Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-12 / 15. szám
2 1955. április 12. Földmffaßs Minden dolgozónk számáré biztosítsunk elégséges mezőgazdasági terméket Földműveseink második rádióbeszélgetése a párt és kormány képviselőivel és a mezőgazdaság kitüntetett dolgozóival összállami pártkonferencián Gottwald elvtárs a következőket mondotta: „A mezőgazdasági termelés mostani színvonala nem megfelelő. Népünk közellátása, az élelmiszeripari és könnyűipari szükségletek kategorikusan megkövetelik mezőgazdasági termelésünk jelentős emelését, mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés terén.” Vasárnap, április 5-én 14 őrá 30 perckor a csehszlovák rádió második rádióbeszélgetését közvetítette a földművesek részére, amelyben Václav Noszek belügyminiszter mondotta a megnyitó beszédét. Beszédében többek között ezeket mondotta: Elvtársak, elvtársnők, disga polgártársaink, összegyűltünk újból második rádióbeszélgetésünkre a mezőgazdasági politika feladatok megtárgyalására. Szivünk még most Is el van telve fájdalommal azon veszteség miatt, amely Sztálin és Gottwald elvtársak elhalálozásával ért bennünket. Szilárdan és következetesen haladunk azon az úton, amelyet Sztálin elvtárs tűzött ki a világ népeinek, azon az úton, amelyen Gottwald elvtárs vezetett bennünket a szocialista rendszer felé. üdvözlöm önöket elvtársak és elvtársnők. Engedjétek meg, hogy külön üdvözöljem ezen a beszlégetésen Jozef Nepomucky földművelépügyi miniszter elvtársat, Marek Szmidát, az állami birtokok miniszterét, Vratlszlav Krutinát, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát és Marek Csuien elvtárs, földművelésügyi megbízottat. Megkülönböztetett szívélyességgel üdvözlöm körünkben Bohumil Bures elvtársat, a „Nový život” egységes földműves szövetkezet elnökét, Jiri Dosztált, a moravszka-trebovai traktorállomás agronómusát, Anezska Kantnerová elvtársnőt, a jehnicei állami birtokok gazdaságáról, Bohácsik elvtársat, a trsztenicei egységes földműves szövetkezet tagját és a hegyi nemzeti bizottságnak elnökét. A múlt év decemberében tartott Jozef Nepomucký földművelésügyi miniszter beszéde Marek Szmidának az állami gazdaságok miniszterének beszéde A legutolsó rádióbeszélgetésünktői fél év telt el. Alapjában véve ez egészen rövid idő s mint mondani szokták — egy fél év az ember életében nem sokat jelent. Politikai és gazdasági életünk fejlődése szempontjából azonban az elmúlt féleszt -lő nagy jelentőséggel bír, mert ez idő alatt néhány nagyfontosságú esemény zajlott le, amelyek további lépést jelentenek előre a szocializmus felé. Elsősorban ártalmatlanná lett téve Szlánszky áruló bandája, amely a mi népigazdaságunknak nagy károkat okozott és egyben legnagyobb fékező)e volt a szocializmus feilődésének falvainkon. Szlánszky és társai a kulákság védelmezőivé váltak és arra igyekeztek, hogy a jó és rossz kulákokról terjesztett különféle nézetekkel, megtévesszék kis- és középparasztjainkat, hogy azok maguk közé fogadják az osztályellenséget, felvegyék a szövetkezeti tagok sorába őket, ahol azután a legtöbbet ártottak1 v’"" szétzüllesztették volna a szövetkezetét és így vissza akarták szerezni elvesztett hatalmukat a falvakon. / másik — számunkra valóban fontos esemény — volt a CsKP országos konferenciája az elmúlt év decemberében. A konferencián Go’twald elvtárs kijelölte az utat mezőgazdaságunk számára, főképpen a szövetkezeti gazdálkodás, állami gépállomásaink és állami birtokaink számá: i. Éppen ezen a történelmi konferencián Gottwald elvtárs tíz pontba foglalva megmutatta, mit kell tennünk, hogy mindenütt, gazdasági és közéletünk minden szakaszán szívósan harcoljunk a legnagyobb gazdaságosságért, takarékosságért, az -iköltség leszállításáért és a munkatermelékenység emeléséért. A kilencedik pontban Gottwald elvtárs mindannyiunk szívügyévé teszi igyekezetünk főcéliát amikor azt .mord ja: Fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról hogy minden igyekezetünk vérén ott áll az ember, az ő javáról való gondoskodás. Ezc-t szüksé-es. hogy termelésünk lehetőségeinek keretein belül úgy iparunkban, int mezőgazdaságunk- < ban állandóan javítsuk lakosságunk szüksége'eleinek ellátását, főképpen pedig, hogy a közszükségleti cikkek tömeg" összhangba hozzuk a vásárlóképes "kereslettel. Most igen helyes lesz, ha egyes feladatokról részletesebben beszélünk. Egy Uloalatnyi terület sem maradhat bevetetlenül Mir”' van szó elsősorban? A tavai i ősz rém w 't éppenséggel kedvező a mezőgazdasági munkákra. És mint mtodnváton tudjuk, tobb hektárunk maradt felszántatla: ’ és bevetetlenül. Szükséges tehát, hogy most tavasszal gyorsan végre hajtsuk e területek előkészítését és Ь'-etését. De nemcsak ezeket a területeket, de az egész földet szükséges úgy megművelni, hogy egyetlen hektár egyetlen ár se maradton megrrtorp'otienül. Arról van szó. hogy minden ta’oalatnyi föld teremjen. hozzájáruljon a mezőgazdasági terme'és emelt éhez és dolgozóink ellátásának megjavításához. A továbbiak során Nepomucky lózsef földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy nagyobb gondot tordítsunk a cukorrépa termesztésére. Egyebek között ezeket non dotta- ,.Az elmúlt évben a legalacsonyabb cukorrépa termésünk -olt a? előbbi évekhez viszonyítva F-'rt most nehézségekkel küzdünk a cukorellátás torén és az emberek elégedetlenkednek, hogy nincs elég ~ukor a szabadpiacon. Ezzel kacsai atosan elégedetlenkedik számos szövet, kezeti tr amk é* középparasztunk is a répatermelő körzetekben, de rém veszik tudomásul, hogy ezekhez a hiányosságokhoz bizony sok esetben ők is hozzájárultak rendszertelen munkr ’kk 1 Tgy például hány hektárnyi cukorrépát vetettek el a szövetkezetek és a többi földműveseink az agrotechnikai határidő után? Ugyancsak hány hektár, yi cukorrépát nem egyeltek ki időben, nem ápolták eléggé- nem trágyázták meg, nem sarabolták át, stb. Honnan vegyünk tehát cukrot, amikor a cukorrépa hektárhozamai mélyen a terv alatt maradtak. Klement Gottwald elvtárs szeretett Kommunista Pártunk országos konferenciáján mondott beszámolójában többek között arról beszélt, hogy gondoskodjunk az emberről és a legnagyobb mértékben biztosítsuk számára a közszükségleti cikkeket. Gottwald elvtárs szavai feladatot rónak ránk, mezőgazdaságunk dolgozóira is. felsősorban nekünk kell azzal törődnünk, hogy gyáraink dolgozóit elegendő mezőgazdasági termékkel lássuk el. Tudjuk, hogy az ipari dolgozók mint a szocialistagazdaság építésének legfőbb tényezői segítségünkre vannak munkájuk termékeivel abban, hogy mezőgazdasági termelésünk tovább fejlődjön. Mindnyájan tudjuk, hogy piacunkon még mindig nagy hiány mutatkozik mezőgazdasági termékekben, elsősorban tejben, tojásban és vajban, noha piacunkat sokkal nagyobb mértékben látjuk el ezekkel a termékekkel, mint a kapitalizmus idején. Gyakran az is előfordul, hogy a takarmányokat nem használjuk ki helyesen, nem takarékoskodunk velük és a behozatalra támaszkodunk. Pártunk és kormányunk ma kis- és középparasztjainknak megad minden lehetőséget, gépeket, műtrágyát, anyagi eszközöket bocsát a rendelkezésükre. Ezenfelül pontos útmutatásokat ad nekünk, hogyan fokozzuk a talaj termőképességét, hogyan növeljük a haszonállatok hozamát. így csakis a szocialista állam gondoskodhatik a parasztokról ! Ha réteinkről és legelőinkről bőséges takarmánytermést akarunk begyűjteni, törődnünk is kell velük. Ki kell irtani a bokrokat, el kell távolítani