Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-21 / 38. szám

6

1952. szeptember 21.

A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodók

és a közösen dolgozó családtagok'nemzeti biztosításának rendezése

A kormány legutóbbi ülésén foglalkozott a szövétkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézműiparosok és iparosok nemzetbiztosításának fontos kérdésével. Az eddigi tapasztalatok értékelésének (alapján a kormány ez év szeptember 9-én rendeletet adott ki, amely a nemzetbiztosításnak a már érvényben lévő előírásai mellett törvényesíti ezen polgárok szociális biztosítását a munka- és építési érdemek szerint valamint a közös szövetkezeti termelés fejlesztésének támogatására a mezőgazdaságban.

Az új rendezésről a sajtóértekezleten Ev zsen Erban, a nemzetbiztosítás állami hiva tálának elnöke, tartott beszédet, aki többe! között a következőket mondotta:

„Egész generációkon át harcolt a munkásosztály a kizsákmányolok éllen azért, hog: minden embernek rr^g legyen a munkára é: az élethez való joga akkor is, ha már dolgozni nem tud. A Csehszlovákiai Kommunist! Párt keletkezésétől fogva szervezte' és vezetti a néptömegeket a kizsákmányoló rendszej megdöntéséért folytatott harcban és egyidejűleg a dolgozók legfontosabb szociális követelményeinek azonnali megteremtéséért, mégpedig a kapitalisták és a birtokosok munka, nélküli nyereségeinek rovására. Nemcsak s munkásosztály, de a többi dolgozók érdekei' is szem előtt tartotta. Programmjába és poli. tikai akcióiba felvette a dolgozó földművesek és iparosok s2ociális követelményeit is.

A burzsoa kormány idejében sem a föld. művesek, sem az iparosok nem részesültek rokkantság vagy öregség esetében gondoskodásban. A kormánykoalíció 1925-ben ugyan elfogadta az önállóan kereső személyek biztosításáról szóló törvényt, de azt a törvényi sohasem alkalmazták a gyakorlatban. Eszerint a biztosított egyénnek naponta 1.37 koronát kellett volna kapnia, vagy pedig ha házastársakról volt szó, fejenként 85 fillért. Hivatalosan azt állították, hogy az államnak nincs pénze, de ugyanakkor az agrárpárt központi lapjának beismerése szerint pár év lefolyása alatt csak adókban elengedtek a vállalkozóknak 13 milliárd koronát.

Mit jelent a győzelmes Február

a dolgozók szociális biztosításában?

A Szovjetunió győzelme után a munkásosztály a Gottwald elvtárs vezetése alatt álló CsKP-tal az élén megszilárdította a kis- és középföldművesekkel való szövetséget és elűzte a kizsákmányolókat. A gazdagság minden forrása, az üzemek, a föld és a bányák a nép kezébe szálltak át. Az 1948-as győzelmes február után két nagy kedvezményt iktattak törvénybe a földművesek és a többi magángazdálkodók számára — a szociális biztosítást és általános biztosítást öregség és rokkantság esetére. Szociális biztosításban ..az elmúlt^négy év alatt 431 ezer személy részesült, akiknek nagyobb része önálló kereső volt. A kapitalista köztársaságtól átvettünk Kifizetésre 16.000 önkéntes öregségi segélyt. Szociális juttatásokra a népi demokratikus köztársaságban négy év alatt 10 milliárd koronát fizettünk ’ ki.

Az említett számok mutatják a szociális gondoskodás terjedelmét a nép kormányának idejében és egyidejűleg képet adnak arról, hogy milyen rettenetes szociális örökséget hagyott maga után a kapitalizmus.

A nemzetbiztosításba a februári győzelem után több, mint egy és negyedmillió földműves, iparos, és kézműiparos, valamint több mint félmillió közösen dolgozó családtag lépett be. Annak ellenére, hogy a náluk .nég nem telt le a négyéves idő, amely" a nemzetbiztosításból való járadékok jogosultságára van megállapítva, szociális és sérülési járadékokra több mint 6 milliárd koronát fizettek ki a magángazdálkodóknak.

Jogok kötelességek nélkül?

