Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-07 / 23. szám

A szocialista faluért I Szabad Földműves A FÖLDMŰVEL ÉSOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953 .június 7.Ára 40 fillérIV. évfolyam 23. szám Népidemokratikus rendszerünk a mezőgaz­dasági termékek értékesítésének korlátlan lehe­tőségeit nyújtja. Minél többet termel dolgozó parasztságunk annál nagyobb jövedelemhez jut, és annál jobban emelkedik életszínvonala. Az új intézkedések elősegítik mezőgazdasági termelésünk fejlődését Mezőgazdaságunk dolgozói a X. kongresszus tiszteletére teljesítik kötelezettségvállalásaikat * * * Tanulóifjúságunk a mlcsurin-körökben gya korlatilag fejleszti tudását, segít mezőgazdaságunk fejlesztésében. Munkaversennyel köszöntik a X. kongresszust Nem fér semmi kétség ahhoz, hogy szövetkezeti tagjaink kis- és középpa­rasztjaink alaposan megismerkednek új pénzügyi reformunk alapelveivel s ugyancsak a jegyrendszer megszünte­tésének kérdésével s ezen intézkedése­ke, a legnagyobb megnyugvással és lelkesedéssel fogadják. Ezt annál köny­­nyebben megtehetik, mivel ezek az intézkedések a szövetkezeti gazdálko­dás, kis- és középparasztjaink segítsé­gére irányulnak. A mezőgazdasági termékek eddigi felvásárlási árai változatlanok marad­nak (természetesen 5:1 arányban át­számítva) másrészről pedig az ipari cikkek, termékek árai átlagosan 37 százalékkal alacsonyabbak. Így tehát amint látjuk, már maga az új ármeg­állapítás is jelentős előnyöket jelent mezőgazdasági dolgozók, valamint a többi dolgozók számára. Ezenkívül szö­vetkezeteink tagjai és többi dolgozóink *gész sereg mezőgazdasági termékü­kért sokkal előnyösebb árakat kapnak az eddiginél. így van ez például a ga­­bonanemúeknél, hüvelyeseknél, olajos­­növényeknel, vágóállatoknál stb. Az úgynevezett minőségi osztálytól egé­szen a b 2-es osztályig 1 kg élősú­lyért a vágóállatoknál 4.20 korana helyett 4.60 koronát kap. Különöskép­pen előnyös árakon adhatja el dolgozó parasztságunk azokat a terményeket, amelyeket terven felül termel. Ameny­­nyiben szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink szerződésen felül gabonát szolgáltatnak be, igy 1 mázsa búzáért a 82 koronás ár mellett még 200 korona felárat kapnak. Oj pénzben ez annyit jelent, mintha a múltban mázsájáért a 400 koronás alapár mellé még ezer koronát kaptak volna má­zsánként. Ugyanígy egy mázsa rozsért, amelyet terven felül adnak el, a ren­des 65 koronás ár mellett még 140 korona felárat kapnak. Egy mázsa cu­korrépáért, amelyet terven felül ter­meinek ki, az állam az eddigi 30 koro­na helyett új pénzben 20—40 Itorona pótárat fizet, ami annyit jelent, hogy a termelők most 3-szor, sőt négysze­resen többet kapnak, mint a múltban. Hasonlóképpen van ez még számos más terméknél is. Nemcsoda tehát, hogy ezek az új intézkedések oly nagy előnyöket nyújtva dolgozó parasztsá­gunk számára, elsőrendű érdekévé te­szik szövetkezeti tagjainknak és a többi dolgozó parasztjainknak, hogy minél jobban kihasználják az összes tartalékokat, jobban használják fel az agrotechnikai intézkedéseket, a szovjet tapasztalatokat az állatállomány hasz­nosságának emelésére, mert ez az út vezet az áruvásárlás gazdag forrásá­hoz. A szövetkezeti tagok, kis- és közép­parasztjaink nagy igyekezetét