Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-12 / 15. szám
/3 szocialista faluért! >fzab&c$ Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA TV. évfolyam 15. szám. Ára 2.— Kčs Bratislava, 1953. április 12. Előre, a bőséges terméshozamokért! Minden nap, amellyel elodázzuk a tavaszi munkálatokat, egész államunk viszonylatában sok száz és sok ezer tonna értékes élelmiszer, nyersanyag és takarmány elvesztését jelenti, ami hiányozni fog közellátásunkban, ipari termelésünkben és állattenyésztésünkben. Harcban a nagyobb cukorrépatermésért Minden erővel a bo termésért A gépek egyre nagyobb segítséget nyújtanak mezőgazdaságunkban, amelyek a szovjettapasztalatok alkalmazásával még jobban kitudunk használni a tavaszi munkák . epgyorsítására és megkönnyítésére — Képünkön r királyhelmeci traktorállomás traktorosai Illés István ésFülöp Zoltán agregátot állítottak össze burgonyaültetögépekböl s így naponta mintegy 15 hektárnyi burgonyát ültethetnek el. Felhívás a mezőgazdaság dolgozóihoz, a nemzeti bizottságokhoz és minden polgárhoz A X. pártkongresszus összehívása még nagyobb mértékben fokozta mezőgazdasági dolgozóink nagy lelkesedését a tavaszi munkák gyors ;és jó elvégzéséért. Napról napra nő azok száma, akik büszkén jelentik, hogy a tavaszi munkákat, — hála a jó munkaszervezésnek és munkafegyelemnek, — idő előtt elvégeztél^ Szövetkezeti tagjaink, traktorállomások és az állami gazdaságok dolgozói, valamint kis- és középparasztjaink becsületesen teljesítik felejthetetlen tanítóink és vezetőink — Sztálin és Gottwald elvtársak elhunyta alkalmával tett fogadalmukat. Teljesítik Gottwald elvtárs hagyatékát, aki a CsKP országos konferenciáján valamennyiünknek szivére kötötte: „Határozottan és ingadozás nélkül lépjünk a magasabb hektárhozamok elérésének útjára ...” < Gottwald elvtárs arra tanított minket, hogy tanuljunk a múltban elkövetett hibákból és hiányosságokból, do'gozzunk úgy, hogy ezek a hibák soha többé ne forduljanak elő, Gottwald elvtárs eme szavait mezőgazdaságunknak különösen magáévá kell tennie a cukorrépa- és a cukortermelésért vívott harcban, mely szakaszon az elmúlt évben igen nagyok voltak a hiányosságok. A cukorrépatermelés tervét csupán 45 százalékra teljesítettük. Tehát még a terv felét sem értük el. Milyen következményei voltak ennek? A terv nemteljesítése elsősorban hatalmas károkat okozott cukorrépatermelöinknek. 270 mázsás cukorrépaveszteség hektáronként, 4000 kg cukrot és 1000 kg melaszt, ugyancsak 167 mázsa szeletet és egyéb takarmányozásra alkalmas anyagot jelent. Az állati termékek termelésénél pedig ez a takarmánymennyiség 5000 liter tejnek vagy 350—400 kg húsnak felel meg. F.z pénzre átszámítva a termelő számára mintegy 40 ezer korona veszteséget tesz ki. így tehát a terv nemteljesítése következtében mezőgazdaságunkat az elmúlt esztendőben közel egv milliárd korona veszteség érte. A- zonban ez nem minden, mert a cukorrépatermelés tervének nemteljesítése kihatással volt egész népgazdaságunkra. Ezt minden dolgozónk érzi, mert a cukorhiány kifejezésre jutott az alacsonyabb fejadagokban. Nem feleslegesen figyelmeztetett bennünket a CsKP országos konferenciáján Zápotocký elvtárs is, aki egyebek között ezt mondotta : „Ott, ahol nem terem, ott csökken a fogyasztás”. Vájjon a tavalyi cukorrépa-termelés gyenge eredménye véletlenség volt, vagy valamilyen objektív okok következménye ? Határozottan nem. A kulák teória a szárazság következményeiről, semmiesetre sem érvényes. Erre csak azok hivatkoznak, akik mindent elmulasztottak a cukorrépatermés biztosítására Megerősíti ezt számtalan olyan példa, ahol világosan kifejezésre jut, hogy az elmúlt szárazság ellenére jó termést értek el és nemcsak, hogy teljesítették az álammal szemben a kötelezettségeiket, de túl is teljesítették azokat. Így például a proszenyicei mozgalom versenyében a trencsénteplici cukorgyár gazdasága 647 mázsa, a vicsápapáti EFSz 478 mázsa, a szentmiklósi állami gazdaság 582 mpzsa, az ifjúságfalusi EFSz 540.7 mázsás termést ért el hektáronként. Hogy az eredmény mennyire függ a jó munkától és a szovjet agrotechnikai intézkedések maradéktalan alkalmazásától. azt abban az esetben láthatjuk ha két olyan gazdaságot összehasonlítunk, ahol egyenlő a talaj és az éghajlati viszonyok. így például a galériai járásban lévő hidasi gazdaságban 266 mázsás cukorrépatermést értek el hektáronként, míg a mellette lévő kossúti gazdaságban csupán 131 mázsa termett hektáronként. A szenei járásban lévő nagvfödémesi gazdaságban 203 mázsát, a mellette lévő Gjmajorban csupán 89 mázsás termést értek el hektáronként. A vág sellyei járásban lévő a negyedi EFSz 204 mázsás cukorrépatermést ért el hektáronként, de a szomszédos farkasdi szövetkezet csak 119 mázsás termést takarított be egy-egy hektárról. A fenti példák világosan bizonyítják, hogy az alacsony hektárhozamok igazi okát nem csupán a száraz időjárásban kell látnunk, hanem meg kell vizsgálnunk, hogyan szerveztük meg munkánkat, továbbá, hogy elvégeztük-e a szüksgées munkákat az agrotechnikai határidők betartásával, végül rossz vagy jó minőségű munkát végeztünk-e? Az ilyen különbségek az előző esztendőkben is fennállottak, mint például 1951-ben, amikor annak ellenére, hogy elég csapadék volt, a cukorrépatermés mégis gyönge volt. Flbben az esztendőben mindent el kell követnünk, hogy az elmúlt év hiányosságai ne ismétlődhessenek. Ezért nagy feladat vár különösen a pártszervezetekre, falvainkon, állami gépállomásainkon, állami birtokainkon. Hasonlóképpen a népiszerveinkre Is, hogy helyesen tudják felölelni mezőgazdaságunk dolgozóinak nagy munkalelkesedését, amelyet a X. pártkongresszus összehívása keltett bennük életre. Ezt a lelkesedést olyan irányban kell vezetni, hogy első helyre kerüljön a magasabb hektárhozamok elérésére való törekvés a cukorrépatermelésben. Mindezt akkor érhetjük el, ha mégjobban alkalmazzuk a gazdag szovjet tapasztalatokat, kiemeljük a legjobb dolgozókat, nyomban eltávolítjuk a hiányosságokat és szigorúan bíráljuk a dologkerülőket. E nagy igyekezetünknek az 1952. március 11-lki kormányrendelet adja meg az alapját, amely világosan meghatározza, mit kell tennünk. E kormányrendelet betartásával mindent megteszünk a magasabb cukorrépatermés eléréséért. Ezért minden mezőgazdasági dolgozónkat a legapróbb részletekig meg kell ismertetnünk az említett kormányhatározat útmutatásaival. A párt szervezeteinek úgy keH vezetniük a nemzeti bizottságok és a cukorgyárak dolgozóit, hogy azok közös munkával ellenőrizzék a cukorrépa vetésterületeinek betartását. Hiszen Szlovákiában tavaly 6000 hektár cukorrépára tervezett terület maradt vetetlenül, ami 2400 vagon cukorveszséget jelentett. Itt meg kell említeni, hogy amellett, hogy legnagyobbrészt az időben elvetett cukorrépa számos helyen már ki is csírázott, van még ott is sok lehetőség, ahol a cukorrépát nem vetették el, hogy helyrehozzák azokat a hibákat, amelyeket az ősz és a tavasz folyamán elkövettek. Abban