Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-17 / 20. szám
6 fi/TO&ď , FöldműTns 1953. május 17. A besztercebányai kerület EFSz-ei készülnek a takarmánytermés betakarítására A besztercebányai kerület szövetkezetei már most igyekeznek biztosítani megfelelő és jó minőségű szálastakarmányt az 1953 és 54-es időszakra. A legelők és rétek tavaszi feljavítása után készülnek az idei termés első kaszálására mégpedig úgy, hogy azt az agrotechnikai határidőkön belül kaszálhassák le és helyesen raktározzák el. Ennek érdekében áp :lis 28. és 29-én a szalatnai EFSz-ben összeültek a párt Földművelésügyi Megbízotti Hivatal és a nemzeti bizottságok képviselői, valamint a szövetkezetek és egyes munkacsoportok vezetői, akik ezen a gyűlésen pontosan kidolgozták az egyes csoportok és csapatok munkaterveit. Ezeket a terveket azután a szövetkezet tagjai taggyűléseken megvitatták. Miután a takarmánybetakarítás terveit megkapták az összes járások, valamint a szövetkezetek, hozzáláttak e tervek előkészítéséhez. Ugyanakkor az állami gépállomások is felkészültek a takarmánytermés betakarítására. Az EFSz-ek 5.661 hektár takarmányfélék betakarítására kötöttek szerződést a traktorállomásokkal. E szerződések szerint minden traktorvontatású kaszálógépre húsz hektár lekaszálása esik. Becsület*el te jesítik kö'elezettségvállalásaikat A zsélyi szövetkezet tagjait az elmúlt napokban nagy öröm érte, amikor Köztársaságunk elnökének irodája köszönetét mondott a szövetkezeti tagok május 1. és 9. tiszteletére adott kötelezettségvállalásainak teljesítéséért Ez alkalommal a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy szeretett köztársasági elnökünket állandóan tájékoztatni fogják kötelezettségvállalásaik teljesítésiről. A szövetkezet tagjai további kötelezettségvállásásokat is teljesítették. amelyeket a X. pártkongresszus tiszteletére fogadtak el. E kötelezettségvállalások keretén belül május 30-ig kellett volna felépíteniök egy sertésólat 50 darab sertés számára. Ezt a kötelezettségvállalást már április 30-án teljesítették. Ugyancsak e napon 50 anyakocát összpontosítottak az új ólban. Ezenkívül idejében elvégezték a kukorica és a burgonya ültetését. A szövetkezet tagjai Ígérik, hogy az összes kötelezettségvállalásaikat becsülettel teljesítik. Diószegen gazdag cukorrépatermést biztosítanak A diószegi cukorgyár gazdaságain úgy biztosítanak gazdag cukorrépatermést, hogy minden munkát az agrotechnikai határidőre elvégeznek és alkalmazzák a legújabb agrotechnikai intézkedéseket. A terv szerint minden csapatnak kiadtak bizonyos részt, amelyen egészen a betakarításig elvégzi az összes cukorrépamunkát. Így lehetővé válik a szocialista munkaverzeny kibontakozása az egyes dolgozók között. Az egész cukorrépaterülettel résztvesznek a proszenicei mozgalomban. — Hektáronként 500 mázsa cukorrépatermést akarnak elérni. Ez jelentős eredmény lesz, ha figyelembe veszszük, hogy az elmúlt évben csak 327 mázsás hektárhozamot értek el. — Ezenkívül az *dén minden egyes farmon két hektárt olyan különös gonddal ápolnak, hogy azon 800— 1.000 mázsa cukorrépa teremjen hektáronként. A dögösi farmon például a cukorrépa termelési tervét egyénekre is szétírták. A répa kisorolása után alaposan átvizsgálták a földet és ahol a sorokban kelést hibát észleltek, azt azonnal pótolták, A sarabolást már április lásodik felében elvégezték. Különös gondot fordítottak a kártevők elleni védelemre. A répaföldeket 30x50 centiméteres árkokkal körülvették, hogy a kártevő rovarok ne terjedhessenek. Ezenkívül az egész területet megpermetezték dinociddal. A cukorrépa egyelését május 4-én kezdték meg s ha az időjárás nem akadályozta volna a dolgozókat, már be is fejezték volna ezt a munkát. Az egyelést is szocialistamunkaverseny keretében végezték. A Lučný Dvor-i gazdaságon 12 munkacsapat versenyez. Az első