Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-21 / 38. szám

1952. szeptember 21. 5 A bajcsi állami birtok dolgozóinak értékes * kötelezettségvállalásai a SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulóiának tiszteletére ,£* «fSz-etnkben és állami birtokaink gazdaságaiban már nagy len. duletet vettek. A sikerekben gazdag nyár után az ősz újabb sikeréket ígér, a nyári mun­kakedvet uj munkakedv váltotta fel az új feladatok elvégzésének lelkesedése. Mind. ezekre nagy hatossal van a SZK(b)P XIX. kongresszusának összehívása és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulójának közeledése. Dolgozóink százezrei úgy a gyárakban, bányákban, mezőkön és egyebütt, értékes kötelezettségvállalásaikkal emelik a munka termelekenységet, a minőség megjavítását, hogy a Nagy Szovjet Unió nagyszerű nepenek peldamutatasa nyomán nagy lépéssel vigyék előre a szocializmus építését ha­zánkban es így a világbeke megszilárdításának ügyét is. A gondos előkészületek, melyek EFSz-eink­­ben és állami birtokainkon megelőzték az őszi munkálatok megkezdését, döntő mérték­ben járultak hozzá ahhoz, hogy úgy állami birtokaink gazdaságaiban, mint szövetkeze­teinkben, már a kezdettől fogva nagy lendü­lettel folynak az őszi munkálatok, amint aho­gyan azt a kormányhatározat kijelölte szá­munkra. Az elmúlt héten beszámoltunk arról, mi­lyen sikereket értek el a nyár folyamán a csallóközaranyosi állami gazdaságok dolgozói és hogyan szervezték meg az őszi munkála­tokat. Most a bajcsi állami birtok gazdasá­gairól emlékezünk meg, annál is inkább, mert a csallóközaranyosi állami birtok gazdaságai egész éven át versenyben állanak a bajcsi állami gazdaságokkal. Ámde mindjárt elöl­járóban megmondjuk, hogy a két állami oir­­tok közötti szocialista munkaverseny nem­csak papíron van meg, hanem állásáról ál­landóan tájékoztatva vannak az összes dol­gozók és bizony nem csoda, hogy heteken ke­resztül fej-fej mellett haladtak a gazdaságok, míg a végén Bajcsnak sikerült megnyernie a nyári elsőséget. Ami pedig nem könnyű fel­adat, mert a másik fél is kiváló munkát végzett. A nagyszerű együttműködésnek le­het köszönni, hogy a nyári győzelmet a baj­csi gazdaságok- szerezték meg. így például, amikor a Haraszti gazdaság — legnagyobb területe lévén — betakarítása kissé lema­radt, a többi gazdaságok a cséplésnél, cséplő­gépekkel és megfelelő számú fogattal s mun­kaerővel siettek a Harasztiak segítségére. Ott voltak az Anyala-iak, Balázsfa-iak, Bokros- Jak, Hlinik-iek s az Ellető puszta-i gazda­ság dolgozói 1—1 cséplőgéppel és így a ha­­rsnz'.iak 3 cséplőgépgarnitúrájóval együtt 9 gép dolgozott az utolsó napokban. A dolgozók között jelen volt Borsányi elvtárs, az UB el­nöke és Zsoldos elvtárs diszpécser, akik szin­tén belekapcsolódtak a cséplési munkálatok­ba Ennek a kitűnő együttműködésnek kö­szönhető, hogy a bajcsi gazdaságok négy nap. pai az aranyosiak előtt befejezték a cséplést, a tervvel szemben pedig 13 nappal hamarább véeeztek. .