a nagy köveket, javítani és trágyázni kell a talajt, utána kell vetni a télen kifagyott vetést és hengerelni kell a földet. Különösen a határmenti vidékeken kell nagyobb figyelmet szen-Szeretnék egynéhány szót mondani az EFS-zek és traktorállomások közötti együttműködésről. — Ennek a kérdésnek a szocializmus építésénél falvainkon rendkívül nagy jelentősége van. Csakis széles gépesítéssel és a traktorállomások jó munkájával szilárdíthatjuk meg EFSz-inket. Az elmúlt évben előfordult számos hiányosságnak elsősor ban az volt az oka. hogy a traktorállomások és az EFSz-ek több f ,nkcionáriusa úgy a nemzeti bizottságok funkcionáriusai is, lebecsülték a hektárhozamokról szóló szerződések jelentőségét s ezekre csak úgy tekintettek, mint valami formalitásra. Ilyen ijesztő példával szolgált tavaly a vágsellyei traktorállomós ahol a szerződésekkel nem vol'ak megismertetve sem a traktorosok, sem pedig a szövetkezet tagjai és egyetlen szerződést sem írt alá a traktorállomás igazgatója. Mint ri tetőzte még az is, hogy a szerződé sek egész éven át az asztalfiókokban hevertek és így a brigádok nem ,ga zodhattrk munkátokban a szerződé sekhez. Természetes, hogy az ilyen szerződések nem hoztak semmilyen eredményt. A traktorállomás i em végezte el a tervezett munkákat amiből azután úgy az állomásnak, mint az EFSz-eknek kára származott. A traktorosok kiválasztásáról szóló határozat, amely útmutatása sztrint a traktorosokat a szövetkezeti tagság soraiból kell kiválasztani és munkaegységek szerint kell őket íutalmazni, na''” jelentőségű intézke dós. amely lényegesen megjavítja az együttműködést a traktoréi'onto.tok és a szövetkezetek között. Hogy ál landóan emelhessük a hektérhoza mókát, szükséges, hogy traktorállo másainkon kiéoltoük az agronómusok hálózatát, mint azt az ezévi január 29-én megjelent kormányhatározat előírja. A traktorálloma jók telni a réteknek és a legelőknek és e! kell végezni a szükséges talajjavítás! munkálatokat. Emellett növelni kell mindenütt a füves-herés vetésterületeket, ahol azt a távlati terv lehetővé teszi. Nem szpbad megfeledkeznünk a répa, a szudánl fű és a fehérhere vetésterületének kiterjesztéséről, valamint a másódnövények termesetéséről sem. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk a munka jő megszervezésére, amint azt a Szovjetunióban láttuk és amint azt új egységes földműves szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban bevezettük. Elsősorban az állandó takarmánytermesztő brigádokról és csoportokról van szó, amelyek egész éven át gondoskodni fognak arról, hogy elegendő takarmányunk legyen. Ha megvalósítjuk ezeket az intézkedéseket, biztosan véget vetünk annak a helytelen elméletnek, hogy a rétet csak egyszer lehet kaszálni. Le kell számolnunk azzal a gyakorlattal is, hogy csak ott silóznak, ahol betonsilógödrök vannak. Klement Gottwald elvtárs újévi beszédében mezőgazdaságunk kérdéseivel foglalkozva a fajállatok tenyésztésének fontosságáról is megemlékezett. "Mezőgazdasági dolgozóinknak, mezőgazdasági kutatóinknak, minden állattenyész-. tési dolgozónak az a feladata, hogy megjavítsák tenyészállataink tulajdon-. ságait és fokozzák hozamképességüket. Mezőgazdasági dolgozóink, szövetken(!i zeti tagjaink és állami gazdaságaink dolgozói hála pártunk és kormányunk* gondoskodásának, hála a szovjet omberek tapasztalatainak és sokoldalú támogatásának fokozatosan megszabadulnak a nehéz és megerőltető munkától. szovjet tanítóik jó tanítványai lesznek és saját tpaguk is a bőséges termés, a magas hozamok mestereivé válnak. agronómusainak eddigi munkájával nem lehetünk megelégedve, mert nem törődtek eléggé azzal, hogy a traktorosok milyen minőségű munkát végeznek, ugyancsak nem kisérték figyelemmel a vetési eljárások helyességét, nem vitték ót el ggé hatékonyan a szövetkezeti földekre a szovjet tapasztalatokat. Nem engedhettük meg, hogy az agronómusok kü’dönc vagy hasonló szerepet töltsenek fce, de ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy állandóan képezzék magukat és kizárólag csak agronómus munkát végezzenek. Most éppen a tavaszi munkák időszakában \agyünk. Ezért nagyon fontos. 