Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-10 / 19. szám

1953. május 10. nerfrmt _ FőldmüTns 9 ,ä\i ah нами вютскск hírei. Az állami gazdaságok a nyitrai kerületben készülnek a nyári munkálatokra Az állami birtokok dolgozóinak élén­ken emlékezetükben él a párt és kor­mány multévi határozata, melyszerint az aratási munkálatokat tíz nap alatt, a csépléseket pedig húsz nap alatt kell elvégezni, hogy e munkálatoknál széles mértékben alkalmazzuk a szov­jet módszereket és a kasza után nyomban végezzük el' a tarlóhántást valamint a takarmánykeverékek veté­sét. A nyitrai kerület állami gazdaságai tanulva az elmúlt évben elkövetett hi­­bákból. ez esztendőben már követke­zetesebben készülnek az aratás-cséplés gyors és jó elvégzésére. A tavaszi munkák gyors elvégzése és a gazdag .termés előfeltételeinek megteremtése, valamint a hektárhozamok emelésének tervei az állami birtokok dolgozóinak új erőt adnak a további mezőgazdasá­gi munkák sikeres elvégzésére. így tehát a termés betakarítási munkála­tai végrehajtására is. Hogy az idei aratást és a cséplést az állami birto­kok dolgozói a párt- és kormányhatá­rozatoknak megfelelően valóban idő­ben végezhessék el, már mostan fel­készülnek arra, hogy minél több kom­bájnt vessenek be a munkákba. A béke eme tankjait kombájnvezetőink már most úgy készítik elő, hogy azok minél nagyobb teljesítményre legyenek képesek s ne vesszen kárba egy szem gabona sem. Beszélgetve kombájnve­zetőinkkel láthatjuk, hogy alaposan készülnek arra, hogy méltóképpen megközelítsék a szovjet kombájnveze­tők magas teljesítményeit. így például Zeifer Ferenc, és Cilling István kom­bájnvezető elvtársak a bajcsi állami birtokon saját maguk végzik a kom­bájn javítási munkálatait és így meg­ismerkednek a nagyszerű gépek min­den alkatrészével és szerkezetével, hogy üzemzavar esetén a munka fo­lyamán a hibát gyorsan kijavíthassák. Nem maradnak el a zselizi állami gaz­daságok kombájnvezetői sem, akik Jancsó Lakos elvtárs vezetésével az első helyen akarnak majd elhelyez­kedni. Állami gazdaságaink az idén nagy gondot fordítottak a talaj előkészíté­sének, amelyet úgy hajtottak végre, hogy a kombájnok sima területen za­vartalanul és gyorsan végezhessék a termés betakarítását. A kombájnveze­tők már mostan alaposan megismer­kednek azokkal a területekkel, ame­lyeken az aratás alatt dolgozni fognak, hogy így elejét vegyék azoknak a hi­báknak, melyek tavaly előfordultak. Mert hiszen tavaly még sok esetben előfordult, hogy a kombájnvezető csak akkor ismerte meg azt a táblát, me­lyen dolgoznia kellett, amikor meg kellett kezdenie az aratást. így gyak­ran megtörtént, hogy a kombájnveze­tők csak felületesen vagy egyáltalán nem nézték meg milyen a talaj, mi­lyen a gabona s azután gyakrabban előfordultak kisebb nagyobb üzemza­varok és a munka teljesítmény sem volt olyan, amilyenre ezek a nagysze­rű gépek képesek. No ebben az esztendőben ez valóban máskép lesz. Amint már említettük a kombájnvezetők minden gabonasze­mért harcbaszállnak s ezért felfogó­kat szerelnek a kombájnra, amelyek meggátolják, hogy a tartályok kiürí­tésénél a gabona a földre hulljék. Ami pedig -a szalmát illeti a kombájnokhoz szalmapréseket kapcsolnak, amelyek lepréselik a szalmát, úgyhogy azt nyomban ellehessen távolítani a me­zőről s így a termés betakarítása után azonnal elvégezhetik a tarlóhántást és a tarlókeverékek vetését. Ha a kom­bájnok nagy előnyéről világos képet akarunk