Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-31 / 22. szám
___IMMIAMI BIRTOKOK HlŽIPIťiŕ__ A nánai gazdaságok dolgozói készülnek az aratásra A SilKP X. kongresszusa tiszteletére hetekkel korábban befejezik a gépjavításokat 1955. május SI.__________________________________________________________ — Nézd csak apu, mennyi csőszkunyhó van a réten, kiáltott fel hirtelen egy nyolc év körüli gyermek a vonat ablaknál s apjának akarva, nemakarva oda kellett néznie, pedig bele volt merülve az újságolvasásba. Л középkorú férfi nemtudni miért, a fia kedvéért, vagy azért, mert a dolog öt is érdekelte, valóban gondosan szemlélte a szárítókra felrakott szénát. Annyi bizonyos, hogy mindjárt észrevette,* hogy nem csOszkunyhókról van szó Pedig 6 a szénához értett a legkevesebbet, merthiszen az egyik magasépítési vállalatnál dolgozik, mint tervező. — De nincsen bennük csősz •*- jegyezte meg a gyermek most már csalódottan. Egy tömött bajúszú idősebb ember erre jóízűen felnevetett: — Nincs abban csősz, mert nem is csöszkunvhó az, — igyekezett a magyarázattal, inkább a kis fiúnak mondva. — Hát akkor minek a sok kunyhó? — erősködött a fiú. A napégette arcú idősebb ember türelmes magyarázatba kezdett, mert kiérezte, hogy nemcsak a gyermek, de az apa sincsen tisztába a dologgal. — Amikor a szénát lekaszálják egy kis idú múlva felrakják a szárítókra, mert így, ha meg is ázik nem árt neki. Minden forgatás nélkül megszárad és nem morzsolódnak le a levelek és igy jobb minőségű a takarmány. Ha földön marad, akkor forgatni kell s így elmorzsolódik. Ha pedig eső esik, akkor nagyon sok széna elkorhad, — magyarázta. A fiú vajmi keveset értett a dologból, de az apa bölcsen bólintott s mégis a gyermek vette észre, hogy a vasútvonal másik oldalán a széna le van kaszálva, de szárítóknak nyoma sincsen. Amíg az apa hallgatott, a kisfiú rosszalólag csóválta a fejét: — No, nézzen csak oda bácsi, ezeknek elkorhad a szénájuk, vagy elmorzsolódik ... Jj oU A fülkében mindannyian elámultunk azon, hogy milyen hamar meglátta a gyerek a jó és rossz közötti különbséget. Ahol meg van az akarat, ott minden megy A nánai gazdaság dolgozóit a kis fiú bizonyára megdicsérte volna, mert az összes szénát felrakták a szárítókra. Az elmúlt héten szombaton reggel négykor még az adminisztratív dolgozók. lakatosok, építkezési dolgozók fejőgulyások és a többiek is kint voltak a hereföldön és hat óráig mindegy szálig felrakták a 17 hektárnyi szénát a szárítókra. Eredetileg több idő volt erre szánve, de esőre állt az idő és nem volt mire várni, ha nem akarnak veszíteni. Es ők nem akartak. Ezért ment ki mindenki a mezőre és győztek, mert mire az eső megeredt a széna a szárítókon volt. De a gazdaság dolgozói hasonlóképpen kivették részüket a cukorrépa ápolásából is. Így a kertészek például 4 hektár, az adminisztratív erők З1/2 ha, a lakatosműhely tagjai 4 ha, az állattenyésztő csoport tagjai 31/? ha cukorrépa egyelését vállalták és becsülettel el is végezték, hogy a SZIKP X. kongresszusa tiszteletére minél nagyobb mértékben hozzájáruljanak a magasabb hektárhozamok biztosításához. Ez a nagy munkaakarat Ilkó Vince szöllészeti csapatának kezdeményezéséből született, mely versenyre hívta ki az összes csapatokat, még más nánai gazdaságban is. Az ebediek a versenykihívásra azzal válaszoltak, hogy 8 hektáron 1 vagon cukor elérését tűzték ki maguk elé, hektáronként, amit úgy érnek el. hogy kihasználják az öntözési lehetőségeket. amelyek e gazdaságban kihasználásra szinte kínálkoznak. A siker biztosításának alapja A siker biztosításának egyik legfőbb alapja a helyes munkaszervezés, a feladatok helyes szétosztása és a dolgozókkal való