Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-17 / 20. szám
fkabad BÉKÉI! Irta: Pása Angelina, a sztaro-beszevski gépállomás traktorosbrlgád-vezeto)*, a Szovjet Békevédelmi Bizottság tagja 4________________________________________Földműves Valahányszor csak a hőn szeretett „béke” szót kiejtem, mindig virágzó szülőföldem képe jelenik meg előttem. Gondolatban egyetlen pillantással fogom át nagy hazánkat a Kárpátok zöldelő hegyvonulatátől a Csendes-óceán partjáig, a Kara-Kum sivatagtól a favágók fejszéjének csattogásától és villanyfürészek zúgásátóľ hangos északi erdőkig. Mindenütt békésen dolgoznak az emberek. A Volgán, Donon, Dnyeperen és Amu-Darján óriási vízierőmüvek épülnek, csatornákat ásnak a sztyeppékbe és pusztaságokba... Az állam hombárjaiba aranyló folyamként ömlik a kolhozok gabonája ... Éjtszakánként a Donyec medence bányáinak aknatornyain kigyulladnak az élenjáró üzemek vörös csillagai... A szovjetek országának sok millió gyermeke és ifja siet az iskolákba és a főiskolák tágas termeibe. Mi a béke és a munka ernberei vagyunk! Nekünk nem kellenek idegen földek, idegen kincsek! Mi arra áldozzuk minden erőnket, hogy hazánk még szebb, még gazdagabb legyen! Minden vágyunk, hogy a kimeríthetetlen bőség országában élhessünk! És azt akarjuk, hogy senki ne akadályozzon bennünket előrehaladásunkban, ragyogó célunk, a kommunizmus felé vezető utunkon! Sok mindent alkottak a szovjet emberek a háborúutáni békés években. Nézzük csak például az én szülőfalumat, a ukrajnai Sztaro-Besevszket. A háborús években brigádom traktorosaival Kazahsztánban dolgoztam. Ügy emlékszem arra a napra, amikor hazaértem, mintha ma lenne. Csak mentem-mendegéltem a hosszú falusi főutcán és hiába kerestem az ismerős épületeket: a kulturházat, az iskolát, a csecsemőotthont, a korházat__Romok, mindenütt romok, A fasiszták még a nagy gyümölcsöskert fiát is kivágták. .»j fákat ültetünk, új házakat építünk! — gondoltam — de azok, akik elestek a fronton, a mi kitűnő barátaink, soha, soha nem térnek már vissza”. Natasa Radcsenkóra gondoltam, örökké vidám barátnőmre, hazánk egyik legkiválóbb traktorosára, akit halálra kínozták a hitlerista szörnyetegek. És visszagondoltam mindazokra a földijeimre, akik életüket áldozták hazánk szabadságáért, becsületéért és függetlenségéért. Az egykori falusi iskola épülete mellett bombarobbanástól meggörbült vasgerenda hevert. Az ellenséges bombák meggörbítették a vasat, de soha senki sem görbítheti meg a szovjet ember gerincét! Hozzáláttunk, hogy begyógyítsuk a háborúütötte sebeket. Az első békés esztendőben falunkat aszály sújtotta. De a sztaro-beszevszki kolhozparasztok már abban a száraz esztendőben is több mint 16.5 mázsa gabonát gyűjtöttek be kát. holdanként. Nemrégen pedig teljesítettük a háború utáni sztálini ötéves tervet. Mennyire megszépült közben szülőfalum is! A romok helyén új házak állnak, az egy tízosztályos iskola helyett kettő van. Az új kultúrpalota semmiben sem marad el egy városi színház mögött! Nincs egyetlen ház sem a faluban, ahol ne lenne rádió. A falubeliek jómódban élnek. Számos család három, sőt négy tonna gabonát kap munkaegységei után, nem is szólva a burgonyáról, zöldségfélékről és a készpénzről. A kolhoz fiataljai már nemcsak kerékpárt, hanem motorkerékpárt is vásárolnak. A falu nem egy lakója vett zongorát, mindegyiknek van könyvtára és bizony nem sajnálják a pénzt könyveik szaporítására. A kommunizmus bevonul házainkba, Jöttét naponta, sőt óránként érezzük. A haza és a nép jólétéért, a békéért végzett becsületes és állhatatos munkával igyekszünk siettetni a ragyogó holnap eljövetelét! Д brigád idén egy egyesített kolhoz óriási területét látta el, olyan kolhozét, amely a legdrágább és legkedvesebb nevet, a nagy Sztálin nevét viseli. A nem egészen kedvező időjárási viszonyok ellenére egy kát. holdon átlagban 18 mázsa gabonát gyűjtöttünk be. Brigádom traktorvezetői derekasan dolgoztak! Július 25-ig befejezték az aratást és kereken egy hónap múlva már 1.000 kát. holdon elvégezték az őszi-búza vetését. Ukrajnában elsőnek teljesítettük .az őszi szántástervet'. 970 kát. holdat szántottunk fel. Ebben az esztendőben egyetlen törés, egyetlen kényszerleállás sem fordult elő traktorosainknál. Éjjel-nappal zúgtak a motorok az egyesített kolhoz óriási földjein. A mezei munkáknál felhasználtuk az óragrafikont, vagyis órára beütemezett tervek alapján dolgoztunk. A munka megkezdése előtt minden traktorvezetőnek kiadtam a műszakra eső feladatát és megmutattam a területet. Styepan Kossze, Andrej Filippov, Harlampij Vasziljev komszomolisták és más traktorvezetők rendszereseti 160 —170 százalékra teljesítették feladatukat. * Amikor Moszkvába utaztam, a Szovjet Békevédelmi Bizottság ülésére, barátaim így szóltak hozzám: — Praszkovja Nyikiticsnya, mondd el a fővárosban, hogy mi traktorvezetők hogyan erősítjük munkánkkal a békét! A falubeliek seregestül jöttek házamba az indulás napján. Sok jótanáccsal halmoztak el. — Mondd el Pása, mindnyájunk nevében: békét akarunk, békét követelünk! — hangoztatták az öreg és fiatal kolhozparasztok egyaránt. — Szívbőljövő örömmel írjuk alá a Béke Világtanács felhívását. Hisszük, hogy minden egyes aláírással a békehívek sorait erősítjük. íme, az egyszerű emberek hangja. olyan embereké, akik gyűlölik a háborút. Különösen a Lenin-rendes Ljubov Kirjazova munkacsapatvezetönő szavait őriztem meg emlékezetemben: — Ha valaki, hát én tudom, hogy mit jelent a háború! — mondta. — Férjem elesett a fronton, magam maradtam négy gyermekemmel. És most mit akarnak a háborús gyujtogatők 1 Fel akarják gyújtani házamat, elpusztítani a gyermekeimet! Nem, ezt nem szabad megengedni! Én is anya vagyok, számomra különösen érthetők ennek az asszonynak az érzései. Anyai szivem tele van büszkeséggel, boldogsággal és nyugtalansággal. Boldog és büszke vagyok, mert a mi csodálatos országunkban élhetek, ahol én. egyszerű asszony, az egykori béreslány. hasznára tudtam lenni népemnek. Olyan országban élhetek, aho! gyermekeim előtt nyitva áll minden út a tudás, a boldog, örömteli élet felé. De a szívem mégis nyugtalan, mert veszélyben forog a béke! A kisebbik lányom bombázás közben a vonaton született. Vasúti kocsink tetejét átütötte annak a bombának repeszdarabja, amelyet a fasiszta vadállatok dobtak a vonatra. Hát hogyne szorulna össze a szívem a fájdalomtól, amikor hallom, hogy az amerikai agresszorok „légierődjei" Korea szabadságszerető népének városaira és falvaira dobják halálthozó terhüket és géppuskáik tűzét zúdítják a rizsföldeken dolgozó békés parasztokra! Nemrégiben levelet, kaptam a szabad Kína első traktorvezetőnőjétől, Lián Dzuntól, aki miután elolvasta „A kolhozmezők emberéi" című könyvemet, elhatározta, hogy traktoros lesz. „Most már nemcsak traktort vezetek — írja Lián Dzun — hanem magánjáró kombájnt is, amely a Szovjetunióból érkezett. Furcsa elgondolnom, hogy most már én is oktató vagyok! Vannak fiatal tanítványaim, He Szu Fan és Szu Zsum ... Különböző tartományokból jöttek a tanfolyamra, de sorsuk közös: mindketten szegényparasztok lányai. Gyermekkoruktól fogva sok bánatot. Ínséget, szenvedést éltek át, látták, milyen borzasztó helyzetben volt anyjuk, testvérük. Most előttük is — mint minden kínai nő előtt — széles napfényes út nyílt a boldogság felé. E- gyenjogúak lettünk a férfiakkal, lehetőséget kaptunk arra, hogy tevékenyen résztvegyünk a haza politikai és gazdasági életében. A szabad Kína összes honleányaival együtt építeni akarom az új életet, a világ békéjéért akarok harcolni..." Béke! Ez a magasztos szó egyaránt drága a francia anyának, aki a hitleristamegszállók által agyonlőtt fiára gondol, drága a fiatal vietnami honleánynak, aki csöppségének bölcsője fölé hajol és drága a, nyugatnémet ifjú szüleinek, akiknek fiát erőszakkal kényszerítik az amerikai imperialisták által létesített agresszív hadseregbe ... Szovjet Grúzia együtt fejlődik a testvéri szovjet köztársaságokkal Irta: Z. CSHUBIANISV1LI, a Grúz SZSZK Legfelső Szovjetje Elnökségének elnöke. Grúzia a cári uralom idején elmaradt határvidék volt. A szovjethatalom éveiben fejlett kultúrájú, élenjáró ipari-kolhozköztársasággá változott át. Az a hatalmas tényező, amely a Grúz SZSZK gazdasági és kultúrális fellendülését biztosította, a szovjethatalomnak a népek barátságán, a nemzetek egyenjogúságán, a Szovjetunió népeinek testvéri együtt működésén alapuló lenini-sztálini nemzeti politikája. Szovjet-Gruzia, aránylag igen rövid idő alatt, a Szovjetunió népei nek testvéri családjában, a nagy orosz nép önzetlen és sokoldalú segítségével, a kommunista párt, a szovjet kormány és Sztálin elvtárs vezetésével, eddig még nem látott sikereket vívott ki népgazdasága fejlesztésében és formájában, nemzeti, tarta’mában szocialista kultúrájának felvirágoztatásában. A szov jethatalom éveiben Grúziában többszáz új vállalatot építettek, új iparágakat létesítettek, lefektették az ország iparosításának szi’árd alapjait. Szén, kőojaj, mangánérc, acél. vasötvözetek, kül önféle szerszám gépek, gépkocsik, bonyolult gépek, cement, papír, lábbeli, gyapjú- és selyemszövetek, értékes élelmiszerek — tea. kitűnő minőségű borok konzervek. nemes dohányfajták. — mindez még korántsem te'jes jegyzéke a köztársaság ipari és mező gazdasági termékeinek. Az utóbbi évek ipari össztermelése közel kétszeresen meghaladja az 1939. évi színvonalat. A fémvágó gépek termelése 2.9-szeresen, a villanyerő felhasználása 2.3-szeresen növekedett. Szovjet-Gruzia technikai haladásának fényes bizonyítéka gépiparának rohamos fejlődése. A köztársaságnak a sztálini ötéves tervek éveiben létesített gyárai, fémvágó- és selyemgombolyító gépeket, teafeldolgozó és borászati gyárberendezé seket. kohó- és bányaipari gépeket, szikratávíró felszereléseket. vízsebességmérőket és számos más bonyolult gépet és műszert gyártanak Grúzia do'gozói tevékenyen részt vesznek, az egész szovjet néppel együtt, a kommunizmus nagy építkezéseiben. a nagyszerű sztálini természetátalakítási tervek megvalósításáért fo'yó harcban. gyökeres változás gruzia mezögazdasagAban: Grúziát gyakran nevezik virágzó kertnek. Valóban a gruziai völgyekben és dombokon termesztett déligyümölcsök. a tea, dohány illóolajnövénvü1 tetvények, szőlőkertek, fes tőién szép látványt nyújtanak. Az említett növények legnagyobb részét csak ,a sztálini ötéves tervek ideién, a mezőgazdaság szociausta átalakításával kapcso'atban kezdték szakszerűen és nagy mennyiségben termeszteni. L. P. Berija elvtárs 1938-ban megállapította, hogy Szovjet-Gruzia, a Kommunista Párt Központi Bizottsága és Sztálin elvtárs útmutatásait követve helyesen alkalmazta azokat mezőgazdasága fejlesztésénél. A kolhozrendszer Gruzia parasztságának is boldog, jómódú életet és nagy kulturális fejlődést hozott. Az 1940. évi bevételekhez viszonyítva Gruzia kolhozainak bevétele az utóbbi években háromszorosára emelkedett. Többszáz kolhoznak milliós bevéte'ei vannak. A gyáripar és a mezőgazdaság uj vívmányai Gruzia népét -ardyagi és művelődési szempontból egyaránt felemelték. Evről-évre nő a munkások és aikalmazottak reálbére Fokozódott a dolgozók vásárlóképessége. Rohamosan növekedett a közszükség1 éti cikkek és a mezőgazdasági termékek — vaj, hús, cukor, hal,pamut-, gyapjú- és selyemanya gok stb. — fogyasztása Grúziában Nagyobbodnak és szépü'nek Gruzia falvai és városai, növekszik a gyárak száma javul a lakosság céléit szolgáló közüzemek munkája. — Űi trolejbusz-vona'akat. vízvezeté keket, csatornázási há’ózatokat építenek Széles körben folyik a 'akó házak, színházak és filmszínházak építése. A köztársaság városai szőnie1 énül új lakóházakkal bővü’nek. A fe'ismerhetetlenségig megváltozott ezekben az években Gruzia fővárosa — Tbiliszi. Számtalan új közigazgatási, kulturális, népnevelő 1953. május 17. intézmény és sokszáz lakóház, új híd, filmszínház és klubhelyiség épült itt. Oj utcákat nyitottak és rendezték a régieket. Parkokat ültettek, köztük a „Sztálin” pihenő- és kultúrparkot, amely a Szovjetunió egyik legszebb parkja. Soha nem látott virágzásnak indult Gruzia kulturális élete. A forradalom előtti Grúziában csupán 1768 iskola és egy technikum létezett. Ma a köztársaságban 4275 is kola és 119 technikum működik. A tanulók száma meghaladja a 700 000 ezret. Grúziában nincs többé írástudatlan ember, egyetlen család sincs, ame'ynek ne volna felsővagy középiskolai végzettségű tagja A Grúz Szocialista Szovjetköztársaság falvaiban bevezették az általános kötelező 8 éves oktatást. A városokban megvalósítják az általános középiskolai oktatást. A szovjethatalom bevezetése előtt Grúziának csak egy főiskolája volt. Ma 19 főiskola működik, amelyekben több mint 3000 tanár és előadó oktat és 35 000-nél több diák tanul. A szovjethatalom éveiben több tízezer szakember. — mérnök, gazdász, talajjavító mezőgazdasági gépesítő, orvos, tanító, stb., — szerzett oklevelet. Azonkívül Gruzia technikumain 120 000-nél több szakembert képeztek ki A köztársaság leghatalmasabb tudományos központja az 1941-ben alapított Tudományos