Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-17 / 20. szám

1953. május 17. 7 tíabatt Fnld'mtivps Drájia kincs nekünk a szövetkezet A Földművelésügyi Megbízotti Hiva­­ta. meghívására érkeztünk Felsószeli­­re, ahol tanúi lehettünk a nadszegi és a felsoszeli szövetkezet közti folyó pá­­rosverseny egyik fordulója ellenőrzé­sének, illetve értékelésének. Ez a for­duló, a két hét alatt elvégzett tavaszi munkai foglalta magaban. Amint a reggeli órákban megérkez­tünk, egy kendős öreg asszon fordul felénk — Hát megérkeztek? — kérdi mo­solyogva. — Meg hát. Az öregasszony, mintha ezzel a vá­lasszal megelégedett volna, nem szól többet. Szorosabbra húzza vállán a kendőt, mert ezek a májusi napok eső után még kissé hűvösek, ráncos arcán a mosoly nagyjelentőségűén szétterül, mintha azt akarná mondani, hogy ó mindenről tud, hogy ő mindenbe be van avatva... és már siet is el, mert vala­kinek el kell mondani ezt a hírt, hogy a versenybizottság megérkezett. Bi­zonyára az unokájának mondja el, aki még nem jár iskolába ... mert az is­kolakötelesek tanulnak, a felnőttek pe­dig kint dolgoznak a mezőn. A község utcája teljesen néptelen, e reggeli órákban nemcsak a fogyasz­tási szövetkezetnek nincs munkája, de a trafikos is tétlenül üldögél. és munkájukat éppúgy, mint Szabóét siker koronázta. Arra a kérdésre, van-e verseny a fe­jők között. Nagy elvtárs azt válaszolja, hogy ha itt lennénk a fejésnél. akkor látnánk, hogy milyen izgalommal lesik egymás eredményeit és bizony, ha egyik fejő teljesítményével lemarad, már is fut vissza sajtárjával egy-egy jobb, megbízható tehénkéjéhez, masz­kírozza, simítgatja tőgyét, csakhogy kicsalja azt a fél vagy egy liter te­­jecskét, amellyel lemaradt. Felsőszé­lül ma az a helyzet, hogy egyetlen fe­jő sem akar lemaradni, mindegyik elő­re tör. az élre. Magukkal a fejőkkel nem lehet most tárgyalni, mert a zöme, mihelyt meg­fejte, megetetette az állatait, kiment a határba, ahol sarabolják vagy egyelik a 27 ár répát, amely a szövetkezet minden tagjának egész évi megműve­lésre jutott. Hasonló a helyzet a ser­tésetetőknél is, egyiket sem látjuk sem a hizlaldában, sem a fiaztatóban, mind kint van a 'répaföldeken, ahol vég­zik a sürgős munkákat, hogy a szö­vetkezet idejekorán befejezhesse a ta­vaszi munkák II. szakaszát. A Szabó házaspár Az igények növekedését ma már ha­zánk valamennyi községében felfedez­hetjük. csakhogy a fejlődés a szemlél­tető mozzanatait mindenki más, má­­módon juttatja kifejezésre. Tény, hogy Szabó Béla, az etető, aki most felesé­gével együtt itt dolgozik a répaegyelés­­nél. merőben máskép fogadja a fény­képészt. Májusi napfény ragyog a mo­solygó házaspár arcán, amikor a gép elé áll. Az asszony nagyhirtelen ledob­ja magáról munkaköpenyét, gyors moz­dulatokkal csinosítja magát, megigazít­ja kendőjét, haját és kész ... jöhet a felvétel. Szabó, munkájával kapcsola­tosan ezeket mondja: — Munkám eddigi eredményével meg vagyok elégedve, különösen amió­ta áttértem Malinyinova módszerére és módomban van képességeimet egyre tökéletesebbre fejleszteni. Mert ez úgy van ennél a módszernél, hogy nemcsak a tehenek tejhozama, hanem az em­ber képességei is gyorsan feljavulnak. Vannak nálunk is még olyan fejők, akik azt mondják, hogy az én tehe­neim azért adnak több tejet, mert job­bemondó éppen most hívja fel a trak­tor utasainak a figyelmét büszkesé­gükre, a kenderre, amit több mint 