Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-03 / 18. szám

12 fkűrfartf Földműves 1953 má1us 3-A német nép szembehelyezkedik Adenauer pusztulást hozó poli Jkájával tik teljesen semmibe a nép akaratát. Kénytelenek bizonyos mértékben szá­mításba venni, hogy a németek több­sége határozottan szembehelyezkedik a Németország számára pusztulást hozó politikával, amelynek célja az ország szétszakítása és az, hogy Németország nyugati része militarista álammá vál­jék. ilyen körülmények között a szö­vetségi tanács jobboldali szociáldemo­krata tagjai nem tartották lehetséges­nek, hogy nyiltan szolidárisnak nyi­latkozzanak a bonni és párizsi szer­ződéssel. Ugyanakkor ellene sem me­részeltek szavazni. A szövetségi ta­nácsnak azt a határozatát, hogy elha­lasztja a szerződések ratifikálását, jo­gosan értékelik Németországban a dön­tés elől való kitérésnek. Naumov a továbbiakban rámutat, hogy a szociáldemokraták demagóg célból élesen bírálták a bonni és a pá­rizsi szerződést, a szövetségi gyűlés­ben a szerződések ellen szavaztak, mert előre tudták, hogy úgyis kisebb­ségben maradnak, így tehát a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad ■ a szerződéseket is ratifikálják, a szo­ciáldemokraták pedig bizonyos politikai tökét kovácsolnak az ellenzékieskedés­ből. A szövetségi tanácsban az ilyen­fajta játék kockázatosnak bizonyulha­tott volna: ha itt is a bonni és a pá­rizsi szerződés ellen szavaznak, ez már nem kisebbségi, hanem többségi szava­zat lett volna. A nyugatnémetország' és amerikai monopóliumok érdekeit védelmező szociáldemokraták ebbe nem mehettek bele. Ugyanakkor azonban nem is nyilatkozhatnak nyíltan szoli­dárisaknak a háborús szerződésekkel, hiszen ezzel választóik bizalmát koc­káztatnák. Ezért választották a közép­utat: a döntés elhalasztásának útját. Mindenesetre, már a bonni parlament felsőházának ez a félénk, félkézzel ke­resztülvitt határozata is komoly csa­pást mér Adenauemak és irányítóinak terveire, a háborús szerződések gyors­ütemű ratifikálásának terveire. Ezért bőszült fel annyira Adenauer. Ezért határozta el, hogy ha törik, ha szakad, nekivág. Előállót sajátgyártmányú „el­méletével”, amely szerint a szövetségi tanács véleményét akár meg sem kell kérdezni. Németország demokratikus közvéle­ményének széles körei Adenauer alkot­mányellenes lépéseit a revansista körök összeesküvésének tekintik. á franciaországi mely városokban vesztik el többségü­ket, de alaposan melléfogott, mert e helyek többségében a kommunisták nemcsak hogy nem estek vissza, ha­nem ellenkezőleg, megerősítették állá­saikat. A francia nép állásfoglalására mi sem jellemzőbb, mint az, hogy nagy töbséggel megválasztották azo­kat a kommunista és tömegszerve­­zetí vezetőket, akiket a francia kor­mány népellenes összeesküvése kap­csán börtönbe juttatott, vagy bör­tönbe akar juttatni. V moszkvai Pravda ezércikkének nyugati visszhang a A „Pravda” Eisenhower beszédével foglalkozó vezércikke óriási vissz­hangot keltett az egész világon. A nyugati hírszolgálati irodák a következőképpen számolnak be az el­ső kommentárokról! „Washingtoni diplomáciai körökben — jelenti a „Reuter" — igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a „Pravdá”-ban meg­jelent felhívásnak a Kelet és Nyugat közt felmerült ellentétek rendezése érdekében. Bedell Smith amerikai külügyminiszterhlyettes durhami be­szédében ugyancsak azt hangsúlyoz­ta, hogy „a Szovjetunió nyilatkoza­tát rendkívül nagyjelentőségűnek te­kinti . A „Reuter” londoni tudósítá­sa azt hangoztatja, hogy a Szovjet­unió javaslatai „növelik a reményt a világ békéjének kilátásaival kapcso­latban”. „A Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok kérdése foglalkoztatja első­sorban a hétfői angol sajtót” — mondja a londoni rádió szemléje, majd így folytatja: „A panmindzso­­ni eseményekről szóló beszámolókat valamennyi lap címoldalán ismerte­ti. A vezércikkek kivétel nélkül az Eisenhower elnök beszédére válaszo­ló „Pravda”-cikkel foglalkoznak és egyetértenek abban, hogy jelentős okmányról van szó... A vezércikk­írók üdvözlik a „Pravda” cikkében kifejezésre jutó javaslatot komoly érdemi megbeszélésekre és azt a vé­leményt fejezik ki, hogy elérkezett az idő ilyen megbeszélések megkez­désére”. A „The Times” vezércikke többi között a következőket hangoztatja: „A cikk (a „Pravda” vezércikke) tel­jes mértékben alkalmas arra, hogy eloszlassa azokat a bizonyos körök­ben elterjedt, inkább esztelennek látszó elképzeléseket, mintha Sztá­lin halála óta változások következ­tek volna be a Szovjetunió politiká­jában”. A „The Times” a továbbiak­ban arról ír, megvan az a remény, hogy „Kelet és Nyugat fokozatos át­menetek útján és türelmesen együtt­dolgozhat a jelenleg fenyegető ve­szélyek csökkentésére”. Az angol lap abban foglalja össze véleményét, hogy „legalább is egyes súrlódási te­rületeken részleges rendezést lehet elérni és ezért az erre irányuló erő­feszítések megérik a fáradságot”. A jobboldali „Daily Mail” bevezetőben Dulles nyilatkozatát bírálja, amely — mint a lap írja — „egyáltalán nem járult hozzá a helyzet megjavi­­tásához”. „Nem szabad kockára ten­ni a béke lehetőségeit az amerikai pártpolitika szeszélyes alakulása miatt” — hangsúlyozza a „Di.dy Mail”, majd sürgeti, hogy most már „a diplomácia vegye át a kezdemé­nyező szerepet”. P. Naumov a moszkvai „Pravda” hétfői számában közölt berlini tudósí­tásában megírja, hogy a német politi­kai körök figyelme Németországnak mind nyugati, mind keleti részében Adenauernak a bonni parlament felső­házában április 24-én elszenvedett ve­resége felé fordul. Naumov emlékez­tet, hogy a szövetségi tanács Adenau­emak és híveinek nyomása ellenére szótöbbséggel úgy döntött, hogy elha­lasztja a párizsi és bonni szerződés ra­tifikálását. E két szerződés — mint is­meretes — megszilárdítja Németország kettészakítását és megteremti a nyu­gatnémet fegyveres erőket, amelyek­nek az „európai hadsereg" alkotó ré­szévé kell válniok. Miért hozott a szövetségi tanács i­­lyen határozatot, amely homlokegye­nest ellenkezik Adenauernak és védel­mezőinek akaratával ? Erre a kérdésre — írja Naumov — világosan kell vá­laszolni. Nem szabad üluziókat táplál­ni azokat a szándékokat illetően, ame­lyek a bonni parlament felsőházát ve­zették. A szövetségi tanácsban, épp­úgy, mint a szövetségi gyűlésben, a reakciós pártok képviselőié a többség. E pártoktól távol állanak a nemzeti érdekek. De ezek a pártok sem vehe-Lsta RPF, amely Igen sok szavazatot és mandátumot vesztett, főleg a Rey­­naud- és Pinay-féle szintén jobboldal1, de