Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-04-12 / 15. szám

1953. április 11 FSí#B8í#res 5 Biztosítsuk az állati termékek beadásának teljesítését sertéshús 69.9, tej 72.6, tojás 44.5, marhahús pedig 99.4 százalék. Az eperjesi kerületben marhahúsbeadást 69.5, sertéshúsbeadást 81.1, tejbeadást 64.9, tojásbeadást pedig 57.4 százalék­ra teljesítették. A terv nem teljesítésével kapcsola­tosan úgy az eperjesi, kassai, beszter­cebányai, mint a nyitrai kerületben a legsúlyosabb mulasztás abban rejlik, hogy a nemzeti bizottságok funkcio­náriusai a begyűjtési dolgozókkal egye­temben a nemzeti bizottságok taná­csaiban nem foglalkoznak a beadás teljesítésével, ugyancsak nem ellenőr­zik, hogy a beadást egyenletesen tel­jesítik és szervezetileg nem is bizto­sítják. A községek nagyobb részében a nemzeti bizottságoknak nincsen át­tekintése az állatállomány súlyállapo­táról, nem vezetnek pontos nyilván­tartást, nem tudják milyen az EFSz­­ekben a tehenek tejhozama, ugyanúgy azt sem tudják, milyen a tejhozam az - állami gazdaságokban és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. Hasonlókép­pen a helyi, járási nemzeti bizottsá­goknak és a felvásárlószervek dolgo­zóinak nincs áttekintése arról sem. milyen mennyiségű mezőgazdasági ter­mékkel tartoznak a kulákok és nem is foganatosítanak ellenük szigorú intéz­kedéseket. A nemzeti bizottságoknak és a begyüjtőszervek dolgozóinak ez­zel a kérdéssel végre rendbe kell jön­­niök. A beadási terv teljesítésében azon­ban rámutathatunk sok jó példára is, ahol a szövetkezet tagjai dolgozó pa­rasztjaink, állami gazdaságaink példá­san teljesítik a beadást, sőt sok helyen a terveket túl is teljesítik. Ez abból ered, hogy a begyűjtés dolgozói a nemzeti bizottság dolgozóival karöltve alapos felvilágosító munkát végeznek és segítenek a termékek folyamatos átvételének megszervezésénél. így pél­dául a kassai járásban lévő szinyei EFSz ez év első negyedébena marha­húsbeadást 203, a sertéshúst 101. a tejbeadást pedig 98 százalékra teljesí­tette. A szövetkezet tagjai ezt azért tudták megtenni, mert nagy súlyt he­lyeznek az állattenyésztés fejlesztésé­re. A szlanyecká hutai EFSz tagjai a tejbeszolgáltatést 100, a tojásbeadást 100 és ugyancsak a sertés- és marha­húsbeszolgáltatását is magasan 100 százalékon felül teljesítették. Felső­apátiban például az egyénileg gazdál­kodó parasztok szintén példásan telje­sítették negyedévi kötelezettségüket. Marhahús 211, sertéshús 118, tejet 100, tojás 130 százalékra teljesítették. A nagyszombati járásban lévő ruzsin­­doli EFSz tagjai havonként folyamato­san teljesítik tervüket. Hasonlóképpen járnak el a szentgyörgyi EFSz tagjai is, akik május végéig teljesítik egész­­évi tejbeadásukat. A további hónapok­ban pedig terven felül termelnek. Jól teljesítik még kötelességüket a vistu­ki, az ivanovi, haburai, bodolnici, mo­­csarmani, és más szövetkezetek íj. Szép kötelezettségeket tettek a kon­­rádfalvi EFSz tagjai is, akik nemcsak, hogy május elsejéig teljesítik a tojás­beadást, de lényegesen túl is lépik azt. A fenti példák valóban lelkesítőig hathatnak, azonban akadnak még olyan szövetkezetek is, melyeknek tagjai nem ismerték fel a beadási feladatok teljesítésének nagy jelentőségét. Ilyen például a szemerovoi EFSz is, amely a napi 79 liter tejből mindössze 10 litert ad át közellátásunknak, a további te­jet egymás között osztják el a szö­vetkezet tagjai annak ellenére, hogy mindegyiknek háztáji gazdálkodása van és tehenet tart odahaza. A szemerei és más EFSz-ek tagjai, akik nem tel­jesítik rendesen