Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-12 / 15. szám
1953. április 11 FSí#B8í#res 5 Biztosítsuk az állati termékek beadásának teljesítését sertéshús 69.9, tej 72.6, tojás 44.5, marhahús pedig 99.4 százalék. Az eperjesi kerületben marhahúsbeadást 69.5, sertéshúsbeadást 81.1, tejbeadást 64.9, tojásbeadást pedig 57.4 százalékra teljesítették. A terv nem teljesítésével kapcsolatosan úgy az eperjesi, kassai, besztercebányai, mint a nyitrai kerületben a legsúlyosabb mulasztás abban rejlik, hogy a nemzeti bizottságok funkcionáriusai a begyűjtési dolgozókkal egyetemben a nemzeti bizottságok tanácsaiban nem foglalkoznak a beadás teljesítésével, ugyancsak nem ellenőrzik, hogy a beadást egyenletesen teljesítik és szervezetileg nem is biztosítják. A községek nagyobb részében a nemzeti bizottságoknak nincsen áttekintése az állatállomány súlyállapotáról, nem vezetnek pontos nyilvántartást, nem tudják milyen az EFSzekben a tehenek tejhozama, ugyanúgy azt sem tudják, milyen a tejhozam az - állami gazdaságokban és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. Hasonlóképpen a helyi, járási nemzeti bizottságoknak és a felvásárlószervek dolgozóinak nincs áttekintése arról sem. milyen mennyiségű mezőgazdasági termékkel tartoznak a kulákok és nem is foganatosítanak ellenük szigorú intézkedéseket. A nemzeti bizottságoknak és a begyüjtőszervek dolgozóinak ezzel a kérdéssel végre rendbe kell jönniök. A beadási terv teljesítésében azonban rámutathatunk sok jó példára is, ahol a szövetkezet tagjai dolgozó parasztjaink, állami gazdaságaink példásan teljesítik a beadást, sőt sok helyen a terveket túl is teljesítik. Ez abból ered, hogy a begyűjtés dolgozói a nemzeti bizottság dolgozóival karöltve alapos felvilágosító munkát végeznek és segítenek a termékek folyamatos átvételének megszervezésénél. így például a kassai járásban lévő szinyei EFSz ez év első negyedébena marhahúsbeadást 203, a sertéshúst 101. a tejbeadást pedig 98 százalékra teljesítette. A szövetkezet tagjai ezt azért tudták megtenni, mert nagy súlyt helyeznek az állattenyésztés fejlesztésére. A szlanyecká hutai EFSz tagjai a tejbeszolgáltatést 100, a tojásbeadást 100 és ugyancsak a sertés- és marhahúsbeszolgáltatását is magasan 100 százalékon felül teljesítették. Felsőapátiban például az egyénileg gazdálkodó parasztok szintén példásan teljesítették negyedévi kötelezettségüket. Marhahús 211, sertéshús 118, tejet 100, tojás 130 százalékra teljesítették. A nagyszombati járásban lévő ruzsindoli EFSz tagjai havonként folyamatosan teljesítik tervüket. Hasonlóképpen járnak el a szentgyörgyi EFSz tagjai is, akik május végéig teljesítik egészévi tejbeadásukat. A további hónapokban pedig terven felül termelnek. Jól teljesítik még kötelességüket a vistuki, az ivanovi, haburai, bodolnici, mocsarmani, és más szövetkezetek íj. Szép kötelezettségeket tettek a konrádfalvi EFSz tagjai is, akik nemcsak, hogy május elsejéig teljesítik a tojásbeadást, de lényegesen túl is lépik azt. A fenti példák valóban lelkesítőig hathatnak, azonban akadnak még olyan szövetkezetek is, melyeknek tagjai nem ismerték fel a beadási feladatok teljesítésének nagy jelentőségét. Ilyen például a szemerovoi EFSz is, amely a napi 79 liter tejből mindössze 10 litert ad át közellátásunknak, a további tejet egymás között osztják el a szövetkezet tagjai annak ellenére, hogy mindegyiknek háztáji gazdálkodása van és tehenet tart odahaza. A szemerei és más EFSz-ek tagjai, akik nem teljesítik rendesen