Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-04-19 / 16. szám

1953. április 19. Szakad Földműves 5 Oraütemterv — anyag és időmegtakarítás — nagyobb kereset Bagotai, perbetei, Izsai és ógyallai traktorosok óra-ütemterv szerint dolgoznak Öra-ütemtervl Eleinte nem értették a bagotai brigSdközpont dolgozói, hogy miről van szó. Kovács Géza brigád ve* zető azonban tovább szorgalmazta a dolgot és nem nyugodott addig, amíg pontosan nem körvonalazták neki, hogy mit Is értsen óra-ütemterv alatt. Ró­­síval elvtars, az ógyallai gépállomás igazgatója, a feltett kérdésre Csak annyit válaszolt, hogy március 7-én lesz Nyitrán a szlovákiai traktorosok összértekezlete és ezen felvetik az óra­ütemterv kérdését. Ezen az értekez­leten Kovács Géza mint az ógyallai gépállomás küldötte jelent meg és így a legközvetlenebb helyről kapta meg a kívánt felvilágosítást. Most már tudja, hogy az óra-ütemterv nem más, mint az Idővel és az üzemanyaggal való legészszerübb takarékoskodás, valamint a gép teljesítményének lehető legma­gasabb kihasználása. Az értekezlet u­­tán a résztvevők megtekintették a kö­­röskényl szövetkezetét, ahol gyakorlat­ban is a legnagyobb részletességgel meggyőződtek az óra-ütemterv beve­zetésének előnyéről. A köröskényi szö­vetkezet már abban az időben óra­ütemterv szerint dolgozott és figye­lemreméltó eredményeket ért el. Leg­először is megállapították, mennyi IdÓ alatt halad végig a barázdán a trak­tor, és milyen széles távú szántást vé­gez, Ennek alapján kiszámítják, hogy egy hektár megszántása mennyi időt vesz igénybe. Az óraütemterv szerinti szántáshoz tartozik még az is, hogy a traktoros már előre pontosan tudja, mennyi idő telik el 1, 2 vagy több for­dulóval és ugyanakkor azt is tudja, hogy mennyit szántott fel. Az óra­ütemterv szerinti munkánál állandóan ellenőrzi saját teljesítményét és ha csak egy perc késés is mutatkozik va­lamelyik fordulónál, azt rögtön ész­reveszi. Az óra-ütemterv leginkább a vasúti menetiáendhez hasonlítható. A személyvonat vezetője például pontosan tudja, hogy mikor érkezik a vonat Őgyallára, időben érkezett-e vagy ké­sett. Sőt azt is tudja, hány óra lesz, amikor vonatja Érsekújvárra érkezik. Tehát pontosan így van ez a traktorral is. Ha egy állomáshoz, illetve zászló­hoz vagy karóhoz érkezik, a traktoros pontosan tudja, időben érkezett-e, nem késett-e. sőt már előre tudja, hogy mikor fog odaérkezni. Fontos a jó szervezés Egészen természetes, hogy ha ütem­terv szerint szándékoznak dolgozni, ott a munkát alaposan meg kell szervez­ni. Mindenekelőtt felmérik a talajt s azt zászlókkal, vagy karókkal kijelölik. Ezekből a Jelzésekből állapítja meg az­tán a traktoros, hogy mennyit szán­tott fel, hogy be tartja-e az ütemet. A bagotai traktorosbrigád is így szervezte meg a tavaszi szántást és ma mér meg lehet állapítani, hogy a kő­­röskényi brigádot, amelyet példaké­pül állítottak a traktorosok elé, a ba­­gotaiak már el is hagyták. A szántás mennyisége mellett nem feledkeznek meg a minőségről sem, sőt ennek a betartását a legszigorúbban ellenőrzik. A középszántásnál például 18—22 ern­es mélységtől eltérni sem szabad A brigádnak egyébként 8 gépje van. Ezek közül 4 Skoda és 4 Zetor jelzésű. A brigád legjobb traktorosa Semsei Lász­ló elvtárs, aki Zetor 25-ös géppel von­tatott 3-as Pikoló-ekével, 75 cm-es fogással, mérsékelt lejtésű talajon, a­­mely a második nehézségi osztályba tartozik és amelyen a norma 1.7 hek­tár, 12 óra alatt 5 45 hektárt szán­tott meg Normáját 320 százalékra tel­jesítette. üzemanyag szükséglete 56 Mter. Jutalmazása 