Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-07 / 23. szám

ЛЛтЛ -2__________________Földműves 1953. június 7. Szocialista építőmunkánk újabb sikere: a jegyrendszer megszüntetése Široký elvtárs beszéde a Nemzetgyűlés multheti ülésén Tisztelt Nemzetgyűlés, elvtárs­­nök és elvtársak, testvéreink! A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya jóváhagyás céljából a Nem­zetgyűlés elé terjeszti a pénzügyi reformról szóló törvényjavaslatot. A pénzügyi reformmal egyidejűleg ez év június elsejével megvalósul az élelmiszer és iparcikkek jegy­rendszerének megszüntetése. Az a tény, hogy ma köztársasá­gunk kormánya ily javaslat elő terjesztésével a Nemzetgyűlés elé léphet, hogy ily feladatokat tűzhe­tünk magunk elé, azt bizonyltja, hogy Csehszlovákia népe sikeresen teljesíti Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusának határo­zatát és azokat a feladatokat, amelyeket a CsKP országos kon­ferenciája Klement Gottwald elv-, társ beszámolójában tűzött ki. A pénzreform megvalósítása, az élel­miszerek és iparcikkek jegyrend­szerének megszüntetése világos bi­zonyítékát adja azoknak a jelentős sikereknek, amelyeket az új szo­cialista alapokra építve, a Szovjet, unió hathatós segítségével nemzet­­gazdaságunk fejlesztésében elér­tünk. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa óta mindenekelőtt nemzetgazdaságunk szocialista szektora bővült és szt lárdult meg lényegesen. Egyedül csak a mezőgazdaságban van Je­lentősebb része az egyéni kisüzemi és a kapitalista termelésnek. A szocialista társadalmi tulajdonban lévő termelő eszközök alapján meg­kétszereződött az elmúlt esztendők során az ipari termelés, a csehszlo­vákiai ipar szerkezetében beállott egyidejű átütő változások és a technikai színvonal fejlődése mel­lett. A szovjet módszerek érvénye­sülése mezőgazdaságunkban Sikeresen rakjuk le a szövetke­zet; szocialista nagyüzemi termelés alapjait, amely az állami birtokok­kal együttesen ma már hozzávető­legesen a szántóföldek 44%-át te­szi ki. A mezőgazdaság szocialista szektorában mind szélesebb mér­tékben érvényesülnek a szovjet agrotechnika és zootechnika haladó alapelvei, melyek a fokozódó gépe­sítéssel megteremtik az előfeltéte­lét a mezőgazdaságban a munka­­termelékenység fokozásának. Hála a termelőerők sikeres fejlődésének, a nemzeti jövedelem a háború előt­ti színvonalhoz viszonyítva hozzá­vetőlegesen 50 százalékkal emelke­­dett és így biztosítást nyert a dől gozók életszínvonalának szakadat­lan emelkedése. Ezek az eredmények tették le­hetővé, hogy a szocialista nemzet­gazdálkodás fejlesztésének egyik alapvető feladatának megvalósítá sához lássunk, valamint az ipari és szükségleti áruk tartalékának meg­teremtéséhez. Egyidejűleg a szo­cialista kereskedelmünkben bizonyos konszolidáció állott be, hogy sike resebben tegye lehetővé az árúnak a termelésből a fogyasztóhoz való eljutását. Gazdaságunk sikerteljes fejlődé se ma megengedi számunkra azt, hogy felvesszük a csehszlovák koro­na megszilárdításának és vásárló­ereje fokozásának kérdését. Egy­idejűleg tudatosítanunk kell, hogy a szocialista építés további fejlesz tése szempontjából a csehszlovák korona megszilárdítása és vásárló­erejének emelése sürgősen szüksé­gessé vált. A pénzreformnak kell ezt a kérdést megoldania. Célja te hát az, hogy sikeresen fejlődő nemzetgazdaságunknak szilárd, sta­­bil pénzt adjunk, hogy fokozzuk a csehszlovák korona vásárlóerejét és így biztosítsuk a szocializmus­hoz vezető úton való további és gyors előrehaladást és dolgozóink életszínvonalának további emelke­dését. Felvetődik a kérdés, hogy a pénz­­reform megvalósítása miért fontos előfeltétele Csehszlovákia