Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 3. szám

TxaÍHxd Földműves <í% • 4' A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja IV. évfolyam 3. szám. Ara 2.- Kčs Bratislava, 1953. január 18. Az alapszabályminta a szövetkezet tagjai szá­mára közös gazdálkodásuk alapvető törvénye. Az alapszabályok betartása a szövetkezet megszilár­dításának és fejlődésének egyik alapvető felté­tele, mivel szövetkezeti dolgozóknak megmutatja az utat, miképpen kell vezetni és igazgatni a kö­zös szövetkezeti gazdálkodást, hogy a szövetke­zet szocialista alapokon működjék és tagjai jó­módban éljenek. Antonín Zápotocký kormányéinak beszéde a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága bővített elnökségének 1953. január 9-i ülésén A mintaszabályzat tervezettel EFSz-ink felvirágoztatásáért Tisztelt barátaim, elvtársak és elvtársnők! Ügy vélem, hogy a csehek és szlovákok meg­­újhodott Nemzeti Arcvonalának helyes alapelve az, nogy rendszeresen, félévi időszakokban a kormány tevékenységéről beszámol a Nemzeti Arcvonalnak a jelenlegi politikai helyzetről, gazdasagunk és termelésünk állapotáról, sza­badságunk, önállóságunk és a béke biztosításá­ról. valamennyi politikai párt, tömegszervezet a csen országrészekből és Szlovákiából összegyűlt küldötteinek ez a mai ülése is ezt a célt szol­gaija. úgy vélem, hogy minden túlzás nélkül büsz­kék tehetünk arra, hogy köztársaságunk la­kossága kormányai és uralkodó politikai pártjai részéről sohasem volt a politikai, gazdasági, ter­melési és ellátási helyzet összes égető problé­máiról úgy tájékoztatva, mint ma, népidemokra­­tikus rendszerünkben. A mi népidemokratikus elvünk: igazat mon­dani a népnek! tájékoztatni a népet nemzetgazdaságunk va­lamennyi proDlémáiról, még ha ezek a problémák a legégetőbbek is. Ha a néppel és a nép érde­kében akarunk uralkodni, a széles néptömegeket érdekeltté kell tennünk gazdaságunk, termelé­sünk, anamigazgalósuiik valamennyi problémá­jában, sikereinkben és nehézségeinkben is, ame­lyeket le kell győzni a veszélyekben, amelyek lenyegetnek bennünket és amelyek ellen véde­keznünk kell. Dolgozóink millióinak segítsége nélkül nem javíthatjuk meg sem életszínvonalunkat, sem pe­dig nem biztosíthatjuk élelmiszerellátásunkat és nem óriznetjuk meg a békét és nem biztosít­hatjuk nemzetünk szabadságát. ügy vélem, hogy az az időszak, amelyben ma élünk és azok az események, amelyek ma a vi­­lágoan történnek, összehasonlíthatók a húsz év előtti időszakkal, az 1932—33-as időszakkal. Ezekben az években az egész kapitalista vi­lágot válság rázta meg és a szomszédos Német­országban az imperialista kapitalizmus exponen­se, a fasiszta háborús uszító Hitler került hata­lomra. Ugyanígy ma, az Amerikai Egyesült Ál­lamokban a kapitalista háborús uszítok kerülnek felül, akik rabló, hódító, háborús terveiket Ei­­semiower tábornok megválasztásával juttatják kifejezésre. Anogy Hitler világgá üvöltötte a szovjet hó­dítás veszedelmét és ez ellen háborús szövetsé­get alakított a Berlin—Koma—Tokio kommu­nistaellenes tengelyben, úgy ma megalakult az Atlanti egyezmény, Amerika—Anglia—Francia­­ország stb., amely szintén azt üvölti világgá, hogy biztosítani kell a védelmet a szovjet hó­dítás ellen, a valóságban azonban Amerika ve­zetésevei rablóhadjáratokat készít elő a béke­­szerető államok