még jobban segíteni fogják azok az in­tézkedések is, melyek szerint sokkal nagyobb mértékben, mint eddig, falusi vásárokat rendezünk, amelyeken dol­gozó parasztságunk szerződéses köte­lessége teljesítése után feleslegeit sza­bad, megegyezés útján létrejött ára­kon adhatja el. Ugyancsak nagy előny származik szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink számára az ipari termékekkel kapcsolatos intézkedések­nél is. Ezen intézkedések szerint min­den III és IV típusú EFSz tagjai min­den 100 mázsa cukorrépáért 18 kg cukrot kapnak 5.60-as áron kg-onként — feltételezve, hogy beadásukat 100 százalékra teljesítik. Abban az esetben, ha nem tudnák 100 százalékra teljesí­teni a cukorrépabeadást, akkor csak 12 kg cukrot kapnak alacsonyabb áron minden 100 mázsa után. Hasonló elónvben részesülnek az egyénileg gazdálkodók is csupán azzal a különb­séggel, hogy az első esetben 12 kg, míg az utolsó esetben 10 kg cukrot kapnak olcsóbb árakon. Ha a szövet­kezet emellett túlteljesíti kötelező be­adását, minden száz mázsa terven fe­lül beadott cukorrépáért 5.60 korona árban még 40 kilogramm cukrot kap Az egyénileg gazdálkodó földművesek­nek hasonló kedvezményeket nyújta­nak minden terven felül beadott 100 mázsa cukorrépáért. Az olajosnövé­nyek szerződés szerinti beadásának teljesítésénél szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink olcsóbb áron vásárolhatnak margarint, cementet, meszet, téglát stb. Jelentős előnyök származnak még a tej, tojás és sör­árpa szerződésen felüli eladásából is. Az új pénzügyi reform egyik legje­lentősebb intézkedése, hogy új pénz bevezetésével nagy csapást mértünk a falusi gazdagokra és az összes speku­lánsokra. Ismeretes, hogy számos eset­ben a kulákok azért befolyásolhatták dolgozó parasztságunkat, mert még mindig nagy tőkét tartottak markuk ■ ban és pénzügyi fölényükkel igyekez­tek aláásni a munkafegyelmet s egy­ben különféle mende-mondákkal ijeszt­gették és sok esetben tévútra vezették a becsületes kis- és középparasztokat. Miután ezt a tőkét kiütöttük a kulá­kok és a spekulánsok kezéből, egyben megszüntettük dolgozó parasztságunk kulákoktól való függését is. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy új pénzügyi intézkedésünk mily nagy hatással bír a munkafegyelem meg­szilárdítására, szövetkezeti tagságunk azon részénél, akik eddig nagymérték­ben hallgattak az ellenség szítására és nem vették ki részüket a közös mun­kákból olyan mértékben, mint azt be­csületes szövetkezeti tagjainktól elvár­juk. Ebben az értelemben a pénzügyi reform és az egységes piac bevezetése nagymértékben előmozdítja az EFSz-ek további fejlődése megszilárdítását és szocialista falvaink kiépítését. A fentemlített intézkedések jelentő­ségét most konkrét adatok alapján elemezzük. így például nézzük meg egy szövetkezeti tag és egy középparaszt új helyzetét. Milyen előnyök szármáz­nak számukra a fenti intézkedésekből. Itt említjük meg Peska Józsefet a vistuki EFSz tagját, aki az elmúlt esz­tendőben 514 munkaegységet dolgozott le (a munkaegység értéke 120 Kés pénzben és 3.5 kg gabona természet­ben). 