1. .gy különösen most gondoljunk a munka minőségi elvégzésére, amit állandóan ellenőriznünk kell. Itt so,rat kell tanulnunk a szovjet gépállomásoktól és a kolhozoktól, ahol az elvégzett munka minősége ellenőrzésének elsőrendű figyelmet szentelnek. A Szovjet agronómusok nem tűrik, hogy a munka rosszúl legyen elvégezve és ha valamelyik traktoros nem végez jó munkát, az a"ronómus nem engedi meg, hogy az ilyen munkáért a kolhoz fizessen, hanem elrendeli, hogy a traktoros a munkát újból végrehajtsa. Ezt a gyakorlatot el kell sajátitaniök a ml agronómusainknak is éppúgy a traktorállomásokon, mint a járási nemzeti bizottságokon, akiknek munkaidejük nagyr.észét egyenesen a falvakon és a szántóin’deken ' ell tölteniük és ott biztosítani a feladatok teljesítését Gépállomásaink állandó növekedése és EFSz-eink gyors fejlődése igen kedvező feltéte’eket teremt a szocialista munkaverseny kiszélesítésére a kezdeményezés növekedésére, amiálta] hatalmas erő fejlődik ki. amely kénes az eddigi hiányosságok áthida'ására és a pártunk és kormányunk által mezőgazdaságunk számára ki’elölt feladatok teljesítésére. A lakósság jogos elégedetlenségére tehát nem lehet azzal válaszolnunk, hogy szárazság volt. Hiszen ismeretesek az olyan, példák százai, ahol ugyancsak szárazság volt és ennek ellenére szép cukorrépatermést értek el. Ezek a példák bizonyítják, hogy a szárazságra való hivatkozás belyte' \. Hogyan kell beb/esen cselekedni, azt megmutatták a klszelovcei szövetkezet tagjai, ahol Horák és Olsan.fk csoportvezetők vezetésével úgy tavaly, mint tavaly előtt nemcsak azokon a hektárokon, ahol a poszenicei mozgalom szerint jártak el, de a többi 50 hektáron is átlag 379 mázsa hektárhozamot ér tek el cukorrépából. Szövetkezeti tagjaink és összes kis- és középparasztunk- s azok asszonyai értenek cukorrépa-termesztéshez é<- a traktorállomások agronómusai, valamint néni szerveink agronómusai fokozottabb segítségével biztosíthatják a r agnsabb hektárhozamokat Éppen ezért helyénvaló, amikor tudomásul vettük, hogy minden föld művesünk és mezőgazdaságunk minden dolgozója jól tartsa szem előtt, mit az agrotechnikai határidők betartása a cukorrépa magas hektárhozamainak elérésében és egyben mit jelent ez közellátásunk szemnontjából. Minden napnal-, amellyel a tavaszi munkák elvégzésének idea e meghosszabbodik, országos méretben száz és ezer toh ányi terméscsökkenést jelent, Amelyek azután hiányozni fognak úgy közellátásunk, iparink, mint pedig állattenyésztésünk számára. Ezenkívül az agrotechnikai határidők be nem tartása megnehezíti a munkaszervezést- fölösleges komplikációkat idéz elő, emeli a kiadásokat és Tartsuk szemelőtt az agrotechnikai határidők betartását Nagy segítséget jelent a szövetkezetek alapszabályzata Szövetkezeteink nagy segítséget kaptak a nemrég jóváhagyott toapszabályzatban, amely törvénnyé vált. Ä kongresszus által elfogadott alaps’"’'-/’-”tot világosan megmondja, hogy mit kell tenniők a szövetkezeteknek és tagjaiknak- hogy jó gazdasági eredményeket érjenek el és hogy tovább terjesszék és szilárdítsák közös gazdálkodásukat, ľ 'Inden szövetkezetnek hasznára válik, el. Az új módszerek jelentősége Végül a legközelebbi napok legfontosabb feladatait szeretném aláhúzni. A kapások, különösképpen a cukorrépa megköveteli, hogy a föld jól legyen megtrágyázva és nvg_ művelve. További, nem kevésbbé fontos gondot kell képeznie az " zi vetés ápolásának. így például hmff ere1 és, boronálás és póttrágyázás, úgyhogy a növén—mt egyenlő fejődését elősegítsük. Ugyanúgy a búrgonya ültetésére is jól fel kell készülni, gondot kell fordítani arra, hogy csak eeéc--tocs gumók к jene’- a földbe. Mindezeket a feladatokat csak úgv tudjuk iól végrehajtani- ha mindenki jól ismeri saját í^öto'toqqágéí és ha ezeket a feladatokat minden tekintetben pontosan teljesítjük. A feladatok teljesítése és túlteljes!tése érdekében minden faluban, egész Köztársaságunkban az o«ztályellenség aknamunkájának ellenére is, konkrét és lelkes szocia lista munkaversenyt fejlesszünk ki Gottwald elvtárs idézett fontjainak szellemében minden EFSz-ben rr toden munkacsoportban és munkaosztagban a traktorállomások é< #1-ugyanakkor csökkentjük bevételeinket. Konkréten láthatjuk ezt egyik legfontosabb ipari terményünkön, a lenroston, zzal, hogy egyes szövetkezeteink ragaszkodtak a régi és semmivel nem indokolt szokásokhoz, az úgynevezett szentantali lenhez. szá- os esetben előfordult, hogy гас-1'’terjedésű lenterület csak későn, az agrotechnikai határidők után volt elvetve. Így történt, hogy a len fejlődési ideje meghosszabbodott és a tépésre nem az aratás előtt, hanem akkor került sor, amikor már az aratási munkálatok javában fc’ytak. Ennek az volt a következménye- ho"” a szövetkezetek nem tud ták végrehajtani a lentermés betakarítását, ha le akarták aratni a gabonát. A lentermelő körzetekben pedig, ahol nagyobb kiterjedésű lentermés volt, nem tudták elvégezni az aratást. Ezért sem a len áztatását, sem pedig szárítását nem végezték el időben, s így a len nem volt magtalanítva és számos helyen nem került tető alá. Ez annyit jelent, hogy pontosan és a legapróbb részletekig kell elkészítenünk a tervet, munkacsoportokban és csatákban kell dolgozni, amelyek számára állandóra kell ’ ijelölni a területet és szétosztani számunkra a szükséges “épeket és fogatokat. Ide tartozik az is- hogy minden dolgozónak tudpi kell, hogy milyen jutalmazást kap munkájáért, esetleg milyen pót jutalmazást nyer a feladatok terven felüli teljesítéséért. A munka jó megszervezése és a helyes jutalmazás — ezek a feltételek a feladatok sikeres teljesítésé , ben. hogyha a szövetkezeti munkát elsősorban az alapszabályzat ama cikkelyei szerint hajtja végre, amelyek a termeléssel foglalkoznak és "> képpen az új munkamódszerekkel, amelyek segítségével a szovjet kolhozparasztok a termés mestereivé váltak. Minél többet és jobban fogjuk alkalmazni ezeket a módszereket, annál nagyobb sikert érhetünk lami birtokok összes dolgozói között Meg vagyok győződve arról, h у szövetkezeti tagjaink, kis- és közép parasztjaink hasznosítok összes tapasztalataikat, teljes mértékben 1- kalmazzák a szovjet kolhozparasztok értékes tapasztalatait, teljes mértékben kihasználják a saját és a szovjet tudómén"’ hogy ebben az esztendőt' szántóföldjeink és ré teink valamint ’egelőink- tehát mezőgazdasági'tehetünk minden árja gazdag termést hozzon, amely biztosi*1 a mezőgazdasági termékek bőségét ngész dolgozó népünk számára. Hi m- hogv földműveseink ebben az évben gyermekeink számára több tejet és vajat, közel látó sunk számá'a pedig több húst és gabonát foltott inarunk számára pedig tő1 b nyersanyagot termelnek Az adott feladatok teljesítése nemcsak maguknak földműveseinknek jelentenek hasznot, hanem egész épünknek. Ez a siker megerősíti a népek békeharcát és legjobb felelet lesz mindazoknak- akik házatokat rommá, termőföldjeinket Dedig náború színhelyévé szeretnék változ tatni. Marek Csuien, földművelésügyi megbízót! beszéde