beadási kötelezettségüket, tudomásul kell venniök: hogy a terv teljesítésével egy közös célt követünk — dolgozóink magasabb anyagi és kultúrális színvonalát. Igaz, hogy a begyűjtőszervek dolgozóink különösen, akik a tejcsarnokokban és a tojásfelvásárló helyeken számtalan esetben nem járnak el helyesen, tudomásul kell venniök, hogy a terv teljesítése az ő feladatuk is. Az olyan példa nem segíti elő a beadás meggyorsítását, mint amilyent az érsekujvári tejcsarnok mutatott, amikor a surányi járásban lévő Nový Svet község 15 dolgozó parasztjának a múlt évi beadásból még nem fizette ki a tejet. Nem szabad megismétlődni olyan eseteknek sem, mint Belzsa községben. A dolgozó parasztok eleget akartak tenni beadási kötelezettségüknek, de Rubisová nevű felvásárló nem akarta a tojást átvenni azzal a kifogással, hogy vasárnap nem vesz át semmit. A hiányosságokat, amelyek a beadások biztosításánál fordulnak elő, nemcsak hogy el lehet távolítani, de feltétlenül meg kell őket szüntetni. A felvásárló sze'rvek és a nemzeti bizottságok dolgozóin múlik tehát, hogy többet jár- ‘ janak a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztjaink között, többet beszéljenek velük a terv egyenletes teljesítésének fontosságáról. Szükséges, hogy ebben a negyedévben küszöböljék ki az előző hibákat, hogy Így biztosítsák a beadás folyamatosságának megjavítását. Egy pillanatra sem lehetnek elnézők a kulákokkal és közellátásunk más szabotálóival szemben. Szövetkezeti tagjaink és dolgozó parasztjaink bizonyára tudomásul veszik, hogy a mezőgazdasági termékek egyenletes beadásával, a terv teljesítésével, sőt túlteljesítésével biztosítják dolgozóink jó ellátását és így kifejezésre juttatják hűségüket pártunk és népi demokratikus kormányunk iránt. A begyűjtő szervek és a nemzeti bizottságok dolgozói pedig meggyőző munkával és a begyűjtés helyes szervezésével, következetes ellenőrzésével teljes mértékben hozzájárulhatnak az elmulasztottak behozásához és elérik a terv 100 százalékos teljesítését. Ez lesz legszebb kötelezettségválla'ásuk május elsejére és kilencediké tiszteletére. A szocialista munkaverseny előmozdítja a szövetkezetek fejlődését A rimaszombati járás szövetkezeti tagjai, valamint a népi szervek dolgozói teljesen magukévá tett'" a tavaszi mezőgazdasági munkálatok biztosításéról szóló kormányrendeletet és ezért a tavaszi munkák mielőbbi elvégzése érdekében a járás 37 szövetkezete párosversenybe kapcsolódott. A járási verseny értékelő bizottság március 30-án értékelte a szövetkezetek közötti verseny első fordulóját, amely alkalommal a felsőbalogi szövetkezet került az c* ő helyre. Ez a szövetkezet a tavaszi munkákat március 30-án befejezte. 134 hektár árpát. (104%), 97 hektár zabot, (1000/n). 30 hektár lent (100 Уо), és 49 hektár herét vetett el. A táv - szí munkákat 4 munkacsoport végezte, amelyek egymás közt párosversenyt folytattak. A munkacsoportok közül a versenyt a 4. munkacsoport nyerte meg, amelynek vezetője Dénes Pál. Ez a munkacsoport volt a legfegvelmezettebb. 