Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-03 / 18. szám
2 Földműves* 1953. május 3. A Nemzetgyűlés jóváhagyta az 1953. évre szóló állami költségvetést Az elmúlt héten kedden délután Prágában összeült a Nemzetgyűlés, hogy megvitassa az 1953. évi állami költségvetést és megtárgyalja az 1951. évi állami zárszámadás jóváhagyására tett javaslatot. A Nemzetgyűlés ülésén résztvett kormányelnökséggel az élén az egész kormány, megjelentek továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai, a Nemzeti Arcvonal szervezeteinek képviselői, a hadsereg, az üzemek, falvak példás munkásai, és kulturális életünk számos dolgozója. Az ülést Dr. Oldrich Jolin, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. Utána Jaroslav Kabeš pénzügyminiszter a kormány nevében felvilágosítást adott az 1953. évi költségvetési törvénytervezetről és az 1951. évi állami zárszámadásra tett javaslatról. Kabeš elvtárs beszédében megemlítette, hogy iparunk brutto termelése az 1952. évben 18.3 százalékkal volt nagyobb, mint 1951-ben és az 1937-es termelésnek mintegy kétszeresét értük el. Több új üzemet létesítettünk és több mint 1,100.00(5 négyzetméter területű csarnoképületeket és ugyanolyan kiterjedésű más termelési célokat szolgáló épületeket építettünk és adtunk át a termelésnek. Egyebek között a munkatermelékenység fokozására törekedve sikeresen alkalmaztuk a gépesítést és az automatizálást, így a termelési folyamatot tökéletesítettük. Termelésünk ilyen arányú haladása szovjet elvtársaink bevált tapasztalataira támaszkodik. Kabeš elvtárs ezután falvaink szocialista építéséről beszélt: — A szocialista építés ereje falvainkat is magával ragadta. A falu szocialista újjászületése az elmúlt évek során, de főként 1952-ben feltartózhatatlanul haladt előre. Míg Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusáig csupán 208 egységes földműves szövetkezet kezdte meg tényleges tevékenységét, 1952 elején már 3.000 volt a III. és IV. típusú szövetkezetek száma, 1952 végéig pedig számuk 5.784-re emelkedett. A mezőgazdasági munkának körülbelül egyharmada gépesítve van. Kihasználjuk a szovjet tapasztalatokat az új agrotechnikai módszereket. Mezőgazdaságunk szocialista szektora új arculatot ad falvaink és népünk életének. •» Kabeš elvtárs ezután rámutatott bélés külkereskedelmünk államosításának nagy előnyeire s megemlítette, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom 99 százaléka állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatunkon keresztül bonyolódik le. Dolgozóink életszínvonalának emelkedéséről így beszélt: — Termelésünk növekedése dolgozóink életkörülményei megjavításának alapját képezi. Ennek, valamint annak a körülménynek következtében, hogy egész népünk dolgozik, már nem ismerjük a munkanélküliség rémét. Húsfogyasztásunk 1952-ben az előző évhez viszonyítva 2 százalékkal, 1936-hoz viszonyítva pedig 27.5 százalékkal emelkedett. Az elmúlt év folyamán a sertészsír-fogyasztás 9 százalékkal, a kenyérfogyasztás 10 százalékkal, a péksüteményfogyasztás 23 százalékkal, az étmüzsiradékfogyasztás 3 százalékkal, a fagyasztott zöldség 17, a cigaretta 10 százalékkal emelkedett. Életszínvonalunk emelkedését nemcsak a termelés növekedésével, hanem ipari termékeinknek más államok, főleg népidemokratikus államok árútermékeire való kicserélésével érjük el. Ami az 