Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-10 / 19. szám

8 ft. a trad Ffl>í«!mÍrV**S 1°77 1Л A zselizi gépállomás legjobbjai A ZbMzi gépállomás értékelő bLottsága az ipolyszakádasí brigád­központnak ítélte oda a „kerület legjobb bri­gádja” címet. A brigád központ vezetője Szmol­­ka János elvtárs, aki szervezési képességével *<s brigádjával kivívta ezt a nagy megtiszte­­'ést. Kassai Béla, az Ipoly pásztói traktorosbrigád tagja a aselízi körzet legjobb traktorosa. A tavaszi munkák tervét DT-54-es gépén 237 szá­­.alékra teljesítette és eme1 lett 646 liter üzem­anyagot takarított meg. Ilyen kitüntetést csak azok érhetnek el, akik­nek viszonya a munká­hoz jó, szeretik hazán­­t kát és tudják azt is, hogy munkájukkal a békét erősítik. Versenyeznek az érsekújvári és a zselizi gépállomás dolgozói-91-ír A zselizi és az érsekújvári gépállo­mások dolgozói az idei tavaszi munkák elvégzése alkalmával nagyon szép c­­redményeket értek el. Mind a két gép­állomás dolgozói a tavaszi munkák ter­vét 100 százalékon felül teljesítették. Ezt a sikert főleg a traktorosok közti párosverseny, a traktorosbrigádok, va­lamint az állomások közt kialakult versenynek lehet köszönni. Az üzemi pártszervezet a mozgalom élére állt és az üzemi tanáccsal, valamint a CsISz­­el megtettek mindent a siker érdeke­ben. A zselizi gépállomás dolgozói azon­ban idáig jobbak, mint az érsekújvári gépállomás dolgozói. A zseliziek a ta­vaszi munkák tervét 104 százalékra, az érsekújváriak pedig 102 százalékra teljesítették. Mivel magyarázható a zselizi gépál­lomás jobb eredménye? Ennek a gép­állomásnak a dolgozói a gépeket job­ban kihasználták. A második műszakba a gépek 80 százalékát bekapcsolták, de Érsekújváron csak a gépek 46 száza­lékát használták az éjjeli műszakban A zselizi traktorosok munkafegyelme Is jobb, mint az érsekűjváriaké. A két műszak bevetése, valamint a dolgozók munkaerkölcse a terv telje­sítésében nagy jelentőséggel bír. A zselizi gépállomás sikeréhez az is nagy­ban hozzájárult, hogy a tavaszi mun­kák tervét 6 nappal hamarabb befe­jezték, mint az érsekújváriak. A ver­seny feltételeinek teljesítésében a két állomás majdnem egyenlő. A zselizi gépállomás 39 agregátot, míg az érsek­újvári 18 agregáttal többett használt. Ezekután jogosan lehetne feltételezni, hogy az érsekújváriak többet teljesí­tettek. A több agregát használata azon­ban mégsem volt a tervteljesítésre döntő befolyással, mert nagyon gyen­gén használták ki őket. Nem dolgoztak velük egész napokon keresztül és sok agregát kihasználatlanul hevert. Az új­váriak ezt azzal indokolják meg, hogy a szövetkezeti tagok túlnyomórészt sa­ját maguk vetettek, hogy a fogataikat kihasználhassák. Ez helyes is. A foga­tokat teljesen ki kell használni. De az érsekújvári dolgozóknak a szövetke­zeti tagokat meg kellet volna győzni arról, hogy a traktorok és az agregá­­tok használatának következtében a ve­tési munkákat sokkal hamarabb el­végezhették volna és ennek következ­tében még gazdagabb termésre számít­hatnának. A fogatokat más munkára használhatták volna, pl. anyag- gabo­na- és műtrágyaszállításra. A zselizi gépállomás azzal is dicse­kedhetik, hogy 13 traktorosbrigád és 74 traktorista a tavaszi munkák tervet túlteljesítette. Ezzel szemben az érsek­újvári gépállomáson csak 58 traktoros és 12 brigád teljesítette feladatát. Ez az