30 q szemcsés műtrágyát is készített. A nagybalogi szövetkezet a tavaszi munkák folyamán nagyban fölhasználta a szovjet tapasztalatokat. Keresztsorosan 85 hektár árpát és 10 hektár zabot vetett el Előállított és felhasznált 45 q szemcsés szuperfoszfátot. Elvétett 6 hektár korai burgonyát, 4 hektár cukorborsót, 2 hektár vöröshagymát és 0.5 hektár fokbe—mát. Ezenkívül a cukorrépa alá is előkészítette a talajt. A ntgvbalogi szövetkezet azért helyezkedett el az első helyen, mert a tavaszi vetési munkákat ''nőségi szempontból is '-'fogástalanul elvégezte. Előcsíráztatott 17 hektár árpát. Ezzel láthatóan elő'egítette a növények fejlődését, mert az előcsíráztatott árpa a szántóföldeken már rég zöldült, mikor a többiek csak csírázni kezdtek. A szövetkezet munkafegyelme például szolgálhat a többi szövetkezetnek is. A vyšný sklaníki szövetkezet a második helyre került. A tavaszi munkákat március 27-én végezte el. Terven felül 2- hektár tavaszi búzát vetett el. Kísérletezett szovjet t aszi búzával is. Ezenkívül 18 hektár árpát. 28 hektár zabot. 5 hektár lent. 3 hektár tavaszi keverékeke4: és 1 hektár cukorborsót is elvetett. Elvégezte 22 hektár őszi vetés, 'a.a mint 53 rét és legelő ápolását. Me'lékveteményként 19 hektár herét vetet4ek c1 A vyšný skalniki szövetkezeti tagok az összes vetésüket szűksorosan vetették eh, mert lejtős talajviszo nyok mellett a keresztsoros vetés nagy nehézségekbe ütközik. 10 q szemcsés műtrágya helyett 15 q szemcsés műtrágyát állítottak elő. A munkaié ' ,rm a tavaszi munkák alkalmával nagyon jó volt. Munkaversenyt a szövetkezet keretén belül is megszervezték. Golema János munkacsoportvezető feladatait példásan végzi. *' <ný skalniki szövet kezet volt a járási munkaverseny kezdeményezője. 1952. évben a legjobb gazdasági eredmények folytán vándorzászlót nyert, amelynek ma is tulajdonosa. Az állatállomány hasznossá- is példásan emeli, úgyhogy a második heyre való jelö'ése megérdemelt. A szövetkezete’- közti versenyben a bottovói szövetkezet hozott meglepetést. amennyiben a kezdeti szervezési nehézségeit átvészelte és a gépek helyes kihasználásával bebizonyította, hogy jó munkaszervezéssel terven felüli területeket is meg lehet művelni. Elvetettek 34 hektár tavaszi búzát, 79 hektár árpát- 34 hektár zabot, 22 hektár lent és 58 hektár tervezett tavaszi keverékekből 33 hektár elvetettek. A bottóvi szövetkezeti tagok 17 ha lent. 5.6 ha árpát és 2 ha búzát keresztsorosan vetettek el. Ezenkívül 8 q szemcsés műtrágyát készítettek, amelyet el ie használtak A bottovi EFSz javára irható az is, hogy 200 hektár elhagyott földet megművelt. A tavaszi munkákat mintaszerűen végezte el. Mindezekből megállapítható, hogy a szövetkezet helyes útra tért és helyezését ebben az évben nemcsak, hogy megtartja.* hanem meg is javítja. örvendetes tény az, hogy a rimaszombati járás ebben az évben átvette a szovjet tapasztalatokat. A tavasziakat részben keresztsorosan. részben pedig szűksorosan --etette el. Szemcsés-műtrágyát készítettek, előcsíráztatták a tavaszi gabonaneműeket, valamint a burgonyát is; beveaették a burgonya és a tengeri fészkes ültetését. A rimaszombati járásban 522.5 hektárt vetett el keresztsorosan és szűksorosan. Szemcsés-műtrágyát 310.80 q-t készítettek és kilenc EFSz 40 q magot csíráztatott elő. A szocialista munkaverseny terén elért eredmények azt bizonyítják, hogy a versenyben lévő szövetkezetek. csapatok és csoportok, valamint az egyének is megértették a szocialista munkaversenyek jelentőségét. Baj azonban az. hogy 51 szövetkezetben nem értékelik naponta a verseny eredményeit és csak a heti tagsági gyűléseken beszélnek az eredményeiről. Versenytáblája minden -zövetkezetnek van. de nem használják ki az elért eredmények közlésére és annak népszerűsítésére. A rimaszombati járásban a tavaszi munkák rendkívül kedvelő időjárási feltételek mellett folynak. A vetéssel már részben készen vannak, vagy most fejezik be azt. Az agro-‘ technikai határidőnél 8—12 nappal, a tavalyi