kapni, akkor elegendő, ha többek között figyelembe vesszük, hogy kézi kaszálásnál 8—10 százalék a veszteség. Önkötözőgépeknél 4—7-ig, míg a kombájnoknál a veszteség tel­jesen jelentéktelen. Az aratás és a cséplés gyors elvég­zése a gépek üzemképességétől függ s ezért fontos, hogy minden gép lel­kiismeretesen és jól meg legyen javít­va. Állami gazdaságaink ennek a kér­désnek nagy figyelmet szentelnek. A mai napig 90 százalékra elvégezték a kombájnok javítását. Az önkötöző gé­pek javítása azonban 30, a cséplőgé­peké 35 százalékra áll. Itt minden esetre még jobban bele kell feküdni a javítás munkálataiba, ha május végéig be akarják fejezni a javítást. Arra is kell gondolni, hogy a kijavított gépe­ket ki kell majd próbálni és az eset­leges felmerülő hibákat gyorsan kija­vítani, hogy valóban sikeresen tudjunk megbirkózni a termés betakarítással. Az állami birtokok dolgozói azért, hogy a betakarítás munkáit meggyor­sítsák és a termelési kiadásokat csök­kentsék nagyobbára aggregátokka! végzik majd el az aratást. E célból több, mint 18 aggregátot állítanak össze, amelyek önkötözőgépből, tár­csásekéből és vetőgépekből állanak majd, úgyhogy az önkötözőgép után valóban megtörténik a tarlóhántás, valamint tarlótakarmSnyok vetése. A bajcsi állami birtokon öt ilyen aggre­gátot készítenek, Nánán hármat, Zse­­lízen hármat. Aranyoson hármat, Tor­­nócon kettőt, Palárikovón kettőt. To­vábbá egyes helyeken még két önkö­töző összevonásával aggregátot állíta­nak össze. Ilyen aggregátja lesz a bajcsi állami birtoknak mégpedig ket­tő, Léván kettő, Nánán kettő. Parti­zán skén kettő, Zselízen kettő. Ugyan­csak a cséplésre is nagy gondot for­dítanak állami birtokaink és máris azokat a dolgozókat, akik a cséplésnél közreműködnek alaposan megismerte­tik a Bredjuk-féle módszerrel. így te­hát a Bredjuk-módszer szerint 45 gazdaságban fognak csépelni mégpedig a bajcsi gazdaságokban 7 cséplőgép, Galgócon öt, Léván kettő, Nánán, négy, Nyitrán négy, Palárikovon négy. Aranyoson négy, Zselízen öt. Az kia­dások csökkentése végett 50 cséplő­gépnél bevezetik a szalma szecskázá­­sát rögtön a gép mellett, miáltal 7 munkaerőt takarítanak meg. Ugyan­csak megtakarítják a szecskázás mun­káját a takarmányozásnál. Azért, hogy mindenütt mindjárt a kasza után el­végezzék a tarlóhántást, a traktorok 80 százaléka két műszakban dolgozik majd, mégpedig úgy, hogy nappal aratni fognak éjjel meg szántani. Az elmúlt esztendőben, ha számos állami gazdaságunk komoly eredményeket is ért el az aratásban mégsem lehetünk elégedettek, azért mert a szocialista munkaverseny nem fejlődött ki olyan mértékben, hogy a dolgozók követke­zetesen harcoljanak a párt és a kor­mányhatározatok teljesítéséért. Sok­szor előfordult, hogy a dolgozókat ar­ról kellett meggyőzni, milyen nagy fontossággal bír, ha a kora reggeli órákig dolgoznak. E tapasztalatokból kiindulva az állami birtokok összes gazdaságaiban mégjobban elmélyítik a szocialista munkaversenyt azáltal, hogy a dolgozók kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel az aratás és a cséplés­­sel kapcsolatosan. A nyári munkaver­seny pontjai a következők: 1. A trak­torokat az aratásban 80 százalékra kell két műszakban kihasználni, mégpedig úgy, hogy nappal arassanak és éjsza­ka végezzék el a tarlóhántást. 2. A tarlóhántást 100 százalékra kell vég­rehajtani, mégpedig legkésőbb három nappal a kaszálás után és a tarlókeve­rékek vetésterületét 140 hektárral ki­bővíteni. 