6.40 munkaegység, amelyből előlegképpen 320 koronát ka­pott. Ezt az eredményt Svréek eívtárs, 32 Ógyallai gépállomás agronómusa el­lenőrizte. Richter József traktoros szintén Ze­tor 25-ös gépen dolgozik, de üzemké­pesség tekintetében gépje messze mö­götte van Semset génjének. Ilyen gépen bizony Semsei elvtárs sem tudna 12 óra alatt 5.45 hektárt felszántani. Rich­ter elvtárs még így is nagyon szép eredményt ért el. Kettes nagy Backer ekével, 60 cm-es fogással, mérsékelt lejtésű talajon, amely a második ne­hézségi osztályba tartozik és 1.7 hek­tár a norma. 8 óra alatt 3.40 hektárt szántott meg Normáját 200 százalék­ra teljesítette. Üzemanyag-szükséglete 39 liter. Jutalmazása 4 munkaegység amelyből előlegképpen 200 koronát ka­pott. Ezt az eredményt Záhorec Pál elvtárs, az ógyallai gépállomás agro­nómusa ellenőrizte. A bagotai brigád­központ munkaegységeire vonatkozó­lag érdemes megjegyezni, hogy a trak­toros minden egyes ledolgozott munka­egységre még természetbenit is kap. vagyis munkaegységenként 2 kg bú­zát, 1 kg rozsot és 0 50 kg árpát, ame­lyeknek az értéke külön 76 korona. Az eredmények beszélnek Ilyen kereseti lehetőségek mellett érthető traktorosaink lelkesedése és munkakedve. Amíg ütemterv nélkül dolgoztak, nem is sejtették, hogy e­­gész napon át mennyi időveszteségük volt. Ha azelőtt a táblán 3 traktor dolgozott és ha valamelyiknek baja támadt, egész természetes volt, hogy erre mind a három traktoros odament és kíváncsiskodott. így bizony, ha csak fél órát is álltak, 3 gépnél ez már 90 percet jelentett. Mi tagadás, ez naponta néha többször is ismétlődött. Ennek rendszerint a következménye az volt. hogy sokszor csak a napi normájukat teljesítették, de néha még ezt sem. Az ütemterv bevezetése új távlato­kat nyit a traktorosok munkájában és az esetleges fogyatékosságok jobban kicsúcsosodnak. A perbetei traktorosbrigád látván az ütemterv alapján elért eredményeket, szintén bevezette az ütemterv szerinti munkákat. Sajben János traktoros, Skoda 30-as gép által vontatott Agro­­stroj kétsoros burgonyavető-géppel 8 óra alatt, második nehézségi osztályú talajon a normáját 130 százalékra tel­jesítette. Idővesztesége 67 perc. üzem­­anyagszükséglete 30 liter. Jutalmazása 2.60 munkaegység, amelyből előleg­képpen 130 koronát kapott. Ezt az e­­redményt, amely közepes, Lengyel elvtárs. az ógyallai kerületi agronómus ellenőrizte. Csonka József traktoros, a naszvadl traktorosbrigád tagja, DT-54-es gépen, négysoros Backer ekével, 120 cm-es fogással, harmadik nehézségi osztályú egyenes talajon 8 óra alatt, beleértve 46 perc veszteség! időt is, normáját csak 100.1 százalékra teljesítette, Az első pillanatra meg lehet állapítani, hogy itt az alacsony munkateljesít­ményt a gépben keli keresni. Bojtos András agronómus meg is állapította, hogy ennek a gyenge teljesítménynek a gép üzemképtelensége az oka. Ilyen géppel a legjobb akarat' mellett sem lehet magasabb teljesítményt elérni. Az ütemterv minden fogyatékosságról azonnal lerántja a leplet. Makovický Pál, az izsai traktoros­­brigád tagja Zetor 25-öá gép által vontatott ötösekével, mocsaras, egyenes talajon 9 óra alatt 5.76 hektárt szán­tott fel és normáját 151 százalékra teljesítette. Idővesztesége 65 perc. ü­­zemanyagfogyasztása 92 liter. Jutalma 3.77 munkaegység. Előlegképpen 188 koronát kapott. Jakab Jenő traktoros, a perbetei brigád tagja Zetor 25-Ös gépén, bur­­gonyaültető-géppel, homokos, lejtős talajon, amely a harmadik nehézségi osztályba tartozik, 9.45 perc alatt, 55 perc veszteségi időt is beleértve 4.36 hektár burgonyát vetett el. Napi nor­máját 256 százalékra teljesítette. 