megismertetése. Ez nagy részt meg is volt a nánai gazdaságokban. Főképpen ennek lehet köszönni, hogy a kapások ápolásának mostani szakasza úgyszólván már befejeződött, a cukorrépa egyelése például teljesen. Ámde a közeli hetekben elérkezünk egészévi munkánk gyümölcsének betakarításához és nagyon sok függ attól, hogyan szervezzük meg ezt a munkát, hogy egyetlen szem gabona sem menjen veszendőbe. Sztálin elvtárs 1935-ben a kombájnvezetők értekezletén elmondott beszédében kiemelte, hogy az aratás szezonmunka. amelyre jól kell felkészülni, mert ha idejében, betakarítjuk a termést, mindent megnyerünk, de ha elkésünk, akkor veszítünk. A nánai gazdaságok dolgozói tehát helyesen cselekedtek, amikor követve a hidegvölgyiek példáját, felosztották a munkacsoportok között a feladatokat. a felszerelést, a földet stb. A nánai gazdaságot például három farmra osztották fel, még pedig nánai, nagyudvardi és ebedi farmra. Az első csoport 298 hektárt művel, а II. 344-et a harmadik 251-et s a csoportok ennek megfelelően lettek felszerelve gazdasági szerszámokkal és igavonókkal. Ugyan ekkor szerzödésbelileg biztosítva vannak a dolgozók, hogy a terven felül elért hektárhozamok után megfelelő mértékben pótjutalmazásban részesülnek. Ugyan így van ez most már a többi’gazdaságban is. Ilyen előzmények után került sor az aratással kapcsolatos gyűlésekre is, amelyek magas színvonalán meglátszott, hogy a dolgozók ismerve feladataikat, sokkal jobban szívük ügyévé tették a gyors betakarítást, mint t múltban, amikor még nagyobb hiányosságok mutatkoztak a munkaszervezésben, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy tavaly is többen szép eredményeket értek el. Cél azonban az, hogy ne csak egyesek érjenek el kiemelkedő eredményeket, I hanem minél többen, az összes csoportok. Tartsuk emlékezetünkben, Sztá'in elvtárs szavait: „Az aratás szezonmunka ...” Ebből az a feladat hárul ránk, hogy a termés betakarításának munkájába kapcsoljuk be az öszszes erőket, hogy ne veszítsünk. Ezt j megértették a gazdaságok azon dolgo- I zói is, akik más beosztásban dolgoznak i s így az állattenyésztési, építkezési, gépműhely dolgozói, a gazdaságok kertészei, adminisztratív érői sem fogják tétlenül nézni a mezei csoportok gyors betakarításért vívott harcát, hanem segítségükre sietnek. Az Ilkó csapat ismét versenyre hívta ki a többi csapatokat, melyikük nyújt nagyobb segítséget a mezei csoportoknak. A felhívásra Fazekas elvtárs, a tehenészet fejőgulyása válaszolt és kijelentette, hogy mindannyian segíteni fognak, de elvárják, hogy amikor ők etetés után kimennek a mezőre a mezei csoport tagjai nem jönnek haza, mert így, amit nyernének a vámon, elvesztenék a réven. — Dehogy megyünk mi haza — mondták egyszerre többen is — hiszen aki az aratás idején, vagy a cséplésnél ragaszkodik a nyolcórás munkaidőhöz, az ellenségeink malmára hajtja a vizet. Tudjuk, hogy a termésre ezer veszedelem leselkedik, amíg magtárba nem kerül — toldotta meg Jantosík Sándor csoportvezető. A többiek élénken helyeselték ezt. Mindennek gép a lelke Ha cikkünk elején megemlítettük, hogy a termésbetakarítás sikerének alapja a jó munka szervezés, akkor ehhez még hozzá kell tenni, hogy a jó munkaszervezés is csak így jut kifejezésre, ha jó tartalommal töltjük meg, ha a munkaerőket célszerűen kihasználjuk, főképpen a rendelkezésünkre álló gépeket és fogatokat, hogy azután a szocialista munkaverseny kifejlesztésével a jól kijavított gépek tökéletes kihasználásával, megkönnyítsük s egyben meg is gyorsítsuk munkánkat. Amikor itt tartunk, meg kell néznünk, hogyan készülnek a nagy feladatra, a központi műhely dolgozói a gazdaságok gépeit milyen gonddal és