Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 2. szám

Földmibes

1953. január 11.

A kulák nem lehet jó még az alsócsitári EFSz-ben sem

Bizonyára sokan vannak, akik hallották már, vagy jól ismerik „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó ..kedves népdalt, de egyebet még nem hallottak erről a faluról. Mint a nóta is mondja, Csitár község a Zobori hegyláncolat tövében, a Zsibricei hegycsúcs alatt fekszik. Tavaly még az apró parcellák százait takarta el a hó, ezen a télen pedig már a szövetkezeti tagok nagy tábla földjeit borította be.

Ismerkedjünk meg tehát a csitári szövetkezettel, nézzük meg közelebbről mit hozott az eltelt esztendő a nagyüzemi gazdálkodásba kapcsolódott kis- és középparasztságnak. Mindjárt az elején elmondhatjuk, hogy a gépi segítséggel jól megművelték földjeiket. Időben elvégezték a talajmunkálatokat, aminek meg is lett az eredménye, mert a szövetkezet négy, sőt öt mázsával is nagyobb termést ért el, mint a magángazdálkodók s ugyanakkor az egyénileg gazdálkodók semmivel sem jutottak előbbre a nagyobb terméshozamot illetően, addig — mint említettük — a szövetkezeti közös gazdálkodás, munkálatainak időbeni és jobb elvégzése révén lényegesen emelte a kavicsos földek termőképességét.

Jó munka — szép eredmények

Az egyénileg gazdálkodók élénk figyelemmel kisérték a szövetkezeti tagok munkáját. Látták, hogy a gépek milyen óriási előnyt jelentenek még ebben a hegyvidéki faluban is a munkálatok elvégzésénél és az aratás alatt nem egyszer csodálták meg az önkötözők munkáját. В a 1 k ó Dezső 4 hektáros kisparaszt, aki feleségével és idős apjával éppen akkor aratott, amikor a szomszédos szövetkezeti földeken az önkgtözőket vontató traktorok aratták a szövetkezet gazdag termését, azt hangoztatta, hogy a gé^i munka nem előnyös, mert sok szemveszteséget okoz. Úgy látszik azonban maga sem hitt szavainak, mert amikor a traktor rövid idő múlva elhagyta a learatott gabonatáblát, kíváncsiságból a szövetkezeti kévéből kihúzott egynéhány kalászt. Saját gabonájából ugyancsak szedett kalászokat és este, amikor hazatért a vacsora után összeegyeztette a két föld termését. A „vizsgálat” nyomban meggyőzte őt, mert a kalászokból kihullott gabonaszemek ékésen bizonyították, hogy a gépi munkánál sokkal kisebb a szemveszteség.

A szövetkezet tagjai az eltelt esztendő alatt rájöttek arra, hogy az állatállományból csak akkor hajthatnak nagyobb hasznot s akkor érhetnek el sokkal nagyobb eredményt, ha azt közös istállóba helyezik el. Az állatállomány összpontosítását végre is hajtották. Súlyos hibát követtek el azonban, hogy nagyrészt csak fiatal' növendék állatokat összpontosítottak, míg teheneiket meghagyták háztáji gazdálkodásukban. Mennyivel nagyobb eredményt értek volna el, ha arányosan hajtották volna végre az összpontosítást. Még meg kell említeni, hogy ebben a községben ismeretlen volt ezelőtt a juhtenyésztés. A szövetkezet azonban, habár csekély mértékben is, bebizonyította, hogy juhtenyésztéssel is lehet gyarapítani a közös szövetkezeti vagyont.

Ment Mártonék 870 munkaegysége

A szövetkezeti vagyon gyarapodása a tagság jövedelmében is megmutatkozott. Ment Márton, aki három hektárral lépett a szövetkezetbe, örömmel mondja el, hogy lényegesen megváltozott a helyzete s anyagilag is jobban áll, mint egyénileg gazdálkodása idején. Az eltelt esztendő alatt egymaga 674 munkaegységet szerzett. Ámde a felesége is kivette részét a közös munkából. Sőt a fia is belekapcsolódott a csúcs munkák idején, összesen 870 munkaegységet szereztek. A cséplés után 16 mázsa kenyérgabonát és egyébb takarmánymagot is kapott jutalomképpen, pénzben pedig december elsejéig több, mint 40.000 korona jövedelme volt, amihez hozzájön az 50 százalék, amit az évvégi elszámolásnál, mind gabonából, mind pénzből -kap. Mátyus István másfélhektárral lépett a szövetkezetbe és annak ellenére, hogy csak az aratás után kapcsolódott a közös munkálatokba ezideig 15.000 korona előleget kapott.