beadási kötelezettsé­güket, tudomásul kell venniök: hogy a terv teljesítésével egy közös célt követünk — dolgozóink magasabb anyagi és kultúrális színvonalát. Igaz, hogy a begyűjtőszervek dol­gozóink különösen, akik a tejcsarno­kokban és a tojásfelvásárló helyeken számtalan esetben nem járnak el he­lyesen, tudomásul kell venniök, hogy a terv teljesítése az ő feladatuk is. Az olyan példa nem segíti elő a be­adás meggyorsítását, mint amilyent az érsekujvári tejcsarnok mutatott, ami­kor a surányi járásban lévő Nový Svet község 15 dolgozó parasztjának a múlt évi beadásból még nem fizette ki a tejet. Nem szabad megismétlődni olyan eseteknek sem, mint Belzsa községben. A dolgozó parasztok eleget akartak tenni beadási kötelezettségüknek, de Rubisová nevű felvásárló nem akarta a tojást átvenni azzal a kifogással, hogy vasárnap nem vesz át semmit. A hiányosságokat, amelyek a beadások biztosításánál fordulnak elő, nemcsak hogy el lehet távolítani, de feltétlenül meg kell őket szüntetni. A felvásárló sze'rvek és a nemzeti bizottságok dol­gozóin múlik tehát, hogy többet jár- ‘ janak a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztjaink között, többet be­széljenek velük a terv egyenletes tel­jesítésének fontosságáról. Szükséges, hogy ebben a negyedévben küszöböl­jék ki az előző hibákat, hogy Így biz­tosítsák a beadás folyamatosságának megjavítását. Egy pillanatra sem le­hetnek elnézők a kulákokkal és köz­ellátásunk más szabotálóival szemben. Szövetkezeti tagjaink és dolgozó pa­rasztjaink bizonyára tudomásul veszik, hogy a mezőgazdasági termékek egyen­letes beadásával, a terv teljesítésével, sőt túlteljesítésével biztosítják dolgo­zóink jó ellátását és így kifejezésre juttatják hűségüket pártunk és népi demokratikus kormányunk iránt. A begyűjtő szervek és a nemzeti bizott­ságok dolgozói pedig meggyőző mun­kával és a begyűjtés helyes szervezé­sével, következetes ellenőrzésével tel­jes mértékben hozzájárulhatnak az el­mulasztottak behozásához és elérik a terv 100 százalékos teljesítését. Ez lesz legszebb kötelezettségválla'ásuk május elsejére és kilencediké tisztele­tére. A szocialista munkaverseny előmozdítja a szövetkezetek fejlődését A rimaszombati járás szövetkeze­ti tagjai, valamint a népi szervek dolgozói teljesen magukévá tett'" a tavaszi mezőgazdasági munkálatok biztosításéról szóló kormányrende­letet és ezért a tavaszi munkák mi­előbbi elvégzése érdekében a járás 37 szövetkezete párosversenybe kap­csolódott. A járási verseny értékelő bizottság március 30-án értékelte a szövetkezetek közötti verseny első fordulóját, amely alkalommal a felsőbalogi szövetkezet került az c* ő helyre. Ez a szövetkezet a tavaszi munkákat március 30-án befejezte. 134 hektár árpát. (104%), 97 hektár zabot, (1000/n). 30 hektár lent (100 Уо), és 49 hektár herét vetett el. A táv - szí munkákat 4 munkacsoport vé­gezte, amelyek egymás közt páros­versenyt folytattak. A munkacsopor­tok közül a versenyt a 4. munka­­csoport nyerte meg, amelynek veze­tője Dénes Pál. Ez a munkacsoport volt a legfegvelmezettebb. 