vetéssel szemben pedig átlagban 21—24 nappal vannak elől' -e. A rimaszombati járás szocialista m1' kaversenyét befolyásolják a szövetkezeti tagok kötelezettségvállalásai is. amelyeket május 1. és 0. tiszteletére tettek. Az a szövetkezet, amely a második versenyfordulónak a győztese lesz, a májusi felvonulási menet élén fog menetelni. A nagyfödémesi EFSz munkaverseny révén 12 nappal hamarabb teljesítette tavaszi vetési tervét Iparunk, nagy fejlődése következtében minden dolgozónk számára valóban jó életet biztosit. Ezt abból is látni, hogy dolgozóink igényei napróinapra növekednek. Hogy dolgozóink állandóan- több mezőgazdasági termékhez, mint pl. húshoz, tejhez, tojáshoz stb. jussanak szükséges, hogy szövetkezeti tagjaink, állami birtokaink dolgozói, kis- és középparasztjaink a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazásával egyre emeljék állataik hasznosságát és biztosítsák dolgozóink állattenyésztési termékekkel való folyamatos ellátását. A szocializmus alaptörvénye az, hogy biztosítsuk társadalmunk anyagi és kultúrális szükségleteinek maxjmélis kielégítését. Ide tartozik a dolgozók állattenyésztési termékkel való ellátása is. Pártunk és kormányunk abban az Igyekezetben, hogy e feladatokat teljesíthessük, határozatot bocsájtott ki, mely hivatva van az állattenyésztés, az állatállomány fejlesztésére, hogy ezáltal biztosíthassuk népünk hústermékekkel való ellátását. E jelentős határozatok szövetkezeti tagjaink, állami birtokaink dolgozói és kis- és középparasztjaink számára világos útmutatást jelentenek. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt év második felében lényegesen emeltük az állatállományt, ami által megteremtettük a feltételeket a közellátás megjavítására. Ezt a lényeges javulást őszinte köszönettel fogadták üzemeink, bányáink dolgozói, mint a városban, mint a falvakon egyaránt. Ennek 'ellenére még mindig nem lehetünk megelégedve, mert dolgozóink életszínvonala állandóan emelkedik, növekednek igényeik és egyre erősebb a vásárlóképességük. Ezért Gottwald elvtárs a CsKP decemberi országos konferenciáján a következőket mondotta: „Ami a lakosság élelmi és ipari napi szükségleti cikkeit illeti, itt nem lehetünk megelégedve. Az igaz, hogy általában véve minálunk most sokkal több élelmi és iparcikket fogyasztunk, mint háború előtt, mert több emberünk van, akik ezeket megtudják vásárolni. De ebben az irányban sem lehetnek elégségesek számunkra a háborúelőtti mértékek". Az állatállomány fejlesztésének elmúlt évi tapasztalatai arról győznek ' meg bennünket, hogy meg van mmden J féltétel arra, hogy Gottwald elvtárs, drága tanítónk hagyatékát, becsülettel teljesítsük. Ezért tehát joggal felmerül a kérdés, hogyan indokoljuk meg azt, hogy ez év március 31-lg, az első negyedévben Szlovákiai méretben a marhahúsbeadásának tervét mindössze 91.1, a sertésbeadást 74.8, tejbeadást 73.5, tojásbeadást pedig 67.9 százalékra teljesítettük. Erre a kérdésre egy felelet van. Mégpedig az, hogy a felvásárló szervek és a nemzeti bizottságok illetékes dolgozói nem biztosították eléggé a felvásárlási terv teljesítését. Nagyon sok dolgozó úgy a begyűjtési szerveknél, mint a nemzeti bizottságoknál a céltudatos felvilágosító munka helyett bürokratikus módon körlevelek útján, vagy más helytelen eszközökkel igyekeznek eredményt elérni. Természetesen az ilyen eljárás nem hozhatott és nem hozhat kedvező eredményeket. Begyűjtő és nemzeti bizottságaink dolgozói, ahelyett, hogy felvilágosító munka útján, barátságos