Kulák nem való a szövetkezetbe

Az egyénileg gazdálkodók ezzel szemben a földek helytelen művelésével alig termeltek annyit, hogy kifutotta volna az állammal szemben vállalt kötelezettségük teljesítésére. A szövetkezet eredményeiből azonban világosan láthatják, hogy az ő régi, elavult termelésükkel nem vehetik

fel a versenyt a szövetkezet tagjaival a termelés fokozására. Ezáltal csökken a jövedelmük és az életszínvonaluk is. Nagy hiba, hogy sem a helyi pártszervezet, sem a Helyi Nemzeti Bizottság nem fejtett ki megfelelő felvilágosító munkát, nem beszélt a kis- és középparasztsággal, nem használta ki a szövetkezet sikereit a közös gazdálkodás előnyeinek kidomborítására. Ezenkívül az osztályharc kérdését is figyelmen kívül hagyták. A szövetkezeten kívül álló parasztság pedig nem jó szemmel nézi, hogy még mindig nem távolították el a szövetkezetből a befurakodott osztályellenséget; Vámos „urat”, aki a könyvelői tisztségben „ténykedik”. Pedig Vámos „úr”, több mint 30 hektár földön gazdálkodott és sem ő, sem felesége sohasem dolgozott. Annakidején két cselédet tartott, de amikor látta, hogy a kizsákmányolókra nem nagy jövő vár, úgy három évvel ezelőtt, elérkezettnek látta az időt arra, hogy megszabaduljon földjeitől, amelynek nagyrészét a faluban és a szomszédos községek gazdálkodói között nagy pénzért eladta. A drága pénzen eladott földek árán személyautót vásárolt magának, ahelyett, hogy a megmaradt 7 hektár

földjét művelte volna. A beszolgáltatási kötelezettségét sem teljesítette s amikor ezért felelősségre vonták elhatározta magát s tagnak jelentkezett a szövetkezetbe, ahol a könyvelői funkcióval bízták meg.

A csitári kis- és középparasztság nagyon jól ismeri Vámos „urat”, aki ezelőtt, mint e fentiekben említettük a falu lakosait is kizsákmányolta, többek között Balkó Józsefet, a helyi pártszervezet elnökét is, aki huzamosabb ideig cselédeskedett Vámos és felesége birtokán. Igen ám, de Vámos úr szépen tud beszélni és vannak olyanok, akik elhiszik, hogy ő valóban jól akar dolgozni, holott számos példa bizonyítja, hogy a szövetkezetbe furakodott kulák, minden téren ártalmára van a közös gazdálkodásnak.

A szövetkezet megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, valamint az EFSz-ek mintaszabályzattervezete nyiltan kimondja, hogy „A szövetkezet tagjai nem lehetnek kulákok és a kizsákmányoló osztály más tagjai”. Az ilyen elemek úton útfélen akadályozzák a közös gazdálkodás előrejutását, mert nem nyugszanak meg sorsukban. A jövőben a helyi pártszervezetnek a szövetkezet tagjaival karöltve meg kell tisztitaniok szövetkezetüket az osztályellenségtől, mert csakis ezáltal nyerhetik meg a falu többi kis- és középparasztját a nagyüzemi gazdálkodásra.

Szombath

A törnöd EFSz-ben megvitatták a szövetkezetek mintaszabályzat tervezetét

A vágsellyei járás szövetkezeteinek tagsága nagy örömmel fogadta az országos szövetkezeti konferenciáról szóló javaslatot, amelyben egyebek között a mintaszabályzat tervezetét fogadják el szövetkezeteink tagjai. A mintaszabályzat tervezete még hatékonyabb hozzájárulást jelent íalvainkon a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításában. Éppen ezért szövetkezeteink tagjai élénk figyelmet szentelnek a szabályzattervezet áttanulmányozásának és észrevételeiket vagy javaslataikat a taggyűléseken szívesen nyilvánosságra hozzák.

A tornóci EFSz-ben ugyancsak megvitatták a mintaszabályzat tervezet pontjait és széleskörben foglalkoztak a szövetkezeti vagyon kérdésével is. A mintaszabályzat tervezet érvényrejutásával pontosan tudni fogják, kire hárul a felelősség a közös gazdálkodásért, sót a mezőgazdasági felszerelések karbantartásáért is. Egyebek között megállapítást nyert, hogy a mintaszabályzat tervezetben nincsen szó az agronómus munkájáról. Ezenkívül rámutattak azokra az alapvető hibákra, amelyeket az eltelt esztendő alatt elkövettek és amelyeket ebben az évben ki kell küszöbölniük. Molnár József, az első munkacsoport vezetője például megemlítette, hogy a mintaszabályzat tervezet megvitatása nagy változást hoz majd a szövetkezetükbe és a tagok között is megszilárdul a munkafegyelem, ami a sikeres gazdálkodásnak egyik fő feltétele. Ebből kifolyólag még hozzátette, hogy a munkaerkölcs leromlása a túlméretezett háztáji gazdálkodás következtében harapódzott el a szövetkezet tagjai között, s javasolta a tagok földterülete ne haladja meg a félhekjíárt, mert ez nem is helyes és egyenesen szabályellenes.