kevésbbé nyiltan fasiszta csoportok javára. A Francia Kommunista Párt előre­törése arvnal is jelentőségteljesebh, mert Brune belügyminiszter pontosan ellenkező eredményre számított és még néhány nappal ezelőtt is azt jósolta, hogy a Francia Kommunista Pártra eső szavazatok 10 százalékkal fognak csök­kenni. A belügyminiszter még azt ’s „megjósolta”, hogy a kommunisták tesítették a koreai-kínai küldöttséget, hogy április 27-én — immár harmad­­ízben — ismét eggyel kevesebb hadi­foglyot telepítenek haza, mint ameny­­nyit előre jeleztek. így az amerikaiak hétfőn 499 beteg és sebesült hadifoglyot telepítettek ha­za a koreai néphadsereg fogságbaesett harcosai közül. Az amerikaiak ezt megelőzően közöl­ték, hogy hétfőn nem kerül sor hord­ágyon szállított hadifoglyok átadására. Amikor azonban az amerikai mentőau­tók a koreai-kínai fél átvételi térség­be érkeztek, kiderült, hogy jelentős­­számú hadifogoly nem képes lábraá'l­­ni és ezeket a koreai-kínai fél szolgá­latot teljesítő személyzetnek kellett az amerikai mentőautókról lerakni és a saját mentőautóikra felrakni. Hétfőn az amerikaiak ismét 50 elmebeteg ha­difoglyot telepítettek haza. A hétfőn hazatelepített beteg és se­besült hadifoglyok is élénken kifeje­zésre juttatták a koreai-kínai fél fog­ságbaesett harcosainak hazatérésére irányuló elszánt akaratát. Alig hagyták el az amerikai gépkocsikat, sokan kö­zülük elővették a nemzetiszínű zászló­kat, amelyeket életük kockáztatása á­­rán készítettek az amerikai hadifogoly­­táborokban. A koreai-kínai fél mentőautói gyor­san Keszonba szállították a hazatért hadifoglyokat, ahol a lakosság lelkes fogadtatásban részesítette őket. A háborúsuszítók újabb veresége Japánban Tokio! jelentések szerint április 26- án ismeretessé váltak az április 24-i szenátusi választások végleges ered­ményei. A választások eredményeképpen 128 mandátumból (a szenátus tagjainak fe­lét választották újra) 46-ot Joszida li­berális pártja, 18-at a baloldali szo­cialista párt, 10-et a jobboldali szocia­lista párt, 30-at a „függetlenek” kap­tái. A többi 24 mandátum más pártoK ég csoportok között oszlott meg. A jelenlegi választások után a sze­nátusi mandátumok száma a követke­zőképpen oszlik meg: Joszida liberális pártja 94, baloldali szocialista párt 40, a „Riohofukai” csoport 34, jobboldali szocialista párt 26, haladó párt 15, „Minsziu Kurabu” klub 3, „Dajici Ku­­rabu” klub 3, Hatojama „új liberális pártja” 2, munkás-paraszt párt 2, kom­munista párt 1, „függetlenek” 30. Figyelemreméltó, hogy a szenátusi választásokon — éppúgy, mint az alsó­házi választásokon — vereséget szen­vedett Hatojama „új liberális pártja” és Sigemicu „haladó pártja”, amelyek nyíltan követelik Japán újrafelfegyver­­zését. Amint a japán rádió megállapít­ja, a jelenlegi választásokra jellemzó a baloldali szocialista párt sikere. Ez a párt, amely — a tömegek nyomására — ellenzi az újrafelfegyverzést, jelen­tősen növelte képviselőinek számát mind az alsóházban, mind a szenátus­ban. Az imperializmus ellen harcoló iráni nemzeti társaság leleplezései a kormány ellen készüli! állam­csínyről A „Sahbaz” és a „Bange Mardom” című iráni lapok közölték az imperia­lizmus ellen harcoló nemzeti társaság felhívását. A felhívás megállapítja, hogy a leg­utóbbi időben a sah és Henderson te­­herSni amerikai nagykövet közvetlen irányításával, Husszein Alá volt udvari miniszter részvételével, valamint Za­­hedi és Hedzsazi nyugalmazott tábor­nokoknak, Kasaninak, az iráni medzs­­lisz elnökének és Behmehaninak, továb­bá a medzsiisz sahpárti tagjainak köz­reműködésével államcsíny készül. Az államcsíny célja a mostani kormány megdöntése és a hatalom átadása Za­­hedinek vagy Husszein Alának. Hivatalos jelentés szerint Teherán környékén megtalálták Afsartusz tá­bornoknak, az egy héttel ezelőtt el­tűnt iráni rendőrfőnöknek holttestét. A jelentés közli, hogy Afsartusz tábor­nokot kötelességének teljesítése köz­ben ölték meg. A francia Kommunista Párt előretörése községi választásokon A vasárnap megtartott községtanácsi választások végleges eredményei még nem állnak rendelkezésre, de már az eddigi eredmények is világosan mutat­ják a Francia Kommunista Párt nagy­arányú előretörését az egész országban, különösen Párizsban és a nagyobb ipa­ri központokban. 1947-hez képest a Francia Kommu­nista Pártra esett szavazatok száma körülbelül négy százalékkal emelke­dett. A választások nagy vesztese a gaulle-Megrokkant hadifoglyok bizonyítják až amerikai fogolytáborok embertelen voltát A „Koreai Központi Távirati Iroda” i közli panmindzsorrf különtudósítőjának ! jelentését, amely elmondja, hogy elő- | zetes orvosi vizsgálatban részesítették: az amerikai fél által hazatelepített 550 . hadifoglyot. A vizsgálat kimutatta, hogy ezek közül 221 rokkant. A rokkantak közül 189-en vagy elégtelen orvosi ke­zelés miatt, vagy amiatt váltak rok­kanttá, mert a délkoreai hadifogolytá­borokban semmiféle gyógyításban sem részesültek, 191 megvizsgált beteg ha­difogoly közül 109 tuberkulőtikus. Ez a betegség a hadifogolytáborban való elégtelen táplálkozás és nehéz munka következménye. * Az amerikaiak hétfőn, váratlanul ér-A semleges állam kijelölésének kérdése a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon A teljes fegyverszüneti küldöttség ülésén Nam ír tábornok hat pontból álló tervének ismertetése után Harri­son tábornok, a másik fél küldöttségé­nek vezetője megismételte az április 16—i levelében felsorolt három pontot. Javasolta, hogy Svájc legyen az a sem­leges állam, amely ideiglenesen gon­dozásba veszi a fegyverszünet megkö­tése után nem közvetlenül hazatelepí­tett hadifoglyokat; ajánlotta, hogy a nem közvetlenül hazatelepített hadi­foglyok Koreában maradjanak a sem­leges állam gondozásában és rámuta­tott a hadifoglyok semleges államba küldésével kapcsolatos nehézségekre. Harrison túl hosszúnak tekintette a koreai-kínai fél által javasolt hathó­napi határidőt, amely alatt a semleges állam őrizetben tartaná a hadifoglyo­kat és amely idő alatt azon országok­nak a képviselői, amelyekhez a hadi­foglyok tartoznak, elvégeznék felvilá­gosító munkájukat, hogy eloszlassák a hadifoglyok aggályait. Javasolta, hogy ezt a zidőszakot két hónapban állapít­sák meg. Nam ír tábornok kijelentette, a ko­­reai-kinai fél véleménye szerint a két fél között fennálló nézeteltérések meg­oldásának legészszerűbb módja, ha a fegyverszünet aláírása után azokat a hadifoglyokat, akiket nem telepítenek közvetlenül haza, átadják a két fél ál­tal közös megegyezéssel kijelölt semle­ges államnak. Ha a két fél