Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 2. szám

1953. január 11. , f Ttáuaa földműves t 5 Д deméndi EFSz tagjai megvitatták a mintaszabályzatot, Az EFSz a jövőben sem tér le a helyes Deménd községben különös ünnepi hangulatra lettem figyelmes. Az utcákon az emberek különös élénkséggel csoportokba gyülekezve vitatkoztak. Az EFSz irodájá­ban a szövetkezet vezetőségét együtt találtam. Első dolgom volt érdeklődni, vájjon mi az oka a faluban tapasztalt ünnepi hangulatnak. Fekiács elvtárs, a szövetkezet e’ncke elmondta, hogy „szövetkezet tagjai már áttanulmányozták pártunk és kor­mányunk által kiadott szövetkezeti mintaszabályzat tervezetet. Rövid időn belül pedig kezdődik a szövetkezeti taggyűlés, amelyen alaposan megtárgyaljuk, hogyan rendez­zük be az új szabályzat szerint gazdálkodásunkat. Megbeszéljük szövetkezetünk ed­dig elért eredményeit, feltárjuk hiányosságainkat és beszélni fogunk a jövőre vonat­kozó terveinkről. S tényleg, a koraesti óráktól késő éjfél utánra nyúló szövetkezeti taggyűlésen lel­kesedéssel beszéltek a szövetkezeti tagok a munkáról és a jövőre vonatkozó ter­veikről. Az emberek egymásután szóltak hozzá a tárgyhoz. Már miért ne szólnának hozzá? A fiatal deméndi EFSz tagjainak igazán van miről, beszélni. Mi pedig jól megje­gyeztünk minden kiejtett fontos szót, eze­ket összerakjuk és belőle látjuk a megtett rövid út szép eredményeit, látjuk a mun­kamódszert, amellyel ezt elérték s ezekből kirajzolódik a jövő biztató képe. Nem lesz túlzás, ha azt mondom, hogy a deméndi EFSz eredményei és ahogy ezt elérték, tanulságos nemcsak Deménden és sok közelmúltban alakult új EFSz-eink számára, de tanulhatnak tőlük az idősebb EFSz-ek is állampolgári fegyelmet és pél­dás ragaszkodást pártunk és kormányunk határozatainak szigorú betartásához. Az első lépések 1952. szeptemberében a tinta még meg sem száradt a szövetkezeti tagok belépési nyilatkozatain, nyomban hozzáláttak a szö­vetkezeti vezetőség és a munkacsoportok vezetőinek megválasztásához. Ennek meg­történte után egyik szövetkezeti tag azt javasolta, „ha már végre eljutottunk idáig, fogjunk azonnal munkához, mégpedig kezdjük, az átkos múlt nyomainak, a ba­rázdák és a határkövek eltüntetésével, amely az embert az embertől oly sok ideig elválasztotta, önkéntesen vállalt 3 napi brigádmunkával végezzük azt el. így tör­tént meg, hogy a falu kis- és középpa­rasztságának 95 százaléka lelkesen vállalt önkéntes munkával eltemette örökre a múltat és rálépett a szövetkezeti gazdál­kodás, a szebb jövőhöz vezető útra. Ez volt az első lépés, amit a második, harmadik, negyedik követett. A deméndi EFSz tagjai az egyéni gazdálkodásról a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésük­nél előbb rendezték a népidemokratikus állammal szemben fennálló kötelességei­ket. Az EFSz mindenegyes tagja egyénileg kiegyenlítette beszolgáltatási kötelezettsé­gét és még csak egy sem kísérelte meg, hogy egyéni beszolgáltatását a szövetkezet nyakába varrja. Igen nagy fontosságú további munkája volt a szövetkezet tagságának, a halasz­tást nem tűrő, az állatállomány közös is­tállókban való összpontosításához szüksé­ges istállók átalakítása, továbbá az állat­­állomány és a takarmány összpontosítása. Ezt a munkát úgy oldották meg Domon­kos