A tocsnicai EFSz első lett szlovákiai méretben a szocialista munkaversenyben

A munkaverseny országos kiértékelésénél Szlovákiában a losonci járásban lévő tocsnicai (tósári) EFSz nyerte el az első helyet. A szövetkezet tagjai az elsőséget elsősorban is azzal érdemelték meg, hogy a szocialista munkaverseny fontosságát helyesen értelmezték s ezáltal hozzájárulnak hazánkban a szocializmus kiépítéséhez.

A tocsnicai szövetkezet tagjai az őszi munkálatok megindulásakor két mezei munkacsoport megszervezésével kezdték el a vetés és a begyűjtés munkálatait. A két munkacsoport 56 tagját négy csoportra osztották fel, hogy így könnyebben elvégezhessék feladataikat.' A vetést az agrotechnikai határidők betartásával végezték és nem feledkeztek meg a szükséges műtrágyák alkalmazásáról sem, sőt az istállótrágyát is kihordták a földekre, amelyet nyomban beszántottak. Jó munkaszervezéssel öt nappal a tervezett idő előtt végezték el az őszi munkálatokat és hat hektárnyi kihasználatlan területet vettek művelés alá.

A szövetkezet minden termelési ágában folyik a munkaverseny a magasabb terméseredmények eléréséért. A szövetkezet tagjai ennek köszönhetik, hogy úgy a beszolgáltatási kötelezettségeiket, mint tervüket teljesítették. Nagy segítségükre volt a szovjet tapasztalatok alkalmazása is, amely szintén nagyban fokozta munkájuk eredményeit. Például a sertéstenyésztésben meghonosítoták a Ljusková módszer alkalmazását, amelynek segítségével magas elléshozamot érnek el tenyészkocáiktól, átlag 13—14 malacot egy fészekből. Amint láthatjuk, a szövetkezet az évi munka és pénzügyi terv szerint gazdálkodik s így vált lehetővé, hogy termelési tervüket mindenben 1000/0-ra teljesítették.

Mezőlaborc

járáshoz tartozó Bresztovce községben az

1952-es év márciusában alakult meg az EFSz. Azóta már két sertéshizlaldát és egy tehénistállót hoztak tető alá. Az állatállomány összpontosításával is igen előrelendültek, ezáltal megteremtették állatállományuk hasznossága fokozásának előfeltételeit.

* .tó.

A szövetségi vasútvonal

és a béke-vasút építői a közelmúltban gyűlésre jöttek össze, ahol megtárgyalták az építkezések meggyorsításának módozatait. A két vasútvonal építőinek igyekezete újabb értékes kötelezettségvállalásokban csúcsosodott ki. A ruzsini viaduktot július elsejéig befejezik. Ez 30 nap megtakarítást jelent, pénzértékben kifejezve pedig 250.000 koronát tesz ki. A kosztolányi szakaszon dolgozók vállalása 15 munkanap megtakarítás, összesen 170.000 korona értékben.

lllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHlllllllllllllllllllllllinillltlIlllllllllllllllllllilliillllllllllllllill

A bacsfai EFSz-t is meg kell tisztítani

a kulákoktől

A somorjai járásban az őszi munkák sikeres és mielőbbi befejezéséért folyó munkaversenyben a bacsíai Egységes Földműves Szövetkezet került az első helyre. Miért sikerült elsőnek befejezniük az őszi munkálatokat? — Elsősorban azért, mert páros versenyben álltak a keszőcési szövetkezettel, mely mozgósította a tagokat a munkák gyorsabb és jobb elvégzésére. A legnagyobb lendületet azonban a Gottwald elvtárs születésnapi évfordulójára, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja XlX-ik kongresszusa tiszteletére tett munkafelajánlásaik százszázalékos teljesítése adta meg, miszerint vállalták, hogy a kitűzött idő előtt, vagyis öt nappal hamarább befejezik az őszi munkálatokat.

A keszőcési EFSz-el folytatott páros-verseny, habár határozottan eredményes volt, hibától mégsem volt mentes, mert mégnagyobb eredményeket elérhettek volna, ha a csoporton belül is kifejlődik az egyéni munkaverseny, mely a csoport-munkaverseny tulajdonképpeni alapja.

Múlt évi gazdálkodásuk tapasztalatait az 1953 évre szóló pénzügyi és gazdasági terv elkészítésénél jól felhasználják; sokkal körültekintőbbek lesznek a munkaegységek betervezésénél is, nem úgy mint tavaly, hogy egyes munkafolyamatokra gyakorlati tapasztalat híjján s mondjuk meg őszintén — bizonyos felületesség is közrejátszott — nem terveztek be munkaegységet. Az állatok felvásárlására fordítandó pénzösszeg betervezése is kimaradt. Ezekből a hibákbál sokat tanultak s a mostani terv elkészítésénél sokkal gondosabban járnak el.

Az EFSz vezetőségét átszervezték, illetve változásokat eszközöltek; rájöttek arra, hogy 300 hektáros szövetkezetben küiön agronómus beállítása a jelenlegi helyzetben még nem fizetődik ki, ígyhát ezen feladatok elvégzését a szövetkezet elnöke, a raktári teendőket pedig a zootechnikus fogja végezni.

A szövetkezet beadási kötelezettségét dolgozó népünk államával szemben 100 százalékra teljesítette. A tervezettnél többet adott be: tejből

8000 literrel, mely 30 százalék többletnek felel meg, marhahúsból 200 százalék, tojásból 109 százalék, s búzából 105 százalékra tett eleget. — Zabból 4.20 mázsával termeltek többet hektáronként, s a napraforgó is jóval nagyobb termést adott az előírt mennyiségnél. Mindezt az idejében végzett vetéssel, gondos növényápolással, a talajnedvesség jó megőrzésével érték el.

Az állattenyésztés terén is jó eredményeket értek el, különösen a tehenészetben, ahol a fejési átlag 8—10 liter. Nem egy olyan tehenük van, amely naponta 15 literen is felül ad.

A tejátlag további emelését Malinyinova szovjet fejőnő módszerének bevezetésével, (a tőgymasszázs és a napi háromszori fejés), fogják fokozni.

A növénytermelési és az állattenyésztési munkacsoportba a tagokat nem önkényesen osztotta be a vezetőség, hanem a tagok saját maguk választották meg munkakörüket, mely egészséges munkaerkölcs kialakulásának alapját vetette meg. így a tagok otthon érzik magukat saját munkaterületükön, illetve helyükön.

Azonban többet kellene foglalkoznia a vezetőségnek a tagok és saját maguk iskolázásának ügyével: ne támaszkodjanak e téren teljesen a járás mezőgazdasági osztályára, mely képtelen az egész járás szövetkezeteiben a tagság rendelkezésére szakelőadókat biztosítani. Községenként négy előadás téli időre a járás részéről biztosítva van, de csupán ennyi nem elegendő, fontos, hogy a szövetkezet tagjai saját maguk is kezdeményezőleg lépjenek fel e téren. Kérjek meg az olyan embereket, akik nem kimondottan szakelőadók, de értenek jól a mezőgazdasághoz, s már gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a szocialista gazdálkodás terén, hogy időnként tartsanak egy félórás, vagy egy órás előadást. Ha értékes vita fejlődik ki az előadás után, abból is sokat lehet tanulni. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó párt- és kormányhatározatokat gondosan áttanulmányozzák, még előadó sem kell, csak egy jó olvasó és egy vitavezetö, — de a bacsfai szövetkezet vezetősége erre nem gondolt. Sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniök a jövőben a párt- és kormányhatározatok megvitatására. Ezen határozatok ismerete elengedhetetlenül szükséges, mely időról-időre megszabja mezőgazdasági feladatainkat az ötéves terv keretében, de utat mutat a hibák helyes és gyors kiküszöbölésére s a munka szocialista módon való megszervezésére is. A párt- és kormányhatározatok ismeretének hiányára vall például a „jó kulák’.’ elmélet is, mely beférkőzött egyes vezetők gondolatvilágába. Ezt a káros elméletet gyökerestől ki kell irtani, mivel ez elaltatja az osztályéberséget s később a szövetkezet tagsága látja a kárát.

A párt- és kormányhatározat világosan kimondja, hogy a kulákokat ki kell zárni az EFSzbdl és ez a bacsfai EFSz-re is vonatkozik. Mit keres tehát a szövetkezetben özvegy Galambosné, 34 hektáros kulákasszony és a többi 22.19 és 17 hektáros kulákok? — A szövetkezet rendes, becsületes tagjai zárják ki soraikból az oda befurakodott osztályellenséget, a falu volt kizsákmányolóit, a Galambosnékat és társait, akik előbb-utóbb a tönk szélére s pusztulásba sodornák virágzásr^k indult szövetkezetüket.

Kováé* István

I