összehasonlítás azt bizonyítja, hogy a zselizi gépállomás traktorosai job­bak, mint az újvári állomásé. Gépállomásank szenteljenek több figyelmet a kártevő rovarok irtására Növényvédelmünk szempontjából mindent el kell követnünk, hogy a bur­­gonyabogarat, a San Jósé férget, az a­­merikai szövőlepkét mennél eredmé­nyesebben kipusztítsuk. Hogy a kártevő rovarok ellen hatá­sos harcot indíthassunk, gépállomásain­kon külön e célra központot kell szer­veznünk, amelyet lássunk el a növény­­védelem céljából az összes szükséges felszereléssel, fecskendővel, porzókkal és gépekkel. Ezeknek a központoknak a kerületi növényápoló előadóval az é­­len az a feladata hogy még időben meggátolják ezeknek a kártevő rova­roknak az elterjedését Sajnos, a növényvédelmet még na­gyon sok kerületünkben nem szervez­ték meg. Sem a felszerelést, sem pe­dig a munkaerőket nem biztosították. Sok helyen a gépeket nem javították meg, néhol pedig a falvakon szerte­szét hevernek, úgyhogy fellelni sem tudják őket. A motorfecskendők kar­bantartására szükséges munkaerőket sem oktatták ki. Ezekről a fogyatékosságokról na­gyon sok eset tanúskodik. Az érsek­­újvári gépállomáson pl. megállapítot­ták, hogy a gépek túlnyomórészét meg nem javították meg. A gépek karban­tartásához szükséges munkaerőknek csak 20 százalékáról gondoskodtak. A kerületi növényápoló idáig még előadást sem tartott. A tapolcsányi gépállomás is csak részben javította meg gépjeit, a munkaerőkről sem gondoskodott és nem is részesítette őket oktatásban. A privigyei gépállomás csak mostan lá­tott neki a szervezésnek, pedig már ott a növényvédelmi feladatokat rég meg kellett volna oldani. Ilyen és hasonló fogyatékosságok vannak máshol is. A járás vezetőire hárul ennek a hiányosságnak a mie­lőbbi kiküszöbölése. Gépállomásaink szövetkezeteinkkel karöllve harcolnak a magasabb termésért Gépállomásaink dolgozói tapasztalat­ból tudják, hogy azok a szövetkezetek, amelyek a mintaszabályzathoz igazod­nak, ott az együttmunkálkodás a szö­vetkezet és a gépállomás között blzto­­ístva van. Az együttmunkálkodás és a jó szervezés következtében magas munkateljesítményt érnek el, ugyan­akkor az időveszteségük a legkevesebb. Gépállomásaink dolgozóinak azonban nem szabad elfelejteniük, hogy felada­tuk nemcsak szövetkezeteinknek g°pi segítséget nyújtani, hanem egyidejűig a szövetkezetek megerősítésében is ki kell venni részüket. A tavaszi munkákban elépt sikerek ellenére, néhány állomáson még nagyon sok hiányosság előfordul. Ezeknek a fogyatékoságoknak a tavaszi munkák második szakaszában, amely mar be­­'enyúlik a nyári előkészítő munkákba, már nem szabad megismétlödniök! A megkötött szerződéseket, de főképpen a hozamszerződést minden körülmé­nyek közt be kell tartani. A hektárho­­zamszerzödést minden körülmények közt be kell tartani. A hektárhozam­­szerzödés * alapvető tényező, amely pontosan körvonalazza a két szerződő fél egymással szembeni kötelezettséget A hozamszerződés fontos tartozéka az állami tervnek és a mezőgazdasági ter­melésünknek. Ahol megvan a jó akarat Számtalan példával lehetne Igazolni, hogy ott, ahol a heti összejöveteleken a HNB. GÁ, és az EFSz-ek megtárgyal­ják a felmerülő kérdéseket, értékelik az elmúlt hét elvégzett munkáit, ott az eredmények is kielégítők. Amikor Szládecsek elvtársat, a komáromi gép­állomás agronómusát