István csoportvezető vezetésével, hogy egyenlőre kijavították a 15—54 darab ál­latbefogadására alkalmas istállókat és ezekben 374 darab szarvasmarhát, 351 da­rab sertést, 164 lovat, 46 birkát és 16 csi­kót elhelyeztek. Összegyűjtöttek 600 q ló­herét, 200 q bzénát és a sertések számára 100 q szemestakarmányt. Az állatállomány összpontosítása lehetővé t^te teljes mun­­káslétszámmal az őszi munkák időben való elvégzését. A deméndi EFSz tagságának nem kell szégyenkeznie az őszi munkák miatt, mert megelőzte a jó munkaszervezés és a jó munkafegyelem következtében, a jóval előbb alakult pereszlényi, ipolysági és több más szövetkezetei, amelyek a rossz mun­kaszervezés ék a tétovázás következtében nem vetették el a földbe szánt gabonát. Ha valaki, főleg a lemaradt EFSz-ek azt hiszik, hogy Deménden minden akadály nélkül ment a munka, hát akkor tévednek, mert abból itt is volt elég. Hanem a szö­vetkezet tagsága minden erejét összponto­sította az akadályok eltávolítására és ezért mondhatja ma büszkén, hogy elvetettünk 330 ha búzát, 60 ha rozsot, 20 ha ősziár­pát, 26 ha őszi lendeket, 1 ha anyarozsot s elültettünk 1 ha fokhagymát és 1 ha salá­tát is. Meg kell itt említeni még azt is, hogy mindennek ellenére a deméndi EFSz nem kapott elég segítséget az őszi mun­kák sikeres, elvégzéséhez a felső szemeré­­di traktorállomástól. Fekiács elvtárs, az EFSz elnöke azt mondja, hogy a szövetke­zet 400 ha őszi szántásából a traktorállo­más csak 120 ha-t szántott fel, a többit az EFSz tagsága, a munkacsoportok végezték el. A szövetkezetnek 4 munkacsoportja van, amelynek vezetői jól megállták a helyüket, ifjú Urbán János, Ober Ferenc, Babie Már­ton és Seres István a szövetkezeti tagság­gal együtt jó munkát végezett. Minden-Jó szervező munkával le Milyen tanulságot lehet levonni a de­méndi EFSz eddigi gazdálkodásából a jö­vőre nézve, kérdeztem befejezésül Fekiács elvtársat, az EFSz elnökét „Azt, hogy min­den nehézséget kitartással, jó szervező munkával le lehet győzni s ami a legfon­tosabb, nem szabad sem jobbra, sem balra letérni pártunk és kormányunk által meg­jelölt útról, ami oly világosan van lefek­tetve a szövetkezet és dolgozó parasztsá­gunk érdekében kiadott párt- és kormány­­határozatokban. Deménd község dolgozó A kerületi versenybizottság kiértékelése sze­rint a besztercebányai kerület jutott az első helyre, ahol a növényi termelés munkaverse­nyébe 279 EFSz, 380 csoport és 971 egyén kap­csolódott be, az állattenyésztési termelésben pe­dig 74 EFSz, 103 csoport és 88 egyén. A második helyre az eperjesi kerület került, ahol a növényi termelés .munkaversenyébe 213 EFSz és 193 csoport, az állattenyésztésébe pe­dig 54 EFSz és 34 csoport kapcsolódott be. Eper­­jes-kerület EFSz-ei összesen ,1250 együttes kö­telezettségvállalást teljesítették, amely alkalom-Az új év beköszöntésével gépállomása ink lendületesebb munkához láttak. A múlt év gazdag tapasztalatai útmutatásul szolgá Inak és az idén már kitaposott utakon ha­ladnak. Az új év második napján a szenei gépállomás dolgozói a munka megkezdése előtt rövid gyűlést tartottak. Seňan elvtár s, a gépállomás igazgatója ismertette Gottwald elvtárs megállapításait a gépállo másokat illetőleg és a dolgozókat felhívta, hogy a munkájukat ezen megállapítások fi