nemzet gazdasága további megszilárdításá­nak? Emlékezzünk csak arra, tisz­telt Nemzetgyűlés, hogy a Cseh-A csehszlovák nemzetgyűlés május 30-án, szombaton plenáris ülést tar­tott, amelyen megvitatta a pénzre­formra vonatkozó törvényjavaslatot. Az ülésen résztvett Antonín Zápo­­tocký köztársasági elnök. Az ülést dr. Oldrich John, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A pénzreformról és az élelmicik­kek és iparcikkek jegyrendszerének megszüntetéséről szóló törvényjavas­latot Viliam Široký miniszterelnök terjesztette elő. Široký miniszterelnök beszédében bejelentette, hogy a pénzreform vég­rehajtásával egyidejűleg június else­jével megszüntetik az élelmiszerek és iparcikkek jegyrendszerét. — Az a tény, hogy a csehszlovák kormány ma a nemzetgyűlés elé ter­jesztheti e törvényjavaslatot, s hogy ilyen feladatokat tűzhet ki, arról tanúskodik — mondotta Široký mi­niszterelnök — hogy a csehszlovák nép sikeresen teljesítette Csehszlo­vákia Kommunista Pártja IX. kon­gresszusának határozatait és azokat a feladatokat, amelyeket a párt or­szágos értekezletén Gottwald elvtárs jelölt ki. szlovák Köztársaságban a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása után felszabadított hazánk terüle tét teljesen elárasztották az érték­telen, inflációs »protektorátusi«, »szlovák« papírpénzek, amelyeket a náci megszállók adtak ki. A náci megszállók háborús gazdálkodása teljesen felforgatta és értéktelenné tette pénzünket. Az 1945. évi pénz­ügyi reform nem számolta fel a náci gazdálkodást és a második vi lágháború következményeit. Létre jött ugyan a békés gazdálkodáshoz való átmenet bizonyos alapja és ez­zel egyidejűleg a szocialista fel­építés megkezdésére szükséges alap. Ám az 1945. évi pénzügyi re­form nem biztosította, de nem is tudta megteremteni a valóban szi lárd és tényleg stabil koronát. A pénzügyi reformot abban az idő­ben valósították meg, amikor még a kérdés, hogy ki és kiért, a fiatal népi demokratikus köztársaságban még nem volt eldöntve, amikor az ipar, a bankintézetek és a nemzet­­gazdaság más szektoraiban az ál­lamosításért folyó harc csak a kez­deti stádiumban volt. A pénzügyi reform alapelvei nem biztosították a felesleges pénzmennyiségnek a forgalomból való kivonását. A kö­tött betétre a Jogigényt fenntartot­ták, a kötött betéteket, amelyeket semminemű tényleges érték nem támasztott alá, nagy mértékben szabaddá tették, úgy hogy a pénz forgalomba további milliárdokat kitevő összegek kerültek, amelyek nem feleltek meg semilyen termelt értéknek. Pénzügyi intézkedéseink összhangban vannak a termeléssel 1948. évig a burzsoázia viszony­lag szilárd helyzetét az iparban, az építészetben a nagy- és kiskeres­kedelemben, a mezőgazdaságban arra használta fel, hogy a cseh szlovák koronát értéktelenné tegye. Hatalmas jövedelmeket összponto sított és az üzérkedést a végtelen­ségig hajszolta. Az üzérkedő nye­reségeket nagymértékben kivonták a gazdasági élet vérkeringéséből. A csehszlovák korona fejlődését 1948 februárjáig szabotázs és felforgató ténykedésükkel jelentős mértékben befolyásolták a reakciós burzsoá pártok, amelyek a gazdaságban el­foglalt aránylag erős pozíciókra tá­maszkodhattak és így a forgalom­ban lévő pénzmennyiség állandóan növekedett. Szocialista építkezésünk 1948 februárja után nehéz küzdelmet folytatott ezzel az örökséggel. A kormány nagyfokú erőfeszítése el­lenére sem lehetett teljes mérték­ben gátat szabni a kulákok és egyéb kapitalista elemek, üzérkedők spekulációinak, mert kezük között jelentős felhalmozott pénzmennyiség volt. A nagy felhalmozott pénz­­mennyiség únos-untalan gyengítette a kormány intézkedéseit a közellátás terén. Kártékony