Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-07 / 23. szám

1953. jSníus У, з Szocialista épfitbmunkánk úiabb sikere: a jegyrendszer megszüntetése Dolgozzunk becsületesen gyermekeink boldogságáért (Folytatás a 2-ik oldalról). kent. A kis- és középparasztok ter­melési törekvéseit a kapitalista ál­lam semmivel sem támogatta. A bankok és adóterhek nyomása alatt a dolgozó parasztok eladósodtak és kétségbeesett helyzetükből nem volt kiút. Munkájukból a bankárok, üzé­rek és kupecek gazdagodtak. A szo­cialista rendszer korlátlan lehetősé­geket biztosít a piac kibővítésére és a mezőgazdasági termékek előnyös áron történő eladására. Minél töb­bet fognak termelni dolgozó pa­rasztjaink és különösen szövetkeze­­teseink, annál többet fognak keres­ni és így emelni életszínvonalukat Soha többé nem kell már attól tar­­taniok, hogy terményeiket nem tud­ják eladni. A dolgozó parasztok ér­dekében csak a terményfölöslegek közvetlen eladását tervezzük a fo­gyasztók részére, esetleg az állami és szövetkezeti kereskedelemnek közvetítők nélkül. Közismert tény, hogy a jegy­rendszer egyrészt arra vezetett, hogy a falvakba sok élelmiszert szállították, másrészt pedig ez a rendszer egyenesen gátolta az egy­séges földműves szövetkezetek fej­lődését. Most elvárhatjuk, hogy a falu sajátmaga gondoskodik élel­miszerellátásának biztosításáról és minél több élelmiszert szállít majd a városba, hogy iparcikkeket kapjon érte cserébe. Ez az árucsere két­ségtelenül megszilárdítja majd a munkások szövetségét a szövetkeze­­tesekkel, a kis- és középparasztok­kal. EFSz-eink, földműveseink nagy előnye A földművesek számára fontos javulást jelent az ipari növényekért járó ellenszolgáltatások új rendezé­se, amely lehetővé teszi, hogy a földművesek és szövetkezeti tagok cukrot, textilárut, sőt építőanyagot is kapjanak cukorrépáért, cikóriá­ért, lenért, kenderért, olajmag­­vakért és gyapjúért, még pedig az állami kiskereskedelmi áraknál sok­kal alacsonyabb áron. Ettől az in­tézkedéstől elvárhatjuk, hogy szö­vetkezeti tagjaink és a többi ter­mesztő nagyobb gondot fordít majd az ipari növények termesztésére. Az egységes kiskereskedelmi árak, a kötelező beadáson felül leszállított mezőgazdasági terményekért fizetett magas árpótlékok, a terményfölös­legek szabad piaca — mindez meg­teremti annak feltételét, hogy a me­zőgazdasági termények kötelező ál­lami beadását sikeresen telejsíteni fogják, mégpedig mind a dolgozók, mind pedig a szövetkezeti tagok és dolgozó parasztok érdekében. Ezek a legfőbb alapelvek, ame­lyek szerint végrehajtjuk a pénz­reformot. Mint nyilvánvaló, a terv­bevett pénzreform egészen más módszerekkel oldja meg a szilárd és megingathatatlan pénznem meg­teremtésének kérdését, mint azt a kapitalista államok teszik. Sok pol­gárunk bizonyára emlékszik az első világháború után végrehajtott pénz­reformra, amelyet a finánctőke köz­ismert képviselője, Rasin hajtott végre. Akkoriban az úgynevezett devalváció, a pénz leértékelése kol­dusbotra juttatta a dolgozókat, ro­hamosan csökkentette a reálbéreket és fizetéseket, felszökkentette a munkanélküliséget és óriási nyere­ségeket biztosított a kapitalisták­nak és bankároknak. Ugyanez tör­tént a többi kapitalista államban végrehajtott pénzreformok eseté­ben is. Manapság, a kapitalista gaz­dálkodás csődjének és a lázas fegy­verkezésnek időszakában, a kapita­lista országokban a második világ- I háború után végrehajtott pénzrefor- 1 mok nem vezettek a pénznem meg­szilárdítására és stabilizálására. El­lenkezőleg, még olyan valuta is, mint az angol font vagy az ame­rikai dollár, ingadozó pénznemmé változott és értéke állandóan csök­ken. A finánctőke egyre gyakrab­ban alkalmazza az inflációs poli­tika módszerét, mint eszközt a dol­gozók még nagyobbfokú kizsákmá­nyolására és kifosztására. Természetesen