->• zései révén egyre világosabban kidomboro­dik a füves vetésforgó nagy jelentősége, amely' által egy néhány év alatt válnak gyengébb vagy akár terméketlen területek dúsan termő földdé. Az állami birtokok gaz­daságosabbá tételéről szóló Párt és kormány­­határozat, valamint a többi, az állami birto­kokat is érintő Párt és kormányhatározat előírja, hogy az állami birtokok gazdaságai fokozatosan térjenek át a füves vetésforgóra, így a bajcsi állami birtok három gazdasága: az Anyalai-, a Vlkanovoi és a Haraszti gaz­daság az ősz folyamán részben bevezeti a füves vetésforgót, mégpedig csaknem 300 ha területen. Erre a területre egyrészt herefélék kerülnek, míg másrészt őszi és tavaszi ke­verékfélék. Külön beszámolót kellene írnunk arról, hogy milyen jótékony hatást gyakorol­nak a pillangóvírágú növények a morzsalé­­kos talajképződés előmozdítására. Most azon­ban csupán arra szorítkozunk, hogy a bajcsi állami gazdaságokban a szovjet szovtiozok példáját követve, nagyfontosságú termelési folyamat vette kezdetét. Még jobban kiterjesztik a szovjet tapasztalatok alkalmazását Ha jól megfigyeltük a bajcsi gazdaságok sikereinek menetét, akkor nyilvánvalóvá vá­lik, hogy ezek a jó munkamegszervezésnek, a dolgozók példás munkafegyelmének és fő­képpen a szovjet tapasztalatok'egyre nagyobb méretű alkalmazásának tudhatok be. Ezért a bajcsi gazdaságok dolgozói még jobban ki akarják fejleszteni sikereiket. Mindezt azon, ban úgy érhetik el, ha még jobban kiterjesz­tik a szovjet tapasztalatok alkalmazását, az agrotechnikai elvek maradéktalan teljesítését. Legutóbbi összüzemi gyűlésükön értékes kö­telezettségvállalásokat fogadtak el az SZK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Forradalom 35-ik évfordulójának tiszteletére, hogy ezzel is kifejezzék Lenin és Sztálin di­cső pártjával szembeni ragaszkodásukat, amely új lehetőséget tárt fel a világ összes dolgozói számára. A bajcsi gazdaságok dolgozói egyebek kö­zött kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tervezett 50% helyett 90<>/o-ra, az összes ga­­bonaneműeket keresztsoros vagy keskeny­­soros vetéssel vetik be E keskenysoros ve­tésre már három gépet építettek át. A terve­zett 550 ha helyett pedig 680 hektárnyi terü­leten alkalmaznak szemcsés műtrágyát, amit az tett lehetővé, hogy a szemcsés műtrágya készítésének tervét 120%-ra teljesítették. A landori gazdaság példája meggyőzően bizonyítja, hogy a szovjet módszerek alkal­mazásával az állattenyésztésben is nagy si­kereket érhetünk el. Itt ugyanis a három­szori etetés, fejés és a tőgymasszázs beve­zetése után rohamosan emelkedett az állat­­állomány hasznossága, főképpen pedig a tej­hozam. Alig egy pár hónalp alatt a tejhozam napi 7.3 literről, napi 14—15 literre szökött fel tehenenként. A tehénállomány dolgozói az összes gazdaságokban most már áttérnek a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalma­zására, hogy a landoriakhoz hasonló ered­ményeket érhessenek el. Erről különösen­­örömmel számolunk be, mert tavasszal, ami­kor szintén sikeres indulásról számoltunk be a bajcsi gazdaságokban, még meg kellett ál­lapítanunk; hogy Malininova módszere még alig indult el hódító útjára. A tények, amint látjuk, meggyőzték az összes gondozókat ar­ról, hogy e módszerrel több tejet lehet el­érni s így nagyobb keresetet is. Ugyancsak a sertésgondozók is kiszélesí­tik a szovjet módszerek alkalmazását s hogy 'meggátolják a kis-malacok agyontaposását stb., külön kosarakban fogják nevelni, ugyan­csak a malacoknál előforduló bélhurut elke­rülése végett pörkölt árpával fogják etetni őket, míg megerősödnek. Röviden csak annyit a bajcsi gazdaságok