befolyással volt Viliam Široký rámutatott arra, hogy a pénzreform az ország szocia­lista építése szempontjából történel­mi jelentőségű. Jelentősége minde­nekelőtt abban rejlik, hogy biztosít­ja a népgazdaság számára a szilárd és stabil koronát, fokozza annak vá­sárlóerejét, lehetővé teszi továbbá a jegyrendszer megszüntetését és a szocialista kereskedelem kifejlődését, úgyszintén a városok és falvak kö­zötti árucsereforgalom kiszélesítését. A pénzreform az új csehszlovák korona értékét úgy állapítja meg, hogy 1 új cseh korona egyenlő 5 régi koronával. Nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a korona valutaárfolyamát a szovjet rubelhez, a világ legszilárdabb pénzegysegéhez viszonyítva állapították meg. Široký miniszterelnök a továbbiak­ban rámutatott a jegyrendszer meg­szüntetésének jelentőségére. Cseh­szlovákia is áttér a szabad szocialis­ta kereskedelemre egységes kiske­reskedelmi árak alapján. Ezzel fel­számolják a háború gazdasági követ­kezményeinek utolsó maradványait is. Kiemelte a miniszterelnök, hogy a kiskereskedelmi árak egyharmad­a kormány minden olyan intézkedé­sére, amellyel a kormány az állami és munkafegyelem megszilárdításá­ért, a nemzetgazdaság egyes szaka­szainak gazdaságosabbá tételének elvéért harcolt. Nos, éppen a pártnak és a kor­mánynak azon törekvésével össze­függésben, hogy gazdaságosabb rendszert teremtsen, hogy a szocia­lista gazdaságosság alapelvei teljes mértékben jussanak érvényre, vál­totta ki annak szükségszerűségét, hogy egy ilyen pénzügyi intézkedés­hez lássunk, amely összhangban van a termelés viharos emelkedésével és a nemzetgazdaság egész szükségle­tével. A szocializmus közgazdasági törvényei csak úgy mutatkoznak és a szocialista rendszer nagy előnyeit a kapitalista rendszer felett csak úgy lehet teljes mértékben érvénye­síteni, ha a szocialista közgazdaság teljes mértékben olyan pénzre tá­­maszkodhatik, amely összhangban áll a szocialista üzemek termelésé­nek helyzetével és fejlődésével. A csehszlovák korona mai nemkielé­­gítö állapota a jegyrendszerrel kap­csolatban a fö akadálya annak, hogy következetesen érvényesüljön a végzett munka mennyisége és mi­nősége alapján való jutalmazás szo­cialista alapelve. így világíthatjuk meg azt a tényt is, hogy az árle­szállítás politikája, melyet a párt és a kormány a lenini-sztálini tanítás szellemében követ, eddig nem való­sulhatott meg megfelelően. A forgalomban levő fölösleges pénzmennyiség, mely mindezeknek a tényezőknek közreműködésével, vala­mint Szlánszky és társai kártevő tevékenységével felhalmozódott, nem számolható fel mélyebb beavat­kozás, pénzreform nélkül. Eljött az idő, hogy végérvényesen megoldjuk a pénzkérdést és nemzetgazdasá­gunknak szilárd, megingathatatlan koronát adjunk. Mai szocialista gaz­daságunk színvonala minden előfel­tételt biztosit megvalósítására. Fel­tétlenül szükséges, hogy a nagy­részt üzérkedés útján felhalmozott készpénzeket felszámoljuk és a pénz forgását összhangba hozzuk nem­zetgazdaságunk szükségleteivel Fontos ez főleg azért, is, hogy az elavult jegyrendszert megszüntet­hessük és hogy a fölösleges pénz­­mennyiség ne zavarja meg az áru­nak a termelőtől a fogyasztóhoz ve­zető útját. Fokozódott pénzünk vásárlóereje Hazánk szocialista felépítésben tehát a pénzreform törvényjavasla­tának történelmi jelentősége van. Jelentősége mindenekelőtt abban rejlik, hogy biztosítja nemzetgazda­ságunk számára a szilárd és meg­ingathatatlan koronát; fokozza vá­sárlóerejét. Továbbá lehetővé teszi, hogy megszüntessük a jegyrend­szert, teljes mértékben kifejlesszük szocialista kereskedelmünket és ugyancsak kifejlesszük az árucse­rét a város és falu között. A