megbeszélést folytatnának szövétkezeti tagjainkkal, kis- és középparasztjainkkal, megvizsgálnák a beadási kötelezettségek teljesítését, másik sorban kérlelhetetlenül és keményen járnának el a kulákokkal és pártfogóikkal szemben, azt állítják, hogy nincs mit begyűjteni. A valóság azonban más és azt bizonyítja, hogy az okot nem csupán a szövetkezeti tagoknál és a dolgozó parasztoknál kell keresni, hanem elsősorban a velük való érintkezés hiányosságában. Ha megnézzük, hogyan teljesítették kerületeink a begyűjtést akkor látjuk, hogy egy kerületünk sem teljesítette a tervet. A pozsonyi kerület például március 31-éig a következőképpen teljesítette beadási kötelezettségét: marhahúsból 1195, sertéshúsból 80.3. tejből 75.7, tojásból 71.5, százalékra. A nyitrai kerület, amelynek minden feltétele meg van arra. hogy a tervet teljesítse, szintén lemaradt. A nyitrai kerület ugyan 102 százalékra teljesítette a marhahúsbeadást, de nagyon lemaradt a sertéshúsbeadásban, amelyet 68.8 százalékra teljesített, a tejbeadási tervet 69.5, a tojásbeadást pedig 70.1 százalékra teljesítette. Hasonló a helyzet a besztercebányai kerületben is. A beadást következeképpen teljesíti: marhahús 109.6, sertéshús 57, tojás 60.5, tej pedig 71.5 százalék. Aránylag legjobban a zsolnai kerület teljesíti a beadási tervét. Itt a helvzet a következő: sertéshús 103 1. to.iás Ю6 9, tej 96, marhahús 85.5 százalék. Ezzel szemben igen elmaradt a kassai kerület, ahol a helyzet március 31-ig a következőképpen alakult: Nincs olyan szövetkezet, állami bútok, vagy gépállomás, ahol dolgozóink ne foglalkoztak volna a szocialista munkaverseny jelentőségével. Eleinte szövetkezeti tagjaink nem voltak tisztában verseny tulajdonképpeni céljával és feladatával, később meg, amikor a gondolattal megbarátkoztak, nem tudták azt kellőképpen megszervezni. Azok a szövetkezetek, amelyek elég erősnek érezték magukat a verseny megnyerésére, egyszerűen versenyre hívták az egész járást, ami teljesen helytelen és ellenőrizhetetlen volt. Csak az idén szervezték meg jobban a páros munkaversenyeket és ez meg is hozta a hozzáfűzött reményeket. A szenei járásban is megszervezték a szocialista munkaversenyt. Annak ellenére, hogy itt e téren még nagy fogyatékosságok vannak, a tavalyi eredményekkel összehasonlítva még Is meg lehet állapítani bizonyos haladást A járás legjobb szövetkezete a nagyfödémesi szövetkezet, amely 1304 hektáron gazdálkodik. 3 mezei munkacsoportja van és ezek versenyt folytatnak egymással. Az első csoport vezetője Boros Jenő elvtárs. a második csoport vezetője Šúpala Mihály a harmadik csoporté pedig Risnyovszký Fajos A csoportok fel vannak szerelve az összes szükséges szerszámmal és géppel. Minden csoport 12 pár lovat kapott. A tavasz folyamán elvetettek 215 ha árpát. 8 hektár zabáit- 48 hektár cukorrépát 64 ha tavaszi keveréket. 75 ha napraforgót Elvégeztek 784 hektár nehézfogasolást és 250 hektár simítózást. Mindezeket a munkákat a legkorszerűbb gépesítéssel munkaverseny keretében valósították meg. A jól megszervezett munkaverseny következtében a tavaszi vetési tervet 12 nappal hamarabb teljesítették, mint ahogy azt eredetileg kellett volna. Szántay elvtárs a szövetkezet agronómusa szerint a tavasziak időben történő elvetését, az agrotechnikai határidő megrövidítését csak a munkaverseny megszervezésének lehet köszönni. A csoportok közötti munkaversenyt a munka minőségéhez, menynyiségéhez és idejéhez kötötték. Nagy baj azonban az. hogy a csoportok közötti versenyt a