61.800 koronát kapott készpénz­ben és 17.8 mázsa gabonát természet­ben. Most ha Peska szövetkezeti tag az egész összegért árut vásárolt volna, akkor a következők birtokába jutott volna: egy hálószoba berendezés, egy varrógép és egy rádió. A 18 mázsa gabonából 10 mázsát nyugodtan elad­hatott magasabb árakon, amiért a kö­vetkező árukat vásárolhatta: egy ke­rékpárt, egy öltönyt ruhát pontokra. Peska József már tavaly meggyőző­dött arról, hogyha jól és lelkiismere­tesen dolgozik a szövetkezetben kere­sete szaporodik. Hasonlóképpen gon­dolkoztak a többi tagok is, mivel szö­vetkezetük sikerrel zárta az elmúlt esztendőt. Ennek köszönhetik, hogy megkapták a munkaegységek teljes értékét. Amint Peska szövetkezeti tag mondja, ebben az esztendőben ez év végéig ugyancsak legkevesebb 500 munkaegységet szerez. Most már azt is figyelembe vesszük, hogy miután a szövetkezet tagjai minden tekintetben betartották az agrotechnikai intézkedé­seket, nagy gondot fordítanak a növé­nyek ápolására, szélesebb körben al­kalmazzák a szovjet tapasztalatokat, ez esztendőben 50 vagon gabonával és 50 vagon cukorrépával termelnek töb­bet, mint azt tervük előírja. A szö­vetkezet az előnyös felárak következ­tében így 720 ezer koronával több jö­vedelemhez jut, aminek következtében a munkaegysége értéke az új 24 koro­náról 30 koronára emelkedik. Ilyen­formán Peska József csupán pénzben 15 ezer korona jutalmat kap s ezenkí­vül 17.50 mázsa gabonában részesül. Most tehát ismét nézzük meg mit vá­sárolhat ezért az összegért. Többek között egy hálószoba-berendezést, egy varrógépet, egy rádiót, egy karórát, két kerékpárt, egy villanymosógépet, három gyapjúöltönyt közép minőség­ben, két munkaöltönyt, egy pár ünne­pi cipőt, két pár munkacipőt bőrtalp­pal, egy télikabátot, 10 darab jóminő­­ségú inget és még mindig megmarad neki 1600 koronája különböző dolgok­ra. 10 mázsa gabona eladásáért az elő­nyös felárak mellett további 2.800 ko­ronához jut, amely összegért ugyan­csak hasznos árukat vásárolhat. Nagy vonásokban bemutattuk egy Az új pénz megerősíti, EFSz-inkben a munkafegyelmet Az alsóköröskényi szövetkezet legnagyobb hibája évek óta az elég­telen munkafegyelem volt. A szö­vetkezet tagjai még akkor is nyolc­­óráztak, amikor a munkák elha­lasztást nem tűrtek, amikor a ter­mény betakarításáról volt szó. Fő­képpen a szövetkezetek fiatalabb tagjai semmibe sem vették a műt. kafegyelmet. Sokszor megtörtént, hogy egész napokat hiányozta' munkából. Sok szövetkezeti tag me­gint az alacsonyabb normákat válo­gatta ki és vonakodott a magasabb normák elvégzésétől. Ha valaki szé­pen keresett, elment haza, azzal a kifogással, hogy 6 már eleget ke­resett, aki pedig keveset keresett, elégedetlen volt. Ezt az állapotot a munka szervezetlensége is elő­idézte, főképpen pedig az, hogy a szövetkezet sem munkacsapatokat, sem pedig csoportokat nem állított fel. A tagok közül sokan csak azt a munkát végezték, amely éppen kapóra jött A szövetkezeti tagok többsége, de főképpen a kommunisták, már régebben ki akarták küszöbölni eze­ket a fogyatékosságokat. A pénz­beváltás nagy segítséget jelent a munkafegyelem megszilárdításában, amelyhez hozzájárult még az élei­­miszerjegyek megszüntetése is. — Minden tag annyit keres, mint amennyit tisztességesen megérde­mel. Az új pénzért több árút kap, mint eddig. A szövetkezeti tagok rá­ébredtek arra, hogy nagyon is ér­demes tisztességesen dolgozni, de nehéz sorsuk lesz azoknak, akik