Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-17 / 20. szám

1953. május 17. fiatnrď" _ Földműves 5 (2eveh eoeiezőin k írja Állattenyésztőink havonta 210 munkaegységet megtakarítanak Felajánlásainkat szocialista munka­versennyel egybekötve teljesítettük. Ebben a versenyben igazán szép mun­kateljesítmények születtek. így tudtuk elérni azt, hogy cukorrépánkat idős­­lőtt kiegyeltük. Ez nem kis munka, ha figyelembe vesszük, hogy 70 hektár répáról van s^o. A munkát úgy szer­veztük meg, hogy az egyes csoportok csapatokat alkottak, úgy, hogy minden csapat, sőt minden egyén tudta, hogy mennyi munka vár rá. A versenyből Marcinko csoportja ke­rült ki győztesen, de nem mondhat­juk, hogy a többi csoport nagyon lemaradt volna. Csupán fél napos különbség volt a munka befejezése között. Bélái Mihály és Varga István, akik melegágy! salátából terven felül 8.000 korona jövedelmet biztosítot­tak a szövetkezetnek. Leadtunk már nagyobbmennyiségű ka­ralábét is. Május végéig 4 mázsa u­­borkát is adunk a piacra. Az állattenyésztésen is változás tör­tént. Amely munkát ezelőtt 11 ember végzett, most Marcinko elvtárs vezetésével 7 em­ber elvégzi. így havonta 210 mun­kaegységet megtakarítanak. Végül pedig a magángazdálkodókról kell megemlékezni. A növényápolásánál bebizonyosodott, hogy a magángazdál­kodók távolról sem tudják utolérni a szövetkezetei. A tervezett 16 hektár cukorrépából csak 6 hektárt vetettek el és azon is nagyon lassan folytak az ápolási munkák. Mikor látják ezt már meg a magángazdálkodók községünk­ben? Meg vagyunk győződve arról, hogy rövidesen ők is rátérnek a helyes útra. Marikovecz Aladár, Marcelháza. élet folyik a rimaszombati járásban A rimaszombati járásban új élet folyik. Az egyes községek dolgozói szövetkezetekbe tömörülve építik boldogabb életüket. A hrachovói szövetkezetben Fol­tin Pál vezetése alatt most fejezik be a korszerű szövetkezeti istállót. A munkáról vontos kimutatást ve­zetnek s a dolgozók mindig tud­ják, mikor mennyi munkát végeztek és mennyi jutalom jár érte. Veľké Teriakovce és Teplý Vrch közsé­gekben a magtermelési területek ki­mérésénél segédkezik a rimaszom­bati mezőgazdasági iskola is. Így rendben folyik a munka. Hostisov­­cén a szövetkezeti tagok rendet te­remtettek Bencsik Emillel, aki a legkülönbözőbb módon spekulált és Így meggazdagodott. Három-négy községben is van háza. Földjéről nem gondoskodott. A szövetkezeti Emeľíík a te'hozamot A nagykeszi állami gazdaságon a te­henészek harcolnak a magasabb tej­hozamért. Jó munka következtében si­került elémiök 8.1 literes napi átlagos tejhozamot. Ezzel az eredménnyel a­­zonban nem elégednek meg. Olajos Lajos például kötelezettséget vállalt, hogy 10 tehéntől az év fo­lyamán 34.000 liter tejet fej ki, ami 9.3 literes napi átlagnak felel meg tehenenként. Babiák István 33.252 liter tej kifejésé­­re kötelezte magát 10 tehénnél, ami 9.1 liter napi átlagot tesz ki. Markovics József se maradt el a kötelezettségvál­lalásban. Ő 34.000 liter tejet fej ki az év fo­lyamán, ami 9.3 liter napi tejhozam­nak felel meg tehenenként. Kötelezettségvállalásaikat úgy telje­sítik, hogy bevezették Malinyinova mód­szerét. Naponta háromszor fejnek és minden fejés után etetnek. Az egyedi takarmányozást is bevezették. Az ered­mény már is megmutatkozott, mert Markovics elvtárs 10, Babiak elvtárs 8.9, Olajos Lajos már 10.1 literes átlagos napi tejhozamnál tartanak'. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy te­henészeink kötelezettségvállalásaikat az év végéig nemcsak teljesítik, de ma­gasan túl is teljesítik azt. Olajos László, Nagykeszi tagok most rákényszerítették Ben­­csiket, hogy művelje meg maga a 20 hektár földjét. A hrachovói szövetkezet tojásbe­adását pedig 126 százalékra teljesíti. Maié Teriakovcén a szövetkezeti ta­gok a tavaszi munkák folyamán 150 munkaegységet megtakarítottak, ami 10.500 koronát jelent a szövet­kezetnek. A nižny-skálníki szövet­kezeti tagok pártunk X. kongresz­­szusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy május végéig telje­sítik egész évi tejbeadási kötelezett­ségüket. A baktai szövetkezetben befejezték az 500 férőhelyes pajta átalakítását tyúkszállásnak. Balázs János, Rimaszombat. Für ünnepelt A fűn szövetkezeti tagok is valóra váltották szavukat, amit felszabadulá­sunk ünnepére tettek. Vállalásuk ér­telmében kiegyeltek 50 hektár cukor­répát és bekapáltak 9 hektár ikersoros vetésű borsót. Dolgozóink olyan lendülettel végez­ték ezt a munkát, hogy igazán becsü­letükre válik. Lelkes verseny alakult. Az eredmény az lett, hogy egyes cso­portok csupán 4 órás különbséggel mmd csaknem egyszerre befejezték a mun­kát. Az első Melecske csoportja lett s amint már említettük, Ramár és Bó­ja elvtárs csoportjai rövidesen utána jelentették, hogy befejezték a munkát, így május 9-én, felszabadulásunk ün­nepén szövetkezetünk dolgozói büszkén vettek részt az ünneplők soraiban. Onódy Imre, Für Réhák Márton példát mutat A magángazdálkodók között is van­nak olyan földművesek, akik felada­taikat becsületesen teljesítik. Példaicé­­piil kell állítanunk Rehák Márton 2 24 hektáros páti földművest, aki bead'sí kötelezettségét magasan túlteljesíti. Egészévi sertés- és marhahúsbeadási kötelezettségét például 110 százalékra valóra váltotta. Egész évi tojásbeadá­sában is már 80 százaléknál tart. Ápri­lis végéig 327 liter tejjel is gazdagí­totta a dolgozók asztalát. M. A. Marcellháza Sokat tanultunk a szövetkezeti elnökök tanfolyamán Most, amikor befejezzük a leleszi mezőgazdasági iskolán a szövetkezeti elnökök számára rendezett két hó­napos lanfolyamot, szeretnék elmon­dani egy-két dolgot. Oj társadal­munkban azt mondjuk, hogy minden ember annyit ér, amennyit munká­jával a közösségnek ad. Már pedig értékes munkát csak akkor lehet vé­gezni, ha állandóan tanulunk, ha megismerkedünk az új termelési módszerekkel, ha azokat a gyakor­latban alkalmazzuk. A tanfolyamon 12-en vettünk részt. Be kell valla­nom, hogy magammal együtt a töb­bi társaim sem becsülték eleinte a tanfolyamot nagyra. Azt hittük, hogy tudunk nil már gazdálkodni, mire a tanulás. Csakhogy aztán pár nap el­telte után megváltozott véleményünk Olyan dolgokat tanultunk meg. ami­lyenről ezelőtt nem is hallottunk A kollektív gazdálkodás fő kérdésein kívül új növényeket ismertünk m*-g mint például a gyapot, kokszagíz, stb Hasonlóképpen az állattenyész­tési előadások folyamán sok értékes dolgot tanultunk Látjuk most mar. milyen fontos az új módszerek be­vezetése az állattenyésztésben és ho­gyan kell gazdaságosan bánni a ta­karmánnyal, hogy olyan hibák elő ne fordulhassanak, mint az előző évben Sok értékes ismeretet szereztünk a mezőgazdaság gépesítéséről is. Nem utolsó sorban kell megemlítenünk, hogy politikai tudásunk kiegészíté­sével és továbbfejlesztésével felvér­tezve érezzük magunkat arra, hogy hazatérve szövetkezetünkbe politikai téren és szervezetileg is rendesen es hivatásunknak megfelelően tudjak vezetni a tagságot. Köszőnetünket fejezzük ki pártunk és kormányunk iránt, mely lehetővé tette számunkra, hogy mi, mezőgaz­dasági dolgozók, akik ezelőtt nagyon nehezen juthattunk tanuláshoz, ma népidemokratikus rendszerünkben tanulhatunk. Végül pedig arról kell megemlékeznem, hogy több elviárs a tanfolyamra nem jött el, annak el­lenére, hogy meg volt hivva. Azok­nak üzenem, hogy nagy hibát kö­vettek el, amikor nem vettek részt e