Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-26 / 17. szám
1í> jfiobeu 4*'- ___ _ _ Földműves ^1953. április 28. Fokozott gonddaB végezzük a növényápolást a magtermelési parcellákon Fokozott juhtenyésztés — több gyapjú — több ruha A magtermelési parcellák alapját képezik a növénytermelésnek. Az EFSz-ek és az állami gazdaságok ezeken a parcellakon termelnek maguknak jóminőséyu vetőmagot. A tavaszi munkákról szóló párt és kormányhatározat külön felhívja figyelmünket erre a fontos kérdésre. Ha jól előkészített talajba gondosan elvetettük a növényeket, akkor azok mar szépen zöldülnek. Most az a fontos, hogy ne hagyjuk őket a természet „gondoskodására”, hanem hogy saját magunk állandóan figyelemmel kísérjük a magtermelési parcellákon a növények fejlődését os a legnagyobb gonddal végezzük rajtuk a növényápolás! munkákat. A magtermelési pareellákon az össze munkákat a legmegfelelőbb agrotechnikai Időben kell plvégezni. A jelenlegi időszakban összpontosítsuk figyelmünket a gyomok és az állati kártevők elleni húréra Ugyancsak kellő időbon végezzük a feltrágvázást Is. Ez egyik fontos feladatunk. A jóminfiségü vetőmag elérése nem lehet egy év müve. Pár év kell ahhoz,- hogy ténvleg nemes és a helyi viszonyoknak megfelelő vetőmagot kapjunk. Itt több mesterséges beavatkozást kell foganatosítanunk. Az egyik nemesítés! beavatkozás a kiválasztás. A betakarítás előtt kiválogatjuk a legfejlettebb, legszebb növényeket. A gyengén fejlődött és beteg növényeket eltávolítjuk. A kiválasztott terményeket külön csépeljük s a rákövetkező évhen az így nyert vetőmagot vetjük a külön parcellákon. A kiválasztást a további években folytatjuk. Hasonlóképpen kell eljárni az üitetóburgonya termelési parcelláin is. Itt a kiválasztást a fejlődés alatt kell megvalósítani, de nem egyszerre, hanem folyamatosan, háromszor-négyszer A betakarításnál már csak az egyforma, jól fejlett, egészséges gumókat rakjuk külön, amelyekét aztán a jövő evben fogunk elültetni és tovább nemesíteni kiválasztás útján. . További fontos lépés a vetőmagvak nemesítésében a keresztezés az önporzós növények belsejében. A kísérletek bebizonyították, hogy a keresztezett heterózis kukorica második nemzedeke 15—20 százalékkal többet terem. A mesterséges beporzással nemcsak hogy emeljük a terméshozamot, hanem a termenv maga is jobb minőségű. A magtermelési részekről pontos feljegyzéseket keU vezetni. írjuk fél, milyen munkákat és mikor végeztünk hogyan avatkoztunk be a növény fejlődésébe, milyen és mennyi trágyát adtunk a növénynek fejtrágya formájában, mikor takarítjuk be a termést és milyen a hektárhozam. Ezekért a feljegyzésekért a szövetkezet elnöke felelős Ne elégedjünk meg azzal, hogy a magtermelési parcellákon átlagos mag teremjen. Lépésről lépésre teremtsük meg a mag élettan* értékét Csakis a jó feltételek mellet és a helyes agrotechnika szerint termesztett magból nyerünk egyre jobban fejlődő mezőgazdaságunk követelményeinek megfelelő vetőmagot. EFSz-eink és állami gazdaságaink tudatosítsák, hogy a járási magnemesítő állomástól kapott vetőmag értékét semmi feltétel mellett nem szabad hagyni leromlant, sót annak értékét növelni elsőrangú feladatuk. Sorolás után azonnal lássunk hozzá a kukorica ápolásához A kukorica ápolásnál két szempontot állandóan figyelembe kell venni. Az egyik az. hogy állandóan gondoskodjunk arról, hogy a talajfelszín már többször említett morzsalékos laza védőrétege mindig megmaradjon és így a legkisebb eső Is beszivároghasson a talajba, viszont a párolgás ' lehetőségkicsi maradjon. A másik szempont a gyomnövények kiirtása, hogy azok ne vonhassak el a kukoricától a nedvességet és a tápanyagokat. Ha kelés előtt a kukoricaföld záporeső következtében erősen megkérgesedne és attól kellene tartanunk, / hogy a fiatal növények