gyelembevételével végezzék Legfontosabb feladataink egyike gépál­lományunk karbantartása — mondotta Seňan elvtárs — majd így folytatta — Ebben az évben rendkívül nagy feladatok hárulnak gépállomásainkra. Eredeti ter­vünk 16.000 ha szántóföld megművelése volt, azonban a szocializmus falvainkon olyan lendülettel tört előre, hogy ezen ter­vünket meg .kellett változtatni. Falvaink kis- és középfóldművesei megértették az idők szavát és hátat fordítottak az egyéni gazdálkodásnak. Ma már környékünk pa­rasztjai mind az EFSz-ekben keresik bol­dogulásukat. Földműveseink ezen elhatá­rozása következtében gépállomásunkra 53.000 ha szántóföld megművelése hárul, vagyis kereken háromszor annyi, mint azelőtt. Ez nem csekély feladat azért, mert ez a földmennyiség megművelését az ere­deti gépállománnyal kell elvégeznünk. En­nek a feladatnak elvégzése pedig csak úgy fog sikerülni, ha gépeinket jobban kihasz­náljuk. A két műszak bevezetése önként útról egyes munkacsoportban 30 szövetkezeti tag és 16 pár iga van beosztva. Nem cso­da, hogy amikor a szövetkezet tagsága kö­zös erővel kivonult a földekre, bizony égett a munka a kezük alatt. Sinka elv­társ, a helyi NB elnöke erről azt mondja „Öröm volt látni a csoportvezetők megbeszéléseit. Ezekre a megbeszélésekre csoportvezetők meghívták a szövetkezeti tagokat is. Milyen büszkén beszéltek a csoportvezetők a tagoktól körülvett meg­beszélésen a közös munkákban elért mun­kasikereikről. A felmerült hibákat nyom­ban eltávolították, így munkájuk napról­­napra jobban haladt”. Nem kis gondot okozott a szövetkezet­nek a vetőmag kérdése, amit ugyancsak sikerült megoldaniok. A szövetkezet tag­jaitól összegyűjtöttek 268.5 q búzát, 57.48 rozsot és kölcsönkaptak a járástól több mint 400 q felül nemesített vetőmagot, amit minden tag a beadott földjei arányá­ban maga vásárolt. lehet győzni minden akadályt parasztsága a múltban is betartotta ezeket a fontos határozatokat és a jövőben se térjen le erről az útról, ezért a széles nyilvánosság előtt most tárgyalt szövetke­zeti mintaszabályzatot tekintsék a szövet­kezet alaptörvényének és ennek segítségé­vel, se a bennefoglaltak szigorú betartásá­val rakják le a szövetkezeti gazdálkodás­sal a szebb élet alapjait, mert ezzel meg­erősítik szocialista hazánkat és elősegítik a tartós béke kivívását. Major mai 16.393 munkaegységet takarítottak meg 1506 korona értékben. A harmadik helyen a pozsonyi kerület van, amely a növényi termelés munkaversenyében 145 EFSz-szel, 67 csoporttal 109 egyénnel vett részt. Az állattenyésztés munkaversenyében 22 csoport és 36 egyén vett részt. Pozsony-kerület EFSz-ei összesen 73 együttes és 65 egyéni köte­lezettségvállalást teljesítettek. 30 EFSz kölcsö­nösen meglátogatta egymást és az így szerzett tapasztalatokat kicserélték. adódik. Csak úgy tudjuk földműveseinket mentesíteni attól a nehéz izomunkától, amelytől a szövetkezetbe való belépésük­kel meg akarnak szabadulni — mondotta Seňan elvtárs. A gyűlés után a dolgozók széjjeloszlot­­tak. Munkahelyeiken újúlt erővel fogtak a munkához, hogy mindenei becsületesen kivegye részét az új feladatok elvégzésé­ben. Kögler elvtárs, a gépállomás politikai vezetője, már a munkahelyén is a kör­nyékbeli szövetkezetek viszonyairól beszél, megemlíti, hogy a