi már szinte magától megy. így volt ez a szentpéteri szövetkezetben már ez idén is. Nem csoda tehát, hogy a tagok szívesen beszélnek ar­ról, hogy az elmúlt hét végén már készen voltak a cukorrépa egyel é­­sével, amelyet eddig kétszer megsa­­raboltak s május 15.-ig, először meg is kapáltak. — Ügy ment minden, mint a ka rikacsapás — lelksedik Sutka Ist­ván a második csoport vezetője s csak azt fájlalja, hogy az első cso­port, melyet Turóci elvtárs vezet, megelőzte az 6 csoportját, merthi­­szen első lett a három csoport kö­zött. Nem irigységből fájlalja, ha­nem azért, mert ha 6 is felosztotta volna csoportját csapatokra, akkor talán nem is lett volna első, hanem elsők s a munka a karikacsapásnál is jobban ment volna. Ebből azon­ban kitűnik, hogy a szövetkezet tagjai valóban komolyan vették a szocialista munkaversenyt és ezáltal a tervvel szemben lényegesen lerö­vidítették a munkák elvégzésének idejét. Csaknem egy teljes hetet nyertek. Közi n idejében elvégez­ték a hereié'ék és a széna kaszá­lását is. A takarmányfélék kaszálá­sánál azonban álljunk meg egy pil­lanatra. Nappal a kukoricái kapálták, éjszaka gyűjtötték a szénát Kokavecz elvtárs, a szövetkezet agronómusa nagyon szívesen beszél arról, hogyan nyerték meg a har­cot az időjárással szemben. — Min­den úgy nő, mintha felfelé húznák — kezdi, miközben arca mosolyra derül. — Szerencsére a cukorrépá­nál a jó munka következtében időt nyertünk és így nyomban hozzáfog­hattunk a kukorica kapá1 ásóhoz, — amelyből 240 hektárunk van. — A szép idő siettette a takarmány vi­rágzásának kezdetét is. Nem akar­tunk elmaradni a kukoricával, de nem akartunk elkésni a takarmány agrotechnikai határidőn belül való kaszálásával sem. Ezért a tagok e1- határozták, hogy nappal kukoricát kapálnak, este pedig meghosszabbí­tott műszakban elvégzik a széna be gyűjtését. Így alig egynéhány nap alatt 80 hektár lucernatermést ta­karítottunk b és mire elkészültünk éppen jött az eső — emelte fel hangját az agronómus jelentőség­­teljesen. Hát bizony ez igaz. Ha a szövet­kezet tagjai nem dolgoznak meg­hosszabbított műszakban, takarmá nyuk alaposan elázott volna. Kár lett volna érte, mert az idén 10 mázsával több termett egy hektá­ron, mint tavaly és a minősége is sokkal jobb. Gondolataink még a széna körül járnak. Szinte érezzük az illatát. Mégis csakhamar másra tere'ődik a szó, ugyanis feltűnik Velky elvtárs, a dohánytermelő csoport vezetőjé­nek zömök alakja s napégette ar­cán messziről látni, hogy fontos mondani valója lesz. Amikor hoz­zánk ér, hüvelykujjával feljebb bö ki kalapját és -.romban elkezdi mondanivalóját: — Te, János, — néz az agronó­­musra, — nagyszerűen működik a kombájn — tör ki belőle a lelkese­dés, majd amikor látja csodálkozó arcunkat, hangosan elneveti magát: — Nem aratunk még elvtárs. pa­lántaültető komi ájnról van szó — magyarázza. Majd megemlékezik arról hogy ugyan ez a kombáin ez­előtt Naszvadon volt. ahol nem tud ták eléggé kihasználni, a gépállo­más hibájából, mert a kombájnnal együtt nem küldött senkit, aki a kombájn «kezelését megmagyarázta volna. Huszonkét munkaerői takarítanak meg hektáronként Arról van szó tehát, hogy a szö­vetkezet kapott egy palántaültető kombájnt, de a palántázókat senki nem oktatta ki, hogyan bánjanak a géppel. A kerekestraktor tú! gyors volt hozzá. A péteriek azonban ad­dig törték fejüket, míg rájöttek, hogy legjobb lesz, ha egy hernyótal­pas Stal inec traktor húzza, mert azt még lassúbb járatra is lehet szabá­lyozni, mint a kerekes traktorok"! A próba nagyszerűen sikerült és az adagolók most már győzték a pa­lánták adagolását. A kombájn mér­tani pontossággal kiültette a zsenge növényt. Az első napon 1.8 hektár palántát ültettek ki. E munka el­végzéséhez 33 kézierőre volt szük­ség, míg a kombájnnal