30 q szemcsés műtrágyát is készített. A nagybalogi szövetkezet a tavaszi munkák folyamán nagyban fölhasz­nálta a szovjet tapasztalatokat. Ke­­resztsorosan 85 hektár árpát és 10 hektár zabot vetett el Előállított és felhasznált 45 q szemcsés szuper­foszfátot. Elvétett 6 hektár korai burgonyát, 4 hektár cukorborsót, 2 hektár vöröshagymát és 0.5 hektár fokbe—mát. Ezenkívül a cukorrépa alá is előkészítette a talajt. A ntgv­­balogi szövetkezet azért helyezke­dett el az első helyen, mert a tavaszi vetési munkákat ''nőségi szempont­ból is '-'fogástalanul elvégezte. Elő­­csíráztatott 17 hektár árpát. Ezzel láthatóan elő'egítette a növények fejlődését, mert az előcsíráztatott árpa a szántóföldeken már rég zöl­dült, mikor a többiek csak csírázni kezdtek. A szövetkezet munkafe­gyelme például szolgálhat a többi szövetkezetnek is. A vyšný sklaníki szövetkezet a második helyre került. A tavaszi munkákat március 27-én végezte el. Terven felül 2- hektár tavaszi búzát vetett el. Kísérletezett szovjet t a­­szi búzával is. Ezenkívül 18 hektár árpát. 28 hektár zabot. 5 hektár lent. 3 hektár tavaszi keverékeke4: és 1 hektár cukorborsót is elvetett. El­végezte 22 hektár őszi vetés, 'a.a mint 53 rét és legelő ápolását. Me'­­lékveteményként 19 hektár herét vetet4ek c1 A vyšný skalniki szövetkezeti ta­gok az összes vetésüket szűksorosan vetették eh, mert lejtős talajviszo nyok mellett a keresztsoros vetés nagy nehézségekbe ütközik. 10 q szemcsés műtrágya helyett 15 q szemcsés műtrágyát állítottak elő. A munkaié ' ,rm a tavaszi munkák alkalmával nagyon jó volt. Munka­versenyt a szövetkezet keretén be­lül is megszervezték. Golema János munkacsoportvezető feladatait pél­dásan végzi. *' <ný skalniki szövet kezet volt a járási munkaverseny kezdeményezője. 1952. évben a leg­jobb gazdasági eredmények folytán vándorzászlót nyert, amelynek ma is tulajdonosa. Az állatállomány hasznossá- is példásan emeli, úgy­hogy a második heyre való jelö'ése megérdemelt. A szövetkezete’- közti versenyben a bottovói szövetkezet hozott meg­lepetést. amennyiben a kezdeti szer­vezési nehézségeit átvészelte és a gépek helyes kihasználásával bebi­zonyította, hogy jó munkaszervezés­sel terven felüli területeket is meg lehet művelni. Elvetettek 34 hektár tavaszi búzát, 79 hektár árpát- 34 hektár zabot, 22 hektár lent és 58 hektár tervezett tavaszi keverékek­ből 33 hektár elvetettek. A bottóvi szövetkezeti tagok 17 ha lent. 5.6 ha árpát és 2 ha búzát keresztsorosan vetettek el. Ezenkívül 8 q szemcsés műtrágyát készítettek, amelyet el ie használtak A bottovi EFSz javára irható az is, hogy 200 hektár elhagyott földet megművelt. A tavaszi munkákat mintaszerűen végezte el. Mindezek­ből megállapítható, hogy a szövet­kezet helyes útra tért és helyezését ebben az évben nemcsak, hogy meg­tartja.* hanem meg is javítja. örvendetes tény az, hogy a rima­­szombati járás ebben az évben át­vette a szovjet tapasztalatokat. A tavasziakat részben keresztsorosan. részben pedig szűksorosan --etette el. Szemcsés-műtrágyát készítettek, előcsíráztatták a tavaszi gabona­­neműeket, valamint a burgonyát is; beveaették a burgonya és a tengeri fészkes ültetését. A rimaszombati járásban 522.5 hektárt vetett el ke­resztsorosan és szűksorosan. Szem­csés-műtrágyát 310.80 q-t készítet­tek és kilenc EFSz 40 q magot csí­ráztatott elő. A szocialista munkaverseny terén elért eredmények azt bizonyítják, hogy a versenyben lévő szövetkeze­tek. csapatok és csoportok, vala­mint az egyének is megértették a szocialista munkaversenyek jelen­tőségét. Baj azonban az. hogy 51 szövetkezetben nem értékelik na­ponta a verseny eredményeit és csak a heti tagsági gyűléseken be­szélnek az eredményeiről. Verseny­táblája minden -zövetkezetnek van. de nem használják ki az elért ered­mények közlésére és annak népsze­rűsítésére. A rimaszombati járásban a tavaszi munkák rendkívül kedvelő időjá­rási feltételek mellett folynak. A ve­téssel már részben készen vannak, vagy most fejezik be azt. Az agro-‘ technikai határidőnél 8—12 nappal, a tavalyi vetéssel