ellen. Így az amerikai imperia­lista fasizmus a világ béke ugyanolyan veszedel­mévé válik, mint Hitler német fasizmusa volt. A jelenlegi amerikai fasizmus alaptörvénye, épp az, ami a germán fasizmusé volt, amint azt Sztálin eivtárs „A szocializmus közgadasági Széntermelés tonnákban: 1931 Kőszén 13,103.000 Barnaszén 17,932.000 Erctermeles tonnákban 1,235.078 Koksztermelés 2,045.527 Nyersvas 1,164.726 Nyersacél 1,514.072 Villany kilowattokban 2,882.711 Ez csak egy kis ízelítő abból, mi volt a hely­zet nálunk a termelés terén a béke veszélyez­tetésének döntő éveiben 20 évvel ezelőtt. Természetesen az alkalmaztatás, az életszín­vonal, a bérek és fizetések, az ifjúságról való gondoskodás stb. ugyanúgy állottak, mint a ter­melés. Azokban a sorsdöntő időkben, amikor önálló­ságunk és a béke kockán forogtak, elbocsátot­ták a munkásokat és leszállították a béreket. 1931- ben 291.300 volt a munkanélküliek száma, 1932- ben 554.100 volt a munkanélküliek száma, 1935-ban 738.300 volt a munkanélküliek száma. E számból a szakszervezetek nem elegendő módon 1931- ben 102.179 munkanélkülit, 1932- ben 184.555 munkanélkülit, 1933- ban 247.613 munkanélkülit támogattak. A további százezrek családjaikkal együtt ala­mizsnára es koldusjegyekre voltak utalva. Emellett a szükségképpen bevezetett triü sza­kok száma 1933-ban csupán a kőszénúányaszok­­nál évente 4,911.000-et, a barnaszénbányászok­­nai evente 3,006.000-et tett ki. A bányászbérek az 1921. év műszakonkénti eredeti 70 koronáról az 1932—33-as években problémái a Szovjetunióban” című munkájában megfogalmazta és pedig az a kapitalista köve­telés: „A maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése útján, más országok, különösen az elmaradott országok né­peinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül a legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság miiitarizálása útján.” Az amerikai háborús gyújtogatok ma a szov­jet hódítás veszélyéről hazudnak, úgy ahogy azt Hitler tette. Védelmi övezet megalakításának úrúgye alatt a gazdaságilag gyenge országok egesz sorát kiraboljáK és rájuk kenyszentik malmukat. Ott, ahol ellenállásba útköznek, mint Koreában, nem rettennek vissza attól, hogy rabió, pusztí­tó háborúra vetemedjenek. Emlékezzenek rá, vájjon a mai amerikai politika Koreával szem­ben eltér-e valamiben a rabló megszállási po­litikától, amelyet Csehszlovákiával szemben Hit­ler érvényesített ? Emellett ma sincsenek kizárva ellentétek, konfliktusok es végül háborúk sem, maguk kö­zött az imperialista hatalmait kozott sem, aho­gyan arra a tapasztalatok tanítanak bennúnket es amint erre J. V. Sztálin a már említett mii­vében „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" figyelmeztet bennúmcet. CfiehszlovaK köztársasagunk ma is éppúgy mint 20 évvel ezelőtt a kapitalista háborús uszí­tok érdekének a tárgya, emlékezzenek vissza, amikor Csehszlovák Köztársaságunk és önálló­ságunk ellen Hitler uszított, ki és mit tett ezen önállóságunkat es lakosaink békéjét senyegetó hitleri uszítás ellen? Az agrar kapitalizmus képviselői áltál veze­tett koalíciós kormány védelmezte ókét a kis burzsoa pártok, az iparos, nepi és reformista szocialista,-; segédkezesével az akkori kdi úgy mi­niszternek és későbbi elnöknek, Benesnek véd­nöksége alatt. Hogyan lestettek az állam