Ha a másik oldalon nézzük azt, hogy ezek a biztosított egyének hogyan teljesítették kötelességeiket, megállapítjuk, hogy a nemzetbiztosítás fezen új résztvevőinek egy része nem fizeti rendesen a biztosítási díjat. A kapitalizmusban, ezt pénzhiánnyal magyarázták volna, mert hisz akkor nem volt pénz még a legszükségesebb életszükségletekre sem. Ma azonban más a helyzet. A kommunista pórt és kormány politikája pár év alatt bebizonyította, hogy falvainkban már nem ismerik a végrehajtót, hogy eltűnt a kis- és középföldművesek súlyos eladósodása. Életviszonyaik lényegesen megjavultak a tangazdaság és azon politika általános fejlődésével, amelyet a kis- és középföldművesek érdekében folytatunk, úgyhogy elég eszközük van ahhoz, hogy a biztosítási díjat rendesen megfizessék. Az önállóan gazdálkodó személyek hátramaradása a biztosítási díjak fizetésében tehát csak számítás, vagy pedig saját érdekeik nem ismerésének következmény e lehet. , ,

A biztosítási díj nemfizeteseben a főrészük a kulákoknak van. Számukra meg az olyan fontos szociális vívmány is, mint amilyen a nemzetbiztosítás, olyan alkalom, ahol megpróbálnak mások munkája eredményéből meríteni, semmit nem adni, csak venni. Emellett mint másutt, úgy itt is arra törekednek, hogy aláássák a dolgozóknak a köztársaság, annak szocialista fejlődése és vívmányai iránti bizalmát. Ök voltak azok is, a ifik aljas hazugságokat iparkodtak terjeszteni hogy a szociális járadékokat megsemmisítik és hogy a földművesek nemzetbiztositását is megszüntetik.

Minden dolgozó közös érdeke, hogy a nemzetbiztosítás azokat szolgálja, akik feladatj/k teljesítésével azt kiérdemelték és akiknek arra tényleg szükségük van.

Ez év október 1-től megkezdik a szövetkezeti tagoknak, az önállóan gazdálkodóknak, a földműveseknek és az iparosoknak az alapjáradékok fajtáit kifizetni. Már ebben az évben is tekintettel arra, hogy az önállóan gazdálkodó személyek biztosítási díjat eddig csak háromnegyedből fizettek, rá kellene fizetni járadékaikra kb. 400 millió koronát, amely összeg a dolgok jelenlegi állása szerint a következő években gyorsan fokozódna. A nemzetbiztosítás már most évente 31 milliárd koronát fizet ki, mintegy 1,500.000 polgár járadékára, akiknek száma október 1-e után még jobban megnövekszik a földművesek és iparosok soraiból.

Akiknek érdemeik vannak, azoké az előnyök

Ezek elégséges tények ahhoz, hogy minden gazda elgondolkozzék felettük. Nem engedjük meg, hogy bárki jogtalanul élősködjön a nemzetbiztosítás előnyein és hogy így mások munkájából tartsa fenn magát.

Ha valaki jogosult az előnyökre, jogosultak mindenekelőtt azok, akiknek munka- és építő érdemeik vannak. A termelés életünk alapja és annak fejlődésétől függ életfeltételeink fejlődése is. A mezőgazdasági termelés szocialista- szövetkezeti fejlődésének életbevágó jelentősége van a szocializmus megvalósításában. Népidemokratikus államunk a szövetkezeti tagoknak továbbra iá sokoldalú segítséget nyújt és érdemük szerint megjutalmazza őket munkájukért és építőtörekvéseikért. Ezért a nemzetbiztosítás feladata dz is, hogy a közösen gazdálkodó szövetkezeti tagokat olyan előnyökben részesítse, amilyeneket a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló szocialista törekvésükkel megérdemelnek.

A kormány határozata mindenekelőtt úgy emlékezik meg a szövetkezeti tagokról, ahogy ők gondolnak, a közösség érdekeire. Ezért ez már most fontos, amikor a jofefc és szocialista élet kiépítése elején állunk falvainkban. Nem előnyös és nem is igazságos meghagyni a nemzetbiztosításban azt az állapotot, melynek alapjait abban az időben fektették le, amikor mezőgazdaságunk még nem lépett a haladó szövetkezeti termelés útjára. A népidemokrácia nem hagyhatja és nem akarja meghagyni azt az állapotot, melyben pl. az osztályellenség, a kulák előnyösebb nemzetbiztosításban részesülne, mint a szövetkezeti tag, aki a munkásosztálynak a szövetségese és aki mezőgazdáink jobb életének építője.