szemben pedig átlagban 21—24 nappal vannak elől' -e. A rimaszombati járás szocialista m1' kaversenyét befolyásolják a szö­vetkezeti tagok kötelezettségvállalá­sai is. amelyeket május 1. és 0. tisz­teletére tettek. Az a szövetkezet, amely a második versenyforduló­­nak a győztese lesz, a májusi felvo­nulási menet élén fog menetelni. A nagyfödémesi EFSz munkaverseny révén 12 nappal hamarabb teljesítette tavaszi vetési tervét Iparunk, nagy fejlődése következté­ben minden dolgozónk számára való­ban jó életet biztosit. Ezt abból is látni, hogy dolgozóink igényei naprói­­napra növekednek. Hogy dolgozóink állandóan- több mezőgazdasági termék­hez, mint pl. húshoz, tejhez, tojáshoz stb. jussanak szükséges, hogy szövet­kezeti tagjaink, állami birtokaink dol­gozói, kis- és középparasztjaink a szovjet tapasztalatok széleskörű alkal­mazásával egyre emeljék állataik hasz­nosságát és biztosítsák dolgozóink ál­lattenyésztési termékekkel való folya­matos ellátását. A szocializmus alap­törvénye az, hogy biztosítsuk társa­dalmunk anyagi és kultúrális szükség­leteinek maxjmélis kielégítését. Ide tartozik a dolgozók állattenyésztési termékkel való ellátása is. Pártunk és kormányunk abban az Igyekezetben, hogy e feladatokat teljesíthessük, határozatot bocsájtott ki, mely hivat­va van az állattenyésztés, az állatál­lomány fejlesztésére, hogy ezáltal biz­tosíthassuk népünk hústermékekkel való ellátását. E jelentős határozatok szövetkezeti tagjaink, állami birtokaink dolgozói és kis- és középparasztjaink számára vi­lágos útmutatást jelentenek. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt év második felében lényegesen emeltük az állat­­állományt, ami által megteremtettük a feltételeket a közellátás megjavítá­sára. Ezt a lényeges javulást őszinte köszönettel fogadták üzemeink, bá­nyáink dolgozói, mint a városban, mint a falvakon egyaránt. Ennek 'ellenére még mindig nem lehetünk megeléged­ve, mert dolgozóink életszínvonala ál­landóan emelkedik, növekednek igé­nyeik és egyre erősebb a vásárlóké­pességük. Ezért Gottwald elvtárs a CsKP decemberi országos konferenciá­ján a következőket mondotta: „Ami a lakosság élelmi és ipari napi szükségleti cikkeit illeti, itt nem lehe­tünk megelégedve. Az igaz, hogy ál­talában véve minálunk most sokkal több élelmi és iparcikket fogyasztunk, mint háború előtt, mert több embe­rünk van, akik ezeket megtudják vá­sárolni. De ebben az irányban sem lehetnek elégségesek számunkra a há­borúelőtti mértékek". Az állatállomány fejlesztésének el­múlt évi tapasztalatai arról győznek ' meg bennünket, hogy meg van mmden J féltétel arra, hogy Gottwald elvtárs, drága tanítónk hagyatékát, becsülettel teljesítsük. Ezért tehát joggal felme­rül a kérdés, hogyan indokoljuk meg azt, hogy ez év március 31-lg, az első negyedévben Szlovákiai méretben a marhahúsbeadásának tervét mindössze 91.1, a sertésbeadást 74.8, tejbeadást 73.5, tojásbeadást pedig 67.9 százalék­ra teljesítettük. Erre a kérdésre egy felelet van. Mégpedig az, hogy a fel­vásárló szervek és a nemzeti bizottsá­gok illetékes dolgozói nem biztosítot­ták eléggé a felvásárlási terv teljesí­tését. Nagyon sok dolgozó úgy a be­gyűjtési szerveknél, mint a nemzeti bizottságoknál a céltudatos felvilágo­sító munka helyett bürokratikus mó­don körlevelek útján, vagy más hely­telen eszközökkel igyekeznek ered­ményt elérni. Természetesen az ilyen eljárás nem hozhatott és nem hozhat kedvező eredményeket. Begyűjtő és nemzeti bizottságaink dolgozói, ahe­lyett, hogy felvilágosító munka útján, barátságos megbeszélést folytatnának