az esetben, ha az ősz folyamán nem készítették el kellően a földet, most tavasszal különös figyelmet kell szentelni a talaj előkészítésére. A tavaszi vetési munkálatok időben és minőségben való elvégzése csupán első szakaszát jelenti a cukorrépa magasabb hektárhozamaiért vívott harcnak. Ezután ugyan olyan fontosságú feladat hárul a termelőkre. A legnagyobb gondot fordítsuk a fejlődő növényre és ezért időben biztosítsuk az ápolási munkákat, a gyom és gaz irtását, a talaj porhányósítását és szellőztetését, sarabolással, egyeléssel stb. Különös figyelmet kell szentelni a különféle kártevők és növénybetegségek elleni harcra. Mindezeket a munkákat időben és nagyon gyorsan kell elvégezni, mert csakis időben és helyesen elvégzett egvelés és kapálás járulhat hozzá a hektárhozamok emeléséhez. Az időben elvégzett munkák után 50 százalékos terméstöbbletet biztosíthatunk, míg másrészről egy napi késedelem az egyelésnél egy kerületben 120—150 vagon cukorveszteséget jelent. A magas hektárhozamok elérése az összes termelők elsőrendű érdeke, merthiszen a terven felül termelt cukorrépáért 50 százalékos felárat kapnak Az EFSz-ek viszont minden terven felül termelt cukorrépáért 40 kg cukorban részesülnek. Minden előfeltételünk meg van arra, hogy a cukorrépatermelésében valóban jó eredményeket érhessünk el Ezt az éghajlati viszonyok, a szántóföldjeink termőképessége, a gépestíés megfelelő méretei, a szükséges műtrágya és a gazdag Szovjet tapasztalatok széles körű alkalmazása teljes mértékben elősegítik. Ezekben a napokban folyik a harc a tavaszi munka korai és jóminőségű elvégzéséért,, harc a gottwaldi ötéves terv utolsó évének bőséges terméséért. A gabonanemüek, a kapások és a takarmánynövények nagy hektárhozamért folytatott harcban nem fe-A vicsápapáti EFSz tagjai, miután meghallgatták kormány és pártképviselőink második rádőbeszélgetését, a cukorrépatermelés emelését illetőleg a vita során elhatározták, hogy a tavalyi proszenyicei mozgalomhoz híven az idén 20 hektáron alkalmazzák az új termelési módszert. A szövetkezet tagjai gondoskodtak arról is, hogy a határban egy talpalatnyi föld sem maradjon műveletlenül Ebből a célból 433 hektár elhagyott földet felszántottak. Mivel ezáltal a tavaszi munkatervtől eltérően feladatuk megnövekedett. ledkezhetünk meg a zöldségfélék, a gyümölcs és szőlőtermelés fokozásáról sem,. ami nagyon fontos a dolgozók közellátása és egészsége szempontjából. I A múlt évben annak ellenére, hogy sok helyen, szép eredményt értek el a a tavaszi munkák első szakaszát mégis április 2-ig elvégezték. A koratavasziak vetését mintegy 156 hektáron keresztsoros eljárással valósították meg. A rádióbeszélgetés meghallgatása igen barátságos és szép vita keretében zajlott le, melyben a tagok megfogadták, hogy ezúttal még fokozottabban teljesítik a munkásosztállyal szemben vállalt kötelezettségeiket. Válllalásukat tett követte, hiszen az elsó negyedévi beadásuknak már csaknem 100 százalékban eleget tettek. zöldség-, gyümölcs- és a szőlőtermelésben, ez még sem elégítette ki a fogyasztók szükségletét. Nagy hiány mutatkozott különösen a munka szervezésében. Számos EFSz, állami gazdaság és község nem dolgozta ki idejében a termelési tervet § az EFSz-ek, állami gazdaságok nem szerveztek állandó munkacsoportokat és csapatokat, nem tartották be a munka szocialista megszervezésének elveit, s nem folytattak szocialista versenyt. Ez nagyban befolyásolta az .agrotechnikai intézkedések és határidők