pénzreform jelentősége végül dal alacsonyabbak lesznek, mint a szabadpiaci árak voltak. Lényegesen csökkentik azon termékek árait, amelyeket eddig csakis jegy nélkül árusítottak. Különösen előnyösen ál­­pítják meg azoknak a termékeknek árait — mind az élelmicikkekét, mind az ipari termékekét — ame­lyek a gyermekek szükségleteinek kielégítésére szolgálnak. Igen elő­nyös arányban állapítják meg a lak­béreket, a közlekedési tarifát, a vil­lany és egyéb szolgáltatások árát. A javasolt pénzreform megfelel a csehszlovák dolgozók létérdekeinek, segíti őket az építőmunkáhan és az életszínvonal további növekedésének hathatós eszköze lesz. Viliam Široký befejezésül rámuta­tott: a pénzreform és a jegyrend­szer megszüntetése azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány fáradha­tatlanul gondoskodik a dolgozó nép jólétéről. A Viliam Široký elvtárs beszédét követő vita után a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta a benyújtott törvényjavaslatot. abban -áll, hogy megteremti a vég­zett munka mennyisége és minősé­ge szerinti díjazás elve következetes érvényesítésének, a költségvetés szerinti gazdálkodás és a szocialis­ta nemzetgazdaság többi elve kö­vetkezetes alkalmazásának vala­mennyi előfeltételét és ezzel a terv­­gazdaság jó és megbízható eszközé­vé válik. A mi feladatunk az lesz, hogy jól bánjunk ezzel az eszközzel, és biz­tosítsuk, hogy a népet szolgálja, a nép érdekeit, szocialista hazánk si­keres felépítésének érdekeit. Engedjék meg most, hogy röviden foglalkozzam az elvekkel, amelyek szerint végrehajtjuk a pénzrefor­mot. A pénzreform következtében a csehszlovák korona aranytartalma 0,123426 gramm és az új korona értéke az eddigi csehszlovák koro­na értékéhez úgy viszonyul, mint öt az egyhez. Nagyjelentőségű az a tény, hogy mostantól kezdve ko­ronánk árfolyama szorosan kapcso­lódik a szovjet rubelhez, amely a vi­lág legszilárdabb pénzneme, a kom­munizmus nagy céljai felé diadal­masan előretörő ország pénze. (Taps.) A csehszlovák korona viszonya a szovjet rubelhez 1.8 az egyhez, azaz egy rubel 1 korona 80 fillérnek fe­lel meg. Ez az értékmegállapítás annál nagyobb jelentőségű, mivel a pénzbeváltással kapcsolatban kivon­ja a forgalomból a fölösleges pénzt, tehát az értékmegállapítás tartós jellegű. A beváltás elvei teljes erő­vel sújtanak le a kapitalista elemek­re, meg az üzérekre és lényegesen csökkentik felhalmozott készpénzü­ket. (Taps.) Kétségtelen, hogy en­nek az intézkedésnek a hatása dön­tő jelentőségű lesz abban a harc­ban, amelyet ezek ellen az elemek ellen folytatunk. Igaz, a pénzbe­váltás elvei érintenek majd néhány munkából származó megtakarított összeget is, különösen olyan polgá­rok esetében, akik pénzüket otthon hagyták és nem helyezték el pénz­intézetben. A pénzbeváltás elvei he­lyesek és igazságosak és következe­tes megvalósításuk a pénzreform sikerének alapvető feltételét alkot­ja. Megszűnt a jegyrendszer A pénzreformmal kapcsolatban megszüntetjük az élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyrend­szert, megszüntetjük a kettős piacot és áttérünk a szabad szocialista ke­reskedelem rendszerére, egységes kiskereskedelmi árakra. Ezzel egy­idejűleg felszámoljuk a háború utáni gazdálkodás utolsó maradvá­nyát. (Taps.) A jegyrendszer fenn­tartása elkerülhetetlen volt, hogy biztosítsuk a dolgozók ellátását köz­szükségleti cikkekkel. Kétségtelen, hogy a jegyrendszer nagyon is pozi­tív szerepet játszott a szocialista gazdaság fejlődésében és biztosítot­ta dolgozóink zavartalan ellátását Ugyanakkor azonban megmutatko­zott és idővel egyre világosabban kidomborodott a gazdálkodás szo­cialista elveinek érvényesítése. Ki­derült, hogy