3. Az aratást az összes gaz­daságban legkésőbb kilenc nap alatt, a cséplést pedig 18 nap alatt kell elvé­gezni. 4. Negyvenöt cséplőgépnél al­kalmazzák a Bredjuk-módszert. J. K. Több zöldséget dolgozóinknak AUami birtokaink nagy sikereket érnek el a zöldségfélék termelésében is. A szocialista nagytermelés már Számos, hasonlóan hatalmas méretű üvegházákkal rendelkezik, amelyek elősegítik dolgozóink jó minőségű zöldséggel való ellátását A losonci állami birtok dolgozói emelik az állatállomány hasznosságát Ismer ük meg a leg óbb növénytermelő csoportokat Azok a növénytermelő csoportok, me yek állami gazdaságainkban jól megszervezték munkájukat, teljes mértékben alkalmazták az élenjáró szovjet módszereket, mér eddig is kimag sió termelési eredményeket értek el. Ezt legjobban bizonyítja az a néhány példa, melyeket az alá' ' ismertetünk: * * * Mezei Baltazár csoportja a szenei é'lami birtokon a zöldségtermelés­ben dolgozik. E csoportnak az el mu!t esztendőben 6 hektárnyi terü­leten 1 063 mázsa zöldségfélét kei­le t kitermelnie, a csoport tagjai azonban az agrotechnikai intézke dések betartásával és lelkiismere­tes munkáink révén 1.150 mázsa zö'dséget termeltek. * * * A tornai állami birtokon Simko­­vics Jolán munkacsoportja köte'e­­zettséget vállalt arra, hogy 1 hektá­ron 400 mázsa takarmányrépát ter­mel. A munkacsoport lelkiismeretes munkája révén e kötelezettségválla­lását 140 százalékra teljesítette s há’a a jó munkaszervezésnek, fel­adatait idöe,Ä++ plvégezte, úgyhogy az őszi munkálatoknál kisegített to­vábbi két gazdaságban. • * * A szenei állami birtokhoz tartozó budmericei gazdaságban Karvas elv­­társ csoportja 101 hektárnyi terüle­tű gabonaneműeket és kapásokat művelt. A munkacsoport teljes mér­tékben alkalmazta a szovjet tapasz­talatokat, pontosan betartotta az agrotechnikai intézkedéseket, alkal­mazták a keresztsoros vetést és a szemcsés tráeva használatát. To vábbá a csoport tagjai között egész­séges munkaverseny fejlődött ki. ame’ynek az lett az eredménye, hogy a csoport tagjai valóban ma­gas hektárhozamokat értek el. Így pé’dául a búzánál 21 mázsa helyett 28 72 mázsát, rozsnál 21.10 mázsa helyett 23.70 mázsát, tavaszi árpánál 23.50 mázsa helyett 35.79 mázsás termést értek el hektáronként. A csoport tagjai a cséplést a Bredjuk­­módszer szerint végezték. * * * Horváth Lajos zöldségtermelő cso­portja a szentmiklósi gazdaságon -az összes zöldségféléknél túlteljesítette a tervben előírt hektárhozam tervét. Így pé’dául e csoportnak 1 hektár­nyi területen 54.250 korona értékű hagymát ke’lett volna kitermelnie s ehelyett a csoport tagjai a hagy­mából 85.090 korona jövedelmet ér­tek el. A csoport tagjai e sikert a jó munkafegyelemnek és gondos munkájuknak köszönhetik. * * * Kapuváry Mihály munkacsoportja a nánai állami birtokhoz tartozó hi­degvölgyi gazdaságban szép eredmé­nyeket ért el gabonaneműeknél. Így például, egy 39 hektáros rozstáblán 21 mázsa helyett 25 37 mázsa ter­mést ért el hekt ’ionként. A csoport úgy,érte el e szép eredményt, hogy a szovjet példa szerint idejében vé­gezte el a rozs pótbeporzását. Az egész éven át ez vo’t a legpéldásabb csoport, amely a sajá munkáján kí­vül gyakran kisegített más gazdák­nak. * * * A szeredi Hanák-csoport 21 hek­tárnyi dohányterületet művelt, ame­lyen a terv szerint hektáronként 17 mázsát ke’lett volna elérniük. Ezzel szemben 18 93 mázsás termést értek el. Ezt a sikert a csoport tagjai