50 hektárnyi területen vetettek el. He­lyénvaló, ha itt megemlítjük, hogy a kalászosokat több mint 700 hektáron keresztsorosan vetették, kukoricájuk meghaladja a 200 hektárt és cukorré­pájuk ugyancsak 201 hektárt tesz ki. Két heti tavaszi munka értékelésénél« vitája Már jó mélyen benne vagyunk a dél­utáni órákban, mire a bírálóbizottság összeül amely a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal, a járási nemzeti bizottság küldötteiből, továbbá Nád­szeg és Felsoszeli szövetkezeteinek vezetőségéből tevődött össze. Divicsan elvtárs, a felsöszeliek elnö­ke felszólítja a nádszegieket, hogy szóljanak hozzá érdemben a vitához. ♦Mondják meg őszintén, mi tetszett és mi nem tetszett nekik itt, mert csak­is a becsületes, építő kritika révén ta­nulhatják meg, hogyan, miképpen kü­szöböljék ki a hibákat. Hasonlóképpen a megfigyelőket, a vendégeket is arra kéri, hogy mondják meg észrevételei-A megfigyelő Annál népesebb azonban a szövetke­zet irodája. Ott ülnek most kissé iz­gatottan az érdekeltek, nemcsak a két szövetkezet vezetőségi tagjai, hanem ott ül Puskás elvtárs is, az alsőfalusi szövetkezet elnöke, mint megfigyelő. Látszólag igen szerényen, egy vendég udvarias magatartásával ül a felsösze­liek és a nádszegiek között, de az igaz­ság az, hogy ő is érdekelt fél. A most lejátszódó események, a verseny ered­ménye igen közelről érintik nemcsak őt. hanem az alsőfalusi szövetkezet valamennyi tagját. Az a helyzet, hogy Alsószeli és Felsőszeli között minden téren egy csendes, de szívós verseny folyik, igaz, hogy pontok és szabályok nélkül, viszont annál több megfigye­lővel. Nincs és nem is történhet vala­mi az egyik községben, amiről a másik község idejekorán tudomást ne szerez­zen. Ilyen körülmények között a “két község közötti kapcsolat kissé feszült, különösen most, amikor a jelek azt mu­tatják, hogy Felsőszeli szövetkezete sokkal előbbre van. mint az alsósze­­lieké. A jelek mutatják, enyhe kifejezés, mert az igazság az, hogy az alsósze­­liek sokkal jobban ismerik a felsösze­­li szövetkezet hibáit és erényeit, mint maguk a felsöszeliek. Semmi sem ke­rüli el a figyelmüket, mindent látnak és mindenről tudnak, ami ott történik, mert állandóan résen vannak. Ennek ellenére állandó meglepetések érik őket. így tavaly a május elseje felvonuláson, a galántai járásban az alsószeliek a második, míg a felsösze­liek az első helyre verekedtek fel ma­gukat. Ezt a súlyos vereséget nehezen viselték el és érthető volt Virág De­zső elvtárs felháborodása, amikor ki­jelentette az elvtársak előtt: — Több mint harminc esztendő ke­resztül mi voltunk mindig az elsők a járásban és most éppen Felsőszeli köz­sége, amely mindig csak kullogott u­­'ánunk, mégis az első helyre került. Elvtársak, a hibát saját magunkban kell keresnünk. Virág elvtárs akkori kijelentésében kétségtelenül az igazság magva rejlett. Ez érvényre jutott a verseny értékelé­sénél !?. amikor Puskás elvtárs meg­tette szerény észrevételeit. A szemle megkezdődik . . . Először megtekintjük a felsöszeliek állatállományát. Égy kisebb istállóba jutunk, ahol ragyogó tisztaság, rend uralkodik a tehenek körül. Az istálló szomszédos helyiségében egymásmel­len sorakoznak a borjak üres ketre­cei, kin. a szabadban, egy körülkerí­tett térségén futkosnak a szellös bor­júnevelés egészséges, jólfejlett példá­nyai. Ebben a példásan tiszta istállóban Szabó Béla 12 tehenet és 4 borjút