napon Fecske Magdaléna és Szitás Róza csoportjai vezettek. Kiegyeltek 7,8 ár cukorrépát hat óra alatt. A csapatnak egyetlen egy tagja sem adta lejebb 7.8 árnál. A második helyre Krizsán Júlia csapata került, melynek tagjai 6.35 áron végezték el az egyelést. A zselizi élenjárók A zselizi gépállomás körzetéhez tartozó traktorosok május 1. és 9. tiszteletére kötelezettségvállalásokat tettek, amelyeket most értékeltek. A kötelezettségvállalásokból kitűnik, hogy traktorosaink a vállalt kötelezettségeiket komolyan vették és legtöbbjük túl is teljesítette azokat. Az értékelő bizottság mindenekelőtt a traktorosok teliesftményeit vizsgálta felül és ezek meptörténte után a következőképpen döntött: A körzet legjobb traktorosának Kassai Bélát ismerte el, aki Š-30-as gépén a tavaszi munkák tervét 237 százalékra teljesítette. A vállalását, amelyet május 1. és 10. tiszteletére tett 105 százalékra tette, de ezt 132 százalékkal túlteljesítette és emellett 596 liter üzemanyagot megtakarított. A gépállomás második legjobb traktorosa Frenkó István, aki DT-54-es traktoron dolgozik. A terv teljesítését 100 százalékra vállalta, azonban 221 százalékra teljesítette. Gerbár János a harmadik helyezett, aki 105 százalékra tett vállalását 212 százalékra teljesítette. A brigádközpontok közül az első helyen az ipolyszakállasi brigád van 187 százalékos teljesítménnyel, második helyre a hontfüzesi traktoros brigád került 161 százalékos teljesítménnyel, utána a endrédi brigád következik. A brigád vezetője Vaszaráb elvtárs, aki korszerű aggregátokkal az egész körzetben a legnagyobb napi teljesítményt érte el. A brigádvezetők munkájának az értékelésénél Begai Árpád az első helyezett, aki a hontfüzesgyarmati traktorosbrigád vezetője, második helyre Szmolka János az ipolyszakállasi brigád vezetője került, a harmadik legjobb brigádvezető pedig Antal Ernő, az al’ sóváradi brigád vezetője. Ápoljuk gondosan a fagykárt szenvedett növényeket Mivel a napokban a növénykultúrán fagykárok estek, a földművelésügyi minisztérium ajánlja, hogy a növényzet ápolását a következő alapelvek szerint végezzék: 1. A fagycsipte korai burgonya földjét azonnal porhanyosítjuk, megtrágyázzuk ritkásan szétszórt nitrogénes trágyával. Meszes salétromsóval, vagy szalmiákos salétromsóval vagy 1 4 hígított trágyalével (1 rész trágyalé 4 rész víz), azután gyengén megöntözzük és egynéhányszor gyomláljuk. 2. A fagy érte cukorrépát azonnal gondosan megkapáljuk és salétromsóval megtrágyázzuk. 3. A fagy érte zöldségféléket különösen a szabadföldi koraiakat (káposztát, karfiolt stb.) azonnal meg kell sarabolni, megkapálni, salétrom vagy hígított trágyalével megtrágyázni (1 rész trágyalé, 4 rész víz) és meg kell öntözni. A teljesen kipusztult zöldségféléket ugyanolyanfajta zöldségfélék bevetésével pótoljuk. 4. A lent azonnal nitrogénes trágyával meg kell trágyázni éspedig hektáronként 50—80 kg meszes salétromsóval, vagy 30—60 kg-os szjjlmiákos salétromsóval, esetleg 50— 80 kg kénes szalmiakkal. A trágyát csak száraz növényekre szórhatjuk, csak borús idő esetén, legjobb eső előtt Napos időjáráskor este a harmat lehullása előtt és nem reggel vagy a nap folyamán, hogy a növények el ne égjenek. A műtrágyát széthintés előtt jól felaprózzuk, hogy egyenletesen szórhassuk szét a földön. 