szövetkezetekkel hek­tárhozamokra vonatkozó szerződéseket kö­töttek, s erra azért fektettek nagy súlyt, mert a multévi tapasztalataik azt mutat­ták, hogy azokban a szövetkezetekben, amelyekkel ilyen hektárhozamokról való szerződéseik voltak, ott a traktoristáink anyagilag is érdekelve lettek és így a mi­nőségi munkára fektették a fősúlyt. Szö­vetkezeteink is szívesen fogadták az ily értelmű szerződéseket, mert a hektárho­zamok a jól elvégzett munka következté­ben emelkedtek és így a szövetkezetnek is nagyobb hozama lett, ami a tagok jö­vedelmét is növelte. Az idén ezeket a szer­ződéseket az összes környékbeli szövetke­zetekkel megkötötték. A szerződéseknek anyagiakon kívül nagy erkölcsi értékük is van, mert eloszlatja azt a bizalmadul iég-Az érsekújvári gépállomás a gépek javításá­nál nagy sikerrel alkalmazza a csomós-rend­szert. Az első képünk Budik Vince és Ros­­kó Lajos szerelőket ábrázolja, akik éppen a motorok hideg-befuttaitását végzik.. Második kép Lelovics és Stane elvtársakat a „Zetor 25” mintájú gép szerelésénél mutatja be. A harmadik kép Szőke és Hudec elvtársakat áb­rázolja, amint a gép vezérlőszerkezetét javít­ják. Foto: (PP.) kört, amely idáig sok szövetkezetünk ré-. széről fennállt. Az új év kezdetével bevezették a gépek csomós-rendszer által történő javítását. Azelőtt is szervezetten és rendszert alkal­maztak gépek javításában, de a csomós­rendszer mégis jobban beválik. A dolgozók már előre tudják, hogy az elvégzendő munkáért milyen jutalomban részesülnek. A csomós-rendszer bevezetése a munka­erkölcs megjavulásához is vezetett. Ennek a rendszernek az előnye az, hogy itt egyes műveletek észszerű megszervezése, vala­mint a személyi felelősség kidomborítása jut előtérbe. A gépszerelők mindent elkövetnek, hogy minél kevesebb gép álljon üzemen kívül s hogy ez a tervük mennyire sikerül bizo­nyítja az is, hogy tavaly, amikor a Ma­gyarországról érkezett küldöttség a gép­állomást felkereste, a szerelőknek egyet­lenegy gépjük sem volt javítás alatt, mert a gépek mind üzemképes állapotban voltak és így a küldöttségnek a gépek javítását nem tudták megmutatni. A szencj/ gépállomás dolgozói az új év küszöbén bizakodással tekintenek a meg­növekedett feladatok elé. A gépállomás politikailag fejlett s tapasztalatokban gaz­dag munkássága mindent el fog követni, hogy gépállományát teljesen kihasználja. Igyekezni fognak, hogy a javítás alatt lé­vő traktorok száma minél kisebb legyen Ez a különben államelnökünk kívánsága is, amelyet a szenei gépállomás dolgozói is megszívleltek s a jövőben ezeknek az irányelveknek figyelembevételével fognak dolgozni, hogy ezzel s béke nagy művének a megvalósításában ők is kivegyék részü­ket. Az Eperjes-környéki szövetkezetek 10.393 munkaegységet takarítottak meg A szlovákiai EFSz-ek őszi munkálatainak szocialista munkaversenye a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom megünneplésének 35. évfordulójára, valamint a XIX. SzKP kongresszusa tisz­teletére indult meg. Az állattenyésztési munkaversenybe 229 EFSz, 230 csoport és 360 egyén, a növénytermelésbe pedig 788- l^FSz, 792 csoport és 1372 egyén kapcsolódott be. Megnövekedtek a szenei Gépállomás feladatai Február 10-ig befejezték a traktorok javítását Fttry Jfcuef

Next

/
Thumbnails
Contents