Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-03 / 18. szám
1953. május 3. 11 Újítás a hizlalás módszerében Л/rOatf 4 Földműves A méhek termelésének ideje A rosztovi kerületben lévő „r.enin’’ sertesten.vesztő szovhozban a süldők hizlalásával kapcsolatban érdekes kísérleteket végeznek. Mint Ismeretes, a sertések hízását különböző tényezők befolyásolják A gorgest időszak, mely a kocáknál három hetenkent ismétlődik, rendszerint étvágycsökkenést idéz elő Az állatok nyugtalanok es naponta 100—150 gr-ot veszítenek súlyukból Ha ezt egy hízóba állított falkanal vesszük figyelembe, nem nehéz kiszámítani. begy milyen nagy veszteséget okoz ez a szovhozokban és kolhozokban Ezen veszteség elkerülésére legelterjedtebb módszer a miskárolás. Ezután a sebészeti tnütét után a süldőket 10—12 napig diétán tartják, így ezen idő alatt nincs súlygyarapodás. A „Lenin" szovhoz dolgozói kiszámították, hogy a múlt évben a náluk kímiskárolt 2.470 süldőnél az operáció utáni időszakban kb 175 mázsa húst és teher árút vesztettek. TÖBB HÜS ÉS FEHÉRÁRÉT NYERÉSE végett a kísérletezők a süldőknél sebészeti beavatkozás nélkül, más módszerrel akarták az ivarmirigyek működését megszüntetni. A „Lenin" szovhoz igazgatója, aki egyúttal zootechnikus is, valamint F. I. Krutyporoeh. a novocserkszki állatorvosi intézet professzora és T. P. Proszenja és P E. iadan professzorok, szintén ezen intézet konzultánsai, végezték a kísérleteket. A szovhozban a napraforgó hamujából állítottak elő egy preparátumot, mellyel kiváló eredményeket értek el. 190 süldőn végeztek kísérleteket. A süldőket hét csoportra osztották kor- és súly szerint, valamint három kontroli-csoportot állítottak be. Tehát négy csoporton végezték a kísérleteket és ezen csoportok takarmányába különböző időszakokban, különböző menynyiségú hamupreparátumot adagoltak. A tartási feltételek minden egyes csoportnál egyformák voltak. • A szovhozban rendszeresített normák szerint takarmányoztak, a normákat a Poltavai Sertéstenyésztő Intézet dolgozta ki. Az öthónapos megfigyelések meglepő eredményeket mu-A Szovjetunióban és Magyarországon már régebben alkalmazzák földigilisztatelep létesítését. Nagyon áldásos volna, ha a mi EFSz-eink és állami birtokaink is bevezetnék ennek létesítését és nem síklanának el fe ette egy kézlegyintéssel. Az ered mény kettős ennek a még számunkra új baromfitenyésztő és takarmány ózó eljárásnak: egyrészt a növényi eredetű takarmányokból, mint a kukorica, árpa kevesebb kell, másrészt a tcmstermelés nagymértékben emelkedik, azonkívül a fiatal csirkék növekedéséhez feltétlen szükséges állati eredetű fehérkéjét olcsón, saját magunk elkészíthetjük és így a következő év baromfiállománya egészségesebb és erősebb lesz■ A földigilisztatelep létesítése nem jár különösebb költséggel. Minden munkálatot a szövetkezet keretén belül elvégezhetünk, valamint a szükséges anyagok is megtalálhatók minden szövetkezetben és állami gazdaságon. Egy méter mély, 1.5 méter széles és szükségszerinti hoszszúságú árkot kell kiásni. Az árok nak a helyét mindig szárazabb he lyen válasszuk ki, hogy a talajvíz az árokba még véletlenül se kerüljön. Az árok aljára 10 cm vastagon érett lótrágyát terítünk. A trágya fölé vékonyan, 2—3 cm vastagon jó minőségű tápanyagban gazdag földet szórunk, majd erre tesszük a földigilisztákat mégpedig 1 négyzetmé-A sorok átvágásához Deyl-kapát úgy kell felszerelni és beállítani, hogy azok a répasorokból 14-16 cm szakaszokat vágjanak ki és az egyes szakaszok között 4—5 cm hosszúságban hagyják meg a cukorrépát. A traktorvontatású