nem tudnak a kérgen áttörni, a kérget azonnal gyurüshengerrel meg kell töretni Kelés után, ha esőzések következtében a taMjfelszín megtömörül vagy a talajon gyomoKjdás nyoma mutatkozik, a kukoricát mielőbb keresztbe fogasoljuk. Ez a munka a kellő mélységre vetett kukoricának nem árt, helyreállítja a talaj laza védőrétegét és elpusztítja a még sekélyesen gyökerező kelőiéiben lévő gyomnövényeket. Amint a kukorica jól sorol, meg kell kezdeni a fogatos kapálást. A kapá'ások helyes és gyakori elvégzésével megakadályozzuk a gyorrtosodást és főleg a szárazság ellen védekezünk. A „kapával öntözünk" mondásnak igaza van. Száraz évben azelőtt is láfhattuk. hogy a rosszul kapált kukorica már egészen elsárgult ugyanakkor a szomszédé, aki a kapálást gondosan végezte, friss' zöldszlnű volt. Kapálni annyiszor kell, ahányszor a talajfelszín megtömődött, ami általában minden esőzés után bekövetkezik. A háromszori kapálás, amit rendelet is előír, gyakran nem elég ahhoz, hogy a maximális termést elérhessük. Igazán jó! akkor műveljük kukoricánkat. Pa földje állandóan gyommentes és laza talajfelszínü marad. A sorközökben fogatos vagy géperejű kapálást, a sorokban kézikapálás' alkalmazunk. Mindkét munkánál vigyázni kell arra, hogy ne kapáljunk túl mélyre és ne sértsük meg a kukorica gyökérzetét, melynek jelentékeny része oldalirányban nó. Az első kapálás körülbelül 10 cm mélyséou is lehet, mert akkor az oldalgyökerek még nem nőtték be a sorközöket. De később már ne kapáljunk 5—6 cm-nél mélyebbre. Nagyon fontos az első kapálás és az égyelés, idejében való elvégzése, hogy a fiatal növényeknek ezzel a fejlődésük kezdetén biztosíthassuk a legkedvezőbb . viszonyokat Jó kezdeti fejlődés hiányát később nem lehet helyrehozni. Az egyelést akkor kezdjük el, amikor a kukorica 3—4 leveles és lehetőleg végezzük be a 4—5 leveles stádiumában Szovjet adatok szerint a fi-ik levélben végzett egyelés a korábbival szemben már majdnem 2 mázsa terméscsökkenést okoz katasztrális holdanként. A késői egyelés különösen azért káros, mert akkor már a szomszédos növények oldalgyökerei összefonódtak és a meghagyott növénykék gyökerei az egyeléskor részben elszakadnak. Egyelésnél mindig a legerőteljesebb növényeket hagyjuk meg és a gyengébbeket még akkor is távolítsuk el, ha a növénytávolság szempontjából azok felelnének meg legjobban. A kezdetben gyengén fejlett növények legtöbbször később is betegeskednek, sőt meddők maradnak és meghagyásuk nagyobb kárt oko2. mint a növénytávólság kisebb eltérése. Egyelésnél a visszamaradó növények gyökérzete kevésbbé lazul meg, ha a szomszédaikat nem felfelé, hanem oldalirányban huzzuk ki. A kirkoriőa töltögétése helytelen, mert kiszárítja a ,a!ajt. Ez a művelési mód csak kivételesen túlnedves fekvésben. pl. olyan völgyekben, ahol a talaj túlságos nedvességtartalmának csökkentése előnyös. A felesleges oldalhajtásokat távolítsuk el. Száraz éghajlatunk mellett a fattyazás igen szükséges művelet, mert a csövet többnyire nem hozó oldalhajtások csak feleslegesen fogyasztják ь talaj vízkészletét. Ne várjuk meg, míg a fattyúhajtások túlságosan megnyúlnak, kb. 15—20 cm hosszúakat már anélkül jól lecsavarhatjuk, hogy az anyatöveket megsértenénk. Az üsződaganatokat felnyílásuk előtt szedjük össze és óvatosan, hogy porukkal ne fertőzzék meg a Talajt, hordjuk le és égessük el. i Й. Gy Harcba az amerikai szövőlepke ellen Az amerikai szövőlepke gyümölcseink nagyon veszedelmes kártevője. 