a jegyrendszer a bérek egy színvonalra hozásához, egyen­­lősdihez vezet, leszállítja a pénz ér­tékét és jelentőségét. Gottwald elv­társ már Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának IX. kongresszusán felhívta figyelmünket a jegyrend­szer megszüntetésének szükségére, amikor kijelentette: „A jelenlegi helyzet, amikor különösen élelmisze­rekben, textilárukban és lábbeliben kötött gazdálkodást folytatunk és amikor ezekben a cikkekben a pia­cot csak korlátolt mértékben tehet­tük szabaddá, az árak pedig arány­lag magasak voltak — ez a helyzet se nem eszményi, se nem tartós, csak átmeneti kiút a szükségből.“ A jegyrendszer megszüntetése el­húzódott, mert pénzreform nélkül nem lehet megakadályozni az üzér­kedő vásárlásokat. A pénzreform lehetővé teszi a pénzrendszer meg­szüntetését és a dolgozók zavarta­lan ellátásának biztosítását a „min­denkinek végzett munkája mennyi­sége szerint" elv alapján. A pénzre­form továbbá a csehszlovák korona szilárd árfolyamának alapján lehe­tővé teszi a szocialista kereskedelem teljesmérvü kifejlesztését. A kettős piac megszüntetésével kapcsolatban lényegesen csökkennek az úgyneve­zett szabadpiaci árak és bevezetjük az egységes kiskereskedelmi árakat. Az új kiskereskedelmi árak átlag több mint egyharmadával alacso­nyabbak, mint az eddigi szabadpia­ci árak voltak, jelentős mértékben csökkentjük azoknak a cikkeknek az árait is, amelyeket eddig egysé­ges árakon, jegy nélkül árusítottak, Különösen előnyösen rendezzük a gyermekek számára készült élelmi­szerek és iparcikkek árait, amiben a kormánynak a gyermekek iránt tanúsított különös gondoskodása nyilvánul meg. Előnyösen rendezik a lakbéreket, vasúti díjszabásokat, a villanyáram, a szén, a különböző, szolgáltatások árait, amelyek sokkal , alacsonyabbak, mint a kapitalista München előtti köztársaságban vol­tak. A pénzreform jobb előfeltétele­ket teremt a város és a falu közötti árucseréhez Az egységes kiskereskedelmi árak biztosítják az új csehszlovák koro­na reális vásárlóerejét. Tekintettel arra, hogy ezek az árak magasab­bak, mint egyes kötöttpiaci árak voltak, emelkednek az alapbérek és alapfizetések, nyugdíjak, családi pótlékok és járadékok is. Ugyanak­kor emeljük a sokgyermekes mun­kások és hivatalnokok béradóked­vezményét. A bérek és fizetések ter­jedelme tehát megmarad. A legna­gyobb előnyöket a kulcsiparágak­ban, bányákban. kohómüvekben, stb. foglalkoztatott munkások élve­zik, amiben kifejezésre jut munká­juk fontosságának elismerése nem­zetgazdaságunkban. A pénzreform jobb előfeltételeket teremt a város és falu közötti áru­cseréhez is. Az egységes kiskeres­kedelmi árak bevezetésével jelentő­sen növeljük annak a pénznek az értékét, amelyet az egységes föld­műves szövetkezetek, valamint kis- és középparasztok kapnak kötelező terménybeadásukért. Ezenkívül je­lentősen növeljük a kötelező beadá­son felül az államnak eladott ter­mékekért fizetett felvásárlási pót­lékokat és minden eszközzel előse­gítjük a mezőgazdasági termékfö­löslegek eladását szabad megegyezé­seken alapuló árakon. Kétségtelen, hogy az ipari termékek elfogadható áron történő bevásárlásának lehe­tősége a szövetkezeti tagokat, vala­mint a kis- és középparasztokat ar­ra buzdítja majd,, hogy fokozzák termelésüket, túllépjék tervbevett termelési feladataikat és fokozzák a mezőgazdasági termékek eladását. A kapitalizmus alatt a parasztok hiába törekedtek a termelés fokozá­sára. A kapitalista rendszer nem nyújtott lehetőséget a piac kibőví­tésére. A gazdasági válságok hatá­sára a mezőgazdasági termékek el­adása gyakran minimálisra csök­(Folytatás a 3-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents