Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-17 / 20. szám
1953. május 17. fiatnrď" _ Földműves 5 (2eveh eoeiezőin k írja Állattenyésztőink havonta 210 munkaegységet megtakarítanak Felajánlásainkat szocialista munkaversennyel egybekötve teljesítettük. Ebben a versenyben igazán szép munkateljesítmények születtek. így tudtuk elérni azt, hogy cukorrépánkat időslőtt kiegyeltük. Ez nem kis munka, ha figyelembe vesszük, hogy 70 hektár répáról van s^o. A munkát úgy szerveztük meg, hogy az egyes csoportok csapatokat alkottak, úgy, hogy minden csapat, sőt minden egyén tudta, hogy mennyi munka vár rá. A versenyből Marcinko csoportja került ki győztesen, de nem mondhatjuk, hogy a többi csoport nagyon lemaradt volna. Csupán fél napos különbség volt a munka befejezése között. Bélái Mihály és Varga István, akik melegágy! salátából terven felül 8.000 korona jövedelmet biztosítottak a szövetkezetnek. Leadtunk már nagyobbmennyiségű karalábét is. Május végéig 4 mázsa uborkát is adunk a piacra. Az állattenyésztésen is változás történt. Amely munkát ezelőtt 11 ember végzett, most Marcinko elvtárs vezetésével 7 ember elvégzi. így havonta 210 munkaegységet megtakarítanak. Végül pedig a magángazdálkodókról kell megemlékezni. A növényápolásánál bebizonyosodott, hogy a magángazdálkodók távolról sem tudják utolérni a szövetkezetei. A tervezett 16 hektár cukorrépából csak 6 hektárt vetettek el és azon is nagyon lassan folytak az ápolási munkák. Mikor látják ezt már meg a magángazdálkodók községünkben? Meg vagyunk győződve arról, hogy rövidesen ők is rátérnek a helyes útra. Marikovecz Aladár, Marcelháza. élet folyik a rimaszombati járásban A rimaszombati járásban új élet folyik. Az egyes községek dolgozói szövetkezetekbe tömörülve építik boldogabb életüket. A hrachovói szövetkezetben Foltin Pál vezetése alatt most fejezik be a korszerű szövetkezeti istállót. A munkáról vontos kimutatást vezetnek s a dolgozók mindig tudják, mikor mennyi munkát végeztek és mennyi jutalom jár érte. Veľké Teriakovce és Teplý Vrch községekben a magtermelési területek kimérésénél segédkezik a rimaszombati mezőgazdasági iskola is. Így rendben folyik a munka. Hostisovcén a szövetkezeti tagok rendet teremtettek Bencsik Emillel, aki a legkülönbözőbb módon spekulált és Így meggazdagodott. Három-négy községben is van háza. Földjéről nem gondoskodott. A szövetkezeti Emeľíík a te'hozamot A nagykeszi állami gazdaságon a tehenészek harcolnak a magasabb tejhozamért. Jó munka következtében sikerült elémiök 8.1 literes napi átlagos tejhozamot. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégednek meg. Olajos Lajos például kötelezettséget vállalt, hogy 10 tehéntől az év folyamán 34.000 liter tejet fej ki, ami 9.3 literes napi átlagnak felel meg tehenenként. Babiák István 33.252 liter tej kifejésére kötelezte magát 10 tehénnél, ami 9.1 liter napi átlagot tesz ki. Markovics József se maradt el a kötelezettségvállalásban. Ő 34.000 liter tejet fej ki az év folyamán, ami 9.3 liter napi tejhozamnak felel meg tehenenként. Kötelezettségvállalásaikat úgy teljesítik, hogy bevezették Malinyinova módszerét. Naponta háromszor fejnek és minden fejés után etetnek. Az egyedi takarmányozást is bevezették. Az eredmény már is megmutatkozott, mert Markovics elvtárs 10, Babiak elvtárs 8.9, Olajos Lajos már 10.1 literes átlagos napi tejhozamnál tartanak'. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy tehenészeink kötelezettségvállalásaikat az év végéig nemcsak teljesítik, de magasan túl is teljesítik azt. Olajos László, Nagykeszi tagok most rákényszerítették Bencsiket, hogy művelje meg maga a 20 hektár földjét. A hrachovói szövetkezet tojásbeadását pedig 126 százalékra teljesíti. Maié Teriakovcén a szövetkezeti tagok a tavaszi munkák folyamán 150 munkaegységet megtakarítottak, ami 10.500 koronát jelent a szövetkezetnek. A nižny-skálníki szövetkezeti tagok pártunk X. kongreszszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy május végéig teljesítik egész évi tejbeadási kötelezettségüket. A baktai szövetkezetben befejezték az 500 férőhelyes pajta átalakítását tyúkszállásnak. Balázs János, Rimaszombat. Für ünnepelt A fűn szövetkezeti tagok is valóra váltották szavukat, amit felszabadulásunk ünnepére tettek. Vállalásuk értelmében kiegyeltek 50 hektár cukorrépát és bekapáltak 9 hektár ikersoros vetésű borsót. Dolgozóink olyan lendülettel végezték ezt a munkát, hogy igazán becsületükre válik. Lelkes verseny alakult. Az eredmény az lett, hogy egyes csoportok csupán 4 órás különbséggel mmd csaknem egyszerre befejezték a munkát. Az első Melecske csoportja lett s amint már említettük, Ramár és Bója elvtárs csoportjai rövidesen utána jelentették, hogy befejezték a munkát, így május 9-én, felszabadulásunk ünnepén szövetkezetünk dolgozói büszkén vettek részt az ünneplők soraiban. Onódy Imre, Für Réhák Márton példát mutat A magángazdálkodók között is vannak olyan földművesek, akik feladataikat becsületesen teljesítik. Példaicépiil kell állítanunk Rehák Márton 2 24 hektáros páti földművest, aki bead'sí kötelezettségét magasan túlteljesíti. Egészévi sertés- és marhahúsbeadási kötelezettségét például 110 százalékra valóra váltotta. Egész évi tojásbeadásában is már 80 százaléknál tart. Április végéig 327 liter tejjel is gazdagította a dolgozók asztalát. M. A. Marcellháza Sokat tanultunk a szövetkezeti elnökök tanfolyamán Most, amikor befejezzük a leleszi mezőgazdasági iskolán a szövetkezeti elnökök számára rendezett két hónapos lanfolyamot, szeretnék elmondani egy-két dolgot. Oj társadalmunkban azt mondjuk, hogy minden ember annyit ér, amennyit munkájával a közösségnek ad. Már pedig értékes munkát csak akkor lehet végezni, ha állandóan tanulunk, ha megismerkedünk az új termelési módszerekkel, ha azokat a gyakorlatban alkalmazzuk. A tanfolyamon 12-en vettünk részt. Be kell vallanom, hogy magammal együtt a többi társaim sem becsülték eleinte a tanfolyamot nagyra. Azt hittük, hogy tudunk nil már gazdálkodni, mire a tanulás. Csakhogy aztán pár nap eltelte után megváltozott véleményünk Olyan dolgokat tanultunk meg. amilyenről ezelőtt nem is hallottunk A kollektív gazdálkodás fő kérdésein kívül új növényeket ismertünk m*-g mint például a gyapot, kokszagíz, stb Hasonlóképpen az állattenyésztési előadások folyamán sok értékes dolgot tanultunk Látjuk most mar. milyen fontos az új módszerek bevezetése az állattenyésztésben és hogyan kell gazdaságosan bánni a takarmánnyal, hogy olyan hibák elő ne fordulhassanak, mint az előző évben Sok értékes ismeretet szereztünk a mezőgazdaság gépesítéséről is. Nem utolsó sorban kell megemlítenünk, hogy politikai tudásunk kiegészítésével és továbbfejlesztésével felvértezve érezzük magunkat arra, hogy hazatérve szövetkezetünkbe politikai téren és szervezetileg is rendesen es hivatásunknak megfelelően tudjak vezetni a tagságot. Köszőnetünket fejezzük ki pártunk és kormányunk iránt, mely lehetővé tette számunkra, hogy mi, mezőgazdasági dolgozók, akik ezelőtt nagyon nehezen juthattunk tanuláshoz, ma népidemokratikus rendszerünkben tanulhatunk. Végül pedig arról kell megemlékeznem, hogy több elviárs a tanfolyamra nem jött el, annak ellenére, hogy meg volt hivva. Azoknak üzenem, hogy nagy hibát követtek el, amikor nem vettek részt e