dolgozóinák munkájáról. Tovább hadd be­széljenek a jó eredmények, melyeket az ősz folyamán kívánnak elérni. Miklya János. A téli keverékek vetésének tervét szeptember 30-ig teljesíteni kell A munkaverseny eredménye Ez csak egy példa volt a sok közül. De vessünk még egy pillantást arra, hogyan he­lyezkedtek el az állami birtok gazdaságai, munkacsoportjai és egyes dolgozói a verseny­ben. Az anyalai gazdaság lett az első, még­pedig a következőképpen: az aratást 7 nap alatt, a cséplést 4 nap alatt, a tarlóhántást 2 nap alatt végezték el, mig a második he­lyen levő Gyulai-udvar dolgozói az aratást 8 nap alatt, a cséplést 5 nap alatt, a tarló­hántást két nap alatt végezték el. A 3-ik helyen levő Bokrosi gazdaság dolgozói az aratással 4 nap alatt, a csépléssel 5 nap alatt és a tar­lóhántással pedig 4 nap alatt végeztek. Amint látjuk, nem volt nagy különbség közöttük, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik gazdaság valamivel nagyobb szántó­­területtel rendelkezik mint a másik. A mun­kacsoportok között az anyalai Nagy-csoport nyerte el az elsőséget, a másik helyen a Ko­vács-csoport, míg a harmadik helyen a Re­­hák-csoport végzett. A legjobb kombájnvezető Ciling István volt, aki Simovics elvtárssal együtt naponta 12—14 hektárnyi gabonát ta­karított be. — A legjobb traktoros, Király Gáspár 178%-ra teljesítette átlagosan nor­máját. Zsidek elvtárs 138%-ra, 'Lichy 160%­­ra, Marikovec elvtárs pedig 130%-ra. így so­rolhatnánk fel a többi ■ dolgozók neveit is. akik jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a Párt- és kormányhatározat értelmé­ben veszteség nélkül takaríthassák be a gaz­dag termést. A gazdaságok legjobb dolgozói, akik a szocialista munkaversenyben helye­zést értek el, a magasabb kereseten kívül még külön jutalmazásban részesültek, mert szeptember 13-án 45 dolgozó, 4 napos díj­mentes kiránduláson vett részt, amikor Szlo­vákia legszebb tájait járták be. Ha már megismerkedtünk a bajcsi gazda­ságokban uralkodó munkaszellemmel, fordít­suk figyelmünket az őszi munkálatokra. Min­den gazdaságban gondosan elkészített terv szerint megy a munka. A tervet magukévá tették az összes dolgozók és jól ismerik fel­adataikat. Felsorolhatnánk, mit, meddig fog­nak végezni, de ez már bizonyára ismeretes más gazdaságokból. Inkább azt kell kiemel­nünk, hogy minden munkát agregátok se­gítségével végzik, melyekkel napi 20 hek­tárnyi területet is bevetnek e^y-egy agregát­­tal. Minden részben betartják az agrotechni­kai határidőket, s teljes mértékben alkalmaz­zák az agrotechnikai intézkedéseket. Így pél­dául a keresztsoros vetést, a szemcsés mű­trágya vetését s a mélyszántást csupán elo­­hántós ekével végzik, stb. Három gazdaságban bevezetik a füves vetésforgót A szovjet tudomány utat mutat mezőgazda­ságunknak, hogyan javítsuk meg a talaj ter­mőképességet Viljams szovjet tudós felfede­Az ezidei szárazság részben káros befolyással volt a 'takarmányalap ki­építésében, aminek következtében még a tarlókeverékek vetése sem lett 100*/»-ra teljesítve. Azért, hogy be­biztosíthassuk állatállományunk szá­mára a koratavaszi zöldtakarmányt, szükséges, .hogy már most gondos­kodjunk a takarmányfélék vetéséről. Tavasszal őszi takarmánykeverékből nyerhetünk legkorábban kitűnő zöld­takarmányt, Az őszi takarmánykeve­rékek terve