egyetemes kvltivátorhoz is lehet répacsokrosításhoz alkalmas kapákat készíteni pl. ócska tárcsaborona lemezekből. A csokrosítással végzett egye'is jel entős kézimunnaerőmegtakarítássa> jár, mert amíg a csokrositásnél Jetii kapircsos egyelésnél kb. '3 munkanap szükséges egy kát. hold cukorrépa egye1 éséhez, addig pl. a Deyl kapás átvágással és kapircsos egyelésnél kb. 9 munkanap elegendő. Traktoros vagy lóvontatású kapdtattak. A preparátum nem csupán megs/unlette a süldőknél az ivarzási folyamatot, hanem gyorsította a zsirosodást és a súlygyarapodást. Annál a kísérleti csoportnál, amelyikben a fiatalabb süldők voltak és a napraforgóhamut a hizóheallitás első napjától adagolták, 125 gr-mal nagyobb volt a súlygvarapodas, mint a kontroli-csoportnál, de voltak egyedek, melyek 250—260 gr. többletet értek el Ugyanezen kísérleti csoport négy hónapos és féléves süldőinél a napi súlygyarapodás 484 gr. volt, egy kg súlygyarapodásra 4.25 takarmény-iegységiet számítottak. E csoport kontroli-csoportja egy kg ráhízlalási súlyra 5.89 takarmányegységet kapott és a súlygyarapodás 70 gr-mal volt kevesebb. Az idősebb csoporthoz tartozó kísérleti süldők, melyek 6—8 hónapos korban kaptak e preparátumból, egy kg ráhizlalási súlyra 5 takarmány-egységet kaptak, míg a kontroli-csoport 5.9-et A NYOLC HÓNAPOS SÜLDŐK VÄGÄSÄBAN a háti részen a 6—7 borda fölött a szalonna vastagsága 5.5—6 cm vastag volt. Belső zsiradékból átlag darabonként 8 kg-ot kaptak. A 149 süldő közül, melyek napraforgóhamut kaptak, 9 és félhónapos korig csupán 5 süldőnél észleltek rövid ideig tartó (1.5—2 óra), nem teljesen jellegzetes görgési folyamatot. Ugyanakkor a kontroli-csoportnál lévőknél, melyek hamut nem kaptak, 94 százalék rendszeresen görgött. A preparátum adagolását, valamint az adagolás kezdetét és a normákat még ki kell kísérletezni. A kísérletek folyamán a különböző csoportoknál, az adagolási időszakban 120—300 gr. hamut adagoltak naponta. Az eddigi megfigyelések szerint a preparátum a legjobb eredményt akkor adta, ha már a hízóba állítás előtt kezdték adagolni. A „Lenin” szovhoz által kidolgozott módszer figyelemreméltó úgy tudományos kísérleti intézetek, valamint a gyakorlati állattenyésztők számára. Széles körökben alkalmazva ez a módszer sok ezer mázsa hús és fehérárú többletet jelent. ternyi területre 10—12 darabot. A földrétegre egészen vékonyan korpát szórunk, vagy ha korpa nincs, fölözött tejjel, savóval vagy íróval enyhén meglocsoljuk. Ezután lótrágya, föld, giliszta és korparéteg kerül egymás fölé mindaddig, amíg a gödör teljesen megtelik. Természetesen a négyzetméterenkénti 10—12 gilisztát minden réteg után lerakjuk Az ismertetett eljárás szerint elkészített gödörben a giliszták 3—4 héten belül annyira elszaporodnak, hogy megkezdhetjük a baromfiak etetését. A földigiliszták etetését a 2—3 hetes csirkékkel kezdjük meg. Ügy, hogy a gödörből a keveréket a csirkék elé szórjuk a kifutók, illetve a zárt helyiségek területén. Kezdetben csak keveset szabad adni, egy-egy csirkére csak pár grammot naponta, majd 8—10 napi etetés után a napi takarmány 15-20 százalékát is kiteheti a giliszták mennyisége. Amint az első gödör tartalma elhasználódott, ismét meg töltjük ugyanilyen keverékkel. A folyamatos etetés biztosítására hell , ha az első gödör elkészítésétől számított három hét múlva újabb gödrödet készítünk A földigiliszta nemcsak a csirkékkel etethető, hanem a tény észál! ománnyal és a tojóállománnyal is. Ez kedvezően segíti a tojástermelés fokozását. Bedécs Gyula, Lelesz. lógépekkel, kultivátorokkal