nemi térünk vissza az 1945. éyi pénzreform módszerei­re sem, amely — mint már mond­tam — elkerülhetetlenül jelentős hiányokat mutatott fel és nem old­­háttá meg annak a szilárd pénz­nemnek kérdését, amelyre hazánk­ban a szocializmus építésénél szük­ségünk van. Ma teljesen más körül­mények között valósítjuk meg a pénzreformot, a fejlett szocialista országépítés viszonyai között, ami­kor egész népgazdaságunkban a termelőeszközök társadalmi tulaj­dona az uralkodó. Pénzreformunkat a Szovjetunióban 1947-ben végrehaj­tott pénzreform mintájára hajtjuk végre, amely a Szovjetunióban a nagy Honvédő Háború után bekö­vetkezett hatalmas arányú nemzet­­gazdasági fejlődésnek és az ár­csökkentési politika sikeres meg­valósításának egyik alapvető fölté­tele volt. A kormány által javasolt pénzre­form ezért megfelel a dolgozó nép létérdekeinek. Elő fogja segíteni a nép országépítö törekvéseit és ha­tásos eszköz lesz a lakosság élet­­színvonala további fejlesztésének biztosítására. A pénzreform sikerességének biz­tosítása elkerülhetetlenné tesz bizo­nyos ideiglenes veszteségeket, ame­lyek dolgozó lakosságunk majdnem valamennyi rétegét érintik. Ezeket a veszteségeket, azonban sokszoro­san pótolják a nagy előnyök, ame­lyek abból a tényből erednek, hogy fokozzuk a csehszlovák korona vá­sárlóerejét, leszállítjuk a szabad kereskedelem árait, biztosítjuk gaz­dasági életünknek, kultúránknak, a dolgozók jólétének további fellendü­lését. * Jobban elmélyül a gazdaságosság rendszere A pénzreform és a jegyrendszer megszüntetése a CsKP múlt évi or­szágos konferenciájának határozata értelmében a kormány és vala­mennyi igazgatási szerv kezében fontos eszköz lesz a nemzetgazda ság minden szakaszán a munka megjavítása szempontjából. Mindé nekelőtt növekszik a pénz jelentő­sége. Jobban érvényre jut a terv­szerű nemzetgazdaságban betöltött szerepe, mint a ’ nemzetgazdaság fejlesztésének fontos eszköze. To­vábbá sokkal hathatóbbá válik a korona ellenőrzésének megszerve­zése. Pénzügyi intézkedésekkel sokkal hathatóbban fejlesztheti a termelésben a munka termelékeny­ségének fokozására való törekvés, valamint a felvásárlási feladatok teljesítését a terv egész terjedel­mében. Ezen az alapon valamennyi üzemben és hivatalban megszilár dítjuk és elmélyítjük a gazdasá gosság rendszerét, dolgozóink sok­kal szélesebb és mélyrehatóbb mó­don juttathatják érvényre a hoz rascsot alapelveit és így üzemeink ben, munkahelyeinken, valamint nemzetgazdaságunk minden szaka­szán emelhetik a munka színvona­lát. A magasabb jövedelem elérése érdekében várjuk a munkafegye lem megszilárdítását és a dolgozók fokozott érdeklődését is. Ezek az eredmények azonban nem mutatkoznak meg automati kusan. Ezeket az eredményeket az egész dolgozó nép közös szorgal­mával érjük el. Szükséges, hogy minden dolgozó megértse. hogy csakis a munkatermelékenység emelkedésével összefüggően, az ön költségek csökkentésével biztosít ható az árak további leszállítása és ezzel az életszínvonal további emelkedése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a csehszlovák korona szilárdságának alapja az üzemek, az építkezések, a szövetkezeti föl dek, a ktsérleti intézetek termelési sikerei. A dolgozóknak még kon­krétabban kell felkelteni érdeklő désüket a terv teljesítése iránt nem csak mennyiségileg, hanem árufaj tákban és minőségileg Is. Jobban kell gazdálkodni a béralappal, a forgóeszközökkel, hathatós harcot kell folytatni a túlméretezett és nem produktív kiadások ellen, az állami vagyon fecsérelése és szét­­lopása ellen és alapjában meg kell javítani az üzemek pénzügyi gaz­dálkodását Fölöttébb sürgős köve­telmény bevezetni a szigorú ren det a könyvelési nyilvántartásban, bevonni az üzem és hivatal min­den dolgozóját minden egyes koro­na megtakarításáért folyó