1953. évi költségvetésünket illeti, ez az előző év eredményeiből, a Ezévi költségvetésünk legjelentősebb bevételeit szocialista gazdaságunk eredményei képezik, melyek a forgalmi adóval együtt 292.3 millió koronát, azaz az egész állami bevétel 67.1 százalékát teszik ki. Kabeš elvtárs a továbbiakban rámutatott ipari dolgozóink szocialista munkafelajánlásaira, melyek hatékonyan hozzájárultak ahhoz, hogy bevételeink egyre gyarapodjanak. Földműveseink számára pedig ezeket mondotta: — Az állami alkalmazottak mellett a földműveseknek is kell. hogy hozzájáruljanak államunk építéséhez, mivel ez az állam hatalmas befektetéseket népgazdaság 1953. évre tervezett fejlődéséből és országunk védőképessége megszilárdításának szükségéből indul ki. Az 1953. évi állami költségvetés bevételei a terv szerint elérik a 435.2 milliárd korona összeget, ami az előző évvel szemben 34.2 százalékos növekedést jelent. A kiadások 430.9 milliárd korona összeget tesznek ki. A bevételnek a kiadás feletti többlete 4.3 milliárd koronára rúg. A költségvetési számok növekedésének főtényezőjét az előző évvel szemben a bevételek és kiadások részén 79.8 milliárd korona összeg képezi. Az 1952-es évvel szemben az emelkedés többlete 31.1 milliárd korona összegben népgazdaságunk fejlődéséből ered és költségvetésünk I tényleges növekedését jelenti. tesz, hogy falvaink életszínvonalát városaink életszínvonalára emelje. Kell, hogy leszámoljunk a régi mezőgazdasági adók hátrálékaival s meg kell akadályoznunk minden egyes adónál az új hátrálékok keletkezését. — Ez a nemzeti bizottságok feladata, de elsősorban maguknak a földműveseknek a dolga'és ügye az állami fegyelem betartása szempontjából. Végül le kell számolnunk a nemzeti biztosítás terén fennálló hátralékokkal is. A nemzeti biztosítás hozzájárulásai ma az állami költségvetés jövedelmének részét jelentik. Innét fizetjük a szociális biztosítás valamennyi kiadását. Ezért a nemzeti biztosítás és a nemzeti bizottságok ületékes szerveinek feladata, hogy a régi biztosítási hátralékokat rendbehozzák s hogy megelőzzék újabb hátarálékok keletkezését, — de elsősorban kell, hogy minden rendes és becsületes polgár szívügye legyen az állammal szembeni tartozások kiegyenlítése. Az állami költségvetés 1953. év kiadása Az állami kiadások teljes összege a költségvetési tervezet szerint 430.9 milliárdot tesz ki. Ebből a gazdaságra 254.5 milliárd korona, vagyis 59.1 százalék, kulturális-szociális célokra 111.1 mjlliárd korona, vagyis 35.8 százalék, védelmi és biztonsági célokra 41.8 milliárd korona, vagyis 9.7 százalék, közigazgatási célokra 18.8 milliárd korona, vagyis 4.3 százalék, államadósságokra 4.7 milliárd korona, vagyis 1.1 százalék esik. Az 1953. évben a legnagyobb kiadási tétel a gazdaság fejlesztésére fordított kiadás, melynek élén a beruházási kiadások szerepelnek. Az állami kiadások második nagy csoportja a nemzetgazdaság fejlődését elősegítő kiadások után — a kulturális és szociális célokra fordított összegek. Államunk védelmére és biztonságára fordított összeg az összállami kiadásoknak 9.7 százalékát teszi ki. Ez aránylag jelentős összeg, de nagy hibát követünk el, hogyha a valóságnak hátat fordítanánk és nem lennénk fel-Az állami költségvetés bevételei első negyedében Mezőgazdaságunk fejlődése 1953 év Az Állami Statisztikai Hivatal a közelmúltban