Akadémia. A Grúz Tudományos Akadémia 42 tudományos kutatóintézetet egyesít magában. Ezekbeh az intézetekben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának 7 rendes és levelező tagja a Grúz SZSZK Tudományos Akadémiájának 56 rendes és levelezőtagja, 102 doktor és 472 kandidátus dolgozik. Szovjet-Gruzia tudósai nagy mértékben járulnak hozzá az élenjáró szovjet tudomány fejlesztéséhez. Hatalmas kulturális-népnevelő munkát végez a köztársaság városaiban és falvaiban létesített 2000 klub és 2548 könyvtár. A szovjethatalom éveiben felvirágzott Gruzia irodalmi és művészeti élete is. írók és költők teljes odaadással szolgálják a kommunizmus építésének magasztos ügyét, harcolnak a békéért. Műveiket a Szovjetunió többi népének nyelvére is lefordítják, sőt külföldön is olvassák. Grúziában 23 állami színház működik, amelyek a kultúra terjesztő sének valóságos központjaivá váltak. Nagy sikereket vívtak ki Grúziában a közegészségügy terén. A szovjethatalom éveiben a gyógyintézetek és egészségvédelmi intézmé nyék. szanatóriumok és pihenőotthonok. óvodák és bölcsődék széles hálózatát építe+*Äk ki A köztársaságban 475 kórház. 927 poliklinika, 102 szanatórium, 36 pihenőotthon és 337 állandó bölcsőde működik. Az ötödik ötéves tervnek az SZKP XIX. kongresszusán elfogadott irányelvei a Grúz SZSZK népgazdasága összes ágainak újabb hatal mas fellendítését biztosítják. Gruzia iparának és mezőgazdaságának fejlődése a grúz nép még bőségesebb jólététének záloga. Az ötödik ötéves terv Gruria népe előtt éppúgy mint az egész szov jet nép előtt új. nagyszerű távlatokat nyitott a világbéke ügyéne' diadalrajuttatására, a békés alkotó munkára, a kommunizmus építő sére. M. Iszakovszkij: s Ének a békéről Még nincs betömve minden lövészárok, Még háborús nyomok rémítenek, Európában szerte könny szivárog — Még könnyesek az anyai szemek. Még kopogó mankókkal lépegetve Rokkantak rónak poros utakat. Sok meggyötört szív sebe nem hegedt be S az emlékektől még fel-felszakad. De harci zajtól nyugtalan a béke S fegyverrel tele minden arzenál. A háborús uszítok söpredéke Feni a tőrt és ugrásra készen áll. , Rémít, hogy gyárt atomtöltésű bombát, Hogy felgyújt kertet, várost, falvakat, Hogy benépesít pincét, katakombát S vizet, kenyeret tőlünk elragad. A profitéhes horda azt akarja, Hogy minden jóra szeri csak 6 tegyen, Hogy az egész föld Amerika rabja, Hogy az egész föld az övé legyen. Akarja csak! De vannak még mások is még, Kiknek szíve a vésztől nem remeg, Kik hősen álltak és fognak állni ismét, Üj fegyverektől sem ijedve meg. Hazájukért ők a vérüket adták, Harcolva törtek át tűzön-vizén, Hogy béke legyen, igazság, szabadság S a dolgozó mind egytestvér legyen. Nagy és jogos cél, amit ők akarnak: Várost építeni, fákat oltani S országukat, a nagy szovjet hatalmat A béke őréül megtartani. < Hangjuk ez ünnepi napokban újra Felzeng s amerre száll, talpon terem . Es zordonul rászól a háborúra Széles e földnek minden népe: „Nem! — Dicstelenül harcolni és elesni A pénzeszsákokért nem akarunk! A földnek béke kell és kivívjuk ezt mi, Mert. küzdelemre kész erős karunk." Es én tudom, hogy közeleg a nagy nap, S a föld színén több gyilkos nem marad, S kik a világnak békét most se hagynak, Elsöpri őket mind a népharag!
