Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-21 / 38. szám

6 1952. szeptember 21. A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodók és a közösen dolgozó családtagok'nemzeti biztosításának rendezése A kormány legutóbbi ülésén foglalkozott a szövétkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézműiparosok és iparosok nemzetbiztosításának fontos kérdésével. Az eddigi tapasztalatok értékelésének (alapján a kormány ez év szeptember 9-én rendeletet adott ki, amely a nemzetbiztosításnak a már érvényben lévő előírásai mellett törvényesíti ezen polgárok szociális biztosítását a munka- és építési érdemek szerint valamint a közös szövetkezeti termelés fejlesztésének támogatására a mezőgazdaságban. Az új rendezésről a sajtóértekezleten Ev zsen Erban, a nemzetbiztosítás állami hiva tálának elnöke, tartott beszédet, aki többe! között a következőket mondotta: „Egész generációkon át harcolt a munkás­­osztály a kizsákmányolok éllen azért, hog: minden embernek rr^g legyen a munkára é: az élethez való joga akkor is, ha már dolgoz­ni nem tud. A Csehszlovákiai Kommunist! Párt keletkezésétől fogva szervezte' és vezetti a néptömegeket a kizsákmányoló rendszej megdöntéséért folytatott harcban és egyide­jűleg a dolgozók legfontosabb szociális köve­telményeinek azonnali megteremtéséért, még­pedig a kapitalisták és a birtokosok munka, nélküli nyereségeinek rovására. Nemcsak s munkásosztály, de a többi dolgozók érdekei' is szem előtt tartotta. Programmjába és poli. tikai akcióiba felvette a dolgozó földművesek és iparosok s2ociális követelményeit is. A burzsoa kormány idejében sem a föld. művesek, sem az iparosok nem részesültek rokkantság vagy öregség esetében gondosko­dásban. A kormánykoalíció 1925-ben ugyan elfogadta az önállóan kereső személyek biz­tosításáról szóló törvényt, de azt a törvényi sohasem alkalmazták a gyakorlatban. Esze­rint a biztosított egyénnek naponta 1.37 ko­ronát kellett volna kapnia, vagy pedig ha házastársakról volt szó, fejenként 85 fillért. Hivatalosan azt állították, hogy az államnak nincs pénze, de ugyanakkor az agrárpárt köz­ponti lapjának beismerése szerint pár év le­folyása alatt csak adókban elengedtek a vál­lalkozóknak 13 milliárd koronát. Mit jelent a győzelmes Február a dolgozók szociális biztosításában? A Szovjetunió győzelme után a munkás­­osztály a Gottwald elvtárs vezetése alatt álló CsKP-tal az élén megszilárdította a kis- és középföldművesekkel való szövetséget és el­űzte a kizsákmányolókat. A gazdagság min­den forrása, az üzemek, a föld és a bányák a nép kezébe szálltak át. Az 1948-as győzel­mes február után két nagy kedvezményt ik­tattak törvénybe a földművesek és a többi magángazdálkodók számára — a szociális biz­tosítást és általános biztosítást öregség és rokkantság esetére. Szociális biztosításban ..az elmúlt^négy év alatt 431 ezer személy ré­szesült, akiknek nagyobb része önálló kereső volt. A kapitalista köztársaságtól átvettünk Kifizetésre 16.000 önkéntes öregségi segélyt. Szociális juttatásokra a népi demokratikus köztársaságban négy év alatt 10 milliárd ko­ronát fizettünk ’ ki. Az említett számok mutatják a szociális gondoskodás terjedelmét a nép kormányának idejében és egyidejűleg képet adnak arról, hogy milyen rettenetes szociális örökséget hagyott maga után a kapitalizmus. A nemzetbiztosításba a februári győzelem után több, mint egy és negyedmillió földmű­ves, iparos, és kézműiparos, valamint több mint félmillió közösen dolgozó családtag lé­pett be. Annak ellenére, hogy a náluk .nég nem telt le a négyéves idő, amely" a nemzet­biztosításból való járadékok jogosultságára van megállapítva, szociális és sérülési jára­dékokra több mint 6 milliárd koronát fizettek ki a magángazdálkodóknak. Jogok kötelességek nélkül? Ha a másik oldalon nézzük azt, hogy ezek a biztosított egyének hogyan teljesítették