a munkából nem veszik ki részüket. Az új piaci árak soha nem hitt lehetőséget biztosítanak az alsó­köröskényi szövetkezet tagjainak. Emelkedtek nemcsak az állati ter­mékek árai, de a zöldségfélékért is jelentős mértékben többet kapnak, mint azelőtt A zöldség árának eme­lése nagyon bíztatólag hatott a szö­vetkezet tagjaira márcsak azért is, mert 23 hektáron termelnek zöld­séget. Cukorrépát 40 hektáron, ten­gerit 25 hektáron, napraforgót két hektáron és kendert 8 hektáron ter­melnek. A szövetkezet tagjai jöve­delmük fokozását legjobban a hek­tárhozamok emelésével érhetik el, amelyet a most életbeléptetett új piaci árak még jobban elősegítenek. Ennek elérése érdekében a szövet­kezet tagjai a X. kongresszus tisz­teletére kötelezettséget vállaltak, hogy a cukorrépa hektárhozamát 300 mázsára emelik. A búzában 27.5, az árpában 24.5, a tengeriben pe­dig 30 mázsa hektárhozamot érnek el. Ugyancsak kötelezettséget vál­laltak arra Is, u^tv a napi tejhoza­mot tehenenként 8.5 literre emelik. lelkiismeretesen dolgozó szövetkezeti lehetőségeit. Most nézzük meg, ml a helyzet egy egyénileg gazdálkodó kö­zépparasztnál. Ilyen például Ohrablo István a nagyszombati járásban lévő gerencsér! gazdálkodó, aki tavaly 100 százalékra teljesítette szerződésbeli kötelességét. A gabonáért 15.000 koro­nát kapott, mint jó gazdálkodó még hozzá a legmagasabb árakat. Ezért az összegért az említett középparasztunk egy közepes minőségű férfiruhát, egy pár munkacipőt, egy pár ünnepi cipőt, egy kerékpárt és egy olcsóbb rádiót vehetett/ Oj pénzben ugyanezért a mennyiségű gabonáért Ohrablo István 3.140 koronát kap — ismét a minőségi árakat vesszük alapul — amiért kö­zépminőségű gyapjúruhát, egy pár bőr­talpú munkacipőt, egy pár ünnepi ci­pőt, egy kerékpárt, egy rádiót, egy Egységes földművesszövetkezeteink százai — köztük a nagymácsédi, nagykeszi, zólyomszalatnai — a X. kongresszus tiszteletére vállalt kö­telezettségeiket főképpen a takar­mányalap biztosítására irányozták. Ezek a szövetkezetek nagyon helye sen cselekedtek akkor, amikor vál­lalásaikat főképpen az állattenyész­tés előfeltételeinek biztosítására alapozták, amely magával hozza dolgozóink életszínvonalának eme­lését A napokban a mezőgazdasági munkák egyil^ nagyon fontoe sza­kaszához érkezünk, a réti széna gyűjtéséhez. Az őszi takarmány­­keverékek után beérett a réti széna is Elérkezett az ideje, hogy a szö­vetkezet tagjai, az állami birtokok dolgozói és az összes kis- és közép­­parasztok a gépállomás dolgozóinak segítségével — a réteket a lehető leggyorsabban lekaszálják és a szé­nát megszárítása után azonnal gyűjtsék be. Üjból meg kell említe­nünk, hogy most minden nap fon­tos és a szö-c'kezet tagjainak nem A somorjai járásban lévő nagylégi szövetkezeti tagok még a CsKP Köz­ponti Bizottsága, valamint a kormány felhívása előtt felkészültek az aratás­ra, úgyhogy a felhívás után azonnal nekifogtak az aratási és a cséplési terv részletes kidolgozásához. A caéplést 21 nap alett befejezik. 