úgy érték el, hogy minden munkát idő­ben e’végeztek. betartották az agro­technikai határidőket, stb. A csoport tagjai a magasabb hektárhozam el­érése mellett jobb-minőségű dohány kitermelésére is törekedtek s nagy gonddal végezték el a levelek osz­tályozását. szárítását stb., aminek az lett az eredménye hogy szlovákiai méret1- n második he’yre került a dohánvterme’ésben amiért a csoport tagjai közösen 9.000 korona jutalmat kaptak. I * * * A tomóci állami birtokhoz tartozó fe'sőjatói gazdaságban lévő Fülöp­­csoport 54 hektár kapásnövényt. 80 hektár gabonafélét. 25 hektár do­hányt művelt meg. A csoport tag’ai az összes munkákat az agrotechni­kai határidőn belül végezték el 's a jó munkaszervezés következtében lényegesen 1 er "vidítették a munkák elvégzésének idejét, úgyhogy a ne­kik beosztott földterületen kívül még 32 hektárnyi gabonát betakarítottak és kicsépe’tek. A csoport tagjai to vábbá a Bredjuk cséplési módszer bevezetése révén 13 nappal koráb­ban fejezték be a cséplést, mint azt a tervük előírt#. A losonci állami birtokhoz tar­tozó gazdaságok dolgozói az idén a munka jó elvégzésének nagy­szerű elvégzésével ünnepelték meg május elsejét, a dolgozók nagy ünnepét. A május elseje tiszteletére adott kötelezettségvál­lalások értékelése valóban öröm­teli volt. A munkaverseny követ­keztében az összes munkacsopor­tok május elsejéig 94 7 százalék­án elvége-lék az összes tavaszi munkákat, a gazdaságok pedig a marhahúsbeadást 190 százalékra, sertéshúst 172 százalékra, a tej­beadást 101 százalékra teljesítet­téi- a köte’ezettségvái’a'ások tel­jesítéséért minden gazdaságban a legnagyobb igyekezetüket fejtet ték ki a dolgozók. Munkájukban példaképül szolgált Palcsó elv­­társ, aki a tavaszi munkatervét 151, Mező József elvárs 123. Mag elvtárs 122 százalékra teljesítette. Ezek a d-’gozók minden r .Jrát az agrotechnikai határidőkor, be­lül és e intézkedések betartása mellett vé _zték el. Ugyancsak szép eredményeket értek el a dől .zók az állatte nyésztésben is. így példán' a lo­sonci gazdaság fejőguiyása Szabó stván kötelezte magát ara, hog-­­a napi 7.8 literről 10 literre emeli a tejhozamot tehenenként. A reá­­' ízott tehenek gondos ápolásával, helyes takarmány zás révén és a Ma" yinová-módszer bevezetés" vei köte'ezettségvá”alását betel­jesítette, mivel tehenenké: 1 11 literes átlagot ért el. Ez annyit jelent, hogy 3.840 liter tejet ter­melt terven elül. Példásén do1 gozik még Magyar János csapa­ta is, akik ;; sertéstenyésztésben vállalták, hogy a tervezett 0.49 súlyszaporulatot, napi 54 dkg-ra emelik. E csapat vállalást május elsejéig 96 százalékra te’ic 'tette A losonsi állami birtok dolgo­zói a május egy és kilencedikére adott kötelezettségvállalásuk tel­jesítése után tovább fejlesztik a munka versenyt, hogy méltókép­pen üdvözölhessék Szlovákia Kommunist Pártja X. kongresz szusát és hogy a termelésben el­ért г" reik a jövőben még na­gyobb arányúak ’egyenek. Ismerjük meg a legjobb állattenyésztési csoportokat Állami gazdaságainkon éppúgy mint a növénytermelésben az állat­­tenyésztésben is állandóan újabb és újabb munkacsoportok tűnnek ki jó munkaeredményeikkel. E csoportok következetesen alkalmazók a szov­jet tapasztalatokat, módszereket és így napról-napra fokozzák az állat­­állomány hasznosságát. Ismerünk meg tehát néhány ilyen csoportot, amelyek a legjobbak közé kerültek: Jurina József a tal’ósi gazdaság­ban 62 darab fejőstehenet gondoz. Az