való ülte­tésnél 11 ember elvégezte a mun­kát. — Igazán büszke vagyok, hogy nálunk bevált ez a nagyszerű gép­­— teszi még hozzá Velky elvtárs, majd elmondja, hogyan ismerked­tek meg a géppel, hogyan kedvelték meg. Hangja nagyon bizakodó s ál­lítja, hogy két hektárnál is több palántát elültethetnek vele. ha még jobban megismerik a gépet. Min­denesetre a kombájn hozzásegítette a csoportot ahhoz, hogy a dohány­palántákat is időre kiültessék. Űgylátszik, Velky elvtársnak ezen az örömhíren kívül nem volt más mondani valója, mert ismét meg­bökte hüvelykuí.'ival a ka'apját, és elment, Kokavecz a"ronómus elége­detten nézett utána. Meg is jegyezte: — Minél jobban megismerik szö­vetkezetünk tagjai a gépeket, annál jobban megszeretik azokat Rájön­nek a gép „titkaira”, keresik a jobb kihasználás módját, s így saját munkájukat könnyítik meg. Hogy ez így van, az agronómus elvtárs jól tudja, mert 1951-ben alkalma volt személyesen tanulmányozni a világ leghaladóbb mezőgazdaságát, a szovjet mezőgazdaságot. Megis­merkedett a magas terméshozamo­kat elérő szovjet mesterek mód­szereivel és nagyvonalúságával, a szovjet gépek szinte csodálatraméltó telj esítményeivel. Nem lesz szükség kereszt* rakókra Ha már a gépeknél tartunk, ön­kénytelenül előtérbe kerül az ara­tás kérdése, hiszen — mint mondot­tuk— a te- és ■'takarításánpk ide­je mór a küszöbön van Vaijon, ho­gyan készülnek fel a szövetkezet tagjai az aratásra. — Akár holnap megkezdheténk — mondja Dóczi elvtárs, a szövetkezet elnöke, aki az imént érkezett hoz­zánk. Valóban így van, mert már kész a pontos terv. Minden szövetkezeti tag részletesen megismerkedett a tervvel. Mindenki tudia, mit és hol fog dolgozni az "ratás és csépi és idején és azt is tudják, mit meddig kell elvégezni. Peisze ha hamarább kezdenek, hamarabb végeznek. Az aratást június 28-án kezdik meg 100 hektárnyi ősziárpa kaszálásával. Az árpával három nap alatt készen lesznek. Utána nyomban 148 hektár rozs, .^ajd 320 hektár búza aratá­sára kerül sor. Az aratást július 20 ig befejezik. Az egész terület­ből 200 hektárt 2 kombámnal arat­nak le és csépélnek ki. míg a többi munkát önkötö’öwárvpkkel "iSgzik. A cséplést futószal'agszerflen valósít­ják meg. még pedig úgy, hogy a csoportok egy része arat, a másik része már megkezdi is a csép'ést. Így mire kicsépelik az árpát, meg­kezdhetik á rozs csépiését, azután meg a búzáét. Az ógyallai gépállomás szerelői olyan szerkezetet szerkesztettek, amely az önkötözőgépek után nyom­ban felszedi a kévéket és egyszerre két keresztnek megfelelő gabonát rak le. Ezzel az újítással rengeteg időt és munkaerőt megtakarítanak, mert nem kell a gabonát keresztek­be összehordani. Azonkívül nyom­ban megkezdhetik a tar'óhántást s a tarló takarmányok vetését. — A kombájnok szalmaprést vontatnak maguk után. Így nyomban el lehet távolítani a szalmát a tarlóról. A csoportok tagjai egyébként a SzlKP X. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak arra, hogy az aratás és я "'-4olés idejét tíz nappal lerövidítik és hogy az ara­tás befejezéséig elvetik a tervezett tarlótakarmány-Veverékeket is. Kokavecz elvtárs — mint mondja — sokat töri azon a fejét, hogyan old­hatná meg, hogy a tarlóhántást vég­ző traktor elvégezhesse a fogasolást, keverékek vetését és a hengerelést is egyszerre. Efajta kísérletet már tett is és meg van rá a remény, hogy sikerül tervét keresztül vin­nie. annál is inkább, mert a trak­torosok maguk is arra igyekeznek, hogy a munkákat minél jobban és gyorsabban elvégezzék. Amikor búcsúra nyújtjuk kezün­ket. Kokavecz elvtárs' még meg­jegyzi: — Sztálin »’-társ az* mon­dotta: „Ha gvorsan elvégezzük az aratást, győztünk...” — M! pedig mindannyian jól megszívleltük eze­ket a szavakat Miklya János.

Next

/
Thumbnails
Contents