4 cséplőgéppel napi 600 mázsa teljesít­ményt érnek el. A cséplést az aratás 5-ik napján kezdik meg és a beadási kötelezettségüket a cséplés befejezé­séig teljesítik. A magrészlegek csép­­lését külön-külön végzik. Minden egyes gabonafajta kicséplése után a verőt alaposan kitisztítják, hogy a mag ösz­­sze ne keveredjék. A kicsépelt gabo­náról pontos nyilvántartást vezetnek. munkaruhát, még további egy pár munkacipőt ,egy télikabátot és egy gumicsizmát vehet. Amikor Ohrablo István kezében a ceruzával kiszámí­totta a nagy különbséget a pénz tava­lyi és az idei vásárló ereje között el­határozta, hogy a jó termésre és az előnyös felárakra való tekintettel szer­ződésen felül még 5 mázsa gabonát kínál fel eladásra, amiért a felárakkal együtt 1.400 korona újabb bevételhez jut. Ezért a pénzért most már nem szándékozik ipari cikkeket venni, in­kább építkezési anyagot vásárol. Igv például a gazdasági épületek kisebb javítása céljából ezer téglát, két mázsa cementet, sőt még egy pár munkaci­pőt, munkaruhát és négy inget vásá­rolhat. Ezzel szemben tavaly öt mázsa szerződésen felüli gabonáért 3.000 ko­ronát kapott volna, amiért, akkor egy lehet közömbös az, hogy vájjon fe­hérjedús, vagy pedig csak kiszáradt takarmányt adnak állataiknak. Hi­szen közismert, hogy egy hektár lekaszált szénából, amelyet még vi­rágzás előtt lekaszálunk, 3100 liter tejet nyerünk, míg ugyanennyi te­rületről az elszáradt szénából csak 1400 litert. Ez annak a magyaráza­ta, hogy a fű legfontosabb tápanya­ga, amely még a virágzás előtt a szénában megvan, a virágzás után elveszik és csak száraz, tápanyag­nélküli szénát nyerünk. A pozsonyivánkai állami birtok dolgozói, a gútai szövetkezeti tagok, valamint a szentmihályi szövetke­zeti tagok példát mutattak ezen a téren. Ök a szénát már le is ka­szálták és most már szárítókon szá­rítják. A fentemlített szövetkezetek szolgáljanak például a többi mező­­gazdasági dolgozónknak is, hogy a X. kongresszus ünnepélyes megnyi­tásáig az összes állami birtokok és szövetkezetek a takarmányt be­gyújtsák. A gabona elraktározására megfelelő helyiségeket biztosítottak. A helyisé­gek tisztaságáért, fertőtlenítéséért, va­lamint azok kiürítéséért Fekete József szövetkezeti tag felelős, aki ezeket június 5-ig elkészíti. A learatott ga­bona összehordására 30 fogatot és egy traktort biztosítottak. Az üzemanyag szállításáról, valamint a traktorosok és szövetkezeti tagok élelmezéséről minden csoportban egy szövetkezeti tag gondoskodik. A munka menetét a versenybizottság naponta ellenőrzi. A legjobb teljesítményt, de a legrosz­­szabb teljesítményt is villámújságok útján, gyűléseken és a versenytáblán naponta közölni fogják. öltöny ruhát, egy Inget pontokra, hoz­zá még egy mázsa cementet vásárol­hatott volna. Amint tehát e két példából látjuk és még számos példából láthatjuk, az új pénzügyi reform és az ezzel össze­függő intézkedések kizárólag csak dol­gozóink életszínvonalának emelkedését célozzák. Ezért dolgozó népünk a kor­mány és pártunk Intézkedéseit ilyen értelemben értelmezi. Dolgozóink száz­ezrei nagy lelkesedéssel igyekeznek teljesíteni ötéves tervünk utolsó évé­nek feladatait és az SzlKP X. kon­gresszusa tiszteletére újabb és újabb kötelezettségvállalásokkal növelik sike­reiket. Tudomásul veszik azt, hogy a terv teljesítése és túlteljesítése, első­sorban pedig a munkatermelékenység emelése egyedüli út dolgozóink élet­színvonalának emelkedéséhez. A nagylégi szövetkezeti tagok a cséplés befejezéséig teljesítik beadási kötelezettségüket

Next

/
Thumbnails
Contents