közös erő­feszítéssel. egyaránt őszintén rendezni óhajtja a kérdést, a gyakorlati intéz­kedések nem ütközhetnek semmiféle nehézségbe és semmiképpen sem vál­hatnak akadályaivá a kérdés megoldá­sának Nam ír hangsúlyozta: a koreai­kínai fél szükségesnek és indokoltnak tartja a hathónapi határidőt. A két fél által egyetértésben kijelö­lendő semleges állam kérdésében Nam ír rámutatott: Svájcot a másik fél semleges államként jelölte annakidején, amikor a két fél semleges államokat nevezett meg az ellenőrzőbizottság megszervezése céljából. A jelen körül­mények között, amikor csak egy sem­leges állam kijelölésére van szükség, nyilvánvaló, hogy a másik fél által egy­oldalúan jelölt semleges állam egyál­talán nem megfelelő. A koreai-kínai fél meggyőződése szerint a két félnek tárgyalnia kell más semleges államról Nam ír tábornok befejezésül hangsú­lyozta, hogy a koreai-kínai fé! április 26-án előterjesztett javaslata konkrét javaslat, amely megoldhatja az egész hadifogolykérdést és a koreai fegyver­­szünet eléréséhez vezethet. Kifejezte azt a reményt, hogy a másik fél tel­jes komolysággal tanulmányozza és veszi fontolóra ezt a javaslatot. A két fél azután megállapodott ab­ban, hogy a teljes fegyverszüneti kül­döttségek április 27-én folytatják tár­gyalásaikat. * A két fél fegyverszüneti küldöttsé­geinek hétfői ülésén nem történt elő­rehaladás. A? amerikai küldöttség ve­zetője csupán vasárnapi kijelentéseinek j megismétlésére szorítkozott és nem i tett kísérletet a két fél közötti nézet­­eltérések elsimítására. Mint ismeretes, a koreai fegyver­szüneti tárgyalások a hadifoglyok ha­zatelepítésének kérdésében egy esz­tendővel ezelőtt zsákutcába jutottak, mert az amerikaiak az „önkéntes ha­zatelepülés” követelésével akadályt gördítettek a fegyverszünet létrejötté­nek útjába. Ezt az akadályt Csou En­­laj és Kim ír Szén legnagyobb mér­tékben konstruktiv javaslata elhárítot­ta az útból A több mint hat hónappal ezelőtt megszakadt fegyverszüneti tár­gyalások vasárnap ismét megindultak azon az alapon, hogy két szakaszban oldják meg a hadifogolykérdést: 1. a fegyverszüneti egyezmény aláírása után haladéktalanul hazatelepítik a haza­telepítéshez ragaszkodó hadifoglyokat; 2. a többi hadifoglyot átadják egy sem­leges államnak, hogy hazatelepítésük kérdése igazságos megoldást nyerhes­sen. A trágyalóasztalnál most már csak a fenti javaslat gyakorlati megvalósí­tásához szükséges konkrét intézkedé­seket kell megvitatni, amelyeket Nam Ír tábornok vasárnap előterjesztett, hat pontbő] álló javaslatában körvonalazott Nam ír tábornok a teljes küldöttsé­gek hétfői ülésén hangsúlyozta: „Ha mindkét fél el van szánva, hogy a ko­reai fegyverszünet létrejötte érdeké­ben közös erőfeszítéssel rendezi a problémákat, akkor nem merülhetnek fel megoldhatatlan nehézségek azon a téren, hogy konkrét intézkedéseket dolgozzunk ki a nem közvetlenül haza­telepített hadifoglyok semleges állam­ba küldésére”. A koreai-kínai küldöttség vezetője által vasárnap előterjesztett hat pont ■ bői álló javaslat konstruktív és mél­tányos jellegéhez nem férhet kétség. Harrison azonban, mint „se nem mél­tányos, se nem konstruktív” javasla­tokat, elutasította azokat. Helyes Nam ír tábornoknak az a ja­vaslata, hogy a két félnek közös meg­állapodással