tanfolyamon, mert most már tudjuk, hogy nagyon fontos a tanulás Dudor István, Deresk Hogyan teljesítik feladataikat járási újságaink A járási újságok a szocialista falu kiépítésében jelentős szerepet játszanak. Amennyiben teljesítik feladatukat, nagy mértékben kiveszik részüket a falu arculatának átváltoztatásában, dolgozó parasztságunk jobb életének biztosításában. Nézzük csak meg közelebbről, melyek tehát a járási újság feladatai és hogy az egyes újságok hogyan teljesítik küldetésüket. Gottwald elvtárs pártunk országos konferenciáján mezőgazdaságunk elé a következő feladatot tűzte ki: „Mezőgazdaságunk legfőbb feladata most a hektárhozamok és az állatok hasznosságának fokozása”. A járási újságnak hatásos segítséget kell nyújtani e feladat teljesítésében járási viszonylatban. Ez a fő feladatuk. Részletezve a dolgokat, le kell szögeznünk, hogy a járási újság csak is úgy tudja elérni célját, ha a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a járás egyes falvaival. A központi újságok a téma terjedelme miatt nem tudnak kitérni minden egyes falu problémájára. Éppen itt jut a járási sajtónak döntő szerep. Hogyan érheti ezt el. Semmiesetre sem úgy, hogy az újság szerkesztője az íróasztal mellett szerzi be az anyagot, vagy pedig kimásolja a központi újságok cikkeit. De nem megoldás az sem, ha hosszú szakcikkeket közöl, amelyeket ugyancsak valamelyik szaklapból másolt ki. A helyes út az, ha a járási újság szerkesztője rendszeresen látogassa a falvakat. A másik döntő fontosságú módszer az állandó kapcsolat kiépítésére az, hogy megszervezi a levelezőgárdát. Minden egyes faluból legyen egy-két levelező, aki rendszeresen tájékoztatja a járási újságot a faluban történtekkel, a falu fejlődésével, hiányosságaival stb. Ezen a téren még nem kielégítő a haladás. Kevés a levél, habár némely járási lapban megtaláljuk az igyekezetei. A galántai járás lapjában például rendszeresen találunk levelet Sándor Gábor nádszegi dolgozótól. Néha a nagymegyeri és más járások lapjában is akad egy-egy levél. A levelező hálózat hiányos kiépítésének következtében azonban a járási újságok nagyobb részben egyoldalúak, nem tükrözik vissza azt a lüktető életet, ami falvainkban van. A szerkesztőségek tehát mindenekelőtt teremtsék meg a kapcsolatot a járás minden egyes községével. Jelentős segítség lesz ez feladatuk teljesítésében. A járási újságok hivatva vannak a szovjet tapasztalatok terjesztésére Itt meg kell említenünk, hogy nem lenne különösebb jelentősége, ha hoszszadalmas fárasztó és kevésbé konkrét cikkeket közölnének a szovjet tapasztalatokról. Konkrétan kell rámutatni arra, hogy melyik községben milyen szovjet módszert vezettek be, akár a növénytermelésben, akár az állattenyésztésben, milyen eredményeket értek el eddig és milyen eredmények várhatók. Meg kell mondani azt is, hogy kiknek az érdeméből honosodott meg valamelyik szovjet módszer bizonyos EFSz-ben, vagy állami gazdaságon, milyen akadályokat kellett .leküzdeni stb., hogy ezátal a dolgozókat bátrabb kezdeményezésre serkentsük. Ezen a téren már észlelhető bizonyos haladás, de ez még távolról sem kielégítő. így a galántai járás több ízben rövid cikket közölt arról, hogy hol vezették be a keresztsoros vetést és hol csíráztattak elő burgonyát. A többi lapoknak is sokkal jobban kell foglalkozniok ezzel a kérdéssel. írjanak arról, hol vezették be Malinyinova módszerét, milyen eredményeket értek el ennek következtében, továbbá hol nevelik a borjakat levegős módszerrel stb. stb. Mi a helyzet az osztályharc kérdésében T Megállapíthatjuk, hogy egyre több járási újságban található kulákot leleplező cikk. így a „Szocialista