nyilvánosságra hozta nemzetgazdaságunk 1953. első negye dévi fejlődésének és felépítésének adatait. Iparunk az első negyedévben az állami tervet 97.7 százalékra teljesítette, úgyhogy az 1953. első negyedévi ipari termelés 1952 első 1negyedévéhez viszonyítva 9.8 százai ékkai gyarapodott. Nemcsak az iparban, de mezőgazdaságunkban is jel entős haladást észlelhetünk. Az alábbiakban közöljük a Statisztikai Hivatalnak mezőgazdaságunk fejlődéséről kiadott jelentését. Mezőgazd aság Az 1952. évben elért jelentős fellendülés után 1953 első negyedévében is folytatódott az EFSz-ek fejlődése. Szaporodott az EFSz-ek száma, bővült és megszilárdult a szövetkezetek tagsági alapja és számos EFSz magasabb típusra tért át. — 1953 április 1-ig már 6800 III. és IV. típusú EFSz létezett. A gép- és traktorállomások állami gazdaságok és EFSz ek jobban felkészültek az idei tavaszi mezei munkákra. Technikailag és gépekkel jobban el voltak látva, mint 1952- ben. A (15 lóerőre átszámított) trak- I torok száma 1952 elejéhez viszonyítva 9 százalékkal, a vetőgépek száma 50 százalékkal, a burgonyaültető gépek száma pedig több, mint háromszorosára növekedett. A traktorok általános javítását, a hernyótalpas traktorok kivételével lényegében 1953 február 28 ig befejezték a központi javítóműhelyekben. 1952/1953 téli időszakában az agrotechnikai, zootechnikai és a mezőgazdaság gépesítését elősegítő tanfolyamok keretében majdnem 10.000 szövetkezeti dolgozó, traktoros, kombájnos, javí tóműnké®, agronómus és más, főként EFSz ek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások számára tervbevett dolgozó részesült oktatásban. A kerületek nagyrészében jó állapotban vannak az őszi gabonaneműek. Az első negyedév végéig már majdnem befejezték a főszántást A tavaszi gabonaneműek vetése ugyan gyorsabban megy végbe, mint 1952- ben, azonban egészében nem végezték el agrotechnikai határidőben. — 1953 március végéig 37 százalékban vetették el a tavaszi búzát és 66 százaikban a tavaszi árpát. A tavasszal bevetett földek 27 százalékát keresztsoros és szüksoros vetési módszerrel vetették be. Az állami gazdaságok a tavaszi búzával bevetett földterületnek már 77 százalékát, a tavaszi árpával bevetett területnek 72 százalékát, a zabbal bevetett földnek pedig 50 százalékát vetették be keresztsoros és szűksoros módszerrel. 4-A szocialista iskola népünk ügye Csehszlováka Kommunista Pártja, és Gattwald elvtárs saját személyében nagy gondoskodást és figyelmet szenteltek új iskolaügyünknek, mely népünk szívügye is, és amely a nép szeretetével találkozik. Mindjárt felszabadulásunk után iskolaügyünk első minisztere Dr. Zd. Nejedlý tanár vezetése alatt nagy harcot indított, minden régi elavult módszer ellen, amely még megmaradt iskoláinkban a fasiszta megszállásból. Ezen a téren jelentős sike’reket értünk el. Eddig nem látott méretekben felszökött a kisdedóvók, nép- és középiskolák, szakiskolák és a felsőiskolák száma. Számos olyan helyen is építettünk iskolákat, ahol ezelőtt Iskoláról álmodni sem mertek. így a határszéleken és a központoktól messzebb fekvő helyeken számos új iskolát létesítettünk, hogy a gyermekeknek ne kelljen messziről jámiok. Ugyancsak gyors fejlődésnek indultak ipari iskolázik is, melyek képzett szakembereket nevelnek, szerteágazó iparunk különféle szakmái számára. Különösen Szlovákia ért el ezen a téren eddig nem tapasztalt fejlődést. Egész sereg tudományos és művészi iskola létesült. Számos tudományos intézményt és tudományos kutatás központokat rendeztünk. Ezután a kulturális fejlődés időszaka vette kezdetét. Mindez megteremtette egész iskolarendszerünk alapvető átszervezésének lehetőségeit. Kidolgoztuk az új iskolai törvényjavaslatot, mely újjászervezi iskolaügyünket, melynek alapján a munkásság és a parasztság gyermekei számára biztosítva van a lehetőség az összes közép- és felsőiskolák látogatására. A burzsoázia ezzel szemben azon igyekezett, hogy ilyen törvény ne kerülhessen a Nemzetgyűlés elé. Csakis dolgozóink februári győzelme után — öt évvel ezelőtt — kerülhetett sor a törvény elfogadására, amely nagy diadalt jelentett a burzsoá Iskolarendszer felett. Azelőtt az úgy volt, hogy egyes gyermekek polgáriba jártak, mások gimnáziumba. Azok a gyermekek, akik gimnáziumba jártak, nagy előnyben voltak azokkal szemben, akik polgáriba jártak, mert sokkal könnyebben kerülhettek felsőbb iskolákba. Mivel gimnáziumok csak a nagyobb városokban voltak, ezeket főképpen a burzsoázia, a kereskedők, ipari tőkések gyermekei látogatták. A munkások, valamint a dolgozó parasztok gyermekei csak nagyon ritkán kerültek ezekbe az iskolákba. A burzsoázia e kívánsága az 1948-as törvény értelmében megszűnt. Az összes gyermekek, főleg 11—15 életkorig egyféle, mégpedig középiskolába jártak. A felső Iskolások számára bevezették az állami segélyt, amelyet a jótanulók élvezhettek. Ennek következtében a munkásság és a parasztság tehetséges gyermekei nagyobb számmal kerültek a középiskolákba, gimnáziumokba és a felsőbb iskolák hallgatói közé. E törvény életbelépése után megváltozott iskoláink szelleme. A tanulás örömtelivé vált és ezzel növekedett az olyan tanítók száma, kik helyesen megértették, hogy az ő feladatuk abban rejlik, hogy az ifjúságot jól előkészítsék a szocialista haza kiépítésére. Mindennek ellenére iskoláink lemaradtak attól a fejlődéstől, amely egész társadalmunk, iparunk építését és mezőgazdaságunk szocialista fejlődését jellemzi. Dolgozóink soraiban gyakran felmerült a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy gyermekeink kötelezően kilenc évig járnak iskolába, de ugyanakkor, sokkal hiányosabban készülnek fel a gyakorlati életre és a felsőbb iskolai tanulásra, mint a szovjet iskolák tanulói, akik rövidebb ideig járnak iskolába. Itt nyilvánvalóvá vált, hogy azzal a ziskolai átszervezéssel, amelyet 1948-ban hajtottunk végre, fí^sšzú ■ ideig nem tarthatunk ki, mert ahogyan a fejlődési törvény alapján társadalmunk fejlődik, aszerint változik és fejlődik az iskola is. Éppen itt van az előnye. Már tavaly ősszel az illetékesek foglalkoztak azzal, hogy itt az ideje iskolaügyi rendszerünk bizonyos alapvető változásainak végrehajtására. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa után, mely nagy feladatot tűzött ki a szovjet iskolák elé, nyilvánvaló volt, hogy az iskolák átszervezésével nem lehet sokáig gondolkozni. Gottwald elvtárs volt az, aki figyelmeztetett arra, hogy egész gyökerétől éptísük át iskolaügyi rendszerünket és tanítóink pedagógiai képzését. Az új iskolaügyi törvényünk, melyet a Nemzetgyűlés nagy lelkesedéssel a napokban elfogadott, sarkköve szocialista iskoláinknak. E törvény értelmében összifjúságunk 6—14 évig kötelezőleg