megkérdeztük, hogy melyik EFSz-el van meg a leg­szorosabb kapcsolatuk és melyik az az EFSz, ahol úgy a HNB, valamint s szövetkezet tagjai is résztvesznek a heti üléseken, akkor egyszerűen rá­mutatott az eredménytáblázatra és azt mondta: „Az itt feltüntetett eredmé­nyek fokozatosan megmutatják, hogy melyik szövetkezettel és HNB-al van meg az egészséges együttműködésünk". — Szládecsek elvtársnak igaza van. A gépállomás és a szövetkezet közötti szoros együttműködés mindenekelőtt az elért eredményekben mutatkozik. A kimutatás szerint az aranyosi szövet­kezet 133.3 százalékkal vezet a tava­szi terv teljesítésében. Igaz, az is, hogy Nagy Valent és Varjú Sándor, a szö­vetkezet vezetői minden értekezleten jelen vannak és jelen van az aranyos: HNB kiküldött is. Az ekeli szövetkezet, a gépállomás körzetében a második legjobb szövetkezet. A tavaszi munkák tervét 119.5 százalékra teljesítette. Méhes elvtárs, a szövetkezet elnöke es Farkas, szövetkezeti agronómus heten­ként a gépállomással karöltve vitatják és értékelik az elvégzett munkákat. A megyercsi szövetkezet a harmadik helyre került 111.6 százalékos telje­sítménnyel. A szövetkezet tagjai itt is hetenként összeülnek és a HNB. vala­mint a gépállomás megbízottainak je­lenlétében. sorbaveszik és értékelik az elvégzett munkákat és a befejezett munkákról jegyzőkönyvet vesznek. Ahol nincs meg az egyetértés A gépállomáshoz 15 EFSz tartozik, amelyek közül a kimutatás szerint Kol­lárovo И. Gadóc és az Ifjúsági Falu szövetkezetei vannak a tavaszi mun­kákkal leginkább elmaradva. És milyen itt az együttmunkálkodás és a HNB köpött? A lehető legrosszabb. Dacába annak, hogy a gépállomás küldöttei ál­landóan szorgalmazzák az összejövete­leket, mégis gyakran megtörténik, hogy no! a HNB küldötte, hol a szövetkezet vezetői nem jelenek meg az értekez­leten. A gépállomás tanácsait nem fo­gadják el mindenütt. Megtörtént pl. Újfalun, hogy a szövetkezet agronó­­musa egyenesen lehetetlenné tette, hogy a gépállomás keresztsorosan ves­sen. Mélyszántás helyett középszántást rendelt el. Itt bizony nem lehet a leg­jobb akarat ellenére sem egészséges együttmunkálkodásról beszélni. A szö­vetkezetek közti tervszerű együttmű­ködést nagyon hátráltatja az olyan eset is, amikor a szövetkezet csak felüle­tes szerződést köt a gépállomással és nem tünteti fel az összes elvégzendő munkákat. Az ekeli szövetkezetnek p! 207 hektáron terven felüli munkát kel­lett utólagosan elvégezni. A gépállomás példaképei A komáromi gépállomás egyébként mind a 15 szövetkezettel hozamszer­­zödést kötött A gépállomás igyekszik ezeket a szerződéseket bel ártani, ami érthető is. hisz ezeknek a szerződések­nek a betartásától függ jórészt a trak­torosok jövedelme is. Az állomás a ta­vaszi munkák tervét 101 4 százalékra teljesítette Már minden veteményük a föld alatt van és most már csak a fű­­kaszálás megindulására várnak A gép­állomásnak 34 olyan traktorosa van, amelyek a^tSVaszi , munkák tervét Ю0 százalékon felül teljesítették A trak­­torosbrigádok közül 5 brigád teljesítet te a tervét 100 százalékon felül Má­jus 1. és 9. tiszteletére kötelezejtseg-­­ket vállaltak A kötelezettség teljesíté­sében főképpen Osvald Kálmán trak­toros tűnt ki. aki Skoda-30-as gépén a tavaszi munkák tervét 202 százalék­ra teljesítette Károlyi t.