iramban javítják, tehát hogyan biztosítják azt, hogy a gépek valóban legjobb segítőtársai legyenek a mezei csoportnak a szemvesztességnélküli betakarítás harcában. Azt már tudjuk a műhely dolgozóiról, hogy annak ellenére, hogy a gépek javítása valóban erősen leköti őket, ha időre akarnak elkészülni, mégis segítségére siettek a mezei csoportoknak a cukorrépa egyelésénél, szénahordásnál stb. No elöljáróban megmondhatjuk, hogy az említett kisegítő munka nem ment a saját rovására, sőt még egységesebbé kovácsolta össze a dolgozókat a gazdag termésért vívott harcban. Még jobban ösztökéli őket arra, hogy a gépek időben való kijavításával meggyorsítsák a betakarítás munkáit. Az első, amivel találkozunk a jó munkaszervezés. így például amíg Martsek etvtárs a cséplőgép dobját, addig Kollár papa a kazánt javítja. No nem valami öreg papáról van szó, csak így becézik Kollár elvtársat, aki nagy darab ember és mindig jóakaratúan mosolyog, s nagyon szívesen segít a fiataloknak, holott maga sem valami öreg ember. Martsek elvtárs éppen a dobkosár sínéit élesíti egy acélvésővel. Könnyebben menne ez a munka vasgyalúval, no, de ha nincsen, az sem akadály, ha van jő akarat. Ez pedig Martsek elvtársnál meg van, hiszen tizennyolc csapást mér a vésőre a kalapáccsal, míg másfél centit halad előre s mégis gyorsan megy a munka mert nem áldogál fölöslegesen. Amikor megszólítjuk mégis abba hagyja a munkát egy pillanatra. Szinte lelkiismereti urdalást érzünk, hogy zavarjuk, no, de a fiatal dolgozó vidám mosolya megnyugtat minket. — Megy a munka, megy?... — kérdjük. — Megy — feleli Martsek elvtárs. Amikor ilyen formán elindultunk a beszélgetéssel, arra voltunk kiváncsiak, megismertették-e a dolgozókat a feladatokkal és azok elvégzési idejével. Kíváncsiságunkra igenlő feleletet kaptunk, hiszen Jakucs Vince műhelyvezető elvtárs erről jóelőre gondoskodott. Mindenütt ott van, ahol segítségre, vagy tanácsra van szükség. Az egyik dolgozó meg is jegyzi: — Jakucs elvtársnak köszönhetjük, hogy szépen megy a munka. Jakucs elvtárs szerényen elhírátja magáról a dicséretet: L— Mindannyiunk érdeme az — mondja 'és már is megy tovább, mert várja az esztergapad. Mi még néhány szót váltunk Martsek elvtárssal, aki örömmel mondja, hogy 21 nap alatt kellett volna a cséplő dobját kijavíta-' ni, mert sok munka volt rajta és mégis 14 nap alatt végzett vele. Másnap már kimegy az udvarra a kazánjavitáshoz s Kollár elvtárs kerül a szín alá a cséplődobjával. így váltakoznak ugyanis, hogy egymást ne akadályozzák a munkában. Annak pedig, hogy Martsek elvtárs lerövidítette a javítás idejét, kihatása van Kollár elvtárs további munkájára is, merthiszen így hamarabb láthat neki a dob javításhoz. Azt az időnyereséget, melyet a kazán javitásnál ért el, teljesen hasznosítani tudja, ő ugyanis 8 nappal hamarabb fejezte be a kazán javítást. Hasonlóképpen haladnak a többi dolgozók is. Az önkötözőgépek javítását már úgyszólván teljesen befejezték, befejezéshez közelednek a kombájn karbantartói is munkájukkal. A SzIKP X. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy 10 nappal lerövidítik'a javítások idejét. Amikor látjuk ezt a nagy munkalendületet, akkor nem kételkedünk abban, hogy időben készen lesznek az összes gépek javításával s kötelezettségvállalásukat teljesítik. Akiről sokan beszélnek, mégis kedvesen ismerik Ahhoz, hogy a központi műhelyben a javítási munkák jól haladnak előre, bizony nagy mértékben hozzájárult Magács János elvtárs a műhely ezermestere is, akinek eddig annyi különféle újítása volt, hogy az elvtársak hirtelenében nem is tudták felsorolni. Egy azonban bizonyos, hogy Magács elvtárs újítása nélkül sokszor megakadna