Ezeket az egyenlőtlenségeket eltávolítani munkásosztályunk és egész dolgozó népünk érdeke. Ez a kormánynak a szeptember 9-iki kormányhatározatban kifejezett álláspontja, amely mindenekelőtt a szövetkezeti tagok számára biztosít előnyös biztosítást. Megállapítja továbbá az önállóan kereső személyek járadékait is biztosításuk időtartama szerint és eltávolítja a kis- és középföld művesek kedvezőtlen helyzetét a kuláksággal szemben. Az új rendelkezés lehetetlenné teszi egyidejűleg a kulák élősdiséget és a meggondolatlanságot a nemzetbiztosításban, amire egyébként ráfizetne á munkásosztály és a dolgozók, mint a nemzet alaptermelő erői.

A III é« IV. típusú EFSz tagjainak előnyös biztosítása

1952 október 1-től az összes közös gazdálkodással rendelkező egységes földműves szövetkezetek tagjai kötelezően és kivétel nélkül biztosítva vannak a nevezett kormányrendelet szerint. Ebből fi biztosításból a szövetkezeti tagok kapnak:

1. öregségi járulékot,

2. rokkantsági járadékot,

3. özvegységi járadékot (legkevesebb 600 koronát),

4. a hátramardt élettárs járadékát (legkevesebb 600 koronát),

5. árvasági járadékot 16, esetleg 25 évig (legkevesebb 500 koronát),

6. nevelési járadékot 16, esetleg 25 évig,

7. járadékemelést (nevelési) tehetetlenség esetében,

8. járadékemelést a szövetkezetben végzett munka hosszúsága szerint,

9. az öregségi járadék emelését a jogosultságnak a megállapított időben való nem érvényesítése esetében,

10. szociális járadékot a biztosított családtagjai számára,

11. a biztosítottak betegségi biztosításának járadékait,

12. baleset biztosítást (önkéntes),

13. ' temetési járulékot (önkéntes) munkabalesetnél történt elhalálozásnál.

Mfhden szövetkezeti tag maga állapíthatja meg a járadékok magasságát a következő skála szerint:

Havi biztosítási Alap havijóradélt

díjért: Kcs-ben:

70 800

130 1000

200 1250 S

270 1500

350 (ha legalább 10 éven át fizették) 1750

440 (ha legalább 10 éven át fizették) 20001

Az a szövetkezeti tag, aki nem állapítja meg szerződésileg a járadék magasságát, kötelezően 800 koronára lesz biztosítva. A családtagok, amennyiben mint szövetkezeti tagolj dogoznak, szintén kötelezően biztosítva vannak. Ebben az esetben teljes igényük van a szövetkezeti tagok biztosításának járadékaira.

Az alap .öregségi és rokkantsági járadék a fent közölt skála szerint megnövekedik:

a) nevelési járulékkal, amely egy ellátatlan gyermek után 190 koronát, két gyerek utón 430-at tesz ki, s növekszik olymódon, hogy hét gyerek után eléri a 2.380 koronát és minden további gyerekre havonta 540 koronával'több. (Az özvegységi járadéknál a nevelési járulék egy gyerek után 340 korona, két gyerek után 680 koronát tesz ki és úgy emelkedik, nogy hét gyerekre 2.380 koronát tesz ki és minden további gyerekre havonta 540 koronával több.),

b) a járadék 50 százalékáig a biztosított

személy tehetetlensége esetében, /

c) 5 százalékig minden öt évi munka után a szövetkezetben,

d) 15 százalék a szövetkezetben munkával eltöltött minden év után olyan szövetkezeti tag esetében, aki annak ellenére, hogy megtehette volna, nem gyakorolta jogát az öregségi járadékra,

e) a betegbiztosítás járadékaival, amelyeket díjtalanul elismernek minden egyes biztosított szövetkezeti tagnak; mindenekelőtt orvosi segítségről, orvosságról, kórházi ápolásról, a fogakról való gondoskodásról, az anyasági járulékokról stb. van szó,

f) baleseti járadékkal a rokkantsági járadékhoz, ha a rokkantság munkabaleset okozta.

Az öregségi járadékok juttatását úgy rendezték el, hogy a biztosított azért ne maradjon ki a további kereseti tevékenységből, amely megfelel korának és egészségi állapotának s így kettős jövedelem válik lehetővé a biztosított számára.

Ha a 65 éven felüli szövetkezeti tag még bír a szövetkezetben dolgozni, akkor is megkapja a teljes járadékot, tekintet nélkül a szövetkezetben végzett munkája után elért keresetére.