harcba. Végezetül a pénzreform megköny­­nyíti harcunkat a rendbontókkal szemben, elősegíti a mulasztás, a munkaerőhullámzás csökkentését és kiküszöbölését s egyben az állami és munkafegyelem betartását. Ezek az üzemek, hivatalok, szö­vetkezeti dolgozók fö feladatai a pénzügyi reformmal és a jegyrend­szer megszüntetésével kapcsolato­san. Tisztelt Nemzetgyűlés! A Cseh­­szlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának május 30-i határozatában részletesen fel vannak tüntetve azok az intézke­dések, amelyek az elfogadásra vá­ró pénzügyi reformra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban megvaló­sításra kerülnek. Nem kételkedem abban, hogy ezeket az intézkedé­­seinkfrt egész dolgozó népünk tel­jes megértéssel és egyetértéssel fo­gadja valamint hogy kormányunk törekvése, a pénzreform és az egy séges kiskereskedelmi árak alapján való szabad kereskedelemnek meg­valósítása a mtmkások, szövetkeze­ti t40Ok és egész dolgozó népünk legszélesebb tömegeinek teljes tá mogatására talál. (Taps.) Az új pénz államhatalmunk megszilárdítását és népünk jólétét jelenti Nagy politikai jelentőségű, mesz­­szemenő intézkedések ezek. A szo­cializmushoz való előrehaladás meggyorsítása és sikeres megvaló­sítása szempontjából ez a pénz­­ügyi reform és a vele kapcsolatos intézkedések elkerülhetetlen előfel­tételek, amelyek államunk gazda­sági és politikai hatalmának to­vábbi megszilárdulását és a dolgo­zó nép legszélesebb rétegei jólété­nek növekedését jelentik, egyide­jűleg gazdaságunk erejét és sikerét bizonyítják, egyben eszközül szol­gálnak a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a népi de­mokratikus országokkal való békés gazdasági együttmunkálkodás to­vábbi megszilárdítására. Kifejezés­re jut bennük köztársaságunk bé­kepolitikája, kormányunknak és egész népünknek a békés építő munka fejlesztése érdekében kifej­tett törekvése. A pénzreform és a vele kapcso latos intézkedések végezetül a pártnak és a kormánynak a dolgo­zó nép javát szolgáló, gondoskodá­sát bizonyítják és egyben a mun kásosztály, a szövetkezet; tagok, a kis. és középparasztok, a dolgozó értelmiség anyagi helyzetének to­vábbi javulását szolgáló hathatós eszközt jelentenek. Meg vagyok győződve róla, hogy a dolgozók nagy többsége helyesen értelmezi a pénzreform nagy jelen­tőségét és hogy azt népi demokra tikus államunk és hazánk szocia lista kiépítésének szempontjából fogja megítélni. Meg vagyok győződve arról Is, hogy a dolgozók mindent elkövet­nek, hogy hazánk Klement Gott­wald tanításának szellemében, Zá potocky elvtárs köztársasági elnök vezetésével sikeresen haladjon elő re a szocializmushoz vezető győ­zelmes úton. (Taps.) Javasolom a tisztelt Nemzetgyű­lésnek, hogy a kormány által elő­terjesztett pénzreform törvényja vaslatát hagyja jóvá. (A Nemzet gyűlés tagjai felállnak és hossza san tapsolnak.) Az elmúlt vasárnap Mária Zápotocká asszony, a Csehszlovák Rádióban a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából beszédet tartott, melyben többek kö­zött ezeket mondotta: Az ezévi Nemzetközi Gyermeknap jelszava: „A békéért és a gyermekek boldogságáért". Drága barátaim, gon­dolkozzunk el afölött, hogy mi min­dent foglal magában ez a rövid jelszó. Emlékezzünk vissza a megszállás és a háború időszakára. Milyen volt abban az időben gyermekeink élete? Milyen volt egészségi állapotuk, ruházatuk és nevelésük? Gondoljatok csak vissza, milyen volt a dolgozó nép gyermekei­nek élete a kapitalista kormányrend­­szer idején az első köztársaságban? Az emberi munka határtalan kizsák­mányolásának, a gazdasági válságok és a munkanélküliség idején? Ha meg akarjuk érteni, hogyan biztosítsuk gyermekeink jövőjét és boldogságát, nem szabad megfeledkeznünk erről az időről. Csak egyetlen megoldás van. A gyer­mekek örömteli jelenét és boldog