szövétkezeti tagjainkkal, kis- és kö­zépparasztjainkkal, megvizsgálnák a beadási kötelezettségek teljesítését, másik sorban kérlelhetetlenül és ke­ményen járnának el a kulákokkal és pártfogóikkal szemben, azt állítják, hogy nincs mit begyűjteni. A valóság azonban más és azt bizonyítja, hogy az okot nem csupán a szövetkezeti tagoknál és a dolgozó parasztoknál kell keresni, hanem elsősorban a ve­lük való érintkezés hiányosságában. Ha megnézzük, hogyan teljesítették kerületeink a begyűjtést akkor látjuk, hogy egy kerületünk sem teljesítette a tervet. A pozsonyi kerület például március 31-éig a következőképpen tel­jesítette beadási kötelezettségét: mar­hahúsból 1195, sertéshúsból 80.3. tej­ből 75.7, tojásból 71.5, százalékra. A nyitrai kerület, amelynek minden fel­tétele meg van arra. hogy a tervet teljesítse, szintén lemaradt. A nyitrai kerület ugyan 102 százalékra teljesí­tette a marhahúsbeadást, de nagyon lemaradt a sertéshúsbeadásban, ame­lyet 68.8 százalékra teljesített, a tej­­beadási tervet 69.5, a tojásbeadást pedig 70.1 százalékra teljesítette. Ha­sonló a helyzet a besztercebányai ke­rületben is. A beadást következekép­pen teljesíti: marhahús 109.6, sertés­hús 57, tojás 60.5, tej pedig 71.5 szá­zalék. Aránylag legjobban a zsolnai kerület teljesíti a beadási tervét. Itt a helvzet a következő: sertéshús 103 1. to.iás Ю6 9, tej 96, marhahús 85.5 százalék. Ezzel szemben igen elmaradt a kassai kerület, ahol a helyzet már­cius 31-ig a következőképpen alakult: Nincs olyan szövetkezet, állami bú­tok, vagy gépállomás, ahol dolgozóink ne foglalkoztak volna a szocialista munkaverseny jelentőségével. Eleinte szövetkezeti tagjaink nem voltak tisz­tában verseny tulajdonképpeni céljával és feladatával, később meg, amikor a gondolattal megbarátkoztak, nem tud­ták azt kellőképpen megszervezni. Azok a szövetkezetek, amelyek elég erősnek érezték magukat a verseny megnyeré­sére, egyszerűen versenyre hívták az egész járást, ami teljesen helytelen és ellenőrizhetetlen volt. Csak az idén szervezték meg jobban a páros mun­kaversenyeket és ez meg is hozta a hozzáfűzött reményeket. A szenei járásban is megszervezték a szocialista munkaversenyt. Annak ellenére, hogy itt e téren még nagy fogyatékosságok vannak, a tavalyi eredményekkel összehasonlítva még Is meg lehet állapítani bizonyos haladást A járás legjobb szövetkezete a nagy­­födémesi szövetkezet, amely 1304 hektáron gazdálkodik. 3 mezei munkacsoportja van és ezek versenyt folytatnak egymással. Az első csoport vezetője Boros Jenő elvtárs. a második csoport vezetője Šúpala Mi­hály a harmadik csoporté pedig Ris­­nyovszký Fajos A csoportok fel van­nak szerelve az összes szükséges szer­számmal és géppel. Minden csoport 12 pár lovat kapott. A tavasz folyamán elvetettek 215 ha árpát. 8 hektár za­báit- 48 hektár cukorrépát 64 ha tava­szi keveréket. 75 ha napraforgót El­végeztek 784 hektár nehézfogasolást és 250 hektár simítózást. Mindezeket a munkákat a legkorszerűbb gépesítés­sel munkaverseny keretében valósítot­ták meg. A jól megszervezett munka­verseny következtében a tavaszi veté­si tervet 12 nappal hamarabb teljesí­tették, mint ahogy azt eredetileg kel­lett volna. Szántay elvtárs a szövetke­zet agronómusa szerint a tavasziak időben történő elvetését, az agrotech­nikai határidő megrövidítését csak a munkaverseny megszervezésének lehet köszönni. A csoportok közötti munka­versenyt a munka minőségéhez, meny­­nyiségéhez és idejéhez kötötték. Nagy baj azonban az. hogy a csoportok kö­zötti versenyt a szövetkezet vezető­sége idáig