Az egyénileg gazdálkodókkal ellentétben a szövetkezeti tagoknak a nemzetbiztosításban igényük van a rokkantsági járulékra részleges rokkantság esetében is. Ebben az esetben elismerik a biztosítási járadék 60 százalékának megfelelő rokkantsági járadékot, ha a szövetkezeti tag kedvezőtlen egészségi állapota végett nem tudja ledolgozni a munkaegységek felét sem, amit mint szövetkezeti tag ledolgozott.

A szövetkezeti tagok biztosításából folyó járadékok kifizetése nem zárja kr' a szocialista járadékok elismerését a szövetkezeti tag családtagjai számára az érvényben lévő előírások szerint.

A szövetkezeti tagok a befizetett biztosítási díjakat igen rövid időn belül visszakapják. Ha pl. 4 évig biztosítva voltak 1000 Késre, akkor járadékokként a befizetett biztosítási díjakat 6 hónap alatt visszakapják; ha 10 évig voltak biztosítva 800 koronára, akkor a befizetett díjakat 9 hónap alatt visszakapják. Emellett természetesen figyelembe kellene venni a szövétkezeti tagok többi járadékjogosultságát is, mint pld. a betegségi

biztosítás járadékait, a nevelési, özvegységi, vagy árvajáradékokat.

Temetési járulékot 5000 koronáig utalnak ki, mint önkéntes juttatást, amennyiben munkabaleset okozta a halált.

A biztosításból folyó jogosultságok elismerése a biztosítási díj rendes fizetésétől függ, amit a szövetkezeti tagoktól beszed, illetve helyettük megfizet a szövetkezet. Hogy ilyen fontos személyi érdekben, mint a biztosítási járadékok, senki se legyen megkárosítva, a, kormányrendelet lehetővé teszi a biztosítási díjak utólagos megfizetését az 1952 október 1-e előtti időkre. »Az elmaradt biztosítási díjakat a szövetkezeti tagok 1953 január végéig fizethetik meg tekintet nélkül a díjak magasságára és anélkül, hogy hátrányba jutnának a január végéig érvényesíthető igények tekintetében. A jövőben a szövetkezeti tagnak nem szabad elmaradni a biztosítási díjak fizetésével tovább mint 14 hónapig, ha élvezni akarja a jogokat a nemzetbiztosításban. Emellett a járadékok elismerése előtt köteles megfizetni a hátrálékos összeget.

Ez év október 1-től az összes közös gazdálkodással rendelkező

szövetkezetek tagjai a kormányrendeletben feltüntetett előnyös biztosításnak lesznek részesei. Ezzel a nappal vezetik át ebbe a biztosításba^ azokat a szövetkezeti tagokat is, akik eddig azon földterület után fizették a biztosítási díjat, mellyel a szövetkezetbe való belépés előtt rendelkeztek. E tagok maguk állapítják meg a járadékok magasságát, amire "a továbbiakban biztosítva kívánnak lenni

és azt a biztosítási díjat, amit azelőtt fizettek, átszámítják az egész biztosítási időre a szövetkezeti biztosítás díjszabása szerint.

Ha az a szövetkezeti tag, aki a biztosítási díjat eddig a földterület után fizette, már október . 1-én járadékért folyamodik, elismernek számára 800—1.500 koronáig terjedő öszszeget, figyelembevéve az eddig fizetett biztosítási díjak magasságát.

Minden egyénileg gazdálkodó földműves a szövetkezetbe való belépéssel elnyeri életszínvonala azonnali emelésének összes előfeltételeit, beleszámítva a szövetkezeti tagok nembiztosítása által biztosított összes előnyöket.

Az I. és II. típusú szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézműiparosok és iparosok nemzetbiztosítása

Az önállóan kereső személyek biztosításában elismernek;

1. öregségi járadékot,

2. rokkantsági járadékot,

3. özvegységi járadékot, (legkevesebb 500 koronát),

4. a hátramardt élettárs utáni járadékot (legkevesebb 500 koronát),

5. árvasági járadékot 16, esetleg 25 évig, (legkevesebb 400 koronát),

6. nevelési járadékot 16, esetleg 25 évig,

7. a (nevelési) járadék emelése tehetetlenség esetében (önkéntes),

8. a biztosítottak betegbiztosítási járadékai (a biztosítottak számára),

9. A földműveseknek és a közösen dolgozó családtagoknak baleset esetében gyógykezelést, esetleg baleseti kártérítést.

Az önállóan kereső személyek továbbra is a megművelt földterület szerint lesznek biztosítva, mégpedig:

10.500 Kcs-ig 87.50 700 800

(2—3 hektár) v

10.500 Kcs-ig 137.50 755 1000

(5—7 hektár)

22.500 Kcs-ig 187.50 820 1150

(9—11 hektár)

28.500 Kcs-ig 237.50 865 1300

(13—15 hektár)

39.000 Kcs-ig 325.— 910 1450

(16—17 hektár)

51.000 Kés-ig 425— 955 1600

(18—21 hektár)

51.000 Kcs felül 475.— 1000 1750

(21 hektáron felül)

A járadékok már a 6 és 8 év eltelte után is emelkednek. A nevelési járulékról, a járadékok emeléséről a biztosított személy tehetetlenségének esetében, valamint a betegbiztosítási és a szociális járadékoknál érvényben van mindaz, ami a szövetkezeti tagok biztosításánál volt közölve.

Azok az önállóan gazdálkodók, akik eddig mint alkalmazottak voltak biztosítva, továbbra is mint alkalmazottak lesznek biztosítva és így nem kell kétszeres biztosítási díjat fizetniük. A földműves tevékenységéből mggy fizetett biztosítási díj- a megállapított időben ezeknél a személyeknél a járadékjogosultság magasságában érvényesül.

öregségi járadékot a 65 éven felüli önálló, an gazdálkodóknak ismernek el, ha nem képesek önálló kereseti tevékenységre, vagy pedig ha ezzel a tevékenységgel felhagynak a helyi Nemzeti Bizottság beleegyezésével. Rokkantsági járulékot akkor ismernek el, ha az illető semmilyen kereső munkát nem tud végezni.

Az önálló személyek hozzátartozóinak megvan a saját járadékbiztosításuk, ha mint közösen dolgozó családtagok idegen munkaerőt helyettesítenek. Járadék jogosultságuk változatlan marad azzal a korlátozással, hogy ezen dolgozók jóváhagyott járadékának nem szabad magasabbnak lenni, mint az önállóan gazdálkodó személyek járandóságának, aki helyettük a biztosítási díjat fizette.

Hátralékban maradni a biztosítási díjjá] már nem fizetődik ki

A kormányhatározat abból az elvből indult ki hogy minden biztosított személy, akinek az összes járadékigényeik biztosítva vannak, köteles ezzel szemben rendesen teljesítőm kötelességét. A biztosítási díj idejében való megfizetésétől függ a járadékok elismerése. Ezáltal véget vetünk a spekulációknak a járadékok élvezésében biztosított díj fizetése nélkül. Az eddigi állapot tulajdonképpen az egyénileg gazdálkodóknak biztosított előnyöket a munkásokkal és az alkalmazottakkal szemben, akik tényleg mindig idejében megfizetik a biztosítási díjat. Az önállóan gazdálkodók számára is lehetővé válik, hogy saját érdekükben megfizessék azt a díjat, amivel adó|ck maradtak 1952 szeptember 30-ig. Ezt november végéig tehetik meg, tekintet nélkül a díjak magasságára és arra, hogy bármilyen járadékjogosultságtól elesnének; amely az érvényben lévő előírások szerint november ■■'égéig érvényesíthető volna. A jövőben az .önállóan gazdálkodóknak nem szabad tovább hátralékban maradnia a biztosítási díjjal, mint 6 hónapig, ha érvényesíteni akarja igényeit a járadékbiztosításból. Emellett a járadék elismerése előtt természetesen meg kell fizetnie a hátralékos összeget.

Az önállóan gazdálkodóknál figyelemmel arra, hogy csak 1948-ban léptek be a biztosításba, a járadékok, főleg pedig az örekségi járadék már most, a biztosítás negyedik éve után el lesznek ismerve. Ezen intézkedések , után, amelyek a járadékokat a biztosítás ideje szerint határozzák meg, az önállóan gazdálkodó személyek járadékbiztosítása jelentős előnyökkel bír, amit példákkal lehet igazolni: A gabonatermelési vidéken 9—11 hektáron dolgozó földműves négy év alatt nem egész 9.000 korona biztosítási díjat fizet. Ha öt év után (Folytatás a 3. oldalon).

biztosit;'si a'ap

bi?tcs!tási díj Kés

áradék 4 év után

10 év után

Rokkantsági járadék