gon­doz a tegújabb szovjet módszerekkel. Szabó elvtárs ez év márciusától áttért a Malinyinova módszerére és amint Nagy elvtárs. a helyi pártszervezet el­nöke mosolyogva közli velünk, ez a hónap határkövet jelentett szövetke­zetük életében Szabó rövid két hónap alatt dupláiéra emelte a tehenek tej­hozamát Március előtt egy-egy tehén tejhozatna 5—6 liter között mozgott, most pedig 11 —12 literre növekedett Tehát a Malinyinova módszerének bevezetése Szabó nevéhez fűződik Az első volt, aki Tóth István zootechni­­kus tanácsát megfogadta, amikor az tudással qvarapisiva megérkezett négy­hónapos gazdasági iskolából, amelye' Brezno nad Hronom-ban végzett. Mihelvt Szabó áttért Malinyinova módszerére. munkaegységét a tejh ■ zam határozta meg Keresete ma na­ponta rri-uhaladja a bárom munkaegy­séget Fzi a? eredményt látva, a töb h- fejő sem habozott tovább hanem gyorsan áttértek a szovjet módszerre A község határában egyébként oly gyors iramban folyik az építkezés, mint valami nagyüzemben. A munka sürgős több épületen dolgoznak most egyszer­re .,. A terv szerint az egyik nagy hiz­laldának egy hónap leforgása alatt tel­jesen el kell készülnie. Valamennyi építőmunkás tagja a szövetkezetnek, tehát a kapásnövények műveléséből is kiveszik részüket. Elindultak a ha'árba . . . A nádszegiek e példás munkát látva az állatállományban, megilletödve hall­gatnak Magatartásukon látni, hogy az állatgondozás terén otthon még sok tennivalójuk van. Malinyinova módsze­rét még nem honosították meg szö­vetkezetükben és Molnár, az agronó­­musuk mintegy mentegetőzve megjegy­zi, hogy a takarmányhiány miatt tör­tént náluk ez a mulasztás, de most a zöldtakarmány elő fogja segíteni, hogv ők is rátérjenek a szovjet eteto- és fejőmódszerre. Puskás, a megfi­gyelő, ugyancsak mélyen hallgat most, de alaposan szemügyre veszi a takar­mányt, továbbá a sertések számára elő­készített srőtot... Semmi sem kerüli el a figyelmét... látni, hogy készül, hogy otthon mindenről pontosan beszá­moljon és végül arra is készül, hogy érdemben hozzászólhasson az értékelés vitájához. Felsőszeli óriási határát, mely közel 2.000 hektár szántót tesz ki és hossza 12 kilométerre terjed, traktorhoz csa­tolt pótkocsin járjuk be. Kontár Jó­zsef, az egyik mezőgazdasági csoport vezetője a bemondó. Feladatát oly szakértelemmel végzi, mintha legalább is évek hosszú során át dolgozott vál­na ebben a szakmában. — Elvtársak — kiáltja fennhangon, miközben karjával széles félkört rajzol a levegőben — ez az őszi búzánk, 100 hektár egy tagban. Itt pihenőt tart, hagyja, hogy perce­kig gyönyörködjünk a selymesen hul­lámzó keresztsorosan vetett búzában Az út, amíg a traktorral áthaladunk a területen, több mint 10 percig tart Ez idő alatt van ideje az embernek el­tűnődni. hogy milyen hatalmas utat tett meg ez a szövetkezet, amig eltün­tette a barázdákat, hogy most végül százhektár őszi búza egy tagban hir­desse pártunk és kormányunk diada­lát. Am alig, hogy felocsúdunk az búza gyönyörű látványától, Kontár József csoportvezető újból megszólal: — Ez a terület itt, hatvan hektár cukorrépa, szintén egy tagban. Üjra pihenőt tart, majd hozzáteszi — kor­mányunk segítségével cukorrépánkat repülővel permeteztük be a bolhák és egyéb férgek ellen. Ez a munka óriád segítséget jelentett a szövetkezetnek. Ezen a területen nagyban folyik lo­vakkal a sa rabolás. néhol pedig az e­­gyelés Karók jelzik a