42 liter üzemanyagot használt el. Jutal­mazása 5.12 munkaegység és előlegie 256 korona. Ezt az eredményt Lendel elvtárs, ógyallai körzeti agronómus el­lenőrizte. Ami nemrég lehetetlenség volt — most valóság Vannak azonban olyan eredmények, amelyek gondolkodóba ejtnek minden traktorost. Ezek ugyan csúcseredmé­nyek. Két-három évvel ezelőtt a le­hetetlenségek közé számították volna őket. Ilyen eset, amely még a szak­körökben feltűnést keltett, Makovický Pál teljesítménye, aki DT-54-es gépé­vel 10 óra alatt 35' hektárt megtárcsá­zott, megfogasolt és lesimítózott. Ha az elvégzett műveleteket összeszámít­juk, úgy 105 hektár föld megművelé­sét végezte el. Nagy elvtárs, az izsai gépállomás vezetője meg is jegyzi: „Mutassa meg ezt a környéken még valamelyik brigád, amit mi már meg­tettünk.” A járási versenyben egyébként az izsai traktorosbrigád 170 százalékkal vezet és Így a perbeteikkel vetélkednek az elsőségért. A járási verseny győz­tesének első díjként egy hatalmas rá­diót ígért a gépállomás igazgatója. Ha valami nem jön közbe, a legnagyobb esélyük az izsaiaknak van rá. Igaz, hogy a perbeteiek is nagyon nekilen­dültek a munkának. Semsei elvtársról, a bagotai brigád­­állomás első traktoristájáról még külön megemlékezünk. Ő csak 20 éves, de normáját — ahogy már írtuk Is — 320 százalékra teljesítette. Semsei elvtárs megválik a brigádtól és bevonul tény­leges katonai szolgálatra. Ahogy mond­ja, pilóta szeretne lenni. Ha elért szép eredményeit fontolóra vesszük, arra a meggyőződésre jutáink, hogy Semsei elvtárs ott is olyan derekasan meg fogja állni a helyét, mint ahogyan he­lyet állt a nagyobb kenyérért vívott csatában. F. J. Somogyi Mihály elvtárs a duna­­szerdahelyl járásban lévő hodosi brigádközpont traktorosa. Zetor 25-ös gépen dolgozik. Az 1952-es évben 1.101 hektár teljesítményt ért el és ezzel az egészévi tervét 297 százalékra teljesítette. A ta­vaszi munkákban 239, a nyári munkákban 256,7, az őszi mun­kákban pedig 606 hektárt müveit meg. A főbb munkákból 108 hektár fükaszálást, 103 hektár önkötöző­géppel való aratást, 62 hektár tar­lószántást, 185 hektár vetést, 1719 hektár talajelőkészítést, 201 hektár középszántást, 215 hektár géppel való mútrágyaszórást végzett el. Somogyi elvtárs tagja a hodosi EFSz-nek és főképpen azért igye­kezett a munkák agrotechnikai határidejének betartására, hogy ezzel szövetkezetük magasabb hektárhomazot érjen el. Somogyi elvtárs mindenekelőtt a gép karbantartását tartotta . szem előtt és ezért gépe egész éven át folytonosan üzemben volt. A ki­sebb üzemzavarokat saját maga távolította el. A gép következetes karbantartásával, az aggregátok használatával, amelyeket ő szer­kesztett, valamint az Idő teljes kihasználásával érte el ezt a kiváló eredményt. A traktoros teljesítmé­nye nemcsak a traktortól függ, hanem a vontatott berendezéstől is. Éppen ezért Somogyi elvtárs a vontatott berendezések karbantar­tásáról sem feledkezett meg. Somogyi elvtárs a szocializmus öntudatos építői közé tartozik. Mezőgazdasági munkák Idején résztvesz a szocialista munkaver­senyben, társait gyűléseken ver­senyre hívja és kötelezettségvál­lalásokat tesz. Egész éven keresz­tül, minden idényben túlteljesítette munkatervét és a versenyben az elsők között helyezkedett el. 1952-es évben például a tavaszi munkákban a gépállomás negyedik legjobb traktoros volt, de már a nyári munkáknál nemcsak a du­­naszerdahelyi gépállomás területén volt a legjobb traktoros, hanem az egész pozsonyi kerületben. Ezt az elsőséget