5. Ha a szőlő teljesen lefagyott, levágjuk egy szemig, esetleg az ág hajlatáig. Száraz földeken a tőkét a levágáson kívül még fel is kell hántolni. Hacsak a hajtásvégek fagytak meg és a virághajtások épségben maradtak, akkor a hajtásokat nyesés nélkül meghagyjuk. Azonban, ha a virághajtások lefagytak, levágjuk a szőlővesszőt egészen az egy éves hajtás kezdetéig. A fagyérte szőlőt meg kell trágyáznunk. Szervezzék meg az egyéni munkaversenyt a csallóközaranyosi szövetkezetben A csallóközaranyosi EFSz-ben kellő előkészületek után időben hozzáláttak a cukorrépa egyeléséhez. A munkát jól megszervezték. Az egyelés gyors elvégzését nagymértékben elősegítette az, hogy nemcsak csoportokra, hanem csoportokon belül egyes tagokra is elosztották a cukorrépát. Egy szövetkezeti tagra 95 ár cukorrépa jutott. Itt mutatkozott meg igazán a jó munkaszervezés előnye. Egyetlen tagot sem kellett a csoportvezetőknek kérlelni, hogy menjen répát egyelni. A szövetkezet tagjai már kora reggel kinn voltak a cukorrépatáblán és estig szorgalmasan dolgoztak, hogy mielőbb elvégezzék az egyelési munkát. Ebből a munkából az asszonyok is tevékenyen kivették részüket. Így például Farkas Sándor növénytermelési csoportvezető, felesége segítségével 2 és egynegyed nap alatt az elsők között végzett. De a többi asszonyok érdeme is, hegy segítségükkel hozzájárultak a cukorrépa egyelésének mielőbbi befejezéséhez. A munka ilyen megszervezése elősegíti a tagok egyéni felelőségének kifejlődését. Nagy előnye az is, hogy minden szövetkezeti tag a pótjutalmazás révén teljes mértékben kibontakezhatja képességeit a többtermelés érdekében. Melyik EFSz-tag ne értené meg, hogy, ha többet termel, annak sajátmaga veszi elsősorban hasznát? Ha több jut családja asztalára, jobban él, életszínvonala emelkedik, ugyanakkor a szövetkezet vagyonát gyarapítja. Már pedig, ha a szövetkezet vagyonos, akkor tagjai is — ha becsületesen dolgoznak — jómóduakká válnak. Ez azonban csak úgy válik elérhetővé, ha a szövetkezet tagjai bátran nekivágnak a számukra még sok esetben újnak; a szovjet tapasztalatok minél szélesebb körű alkalmazásának. A gyakorlatban jól bevált szovjet munkamódszerek alkalmazása nagy mértékben segít e cél elérésében. Szilárd alapokra a munkaversenyt! Az aranyosi EFSz párosversenyben áll a nagykeszii szövetkezettel. Ez a verseny még nem a legkiforrottabb formában nyilvánul meg a gyakorlatban. Attól függetlenül,, hogy jó hatással van a szövetkezet tagjaira és magára a termelésre is, az eredmények még jobbak lehetnének, ha nagyobb súlyt fektetnének az elért eredmények ismertetésére, tudatosítanák a szövetkezet egesz tagságában a szocialista munkaverseny rendkívül nagy jelentőségét. Horváth Péter, a helyi nemzeti bizottság elnöke is erre célzott a május 7- én este megtartott gyűlésen — és meg kel! jegyezni — nagyon fején találta a szöget. Nem folyhat jól a munkaverseny ott, ahol a szövetkezet minden tagja nincs tisztában annak jelentőségével. Ha nem végzünk jó tömegpolitikai munkát, ha nem magyarázzuk meg kellően a szövetkezet tagjainak, hogy miért kell kifejleszteni szocialista munkaversenyt, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem megy úgy a munka, ahogy sok esetben kellene. A jól megszervezett és irányított munkaverseny elörelendítheti a szövetkezetei a fejlődésben, tényleg a termelés hajtómotorjává válhat, de csak akkor, ha mindenekelőtt törődünk az* előfeltételek megteremtésével, ha nem „homokra” ípítjük, hanem szilárd „vasbeton”-alapokra. Hívja fel párosversenyre egyik tag a másikat Örvendetes jelenség az, hogy egyre több EFSz-ben meghonosodik a munkaverseny. Egész kerületek, járások, községek EFSz-ei versenyeznek egymással. De versenyeznek egymással szövetkezeteken belül az egyes munkacsoportok is. Hiányzik azonban az egyéni verseny, illetve a csoporton belüli párosverseny. A termelés, a magas hektárhozamok elérése, az állandó fejlődés megkívánja, hogy úgy az aranyosi, mint a többi szövetkezetek tagjai között is meginduljon a párosverseny, melynek keretében munkahősök születhetnek. A versenyt ne szóbelileg, hanem hanem szerződés formájában kössék meg, külön-külön feltüntetve az egyes versenypontokat. A verseny pontjai! a nagyobb hektárhozamok, illetve az állatok hasznosságának fokozása szempontjából kell összeállítani. A verseny tulajdonképpeni alapja az egyéni, illetve a párosverseny. Mutassa meg