csapatok közt felosztott területet. Dél van éppen, amikor ideérünk, so­kan most látnak hozzá ebédjük elfo­gyasztásához. Amikor a fényképész, a? egyik tagról, aki éppen ebédelni ké­szül. sarabolás közben akar felvételt készíteni, az felháborodottan méltat­lankodik. hogy ebéd közben zavarják Persze, amikor a másik tag oda akar állni a gép elé, menten otthagyja az ebédet, csakúgy prüszköl, bajusza szin le porzik. úgy rohan káromkodva lo­vaihoz hogyhát jó, nem bánja, készít­senek ró'a fényképet, eddig úgy sem látta magát sarabolni ... Az egész vi­dám jelenet, amely a káromkodás szó­kincseivel van tele. mint a kalács ma zsolával, úgy hat mint egy gyermek makacskodása, aki azért lármázik m_-y-i tej helyett kakaót akar inni. de mihelyt elviszik a tejet, újra tejet kíván. bak... hát ez kérem nem áll. 1951 decemberében, amikor hozzáfogtam a fejéshez, nemcsak a tehenek tejeltek rosszul, hanem magam is rossz fejő­nek bizonyultam, mert világéletemben kubikos vagy cseléd voltam. Nehezen fogtam én bizony a fejömesterség­­hez... heteken át fájt a karom és sok­szor foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy abbahagyom, de feleségem és Zo­­locky Pali, akik értenek a fejéshez mellém álltak, nemcsak tanítottak, ha­nem segítettek is abban, hogy leküzd­­jem az első hetek és hónapok nehéz­ségeit. Ez az igazság, az embernek ál­landóan tanulnia kell, ha meg akarja állni a helyét. — Meg kell jegyeznem — folytat­ja meggondoltan — hogy Malinyinova módszerének alkalmazásánál a siker, nemcsak a háromszoros etetésen és fe­jősen múlik, hanem az is fontos, hogy a fejő megismerje a maga teheneit, mert hiszen világos, ha én több tejho­zamot érek el, akkor nagyobb jutal­mazásban részesülök, így van ez a te­heneknél is. Ha azt látom, hogy egy tehénnél több tejet érhetek el, akkor nagyobb gondot is fordítok rá ... ku­tatok, keresek, utánajárok, hogy mi­lyen és mennyi takarmányt szeret. E téren nem ismerem a fáradtságot. — Persze — szól közbe az asszony — a tisztaságról nem is beszélsz. Ar­ról, hogy állandóan meszeljük és ta­karítjuk az istállót. — Igen, az is nagyon fontos, a tisz­taság — válaszol a férj — feleségem itt nagy segitsígemre van — majd ne­vetve hozzáteszi: — Az embernek nem jut minden egyszerre eszébe, hogy mi a legfonto­sabb. A helyzet hovatovább úgy alakúi, hogy nemcsak az érdekel, ami a te­henek körül történik," hanem minőén, ami a szövetkezetben történik, azért vállaltam 27 ár cukorrépa megműve­lését. Ezt vállalta a többi etető, ács és épitőmunkás is. A szövetkezet, amely biztosítja megélhetésünket, biztosítja gyermekeink nevelését, a legdrágább kincsünk lett. A Szabó házaspár mosolyogva búcsú­zik tőlünk, amint egymás mellett ha­ladnak, vissza a hatalmas kiterjedésű répatábla felé. Az embej- érzi, hogy élénk, gyor-i mozdulataikon gyerme­keik ragyogó jövőjét hordozzák. Szó sincs róla, van itt is néhány panaszkodó, de ezeknek száma elenyé­szően csekély. A felfelé törekvő felso­szeli szövetkezet tagságának többsége, zöme azonban bátran előrenéz, mun- Kájával erősíti a szövetkezetét, építi községét, hazáját és becsületesen har­col a béke megőrzéséért A felsöszeliek harcolnak és építenek Most szerelik fel a motort a több mini húsz hektárnyi rizsültetvenyhez. a fészkes módszerrel elültetett krumpln lovakkal kapálhatják, -már gyapotülté­téssel is kísérleteznek 33 áron és a két. Molnár Ferenc, a nádszegiek agro­­nómusa