kö­telességeiket, megállapítjuk, hogy a nemzet­biztosítás fezen új résztvevőinek egy része nem fizeti rendesen a biztosítási díjat. A kapitalizmusban, ezt pénzhiánnyal magya­rázták volna, mert hisz akkor nem volt pénz még a legszükségesebb életszükségletekre sem. Ma azonban más a helyzet. A kommu­nista pórt és kormány politikája pár év alatt bebizonyította, hogy falvainkban már nem is­merik a végrehajtót, hogy eltűnt a kis- és középföldművesek súlyos eladósodása. Élet­viszonyaik lényegesen megjavultak a tan­gazdaság és azon politika általános fejlődé­sével, amelyet a kis- és középföldművesek érdekében folytatunk, úgyhogy elég eszközük van ahhoz, hogy a biztosítási díjat rendesen megfizessék. Az önállóan gazdálkodó szemé­lyek hátramaradása a biztosítási díjak fize­tésében tehát csak számítás, vagy pedig sa­ját érdekeik nem ismerésének következmé­ny e lehet. , , A biztosítási díj nemfizeteseben a főré­szük a kulákoknak van. Számukra meg az olyan fontos szociális vívmány is, mint ami­lyen a nemzetbiztosítás, olyan alkalom, ahol megpróbálnak mások munkája eredményéből meríteni, semmit nem adni, csak venni. Emellett mint másutt, úgy itt is arra töre­kednek, hogy aláássák a dolgozóknak a köz­társaság, annak szocialista fejlődése és vív­mányai iránti bizalmát. Ök voltak azok is, a ifik aljas hazugságokat iparkodtak terjesz­teni hogy a szociális járadékokat megsemmi­sítik és hogy a földművesek nemzetbiztosi­­tását is megszüntetik. Minden dolgozó közös érdeke, hogy a nem­zetbiztosítás azokat szolgálja, akik feladatj/k teljesítésével azt kiérdemelték és akiknek ar­ra tényleg szükségük van. Ez év október 1-től megkezdik a szövetke­zeti tagoknak, az önállóan gazdálkodóknak, a földműveseknek és az iparosoknak az alap­járadékok fajtáit kifizetni. Már ebben az évben is tekintettel arra, hogy az önállóan gazdálkodó személyek biztosítási díjat eddig csak háromnegyedből fizettek, rá kellene fi­zetni járadékaikra kb. 400 millió koronát, amely összeg a dolgok jelenlegi állása szerint a következő években gyorsan fokozódna. A nemzetbiztosítás már most évente 31 milliárd koronát fizet ki, mintegy 1,500.000 polgár járadékára, akiknek száma október 1-e után még jobban megnövekszik a földművesek és iparosok soraiból. Akiknek érdemeik vannak, azoké az előnyök Ezek elégséges tények ahhoz, hogy minden gazda elgondolkozzék felettük. Nem enged­jük meg, hogy bárki jogtalanul élősködjön a nemzetbiztosítás előnyein és hogy így mások munkájából tartsa fenn magát. Ha valaki jogosult az előnyökre, jogosul­tak mindenekelőtt azok, akiknek munka- és építő érdemeik vannak. A termelés életünk alapja és annak fejlődésétől függ életfelté­teleink fejlődése is. A mezőgazdasági terme­lés szocialista- szövetkezeti fejlődésének élet­bevágó jelentősége van a szocializmus meg­valósításában. Népidemokratikus államunk a szövetkezeti tagoknak továbbra iá sokoldalú segítséget nyújt és érdemük szerint megju­talmazza őket munkájukért és építőtörekvé­seikért. Ezért a nemzetbiztosítás feladata dz is, hogy a közösen gazdálkodó szövetkezeti tagokat olyan előnyökben részesítse, amilye­neket a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló szocialista törekvésükkel megérdemelnek. A kormány határozata mindenekelőtt úgy emlékezik meg a szövetkezeti tagokról, ahogy ők gondolnak, a közösség érdekeire. Ezért ez már most fontos, amikor a jofefc és szocialista élet kiépítése elején állunk falvainkban. Nem előnyös és nem is igazságos meghagyni a nemzetbiztosításban azt az állapotot, melynek alapjait abban az időben fektették le, ami­kor mezőgazdaságunk még nem lépett a ha­ladó szövetkezeti termelés útjára. A népi­demokrácia nem hagyhatja és nem akarja meghagyni azt az állapotot, melyben pl. az osztályellenség, a kulák előnyösebb nemzet­biztosításban részesülne, mint a szövetkezeti tag, aki a