gazdasági és ter­melési viszonyai és a lakosság megélhetési vi­szonyai, amelynek békés munkáját, szabadságát es önállóságát is a kapitalista germán fasizmus hódítása veszelyeztette ? Országunk a nemzet­közi és kereskedeimi szerződések által kizáró­lag a nyugati tőkés nagyhatalmakhoz volt köt­ve. Politikailag és katonailag kormányunk úgy­nevezett nyugati szövetségeseinkre támaszkodott, elsősorban t ranciaországta. Abbaft bízott, hogy ők megvedeimeznek bennúnket a hitleri fasiz­mus hódító vágyai ellen. Hogy mi törtnét Mün­chenben és München után, ezt ma már nem szükséges- itt magyarázni. Miért történt ez így? Azért, mert a burzsoa kormány nem tudta és nem is akarta,, nem is igyekezett megszervezni az ország valódi védel­mét, a nemzetek és a nép szabadságának való­di védelmét a fasiszta merényletekkel szemben. Hogyan is lehetett volna a védelmet megszer­vezni, mikor az ország válságban vergődött és a termelés évről évre csökkent? Vegyük csak a statisztikai adatokat: 1932 1933 10,961.000 10,532.000 15,858.000 15,064.000 602.215 428.772 1,277.295 1,258.611 450.106 498.890 671.451 734.498 2,631.791 2,613.305 v műszakonkénti 40 koronára csökkentek, azaz mintegy 41 százalékkal. A mezőgazdasági munkások bére a statiszti­kai kimutatások szerint a cseh országrészekben a férfiaknál napi 14.42 koronára, a nőknél 10.36 koronára csökkent élelmezés nélkül. Szlovákiában a férfiaknál 10.76 koronára, a nőknél 8.33 koro­nára csökkent, szintén élelmezés nélkül. Ilyenek voltak azok a viszonyok, amelyeket az első köztársaság burzsoa kormánya kialakí­tott az előkészületben levő ellenséges betörés legnagyobb veszedelmének és önállóságunk el­vesztése veszedelmének idején. Érthető, hogy ily körülmények között nem volt lehetséges sem a béke védelmének, sem a köztársaság önállósága védelmének rendes meg­­szervezese A burzsoa kormány és az összes döntő kormánytényezők ezrét is gyáván kapitu­láltak az ellenség előtt és kiszolgáltatták a népet a lealázó fasiszta megszállás összes nyomorának és kénye-kedvének Nem feledve ezeket az éveket, a megaláztatás és az árulás éveit, esküszünk, hogy a gyalázatos kapitulálás és árulás ezen útján népi demokrati­kus köztársaságunk nem akar és soha többé nem fog menni. Hogy a meghódolás ezen útján ne haladjunk. A nyitrai járás EFSz-einek tagjai alaposan megvitatják a szövetkezetek mintaszabályzat tervezetét. A szabályzat megtárgyalása után vi­lágosan látják hiányosságaikat és a járási kon­ferencia tiszteletére, amely január 22-én lesz, kötelezettséget vállaltak, hogy elkövetett hibái­kat kijavítják. A mezökeszii szövetkezet tagjai egyebek kö­zött április végéig 400 férőhelyes sertéshizlalda felépítésének befejezésére vállaltak kötelezett­séget. Ezenkívül vállalták, hogy' az első negyed­évben 20 mázsa marhahúst szolgáltatnak be ter­ven felül közellátásunk biztosítása céljából. 1 arány község szövetkezetesei pedig főleg a járási szövetkezeti konferencia tiszteletére irá­nyították figyelmüket s vállaltak, hogy lényege­sen megjavítják EFSz-ük gazdálkodását. Min­denekelőtt a szovjet kolhozparasztok tapasztala­tait érvényesítik a takarmányozás megjavítása érdekében s ezzel fokozzák az állatállomány hasznosságát. A tavaszi vetés alá időben elké­szítik a talajt, még a tél folyamán kihordják az A zsolnai kerület Tűre. Teplicei járásá­nak egyik kis községében, Blazsovce-ban is évzáró taggyűlésre jöttek össze a tagok, amikor valóban őszinte örömben volt ré­szük. Hiszen jól gazdálkodtak a növényi és állati termékekért 1,491.251' koronát kap­tak, tehát a tervezett értékesítést 80/0-al lépték túl. A munka jó megszervezésével és a munkanormák következetes betartá­sával több mint 2000 munkaegységet taka­rítottak meg. így nem is csoda, hogy a szövetkezet már ki is fizette tagjainak az évvégi osztalékot az összes becsületesen el kellett válnunk az egykori úgynevezett szö­vetségesektől és a kapitalista világtól való füg­géstől. Tekintsenek arra, hogyan állott önál­lóságunk biztosítása, amikor a nyugati kapitalista szövetségesekre támaszkodtunk és hogyan áll ma, amikor a kapitalista hatalmakkal kötött egyezményektől megszabadultunk és a Szovjet­unióval, a" Népi Kínával, a népi demokratikus országokkal való szövetség felé orientálódunk. Tekintsenek csak határainkra a hitleri betö­rés előtti időkben és ma. A hitleri Németország helyett északon új Németország, demokratikus Németország áll, amellyel a legszorosabb baráti kapcsolatokat tartjuk fenn és amelynek részéröl semilyen veszedelem nem fenyeget bennünket. Északkeleten a népi demokratikus Lengyelország áll, amelynek népével ma valóban vérségi köte­lékek fűznek össze bennünket. Felszámoltuk a mesterségesen szított nacionalista viszályokat, Lengyelország között és köztünk ma semmiféle vitás problémák nincsenek. Keleten közvetlenül szomszédosak vagyunk Termelési Tekintsünk arra, hogyan áll ma termelési helyzetünk. Semilyen válság és munkanélküliség nem fenyeget bennünket. Ellekezőleg, termelé­sünk évről-évre fejlődik és szokatlan ütemben halad előre. Ha a gottwaldi ötéves terv éppen elmúlt negye­dik évébirt nem is teljesítettük összes termelési terveinket, amiből sok nehézségünk és bonyo­dalmunk ered, termelésünk az előző évvel szem­ben újból növekedett. Az állandóan növekvő termelés következtében szó sem lehet nálunk válságról és munkanélkü­liségről. Ellenkezőleg. Egyre nagyobb figyelmet kel! fordítanunk új munkaerők keresésére, a leg­­nagyobbszámú dolgozóknak a termelésbe való bekapcsolására és munkaerőtartalékok keresésére kibontakozó iparunk számára a nők, az ifjúság körében, valamint a munkába és a termelésbe eddig be nem kapcsolódott polgári rétegek kö­rében. Gondolják meg, mily különbség ez köztünk és például a szomszédos Nyugat-Németország között, ahonnan > éppen az utolsó hivatalos je­lentések közük, hogy ott december második fe­lében a munkanélküliek száma 171.785 személy­­lyel növekedett és a hivatalosan feljegyzett munkanélküliek száma elérte az 1,687.719-et. istállótrágyát és csak elismert, tiszta vetőmagot használnak a vetéshez. A mintaszabályzat megvitatása során a tarányl EFSz tagjai ugyancsak tudomásul vették azt is, hogy a beszolgáltatás pontos teljesítése ibzto­­sítja a szövetkezet betervezett bevételeit és ezért elhatározták, hogy a beszolgáltatást min­denből időben 100 százalékra teljesítik, sőt a marhahúsból túl is teljesítik. Asakürtön szintén megtárgyalták a szövetke­zetek mintaszabályzat tervezetét. Ebben a köz­ségben kisebbségi az EFSz és a földek technikai rendezését sem hajtották végre. A szövetkeze­tiek azonban kötelezték magukat, hogy a tö­megszervezetek segítsége által s a pártszerve­zet