c ík olyan répatáblát szabad csokrosítani- amelynek sorai teljesen zártak, ahc biztos, hogy a csokrosítás után mindenütt elegendő répa marad. Csokrosítás után kell végezni a tulajdonképpeni egyelést. amikor a csokrokban megmaradt felesleges növényeket kell eltávolítani. Ezt a ritkítást 1—2 nappal a csokrosítás után kell elvégezni. A két művelet időbeni szétválasztása igen fontos, mert csak így tudjuk a legéletképesebb növényeket kiválasztani és növelni a gyökerek terméshozamát. A csorkosítást a cukorrépaföldnek mindig azon a részén kezdjük, ahol a növények zgfejlettebbek és ahol a vetés a legsűrűbb, tehát a legnagyobb szükség van az egyelésre. Ha a fejlődés feltételei megvannak és az időjárás nem túlságosan mostoha, a méhcsalád annyira megnépesedik, hogy termelésre éretté válik. A termelés nálunk május közepe táján kezdődik, akácvirág záskor. Igen sok helyen akáccal be is fejeződik. Szerencsésebb vidéken, vagy vándorlással hosszabb és a tarlóvirág mézelésével szeptemberben szokott végződni. A méhek élete a termelés idején két szakaszra tagozódik. 1. A fészek terjeszkedése. A családon a szaporodás láza uralkodik. Az anya egyre új lépekre terjeszti ki petézését. üres sejtért a kaptár távolabbi zugaiba is hajlandó elkalandozni. A termelés irányai: rajoztatás, mézelés, anyanevelés, viasztermelés. Kisseb mértékben minden méhészetben sor kerülhet valamennyire, mert mindenütt szükség lehet az elpusztult családok pótlására, az örég anyák kicserélésére éppen a méztermelés biztosítása végett, mindenütt terem némi viasz is. Kell azonban olyan főiránynak lennie, mely a kezelést megszabja s a legelőhöz, kereslethez, a méhész idejéhez, tehetségéhez alkalmazkodik. Rajoztatás. Rajoztatásra kel! legkevesebb felszerelés. Kas, vagy ósdi kaptár is alkalmas. Föltétele azonban, hogy rajzás után még elég hosszasan gyűlhessenek a méhek, különben sem a rajzott család, sem a raj nem boldogul. A hosszú, egyenletes hordás kedvező. Etetéssel pedig sokba kerülnének. A rajszállító méhtelep kedvező vidéken kitünően jövedelmez. A rajt nemcsak új méhészek keresik, hanem a régiek is, mert évről-évre sok család elpusztul. Rajszállításra olyan vidék alkalmas, ahol az időjárás és a legelő a családok gyors népesedésének kedvez, mert a rajnak föhordás előtt legnagyobb az ára. A rendelést pontos időben csak mesterséges rajoztatással lehet teljesíteni, ennek pedig anyanevelés a feltétele. A telepnek olyan helyen kell lennie, ahonnan a postát és vasútat könnyen el lehet érni és főbb vasúti vonalakkal jó a kapcsolata. A A pörgetett méz termelésének döntő feltételei: 1. Elég gyűjtőméh főhordáskor és 2. teljes lépkészlet — elég lép a mézkamrában. Lépesméz termelésre, rajoztatásra és anyanevelésre szintén népes család való, de mézkamrájának nem kell kiépítve lennie. A fiatal anya és rendszeres anyacsere jelentősége. A méhcsalád anyja a méhész segítsége nélkül is kicserélődhetik: 1. rajzáskor, 2. csendes anyaváltáskor, vagy 3. úgy hogy a méhek a régi, elpusztult anya maradék fiasításából anyát nevelnek. Sok méhész nem is akar méheinél okosabb lenni: rájuk bízza az anyaváltást. Legfeljebb néhanéha avatkozik bele. Örömmel kap rajta, ha valamelyik családjában fölösleges bölcsőt talál, mert anyátlan, vagy hibás, öreganyás családját segítheti vele. Felhasználja a rajzó család felesleges bölcsőit és fiatal anyáit válogatás nélkül. Ha pedig sem nevelésre alkalmas fiúsítása nincs az anyátlan törzsnek, sem bölcső, felesleges anya nincs kéznél, fedetlen munkás-fiasítást ad be segítségül. Minél nagyobb a méhészet, annál inkább jelentkeznek a hibái ennek a gazdálkodásnak, mert: 1. Az elöregedett anya nem tudja a családot idejére megnépesíteni. A termés csökken, vagy elmarad. A siker titka: fiatal anya! 2. Igen nagy szerep jut a véletlennek a tervszerűség rovására. A különböző korú anyák rendszertelenül pusztulnak el, sokszor éppen A fiesltás legnagyobb fokát eléri. A család szívesen nevel herét, új anyát és könnyen gondol rajzásra. 