munkásosztálynak a szövetségese és aki mezőgazdáink jobb életének építője. Ezeket az egyenlőtlenségeket eltávolítani munkásosztályunk és egész dolgozó népünk érdeke. Ez a kormánynak a szeptember 9-iki kormányhatározatban kifejezett álláspontja, amely mindenekelőtt a szövetkezeti tagok számára biztosít előnyös biztosítást. Megálla­pítja továbbá az önállóan kereső személyek járadékait is biztosításuk időtartama szerint és eltávolítja a kis- és középföld művesek ked­vezőtlen helyzetét a kuláksággal szemben. Az új rendelkezés lehetetlenné teszi egyidejűleg a kulák élősdiséget és a meggondolatlanságot a nemzetbiztosításban, amire egyébként rá­fizetne á munkásosztály és a dolgozók, mint a nemzet alaptermelő erői. A III é« IV. típusú EFSz tagjainak előnyös biztosítása 1952 október 1-től az összes közös gazdál­kodással rendelkező egységes földműves szö­vetkezetek tagjai kötelezően és kivétel nél­kül biztosítva vannak a nevezett kormány­­rendelet szerint. Ebből fi biztosításból a szö­vetkezeti tagok kapnak: 1. öregségi járulékot, 2. rokkantsági járadékot, 3. özvegységi járadékot (legkevesebb 600 koronát), 4. a hátramardt élettárs járadékát (legke­vesebb 600 koronát), 5. árvasági járadékot 16, esetleg 25 évig (legkevesebb 500 koronát), 6. nevelési járadékot 16, esetleg 25 évig, 7. járadékemelést (nevelési) tehetetlenség esetében, 8. járadékemelést a szövetkezetben végzett munka hosszúsága szerint, 9. az öregségi járadék emelését a jogosult­ságnak a megállapított időben való nem ér­vényesítése esetében, 10. szociális járadékot a biztosított család­tagjai számára, 11. a biztosítottak betegségi biztosításának járadékait, 12. baleset biztosítást (önkéntes), 13. ' temetési járulékot (önkéntes) munkabal­esetnél történt elhalálozásnál. Mfhden szövetkezeti tag maga állapíthatja meg a járadékok magasságát a következő skála szerint: Havi biztosítási Alap havijóradélt díjért: Kcs-ben: 70 800 130 1000 200 1250 S 270 1500 350 (ha legalább 10 éven át fizették) 1750 440 (ha legalább 10 éven át fizették) 20001 Az a szövetkezeti tag, aki nem állapítja meg szerződésileg a járadék magasságát, kö­telezően 800 koronára lesz biztosítva. A csa­ládtagok, amennyiben mint szövetkezeti ta­golj dogoznak, szintén kötelezően biztosítva vannak. Ebben az esetben teljes igényük van a szövetkezeti tagok biztosításának járadé­kaira. Az alap .öregségi és rokkantsági járadék a fent közölt skála szerint megnövekedik: a) nevelési járulékkal, amely egy ellátat­lan gyermek után 190 koronát, két gyerek utón 430-at tesz ki, s növekszik olymódon, hogy hét gyerek után eléri a 2.380 koronát és minden további gyerekre havonta 540 koro­nával'több. (Az özvegységi járadéknál a ne­velési járulék egy gyerek után 340 korona, két gyerek után 680 koronát tesz ki és úgy emelkedik, nogy hét gyerekre 2.380 koronát tesz ki és minden további gyerekre havonta 540 koronával több.), b) a járadék 50 százalékáig a biztosított személy tehetetlensége esetében, / c) 5 százalékig minden öt évi munka után a szövetkezetben, d) 15 százalék a szövetkezetben munkával eltöltött minden év után olyan szövetkezeti tag esetében, aki annak ellenére, hogy meg­tehette volna, nem gyakorolta jogát az öreg­ségi járadékra, e) a betegbiztosítás járadékaival, amelyeket díjtalanul elismernek minden egyes biztosí­tott szövetkezeti tagnak; mindenekelőtt or­vosi segítségről, orvosságról, kórházi ápolás­ról, a fogakról való gondoskodásról, az anya­sági járulékokról stb. van szó, f) baleseti járadékkal a rokkantsági jára­dékhoz, ha a rokkantság munkabaleset okozta. Az öregségi járadékok juttatását úgy ren­dezték el, hogy a biztosított azért ne ma­radjon ki a további kereseti tevékenységből, amely megfelel korának és egészségi állapo­tának s így kettős jövedelem válik lehetővé a biztosított számára. Ha a 65 éven felüli szövetkezeti tag még bír a