falu” (nagymegyeri járás) jó cikket közöli az „Öcsai EFSz kártevőinek és kukkjainak tükre" cím alatt. Hasonlóképpen az „EFSz a célunk” — szenei járás lapja is közöl időközönként olyan cikket, amely az osztályellenség leleplezéséről szól. így például eléggé szemléltetően leleplezte Molnár György jőkai kulákot. A fenti példákkal azonban nem azt akarjuk bizonyítani, hogy az osztályharc kérdésében járási újságaink megteszik kötelességüket. Még itt is sok tennivalójuk van. Éppen nekik áll legjobban módúkban, hogy az egyes falvakban rátaláljanak az osztályellenségre, még akkor is, ha az „átvedlett” vagyis ha a szövetkezetben szépén meghúzta magát, mert a kulák a szövetkezetben is ellenség, sőt ott a legveszedelmesebb ellenség, mert elhárítja magáról a figyelmet, hogy aztán kellő pillanatban mégjobban árthasson. Nem utolsó sorban kell megemlítenünk azt is, hogy a járási újságnak igen nagy szerep jut a szocialista munkaverseny népszerűsítésében és fokozásában. Ajánlatos lenne, hogy minden egyes újság rendszeres versenyhiradót közöljön, ezenkívül rövidebb cikkekben foglalkozzon a versenyben győztes szövetkezettel, vagy munkacsoporttal, ugyancsak rövidebb cikkben figyelmeztesse a hátramaradókat, buzdítsa őket jobb munkára. Ne csak eredményeket hozzon, hanem azt is közölje, hogyan sikerült elérni a jó eredményt, vagy mi okozta a hátramaradást. Itt megint csak a nagymegyeri járás lapját a „Szocialista Falu”-t kell megemlítenünk, amely csaknem minden számában foglalkozik a szocialista munkaversennyel. A módszer azonban itt sem a leghelyesebb, mert csak megállapítja a tényeket illetve a verseny állását, és nem buzdít, nem lelkesít nagyobb teljesítményekre. Ugyanez vonatkozik a tornaijai járási lapra „A mi célunk”-ra is. Rendszeresen közöl versenyhíreket, de ezek nem elég mozgósítóak. Ugyanakkor ennél a lapnál komoly hiányosságot kell megállapítanunk. A terjedelem 80 százalékát hosszú cikkekkel, esetleg egy hosszú szakcikkel tölti be. (a len kártevőiről stb.), ami tagadhatatlanul fontos, de a járási újság feladata nem az, hogy csak szaktéren nevelje a dolgozókat (ezt megteszik a központi szaklapok), hanem hogy a mindennapi munkában segítsék a járás dolgozóit. Itt például állítjuk a „Bátrabban előre” cimú zselizi járási lapot, amely röviden, de minden fontos dologra kitér Érdeklődéstfelkeltő, mozgósító címekkel arra készteti az embert, hogy az egyes cikkeket elolvassa. Az április 28.-i számban például a következő cím alatt közölt kritikai cikket: „Vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják”. Ebben a cikkben nagyon helyesen rámutat az ipolybéli szövetkezeti tagok hiányosságaira. Megbírálja többek között Csemák Jánost, aki a szövetkezeti alapszabályzattal ellentétben 4 szarvasmarhát tart. Ugyanez a szám egy másik nagyon jó kritikai cikket közöl „Hogyan Kimentünk a múlt héten. Víglas elvtárssal Ipoly bél községbe, szalma felvásárlás végett. A helyi EFSz elnöke Baka János elvtárs informált bennünket, hogy a helyi szövetkezetnek a szalmatartaléka az etetési terv szerint kitart újig. Tehát felajánlotta azt a szalmatartalékot, amit még a szövetkezeti tagok nem adtak be a szövetkezetbe állataikkal együtt. Sorba vettük a fölvásárlást a tagoknál. E'őször is betértünk Csernák János szövetkezeti taghoz, akinek még ma is 4 darab szarvasmarhája áll az istállójában, ebből 2 tehén és 1 hasas üsző. De van is neki kb. 80 q szalma és 50 q szésegít a FRSz az EFSz-nek az állatfelvásárlásnál” cím alatt. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a cikk elérte célját, rövid terjedelme ellenére is, és hogy a FRSz dolgozói a jövőben jobban vigyáznak arra, hogy a cikkben említett hiba meg ne ismétlődjön. A „Bátrabban előre” a hiányosságok mellett kiemeli a jó példákat is, konkrétan a nagysárói és a csatai EFSz-et. A szocialista munkaversennyel is foglalkozik. Ennél a lapnál minden előfeltétele meg van annak, hogy tovább fejlődve teljesíteni tudja hivatását. Ugyanez elmondható a már többször idézett nagymegyeri „Szocialista falu” című lapról is. Itt külön pozitívumként kell felhoznunk a sok rövid színes cikket és munkára serkentő képet. Nagyon jó és figyelembevéve a többi járási újságot egyben kezdeményezés is a „Brigád” című rigmus, amelyet alább közlünk is. Végül pedig még egynéhány megjegyzés a Járási újságok nyelvezetére Itt hiányosságokat tapasztalunk, ami csaknem kivétel nélkül minden járási lapra vonatkozik. A helytelen magyarsággal és zavaros stílussal megirt cikk unalmassá, sőt sokszor komolytalanná válik még akkor is, ha a cikkben fontos és komoly dologról van szó. Itt a járási újságok szerkesztőinek kell nagyobb gonddal végezni munkájukat, esetleg munkaerőhiány esetében igénybe vehetik a tanítókat lektorizálárs céljából. Amint említettük, ez csaknem általános jellegű, de külön címezzük ezt a kritikát a galántai járási lap szerkesztőségének. A fentiekben röviden vázoltuk a járási lapok feladatait és elmonddottuk, a legutóbbi példányok nyomán, hogyan teljesítik ezeket a feladatokat. Most még meg kell említenünk azt, hogy a járási nemzeti bizottságoknak és a járási pártszervezeteknek nagyobb segítséget kell nyújtaniok a járási újságnak. Erőteljes fejlődés e segítség nélkül aligha elképzelhető. Végezetül pedig mégegyszer a járási újságok címére ennyit: Álljanak hivatásuk magaslatán, tudatosítsák nagyfontosságú szerepüket a szocialista falu kiépítésében s így küzdjenek feladatuk teljesítéséért. (yn) na az udvarában. Víglas elvt’rs kérdezi tőle, hogy mennyi szalmát tudna eladni szabad áron azon szövetkezet részére, akiknek már elfogyott a szalmájuk. Erre Csernek elvtárs azt feleli: Én nem adok senkinek szalmát, mert az nekem kell, mivel tartom ki a 4 drb. marhámat. Nemsokára megellik az üsző, meg lesz az ötödik is. Kérem, ennyi marhának enni kell. A járási nemzeti bizottság felkéri az ipolybéli EFSz vezetőségét, hogy egyszer már ébredjenek fel és tanulmányozzák jobban a párt és a kormány határozatait F. Gy. JNB, állattenyésztési o. (Bátrabban előre — Zseliz). r ____a\ \m\\mv ________ A nyárasdi EFSz-ben nagy a sürgés-forgás Szaporán lép az udvaron Dömény János elvtárs. Kora reggeli órákban kezdődik a munka, Itt a tavasz, dolgozni kell, azt mindenki tudja. Csoportvezetők az élen, viszik az akordot Egy-kettőre földbe tették a tavaszi magot. Szemcséstrágyát Laki elvtárs, oly ügyesen gyártja, hogy vele az elismerést mindenhol kiváltja. Zab, borsó, cukorrépa, napraforgó és árpa szemcséstrágyával van vetve nyolcvanegy hektárba. De nemcsak a férfiak, az asszonyok is látják, milyen szépen mennek, sorba itt a munkák. A nőbizottságnak összes tagja megmozdult Az EFSz elnökéhez ilyen szavakkal fordult: Valahányan amint látja, itt vagyunk egy szálig Tudjuk, nem beszélt rólunk senki még idáig. De mi közös akarattal brigádot szerveztünk Munkát adjon nekünk, most az miatt jöttünk. Tavaszi munkáknak most van az ideje, mennyit vállalnátok, gyorsan hát kivele ? ötszáz munkaegység! — egyhangú a válasz. Az EFSz elnöke alig tért magához. Nagy segítséget nyújt szorgalmas kezetek, tartós szövetségre lépünk hát veletek. A versenyben mostmár biztosan mi győzünk Alistól vigyázz! — már is megelőztünk! — Tóth E„ Nyárasd (A Szocialista falu — Nagymegyer). Vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják ...