a munka, mert a hengerfejtől kezdve a kormány perselyen keresztül egészen a különféle anyacsavarokig mindent elkészít. Félóra alatt újítás révén 32 anyacsavart készít el hulladék anyagból. Altalábavéve mindent hulladék anyagból készít s' így ezreket takarít meg. Nagy hiba, hogy eddig még nem számították ki, hogy mennyit jelent a megtakarítások összege és hogy újításait nem adják tovább. Igaz, hogy Magács elvtárs nem szeret dicsekedni, de most nem is erről van szó. Az újítóknak jutalom jár azért, hogy újításaikkal gazdaságosabbá teszik a termelést. Meg azután az összes dolgozók közkincsévé kell tenni a jó munkamódszereket, az újításokat, hogy ezek a többi dolgozóknak, műhelyeknek segítségére vállhassanak. Reméljük most már Magács elvtársról nemcsak sokan fognak beszélni, de sokan meg is ismerik nagyszerű újításait. Ez főképpen a vezetők dolga s bizonyára ezt ők is belátják. Amikor búcsúzunk a műhely derék dolgozóitól odakint ismét találkozunk Kollár és Martsek elvtársakkal, akik éppen a helycserét beszélik meg, miközben kicserélik egymás tapasztalatait. Erre szükség is van, mert a maguk által kijavított gépekkel csépelnem majd és elsőrendű érdekük, hogy üzemzavar miatt gépük egy pillanatr. se álljon meg. ’ Miklya János 9 A nagymegyeri gazdaságok az idei aratást kombájnokkal végzik el A nagymegyeri állami birtok gazdaságai befejezés előtt állanak az aratási előkészületekkel. Minden gazdaságban kidolgozták az aratási és cséplési terveket, szétírták a feladatokat minden munkacsoportra és csapatra': majd részletesen megvitatták azokat a dolgozókkal. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a gépek javításának befejezésére, hogy kellő időben minden gép üzemképesen álljon a dolgozók rendelkezésére. Már megjavítottak minden önkötözőt, s egy kivételével minden gőzekét és cséplőgépet. Ugyancsak nagy gonddal készülnek a kombájnok bevetésére. Az idén ugyanis a birtokon lévő Stalinec-б kombájn mellé még további kombájnokat kapnak, úgyhogy a gabona nagyobb részét kombájnokkal takarítják be. A gazdaság kombájnja már teljesen készen áll a munkára. Erről a képünkön látható Takács és Uhrovics, valamint Fülóp és Szalay elvtársak még idejében gondoskodtak, akik nagy gonddal készítették elő az aratásra a nagyszerű szovjet gépet A gazdaságok dolgozóinak köfelezettségvá líalása a SzIKP X. kongresszusa iiszteleiére Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusát állami gazdaságok dolgozói az eperjesi kerületben is értékes kötelezettségvállalásokkal tisztelik meg. így például Török elvtárs a strázskei gazdaság mezei csoportjának vezetője a csoport tagjaival együtt kötelezte magát arra, hogy 20 hektár burgonyát 10 nappal hamarabb kapálják meg, ugyancsak 27 hektár cukorrépát 5 nappal hamarabb sarabolnak meg és egyelnek ki, mint azt a tervük előírja. Az agrotechnikai határidő lerövidítésével a gazdaság dolgozói megteremtik a feltételeket «arra, hogy 300 mázsa cukorrépát érjenek el hektáronként, arniáltal a tervezett hektárhozamot 30 mázsával túlszárnyalják. A prosenicei mozgalom elve alapján gondozott hektárról pedig 550 mázsa cukorrépatermést takarítanak be. A takarmány oecsapatok vezetői, mint Luscsák Anna, Bisach Zsuzsanna és Firkál Ilona arra kötelezték magukat, hogy csapatjaik tagjainak segítségével az összes takarmányok kaszálását 4 nappal hamarabb befejezik, mint azt a tervük előírja. A lekaszált takarmányt szárítókon szárítják, hogy minél jobb minőségű takarmányt nyerjenek. Hasonlóképpen a sztankovcei gazdaságban is értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntik a dolgozók a SZLKP X. kongresszusát. Stefancsík csoportjának tagjai 4 nappal hamarabb befejezték