az őszi munkáknál is megtartotta. Értékes tapasztalatait másnak is átadja. Segít, tanácsot ad, irányt ad a többi traktorosnak feladataik teljesítésében. Gépe karbantartása, szocialista vagyon iránti szeretete, valamint munkafegyelme például szolgál az Összes traktorosnak. Somogyi Mihály az ország legjobb traktorvezetője Felhívás az állami birtokok és traktorállomások dolgozóihoz Felhívjuk az állami birtokok és a traktorállomások dolgozóinak figyel­mét arra, hogy lapunk ez év május 1-től kezdve külön rovatot nyit az állami birtokok és a traktorállomá­sokkal kapcsolatos kérdések Ismer­tetésére. Az állami birtokok és trak­torállomások oldalain lapunkban fog­lalkozni fogunk ezek sikereivel és hiányosságaival, bemutatjuk a leg­jobb dolgozókat és módszereiket, amelyekkel nagyszerű eredményeket érnek el a szocializmus építésében mezőgazdaságunkban. Kérjük az állami birtokok és н traktorállomások dolgozóit, hogy la­punkat kisérjék állandóan figyelem­mel, írják meg megjegyzéseiket és észrevételeiket, váljanak állandó le­velezőkké, Így segítsenek bennünket ahhoz, hogy minél jobb lapot nyújt­hassunk számukra. A Szabad Földműves szerkesztősége és kiadóhivatalt. A méhi szövetkezet rétjein jó termés lesz Délután volt. A nap még magasan állott, de a tornaijai járásban lévő méhi szövetkezet hatalmas tábláin nem lehetett hal'ani a szövetkezeti tagok beszédét, Nem látni már eze­ken a táblákon senkit napok óta. Miért? Erre a kérdésre legjobb feleletet adta téli és tavaszi gabonaneműek bujazöld tengere, amelyeket olykor néhány pillanatra felborzol a tava.zi szél. Bizony a méhiek már rég be­fejezték a tavasziak vetését és úgy szintén a kapások ültetésének legna­gyobb részét is. Ezért az é’et üteme áttevődött egészen « falu közelségé­be Most itt lehet hallani a szövet­kezeti asszonyok vidám hangját, amint fürge kezekkel ültetik a salá ta-palántákat. Kicsit távolabbról idehal’ik az építkezési csoport ко pácsolása, melynek tagjai nagy igye­kezettel építik a szövetkezeti istál­lót. Ha megkérdezzük a szövetkezet tagjait, gondoltak-e a rétek és lege­lők megjavítására, mindegyik öröm­mel felelné: igen. Elmondják, ho­gyan ‘‘lécezték el ezt a munkát Bi zony megtudhatjuk, hogy addig, míg sok he'yen nem is gondoHaк a ré­tekre és a legelőkre, ők már ezt a munkát január végén és február ele'én elvégezték. Kiss, László, a szövetkezet agro nómusa és vele együtt Huszanik La­jos, a tornaaljai traktorállomás bri­­ffádvezetője, mintha csak arra a kérdésre várnának, hogy is folyti к le a legelőjavítási munkálatok, hogy elmondhassák, hogyan is érték el a nagyszerű győzelmet. — Ez így volt — kezdte el először Huszanik brigádvezetö — a tél nem volt valami erős. A szén napok egye­nesen kínálkoztak arra, hogy jó munkát végezhessünk. Es mi ezeket a napokat kihasználtuk. — A brigádvezető azután elmondja, hogy nagyon sokat beszélgettek a szövetkezeti alapszabályzatról és ezekből a beszélgetésekből nagyon sokgt tanultak. Különösen megszíy 'élték a szabályzat ama cikke'yét, amely arról szól, hogr a szövetkeze­tek idejében biztosítsák a takar­mányalapot, fokozzák a takarmány félék termesztését, alapítsanak zöld­futószalagot, stb. Azt is megtanul ták az alapszabályzatból, hogy a ta­tet rrácyfélék hozamának növelése érdekében a sz* ékezetnek n kell javítania a legelőket és a réte­ket. Most mA- Kiss elvtárs agronómus veszi át a szót. — Kétszázhatvannégy hektár é­­tünk és 110 hektárnyi legelőnk van Szövetkezetünk tagjai több. mint 300 darab szarvasmarhát összponto­sítottak össze és erről bizony éppen olyan jól kell