szövetkezetben dolgozni, akkor is meg­kapja a teljes járadékot, tekintet nélkül a szövetkezetben végzett munkája után elért keresetére. Az egyénileg gazdálkodókkal ellentétben a szövetkezeti tagoknak a nemzetbiztosításban igényük van a rokkantsági járulékra részle­ges rokkantság esetében is. Ebben az eset­ben elismerik a biztosítási járadék 60 száza­lékának megfelelő rokkantsági járadékot, ha a szövetkezeti tag kedvezőtlen egészségi ál­lapota végett nem tudja ledolgozni a munka­egységek felét sem, amit mint szövetkezeti tag ledolgozott. A szövetkezeti tagok biztosításából folyó járadékok kifizetése nem zárja kr' a szocia­lista járadékok elismerését a szövetkezeti tag családtagjai számára az érvényben lévő előírások szerint. A szövetkezeti tagok a befizetett biztosí­tási díjakat igen rövid időn belül visszakap­ják. Ha pl. 4 évig biztosítva voltak 1000 Kés­re, akkor járadékokként a befizetett biztosí­tási díjakat 6 hónap alatt visszakapják; ha 10 évig voltak biztosítva 800 koronára, ak­kor a befizetett díjakat 9 hónap alatt vissza­kapják. Emellett természetesen figyelembe kellene venni a szövétkezeti tagok többi já­radékjogosultságát is, mint pld. a betegségi biztosítás járadékait, a nevelési, özvegységi, vagy árvajáradékokat. Temetési járulékot 5000 koronáig utalnak ki, mint önkéntes juttatást, amennyiben mun­kabaleset okozta a halált. A biztosításból folyó jogosultságok elisme­rése a biztosítási díj rendes fizetésétől függ, amit a szövetkezeti tagoktól beszed, illetve helyettük megfizet a szövetkezet. Hogy ilyen fontos személyi érdekben, mint a biztosítási járadékok, senki se legyen megkárosítva, a, kormányrendelet lehetővé teszi a biztosítási díjak utólagos megfizetését az 1952 október 1-e előtti időkre. »Az elmaradt biztosítási dí­jakat a szövetkezeti tagok 1953 január vé­géig fizethetik meg tekintet nélkül a díjak magasságára és anélkül, hogy hátrányba jutnának a január végéig érvényesít­hető igények tekintetében. A jövőben a szö­vetkezeti tagnak nem szabad elmaradni a biztosítási díjak fizetésével tovább mint 14 hónapig, ha élvezni akarja a jogokat a nemzet­biztosításban. Emellett a járadékok elisme­rése előtt köteles megfizetni a hátrálékos összeget. Ez év október 1-től az összes közös gazdálkodással rendelkező szövetkezetek tagjai a kormányrendeletben feltüntetett előnyös biztosításnak lesznek ré­szesei. Ezzel a nappal vezetik át ebbe a biz­tosításba^ azokat a szövetkezeti tagokat is, akik eddig azon földterület után fizették a biztosítási díjat, mellyel a szövetkezetbe való belépés előtt rendelkeztek. E tagok maguk állapítják meg a járadékok magasságát, ami­re "a továbbiakban biztosítva kívánnak lenni és azt a biztosítási díjat, amit azelőtt fizet­tek, átszámítják az egész biztosítási időre a szövetkezeti biztosítás díjszabása szerint. Ha az a szövetkezeti tag, aki a biztosítási díjat eddig a földterület után fizette, már október . 1-én járadékért folyamodik, elismer­nek számára 800—1.500 koronáig terjedő ösz­­szeget, figyelembevéve az eddig fizetett biz­tosítási díjak magasságát. Minden egyénileg gazdálkodó földműves a szövetkezetbe való belépéssel elnyeri élet­­színvonala azonnali emelésének összes előfel­tételeit, beleszámítva a szövetkezeti tagok nembiztosítása által biztosított összes előnyö­ket. Az I. és II. típusú szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézműiparosok és iparosok nemzetbiztosítása Az önállóan kereső személyek biztosításá­ban elismernek; 1. öregségi járadékot, 2. rokkantsági járadékot, 3. özvegységi járadékot, (legkevesebb 500 koronát), 4. a hátramardt élettárs utáni járadékot (legkevesebb 500 koronát), 5. árvasági járadékot 16, esetleg 25 évig, (legkevesebb 400 koronát), 6. nevelési járadékot 16, esetleg 25 évig, 7. a (nevelési) járadék emelése tehetetlen­ség esetében (önkéntes), 8. a biztosítottak betegbiztosítási járadékai (a biztosítottak számára), 9. A földműveseknek és a közösen dolgozó családtagoknak baleset esetében gyógykeze­lést, esetleg baleseti kártérítést. Az önállóan kereső személyek továbbra is a megművelt földterület szerint lesznek biz­tosítva, mégpedig: 10.500 Kcs-ig 87.50 700 800 (2—3 hektár) v 10.500 Kcs-ig 137.50 755 1000 (5—7 hektár) 22.500 Kcs-ig 187.50 820 1150 (9—11 hektár) 28.500 Kcs-ig 237.50 865 1300 (13—15 hektár) 39.000 Kcs-ig 325.