tanfolyamon, mert most már tud­juk, hogy nagyon fontos a tanulás Dudor István, Deresk Hogyan teljesítik feladataikat járási újságaink A járási újságok a szocialista falu kiépítésében jelentős szerepet játsza­nak. Amennyiben teljesítik feladatukat, nagy mértékben kiveszik részüket a falu arculatának átváltoztatásában, dol­gozó parasztságunk jobb életének biz­tosításában. Nézzük csak meg köze­lebbről, melyek tehát a járási újság feladatai és hogy az egyes újságok hogyan teljesítik küldetésüket. Gottwald elvtárs pártunk országos konferenciáján mezőgazdaságunk elé a következő feladatot tűzte ki: „Mező­­gazdaságunk legfőbb feladata most a hektárhozamok és az állatok hasznos­ságának fokozása”. A járási újságnak hatásos segítséget kell nyújtani e fe­ladat teljesítésében járási viszonylat­ban. Ez a fő feladatuk. Részletezve a dolgokat, le kell szögeznünk, hogy a járási újság csak is úgy tudja elérni célját, ha a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a járás egyes falvaival. A központi új­ságok a téma terjedelme miatt nem tudnak kitérni minden egyes falu problémájára. Éppen itt jut a járási sajtónak döntő szerep. Hogyan érheti ezt el. Semmiesetre sem úgy, hogy az újság szerkesztője az íróasztal mellett szerzi be az anyagot, vagy pedig ki­másolja a központi újságok cikkeit. De nem megoldás az sem, ha hosszú szak­cikkeket közöl, amelyeket ugyancsak valamelyik szaklapból másolt ki. A he­lyes út az, ha a járási újság szerkesz­tője rendszeresen látogassa a falvakat. A másik döntő fontosságú módszer az állandó kapcsolat kiépítésére az, hogy megszervezi a levelezőgárdát. Minden egyes faluból legyen egy-két levelező, aki rendszeresen tájékoztatja a járási újságot a faluban történtekkel, a falu fejlődésével, hiányosságaival stb. Ezen a téren még nem kielégítő a haladás. Kevés a levél, habár némely járási lapban megtaláljuk az igyekeze­tei. A galántai járás lapjában például rendszeresen találunk levelet Sándor Gábor nádszegi dolgozótól. Néha a nagymegyeri és más járások lapjában is akad egy-egy levél. A levelező há­lózat hiányos kiépítésének következté­ben azonban a járási újságok nagyobb részben egyoldalúak, nem tükrözik vissza azt a lüktető életet, ami fal­­vainkban van. A szerkesztőségek tehát mindenek­előtt teremtsék meg a kapcsolatot a járás minden egyes községével. Jelen­tős segítség lesz ez feladatuk teljesí­tésében. A járási újságok hivatva vannak a szovjet tapasztalatok terjesztésére Itt meg kell említenünk, hogy nem lenne különösebb jelentősége, ha hosz­­szadalmas fárasztó és kevésbé konkrét cikkeket közölnének a szovjet tapasz­talatokról. Konkrétan kell rámutatni arra, hogy melyik községben milyen szovjet módszert vezettek be, akár a növénytermelésben, akár az állatte­nyésztésben, milyen eredményeket ér­tek el eddig és milyen eredmények várhatók. Meg kell mondani azt is, hogy kiknek az érdeméből honosodott meg valamelyik szovjet módszer bizo­nyos EFSz-ben, vagy állami gazdasá­gon, milyen akadályokat kellett .leküz­deni stb., hogy ezátal a dolgozókat bátrabb kezdeményezésre serkentsük. Ezen a téren már észlelhető bizo­nyos haladás, de ez még távolról sem kielégítő. így a galántai járás több ízben rövid cikket közölt arról, hogy hol vezették be a keresztsoros vetést és hol csíráztattak elő burgonyát. A többi lapoknak is sokkal jobban kell foglalkozniok ezzel a kérdéssel. írja­nak arról, hol vezették be Malinyinova módszerét, milyen eredményeket értek el ennek következtében, továbbá hol nevelik a borjakat levegős módszerrel stb. stb. Mi a helyzet az osztályharc kérdésében T Megállapíthatjuk, hogy egyre több já­rási újságban található kulákot lelep­lező cikk. így a „Szocialista