jö­vőjét hazánkban és az egész világon csak a béke és a gyümölcsöző munka biztosíthatja, sohasem a háború és az értékek megsemmisítése. Ezért a gyer­mekek boldogsága és a béke elválaszt­hatatlan. Már ma, amikor még csak a szocia­lizmus építésének kezdetén vagyunk hazánkban, büszkén tekinthetünk azok­ra a sikerekre, amelyeket elértünk. A Az oszthatatlan békeharc egyik leg­harcosabb osztaga, ült össze Dánia fő­városában Kopenhágában: A nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség világ­­kongresszusa. A tanácskozások főpont­jai: a nők harca jogaik megszerzésé­ért és védelméért, valamint a gyerme­kek szabad fejlődésének, békés jövő­jének biztosítása a kapitalista, gyar­mati és függő országokban. Az emberek százmilliói nemzetiségi, faji, politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül összefogtak, hogy kiharcolják a nemzetek közötti békét, hogy megakadályozzák az angol-ame­rikai imperialisták embertelen támadó terveit, hogy egy újabb borzalmas vi­lágégést zúdítsanak a békére vágyó emberiségre. A becsületesen gondolko­dó és munkára, békés otthonra vágyó néptömegek azonban nem akarnak há­borút, nem akarják, hogy szeretteik ágyútöltelékek legyenek idegen tőkés érdekek szolgálatában. így szervező­dött és alakult meg a kiéleződött nem­zetközi helyzetben az az erős és mind­inkább hatalmasodó, az egész világot átfogó béketábor. Ennek a tevékeny és harcos békemozgalomnak egyik szervezett és igen tevékeny része a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ségbe tömörült asszonyok szövetsége. A Szovjetunió második világháború­ban aratott győzelmével, amelyre még a világtörténelemben nem volt példa, amikor összetörte a fasizmust és fel­szabadította az európai nemzeteket a területrablók uralma alól, új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Még a fasizmus poklában született meg a demokratikus országokban a nők szervezete, amely azután a máso­dik világháború után nemzetközi mé­reteket öltött. A Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség III. Világkongresszusán képvi­seltetik magukat a világ leghaladóbb, legfejlettebb asszonyai — a Szovjet­unió harcban megedzett és országépí­tő munkában kitűnt példás asszonyai, a népi demokráciák élmunkásnői és politikai munkásnői, akik a szocialis­ta országok felszabadult asszonyainak országépítő eredményeiről számolnak be. A békeharc élén járó szovjet nők küldöttségében Nina Popova vezetésé­vel ott látjuk a tudományos, kulturá­lis és gazdasági élet kiválóságait, akik bebizonyítják a kapitalista, gyarmati és függő országok asszonyai előtt, hogy a felszabadult és egyenjogú asz­­szonyok a munka minden vonalán meg­állják helyüket. Hazánk, a népi demokratikus Cseh­szlovákia is 10 tagú küldöttséggel kép­viselteti magát. A nőmozgalom politi­kai vezetőin kívül ott van Jolana Ko­­valéikova elvtársnő, a rózsahegyi Le­nin nevét viselő textilgyár élmunkás­­nője, aki már befejezte a Gottwaldi ötéves tervet, és aki beszámol munka­társnőinek eredményeiről. A rózsahe­gyi textilgyárban 80 százalékban nők dolgoznak és ezeknek 72 százaléka be­kapcsolódott a szocialista munkaver­senybe. Ott van Svobodova Eliska, a Köztársaságrend tulajdonosa a Pál Kbely gyárból, aki az üzem szocialista munkaversenyének kezdeményezője és mint az üzemi tanács vezetője, a leg­szocializmus építése teremti meg a legjobb feltételeket gyermekeink bol­dog és elégedett életéhez. Soha azelőtt nem gondoskodtak a gyermekekről és nevelésükről oly nagyméretűén és gaz­dagon, mint most — népi demokrati­kus köztársaságunkban. A München­­előtti köztársaságban sokat beszéltek ugyan a gyermekekről, de nagyon ke­veset tettek értük. Népi demokratikus államunk a gyermekekről való gondos­kodását tettekkel bizonyítja. Az em­berről és elsősorban a gyermekről való gondoskodás