tehát minden szövetkezeti tag a benne rejlő képességeket a munkaverseny keretében, melyik t.ud mondjuk egy hektár földön, egyenlő feltételek mellett több cukorrépát, több burgonyát, kukoricát, több egyéb növényi terméket kitermelni, melvik tud a hasznothoző állatokból gondos etetés és ápolás mellett több tiszta jövedelmet biztosítani. Ezzel saját jobblétüket segítik elő. Több helyen a munkaversenyt félreértelmezik. A verseny nem azt jelenti, hogy a szövetkezet tagjának nyakaszakadtáig annyit kell dolgozni, hogy a nyelve is kilőjön. A munkaverseny nem ezen alapszik. Könnyebb módon, kevesebb idő alatt többet és jobbat termelni. Már pedig ha ez így van, akkor a jelszót élő tartalommal úgy lehet megtölteni, vagyis a gyakorlatban megvalósítani, ha arra törekszünk, hogy eddigi munkamódszereinket tökéletesítjük, jobbakkal váltjuk fel. Az agro- és zootechnika! intézkedések pontos betartása igen sokat segíthet a termelés fokozásánál, de ez nem szabad, hogy kielégítsen bennünket. Többre . van szükség Ne fizikai erővel akarjuk csupán megoldani a többtermelés kérdését a szövetkezetekben, hanem munka közben is gondolkozzunk azon, hogyan lehetne munkamódszereinket tökéletesíteni Bátrabbon kezdeményezzenek a szövetkezet tagjai, ne féljenek a sokszor kiváló gondc ‘ataikat felszínrehozni, közöljék azokat a szövetkezet tagjaival, vezetőivel, beszéljék meg. mit lehetne abból felhasználni, a közösség javára gyümőicsóztetni. Erre van szükség többek között a csallóközaranyosi EFSz-ben is. Így születnek majd országos jelentőségű újítások a mezőgazdaságban. . Fordítsanak nagyobb gondot az ifjúság nevelésére A fentebb említett gyűlésen felvetődött többek között a szövetkezeti ifjúság kérdése is. Varjú Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke a következő meglepő kijelentést tette: „A lelkem is kitehetem nekik, akkor sem hallgatnak rám.” Holott Varjú elvtársnak is tudnia kellene, hogy az ifjúság nevelésére nagy szükség van. Már pedig a nevelésnek ez a módja nem kielégítő. Sokkal nagyobb türelemmel, még nagyobb odaadással kell az ifjúságot nevelnünk. Az ifjúság fogékony az új iránt, namarabb magáévá teszi azt, nincs telve megcsontosodott, maradi nézeteikkel, előítéletekkel, éppen ezért könnyebben nevelhető'. Tehát, ha nehézségekbe is ütközik az ifjúság nevelése, akkor sem szabad mindjárt letenni a „lantot”, annál éllhatatosabban, kitartóbban kell velük foglalkozni és rávezetni őket a helyes útra. A gyűlés legfőbb napirendi pontját nem az ifjúság nevelésének kezdése foglalta le, de a párt Központi Bizottságának küldötte ettől" függetlenül hozzászólásában nagyon helyesen kifejezésre juttatta állásfoglalását. Példa: ul hozta fel a Szovjetunió kolhozéinak ifjúságát, akik komszomoibecsü! ettel, példásan helytállnak a termelésoen. Majd a párt helyiszervezetének fe.adataira mutatott rá az. ifjúság nevelésevei kapcsolatosan. Rámutatott arra >ovábbá hogy a CslSz járási funkci >n'a - Húsainak több segítséget kell nyújtani a helyi csoportoknak, illetve azon vezetőségének. Ha a csallóközaranyosi EFSz fiataljai a lenini-sztálini harcos Komszjir.jlfiatalok példáját követik, akkor a szocialista munkaversenynek is lendületet adnak és a szövetkezet a hektárhozamok túllépése terén is teljesíti feladatát. Kovács István Kormányhatározat a növényi kártevők és betegségek elleni harcról A szövetkezetek, állami birtokok és földműveseink gabonáit, kapásait, ipari növényeit és még gyümölcsfáit is minden évben egyre nagyobb mennyiségű kártevő és különféle betegség támadja. így például a burgonyabogár feltűnt a községek további százaiban és továbbterjedt Kelet felé. Köztársaságunk keleti és délkeleti részében elterjedt az amerikai szövőlepke és a kaliforniai féreg (san jósé), nagy burgonyaterületek meg a rákbetegség támadott meg. Délszlovákiában nagymértékben feltűnt a