falu” (nagymegyeri járás) jó cikket közöli az „Öcsai EFSz kártevőinek és kukk­jainak tükre" cím alatt. Hasonlókép­pen az „EFSz a célunk” — szenei já­rás lapja is közöl időközönként olyan cikket, amely az osztályellenség lelep­lezéséről szól. így például eléggé szemléltetően leleplezte Molnár György jőkai kulákot. A fenti példákkal azonban nem azt akarjuk bizonyítani, hogy az osztály­harc kérdésében járási újságaink meg­teszik kötelességüket. Még itt is sok tennivalójuk van. Éppen nekik áll leg­jobban módúkban, hogy az egyes fal­vakban rátaláljanak az osztályellenség­re, még akkor is, ha az „átvedlett” vagyis ha a szövetkezetben szépén meghúzta magát, mert a kulák a szö­vetkezetben is ellenség, sőt ott a leg­veszedelmesebb ellenség, mert elhárít­ja magáról a figyelmet, hogy aztán kellő pillanatban mégjobban árthasson. Nem utolsó sorban kell megemlíte­nünk azt is, hogy a járási újságnak igen nagy szerep jut a szocialista munkaverseny népszerűsítésében és fokozásában. Ajánlatos lenne, hogy minden egyes újság rendszeres ver­­senyhiradót közöljön, ezenkívül rövi­­debb cikkekben foglalkozzon a ver­senyben győztes szövetkezettel, vagy munkacsoporttal, ugyancsak rövidebb cikkben figyelmeztesse a hátramara­dókat, buzdítsa őket jobb munkára. Ne csak eredményeket hozzon, hanem azt is közölje, hogyan sikerült elérni a jó eredményt, vagy mi okozta a hátramaradást. Itt megint csak a nagy­megyeri járás lapját a „Szocialista Falu”-t kell megemlítenünk, amely csaknem minden számában foglalkozik a szocialista munkaversennyel. A mód­szer azonban itt sem a leghelyesebb, mert csak megállapítja a tényeket il­letve a verseny állását, és nem buzdít, nem lelkesít nagyobb teljesítményekre. Ugyanez vonatkozik a tornaijai járási lapra „A mi célunk”-ra is. Rendsze­resen közöl versenyhíreket, de ezek nem elég mozgósítóak. Ugyanakkor ennél a lapnál komoly hiányosságot kell megállapítanunk. A terjedelem 80 százalékát hosszú cikkekkel, esetleg egy hosszú szakcikkel tölti be. (a len kártevőiről stb.), ami tagadhatatlanul fontos, de a járási újság feladata nem az, hogy csak szaktéren nevelje a dol­gozókat (ezt megteszik a központi szaklapok), hanem hogy a mindennapi munkában segítsék a járás dolgozóit. Itt például állítjuk a „Bátrabban elő­re” cimú zselizi járási lapot, amely röviden, de minden fontos dologra kitér Érdeklődéstfelkeltő, mozgósító címek­kel arra készteti az embert, hogy az egyes cikkeket elolvassa. Az április 28.-i számban például a következő cím alatt közölt kritikai cikket: „Vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják”. Ebben a cikkben na­gyon helyesen rámutat az ipolybéli szövetkezeti tagok hiányosságaira. Megbírálja többek között Csemák Já­nost, aki a szövetkezeti alapszabály­zattal ellentétben 4 szarvasmarhát tart. Ugyanez a szám egy másik na­gyon jó kritikai cikket közöl „Hogyan Kimentünk a múlt héten. Víglas elvtárssal Ipoly bél községbe, szalma felvásárlás végett. A helyi EFSz el­nöke Baka János elvtárs informált bennünket, hogy a helyi szövetke­zetnek a szalmatartaléka az etetési terv szerint kitart újig. Tehát fel­ajánlotta azt a szalmatartalékot, amit még a szövetkezeti tagok nem adtak be a szövetkezetbe állataik­kal együtt. Sorba vettük a fölvásárlást a ta­goknál. E'őször is betértünk Cser­­nák János szövetkezeti taghoz, aki­nek még ma is 4 darab szarvas­­marhája áll az istállójában, ebből 2 tehén és 1 hasas üsző. De van is neki kb. 80 q szalma és 50 q szé­segít a FRSz az EFSz-nek az állat­felvásárlásnál” cím alatt. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a cikk elérte célját, rövid terjedelme ellenére is, és hogy a FRSz dolgozói a jövőben jobban vigyáznak arra, hogy a cikkben emlí­tett hiba meg ne ismétlődjön. A „Bát­rabban előre” a hiányosságok mellett kiemeli a jó példákat is, konkrétan a nagysárói és a csatai EFSz-et. A szo­cialista munkaversennyel is foglalko­zik. Ennél a lapnál minden előfeltétele meg van annak, hogy tovább fejlődve teljesíteni tudja hivatását. Ugyanez elmondható a már többször idézett nagymegyeri „Szocialista falu” című lapról is. Itt külön pozitívumként kell felhoznunk a sok rövid színes cik­ket és munkára serkentő képet. Na­gyon jó és figyelembevéve a többi já­rási újságot egyben kezdeményezés is a „Brigád” című rigmus, amelyet alább közlünk is. Végül pedig még egynéhány meg­jegyzés a Járási újságok nyelvezetére Itt hiányosságokat tapasztalunk, ami csaknem kivétel nélkül minden járási lapra vonatkozik. A helytelen magyar­sággal és zavaros stílussal megirt cikk unalmassá, sőt sokszor komolytalanná válik még akkor is, ha a cikkben fon­tos és komoly dologról van szó. Itt a járási újságok szerkesztőinek kell na­gyobb gonddal végezni munkájukat, esetleg munkaerőhiány esetében igény­be vehetik a tanítókat lektorizálárs cél­jából. Amint említettük, ez csaknem általános jellegű, de külön címezzük ezt a kritikát a galántai járási lap szerkesztőségének. A fentiekben röviden vázoltuk a já­rási lapok feladatait és elmonddottuk, a legutóbbi példányok nyomán, hogyan teljesítik ezeket a feladatokat. Most még meg kell említenünk azt, hogy a járási nemzeti bizottságoknak és a járási pártszervezeteknek nagyobb se­gítséget kell nyújtaniok a járási új­ságnak. Erőteljes fejlődés e segítség nélkül aligha elképzelhető. Végezetül pedig mégegyszer a járási újságok cí­mére ennyit: Álljanak hivatásuk ma­gaslatán, tudatosítsák nagyfontosságú szerepüket a szocialista falu kiépítésé­ben s így küzdjenek feladatuk telje­sítéséért. (yn) na az udvarában. Víglas elvt’rs kérdezi tőle, hogy mennyi szalmát tudna eladni szabad áron azon szö­vetkezet részére, akiknek már elfo­gyott a szalmájuk. Erre Csernek elvtárs azt feleli: Én nem adok senkinek szalmát, mert az nekem kell, mivel tartom ki a 4 drb. mar­hámat. Nemsokára megellik az üsző, meg lesz az ötödik is. Kérem, ennyi marhának enni kell. A járási nemzeti bizottság felké­ri az ipolybéli EFSz vezetőségét, hogy egyszer már ébredjenek fel és tanulmányozzák jobban a párt és a kormány határozatait F. Gy. JNB, állattenyésztési o. (Bátrabban előre — Zseliz). r ____a\ \m\\mv ________ A nyárasdi EFSz-ben nagy a sürgés-forgás Szaporán lép az udvaron Dömény János elvtárs. Kora reggeli órákban kezdődik a munka, Itt a tavasz, dolgozni kell, azt mindenki tudja. Csoportvezetők az élen, viszik az akordot Egy-kettőre földbe tették a tavaszi magot. Szemcséstrágyát Laki elvtárs, oly ügyesen gyártja, hogy vele az elismerést mindenhol kiváltja. Zab, borsó, cukorrépa, napraforgó és árpa szemcséstrágyával van vetve nyolcvanegy hektárba. De nemcsak a férfiak, az asszonyok is látják, milyen szépen mennek, sorba itt a munkák. A nőbizottságnak összes tagja megmozdult Az EFSz elnökéhez ilyen szavakkal fordult: Valahányan amint látja, itt vagyunk egy szálig Tudjuk, nem beszélt rólunk senki még idáig. De mi közös akarattal brigádot szerveztünk Munkát adjon nekünk, most az miatt jöttünk. Tavaszi munkáknak most van az ideje, mennyit vállalnátok, gyorsan hát kivele ? ötszáz munkaegység! — egyhangú a válasz. Az EFSz elnöke alig tért magához. Nagy segítséget nyújt szorgalmas kezetek, tartós szövetségre lépünk hát veletek. A versenyben mostmár biztosan mi győzünk Alistól vigyázz! — már is megelőztünk! — Tóth E„ Nyárasd (A Szocialista falu — Nagymegyer). Vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják ...

Next

/
Thumbnails
Contents