azonban szeptember 15-ig nem lett megnyugtatóan teljesítve az összes kerületekben, valamint az ál­lami birtokokon és az EFSz-ekben, annak ellenére, hogy az őszi takar­mányfélékre vonatkozó kormányren­delet előírja, hogy szeptember 30-ig teljesíteni kell az őszj takarmányke­verékek vetésének tervét. Az őszi takarmánykeverékek veté-Az új tagok bekapcsolódásával megerősödve, teljes ütemben folynak az Őszi vetési munkálatok a várkonyi EFSz-ben A szövetkezetek megerősítése és a tagság kiszélesítésében nagyon szép eredményeket értek el a dunaszerdahelyi járásban is. Az aratás után az újonnan belépő tagok száma már 2.373-ra emelkedett és így a földterület 98.4 százalékán nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik. A tagság kiszélesedésével szükségszerű­vé vált a földek technikai újrarendezése, ezért a múlt héten csaknem minden község­ben technikai mérnökök dolgoztak, hogy még az őszi munkálatok megkezdése előtt, most már az új tagok földjeit is bekapcsolva a nagyüzemi gazdálkodásba, felosszák a határt a füves vetésforgó alapján. sVárkony községben, ahol a III., típusú szö­vetkezetnek eddig csak 68 tagja volt, az ara­tás után 260 kis- és középparasztot nyertek meg a szövetkezeti gazdálkodásnak. Az őszi munkálatok megkezdéséig teljesen felszámol­ták a magángazdálkodást, hogy a barázdák helyén a jövő aratásig már több gabona te­remjen. Habár a szövetkezet jó példával járt elő a termelésben, mert a gabonatermésük jóval felülmúlta a magángazdálkodókét, an­nak ellenére, hogy a 68 szövetkezeti tag 908 ha földet rwűvelt, mig 260 magángazdálkodó családtagjaival együtt mindössze 800 ha-on dolgozott. Ezek szerint tehát világosan lát­hatjuk, hogy a szövetkezeti tagoknál meny­nyivel főbb terület megművelése esett egy személyre a magángazdálkodókkal szemben. Az új tagok bekapcsolódásával ez az elto­lódás kiegyenlítődött és minden feltétel meg­van arra, hogy a szövetkezet a jövőben még nagyobb sikereket tudjon felmutatni. Amikor meglátogattuk a szövetkezetei, az egyik csoport éppen műtrágyát vetett. A cso­portban új tagok is dolgoztak, köztük ifj. Bognár István, volt 8 ha-os középparaszt és Kántor József 4 ha^os kisgazda. Már beszé­dükből kiéreztük, hogy ki az új és ki a régi tag. Ifj. Bognár Józsefnek még riem eléggé világos, hogy a szövetkezet miért fizet csupán 50»/o előleget a munkaegységek után. Bog­nár elvtársat még jobban fel kellene világo­sítani a szövetkezet szervezési Szabályzatai­ról. A szövetkezetben kitermelt javak összes értéke a tagság kezében marad. Ezért a mun­kaegységek után a tagok előleget és nem fi­zetést kapnak s a jutalmazás további részét az évvégi elszámolásnál kapják meg. Ha visszagondolunk a múltra, akkor bizony eszünkbe jut, hogy a kapitalista időben a dolgozó paraszt semmilyen előleget nem ka­pott a termésre, sőt még eladni sem tudta. Abban az időben, ha sok volt a termés, sen­kinek sem kellett, ha pedig kevés volt, a dolgozó para&t még jól sem lakhatott. Most pedig a becsülettel végzett munkája után minden szövetkezeti tag megkapja a meg­érdemelt jutalmat, a jó munka meg gazdag termést jelent, amit bizonyítanak a szövet­kezet ezévi eredményei is. Minden tagnak arra kell törekednie tehát, hogy minél na­gyobb legyen a szövetkezeti jövedelem és így nagyobb ösiron jut eoy munkaegységre. A jövedelmet