nyolc éves középiskolába fog járni. Ez az iskola iskolarendszerünk legelterjettebb típusa lesz. Lehetővé teszi gyermekeinknek, hogy egy évvel hamarébb lépjenek a gyakorlati életbe vagy felsőbb iskolákban. Azokon a helyeken, ahol nem lehet egyenlőre nyolc éves középiskolát felállítani, úgy mint ezelőtt, nemzeti iskolák maradnak érvényben, mégpedig 6—11 éves ifjúság számára. A nagyobb helyeken 11 éves középiskolákat létesítünk, amelyek egy igazgatás alatt a nyolc éves iskolákon kívül IX—XI fokozati évfolyamokkal lesznek bővítve. A 11 éves iskola legfelsőbb három osztálya pályaválasztási jelleggel bír. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a nyolc esetleg 11 osztályos középiskolákot egységes vezetés alatt építjük ki és a 11 éves iskolák tanulóinak lehetővé teszi, hogy két évvel korábban mehes- I senek a felsőbb iskolákba, mint eddig volt. Mindkét típusú iskolákba már 6 éves koruktól kezdve járhatnak a 1 gyermekek. Ezzel szemben megszűnik ez iskolák fokozata, mely számos tanulónak nehézséget okozott az egyik fokról a másikra való áttérésnél. Ugyancsak lehetővé teszi a szép tágas iskola épületek építését, amelyben tornatermek, olvasótermek, könyvtárak lesznek elhelyezve, ugyanakkor elesik egyes kabinetek rendezése és az iskolákat tökéletes segédeszközökkel láthatjuk el. Mindamellett lényegesen megjavul a nevelés munkája is. Egy épületben nagyobb számú tanulóifjúság lesz összpontosítva, ami lehetővé teszi az úttörő-mozgalom jobb fejlődését. A 11 éves iskolákban az idősebb tanulók — a CsISz tagjai sokkal hatékonyabban segíthetik az alsóbb osztályok tanulóit s így lehetségessé válik ideológilag egységes kollektív megteremtése. Szükséges azonban, hogy új Iskoláinkat valóban jó igazgatókkal és tanítókkal lássuk el. Hiszen ha azt akarjuk, hogy új szocialista iskoláink jól teljesíthessék feladataikat, akkor elengedhetetlenül szükségesek az új szocialista tanítók is. Ezért az új iskolai törvény megoldja a tanítók képzettségének kérdését is. E törvény értelmében három éves iskolák létesülnek az óvodák tanítónői számára. Ez iskolák elvégzése után az új tanítónők még egy évig gyakorlatot tesznek. Ez idő alatt azonban már megkapják az óvodák tanítónőinek fizetését. A nemzeti Iskolák tanítói számára négyéves pedagógiai iskolát rendezünk. Mindezekbe az iskolákba a nyolcéves középiskola elvégzése után vehető fel az ifjúság. Ezenkívül még kétéves magasabb pedagógiai tanfolyam is létesül, amelyek főiskola jellegűvé válnak, hallgatói а 1Д éves középiskolákból kerülkészülve a béke ügyét védő veszély esetén minden erőnkkel és minden eszközzel. Az állami közigazgatási szerveknek 18.8 milliárd korona összegre van szükségük. Az utóbbi években ugyan sok intézkedés történt az állami gépezet olcsóbbá tételére, de az egyszerűsítés valamennyi lehetősége, a jobb munkamegszervezés stb. még nagyjából nincsenek kimerítve. Kabeš eívtáre ezután beszélt • nemzeti bizottságok feladatairól és befejezés képpen a következőket mondotta: — Az állami költségvetés munkánkban irányelv, tehát: Csehszlovákia, drága kommunista pártunk vezetésével, Antonin Zápotocký elnökkel, előre ennek megvalósításáért. Másnap a Nemzetgyűlés folytatta a közös vitát az 1953. évi költségvetési törvényjavaslatról és az 1951 évi zárszámadás javaslatának jóváhagyásáról. A Nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta az alkotmány 62. paragrafusa értelmében az 1951. évi állami zárszámadást és jóváhagyta az 1951. évi kimutatott gazdasági fölösleg szétosztását 14.265,796.062.85 korona összegben, és ebből az összegből az 1951. évi nemzeti befektetések térítési célaira 8.888,414.096 korona 40 fillér összeget, továbbá az 1951. évi kommunális üzemek terven kívüli veszteségei fedezésére 190,100.000 korona összeget. Az állam belső adósságai fedezetére « fennmaradó összeget 5.187,281 966 korona 45 fillér összeget fordítanak. A Nemzetgyűlés továbbá egyhangúlag jóváhagyta az 1953. évre szóló költségvetési törvényt és az 1953. évi állami költségvetést. Az állami költségvetésben a következő tételek vannak: A gazdaság 331.187,398,000 korona bevétellel és 254.506,386.000 korona kiadással, a kulturális és szociális intézmények 53.757,610.000 korona bevétellel és 111.091,763.000 korona kiadással, a védelem és biztonság 5.571.234.000 korona bevétellel és 41.842.963.000 korona kiadással, a lakosságtól beszedett adók és illetékek 35.942.673.000 korona bevétellel, a közigazgatás 8.757,472.000 korona bevétellel és 18.764,136.000 kor. kiadással, az államadósság 4.704,968.000 Kčs kiadással, úgyhogy a bevételek összege 435.207.287.000 korona összeget tesz ki, a kiadásoké pedig összesen 430 milliárd 910,126.000 korona összeget. A bevételek és kiadások különösképpen 4.297.071.000 korona összeg fölösleg mutatkozik. Az állami költségvetés részeit képezik a nemzeti bizottságok költségvetései is. amelyeknél a bevételek és a kiadások egyformák 70.086,417.000 korona összegben. nek ki. A három legfelső osztály tanítói pedig négyéves pedagógiai főiskolából kerülnek ki. Ezzel az eljárással lehetővé válik, hogy aránylag rövid idő alatt megfelelő számú tanítói kart biztosítsunk a 6—12 éves gyermekek számára. Iskoláink még többet fognak tanulni a szovjet tapasztalatokból. Tanítóink a nevelés művészetének mestereivé válnak. Az iskolai munka mégjohban elmélyül és lényegesen megjavul. Az új iskolának új tankönyvekre lesz szüksége. Az új tankönyvek elkészítése hosszabb időt vesz igénybe. Ezért az első szükséglet számára igénybe vehetők az eddigi tankönyvek némelyike, amelyet megfelelően ki lehet javítani. A dolog lényege abban rejlik, hogy új szocialista iskoláink tanítói valóban tudjanak új módszerekkel tanítani. A tanítói munka nem javul meg csak úgy magától. A tanítóknak segíteni kell rendszeres módszertani tanácsokkal és irányítással, nagyobb mértékben meg kell ismertetni őket a szovjet tanítók tapasztalataival, akik saját hivatásukban valóban mesteri fokot értek el. Ugyancsak a ml legjobb tanítóink tapasztalatait is sokkal nagyobb mértékben kell megismertetni a tanítósággal, mint eddig történt. Az elmúlt esztendőben Dr. Zd. Nejedlý iskolaügyi miniszter 23 kiváló tanítót tüntetett ki jó munkájukért. A Szovjetunióban mindenkor kitüntetik a legjobb dolgozókat. Így mi is kitüntetjük tanítóinkat. Ugyancsak a szocialista iskola legjobb tanítói elő lesznek terjesztve állami kitüntetésre is. Népünk az új iskolatörvényt nagy örömmel fogadta és valóban jogos reménységgel. Most tehát szükséges, hogy a tanítósággal karöltve az utolsó betűig teljesítsük KI. Cottwald hagyatékát: „Építsünk magas színvonalú, valóban szocialista iskolákat”. A szocialista iskola ügye váljon tehát égés.' népünk ügyévé.