1948 as évtől óriási károkat okozott, főleg Szlovákia d-'i részein. Az utóbbi időben annyira e'terjedt, hogy most már az északi járásokat is veszélyezteti. Milyen az amerikai szövőlepke A lepke kb. másfél centiméter hosszú és fehér szárnyai vannak. Az első szárnyakon fekete vontok lát hatók. A lepkék napnyugta után kezdenek, röpködni. Napközben gyö. kereken és fák vastagabb ágain, valamint oszlopokon és fa'akon telepednek le. A lepke tojásai világoszöld színűek és a fa felső ágai le.ve’einek alján találhatjuk meg őket Egy egy lepke 2.000 tojást is lerak. A kikelt hernyók eleinte kicsi nyék. Színük először vajsárga, később vi ágoszöld fekete fejrésszel. Az érett hernyók 2 és fél, sőt .3 és fél centiméter hosszúak. Szőrözetük nagy. A bábok egy centiméter nagyok és szürke hálózattal vannak körű'véve. A fák nyílásaiban és elöregedett héj alatt találhatók. A szövőlepke élete Április végén vagy május elején a lepkék kirepülnek és lerakják a tojásokat, főleg szeder, jávor és almafa fiatal ágaira. A tojásokból ki ke'* apró hernyók beszövik azt a le velet, amelyen vannak. Azután sor kerül a szomszédos levelek beszövésére, végül pedig az egész fát körülveszik pókhálószerű anyaggal. — Így védekeznek a számukra kedvezőtlen behatások ellen. A hernyók eleinte csak a levél közepét rágják később azonban elpusztítják az egész levelet еду-két erősebb éren kívül. Az idősebb hernyók elhagyják a hálót és önállóan élnek. A hathetes hernyók aztán felkeresik a lyukakat és famélyedéseket, ahol begubózásra tömörülnek. Az első nemzedék báb jaiból 6—14 nap mu'va kikelnek a lepkék (július végén.) Ekkor kezdődik a második nemzedék. Az egész fejlődési folyamat megismétlődik A második nemzedék hernyói július végétől egész őszön át pusztítanak, amikor aztán begubóznak és ebben a fejlődési álapotban áttele'ne к Az amerikai szövőlepke »nálunk rendszerint két nemzedéket nevel, de nagyon kedvező ősz esetén a harmadik nemzedék is pusztíthat. A szövőlepke kártékony tevékenysége Az amerikai szövő1 epke hernyói annyira elterjednek, hogy minden fának és bokornak a leveleit lerág ják. Legszívesebben az eper és iá vorfa levelein lannd-'-u áp szívesen és válogatás nélkül lerágja az alma körte, szilva, barack és a többi gyümölcsfa leveleit is. Sőt egyes zöldségféléket is szívesen felkeres, így például a káposztát vagy a cukorrá nát. is. E1 őfordidhat az. hogy egész gyümölcsös vagy park1 evél setét tönkreteszi. A fák teljesen levél nélkül maradnak és ennek következtében nagyon szenvednek. Ezzé1 veszélyeztetve van a gyümö'cstermés s maga a fa is annyira legyengül hogy nem bír áttelelni. Hogyan harcoljunk e veszedelmes kártevő ellen A kártevő mechanikus kiirtása nagyon hatásos és jó, ha ideiében végezzük. öldössük le a falakon, oszlopokon, öreg famélyedéseken ülő lepkéket, seprűnyéllel, vagy rongy gyal. A megtámadott fák ágain lévő hernyókat ágastul vágjuk le és tüzeljük el. Ezt akkor végezzük, amikor az ágnak még csak a felső levelei vannak megtámadva. Ez u védekezési mód nagyon olcsó és и leghatásosabb. Ezért végezzük a <epnagyobb gonddal. A hernyókat el kell távolítani a kerítésekről, gszlo gokról, az udvarokon és az utcákon. A halárban levő fákat is m-.o Kell tisztítani. Az idősebb hernyókat fogdossuk össze Szedtük ki őket a fák mélye déseiből és más rejtettebb helyekről. Vegyi módon úgy irthatjuk az amerikai szövőlepkét, hogy 1 százalékos dynollal permetezünk. Ezt különösen azokon a fákon ilkalmazгик, amelyeken a mechanikus irtást nem lehetett rendesen megvalósítani. (A magas fákon.) Ugyancsak ajánlatos az erősen megtámadott fákat is permetezni. Az amerikai szövőlepke elleni harc minden gyümölcstermelő elsőrangú feladata. A vegyi szereket a kerületi nemzeti bizottságtól a járási és he lyi nemzeti bizottságokon keresztül lehet beszerezni. Csakis akkor tudunk hatásosan harcolni gyümölcsöseink e nagyon veszedelmes kártevői ellen, ha a munkát jól és gondosan megszer vezzük. Hogy jobb minőségű, elegendő menynyiségü és olcsóbb ruházati árucikk álljon rendelkezésünkre, ez nagy mértekben függ gyapiútermelésünk fokozásától. Itt utalnunk kell arra, hogy nem kielégítő