a dohánypalánták kiültetését. Ugyancsak három nappal lerövidítették a dohány, burgonya és takarmányrépa kapálását Is. A kombájnok döntő szerepe az idei aratásnál A nyitrai kerület állami gazdaságai jól felkészülnek az aratásra A tavaszi munkák II. szakaszának elvégzésére a nyitrai kerület állami gazdaságai jól felkészültek. így például a fű- és herefélék kaszálására 375 kaszálógép áll rendelkezésre, melyet 100 százalékra idejében megjavítottak. Ugyancsak az összes kapások ápolását az agrotechnikai határidőn belül elvégzik. Arra az esetre, ha az időjárás kedvezőtlenné fordulása következtében e munkálatok befejezésének sikerét késedelem veszélyeztetné, számos gazdaság sorátvágó gépeket helyezett tartalékba, hogy ezek segítségével meggyorsítsák a munkát. A saraboláshoz szükséges gépeket a gazdaságok saját műhelyeikben készítették el, amelyekkel naponta 10 hektárnyi répát lehet megsarabolni. Ilyen felkészültség után hasonlóképpen igyekeznek biztosítani a gazdaságok dolgozói a nyári munkálatok gyors lefolyását, mégpedig úgy, hogy egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe. Az idei aratásban több mint 16 kombájn siet a dolgozók segítségére A kombájnok gabonatartályait úgy igazítják át, hogy a gabonát ne kelljen átrakni a vontatókocsikba, hanem egyenesen zsákolják. Ennek kö vetkeztében minden kombájnnal a szezon alatt 37 óra időt takarítanak meg, ami megfelel 37 hektár gabona aratása és kicséplése idejének. Minden kombájn után szalmaprést akasztanak, ami lehetővé teszi, hogy a kasza után nyomban végrehajtsák a tarlóhántást. így tehát a szalma préselése és a gabona automatikus zsákolása következtében nagy munkát takarítanak meg, ugyancsak számos munkaerőt, amiáltal a kiadások lényegesen csökkennek. Az egész kerületben az elmúlt hét végéig az önkötözőgépek több mint 75 százalékát kijavították. A hátralévő javítást is e napokban elvégzik. Az önkötözögépkezelők alapos oktatást kaptak, úgyhogy minden feltétel meg van arra, hogy munkájuk lényegesen megjavul. Egy kombájn szezónteljesftménye 165 hektár, az önkötözőgépé 60 hektár lesz. A feladatokkal előre megismertették a traktorosokat, a kombájnvezetőket és önkötözőgépkezelőket. A cséplőgépek javítása is jól halad, úgyhogy legkésőbb június l?-ig az egész kerületben minden gép meg lesz javítva. A javítási munkálatokkal legjobban halad a bajcsi és nánai állami birtok, ahol június 10-ig minden gépet kijavítanak. A gazdaságok egyébként jóelőre gondoskodnak a tarlóhántás gyors elvégzéséről is. E célból eddig 75 ekeagregátot szerkesztettek. Igyekeznek a munkát úgy megszervezni, hogy a kasza után nyomban végrehajtsák a tarlóhántást és utána a takarmánykeverékek vetését, önkötözögépekből 36 kettős aggregátot állítanak össze és 45 eketben a cséplésnél a Bredjuk-módszer szerint csépelnek. Az aratás és cséplés ideje alatt a? összes állami birtokon mozgó-műhelyek állnak a dolgozók rendelkezésére, hogy így minél rövidebb idő alatt kijavíthassanak minden előforduló hibát. Mindehhez még annyit kell hozzáfűznünk, hogy a javítási munkák jó haladása ellenére is még nagyobb erőfeszítést kell kifejteni annak érdekében,. hogy minden gazdaságban ne június 15-ig, hanem hamarébb tegyenek üzemképessé minden gépet, hogy elég idő legyen kipróbálásukra és így biztosítsák az idei termés szemveszteségnélküli gyors betakarítását. Ugyancsak már mostan minden gazdaságban ki kell fejleszteni a szocialista munkaversenyt, amely — mint számos példa bizonyítja — a tavaszi munkák 1. és II. szakaszában nagymértékben elősegítette az összes munkák jó és gyors elvégzését és ugyanúgy döntő mértékben hozzájárul a gabonatermés időben való betakearításához is.