gondoskodnunk, mint a szövetkezet többi vagyonáról, mert csak így teljesíthetjük feladatunkat, állatállományunk hasznosságának emelésében. Ezután megtudjuk, hogy a szö­vetkezet tagjai munkájukat úgy szervezték meg, hogy a javítási munkák első részét maguk végez­ték el, míg a munka másik részét Huszanik elvtárs Kiss Jenő trakto­rossal együtt hajtotta végre. A szö­vetkezet rétjei három nagy terüle­ten vannak. A rétek nagyrészét gyakran elönti a közeli folyók vize, úgyhoay először csupán 120 hektár­nyi rétet és legelőt tudtak megjaví­tani. Ezzel a munkával 14 nap alatt készen voltak. A szövetkezeti tagok kivagdosták a bokrokat, különféle gazt, kiásták a korhadó fatönköket és eltáv ’J tták a vakondtúrásokat. Itt'különösen Varga bácsi, Hildák, Seres, Bablk, Kuszi és még a többi elvtársak tüntették ki magukat. — Néhányan közülük már túlhaladták a hatvanat. Ámde ennek ellenére amint Kiss elvtárs megjegyzi — oéldát mutatnak a munkában. — Ugyancsak azt is megemlíti Kiss elvtárs, hogy mór a terv kidolgozd sáná! ndoHak a rétek és legelők feljavítására. Erre 549 munkaegysé­get terveztek be. Es bizony, amit ők beterveznek, azt teljesítik is. Azután ismét Huszanik elvtárs be­szélt. Megemlékezik arról, hogy miután a szövetkezeti tagok elvégezték a munkát, nyomban kimentek a rétre a traktort ik. A tornaaljai gépállo­máson nagyszerű „gyalulógépet” szerkesztettek, amellyel Kiss Jenő traktoros és Huszanik elvtárs 10 nap alatt legyalulták az előzőleg meg tisztított' 120 hektárt. — A mi gya­­lunkat — magyarázza Kiss elvtárs — úgy készítettük el, hogy a Zetor 25-ös traktorunk elejére két és fél méteres szélességben tárcsákat erő­sítettünk, melyeknek az voh a fel­adatuk, hogy mozgás közben szét­forgácsolják azokat a kupacokat, amelyek a vakondtúrások széthá nyása után megmaradtak. A tár­csák után ékalakú gyalu követke­zett, amel-’nek az volt a feladata, hogy a tárcsák á'tal szétvagdosott kupacokat elsimítsa. A traktor után három boronát akasztottunk, így agregátunk segítségével 10 nap alatt elvénо tűk 120 hektáron a munkát, holott szerződésűn, szerint ennyi idő alatt csupán 50 hektárnyi rétet kellett volna megjavítanunk. Igaz, hogy ezt úgy sikerült elérnünk, hogy négyszer két műszakban dől goztunk. A továbbiak során arról beszél­gettünk, hogy mikor kerül sor a ré­tek trágyázására. Ezt még nem vé­gezhették el. Mert — amint emlí­tettük — a tavaszi vízállás követ­keztében a réteket gyakran elönti a közeli folyók vize. Igen ám. de a szövetkezetnek van 110 hektár le­gelője is. Mi van ezzel? — Ezekhez a munkákhoz éppen most fogunk hozzá — siet a vá'asz­­szal Kiss agronómus. — Itt is ha­sonlóképpen járunk el, mint a ré­teknél, csak azzal a különbségiéi, hogy a boronálást samt fonatainkkal végezzük el, hiszen 25 fogatunk van. Szabó elvtárs, brigádközpontunk traktorosa pedig két méter széles és 16 mázsa súlyú hengerrel lehenge­reli úgy a réteket, mint a legelőt. Kicsit későbben már arról beszé­lünk, milyen terméshozamot várhat­nak a javítási munkálatok elvégzése következtében. Kiss agronómus egy pillanatra elgondolkozik, azután ha­tározottan kijelenti, hogy „legalább 25 mázsa száraz szénát és 16 mázsa sarjút érünk el hektáronként. Fiatal állatállományunkat már április 20- ára kihajtjuk a legelőre, ahol takar­­mányozókat készítünk, hogy minél jobban fejlődhessenek állataink. E takarmányozók fölé tetőt is húzunk, hogy a forró nyári napok alkalmá­val árnyék' a húzódhasson a csorda, mert hiszen egész ősz beálltáig kint hagyjuk a legelőn. (Ť. M■)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents