Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-31 / 22. szám

1953. május 31.

Kié az elsőbbség?

Beszélgetés Juhász elvtárssal, a munkaérdemrenddel kitünteteti traktorossal

8

Földinftrös

traktora Hornosa m к к ívei

Az aratási munkák előkészületeinek jegyében

A pozsonyi kerület gépállomásainak agronómusai értekezletet tartottak, amelyen résztvett Kondáé elvtárs, a KNB kiküldötte is. A kiküldött ismertette azokat a feladatokat, amelyek az aratási és cséplési munkák megindulásával gépállomásainkra várnak. Az értekezlet reggel 8 órától este 5 óráig tartott. Főképpen a növényápolással, takarmánybegyüjtéssel, az aratásra való felkészüléssel, a kombájnokkal való aratás és csépléssel és ezek észszerű elosztásával, a vetőmagalap biztosításával foglalkoztak.

A gépállomások agronómusai a kerület küldöttének szóbeli jelentést tettek és a felmerülő hiányokat a gyűlés keretében orvosolták. A növényápolási teendők a többtermelés szempontjából különös jelentőséggel bírnak és éppen ezért az értekezlet elhatározta, hogy

a szövetkezetek kapásnövényeit gépesítés segítségével munkálják meg, hogy ezzel is megkönnyítsék a szövetkezeti tagok munkáját.

A kerületi gépállomások azonban kifogásolták azt, hogy a megígért aggregátokat még mindig nem kapták meg. Takarmánybetakarítással kapcsolóiban különös gonddal foglalkoztak a szövetkezetek állattenyésztési feladataival és a megfelelő, takarmányalap biztosításával. Az idén a már bevált két kaszálógépből álló aggregáttal sokkal hatásosabb segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek, mint a múltban. Az arató- és cséplőgépek javítása már mindenütt befejeződött. Néhány elevátor vár csupán befejezésre.

A legnagyobb feladatok egyike a meglévő kombájnok észszerű kihasználása, amelyre az idén a legnagyobb gonddal felkészültek. Gondoskodtak megfelelő szakmunkásokról is. Az északi vidékeken lévő gépállomások kombájnjai segíteni fognak a déli vidékek aratási és cséplési munkáiban, mert náluk az aratás csak későbben kezdődik. A déli vidékeken lévő gépállomások pedig munkájuk elvégeztével segítségére sietnek a későbben arató állomásoknak, úgyhogy minden egyes traktorra legalább 160 ha aratás és cséplés elvégzése esik.

Az összes gépállomások, — egy kivételével, — mind bevezették a kombájnnal való aratást.

A melčicei gépállomás azonban nem törődött a kombájnnal való aratással. A körzetében lévő szövetkezetek kö-A szenei gépállomáson szürkére festett kombájnok szépen egymásmellé sorakozva várják az aratás megindulását. A gépállomás több új kombájnt kapott, úgyhogy az idén jóval nagyobb felkészültséggel indul az aratásnak, mint tavaly. A gépállomás szerelői a tavalyi kombájnokat gondosan megjavították. Igaz, hogy sok javítás nem akad rajtuk, de azért a rendes műszaki karbantartást itt is el kell végezni. A körzeti agronómusok a szövetkezetekkel szerződésilep biztosították a kombájnokkal való aratást és csépi ést és most már csak Gabriska Mihá!yon, az állomás főagronómusán a sor, hogy ismertesse a kombá nmunkák tervét.

Gábriska elvtárs tisztában van a feladatával. Széles, vonalozott fehér ívet vesz elő tele nevekkel és számokkal és ahogy kiderül, a kombájnok pontos munkatervét tartalmazza. A gépállomásnak megfelelő mennyiségű kombájnja van és ezek kombájnistái már most tudják, hogy hol fognak aratni. A terv szerint az ,.A” jelzésű kombájn a nagyfödémesi szövetkezeti földeken 159.1 hektáron fog aratni és csépelni A ,,B" jelzésű kombájn a jókaiaknak segít és a terv szerint 161.9 hektárt fog learatni. A „C” kombájnnak Borsán kell aratnia, de a borsaiak nem biztosítottak annyi munkát a kombájnnak, mint amennyit kellett volna, így hát a szomszéd jánosházi tagok gabonáját is learatja. — Így az összes learatandó terület 154.4 hektárt tesz ki, amelyet mindkét szövetkezet szerződésileg biztosított. Ezekben a községekben kombájn az idén fog először aratni. A királyfal szövetkezeti tagok 164.2 hektárra kötöttek szerződést, amelyet az állomás a „D” jelzésű kombájnnal fog elvégezni A szenei szövetkezet tavaly is kombájnnal aratott, de az idén elhatározták, hoevha csak egy mód is van rá, nem fognak bizony kézzel aratni.'A gépállomással 193.9 hektár learatására kötöttek

zül egy sem fog aratni kombájnnal, amit Matila elvtárs az állomás agronómusa hanyagsága és nemtörődömsége okoz. Matila elvtárs nem igyekezett a szövetkezet tagjait a kombájnnal való aratásra megnyerni. Azzal akarja menteni magát, hogy a gépállomás terepviszonyai nem felelnek meg a kombájnnal való aratásra. — Kondáé elvtárs azonban rögtön megcáfolta ezt az állítását és kijelentette, hogy tavaly már arattak és csépeltek ezen a terepen is kombájnnal és nagyon szép eredményeket értek el. Igaz, hogy csak kezdeti cséplés volt, a kombájnok még nem voltak befutva, de az idén már minden előfeltétele megvan a legsikeresebb cséplésnek. Matila elvtárs súlyos hibát követett el azáltal, hogy a gépállomás körzetében nem biztosította a kombájnnal való aratást és őt terheli a felelősség azért is, hogy a szövetkezeti tagjaink nem mentesülnek a nehezebb munkáktól.

Kondáé elvtárs az agronómusok elsőrendű feladatává tette a szövetkezetek vetőmaggal való ellátását. Minden szövetkezetnek saját vetőmagalappal kell rendelkeznie és nem szabad olyan eseteknek megismétlődniök, mint a múltban előfordultak.

Az értekezlet foglalkozott azzal a tűrhetetlen állapottal is, amelyek egyes gépállomásokon a pótkocsik nyilvántartásában mutatkozik. A pótkocsik szerte-szét vannak, sokszor azt sem tudják, hogy hol. Csak nehezen tudják őket fellelni és ilyenkor kiderül, hogy a pótkocsi teljesen hasznavehetetlen.

A pótkocsikat ép úgy rendben kell

tartani, mint magát a traktort és a

gépjavítási tervbe a pótkocsikat is

be kell venni.

Az értekezleten pontosan megállapították azt is, hogy melyik gépállomás melyiket segítse. Ahol több traktorra van szükség, ott az üzemi együttműködés keretében kölcsönösen kisegítik egymást. Voltak állomások, ahol pótkocsihiány mutatkozott. Ezeket kisegítették azok az állomások, amelyeknek elég pótkocsijuk volt. A kombájnokat is úgy osztották el, hogy már minden állomás előre tudja, hogy szükség esetén kitől kaphat segítséget. Az értekezleten kiderült az is, hogy vannak még a csütörtöki állomáshoz tartozó szövetkezetek között olyanok, amelyek mellőzni akarják a kombájnnal való aratást. A politikai

szerződést, amelyet az ,,E” jelzésű kombájn fog learatni. A sárfőiek eleinte bizalmatlanok voltak a kombájn iránt, de nézetük megváltozott, mert az idén 155.6 hektárt kombájnnal fognak learatni. A rétetek nem tudták egymaguk a kombájnt teljesen lekötni és ezért a magyarbéliekkel egyeztek meg. így 136.5 hektárra kötöttek szerződést. — A nagygurabiak Pavlovicéve! szövetkeztek és így összesen 212.1 hektárra kötöttek szerződést. Itt a „H” kombájn dolgozik majd. Ez a kombájn kapta a leggyengébb feladatot, de ha időben elvégez, segítenie kell a többi kombájnnak. A csataiak a „Ch” kombájnnal aratnak és

159.9 hektárra szerződtek.

A fentiekből világosan kitűnik, hogy a szenei gépállomás a kombájnok aratási tervét a legrészletesebben kidolgozta. Sőt Gábriska elvtárs azt is kiszámította, hogy melyik községben fog az aratás legkorábban megkezdődni, ö már tapasztalatból tudja, hogy hol fog a gabona legkorábban beérni, így Jókán, Nagyfödémesen és Magyarbélen indulnak meg az aratással.

A terv végrehajtása biztosítva van azáltal is, hogy Holicsról 2, és Csankovcéről pedig egy kombájn jön a szenciek segítségére, úgyhogy semmiféle fennakadás nem fordulhat elő. A feladatok elvégzése után a szenciek segítenek.

Az aratást az őszi árpával kezdik meg, mert ez sokszor 4—6 nappal korábban érik be, mint a többi gabona.

A kombájnok napi tervezett feladata 16.6 hektár, amely bizony nagyon szép átlagteljesítmény lesz. — Egy kombájnra átlag 166.7 hektár gabona learatása és cséplése esik.

Gábris elvtárs a kombájnok aratási és cséplési tervével kapcsolatban megemlíti, hogy az egyik fő törekvésük a kombájnok minél tökéletesebb kihasználása és az aratás és cséplés mielőbbi befejezése. E cél elérése szempontjából bevezehelyettesekre ezen a téren még nagy feladat vár.

Szövetkezeti tagjaink sok helyen még nincsenek tisztában a kombájnnal való aratás és cséplés óriási jelentőségével

és éppen ezért meg kell őket győzni. A gépállomás egyébként 550 haktárra a kombájnnal való aratásra nem kötött szerződést. Sipos elvtárs, a csallóközcsütörtöki gépállomás agronónómusa sérelmezte, hogy a megrendelt tarlóhántó ekéket és répacsokrosítógépeket még nem kapta meg. A nagyszombati gépállomásnak több kombájnja van, amelyek részére a munka biztosítva van, azonban kérte a csütörtöki gépállomást arra, hogyha munkáját elvégzi, jöjjön kombájnjaival segítségére. A szenei gépállomás megfelelő mennyiségű kombájnnal rendelkezik, amelyek foglalkoztatása biztosítva van. A gottwaldoyi gépállomás megígérte, hogy amennyiben az itteni gépállomásoknak segítségre lesz szükségük, azt minden további nélkül megadja.

A stomfai gépállomás bejelentette, hogy június 1-re tervezi az aratás megkezdését. Először az ősziárpát aratják le, mert ez érik be leghamarabb. Azután sorrendben aratják a többi gaborát. Hét kombájnjuk van, amelyek jó munkamegszervezéssel eiegendők is lesznek. Az értekezlet a tarlóhántás fontosságával is foglalkozott és elhatározták, hogy azt maradéktalanul elvégzik. Ahol nincsenek megfelelő tarlóhántógépek, ott az állomás hánlókat készít.

Mindenekelőtt minden gépállomás a saját lehetőségeit igyekszik kimeríteni,

azonban szükség esetén igénybeveszi más állomások baráti segítségét is. Dömény elvtárs, a Dunaszerdahelyi gépállomás agronómusa megemlítette, hogy 15 aggregátot kapott, azonban ezek nem teljesek és némely alkatrész hiányzik róluk.

Az idei aratásnál tekintetbe kell venni az áramkorlátozás! rendeletet is és ezért mozgósítani kell az összes hajtó gépeket, amelyek verő hajtásra alkalmasak.

A kerületi agronómusok összejövetelén az állomások küldöttei kicserélték gazdag tapaszatalataikat és ezek figyelembevételével felkészülnek az idei aratási és cséplési munkákra.

_fy_

tik az óraütemterves munkabeosztást, amely a fentieket teljes mértékben biztosítja.

Az önkötözőgépeknél is újítást vezettek be, amely abból áll, hogy a traktor nem egy, hanem két önkötözőgépet vontat. így jelentős időt és üzemanyagot takarítanak meg. Nagy baj azonban az, hogy 40 ilyen aggregátot kértek és csak 26 darabot kaptak meg, de ezekből is csak 16 teljes, a többiekből hiányzik a hajtólánc.

(fy)

Given új kombájnvezető

A multévi sikeres kombájn-aratás után ebben az évben a lehető legnagyobb mértékben igénybe akarjuk venni a kombájnok munkáját, hogy ezzel is megkönnyítsük szövetkezeti tagjaink munkáját. Ezt azonban csak úgy tudjuk megvalósítani, ha újabb kombájnistákat képezünk ki, akik aztán átveszik a meggyarapodott kombájnállományunk vezetését.

Ebből a célból a szlovákiai gépállomások Brunovcén 2 hónapos tanfolyamot rendeztek, ahol a hallgatók alapos elméleti és gyakorlati kiképzésben részesültek. A tanfolyamon 19 szlovák és 31 magyar nemzetiségű hallgató vett részt .amely március 15-én kezdődött és május 15-én fejeződött be. A vizsgákon résztvett Szigli elvtársnő is a csallóközcsütörtökl gépállomás kombájnist anője.