nem értékelte, pedig a ta­vaszi munkákat már március 25-én befejezték. A munkaversenyek mene­tét állandóan figyelemmel kellett vol­na kísérni a vezetőknek és a verseny végeztével azokat rögtön ki kellett volna értékelni. így a szövetkezeti ta­gok, akik résztvettek a munkaver­senyben elvesztik a kedvüket a ver­senyben való további részvételében. A nyertes csoportot ki kellett volna emelni és meg kellett volna említeni a kiértékeléssel kapcsolatbap azokat az egyéneket is, akik kiváló érdemeikkel erre rászolgáltak. Így bizony a mun­kacsoportok tagjai nem látják a szo­cialista munkaverseny jelentőségét és mint a termelés fokozásának és saját jobb létük emelésének eszközét. A nagvfödémesi szövetkezet egyéb­ként versenyre hívta a magyarbéli szövetkezefpt, de a felhívásra a ma­­gyarbéltek még csak feleletet sem ad­tak. Most a födémesiek azt sem tud­ják, hogy versenyben vannak-e a ma­gyarbéliekkel, vagy sem. A járási földműves osztály vezetőségét okolják azzal, hogy a verseny megszervezését nem szorgalmazta eléggé. Azt sem tudják, hogy a magyarbéliek mikor és hogyan végezték el a tavasziak veté­sét. Itt bizony hibás a járás IX. osz­tályának vezetősége is, mert a ver­senyt nemcsak elindítani, de irányíta­nia is kell. Ez azonban nem történt meg. A nagyfödémesi szövetkezetnek na­gyon jó hírneve van a járásban. A szövetkezet kendertermelési ver­senyben is az első lett kerületi vi­szonylatban. Ép most kapták meg ezért a földmű­velésügyi megbízotti hivatal ajándékát, egy 11.000 korona értékű rádiót, ame­lyet Haverla mérnök ünnepélyes kere­tek között nyújtott át Galántán a szö­vetkezeti tagoknak. Pedig a kender jobb is lehetett volna — valja be Szénásy elvtárs. de az idén már több tapasztalattal rendelkezünk a kender termelése terén és bízunk abban, hogy az idei versenyben megint az elsők között leszünk. A szövetkezeti tagok büszkék az ajándékra és jól esik ne­kik az elismerés, amelyben a földmű­velési megbízotti hivatal részesítette őket. Nagyon érdekes azonban, hogy a tárásban a tavaszi munkák versenyét a jános­­házai szövetkezet nyerte meg Tavaly ugyanis a szövetkezet a járás leggyengébb szövetkezete volt. Az 1952-es gazdasági év eredményei olya­nok voltak, ami bizony nem vált a szövetkezet becsületére. Erre egyet gondoltak a szövetkezet tagjai és a vezetőséget kicserélték, amely­nek az eredménye már a ta­vaszi vetési munkákkal is megmu­tatkozott. Jánosháza kis szövetkezet. Mindössze 309 hektár földje van. 70 dolgozó-taggal rendelkezik, akik min­den ledolgozott munkaegységért 4.5 kg búzát kapnak természetben. Hogy a tavaszi munkaversenyt megnyerték, ezt annak tudják be, hogy a trágyát már télen kihordták, amelyet «1 is terítet­tek, a szükséges műtrágyát pedig idő­ben megrendelték és a vetőmagot is idejében biztosították. A szükséges mélyszántást már ősszel és részben télen elvégezték és így óriási fölénv­­nyel állottak azokkal Szemben, akik nem így cselekedtek. A tavaszi mun­kák:- idején mozgósították az egész falut. így sikerült nekik a járásban a legelsőkként teljesíteni a tavaszi veté­si tervüket. Dohánytermelésben versenyt folytat­nak az újvilágiakkal és ha ezt is si­kerül megnyerniük, úgy a legelső szö­vetkezetek közé kerülnek. A nagyfödémesi és jánosHSzi szö­vetkezeti tagok felismerték a szocia­lista munka verseny jelentőségét. Az elért eredményekből világosan kitűnik, hogy ha a munkaversenyt jól meg­szervezik. még az utolsó szövetkeze­tek is első szövetkezetekké válhatnak, mint ahogy ezt Jánosháza esete is vi­lágosan bizonyítja. F. J.

Next

/
Thumbnails
Contents