mértékben folyik nálunk a nagyüzemi juhtenyésztés. Igen sok szövetkezetben pedig szinte adva vanrfak a feltételek és nem élnek ezekkel a lehetőségekkel. Előfordul az is, hogy megvan ugyan a szövetkezeti juhállomány, de szaktudás és gondos ápolás hiányában kipusztul, tönkre megy. , Az alábbiakban néhány — a nagyüzemi juhtenyésztés szempontjából fontos — szaktanáccsal szolgálunk, amelyek a juhok kiválogatásánál irányadó tulajdonságok. A juhtenyésztésben valamennyi iránynál legyen az gyapjú-, irha-, hús-, tejtermelő stb igen fontos tényező az egyedek egészségi állapota Csak az egészséges egyedeknek vannak normális, egészséges utódaik és csak az egészséges állatoknál bontakozik ki teljes mértékben a termelőképesség. Hogy juhászataink legnagyobb része kellő termelékenységet nem tud felmutatni. annak okát főleg abban kell keresni, hogy a rendszeres bonitáláson alapuló tenyészkiválasztás hiányzik. (A bonítálás kifejezés a latin „bonus”-bői ered, ami „jót” jelent.) Fontosságát bárki megállapíthatja, ha juhait egyenként a fejlettség, gyapjúmennyiség, fürthosszúság, gyapjútlnomság. stb. szempontjából átvizsgálja Kiderül közben, hogy 2—3 kg nyírósúlyt nővesztők közt 6—7 kg-ot szolgáltatók, AA finomságnak között AB. sőt В finomságnak is akadnak egyazon nyájban. Ha már most az összes, alább Jelzendö tulajdonság->k egybevetéséből kiderül, hogy bizonyos anyajuh, toklyó vagy kos csekély értéket képvisel, akkor ezt minél előbb ki kell selejtezni és helyébe jobbat állítani A nyáj termelékenysége Így fokozatosan nő, meri nem az értéktelen selejtes juh fogyasztja a drága takarmányt, hanem egv nagyobb termelőképességű állat, másrészt azért, mert a jobbnak talált anyák ivadékai lépnek a kiöregedettek helyébe. A bonitálást rossz idő esetén az akolnak egy világosabb részletében, kedvező időjárás mellett pedig a szabadban ejtsük meg. hogy a gyapjú minőségét jól megítélhessük. Az anyajuh bonitalásánál a következő értékmérő tulajdonságokat kell megállapítani: 1. Termékenység. Nem való a tenyésznyájba olyan anya, mely 2 év őta bárányt nem szült, akár amiatt, mert nem üzekedett és fogamzott, akár amiatt, mert következetesen elvetélt. Tenyésztésre alkalmatlan a tőgygyulladáson átesett, tőgyén hegyes forradásokat mutató, de különben egészséges anya sem. Az ilyen anyákat azonban még az üriinyátban gyapjútermelésre nagyon gazdaságosan fel lehet használni, mert 5—6 kg súlyban szép belszerzetű bundát növeszthetnek ridegtartás melltut Is. 2 Egészséges szervezet. A gyógyíthatatlan, idült betegségben szenvedő anya keveset termel és hitvány bárányt nevel. Iparkodjunk olyan anyákat elszaporítani anyanyájunkban, melyek még az átmeneti nélkülözések (szárazság miatt kisült legelőn stb.) idején Is megőrzik kondíciójukat, melyek Igénytelenek, élelmesek és a betegségeknek ellenállnak. 3. Kor. Népgazdaságunk ellen súlyos vétek kiselejtezni minden 6—7 éves juhot. Hiszen az, hogy аг öregedéssel párhuzamosan a termelés csökkenése mikor és milyen ütemben áll be. az egyedek szerint változó. Ezért legjobb nem is nézni a fogakat, hanem csak az anyajuh tapláltsagi állapot#ból, bundájából, bátanyának minőségéből, tejtermeléséből állapítani meg, hogy érdemes-e tovabbtartasra. Ne feledjük, hogy az öregkorukban is sok gyapjút és tejet termelő, egészséges bárányt nevelő anyákban a legnagyobb életerő lakozik. Ha nyájainkban az ilyen csaladok elszaporodnak, akkor lesz valóban nagy termelékenységű. jó takarményértékesítő. ellenálló. igénytelen a juhállományunk. 