A tanfolyam 50 hallgatója közül a tananyag szakrészéből 45 kitűnő, 5 pedig dicséretes osztályzatot kapott. A tananyag politikai részéből pedig 20 hallgató kitűnő, 30 pedig dicséretes osztályzatot nyert. A tanfolyamból új emberek, a szocializmus jövő élmuhkásai kerültek ki, akik résztvesznek a falu szocialista felépítésében.

A nagyfödémesi traktorosbrigád udvarán éppen most folyik a gépek ellenőrzése. A tavaszi munkálatok' túlnyomórészét már elvégezték. Csak a növényápolási munkák egy része van hátra. A traktorosaink ezt a kis átmeneti szünidőt most arra használják fel, hogy a gépeket tüzetesen átvizsgálják, nincs-e berágódva valamelyik tengely, vagy nem fordult-e elő véletlenül valamilyen nagy óbb méretű kopás, amely azután a további feladatok elvégzését veszélyeztetné.

Fontos feladat ez, mert rohamosan közelednek ß nyári aratási és cséplési munkák és a gépeknek erre az időre kifogástalan üzemképes állapotban kell lenniök. Az olajat is kicserélik, tisztítanak, javítanak. A traktorosok már tudják, hogy milyen fogyatékosságokat kell kiküszöbölni. A gépek március 1.-től szüntelenül dolgoztak és háromhavi folytonos éjjel-nappali munka után rájuk fér egy kis javítás. A javítások azonban inkább karbantartási jellegűek. Ezeket traktorosaink sajátmaguk végzik, úgyhogy a gépeket nem kell az állomásra vontatni.

A LEGNAGYOBB ELISMERÉS

Az udvar közepén egy DT-35-ös mintájú hernyótalpas gép áll. Két traktoros szorgoskodik rajta. Az egyik kb. 30 éves lehet, középtermetű, vállas ember, az arca piros és majd megcsattan az egészségtől. A másik traktoros alig van húszr éves, gyengébb testalkatú. Mindketten a munkába merültek. A hernyótalpas futóművét javítják. — Ahogy megtudtuk, az idősebb Juhász Pál, a nemrég munkaérdemrenddel kitüntetett traktoros. Most is oly nyugodtan dolgozik, mint azelőtt. A nagy kitüntetés nem zökkentette ki mindennapi munkájából. Éppen ellenkezőleg, még jobban törődik a géppel. Juhász elvtárs szereti a gépet. Ezzel kel fel, ezzel dolgozik és ezzel is megy aludni. A gép úgyszólván a második énje, amelyre úgy ügyel, mint a saját egészségére, Az ilyen odaadó és szorgos munkáért, amely nála minden téren és minden vonatkozásban megvan, megkapta a legnagyobb elismerést, amit csak egy traktoros kaphat, a nép elismerését, a munkáérdemrendet.

— „Gép iránti vonzódásomat már gyermekkoromból hoztam magammal, hiszen mezőgazdasági iskolát is végeztem. Ehhez a munkához mindig kedvem volt és a célomat csak most értem el” — mondja Juhász elvtárs, aki most 29 éves. Kisparasztcsaládból származik. Hárman voltak testvérek, akik közül ő a legöregebb. A földet még gyermekkorában megszerette és azóta is hű maradt hozzá. Nős és három gyermeke van, akik a traktoros édesapjukra nagyon büszkék. A legidősebb, ha megkérdezik, hogy ki az édesapja, akkor büszkén feleli — „traktoros” — és ezt olyan hangon mondja, amelyből az tűnik ki, hogy a gyermekek a traktorost tartják a falu legelső emberének. Édesapjuk munkábamenet felveszi őket a traktorra és végigviszi őket Nagyfödémes utcáin. — A többi gyermek pedig majd elsorvad az irigységtől. Aznap este meg is kérdezik édesapjukat, hogy — „Apuka, te miért nem vagy traktoros”.

ÜZEMZAVAR NÉLKÜL

Juhász elvtárs már 1948-ban résztvett a traktorosok előkészítő tanfolyamán és később, amikor Nagyfödémesen az EFSz megalakult, a szövetkezet traktorosa lett. 1952-ben lépett a brigádba, amely alkaldmmal VT-54-es géphez kapott beosztást. Két műszakban naponta 10—12 órát dolgozott. Munkatársa Orbán György, alig húszéves traktoros. Dacára annak, hogy gépe éjjel-nappal dolgozott, említésre méltó üzemzavara mégsem volt. Gépével 205 százalékos teljesítményt ért el. Ugyanezen a gépen Orbán elvtárs a második műszakban 203 százalékra végezte el a feladatát, vagyis csak két százalékkal maradt el a munkadíjjal kitüntetett Juhász traktoros mögött.

Juhász elvtárs a nálánál 10 évvel fiatalabb munkatársával a legnagyobb egyetértésben dolgozik és hogy Orbán e'űtdrs ilyen szép eredményt ért el, ebben nem kis része van Juhász elvtársnak is. A gépet a második műszak megkezdése előtt mindig üzemképes állapotban adta át, úgyhogy késedelem nélkül folytathatta munkáját. Ha napközben valami rendellenességet észleltek a

gépnél, mondjuk, hogy valamelyik csapágy melegedett, ezt mindig kölcsönösen megmondották egymásnak. Így aztán elejét vették minden meglepetésnek. Juhász elvtárs az együttműködés terén példát mutatott a többi traktorosnak, hogy

hogyan kell a gépet karbantartani ott, ahol két műszakban dolgoznak.

FONTOS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS

Juhász elvtárs az elért sikereit is az egészséges együttműködésnek tulajdonítja és szerénységében anynyira megy, hogy minden sikerét Orbán elvtárs lelkiismeretes munkájával magyarázza: „A 205 <. izalékos magasteljesítményt csak azért értem el, mert Orbán elvtárs a második műszak végeztével mindig rendben adta át a génét, úgyhogy nyugodtan tovább dolgozhattam. Ha olyan munkatársam lenne, aki a géppel nem úgy törődne mint én, úgy soha ilyen eredményt nem értem volna el” — jelentette ki Juhász elvtárs. Ezzel a mondattal az együttmunkálkodás legnagyobb bizonyítékát adta és ahogy mondja, még a kitüntetést is Orbán elvtárs lelkiismeretes munkájának köszönheti.

Orbán elvtárs ugyanilyen lelkesedéssel beszél Juhász elvtársról. — „Őneki köszönhetem, hogy nem egész egy év alatt megismertem a gép minden egyes alkatrészét. Ma már tisztában vagyok a gép minden csinja-binjával és ha valami üzeoizavar előfordul, mindjárt tudom, hogy hol kell a bajt keresni. Hogy a gépkezelésben ilyen gyakorlatra tettem szert, ezt csak Juhász elvtárs jóakaratának köszönhetem” — hárítja el az elsőbbséget magától Orbán elvtárs ...

AMI SOK HELYEN HIÁNYZIK

Tény az, hogy ez a két ember olyan szoros barátságban dolgozik egymással, mintha édestestvérek volnának. Juhász elvtárs azt állítja, hogy minden sikerét Orbán elvtársnak köszönheti, aki a gépet épp úgy kezeli, mint ő. Orbán elvtárs ugyanezt fordítva mondja, vagyis, hgy 203 százalékos teljesítményét Juhász elvtársnak köszönheti. Az értékelésnél is ugyanez volt a helyzet. Az értékelő bizottság sehogyan sem tudott határozni. Orbán elvtársnak minden olyan jó tulajdonsága megvolt, mint Juhász elvtársnak és éppen csak az a két százalékos különbség választotta el őket. Ez pedig nem is volt komoly különbség. Az értékelés azonban csak akkor vált körülményessé, amikor Juhász elvtárs úgy nyilatkozott, hogy az elért eredményekben, amelet ők ketten elértek, nagyrésze van Garay elvtársnak is, a brigád vezetőjének.

— „Ha a munkát nem szervezi meg a brigádvezető olyan jól, mi sem lehetnénk az elsők között” — jelentette ki Juhász elvtárs.

Garay elvtárs képességeit a járás is elismerte és -- értékelő bizottság a járás legjobb traktor osbrigád-vezetőjének ismerte el. Ügylátszik Juhász elvtárs állításában sok igazság van. Ugyanezt m.ondja Orbán elvtárs is. Viszont Garay elvtárs a brigád elért eredményeit a traktorosok leleményesséaének tulajdonítja és így bizony nagyon nehéz megállapítani, hogy ki az első az elsők között.

Az értékelő bizottság Juhász elvtársat ismerte el a járás legjobb traktorosának és öröme — ahogy mondja — csak akkor lenne teljes, ha Orbán elvtársat is, aki csak két százalékkal maradt el mögötte, hasonló kitüntetés érné.

Fury József.

A szenei gépállomás már felkészült a kombájnokkal való aratásra