fokozná az állattenyésztés összpontosítása Az EFSz-ek megerősítéséről és továbbfej­lesztéséről szóló Párt- és kormányhatározat szerint az új szövetkezeti tagoknak a tagosí­tással egyidőben végre kell hajtani az álla­tok összpontosítását is. Nem találjuk helyes­nek, hogy-az új tagok még mindig nem össz­pontosították állatállományukat, hiszen az állattenyésztés fokozását csakis így érhetik sénél minden lehetőségünk megvan arra, hogy a tervet teljesítsük, sőt túlteljesítsük. Szükséges azonban, hogy a Nemzeti Bizottságok dolgozói, akiknek gondjaira van bízva a takar­mányalap biztosítása, hathatós segít­ségére legyenek EFSz-einknek, pl. hogy mikor vessék a keverékeket stb. A keverékek tavasszal igen értékes takarmányul szolgálnak. Nem helyes, hogy a Nemzeti Bizottságok egyes dolgozói csak félszemmel néznek a takarmányalap biztosításának ügyére és e kérdést mellőzve, más munkák elvégzését helyezik előtérbe. Tudo­másul kell venniök, hogy a takar­mányalap biztosítása épolyan feladat, mint az összes munkálatok elvégzése általában, mivel ez állattenyészté­sünk alaniát képezi. el, amely biztosítaná a szövetkezet nagyobb jövedelmét. Az állatok külön gondozása terhet jelent az új tagok számára, s gátolja őket abban, hogy teljesen bekapcsolódjanak a közös mun­kába. Nagyon helyesen jegyezte meg Nagy István, — aki szintén új tag, — hogy a kö­zös munka még sokkal jobban menne, ha az állatok összpontosítva lennének. Az sem helyes, hogy egy csoportban 20 eke szánt, mert ha valakinek elromlik az ekéje, akkor egyszerre megáll az összes iga, — mondja Nagy elvtárs. Megállapítása valóban helyes, mert addig a közös munka nem mehet, amíg a munkacsoportok nincsenek rendesen meg­alakítva. A jövő évi bő termés biztosításának érde­kében a legfontosabb, hogy az ősziek vetését idejében elvégezzék. Meg kell állapítanunk, hogy a szövetkezet az őszi munkálatokkal elég jól halad, mert a vezetőség mindent el­követ -a vetés idejében való befejezése ér­dekében. Kukucs István, az új tagokból meg­választott csoportvezető nagyszerűen ért a munkaszervezéshez. A másnapra tervezett munkát úgy szervezik meg, hogy - z új ta­gok is tudják mi a feladatuk. Személyesen felkeres minden tagot és közli vele a más­napi teendőket. Ennek tudható be, hogy a szövetkezet már túl van az őszi árpa, repce és a rozs veté­sén is, sőt mór búza alá is elkészítettek 100 ha földet. , A további sikerek érdekében tehát fontos, hogy az állatállomány összpontosítását minél előbb végrehajtsák, mert ezzel jelentősen megjavul a közös munka és egyben maga­sabb jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. Nem szabad arra várniok, hogy majd ha »z új istálló elkészül, hanem a legsürgősebben adaptálni kell az arra megfelelő nagyobb is­tállókat. A felmerült nehézségek leküzdésé­ben ajánlatos lenne, ha a járási szervek egy kicsit több gondot fordítanának a várkonyi új EFSz tanok állatállományának biztosítá­sára. Lavrik M. A galántai traktor-állomás dolgozói értékes kötelezettségvállalásokat fogadtak el a SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Októbéri Szocialista Forradalom 35-ik évfordulója tiszteletére A hatalmas táblákon tökéletesen ki lehet használni a gépi segítséget. A hernyótalpas traktor a szántással egyidőben elvégzi a tár. csázást is.

Next

/
Thumbnails
Contents