— 910 1450 (16—17 hektár) 51.000 Kés-ig 425— 955 1600 (18—21 hektár) 51.000 Kcs felül 475.— 1000 1750 (21 hektáron felül) A járadékok már a 6 és 8 év eltelte után is emelkednek. A nevelési járulékról, a járadé­kok emeléséről a biztosított személy tehetet­lenségének esetében, valamint a betegbiztosí­tási és a szociális járadékoknál érvényben van mindaz, ami a szövetkezeti tagok biztosításá­nál volt közölve. Azok az önállóan gazdálkodók, akik eddig mint alkalmazottak voltak biztosítva, tovább­ra is mint alkalmazottak lesznek biztosítva és így nem kell kétszeres biztosítási díjat fi­zetniük. A földműves tevékenységéből mggy fizetett biztosítási díj- a megállapított időben ezeknél a személyeknél a járadékjogosultság magasságában érvényesül. öregségi járadékot a 65 éven felüli önálló, an gazdálkodóknak ismernek el, ha nem ké­pesek önálló kereseti tevékenységre, vagy pe­dig ha ezzel a tevékenységgel felhagynak a helyi Nemzeti Bizottság beleegyezésével. Rok­kantsági járulékot akkor ismernek el, ha az illető semmilyen kereső munkát nem tud vé­gezni. Az önálló személyek hozzátartozóinak meg­van a saját járadékbiztosításuk, ha mint kö­zösen dolgozó családtagok idegen munkaerőt helyettesítenek. Járadék jogosultságuk válto­zatlan marad azzal a korlátozással, hogy ezen dolgozók jóváhagyott járadékának nem sza­bad magasabbnak lenni, mint az önállóan gazdálkodó személyek járandóságának, aki helyettük a biztosítási díjat fizette. Hátralékban maradni a biztosítási díjjá] már nem fizetődik ki A kormányhatározat abból az elvből indult ki hogy minden biztosított személy, akinek az összes járadékigényeik biztosítva vannak, köteles ezzel szemben rendesen teljesítőm kö­telességét. A biztosítási díj idejében való megfizetésétől függ a járadékok elismerése. Ezáltal véget vetünk a spekulációknak a já­radékok élvezésében biztosított díj fizetése nélkül. Az eddigi állapot tulajdonképpen az egyénileg gazdálkodóknak biztosított előnyö­ket a munkásokkal és az alkalmazottakkal szemben, akik tényleg mindig idejében megfi­zetik a biztosítási díjat. Az önállóan gazdál­kodók számára is lehetővé válik, hogy saját érdekükben megfizessék azt a díjat, amivel adó|ck maradtak 1952 szeptember 30-ig. Ezt november végéig tehetik meg, tekintet nélkül a díjak magasságára és arra, hogy bármilyen járadékjogosultságtól elesnének; amely az ér­vényben lévő előírások szerint november ■■'é­­géig érvényesíthető volna. A jövőben az .ön­állóan gazdálkodóknak nem szabad tovább hátralékban maradnia a biztosítási díjjal, mint 6 hónapig, ha érvényesíteni akarja igé­nyeit a járadékbiztosításból. Emellett a jára­dék elismerése előtt természetesen meg kell fizetnie a hátralékos összeget. Az önállóan gazdálkodóknál figyelemmel arra, hogy csak 1948-ban léptek be a biztosí­tásba, a járadékok, főleg pedig az örekségi járadék már most, a biztosítás negyedik éve után el lesznek ismerve. Ezen intézkedések , után, amelyek a járadékokat a biztosítás ideje szerint határozzák meg, az önállóan gazdálko­dó személyek járadékbiztosítása jelentős elő­nyökkel bír, amit példákkal lehet igazolni: A gabonatermelési vidéken 9—11 hektáron dol­gozó földműves négy év alatt nem egész 9.000 korona biztosítási díjat fizet. Ha öt év után (Folytatás a 3. oldalon). biztosit;'si a'ap bi?tcs!tási díj Kés áradék 4 év után 10 év után Rokkantsági járadék

Next

/
Thumbnails
Contents