némi habozás után következő­képpen foglalja össze szerzett tapasz­talatait: — Elismerem, hogy nálatok jobb az állatállomány, mint nálunk — a nö­vénytermelésben azonban mi előbbre vagyunk, mert nálunk szebb a vetés, igaz viszont az is, hogy a kendert még nem vetettük el. Ami pedig a kerté­szetet illeti, itt is előbbre vagyunk, mint ti. Mi már uborkát is szállítani fogunk, sőt rövid pár nap alatt már a kelkáposztát is a piacra visszük. Divicsan elnök egyetlen szót sem szól, nyugodtan hallgatja végig. Napé­gette arcán egyetlen rezdülés sem lát­ható, világos szeme végigtekint a hall­gatóságon, várja a további felszólalá­sokat. Nem kell sokáig várnia, Puskás elv­társ. az alsószeliek elnöke kér szót. Éppen a kertészetről folyik most a vita, tehát ’az alkalmat nem halasztja el. A járásban úgyszólván [Járatlan az о kertészetük. Puskás a következőket mondja és hozzá kell tennünk, hogy mondanivalójából úgyszólván szövetke­zetük egész keresztmetszetét megkap­juk. — Nekünk tavaly 9 hektár kertésze­tünk több hasznot hozott, mint 400 hektárnyi szántóterületünk. Ezért mi a kertészetre nagy súlyt helyezünk. Nálunk négy kiváló szakember dolgo­zik, akik mindent elkövetnek, hogy tu­dásukkal minél nagyob hozamot érje­nek el. Ezt a törekvésüket mi minden­ben támogatjuk. Mindent megadunk ne­kik. amire szükségük van. Annyi mun­kaerőt kapnak, amenyit kérnek. És hogy némi fogalmatok legyen, hogy mit hoz a mi kertészetünk, azt a leg­­szemléltetőbben azzal fejezhetem ki, ha megmondom, hogy múlt heten 100 ezer koronát kerestünk kétnapi kara­lábészállítással. A százezer korona megteszi hatását, oly csönd uralkodik a szobában, hogy a légy zümmögését is meg lehet hal­lani. Ebben a csöndben Puskás elv­társ azonban nem rest és nyíltan meg­mondja. hogy az itteni állatállomány­ban példás rend uralkodik. A munka­megszervezés kiváló,, és be kell valla­nia, hogy az itteni állatgondozók sok­kal öntudatosabbak, mint náluk. Divicsan elvtárs a kertészettel kap­csolatban azt válaszolja, hogy elisme­ri a kritikát és ebből azt a tanulságot vonja le, hogy mindent el kell követ­nie, hogy szakerőkkel erősítse meg a szövetkezetnek ezt a gyönge pontját. De ugyanakkor felteszi az elvtársak­nak azt a kérdést, vájjon ők is meg­­tesznek-e megfelelő lépéseket, hogy állatállományuk fejlődését és hasznos­ságának fokozását biztosítsák. Ügy He­gedűs, mint Puskás elvtárs erre azt válaszolja, hogy sok szép és hasznos tanulságot vontak le az itteni látottak­ból és mindent elkövetnek, hqgy szövet­kezetükben bevezessék Malinyinova módszerét. Ebben a törekvésükben a zöldtakarmány nagyban segítségükre lesz. A jegyzőkönyv, a döntés Több felszólalás után, sor kerül a munkaverseny pontok szerinti értéke­lésére. A bírálóbizottság a munka ,|ó megszervezese és az agrotechnikai idők pontos betartásával elvégzett munka figyelembevételével jegyzőkönyvet ké­szített. amely magában foglalja a dön­tést és egyben keresztmetszetét adja a két versenyfél kétheti munkateljesít­ményének. A jegyzőkönyv adatai: Kukorica Fejsőszelin a terv 201 hektár, ebből 100-at mar elültettek, tehál 50 százalékban teljesítették a tervet Nádszegen viszont mind a 200 hek­táron elvetették a kukoricát. Tehát Nádszeg jobb Kender Felsoszeli teljesítette a tervet, több mint 50 hektáron vetett, míg Nádszeg az előirányzott 59 hektár­ból csupán 21-et vetett el. Tehát a kendernél Felsoszeli egy pontot