4. Termelőképesség. A Juhról annál több gyapjút remélhetünk, minél tömöttebb a bunda, minél hosszabbak a fürtök és minél jobban be van nőve a has. A tomöttség megállapítása a bunda nyomkodása, vagy a fürtök közötti kopasz sáv megtekintése útján bizonvos tapasztalatot igényel. A fürthosszúság mérőléccel mérve legalábh 6.5—7 cm-t érjen el, ha több annál jobb. Még nagyobb gyakorlatot igényel a finomság megállapítása, de ezt a jószemű juhász könnyen elsajátítja. Minél finomabb a gyapjú, annál nagyobb értéket képvisel. Fésüsmerinökná] se legyen a gyapjú A/B-nél durvább, míg cigájáknál a C-D minőséggel is meg vagyunk elégedve. A tejtermelőképesség mértékét az árulja el, hogy a havonként tartott prőhafejések alkalmával mennyi volt a napi tej. E tekintetben Is igen változók fésűsmerinóink. Egyik még a bárányt se tudja ellátni kellő mennyiségű anyatejjel, a másiktől pedig a bárány leválasztása után még 60—100, sőt kivételesen 200 litert is lebet elfejni. Ezért vezessük be mindenütt a nyájban a havonkénti ismétlődő prőbafejéseket! 5. Atöröklőképesség. Becsüljük meg különösen azokat az anyákat, melyek nemcsak maguk mutatkoznak a leirt módon bonitálva értékes tenyészállatoknak, hanem ilyenek az ivadékaik is. Ezért érdemes jegyzeteket készíteni arról, hogy bizonyos egyénnek milyenek az ivadékai, A jól fejlett, sok és finom gyapjút termelő utódok jelzik, hogy az anyának hú az átörökítőképessége is. A kosok bonitálását hatványozott gonddal végezzük el. Ha a kos hererejtő. vagy utána sok anya visszaüzekedik, akkor csak annyit ér, mint a gvapjútermelő ürü. A kos is legyen egészséges szervezetű, edzett és ellenálló. Legyen testén tömött, hosszúfürtő bunda! Hibátlan testalkatával javítsa az anyák esetleges gyengéit is az ivadékokban. A tavaszi bonitás alkalmat nyújt a szopós és választott bárányok alapos átvizsgálására is. A pár hónapos báránynál a fejlettség, továbbá a testalkat mellett a bunda sűrűsége és a has benőttsége is megállapítható. Védekezzünk a répamoly ellen A cukorrépa már kisorolt. Ezzel egyidejűleg várható, hogy megjelenik a répamoly, répaföldjeink veszedelmes kártevője. A répamoly barnás színű, szétterjesztett szárnyainak hosszúsága 10— 14 centiméter. Ráül a fiatal répára, hogy ott lerakja tojásait. A petékből kikelt hernyók nagy mértékben veszélyeztetik úgy a cukorrépát, mint a többi takarmányrépát. A répamoly elfen csakis úgy védekezhetünk a leghatásosabban, ha Idejében fel vesszük ellene a harcot. Ezért a répát porozzuk meg dynocid-készltinénnyel, amelyet az állam díjtalanul a termelők rendelkezésére bocsát. Az egész porzási akciót a járási nemzeti bizottságok növényegészség- Ugyi előadói irányítják a helyi nemzeti bizottságon keresztül. Répatermelőink fontos feladata tehát, hogy gondoskodjanak arról, hogy répa földjeiken megvalósítsák a dynociddal való védekező porzást. t. A cukorrépa-termelők figyelmébe A földművelésügyi minisztérium a belkereskedelmi minisztériummal és az élelmezésügyi minisztériummal együtt figyelmezteti a cukorrépa-termelőket, hogy a cukorrépa után járó cukoradagokat csak akkor adják ki teljes egészében, ha minden termelő idején földbe teszi a cukorrépamagot és gondosan ápolja a növényzetet. Az idejében elvetett cukorrépa alapja annak, hogy elérjük és túllépjük a 1 tervezett hektárhozamokat. Az időjárás kedvező, szinte kivételesen kedvez a cukorrépavetésnek, mégis minden kerületben súlyosan elkéstek a cukorrépa vetésével. Ezért a földművelésügyi minisztérium a belkereskedelmi minisztériummal és az élelmezésügyi minisztériummal együtt felhatalmazza a kerületi nemzeti bizottságokat, hogy azokon a helyeken, ahol a cukorrépa vetését legkésőbb április 30-lg nem végzik el, a cukorrépa tavaszi munkái után járó cukoradagokból 20 százalékot levonhatnak. Azonban ezzel az eljárással nem szabad megrövidíteni azokat a brigádosokat, akik segítenek majd a növényzet ápolást munkában. A földművelésügyi minisztérium felhívja az EFSz-ek tagjait, a kis- és középparasztokat és a nemzeti bzottságok dolgozóit, hogy kövessenek el mindent a cukorrépavetés gyors befejezésére.