bizonyítéka nálunk annak az egészen új viszonynak, amely az állam, a társadalom és az ember között fennáll. Ezért ugrándozhatnak ma gyerme­keink vidáman, örömtől sugárzó arccal gondtalanul mosolyogva, egészségtől duzzadóan és elégedetten. Lehetetlen, hogy a gyermekeknek csupán kívánjuk a boldogságot és az örömöt. A gyermekek öröméért és boldogságáért becsületesen kell dol­gozni a gyárakban és a mezőkön is. A Nemzetközi Gyermeknap alkalom arra, hogy áttekintve sikereinket el­gondolkozzunk hibáink felett, Panaszok és eredménytelen szóbeszédek nélkül értse meg mindenki a munkahelyén, a munkás a gyárban, a földműves a mezőn, a tanító az iskolában, a hiva­talnok pedig a hivatalban, hogy mit tehet meg nagy örömteli építmunkánk újabb felvirágzásáért, hogy a béke és az örömteli jövő számunkra és gyer- 1 mekeink számára is biztosítva legyen. aktívabb munkát fejti ki az ötéves terv sikeres teljesítéséért és túltelje­sítéséért. Alojzia Garázsiova a poustkal szövetkezeti dolgozónő beszámol a ri­deg borjunevelés terén elért gyönyörű eredményeiről, amelynek elismerése­ként a Csehszlovák Tudományos Mező­­gazdasági Akadémia tagjává választot­ták. A Kínai Népköztársaságot építő asz­­szonyok és a többi népi demokratikus baráti országok dolgozó női, mint a szocialista építés megbízható dolgozói, beszámolóikkal bizonyítani fogják, hogy milyen példátlan felemelkedést és ha­tártalan lehetőségeket ad a népi hata­lom a nők kezébe. A koreai nőküldöttség Pak Den Aj, a Koreai Demokratikus Nöszövdtség elnöknőjének vezetésével demonstrál a koreai háború mielőbbi befejezéséért és beszámol a koreai asszonyok hő­siességéről és emberfeletti szenvedé­seiről, amelyet az agresszív háború hozott számukra. Az angol haladó asszonyok nevében Monica Felton, a kongresszus megkez- I dése előtt megtartott nőgyűlésen esküt tett az angol asszonyok nevében, hogy minden erejükkel megakadályozzák a háborút. A spanyol, olasz és izlandi nőszövetség küldöttségei először vesz­nek részt a kongresszuson. A gyarma­ti és függő államokból Iránból, Transz­­jordániából, Libanonból, Algírból ké­szülnek küldöttségek, hogy a nemzet­közi forum előtt elmondják panaszai­kat. Sehol a világon nincs az asszo­nyoknak olyan szomorú helyzetük, mint Afrikában, ahol még valóságban állati sorban élnek és kereskedelem tárgyát képezik. Iránban például a vá­lasztási törvény így szól: „Asszonyok­nak, gyermekeknek és gyengeelmé­­jüeknek nincs választási joguk”. Tu­niszban 36 asszony ül börtönben a nők egyenjogúságáért folytatott harcért. Még azokban a kapitalista országok­ban is, ahol elismerik a nők politikai egyenjogúságát, gazdaságilag óriási megkülönböztetésben részesülnek, kü­lönösen a munka díjazása és a szak­­képzettség elérése vonalán. Svédor­szágban, Norvégiában, Dániában és Olaszországban a férfi és a női mun­kabérkülönbség eléri a 30—40 száza­lékot. Nagy-Britanniában, ahol 30 éve elismerik a nők és férfiak egyenlő munkabérét, a nők munkabére csak 53 százaléka volt a férfiak munkabérének. I Nyugat-Németországban 35 évnél idő­sebb asszonyoknak 64 százaléka mun­kanélküli. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a nők munkabére a férfiak munkabérének 53 százaléka. Pedig éppen a második világháború következtében rengeteg nő családfenn­tartó lett. Franciaországban 7 millió J dolgozó nő közül 3 millió özvegy és f 2,300.000 családfenntartó. Minden, egyszerű asszony, amikor értesül a kongresszus napirendi pont­jairól azt érzi, hogy a Nemzetközi De­mokratikus N(^szövetség kongresszusa az ő kongresszusa is. A nőknek min­dig nagyobb és nagyobb tömegeit hat­ja át az a tudat, hogy jobb életükért és gyermekeik szebb jövőjéért foly­tatott harcuk sikerének döntő feltétele a tartós és szilárd béke. Túri Mária A nők, a béke elszánt védelmezői

Next

/
Thumbnails
Contents