kell kijelölnie a semleges államot. Harrison egyoldalúan ragasz­kodott Svájc kijelöléséhez, jóllehet már rámutattak előtte, hogy Svájc „nyilvávalóan nem megfelelő”. Az ame­rikaiak Svájcot semleges államként Je­­löték annakidején, amikor a két fél két-két semleges államot nevezett meg az ellenőrző bizottság megszervezése céljából. Szükség van továbbá hat hónapra ah­hoz, hogy felvilágosító munkával el­oszlassák azokat az aggályokat és fé­lelmeket, amelyeket a csangkaisekista és liszinmanista ügynökök kegyetlen terrorja és az erőszakos rostálás a csaknem három borzalmas esztendő a­­latt beleoltott a hadifoglyokba. Azok a fizikai és szellemi roncsok, akiket az amerikaiak eddig Panmindzsonban át­adtak, élő bizonyítékai annak a leír­hatatlan terrornak és megfélemlítés­nek, amelyet Kocsedo szigetén, Czezsu szigetén és Puszanban átéltek. Az is logikus, hogy Nam ír tábor­nok javasolta: A nem közvetlenül ha­zatelepített hadifogylyokat küldjék °gy semleges államba, ahol fel lehet őket világosítani, hogy kitöröljék emlékeze­tükből a vérengzésnek és az erőszak­nak ezeket a jőismert jeleneteit. Nam ír tábornok azt is megmagya­rázta Harrisonnak: ha a hat hónap el­telte után még mindig a semleges ál­lamban maradt hadifoglyok kérdésének — feltéve, ha vannak ilyen hadifog­lyok — rendezését egy magasabb szín­vonalú politikai értekezlet elé kell is utalni, ez a legkisebb mértékben sem akadályozza a szőbanforgó politikai értekezlet gyors megtartását. A lényeg az: elvileg állapodjanak meg abban, hogy ezt a kérdést a politikai értekez­let fogja megoldani. Abban már köny­­nyú lesz megállapodásra jutni, hogy miként terjesszék ezt a kérdést a poli­tikai értekezlet elé. Nam ír tábornok a hétfői ülésen rá­mutatott: „A gyakorlati intézkedések­kel kapcsolatban felmerült^ nehézsége­ket nem lehet jogcímül felhasználni ar­ra, hogy szembehelyezkedjenek a ha­difoglyok hazatelepítése kérdésének méltányos megoldásával”. A koreai-kínai küldöttség nyilvánva­lóan engedményt tett a fennálló nézet­­eltérések elsimítására, hogy létrejö­hessen a fegyverszünet Koreában. Har­rison ezzel szemben semmivel sem já­rult hozzá a nézeteltérések elsimítá­­j sához, sőt a koreai-kínai fél által tett j engedményt, mint „se nem méltányost, se nem konstruktívat" elutasította, jó1- j lehet a koreai-kínai fél új javaslatát világszerte békejavaslatként üdvözöték. A csaknem két esztendeje folyó fegy­verszüneti tárgyalások története meg­mutatta, hogy megegyezés csak a két fél közös erőfeszítéseivel jöhet létre. Most az amerikaiakon a sor, hogy meg­mutassák: ők is hajlandók elsimítani a koreai fegyverszünet létrejöttének útjában álló nézeteltéréseket. Szabad Földműves e Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetüapja. — Kiadóhivatal Bratislava, Krtžkové 7! — Telefon 332-99 — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon' 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Štát. pôdohosp. nakladateľstvo” n. p. závod Bratislava, Krížková 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p. zz. Bratislava. UL Nár povstania 41. - Irányító postahivatal Bratislava. 2 - Előfizetés egy évre: 100- Kés, félévre 50.-. A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig — Eng. szám.: PIO 566/52. IV 2

Next

/
Thumbnails
Contents