ászló DT-54-es gépén a tavaszi munkák tervét 197 százalékra végezte el Forró Ernő a harmadik helyezett, aki’ tervét DT-54- es géjáén 172 százalékra teljesített“. Május elsejének a megünneplésében így méltóképpen kivették részüket A gépállomás versenyben van az ógyal­­lai gépállomással. Hetenként egyszer összeülnek és értékelik az elért ered­ményeket. A legutolsó értékelés szerint az ógyaüaiak 110 százalékra teljesítet­ték tervüket, míg a komáromiak 9 szá­zalékkal lemaradtak Szládecsek elv­társ ezt kissé szégyenkezve bevallja, de mindjárt hozzá is teszi, hogy majd a legközelebbi értékelésnél kedvezőbb helyezést harcolnak ki A komáromi gépállomás dolgozó'-a nagy feladat vár. Mindenekelőtt a szö­vetkezetekkel karöltve meg kell te­remteniük a legmagasabb hektárhozsm előfeltételeit. Éppen ezért el kell hárí­tani minden akadályt, ami ennek útjá­ban áll A gépállomás mutassa meg a szövetkezét tagjainak, hogy a kétol­dalú együttműködés meghozza a szö­vetkezeti tagok megérdemelt jutalmát, a magasabb jövedelmet. A tavaszi munkák első és második szakaszának eredményes elvégzésétől függ, hoqy milyen lesz a termés a szövetkeze-: földeken. Fűry József Ismerjük meg és alkalmazzuk az óraütemterves munkamódszert Gépállomásaink többségében még nem becsülik meg kellőképpen a sikeres mezőgazdasági termelés olyan fontos tényezőjét: az időt. Értékes órák, na­pok vesznek el még a helytelen terve­zés, a nem megfelelő munkaszervezés, a műszaki feltételek elégtelen biztosí­tása, a munkafegyelem lazasága miatt. Órák és napok vesznek el, amikor per­cek is befolyásolják a munka terme­lékenységét. a terméseredményeket — amikor tehát a percekért is követke­­.. zetesen és keményen harcolni kell. Az óraütemterv szerinti munka lényege Gépállomásainkon eddig a traktoros csak a munkája végeztével, sokszor napok múltán ismerte meg, hogy meny­nyit teljesített. Ha nem teljesítette műszaknormáját, azt már kijavítani, helyrehozni nem tudta. Ezért, szüksé­ges, hogy a traktoros ismerje mar munkája közben normája teljesítésének mértékét, óráról-órára, fordulóról-for­­dulóra. Ez lehetővé teszi számára, hogy a mutatkozó lemaradását még a mű­szak tartama alatt behozza. Az előirányzott és a ténylegesen fel­használt időnek folyamatos összehason­lítása rendkívül mozgósító hatással van a traktorosra, számon tartja munkájá­nak mozzanatait és harcol a munkaidő minden percéért. Az óraütemterv szerinti munkának mozgósító hatását bizonyítja, hogy az óraütemterv szerint dolgozó traktoro­saink teljesítményüket a megszokott­nál 40 százalékkal emelték. Az óraütemterv elkészítésénél szük­séges számítások (szántásnál): Meg kell állapítani: 1. A műszak ideje alatt elvégzendő forduló számát. 2. Egy forduló alatt elvégzett mun­ka mennyiségét. 3 Az egy fordulóra előirányzott időt. A számítás menete a következő: a) Szükséges, hogy a munka meg­kezdése előtti napon a körzeti agro­nómus, vagy a brigádvezetö felmérje a következő nap megmunkálására (szántásra, vetésre) kerülő táblák hosz­­szát. Állapítsa meg a táblán alkalmaz­ható munka szélességét (pl. a szán­tásnál hány ekefejet szereljenek fel). b) A körzeti agronómus vagy bri­gádvezető ezekután számítsa ki az il­lető táblán egy forduló elvégzéséhez előirányzott időt. Ennek módszere a következő: A táblahossz kétszeresét (mely álta­lában ölben van megadva, éppen ezért 1,89-et beszorozva méterré kell átala­kítani), meg