elmúlt évben ez a csoport átla­gosan 12.4 liter tejet ért el naponta tehenenként. Kötel ezettség vá I la’ á­sukat, hogy egy tehéntől 4.500 liter tejet érnek el, a csoport tagjai tel­jesítették. E szép eredményüket a Malinyinová módszerének helyes al­kalmazása révén érték el. * * * Belus Alfréd várkonyi csoportja 50 tehenet go időz. Terv szerint 7.2 liter tejhozamot kellett volna elérn;° na­ponta fejőstehenenként. A csoport tagjai azonban a Malinyinová mód­szerének bevezetése után 10.04 liter­re emelték a tejhozamot naponként minden tehénnél. Továbbá 77 darab borjúnál a tervezett 0.35 kg-os sú У- gyarapodás helyett 0.53 kg-os gya­rapodást értek el darabonként Ezen­kívül a csoport tagjai 50 tehéntől 39 borjút választottak el. E sikerekhez hozzásegítette őket a munka helyes megszervezése is. * * * A szenei állami birtokon Bilcsik Fü’öp csoportja 46 darab tehéntől egész éven át napi 13 literes tejho­zamot ért el darabonként. Ezt a si­kert a csoport tagjai úgy érték el, hogv helyesen alka’mazzák Malinyi­nová módszerét, a fejés e’őtt köny­­nyü tőgymasszázst és a fejés után mélymasszázst végeznek. ♦ * * A nánai birtokhoz tartozó karvai gazdaságban Hatos Lajos állatte­nyésztő csapata 52 üszőt sorolt be a fejőstehenek állományába, ame­lyektől az elmúlt esztendőben 47 da­rab borjút választottak el. Ezektől a fiatal fejőstehenektől egész éven át napi 11.5 literes tejhozamot értek el darabonként. A fent em’ített te­henek közül 41 darabnál a napi tej­­átlag 12 liter volt * * * A tornaijai állami birtokhoz tar­tozó reményi gazdaságban Fejes Barnabás csoportja a rájabízott fe­jősteheneknél egész éven át napi 12.47 literes tejátlagot ért el tehe­nenként annak következtében, hogy helyesen alkalmazták a takarmányo­zási technikát és Malinyinová mód­szerét. Mielőtt még alkalmazták vol­na Malinyinová módszerét a fejős­tehenek napi átlaga darabonként csupán 6.8 liter volt. Amikor beve­zették Malinyinová módszerét, hat hónap alatt 16.23 literre szökött fel a tej hozam. t Uj agrotechnika a nagymegyeri állami birtokon A nagymegyeri állami birtok v~z­­szes gazdaságai ezidén okkal na­gyobb mértékben alkalmazták a ta­vaszi munkáknál az új agrotechni­kai intézkedéseket, mint azt az el­múlt esztendőben. Az agrotechnikai intézkedések betartásának jelentő­ségéről az elmúlt évi nagy sikerek győzték meg a gazdaságok dolgo­zóit. Ebb“- az esztendőben az ösz­­szes gazdaságokban keresztsorosan vetették el az összes tavaszi gabona­neműt, ezenkívül 100 százalékban előcsíráztatták a tavaszi búzát s ugyancsak 35 hektárra való árpát és zabot is előcsíráztattak. Elhatá­rozták, hogy 38 hektárra való rizst is előcsíráztatnak. Azt a cukorrépát pedig, amelyet április 10 előtt vetet­tek el, némely gazdaságok teljes ter­jedelemben bejelentettek a proszeni­­cei mozgalomba. Az állami gazdasá­gok dolgozói a talaj jó előkészítésé­vel, az egyes növények időben való ápolásával igyekeznek biztositani a magasabb hektárhozamokat. így pél- I dául már április 15-ig az áUami bir­tok összes gazdaságaiban kitünően előkészítették a talajt a- kukorica­vetés alá és így zavartalanul hozzá­foghattak e munkák elvégzéséhe.. - Az agrotechnikai intézkedések kö­zül ugyancsak 100 százalékra alkal­mazták a burgonya e’őcsírázUtását. A nyárasdi, a madareti és az új­­udvari gazdaságok úgy határoztak, hogy az összes fé’korai és későbbi burgonyát valamint kukoricát négy­zetes módszerrel ültetik.

Next

/
Thumbnails
Contents