irányítása mellett még ez év nyarán tovább­fejlesztik szövetkezetüket és az őszi munkálatok megkezdéséig szétszántják a barázdákat. Továb­bi felajánlásuk során a tavaszi munkálatok meg­kezdéséig 100 darab szarvasmarha részére ké­szítenek istállót dolgozó szövetkezeteinek. Horváth János szövetkezeti tag például az elmúlt eszten­dőben 748.89 munkaegységet dolgozott le, amiért a zárszámadáskor 35.202 korona értékben kapcó^ osztalékot. A ledolgozott munkaegységekért több mint 8 q búzát, 14 q árpát, 3 q zabot, 11 q krumplit és ezenkívül 836 pontot kapott gyapjú és len­árura. A blazsovcei szövetkezet tagjai nem fe­ledkeztek meg a szövetkezeti alapról sem, mert az oszthatatlan alapra az elmúlt év­ben 160.000 koronát fizettek be. felszabadítónkkal és a kis nemzetek szabadságá­nak legjobb védelmezőjével, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetségével, s végül déle» a baráti népi demokratikus Magyarországgal. Be­kapcsolódtunk a béke nagy táborába, amelyet a Szovjetunió és korunk legmegbízhatóbb béke­alkotója, a nagy Sztálin vezet. E táborban van a százmilliós népi Kína, a hősiesen harcoló \'o­­rea és minden többi népi demokratikus állam s mellettük az egész világ kapitalista országai népeinek milliói, akik nem kívánják a háborút, hanem nyugalomra, békére s az alkotó munka lehetőségére vágynak, hogy felépítsék a boldog jövőt. Nem utolsó és nem figyelmen kívül hagy­ható biztosítékot jelent az általunk kiépített, új, modern harci eszközökkel felfegyverzett népi­demokratikus hadseregünk, amelyre büszkék va­gyunk s amelynek védelmére bízzuk magunkat, amelyben bízunk, hogy soha sem hagy cserben sem bennünket, sem az egész békeszerető vilá­got a nyugalom, a béke és önállóságunk védel­mében. • helyzetünk Éppúgy növekszik a munkanélküliség más ka­pitalista államokban is. Nem jobban festene a helyzet nálunk sem, ha sorsunkat a régi világ imperialista hatalmai­val főztük volna össze. Hálásak lehetünk, hogy ettől a felbomló régi világtól politikailag és gazdaságilag elváltunk, hála a szocializmus épí­tésének, fejlődik termelésünk és emelkedik kül­kereskedelmünk is. Ezért a fejlődésért ismét a Szovjetunió és a népi demokratikus országok felé irányuló új orientálódásunknak lehetünk há­lásak. Képzeljék el, hogy festene nálunk a hely7ft, ha sikerült volna a Szlánszky, Frejka s hason­lók bandájába tartozó kártevők és árulók mű­ve, akiknek törekvése arra irányult, hogy ben­nünket a kapitalista államoktól gazdaságilag és kereskedelmileg továbbra függőkké tegyenek. Terveik nem sikerültek. Meghiúsult gaztetteik bizonyítékaképpen elég egyetlen tényt felemlí­teni: a kapitalista államokba irányuló kivitelünk és onnan való behozatalunk, amely 1948-ban még több. mint 70 százalékot tett ki, míg a Szovjetunióba és a népi demokratikus országok­ba irányuló kivitelünk és behozatalunk 30 szá­zalékot sem tett ki, ma már teljesen ellentétes (Folytatás a második oldalon.) A jó munka eredménye, magas osztalék EFSz-eink zárszámadásai világosan megmutatják, hogy ott ahol jól gazdálkodtak, jól megszervezték a munkát és jó volt a munkafegyelem, s a szövetkezet tagsága óvta a szövetkezeti vagyont minden károsodástól, ott a szocialista nagytermelés való­ban egyre jobbmóduakká teszi a szövetkezét becsületesen dolgozó tagjait.

Next

/
Thumbnails
Contents