2. A fészek összehúzódása. A családot a téli eleség elraktározása kormányozza. Fiasítása nem terjeszkedik tovább, vagy csökken, a petézés inkább a fészek belsejére korlátozódik, az anya nem hajlamos az elkalandozásra, a fészek; kiterjesztésére. A család kevésbbé vágyik here és anya nevelésére. Rajzó ösztöne megszűnt, vagy cs>k kivételesen kedvező gyűjtéskor ébred fel egyidóre újra. A két szakasz sokszor hirtelen követi egymást, pl. olyan vidéken, ahol akác után már nincs gyűjtenivaló. rajt csak így lehet gyorsan és nagyobb kockázat nélkül szállítani. Mézelés. Költségesebb, mint a rajoztatás. Korszerű keretes kaptár és más fölszerelés szükséges hozzá. Termelhetünk pergetett mézet és lépmézet. A pergetett méz a sejtekből géppel kiürített méz. A lépesméz sejtben eladott méz. A pergetett méz termelése egyszerűbb, kevesebb szakértelmet kíván, a legkülönfélébb legelőkön is megvalósítható A pergetett mézet könnyű raktározni. Eladása nincs időhöz kötve, hosszasan eltartható. A kiadás azonban nagyobb, a költséget mindjárt kezdetben a pergetőgép beszerzése terheli. A lépesméz termelése kényelmesebb Nagyobb szakértelem kell hozzá, a legelőhöz is nehezebb alkalmazkodni. Hosszú hordás kedvező rá, hogy a méhek a lépeket megépíthessék, telehordhassák és be is pecsételhessék. A hoszszű tarlóvirágzás alkalmasabb, mint a rövid akácvirágzás. Lépesmézet kényesebb raktározni, eladása időhöz van kötve, mert ha a méz megkristályosodik, folyósítani a lép megsértése nélkül nem lehet, a kristályos lépesmézet pedig nem keresik. A lépek egyenletes és gyors megtöltése kedvéért lépesméztermelésre szűkített fészkű kaptár alkalmas. Ezzel az a kellemetlenség jár, hogy a család megszorul, rajzó ösztöne felébred és a rajzás meggátlása fontos feladattá válik. A felszereolyankor, amikor legnehezebb segít 'ni, vagy lehetetlen is, az anyátlanság pedig a termelésben legnagyobb zavart okoz. Télen az elvesztett anyát pótolni nem lehet. Mire a méhész észbekap, a család talán már álanyás is. Ev elején vagy végén nincs here a párosodáshoz, a „fejlődés időszakában” a szaporodás zökkenője az egész évi termést veszélyezteti. 3. A rajzás nem mindenütt gazdaságos, tehát nem lehet mindenütt az a-iyacsere alapja. Rajzó vidéken is vannak meddő évek, amikor a rajzás elmarad. Utánuk sok elöregedett anya pusztul el. A rajzott család és utóraj anyja pedig nászútján elveszhet, úgyhogy éppen a magára hagyott rajzó telepen sok család megy tönkre évente anyátlanság, álanjaság miatt. Ha minden jól sikerül, akkor is terhes nagy üzemben, hogy pontos tervet követni nem lehet, mert a rajzás ideje is, a nevelt anyák száma is bizonytalan. 4. A termelő családnak akár nyílt fíasításból kell anyát nevelnie, akár bölcsőt vagy nem párzott anyát kap, nagy a kockázat. A fiúsítás talán éppen legrosszabbkor szünetel, az anya a nászúton elveszhet. 