be nem tartását és így nem érhették el a tervezett hektárhozamokat. Hogy ezeket a hiányokat ebben az évben kiküszöbölhessük és biztosíthassuk a zöldség, gyümölcs, szőlő tervezett termését, felhívjuk a szövetkezeti tagokat, az állami gazdaságok dolgozóit, földműveseket, a helyi nemzeti bizottságok dolgozóit, a tömegszervezeteket, — különösen a szakszervezeteket, a CsISz-t a pionírszervezeteket, a nőbizottságokat, a kertészeti dolgozókat — s ugyanígy felhívással fordulunk az iskolák vezetőihez, valamint az összes polgárokhoz, hogy hathatósan segítsék a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés tervének teljesítését. Felhívással fordulunk a tömegszervezetekhez, hogy a népi igazgatással egyetértésben akciót indítsanak minden födterület kihasználására, olyan földterületek kihasználására, amelyek eddig parlagon hevertek, bár alkalmasak lettek volna zöldség- és gyümölcstermelésre. Igyekezzenek minden gyümölcsfát és szőlőtőkét gondosan ápolni. Hogy gátat vessünk a zöldségmag veszteségeknek, amelyek a kertészetekben feleslegeset)» nagy mennyiség elvetésével állnak elő, ajánljuk a kertészeknek, hogy már kitermelt zöldségpalántákat vásároljanak a városi kertészeti közvállalatoktól. Bízunk abban, hogy a népi igazgatás dolgozói a tömeg szervezetekkel és a termelőkkel szoros együttműködésben, a közös cél érdekében mindent megtesznek a zöldség-, gyümölcs- és a szőlőtermelés fokozásáért. J. Nepomucký s. k. földművelésügyi miniszter, M. Smida s. k. az állami gazdaságok minisztergj Az elmúlt vasárnapi rádióbeszélgetés még fokozottabb munkára lelkesítette mezőgazdasági dolgozóinkat Mint számos más helyen, úgy a szabinovi nemzeti bizottság üléstermét is zsúfoltig megtöltötték a falu lakói, a szövetkezeti tagok és a szövetkezeten kívül álló kis- és középföldmüvesek is, akik nagy figyelemmel hallgatták végig azokat a tanácsokat és útmutatásokat, amelyek gazdasági vezető tényezőink adtak számukra. A beszédek meghallgatása után széleskörű vita fejlődött ki, melynek során a jelenlévők megállapították, hogy hála a traktorállomással való jó együttműködésnek — amely lerövidített idő alatt elvégezte a szántást — az összes gabonanemüek, herefélék és takarmánykeverékek vetését már április 4-én befejezték, ami annyit jelent, hogy hat nappal korábban hajtották végre ezeket, mint tervük előírja és három nappal korábban annál az időpontnál, amelyet kötelezettségvállalásukban jelöltek ki. Az elmúlt év tapasztalatai alapján, amikor keresztsoros és keskenysoros vetés révén 5—6 mázsával magasabb termést ért el, most a szabinovi EFSz tagjai összes tavaszi vetésüket keskenysorosan vetették el. Bor Imre és Dráb Mihály csoportvezetők a vita során kijelentették, hogy munkatársaikkal együtt az elvetett területen átlagosan két mázsával érnek el magasabb hozamot, mint az elmúlt esztendőben. Soltész János az állattenyésztési csoport vezetője pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy Malinyinová módszerének bevezetésével ezév augusztus végéig a tehenek tejhozamát, napi 9 literre emeli. Lampert Miklós, a tyúkfarm vezetője pedig kötelezettséget vállalt, hogy az idei csirkék 95 százalékát felneveli. A szabinovi EFSz tagjai teljes mértékben hozzá akarnak járulni dolgozóink ellátásának megjavításához s ezért elhatározták, hogy ez év végéig 8 ezer liter tejet, 120 ezer darab tojást és 204 darab átlagos 100 kg súlyú sertést adnak be terven felül. Vicsápapátin is megvitatták kormányképviselőink rádióbeszélgetését