szövetkezet vezetősége idáig nem értékelte, pedig a tavaszi munkákat már március 25-én befejezték. A munkaversenyek menetét állandóan figyelemmel kellett volna kísérni a vezetőknek és a verseny végeztével azokat rögtön ki kellett volna értékelni. így a szövetkezeti tagok, akik résztvettek a munkaversenyben elvesztik a kedvüket a versenyben való további részvételében. A nyertes csoportot ki kellett volna emelni és meg kellett volna említeni a kiértékeléssel kapcsolatbap azokat az egyéneket is, akik kiváló érdemeikkel erre rászolgáltak. Így bizony a munkacsoportok tagjai nem látják a szocialista munkaverseny jelentőségét és mint a termelés fokozásának és saját jobb létük emelésének eszközét. A nagvfödémesi szövetkezet egyébként versenyre hívta a magyarbéli szövetkezefpt, de a felhívásra a magyarbéltek még csak feleletet sem adtak. Most a födémesiek azt sem tudják, hogy versenyben vannak-e a magyarbéliekkel, vagy sem. A járási földműves osztály vezetőségét okolják azzal, hogy a verseny megszervezését nem szorgalmazta eléggé. Azt sem tudják, hogy a magyarbéliek mikor és hogyan végezték el a tavasziak vetését. Itt bizony hibás a járás IX. osztályának vezetősége is, mert a versenyt nemcsak elindítani, de irányítania is kell. Ez azonban nem történt meg. A nagyfödémesi szövetkezetnek nagyon jó hírneve van a járásban. A szövetkezet kendertermelési versenyben is az első lett kerületi viszonylatban. Ép most kapták meg ezért a földművelésügyi megbízotti hivatal ajándékát, egy 11.000 korona értékű rádiót, amelyet Haverla mérnök ünnepélyes keretek között nyújtott át Galántán a szövetkezeti tagoknak. Pedig a kender jobb is lehetett volna — valja be Szénásy elvtárs. de az idén már több tapasztalattal rendelkezünk a kender termelése terén és bízunk abban, hogy az idei versenyben megint az elsők között leszünk. A szövetkezeti tagok büszkék az ajándékra és jól esik nekik az elismerés, amelyben a földművelési megbízotti hivatal részesítette őket. Nagyon érdekes azonban, hogy a tárásban a tavaszi munkák versenyét a jánosházai szövetkezet nyerte meg Tavaly ugyanis a szövetkezet a járás leggyengébb szövetkezete volt. Az 1952-es gazdasági év eredményei olyanok voltak, ami bizony nem vált a szövetkezet becsületére. Erre egyet gondoltak a szövetkezet tagjai és a vezetőséget kicserélték, amelynek az eredménye már a tavaszi vetési munkákkal is megmutatkozott. Jánosháza kis szövetkezet. Mindössze 309 hektár földje van. 70 dolgozó-taggal rendelkezik, akik minden ledolgozott munkaegységért 4.5 kg búzát kapnak természetben. Hogy a tavaszi munkaversenyt megnyerték, ezt annak tudják be, hogy a trágyát már télen kihordták, amelyet «1 is terítettek, a szükséges műtrágyát pedig időben megrendelték és a vetőmagot is idejében biztosították. A szükséges mélyszántást már ősszel és részben télen elvégezték és így óriási fölénvnyel állottak azokkal Szemben, akik nem így cselekedtek. A tavaszi munkák:- idején mozgósították az egész falut. így sikerült nekik a járásban a legelsőkként teljesíteni a tavaszi vetési tervüket. Dohánytermelésben versenyt folytatnak az újvilágiakkal és ha ezt is sikerül megnyerniük, úgy a legelső szövetkezetek közé kerülnek. A nagyfödémesi és jánosHSzi szövetkezeti tagok felismerték a szocialista munka verseny jelentőségét. Az elért eredményekből világosan kitűnik, hogy ha a munkaversenyt jól megszervezik. még az utolsó szövetkezetek is első szövetkezetekké válhatnak, mint ahogy ezt Jánosháza esete is világosan bizonyítja. F. J.