1 5. Nem minden család és nem mindig alkalmas arra, hogy az anya fejlődésének valamennyi feltételét biztosítsa. Az idős méhek a fiataloknál Sinkovics Béla méhészszaktanító vasárnaponként magyar nyelvű méhészeti előadásokat tart azokban a járásokban, ahonnét erre felszólítást kap Kérjük a járási méhészegyesületek vezetőségét, hogy értesítsék öt a kö-Máskor fokozatosan olvad egymásba. A legelő nagyhatású a szakaszok hoszszúságára. A legelő minősége befolyásolja ezt a két nagy felvonást, de véglegesen nem változtatja meg. Ha a legelőben az első szakaszon szünet következik, s fiasitás csökken. A gyűjtés űjraindultakor azonban a fészek kiterjesztésének hajlama megint világosan é-vényesül A második időszakban a kiváló legelő, pl. a nagyon jól sikerült tarlóvirágzás vagy pohánka virág zá, másodszor is rajzásra korbácsolhatja a családot, de hamarosan érezhető, hogy a fészek már nem terjeszkedik, hanem összehúzódik. lés kevesebb, mert pergető nem kell, de az üzemet drágítja és korlátozza, hogy a mézeslépeket nem használhatjuk többször, hanem minden évben újra kell építtetni. Anyanevelés. Ehhez kell legtöbb gondosság, pontosság, legaprőlékosabb időbeosztás, legnagyobb tudás és tapasztalat. Az anyák nevelése maga olcsó, nagy felszerelést nem igényel. Pároztatásuk és eltartásuk azonban költséges, kockázatos. A jövedelmet mégis biztosítja, mert a méhészek a gondos tenyésztőtől, való anyát jól megfizetik. Anyanevelő üzemnek olyan vidék való, ahol korai gyűjtés és enyhe időjárás van a családok gyors megnépesedésére és hosszú egyenletes, bár akár mérsékelt hordás is a család nyári életének első szakaszában, a kiterjeszkedés idején. Viasztermelés. Erősen hanyatlott, mióta a mézet a lépek sérelme nélkül ürítik ki a sejtből. Régebben, amikor mézszüretkor a lépet el kellett roncsolni, a viasz a mézelés nevezetes mellékterméke volt. Nem lehet azonban önálló üzemi iránynak tekinteni, mely^j re a méhészetet alapítani lehetne. Inr kább mellékesen folyik a rajoztatással kapcsolatban, mert legtöbbet és legszebben a raj épít. A viasz azonban olyan nagy érték, hogy minden méhészetben termelni kellene az üzem fő irányával összekapcsolva. kevésbbé jók anyanevelésre, a gyenge család sem jó, a hordás szünete is kedvezőtlen. A magára hagyott család sokszor üyen kedvezőtlen helyzetben kénytelen a régi anyát pótolni. 6. Ha az anyacserét és a nevelést a méhekre bízzák, vagy a családok fiasítását, rajzó törzsek bölcsőit válogatás nélkül használják, sokszor éppen a rossz tulajdonságú családok vére terjed tovább. A fenti hibák elkerülésére a családok anyját legalább háromévenként tervszerűen ki kell cserélni, tehát minden évben a családok egy harmadrészének az anyját. Az új anyák nevelését gondosan irányított nagyobb telepen nem tanácsos a mézelő ésaládokra bízni, hanem egy vagy néhány család neveli meg valamennyinek. A legjobb család fiasításából neveltetnek a fejlődő anya ápolására legalkalmasabb családdal. Az anyanevelés tehát a mézelő irány fontos kiegésztítője. — Kicsi méhészetben ritkán követik az anyanevelésnem ezt a módját. Az igényeknek az is megfelel ott, ha a kiváló tulajdonságú rajzó, vagy rajzásra készülő család fedett bölcsőit, a rajzott család és az utórajok felesleges anyáit használják fel, vagy végső esetben a mézelő családok egyúttal anyát is nevelnek maguknak olyan időben, amikor a petézés hiánya a termelésre nem káros. vetkező címre: Sinkovics Béla, Vinie okr. Šahy. A felhívásban közöljék, mi lyen időben kérik az előadást. A mé hészek meghívását az egyesületek végzik Az előadás az egyesületek részére díjmentes. Kérvényezni kell a privigyei méhészeti központon keresztül is. Főldígílísztatelep létesítésével értékes takarmányt nyerünk A csokrosítással gyorsabban és jobban halad az egyelés A termelés iránya A termelő család A járási méhészegyesü!etek figyelmébe!