nyert. Napraforgó: Míg Felsőszeli a tervezett 10 hektárból 5 hektárt elvetett, ad­dig Nádszeg 40 hektáron százszáza­lékosan teljesítette a tervet. Az el­sőbbség itt Nádszegé. Cukorrépa: Felsoszeli 201 hektárján már elkezdték az egyelést, viszont Nád­szeg 83 hektárján ezt a munkát még nem kezdték\ meg. Ugyanakkor azonban a sarabolast Nádszeg száz­százalékosan, míg Felsőszeli csak 148 hektáron végezte el. A mérkőzés te­hát enné' a növénynél döntetlen ma­radt. Beadás: Az utolsó értékelés óta eltelt két hét alatt Felsőszeli 25.40 mázsa marhahúst és 28.22 sertéshúst adott be. Nádszeg a húsbeadásról pillanat­nyilag nem tud pontos képet adni, de a nádszegi agronómus és a nem­zeti bizottság elnöke határozottan ál­lítja. hogy ennyit nem adtak be. Az elsőbbség tehát Felsőszéllé. A munka megszervezése' Felsőszeliek­­nek 4 mezei csoportja van, az iga­vonók és a munkaszerszámok a szö­vetkezeti szabályokhoz híven el van­nak osztva köztük, de a munkaerők cserélődnek, nem bírnak állandó jel­leggel. Nádszeg ugyanakkor 6 mezei csoporttal rendelkezik, amelyek csa­tákra vannak osztva és megfelelő igavonóval és munkaszerszámmal fel­szerelve. Tehát itt Nádszegé az el­sőbbség. A felsorolt adatok figyelembevételé­vel a két versenyfél abban egyezett meg, hogy míg az állatállományban Felsöszelit illeti egyelőre az elsőbbség, addig a növényápolásban döntetlen az eredmény. A jegyzőkönyv május 8-án készült a két fél, a Földművelésügyi Megbízot­ti Hivatal és a járási nemzeti bizott­ság küldötteinek aláírásával. A dátu­mot különösen figyelemébe ajánljuk az olvasónak, mert a két felfelé törő szö­vetkezet azóta már jóval előrehaladt tavaszi munkákban. Szabó Béla. Gyomirtással is harcol unk a magasabb cukorrépa termésért A gyom és különféle gaz különösen azokat a cukorrépaföldeket lepi el, a­­melyeken nem végezték el időben és helyesen és nem tartották be az .ag­rotechnikai intézkedéseket. Például ott, ahol nem hajtották végre az őszi mély­szántást és nem készítették elő kellően a talajt. A legutóbbi napok esőzései kö­vetkeztében a gyom is felütötte fejét és egyik fő ellenségévé válik a cu­korrépa fiatal hajtásainak és így ter­mészetesen kárt okoz a hektárhoza­mokban. Ezért főfeladatunk kell, hogy legyen, a gyom azonnali irtása. Minél hamarább és jobban levégezzük ezt a munkát, annál jobban biztosítjuk a jó termést, megfelelő mennyiségű takar­mányt stb A gyomot legjobban és leg­sikeresebben akkor írtjuk, ha követ­kezetesen saraboljuk, időben kapáljuk meg a cukorrépát és a sorokban lévő fűtől is megtisztítjuk a növényt ^.t döntő jelentőséggel bír a cukorrépa helyes egvelése. Ezzel a munkával nemcsak hogy kiírtjuk a gyomot, de egyben porhanyósítjuk, levegősítjük a földet és így megteremtjük a cukor­répa fejlődésének legjobb feltételeit Tudomásul kell vennünk, hogy csak­is időben és jól elvégzett munkával irthatjuk ki a gyomot és mindenfé’e hanyagság ebben a harcban naponta ь cukorrépa mázsáival károsít meg min­ket Ebbe a harcba bele kell kapcsolód - niok a cukorgyárak, helyi és járási nemzeti bizottságok dolgozóinak épp­úgy, mint szövetkezeteink tagjainak, állami birtokaink dolgozóinak és egyé­nileg gazdálkodó parasztságunknak. Csakis a cukorrépa termelők, cukor­gyárak. helyi és járási nemzeti bizott­ságok dolgozóinak együttmükódésá hozhat számunkra sikert ebben a harc­ban és biztosítja a magasabb hektár­­hozamokat.

Next

/
Thumbnails
Contents