nálunk eddig ismeretlen kártevő, a répamoly. A kártevők és a betegségek terjedése nagy károkat okoz szövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak és az egyénileg dolgozó parasztságunknak, csökkenti munkájuk eredményét így jövedelmüket, természetesen megkárosítja egész nemzetgazdaságunkat is. A veszély annál nagyobb, mivel a nyugati imperialisták azzal a szándékkal, hogy fékezzék a szocializmus építését hazánkban, repülőgépekről és más módon terjesztik ha tárainkban a burgonyabogarat (kolorádóbogár) és más kártevőket, növényi betegségeket. Ezzel szemben a növényi betegségek és kártevők elleni harc nálunk még mindig nem kielégítő. Kü'önönsen a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok kártevők és a növényi betegségek elleni harc szervezését és nem mozgósították a lakosság széles rétegeit a kártevők és a növényi betegségek elleni harcra, nem ellenőrizték eléggé a védekezés módját. Számos járásban a növényvédelmi szakértőket nem használják ki feladataik teljesítésére. Kormányunk, foglalkozva a kártevők és a növénybetegségek eneni harc kérdéseivel, most azzal fordul a nemzeti bizottságok, EFSz ek, állami birtokok dolgozóihoz, parasztságunkhoz, hogy szervezetten és tervszerűen folytassanak következetes harcot az összes kártevők és növénybetegségek elien, kihasználva erre a mezőgazdasági tudomány vívmányait és tapasztalatait a tömegszervezetek és összlakosságunk segítsége mellett. A kartevők és a növénybetegségek elleni harcban elsősorban a következő feladatok biztosításáról van szó: Megállítani a kolorádóbogár és az amerikai zövőlepke további terjedését, egyben döntő harcot vívni az ellepett területek kártevőktől való megszabadításáért. Következetesen valósítsuk meg a gyümölcs és egyéb fák, bokrok technikai és vegyiszerekkel való gondozását mindaddig, amíg a san jósét és az egyéb kártevőket teljesen meg nem semmisítettük. E feladatok teljesítése megköveteli: 1) hogy a kerületek, járások, helyi nemzeti bizottságok az összes ismertető eszközök segítsége révén ismertessék meg egész lakosságunkat, különösen EFSz-ink tagjait, állami birtokaink dolgozóit és egész parasztságunkat a kártevők és a növénybetegségek elleni harc fontosságával a védekezés szervezésének módszereivel, 2) szükséges, hogy a kerületi nemzeti bizottságok minél gyorsabban befejezzék a kártevők és a növénybetegségek elleni harcok operatív tervek, gépjavítások, vegyiszerek előkészítési munkálatait, hogy ezek j után a járási nemzeti bizottságok megtehessék a szükséges intézkedéseket és biztosítsák az összes eszközöket a növenyvéde.em számára, 3) hogy így a járási és a helyi nemzeti bizottságok haladéktalanul megvalósítsák a kártevők keresését és a betegségek feltárását, hogy azáltal megtehessék a gyors intézkedéseket a betegségek és növényi kártevők felszámolására, 4) hogy a járási nemzeti bizottságok mindenütt nyomban töltsék be az eddig üresen lévő helyeket növényi védelmi szakértőkkel noH- tikailag és szakmailag fejlett káderekkel, akik munkájukkal elsősorban a kártevők és a növénybetegségek elleni harcot elősegítik. Nem lehetséges ezeket a szakembereket minden indok nélkül egyik helyről a másikra áthelyezni. Ezeket a szakembereket a saját kocsiparkból el kell látni közlekedési eszközökkel és ugyancsak saját üzemanyagból üzemanyaggal, mint ahogyan azt e feladatok elvégzésének nagysága megköveteli. A kormány elvárja, hogy ezek a munkák a Szovjetunió eddigi bevált tapasztalatai alapján még tovább jav iák. Az intézkedések teljes mértékben betarthatók. Kormányunk meg van győződve arról, hogy egész népünk összigyekezeté vei elhárítjuk a növényi kártevők és betegségek veszélyét és így biztosítunk megfelelő mennyiségű élelmiszert dolgozó népünk számára, ugyancsak megfelelő mennyiségű takarmányt állattenyésztésünknek és ipari növényt fejlődő iparunk részére.