kell szorozni 60-al és osztani kell a traktornak méterben megadott óránkénti sebességével. A sebesség természetesen változik azáltal, hogy egyes, vagy kettes, vagy hármas sebességű fokozatot/irányoznak elő az illető táblára. Nézzünk meg egy gyakorlati példát: A tábla hossza 300 öl; és a traktor előirányzott sebessége kettás sebessé­gű fokozat. A számítás a következő' 2X300X1.89X60 = 15 4.200 15 perc szükséges tehát egy forduló megtételéhez. A tapasztalatok alapján a fogásvégi fordulók megtételére 1 per­cet kell megszámítani. Az előző példánál tehát a fogásvégi fordulók figyelembevételével az elői­rányzott idő 16 perc lesz. c) A következő lépés az egy forduló (oda és visszamenet) alatt elvégzett teljesítményt kell megállapítani oly­módon, hogy a munkaszélesség kétsze­resét megszorozzuk a tábla hosszával. Ha a tábla hossza 300 öl és 3 drb. 30 cm munkaszélességű ekefejet szere­lünk fel- 300 ölX180 cm, vagyis ölre átszámítva megközelítő pontossággal 300 X1 (öllel) = 300 négyszögöl. 300 ü.éüO = 0.19 kh. d) Szükséges ismernünk azt is, hogy egy műszak alatt hány fordulót (oda­­visszamenetet) kell megtenni. A szá­mítás igen egyszerű: 10 órás műszakot véve alapul 10 óra = 600 perc: 16 perc (1 forduló elvégzéséhez előirányzott idő) = 37.5, vagyis fordulók száma 37.5. Általában a műszak alatti fordulók számát megkapjuk, ha a műszakban lé­vő perceket elosztjuk az egy forduló­hoz szükséges idővel. Ezeket a számításokat az agronómu­­soknak, mechanikusoknak, a legfejlet­tebb brigádvezetőknek kell elvégezniök legalább a munka megkezdése előtti napon. Az óraütemterves munka sikeres felté elei: 1. Szükséges, hogy a jól kidolgozott, a szövetkezettel egybehangolt menet­irányterve legyen a traktorosnak. Az eddiginél sokkal nagyobb alapossággal kell résztvenniök a gépállomások agro­­nómusainak a szövetkezetek termelési és idényterveinek kidolgozásában, "mun­kaszervezetének megszilárdításában. 2. Biztosítani kell • a megfelelő mű­szaki feltételeket. A műszaki hibák ki­kerülése végett a traktoros, a szokott-^ nál sokkal gondosabban ápolja gépót. A körzeti mechanikusok fokozott se­gítséget adjanak az óraütemterv sze­rint dolgozóknak. A magas teljesít­ményt elérők igen nagy figyelmet for­dítottak eddig is a szakszerű, hibát megelőző karbantartásra. 3. A sikeres óraütemterves munkának fontos feltétele az üzemeltetésnek a megfelelő szervezéssel való folyama­tos biztosítása. A gépállomás az óraü­temterves traktorosoknak a megfelelő időben szállítsa ki a szükséges üzem­anyagot. 4. Az óraütemterv szerint dolgozó traktorosokat állandóan oktatni kell, hogyan végezzék minőségileg is a leg­kiválóbb munkát, tartsák be a szán­tásnál az előírt mélységet. 5 Ismertetni kell az óraütemterv szerint dolgozó traktorosokkal a gépi munkák megszervezésének legtermé­kenyebb, legkevesebb idővesztességgel iáró módszereit. Élenjáró traktorosaink sok jó mód­szert alkalmaztak már most is mun­kájuk megszervezésénél. Egyedül a fordulók helyes alkalmazásával jelen­tősen lehet a teljesítményt emelni. A gépállomások igazgatóinak és po­litikai helyetteseknek fel kell ismer­niük, hogy az óraütemterv széleskörű alkalmazása fordulópontot jelent a gépállomások munkájában, ha az igaz­gatók és a gépállomás valamennyi ve­zető beosztású dolgozói mindent elkö­vetnek ezen mozgalom sikeréért.

Next

/
Thumbnails
Contents